Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-28 / 255. szám

1076. OKTÓBER 28., CSÜTÖRTÖK Ifjúsági klubok országos értekezlete Az Állami Ifjúsági Bizottság titkársága rendezésében szer­dán Kaposvárott — dr. Balas­sa Tibor megyei tanácselnök­helyettes elnökletével — tar­tották meg az ifjúsági klubok országos tanácskozását. A vi­taindító előadásban különös hangsúlyt kapott az ifjúsági klubok központi támogatásá­nak rendszere. Az országos tanácskozás résztvevői megvitatták és el­fogadták az ifjúsági klubok működési szabályzatának új szövegét, majd a jövő évi ked­vezményeket. Az állami ifjú­sági bizottság titkársága foly­tatva a megkezdett gyakorla­tot 1977-ben is kibocsát az ifjúsági üdülésnek, táborozás­nak, az országjárásnak, vala­mint a művészeti alkotások megismerésének és a kulturá­lis szolgáltatások kedvezmé­nyes igénybevételét szolgáló utalványokat. A szovjet könyv ünnepe ' A soknemzetiségű szovjet Irodalom szélesebb körű be­mutatása, megismertetése ér­dekében novemberben ismét megrendezik a szovjet könyv ünnepe eseménysorozatot. A megnyitó november 4-én Pá­pán lesz, ahol irodalmi műsor és reprezentatív könyvkiállí­tás ad ízelítőt a szovjet könyv­kiadás eredményeiből.. Itt ér­tékelik a szovjet könyv ünne­pére hirdetett olvasópályázat eredményeit, s átadják a dí­jakat. A rendezvénysorozat másik "kiemelkedő eseményének szín­helye Egerben, a megyei könyvtár lesz, ahol — ünnepi műsort követően — a szovjet irodalom kölcsönzésének és népszerűsítésének tapasztala­tait vitatják meg a résztvevők. Az ünnepi rendezvénysorozat keretében a megyeszékhelye­ken, a művelődési házakban és a könyvesboltokban árusí­tással egybekötött kamarakiál­lításokat rendeznek országszer­te. A szocialista országok részvételével Megnyílt a nemzetközi TDK-konferenda Dr. Maróthy László megnyitója — Óvári Miklós előadása A pécsi orvostudományi egyetemen szerdán megnyílt a szocialista országok első tu­dományos diákköri konferen­ciája, amelyen tíz testvéror­szág — Bulgária, Csehszlová- j kia, Kuba, Lengyelország, Ma­gyarország, Mongólia, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság, Románia, a Szovjetunió és a Vietnami Szocialista Köz­társaság — mintegy százötven fiatal képviselője tanácskozik köaös feladataikról, együtt­működésük további lehetősé­geiről és módjáiról. Az egye­tem aulájában rendezett ün­nepélyes megnyitó ülésen részt vettek a szocialista test­vérországok ifjúsági szerveze­teinek vezetői és ott voltak a magyar felsőoktatási intézmé­nyek képviselői is. Az elnök­ségben foglaltak helyet dr. Maróthy László, a KISZ Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, dr. Nagy József, a Baranya megyei pártbizottság első titkára, dr. Garamvölgyi Károly oktatási miniszterhelyettes és dr. Csá­ki Frigyes, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnöke. A Nemzetközi Diákszövetséget B. Hangúra, a titkárság tagja 1 képviselte. A DlVSZ-induló elhangzá­sa után dr. Maróthy László köszönötte a konferencia résztvevőit, majd a rendező szervek — a KISZ Központi Bizottsága, az Oktatási Mi­nisztérium és a Magyar Tudo­mányos Akadémia nevében — megnyitotta a négynapos nem­zetközi tanácskozást. Ezt követően Óvári Miklós tartott előadást. Bevezetőjében rámutatott arra, hogy a mostani nemzet­közi konferencia újabb lendü­letet ad a tudományos diákkö­rök munkájának, s ezzel segí­ti a felsőoktatási intézmé­nyeinket abban, hogy eredmé­nyesen oldják meg a három — egymással szorosan össze­függő — feladatukat: az okta­tást, a nevelést és a tudomá­nyos kutatásra való felkészí­tést. A tudományos diákkörök fejlődése értékes tartalommal tölti meg az