Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-29 / 256. szám

1976. OKTOBER 29.. PÉNTEK kMAoo A takarékosság világnapja A takarékosság — erény. Hogy életünkben, min­dennapi munkánkban kellő szerephez jusson, arra nevelni kell az embert. Nyil­vánvaló, hogy aki a személyes javaival, pénzével jól és oko­san gazdálkodik, a nagyobb kö­zösség, a társadalom értékeit is tiszteletiben tartja, megbe­csüli. A takarékosság — lehetőség. Arra, hogy kulturáltabban él­jünk, jól gazdálkodjunk, való­ra váltsuk álmainkat. Mindezt a világtakarékossági nap 'alkalmából érdemes fel­idézni. A Takarékpénztárak Nemzetközi Intézetének kezde­ményezésére 1942 óta szerte a világon, október végén meg­emlékeznek a takarékosságról. Hazánkban a Pesti Hazai El­ső Takarékpénztárt 1839-ben alapították, annak a Fáy And­rásnak a közreműködésével, akiinek fóti birtokán a kor szá­mos, neves egyénisége megfor­dult, szinte mindazok, akik a haladásért, a magyar sors job­bításáért küzdöttek. A Fáy- alapí tóttá takarékpénztár Pest megye, s ezen túl az egész or­szág gazdasági fellendüléséhez, az önálló honi ipar megterem­téséhez, a kereskedelem fej­lesztéséhez is hozzájárult. S hogy milyen utat járnak ma a nagy nevű előd nyomdo­kába lépők, nos erről néhány adat ad érzékletes képet. Betétgyűjtésre, egyéb pénz­ügyi szolgáltatások igénybevé­telére Pest megyében az Or­szágos Takarékpénztár megyei igazgatóságán kívül 28 fiók, 219 postahivatal és 25 önálló takarékszövetkezet áll a lakos­ság rendelkezésére. A munka­helyeken és intézményekben csaknem 200 Kölcsönös Segítő Takarékpénztár (KST) műkö­dák. Az egy megyei lakosra ju­tó betétösszeg 4750 forint, ami 4 és fél milliárd forintos betét- állományt jelent. Pest megyében több mint 15 ezer az ifjúsági takarékbetét­tel rendelkező fiatalok száma. A lakosságnak nyújtott hi­telek közül legjelentősebbek a lakásépítésre, házvásárlásra folyósítottak. Ezek segítségével Pest megyében a lakásépítés különböző formáiban eddig több mint 60 ezer lakás épült fel. A fokozottabb támogatást élvező munkásesaládok 5500 esetben, a három vagy ennél több gyermekes családok 709 esetben részesültek magasabb összegű kölcsönben. A mezőgazdasági kisáruter- melés segítésére komoly pro­paganda- és szervezőmunka eredményeként a takarékpénz­tári és takarékszövetkezeti egységek 6500 tételben, 50 mil­lió forint összegű hitelt folyó­sítottak, amely az előző évi adatok többszöröse. Az elmondottak is bizonyít­ják, hogy a tervszerű és éssze­rű takarékosság Pest megyé­ben életformává válik, jelen­tősége egyre nő mind az egyén, mind a csalód, mind pedig a társadalom szempontjából. R emélhető hát, hogy az idei világtakarékoissági nap nem csupán hivatalos esemény, hamefn a jól gazdál­kodó, kellő beosztással élő, ta­karékos emberek számára al­kalom arra, hogy tudatosan vé­giggondolják, amit a dolgok rendje, az ésszerűség kívánal­mai szerint napról napra, esz­tendőről esztendőre cseleksze­nek. Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője Fáy András emlékünnepség Á világtailiarékossági nap rendezvényeként tegnap az OTP Pest megyei Igazgatósága Fáy András-emlékünnepséget rendezett Foton, a Fáy-prés- háznál. Az ünnepségen meg­jelent Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács álalános el­nökhelyettese, Molnár István, az MSZMP Pest megyei Bi­zottságának munkatársa, Kri- ma János, a váci járási hi­vatal elnöke, Hoff mámi Jó­zsef, az OTP vetzérigazgató- helyettess, továbbá Batta Pál, Fót község pártbizottságának titkára, Tóth Sándor tanács­elnök és Gárdosi Géza, a Ha­zafias Népfront községi bi­zottságának elnöke. Ünnepi beszédében Kovács Gyula, az OTP Pest megyei Igazgatóságának vezetője mél­tatta Fáy András munkássá­gát, akinek javaslatára jött létre 1839-ben az első Hazai Takarékpénztár. Ezután az ünnepség rész­vevői koszorút helyeztek el Fáy András emléktábláján. Befejeződött az ipari szövetkezetek Vll. kongresszusa Csütörtökön befejezte mun­káját az ipari szövetkezetek VII. kongresszusa. A tanácsko­zás második napján részt vett Havasi Ferenc, , a kormány elnökhelyettese, dr. Biró Jó­zsef külkereskedelmi minisz­ter, Nemeslaki Tivadar kohó- és gépipari miniszter, ott vol­tak az országos főhatóságok, a hazai szövetkezeti mozgalom társágazatainak vezetői, vala­mint a társadalmi és tömeg- szervezetek vezető képviselői is. A kongresszus mindvégig nagy érdeklődést kiváltó vitá­jában csaknem 40 küldött vett részt, további 14-an pedig — idő hiányában — írásban ad­ták be hozzászólásukat A vitában az egyik közép­ponti szerepet a szolgáltatások fejlesztése kapta. Az építőipari szövetkezetek munkájáról szólva neim egy ízben önkri­tikus hangon beszéltek a kül­döttek. A felszólalásokra Rév Lajos, az OKISZ elnöke válaszolt. Be­jelentette, hogy az elhangzott észrevételek, javaslatok meg­fogalmazást nyernek a kong­resszus munkájáról, a kor­mányt tájékoztató összegezés­ben is, ,s a reális javaslatok megvalósításában az országos tanács élni kíván a kormány részéről kinyilvánított segítő­készséggel. A kongresszus ezután meg­erősítette a.z országos tanács 1976.. januári állásfoglalását, | amely az ipari szövetkezetek V. ötéves tervidőszakra kitűzött | gazdasági céljainak megvaió- I sítását szolgálja. A kongresszus elfogadta a szövetkezeti törvény és az ipa­ri szövetkezetekről szóló tör­vényerejű rendelet továbbfej­lesztését szolgáló javaslatot. A kongresszus ezután hatá­rozatot hozott az OKISZ alap­szabályának módosításáról. Végezetül az új országos ta­nács — amelynek 101 tagját a kongresszusit megelőző köz­gyűléseken, további 21 tagját pedig csütörtökön a kongresz- S23UA zárt ülésén választották meg — megtartotta első ülé­sét,, s megválasztotta a tiszt­ségviselőket. Az országos ta­nács. (OXIS3) elnöke ismét Rév Lajos, helyettesiéi: dr. Kardos Géza, Mészáros Vilmos és Németh Ferenc, a felügyelő bizottság elnöke: Fodor György. Kiínnielés A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a Szocialista Magyarországért Érdemrend kitüntetést adományozta Ke- lenhegyi Emilnek, az Ipari Szövetkezetek Országos Ta­nácsa elnökhelyettesének, nyugállományba vonulása al­kalmából, a magas kitüntetés­sel elismerve eredményes mun­kásságát. A kitüntetést Rév Lajos, az OKISZ elnöke adta,át. Vasúti szállításra vár még 21,5 millió tonna áru A MÁV Vezérigazgatóság vezetői csütörtökön az ország legnagyobb fuvaroztatói közé tartozó 25 vállalat szállítási vezetőivel találkoztak, hogy operatív értekezleten beszéljék meg az őszi csúcsforgalom le­bonyolításában adódó teen­dőikét. Szabó Béla, a MÁV vezér­igazgató-helyettese elmondta, hogy az év első tíz hónapjá­ban 108,2 millió tonna árut szállított a MÁV, s az idei terveknek, igényeknek megfe­lelően az év végéig még 21,5 millió tonna, ezen belül nagy- mennyiségű export-, - Import­es tranzit áru vasúti fuvaro­zásáról kell gondoskodni. E nagy feladat teljesítése érde­kében szervezett, összehangolt munkát kell végezniük a vas­utasoknak, és a fuvaroztatók­| nak egyaránt. Ezért fontos j törekvése a MÁV-nak, hogy I ne csak a főhatóságokkal, ha- I nem közvetlenül a fuvaroz- ! tatókkal, a vállalatokkal is az j eddiginél szorosabb kapcsola- i tot tartsanak. A vasút gond- ‘ jait növeli, hogy az idén vásá­rolt, 2200 vagonból még csak 930-at kapott meg. * A fuvaroztatók is több se- j gítséget nyújthatnak a csúcs- forgalom megoldásához, ha csak a valóban reális igények alapján rendelnek vasúti ko­csikat. A legtöbb segítséget azonban a jól szervezett., haladéktalan vagonürítéssel nyútjthatják, mivel az év első kilenc hó­napjában a vagonok 17,8 szá­zalékát még mindig késve rakták ki. Az SZMBT küldöttsége Budapesten Csütörtökön Vaszilij Mihaj- lovics Sztriganovnak, a Szov­jet—Magyar Baráti Társaság első elnökhelyettesének, az OSZSZSZK kulturális minisz­terhelyettesének vezetésével szovjet küldöttség érkezett Bu­dapestre, hogy részt vegyen a Magyar—Szovjet Baráti Tár­saság VI. országos értekezle­tén. Tapasztalatcserén a megye üzemi MSZBT-tagcsoportjain&k vezetői A vendégekkel a gyárban. Halmágyi Péter felvétele (Folytatás az 1. oldalról.) Bursits Tibomé, a Csepel Autógyár József Attila Mű­velődési Központjának igaz­gatója a kulturális kapcsola­tok erejét, s a nők, fiatalok, hasonló érdeklődésű szakem­berek közötti rétegtalálkozóik hasznát elemezte. Nagy Tibor, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének ügyvezető elnöke a mozgósítás új eszközéről, a negyedévenként kibocsátott MSZBT-értesítőről és az üze­mi pártbizottsággal közösen alapított vándorzászlóról — ezzel jutalmazzák a barátság elmélyítésébein legjobb ered­ményt elért szocialista brigá­dot — számolt be a tanácsko­zás részvevőinek. Friss An- talné, a Nagykőrösi Konzerv­gyár pártbizottságának mun­katársa, az MSZBT-tagcsoport, valamint a párt- és tömegszer­vezeteik szoros együttműködé­sének fontosságát hangsúlyoz­ta, Vásárhelyi Gyöngyvér, a budakalászi Gyógynövény Ku­tató Intézet tagcsoportjának ügyvezető elnöke pedig a moszkvai társintézetükkel ki­alakított közvetlen tudományos I kapcsolat, a kölcsönös tainul- ' mányutak gyümölcsöző hasz­náról beszélt. Békés György, a Csepel Autógyár ügyvezető elnökségének tagja elmondot­ta: a gyáregységi összekötők mellé aktívahálózatot szer­veznek, hogy minél nagyobb tömegeket tudj anale a szovjet művészeti programokra, nyelv- tanfolyamokra, ismeretter­jesztő előadásokra mozgósíta­ni. Szalai László, az IMI tag­csoportjának ügyvezető elnö­ke a személyes találkozások, a Szovjetunióban tett utazások jelentőségéről szólva arról szá­molt be, hogy vállalatuktól évente 15—20 dolgozó jut ki a Szovjetunióba, de az érdeklő­dés mindig messze meghalad­ja a kiutazási lehetőségeket. A vitát Csonka Csaba ösz- szegezte, s kiemelte: első al­kalommal rendezték meg egy ágazat — ezúttal az ipari üze­mek — tagcsoportjainak ta­lálkozását, abban a remény­ben, hogy a részvevők átve­szik egymástól a jó tapaszta­latokat. A tanácskozás Fövényesi Ervin zárszavával ért véget. Nyíri Éva A téma: a Szovjetunió Vetélkedő brigádok Amint arról már lapunkban beszámoltunk, a PEMÜ solymá­ri vállalatának MSZBT tagcso­A politikai könyvnap A tizenötödik politikai könyvnapokra is sok érté­kes művet adott ki a Kossuth Kiadó: a kötetek között a marxizmus—leninizmus klasszikusai mellett megta­lálhatjuk a társadalomtudománnyal, a hazai nemzet­közi politikával, a szocializmus kérdéseivel foglalkozó munkákat, valamint a visszaemlékezéseket, dokumen­tumregényeket. Ezekből ismertetünk néhányat. ség. Engels pedig nagy távol­ságokat utazott be. Szinte be­járta Európa legjelentősebb városait, járt Svájcban, a skan­dináv államokban, Walesben és Írországban, az 1880-as évek végén pedig ellátogatott Ame­rikába, Kanadába is. Engels érdeklődése ritka megfigyelőképességgel párosult. Minden érdekelte: a földrajzi környezet, a népek élete, a tár­sadalmi viszonyok és maga az ember. Friedrich Engels: Útirajzok Ki gondolná, hogy a marxiz­mus egyik klasszikusa úti­naplót is írt? Mégpedig na­gyon érdekeset, olvasmányosat. De vajon jelentenek-e valamit a mai olvasó számúra a száz évvel ezelőtt leírt élmények, jegyzetek? Mit mondhatnak ezek nekünk, a huszadik szá­zad emberének? Engels lebi­lincsel óén tudta megrajzolni a látott tájak szépségét, rendkí­vül lelkesen rajongott minden szépért, s ami akkor Engelst lelkesítette, mai is elgyönyör­ködtet bennünket. Azért is ér­dekesek ezek az útirajzok, mert olyan tudós írta, akit el­sősorban az ember, a társa­dalom érdekelt, az, hogy mi­ként lehetne felszabadítani a munkást, hogyan lehetne meg­változtatni a társadalmi viszo­nyokat. Abból a szempontból is ér­dekesek ezek az írások, mert megmutatják: Engels miként élt, hogyan barangolt, merre járt, s milyennek látta maga körül a világot. Gyalogszerrel, postakocsin, vonaton, gőzhajón utazott. Abban a korszakban a legkisebb távolságok megtéte­lére is sok időre volt szük­A kötetben találhatunk olyan i leveleket, karcolatokat, ame- i lyeket most olvashatunk elő- | szőr magyarul. Az írásokat raj- : zok, képek tarkítják, néhány rajz Engelstőli való. Az elő- ] szót Renate Schack írta, ő ál­lította össze a gyűjteményt. A kötetet Sz. Érdi Éva fordította, és szerkesztette. Az illusztrá­ció Erika Baarmann munká­ja, a képszerkesztő Fábri Magda. Kulturális intézmények és szervezetek Magyarországon A kötetet Bíró Vera szer­kesztette egy héttagú szerkesz­tő bizottság közreműködésével. A lexikon címszavain pedig igen népes szerzői gárda tevé­kenykedett. S ahogyan a szer­kesztő bizottság az előszóban elismeri: nem könnyű feladat­ra vállalkoztak. Valóban így igaz, mert eddig még ilyen jellegű munka nem került ki a magyar sajtóból, különösen nem a szocialista társadalom kulturális intézményeiről. Ha­zánkban most sikerült megmu­tatni, hogy miként léteznek, milyen szerepet töltenek be a szocialista kulturális intézmé­nyek és szervezetek. Igen hasznos az ilyen lexi­kon. Sok intézmény, szerve­zet, mozgalom működéséről ad számot. Ez nemes cél, hiszen minden nemzedék feladata, hogy a kulturális örökséget ápolja, fejlessze. A lexikon külön-külön fe­jezetekben foglalkozik a tudo­mány, a közoktatás, a felsőok­tatás, a közművelődés, az iro­dalom, a sajtó, a rádió, a tele­vízió, a testkultúra, valamint a nemzetközi kulturális kap­csolatok főbb hazai szerveivel. A kötetből például megtud­juk, hogy hazánkban ma 130 hivatásszerűen működő kuta­tóintézet van, míg 1945-ben 10 volt. Ezenkívül 250 kutató­hely, s 34 ezer ember foglal­kozik kutatással. 4500-nak van tudományos (tudományok dok­tora, illetve a tudományok kandidátusa) fokozata. Ha­sonló az eredmény a többi te­rületen is. A címszavak alatti szöveg megmagyarázza egy- egy intézmény, szervezet, foga­lom jelentőségét Magyar (udósportrék A képernyőről már ismertek ennek a kötetnek az interjú- alanyai: magyar tudósok, akik gazdag életükről meséltek a tv nézőinek, megkapóan, lebi­lincselő kedvességei, tudós szellemességgel. Most együtt olvashatjuk mondandójukat, a szerkesztő-ri porter, Kardos István jóvoltából. Újra találkozunk Babies Antal akadémikussal, aki a falusi környezetről, a széna­gyűjtés öröméről éppen olyan jártassággal beszélt, mint az urulógiáról, vagy Marx György fizikus, aki közvetlenül, az egyszerű ember számára is érthetően fogalmazza meg mondanivalóit a világminden­ségről, a csillagok világáról. Mind egy-egy nagy egyéniség, mint tudós, és mint ember is. igen nagyszerű. Rendkívül gondolatgazdagon fogalmazták meg mondanivalójukat. Az interjúk újraolvasása közben fedeztem fel, hogy bár mindegyük tudós más-más tu­dományággal folalkozik — ter­mészettel, társadalommal, mű­szaki tudománnyal —, ennek ellenére számos a közös gon­dolatuk, mindenekelőtt a tár­sadalom és a tudomány vi­szonyára, a tudomány és az ember szerepére vonatkozóan. Lenin 1920-ban mondotta, hogy a kommunista társadalmat csak a kor színvonalán álló műveltség alapján teremthetik meg a dolgozók. Jó, hogy ne­künk sok tudósunk van. akik szellemi kapacitásukkal szol­gálják a szocialista társadalom felépítését, a jövőt. Kár, hogy a rangos névsorból kimaradt Szent-Györgyi Albert profesz- szor, akinek televíziós interjú­jára mindig emlékezni fogunk. Kardos a Magyar Tudósok sorozatával jó szolgálatot tesz a,köznek, s bizonyítja: a tu­domány művelése nem zárja ki a közérthetőséget, sőt a közért­hetően elmondott tudományos vallomásokkal közelebb visz bennünket a tudomány meg­értéséhez. Ezt a célt szolgál­ják az egybsgyűjtött portrék is. Évfordulók öt éve jelenik meg az Év­fordulók kötet, amely mára már népszerű olvasmány lett A szerző, Gárdos Miklós ez­úttal is megtalálta a keresett évfordulókat, ünnepnapokat, s kötetbe sűrítette azokat. E hasznos kézikönyv min­denekelőtt a magyar és egye­temes történelem, irodalom, művészet és a nemzetközi munkásmozgalom nagyjait gyűjti egybe, hogy róluk szól­va emlékeztessen bennünket azokra, akik sokat tettek az emberiségért. így kerültek össze például Á kötetben Arany János, Ady Endre, Vajda János, a magyar Ura kiemelkedő alakjai, Nazim Hikmet török kommunista költő, s a nemzetközi munkás- mozgalom több kimagasló sze­mélyisége: Kilián György, Sallai Imre, Mosolygó Antal, i vagy Szabó Ervin évfordulói. A könyv részletes név- és J tárgymutatót tartalmaz. Szer- i kesztője Stemler Gyula, a bo- rítő Erdélyi János munkája i képszerkesztő Fábri Magda. Gáli Sándor portja vetélkedésre hívta az üzem szocialista brigádjainak dolgozóit. A Szovjetunió életé­vel, iparával, mezőgazdaságá­val, kultúrájával foglalkozó vetélkedősorozatába 22 brigád háromtagú csapata kapcsoló­dott be. A selejtezők után négy csapat jutott a döntőkbe. Tegnap délután — szép szá­mú érdeklődő jelenlétéiben mérték össze tudásukat és fel­készültségüket a legsikereseb­bek. A vetélkedő első részében a PEMÜ felajánlotta díjakért küzdöttek a résztvevők. Első helyezést ért el a készáruköny­velés csapata, amelynek Bor­zon Károlyné, Bozó’Valéria és Reményi Andrásné volt a tag­ja. Eredményükért három Zor- kij fényképezőgépet kaptak. A vetélkedő további helyezettjei között lemezjátszót, konyhai robotgépeket és zsebrádiókat osztottak ki. Ezután az Ország-Világ cí­mű hetilap különdíjáért foly­tatták a vetélkedést a csapa­tok. Itt a szerszámüzem csa­pata végzett az első helyen, amelynek Balogh Ferenc, Bor­zon Károly és Miksa Gyula volt a tagja. Sikerükért hang­lemez, összeálítást kaptak. Ki­osztottak ezenkívül Ország-Vi­lág előfizetési díjat és más hanglemezeket is. A különdí- jakat Kelemen Gyula, az Or­szág-Világ munkatársa adta át. A vetélkedő egyaránt segítette a résztvevők és a jelenlevők ismereteinek, tudásának gya­rapítását a Szovjetunióról. A BAM építői hazánkban Csütörtökön hazánkba érke­zett a Bajkál—Amúr vasútvo­nal építésében részt vevő kom- szomolisták 300 fős csoportja. A szovjet fiatalok két hótág tartózkodnak hazánkban.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom