Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

MOHOMIDDS APE ST M EG Y'E I HÍRLAP KÜLÓNXI A,p'^SA , ' Egy eseményfelen este a művelődési házban Á lakótelepiek még hiányoznak Tervek az év utolsó hónapjára XVIII. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM 1976. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Tanácsülés Üllőn Épül a vízhálózat fejlődik a nagyközség Tájékoztató a legújabb jogszabályokról Ülést tartott Üllőn a nagy­községi tanács: a szabálysérté­si törvény végrehajtásának tapasztalatait, a szabálysértési bizottság munkáját, a tanács­tagok választókerületi tevé­kenységét, valamint az idei társadalmi munka értékelését és a további feladatokat tár­gyalták meg. A tanácsülésen jelen volt Béki Ferencivé or­szággyűlési képviselő, dr. llla- nicz György, a monori járási hivatal igazgatási osztályának vezetője és dr. Fördős István megyei tanácstag is. A tanácsülés megállapította, hogy a szabálysértési bizott­ság jól működik, a bizottsági tagoknak és a szakigazgatási- ßzerv illetékes előadójának el­ismerését fejezte ki. A tör­vényesség megtartásának bi- ‘zonyítáka, hogy az idén össze­sen hat fellebezsst nyújtottak be, s mindegyik esetben az elsőfokú határozatot hagyták jóvá a felettes szervek. He­lyeselték a tanácsülés résztve­vői, hogy a maximális bírsá­got is kiszabták, de helyesel­ték azt is, hogy 13 esetben figyelmeztetéssel ^zárták le az ügyét. Ha a figyelmeztetés neve­lő hatása érvényesülhet, a bírság kiszabását mel­lőzni lehet. Egy felszólaló sürgette, hogy büntessék meg a járdán ke­rékpározókat és az úgyneve­zett bögjecsárdák tulajdono­sait is. A tanácstagok tevékenysé­géről Szigeti.. János, a pártbizottság titkára hang­súlyozta : a tanácstagi beszámolók foglalkozzanak a vízmű létesítésének eredményei­vel, gondjaival, a válasz­tókat részletesen tájékoz­tassák róluk. Az intézőbizottság az indu­láshoz szükséges húszmillió forint kölcsönt felvette, belő­le 13,2 milliót felhasznált, a maradványt az üllői beépíten­dő anyagok vásárlására fordít­ja. Azok, akik az összeírás során nem léptek be víztársu­lati tagnak, a hozzájárulás összegét három év alatt, köte­lesek befizetni. Akadnak azonban, akik meggondolták magukat, és a részösszeget be­fizették, anélkül, hogy a belé­pési nyilatkozatot aláírták volna, anélkül pedig nem ta­gok. Nekik december 31-ig még lehetőségük nyílik arra, hogy tagok lehessenek, ha a tanácson a belépési nylatko- zatot aláírják. Több felszólaló javasolta, hogy a beszámolók tegyenek említést a villanyhálózat bő­vítéséről, az iskola és a gya­logjárda építéséről, valamint az üllői piac gondjáról. A fel­soroltak mind érdeklik a la­kosságot, mert a közérdekű felszólalásokban visszatérően szerepelnek. A tanácsülésen Molnár Ká­roly elnökhelyettes, a Hazafias Népfront nagyközségi bizott­ságának titkára számolt be az idei társadalmi munkaakciók­ról. A kiemelkedően dolgo­zóknak Erdei Gábor ta­nácselnök emléklapokat nyújtott át. A továbbiakban Lehoczky Károly vb-titkár ismertté a legújabb jogszabályokat. Kö­zölte, hogy 1977. január 1-től megszűnik a járlatlevél, he­lyette úgynevezett „állatkisé- rő lapot” állítanak ki, a jó­szág eladása esetén pedig hat hónapig érvényes forgalmi en­gedélyt kell kérni. A vb-titkár ismertette a házi szociális gondozásra vonatkozó egészségügyi miniszteri ren­deletet is. A gondozást olyan idős emberek vehetik igénybe, akiknek nincs istápolójuk. A tanácsülés befejezése előtt dr. Illanicz György a kisajá­tításra vonatkozó újabb tör­vény rendelkezéseit ismertet­te. (em) Hétköznap este. Nincs meg­hirdetett program a vecsési József Attila Művelődési Ház­ban. Az ablakokban plakátok, a Vecsési ősz egy-egy rendez­vényéről. Színes plakátok dí­szítik az előcsarnokot is, de ma nyilvánosan nem történik semmi. A belső élet azonban nem szűnt