ifjúsági szerveze­tek munkáját. Hozzájárul ah­hoz, hogy az ismerkedés a tu­dománnyal együttjárjon a tár­sadalmi kérdések iránti fogé­konyság erősödésével, a poli­tikai aktivitás fokozódásával, röviden: a kommunista szak­emberekre jellemző tulajdon­ságok kialakításával. — A szocialista országokban — folytatta — erősödik az a felismerés és tudatos törek­vés, hogy az építőmunka bo­nyolult problémáinak megol­dásában sokoldalú együttmű­ködésre van szükség. Ez tük­röződik a szocialista országok gazdasági integrációjának komplex programjában, s a különböző két- és többoldalú együttműködési megállapodá­sok növekvő számában. Ez az együttműködés nagy jelentő­ségű a tudományos kutatások területén is. A szocialista fej­lődésnek ez az általános ten­denciája tükröződik abban is, hogy a tudományos diák­körök most kilépnek a nem­zetközi színtérre, feladatuk­nak tekintik az egyetemi­főiskolai ifjúság felkészítését a gyorsan fejlődő nemzetközi tudományos együttműködésből adódó feladatok megoldására is. Ily módon lehetőséget te­remtenek arra,, hogy népeink fiatal értelmisége szélesebb látókörre tegyen szert, meg­ismerje egymást, egymás ered­ményeit és problémáit, s a nemzetközi tudományos Tanácskozás műemlék kastélyokról Váljanak közkinccsé Megyénk területén megköze­lítőleg 40 védett műemlék kastély van. Többségüket már megfelelően hasznosították, megóvásuk, karbantartásuk is megnyugtató — állapította meg tegnap délelőtt a védett kastélyaink helyzetéről tartott tanácskozáson a Pest megyei műemlékvédelmi albizottság. S hogy példákat is említ­sünk: a fóti, volt Károlyi-kas­télyt jelenleg a gyermekváros használja; az épület 1830 kö­rül klasszicista stílusban ké­szült és az 1850-es években Ybl Miklós tervei szerint ro­mantikus stílusban átalakítot­ták. Különösen értékes a pili­si Beleznay-kastély, amelyben a Fővárosi Tanács nevelőott­hona működik; ez 1710 körül épült barokk stílusban. Me­gyénk egyik legértékesebb1 műemléke a Savoyai-kastély, amelyet J. L. Hilstebrand, ba­rokk stílusban épített 1702- ben. A kastélyban építész­alkotóházat rendeznek be a közeljövőben. Pest megye országos vi­szonylatban is sok értékes mű­emlékkel rendelkezik. Éppen ezért figyelmet érdemel az a megállapítás, hogy nem gaz­dálkodunk megfelelően ezzel a hatalmas kinccsel. — Mindeddig nem sikerült megfelelően biztosítani, hogy a belföldi és a külföldi turis­táknak bemutassuk műemlé­keinket — mondta felszólalá­sában Földes István, a Pest megyei Idegenforgalmi Hiva­tal vezetője. — Sajnos, nem kielégítő a propagandánk, ke­vés a figyelemfelkeltő tájé­koztató és ismertető prospek­tus, mert a pénzügyi keretek szűkre szabják lehetőségein­ket. Ennek ellenére igyek­szünk kibővíteni a műemléki séták körét, az ország más megyéiből is hívjuk a s-?én tá­jak és épületek kedvelőit. Az értekedet résztvevői hangsúlyozták: a műemlék kastélyok célszerű 'hasznosítá­sa mellett nagyon fontos, hogy ezek a megoldásukban kima­gasló értékű épületek kulturá­lis közkinccsé, az esztétikai nevelés eszközévé váljanak. Ezt a célt szolgálják majd a Pest megyei műemlékeket be­mutató diafilmek. A filmek készítését a tegnapi tanácsko­záson határozták el. A műemlékvédelmi bizott­ság kiemelten foglalkozott azoknak a kastélyoknak a helyzetével, amelyeket nem jellegüknek megfelelően hasz­nosítanak és állaguk is jelen­tősen megromlott. Ezeknek az épületeknek az ügye többnyi­re már évek óta szerepel a megoldatlan problémák között. A gödöllői Grassalkovich- kastély helyzete nem meg­nyugtató, az épület állaga el­hanyagolt. Pedig jól szolgál­hatna országos reprezentációs célokat, illetve kulturális funkciót is betölthetne. Jelen­leg több irányú tárgyalások folynak az épület felújításá­ról és hasznosításáról, így re­mény van arra, hogy a Sa­voy ai-kastélyhoz hasonlóan ennek a jelentős műemléknek a sorsa is rendeződik. A rádi Muzsay-kúria felújí­tására eddig 400 ezer forintot biztosított az Országos Mű­emléki Felügyelőség. Ez a költség azonban csak a leg­szükségesebb állagmegóvásra elegendő. Már megkezdték a tetőszerkezet korhadt elemei­nek kicserélését, de ezzel csak a további romlást tudják megakadályozni. A községi ta­nács művelődési ház létesíté­sét tervezi az épületben, azon­ban sem a további helyreállí­tási költségre, sem pedig a művelődési ház kialakítására nincs még pénzügyi fedezet. A túrái Schossberger-kas- tély állapota is elhanyagolt. Az épület környékét lezárták és elvégezték a legszüksége­sebb életveszély-elhárítási munkákat. A bizottság kapcso­latot létesített az Országos ! Műemléki Felügyelőséggel és ! közösen keresik az épület | hasznosításának lehetőségét. I A tanácskozáson elhatároz- ' ták: a műemlékvédelmi albi- i zottság közreműködésével az I OMF és a megyei tanács veze- ! tői közösen meghatározzák a műemlékek méltó megóvásá- ) nak programját és közösen ke- 1 resik a pénzügyi fedezet biz­tosításának további lehetősé- i gét. 1 Kriszt György együttműködésben való rész­vételt munkája szerves és ter­mészetes részének tartsa. örülünk, hogy hazánk otthont adhatott e jelentős rendez­vénynek. Övári Miklós a továbbiak­ban arról szólt, hogy a szocia­lista országokat vezető kom­munista pártok tudománypo­litikájuk kialakítása során is megkülönböztetett figyelmet szentelnek a felsőfokú okta­tásnak. Ennek köszönhető, hogy a felsőoktatás a szocia­lista országokban — így ha­zánkban is — az elmúlt évti­zedekben imponáló módon fejlődött. A szellemi és az anyagi feltételek számottevő bővülése egyben azt is jelen­tette, hogy nagymértékben fejlődött a felsőoktatási intéz­ményekben a tudományos ku­tatómunka. Jelentős érdekünk fűződik ahhoz, hogy az egye­temeken és főiskolákon dolgo­zó, magasan kvalifikált tudó­sok, kutatók, bekapcsolódja­nak a társadalom, a népgaz­daság előtt álló feladatok megoldásába. — Az egyetemi-főiskolai hallgatók tudományos mun­kában való részvételének szá­mos formája alakult ki. E formák és módszerek közül a legelterjedtebb és a legtöbb figyelmet érdemlő: a tudomá­nyos diákkör. A tudományos diákkörök a felsőoktatási in­tézményekben olyan fóru­mokká, olyan alkotó műhe­lyekké váltak, amelyek a ki­emelkedő tehetségű hallgatók számára biztosítják a tan­anyagot meghaladó ismeretek megszerzését, a tudományos kutató munka módszereinek elsajátítását, az életpályára való eredményesebb felkészü­lését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség felismerte a tudományos diákkörök je­lentőségét és munkájában megfelelő figyelmet fordított a diákköri mozgalomra. Ösz­tönözte mind szélesebb elter­jedését, kezdeményezője volt továbbfejlesztésének, szervez­te az egyre kiterjedtebb és egyre hatékonyabbá váló nem­zetközi együttműködést. Meg­győződésem, hogy a mostani nemzetközi konferencia ered­ményesen fog hozzájárulni az egyetemek és főiskolák, az ifjúsági szövetségek tagjai kö­zötti szakmai, tudományos együttműködéshez, a közös munkában születő őszinte és mély baráti kapcsolatok ki­alakulásához, egymás megis­meréséhez. A megnyitó ülésen felolvas­ták azokat a táviratokat, amelyekben a szocialista or­szágok ifjúsági szövetségei és tudományos akadémiái kö­szöntötték a konferenciát. Az ünnepséget követően a konferencia résztvevői szek­cióüléseken tanácskoztak, il­letve szakmai programokon vettek részt. Kórusmüvek jegyzéke Ötnegyedszáz oldalas, kék borítójú füzet: kórúsmüvek jegyzéke. Újdonság, a Zene­műkiadó legfrissebb kiadvá­nya. Elődje hét esztendővel ezelőtt látott napvilágot és hetek alatt gazdára talál, bő­vített változata hiánypótló: segédeszköz a szakemberek­nek. A füzet látszólag eltörpül a zenével kapcsolatos könyvek, kottásfüzetek, albumok mel­lett. Jelentősége mégis vetek­szik azokéval. Megtalálható benne minden énekkari mű. amely művészileg, tartalmilag időtálló, s amelyet az elmúlt huszonöt esztendő alatt jelen­tetett meg a Zeneműkiadó. In­formál és eligazít. Megjelöli hozzávetőlegesen a művek ne­hézségi fokát, jelzi a hangszer- kíséretet, meghatározza, mi­lyen összetételű éneklőközös­ségek számára íródot az adott darab. A gyűjtemény 1300 címet tartalmaz és a régebbi korok, valamint korunk zeneszerzői­nek kórusműveit öleli fel, Ko­vács Mátyás szerkesztésében. Napjaink kórusreneszánszá­nak elengedhetetlen velejáró­ja tudni, miből is gazdálkod­hatunk. Célja: segítséget nyúj­tani valamennyi típusú és korú (az általános iskolai kó­rusoktól a pávakörökig) ének­karnak; mit énekelhetnek. Felhívja a figyelmet az elfe­lejtett darabokra, lehetővé te­szi, hogy az igények alapján újból megjelentessék a hiány­zó vagy nehezen beszerezhető kottákat. Lehetőséget nyújt a válogatására, a repertoár fel- frissítésére. A Kórúsmüvek jegyzéke a Zeneműkiadónál szerezhető be. Ajánljuk a Pest megyei kórus­vezetők figyelmébe. A kiadó a hiányzó kották újranyomását — az érdeklődéstől függően — fél éven belül ígéri. Ä karna­gyok közreműködésével gazda­gabb lehet a választék, ha él­nek a Zeneműkiadó által nyúj­tott lehetőséggel. M. Zs. HETI FILMJEGYZET A békesség kora Jelenet A békesség kora című olasz filmből. A freudizmus szerint az öregkor a békesség kora. El­csituló érzelmek, megcsonde- sülő életerő, kibékülés az élet­tel, megbékélés a halállal. Le­het. De ellenpéldákat is hoz­hatunk: öregkori érzelmi vi­harok, lobogó tetterő, alkotó- készség, vagy: izgága, békét- len, mindenki számára nehe­zen elviselhető öregség, tüs­kés rigolyák, idegesítő súrló­dások az öreg ember és a kül­világ között. Hogy kinek-kinek milyen lesz az öregsége, az jobbára alighanem azon múlik, hogy milyen volt az élete. A tétel érvényessége persze itt sem abszolút. De egy tevékeny élet általában szebben, kevesebb görccsel múlik el, mint egy tétlen, vagy épp haszontalan élet. Az olasz rendező, Fabio Car­pi. az öregkorról készített szép, mélyenszántó filmet. Saját no­vellájára irta filmre Luigi Ma- lerba társaságában. A mű fő­hőse egy nyolcvanesztendős öregember, Simon. Fiával, menyével, kisumokájával és egy szolgálóval él együtt, s ez az élet minden, csak nem békes­ség. Neím könnyű kljőrini Si­monnal, alki, mint azt nálunk mondanák, meglehetősen ra- bdátus ember. Furcsa, feszült viszony van közte és a fia között, elsősorban az öreg jó­voltából, aki — milyen isme­rős szituáció! — csöndes, bé­kés fiától kéri számon azt az energiát, lendületet, azt a bá­torságot és életrevalóságot, ami annak idején őbelőle hiány­zott. De hiányzott-e valóban? Hiszen Simon a spanyol pol­gárháború veteránja, azok közé tartozik, akik tettek is valamit az életükben. Emlé­keit át- meg átjárja ennek az időszaknak sok mozzanata; tu­lajdonképpen ez életének egyetlen szakasza, amelyben megvalósította önmagát, az volt, akivé lenni akart. Nem szereti a menyét sem, ezt a német nőt, s időnként gonosz­kodva gyötri a szolgálót is. Csak a kisunokával, a kedves lánykával, Babyval tud kap­csolatot teremteni, csak vele nem ideges, zsörtölődő. És van Simonnak még vala­kije, akivel megosztja magá­nyát, gondolatait. Ez a valaki csak a fantáziájában létezik. Időnként hozzá indul, mere­dek, köves hegyoldalon, s ná­la húzza meg magát, a primi­tív kunyhóban. Ez a társ a szegény, tudatlan, de birtoká­ban van valaminek, amit Si­mon már hiába óhajt: a teljes szabadságnak. Hogy ez a fi­gura Simon valamely múltbeli emléke? Egy volt barátja? Vagy saját énjének másik ol­dala? Nem tudni biztosan, de nem is lényeges. Mint ahogyan az sem lényeges, hogy az öreg­ember milyen konkrét ok miatt érkezik el a bizonyosságig: szembe kell nézni az elmú­lással. be kell látnia^ hogy ez elkerülhetetlen, s fel kell is­mernie, hogy szorongásai, kör­nyezetével szembeni méltatlan viselkedése. álmai, emlékei mind ennek a közelgő és ki­kerülhetetlen eseménynek az előjelei. Carpi szorongatóan bensősé­ges, fölényesen biztos lélekta­ni tudásról tanúskodó filmet rendezett az öregkorról. A film szövege és képei nagyszerű párhuzamot alkotva szólnak erről a különös világról, és erről a különö„ öregemberről. Nem meghatni, megkönnyez- tetni akar ez a film, hanem elgondolkoztatni, az öregedés, a halálra készülődés ábrázo­lásával arra döbbenteni, hogy mindenki elérkezik majd egy­szer ehhez a ponthoz. Szeren-' cséjére nagyszerű színészt vá­lasztott a főszerepre: O. E. Has­se uralja a művet. (Páger An­tal szinkronhangja ugyancsak kitűnő.) Az álomvilágbeli társ szerepében nem kevésbé jeles alakítás Georges Wilsoné. Jelenlét Érdekes alkotás ez az űj bol­gár film, Todor Sztojanov munkája. Ha társait keresnénk, akkor a magyar filmek közül többet is említhetnénk: Bacsó Jelenidő, Kitörés vagy Harma­dik nekifutás című munkáit, esetleg Gábor Pál Tiltott te­rület című filmjét. Nem szo­rosabban vett, a történetekben vagy a szűkebb témákban fel­lelhető hasonlatosság ez, in­kább szemléletbeli. Vagy ha úgy tetszik: a szocialista tár­sadalmak egy adott időszaká­ban széles körben felmerülő kérdéskomplexum, a maga­tartásbeli és munkahelyi eti­kai normák, a szocialista köz- gondolkodás kérdései alkotják ezeknek a filmeknek az alap­ját, Sztojanov filmjében is. Hőse egy fiatal vegyészmér­nök, aki börtönbüntetésének letöltése után tér vissza az üzembe, ahonnan egy balul si­került kísérlet nyomán elren­delt vizsgálat „eredményeként” került a börtönbe. De a kísér­letet folytató négy vegyész (és barát) közül csak ő egyedül kapott büntetést. Társai átvé­szelték a nehéz időszakot; ki úgy. hogy az italhoz menekült, ki úgy, hogy az előírásokat látó, óvatos bürokrata lett, s ki meg úgy, hogy ellopta a kísérletek eredményeit, s eb­ből szerzett tudományos foko­zatot. Karov, a film központi figurája, ott próbál meg min­dent újrakezdeni, ahol a hi­bát elkövette, volt üzemében. És ez sokszorosan nehéz ügy. Mégsem adhatja fel, mert tud­ja: neki. s társainak volt ak­kor igaza. Olyan alkat, aki nem képes feladni valamit, amiben hisz. Újra kezd, újra nekifut, és hiába végződik is­mét tragikusan a felújított kí­sérletsorozat, Karov nem hagy­ja abba. Jelen kell lenni az életben, a társadalomban, a munkában, másképp nem megy. Es a puszta fizikai je­lenlét még nem elég: oda kell adni a szívünket, lelkünket is azért az ügyért, amiben hi­szünk. A Jelenlét rokonszenves film. nagyon fontos kérdések­ről szól. s igen becsületesen vet fel minden problémát. Ép­pen ezért bántó, hogy néhány elkezdett gondolatot később el­ejt, nem mond végig, vagy csak télig bont ki. Az általá­ban kemény fogalmazást ez a tétovaság időnként indokolat­lanul ellágyítja. (Karov szerel­mi ügyei vagy az üzem igaz­gatójával való kapcsolata pél­dául.) Dicsérendő viszont az üzemi légkör hitelessége, s a jó színészi játék. Takács István A \

Next

/
Oldalképek
Tartalom