meg. Leendő műso­rok készülő falragaszai feksze­nek a ház igazgatójának író­asztalán, cédulák, feljegyzé­sek, dossziék és egy teli hamu­tálca között. Magó László fél éve igazga­tója a művelődési háznak. Ű maga is nagyon fiatal. Másod­magával találom szobájában. Este 7 óra felé jár az idő. Mindenki megtalálhatja a társaságát — Ezt a munkát nem lehet napi nyolc órában végezni. A nappal a külső szervezésé, in­téznivalóé. Amikor este műsor van, természetesen nem ülhe­tünk az íróasztal mellé. A csendes, eseménytelen esték kellenek a tervek elkészítésé­hez. a programok összeállítá­sához. Kedvez az idő Befejezték a vetést a Monon ÁISmi Gazdaságban Meggyorsult a kukorica betakarítása Tájékozódnak, fe'keresik az üzemeket A Tanácsakadémia hallgatóinak látogatása Holnap, október 29-én, a Tanácsakadémia hallgatóinak egy csoportja ellátogat Morvor- ra. Tájékoztatót hallgatnak meg a nagyközség rendelkezési tervéről, a beruházásokról, a fejlesztési tervek megvalósí­tásáról, majd felkeresik a he­lyi üzemeket, intézményeket, megnézik a társadalmi mun­kával épülő létesítményeket. Fárad'hatalanul dolgoznak a Monori Állami Gazdaság föld­jein is ezekben a napokban. Az ősz igazi próbatétel: a nyárnál sokkal nehezebb a mostani betakarítás, nagyon sok munkáskézre van szükség, hogy időben biztos helyre ke­rüljön a termés. A kedvezőre fordult időjá­rás következtében meggyor­sult a betakarítás üteme a megye jelentősebb mezőgazda- sági üzemben. A dánszent- miklósi 147 hektáros nagyüze­mi gyümölcsösben több mint hétszáz szorgos kéz szedte több héten át az almát. A hét elején véget ért az almaszüret, a gyümölcs egy részét a Szovjetunió­ba exportálják. A 200 hektáros burgonyate­rületen is befejezéshez köze­ledik a gumók felszedése, még 20 hektár van hátra. Az érté­kesítésről is időben gondos­kodtak. Egy hónap alatt végeztek a szürettel, 332 hektáron. A ter­vezett 250 vagonnyi termésből 6 ezer 500 hektoliter bort ké­szítenek. A márkás monori borok már jövőre kaphatók lesznek az üzletekben. A 2 ezer 317 hektár kukori­ca betakarítása a tervezettnél később kezdődött, eddig 600 hektáron törték le a tengerit. A hátralévő területen gyorsí­tott ütemben végzik majd a betakarítást. A kukoricát a csévharaszti feldolgozóba szállítják, ahol előbb szárítják, s csak szárítás után dolgozzák fel. Nsdvesség- tartalma igen magas, 34—35 százalék. örvendetes, hogy hétfőig minden őszi nö­vény vetését befejezték. Háromszázötven hektáron ke­rült földbe a káposztarepce, 54 hektáron az őszi takarmány- keverék, 1528 hektáron a ke­nyérgabona. G. J. A járás munkásmozgalmának történetéből (15.) Emlékek és dokumentumok Vecsés — a századfordulótól a felszabadulásig A kommunisták ádáz üldö­zése a munkásmozgalmi tevé­kenységet nem tudta meg­akadályozni. Az üzemi mun­kások szakszervezeti mozgal­ma kihatott a többség életére is. Jelentős Volt a vas- és fémmunkások vecsési cso­portjának részvétele a helyi politikai életben. E csoport tagjaitól származik a Mun­kásotthon megépítésének gon­dolata. Az építéshez 1923-ban anyagi segítséget kértek köz­ponti szövetségüktől, melynek vezetősége — mivel a Mun­kásotthon építésében más szervezetek is érdekeltek — a szakszervezeti tanácshoz irá­nyította az igényüket. A vecsési munkások, illetve a mozgalmi élet szervezői a késedelmeskedő anyagi támo­gatást nem várták meg, önte­vékenyen láttak a Munkás- otthon felépítésének megszer­vezéséhez. Kelemen János irányításával létrehozták a Munkásotthon Szövetkezetei, melynek keretében Új Otthon bélyegeket árusítottak, később megvásárolták a felépítéshez szükséges kertet, és az építő­anyagot. Az elkövetkező években, pénzhiány miatt, az építke­zés lassan haladt. A munká­sok társadalmi munkával se­gítették az otthon felépítését. Végül is, 1930-ban, a Munkás- otthont felavatták. Az otthon felépítése jelen­tős fejlődést eredményezett a községi mozgalmi életben. Kü­lönféle művelődési köröket, tanfolyamokat szerveztek, s az otthonban jó szervezési tevékenység folyt. A későbbi években — a mozgalmi szervek üldözésével egy időben — a hatóságok minden eszközzel nehezítették a Munkásotthonban a moz­galmi életet, s végül is, Endre László alispán idején, a mun­kásoktól az épületet elvették, majd Nyilasotthonná alakítot­ták. Ettől az időtől falai kö­zött a rendeltetés szerinti sza­bad tevékenység csak a fel- szabadulást követően kezdőd­hetett. ★ 1930. október 30-án, 9—10 óra között, egy Soroksár—Pé­teri irányából jövő repülőgép a földalatti mozgalom röp­lapjait szórta, a község és a járás vezetői ijedten adták fe­letteseiknek gyors jelentései­ket. A rophatok Magyaror­szág éhhalálra ítélt százez­reihez és a falusi szegények­hez szóltak. Felvilágosító célzatú és harcra buzdító röpiratokat nemcsak repülők szórtak, ter­jesztésükre felhasználtak min­den lehetséges eszközt és for­mát. Egyebek között az ország különböző helyeire postai csomagként küldték szét a röpiratokat Sajnos, erre a nyomozó szervek hamar rá­jöttek, és a csomagokat lefog­lalták, a címzetteket megfi­gyeltették. Egy ilyen „Ma­gyarország népéhez!” „Dolgo­zók, munkanélküliek!” kezde­tű röpiratcsomag Hackel Já­nos Vecsés, Telepi 34. szám alatti lakos részére volt cí­mezve. A harcra szólító röpcédulák nem maradtak hatástalanok. 1931. december 3-án a monori főszolgabíró a főispánnak a következőket j elentette: „Járásom területén állan­dóan nyomok találhatók an­nak bizonyságára, hogy fő­ként Monoron, de Vecsés, Üllő és Nyáregyháza közsé­gek területén is titkos kom­munista szervezkedés folyik.” ★ A Iíorthy-rendszer egyelőre tehetetlen az illegális mozga­lommal szemben. A mozgalom egyre jobban erősödik, gomba­mód szaporodnak a kommu­nista sejtek, szinte mindenütt ott vannak. „Megfigyelésem szerint já­rásom területén, amelynek községeiben szociáldemokrata mozgalom is igen élénk, a kommunista szervezkedés és izgatás is már évek óta fo­lyik ... Állandó megfigyelő különítményt kirendelni mél- tóztassék ... Izgató röpcédu­lák terjesztésének szálai... a Budapest—Monor—Cegléd kö­zött közlekedő munkásvona­tokhoz vezettek” — jelentette az alispánnak egy évvel ké­sőbb a monori főszolgabíró. ★ 1936-ban Papp János, Gei­ger Jakab, Weisz Ferenc és 33 társuk, Ganz-kertvárosi la­kosok, a vecsési Szociáldemok­rata Pártszervezet tagjai, a párt területi vezetőségétől ön­álló pártszervezet megalapítá­sát kérték. Így jött létre Ve­csés közigazgatási területén egy olyan munkásmozgalmi bázis, amelynek hatása je­lentős az akkori politikai ese­ményekre, elsősorban a mun­kások közötti agitációs mun­kára. Törő István (Folytatjuk.) — Egyébként ritka a csen- | des este. Alig akad kihaszná­latlan perc. Tizenhárom szak­kör működik, melyekben a legkisebbektől az idősekig mindenki megtalálhatja a kedvtelését, társaságát. Van­nak kertbarátok, bélyeggyűj­tők, galambászok, bábozók, fotósok, itt működik a honis­mereti szakkör, itt gyakorol az általános iskolások tánc­kara és itt próbál a kamara- zenekar. — Némrég kezdődött a né­met nyelvtanfolyam, a szabás­varrás és a gépkocsivezetés oktatása. Épp elég beosztani, hogy mindenkinek jusson hely. Ráadásul tizedikéig a nagyterem felét leválasztot­tuk. mert ott rendeztük meg Szabados Jenő vecsési festő­művész emlékkiállítását. — Nem volt merész kezde­ményezés egy kis községben, alig néhány kilométerre a fő­város kiállítótermeitől tárlatot rendezni? — Meglepően nagy sikere volt a kamarakiállításnak. Az idősebbek még ismerték a tra­gikus sorsú festőt, a fiatalok pedig kíváncsiak a község szü­löttének alkotásaira. Az érdek­lődés adta a biztatást ahhoz, hogy jövőre megrendezzük a tavaszi képzőművészeti tárla­tot, amely két hónapig tartó kiállítássorozat lenne, vecsési származású művészek alkotá­saiból, és átvinnénk a tsz. a VIZÉP és a gázüzem művelő­dési termébe is egy-egy hétre Merész álom: a tornaterem Nyílik az ajtó. Beszélgeté­sünk pár percre megszakad. Amíg az igazgató látogatójá­val tárgyal, az asztalon levő terveket, programokat néze­getem. Magó László barátja, Doró Tibor, aki eddig csendesen hallgatta beszéletésünket, át­segít a várakozás percein. Mint kiderül, nemcsak barát­ja, hanem segítőtársa is az igazgatónak. Szerényen csak azt vallja be, hogy a honis­mereti kör tagja, arról már hallgat, hogy a művelődési ház patrónusa. — Jó lenne kialakítani egy barátságos klubot, csöpp könyvtárral, ahová szívesen eljárnak az emberek, beszél­getni, olvasgatni. Egy nagyon merész álom pedig a tornate­rem. Kiegészíteni a lehetőségeket — Mit terveznek az év utol­só hónapjára? — kérdezem Magó Lászlótól, amikor eltá­vozik látogatója. — A legkisebbeknek Tél­apó-estet rendezünk, melyen a régi színjátszók adnak mű­sort. A fiataloknak Skorpió­koncertet szervezünk, és kará­csonyi bállal zárjuk az évet. — Azt már említette, hogy ilyenkor, esténként, a kulisz- szák mögötti munka folyik, a műsorok tervezgetése, a töp­rengés, a hogyan tovább, ho­gyan jobban kérdéseiről. Mi adja a legnagyobb gondot, a legtöbb fejtörést? — Nehéz itt. néhány kilomé­terre Budapesttől, olyan kul­turális, politikai vagy szóra­koztató műsort összeállítani, amely elhódítja a főváros szó­rakozóhelyeitől a község la­kóit. Mi inkább kiegészíteni szeretnénk a lehetőségeket. A vecsésiek szeretik' a művelő­dési házat, látogatják műso­rainkat. A gondot a most épü­lő OTP-lakótelepen élők je­lentik. Eléggé távoltartják magukat a községtől. Nemcsak azért, mert nem ismerik elég­gé műsorainkat, inkább, mert szinte valamennvien Pestről költöztek ide. Sokan annyira visszahúznak a fővárosba, hogy talán azt sem tudják, hol vám itt a művelődési ház vagy a mozi? Talán elég. ha elmondom, hogy helyi könyv­tárunknak csupán három la­kótelepi olvasója van. Három! Pedig eddig már több százan beköltöztek az új lakásokba! Ezeket az embereket kellene megnyernünk, meghódítanunk. — Talán több propagandá­val. plakáttal... — Igen. igen. Azzal is. Meg arra is gondoltam, hogy ott, helyben lehetne berendezni egy pici helyi könyvtárat, ne­gyedévenként cserélt könyv­állománnyal. Ha ezt meg le­hetne oldani, és talán meg le­het, hiszen annyi az üresen ál­ló szárítóhelyiség, akkor a személyesebb kontaktus. a közvetlen találkozás lehetősé­ge is nagyobb. ★ Nagyon későre jár. A műve­lődési ház igazgatója bezárja irodáját, s elindul a barátjá­val hazafelé. Vanatka Gabriella MŰSOR MOZIK Gomba: Charly. Monor: A tizedes meg a többiek. Űri: A vörös tulipánok völgye. Vecsés: Az elfelejtett mesék völgye. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 17-től 20 óráig az irodalmi szakkör, 18.30-tól 21- ig az ifjúsági klub összejövete­le. Gombán, 15-től 17-ig: a ké­zimunkaszakkör foglalkozása, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Maglódon, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. Péteriben, 18- tól 22-ig: az ifjúsági klub ösz- szejövetele, 19-től 20-ig: sport­vezetőségi értekezlet. Vecsésen, 10-kor: Az ezüstfurulya című bábjáték, az Állami Bábszín­ház bemutatásában. Monori- erdőn, 14-től: az irodalmi szakkör foglalkozása, 17-től: az ifjúsági klub összejövetele, vi­ta az ifjúsági törvény megva­lósításáról. Monoron, két elő­adáson, 16 és 18 órakor mutat­ja be az Állami Bábszínház Az ezüstfurulya című bábjátékot. Új géppel — gyorsabban Évente több száz mázsa faanyaggal dolgoznak a Monori Kefegyárban. A fahasábokat a nemrég vásárolt BEST A típusú emelővillás targoncával Darázsi Tibor szállítja. Ifj. Fekete József felvétele

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom