Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

1976. OKTOBER. 27., SZERDA %MA<m Heti jogi tanácsok • Az állami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépíté­sének támogatásáról. Több olvasónk tett említést arról, hogy lehetetlen figye­lemmel kísérni a lakásépítés vállalati támogatásával kap­csolatos jogszabályokat. Any- nyi van már belőlük, hogy még a jogban járatosak is sokszor eltérően értelmezik. A fizikai munkásoktól érkezett problémákat összegyűjtöttük, s most megpróbáljuk egy cikk keretében a kérdéseket meg­válaszolni. Az állami vállalatoknál dol­gozó munkások (fizikai dolgo­zók, művezetők, a továbbiak­ban együtt: munkások) — függetlenül házastársuk fog­lalkozásától — abban az eset­ben építhetnek (vásárolhat­nak) lakást állami támogatás­sal. ha az alábbi feltételek együttesen fennállnak: a) többszintes lakóházépítés — a szervezésre, a kivitelező­re és a lebonyolítás módjára tekintet nélkül — a jogsza­bályban meghatározott telepü­léseken valósul meg, b) a többszintes lakóház­építés — ha jogszabály kivé­telt nem tesz — telepszerűen valósul meg, továbbá c) a vállalat a Lakásépítési alapjából a szociálpolitikai kedvezmény és az állami tá­mogatás együttes összegével csökkentett építési költség (el­adási ár) legalább 20 százalé­kának megfelelő összegű ka­matmentes vállalati kölcsön- támogaitást nyújt, illetőleg — különböző vállalatoknál dol­gozó munkás házaspár eseté­ben — a vállalatok 10—10 százalékos kamatmentes vál­lalati kölcsöntámogatást nyúj­tanak. Ha a többszintes lakóház építése az előzőekben írt fel­tételek szerint történik (meg­határozott településeken, te­lepszerűen), a lakást építtető (vásárló) munkást megillető állami támogatás mértéke a következő: a) egyszobás lakás esetében 60 ezer Ft, b) másfél szobás lakás ese­tében 70 ezer Ft, c) kétszobás laikás esetében 80 ezer Ft, d) két és fél szobás lakás esetében 90 ezer Ft, e) három- és ennél több szobás lakás esetében 100 ezer Ft • Melyek a tBbb szintes la­kóházépítés (vásárlás) általá­nos pénzügyi feltételei a mun­kások esetében? — kérdezi több olvasónk. Ezek a következőik: A szociálpolitikai kedvez- Vény és az állami támogatás együttes Összegével csökken­tett építési költség (eladási ár) 10 százalékát kell csupán a dolgozónak előtörlesztésként megfizetni. Az építési költség (eladási ár) 70 százaléka ere­jéig az említett vállalati köl- csöntámogatás kiegészítése­ként az OTP kölcsönt nyújt. A kamat mértéke a kölcsön teljes összege után évi egy százalék, és a törlesztési idő 35 év. Az előtörlesztést három vagy ennél több eltartott gyermek esetében — kérelem­re, egyedi elbírálás alapján — részben vagy egészben, a la­kásügyi hatóság — a vállalat javaslatára, a jövedelmi, va­gyoni és szociális helyzet fi­gyelembevételével — az álla­mi költségvetés terhére elen­gedheti, vagy a vállalat — a | munkaerőgazdálkodási érde­keire tekintettel — a lakás- I építési alapja terhére, a mun- I kás helyett, vissza nem térí- ' tendő támogatásként megfi- fizetherti. • Milyen törlesztési kedvez- menyeket kapnak a munká­sok? A 36/1975. (XII. 10.) MT. számú rendeletben meghatá­rozott — az OTP útján nyúj­tott, — építési (vásárlási) köl­csönök törlesztési kedvezmé­nyei a következők: a) a tanácsi órtékesítésú lakás vevője, valamint az ál­lami vállalatoknál dolgozó munkások lakásépítésének tá mogatása keretében létesü lő laikás építtetője (vásárlója) részére nyújtott kölcsön havi törlesztő részletét az első öt évben 20 százalékkal mérsé­kelten kell megállapítani. Az ebből eredő különbözetet a hátralevő harmincévi törlesz­tési idő alatt egyenletes elosz­tásban kell megfizetni; b) a többszintes lakásépíté­si formákban épített (vásárolt) lakásoknál a fiaital házaspá rok és a három vagy több gyermeket eltartók esetében a kölcsön havi törlesztő részle­tét — kérelemre, a szociális helyzet figyelembevételével az első öt évben legfeljebb 30 százalékkal lehet mérsékelni. Az ebből eredő különbözetet a szerződésben meghatározott törlesztési idő hátralevő évei ben egyenletes elosztásban kell megfizetni; c) a sorkatonai szolgálatot teljesítők részére nyújtott kölcsön havi törlesztő részlete —- kérelemre — a szolgálati idő tartamára mérsékelhető vagy a törlesztés felfüggeszt hető. A fentieken kívül az Orszá­gos Takarékpénztár az általa nyújtott kölcsön havi törlesz­tő részletét az első három év­ben átlag 150 Ft-tal mérsékel­heti oly módon, hogy a mér­sékelt törlesztő részlet ne le­gyen kevesebb a hasonló, ta­nácsi értékesítésű lakásra megállapítható havi törlesztő részletnél. Az így kieső össze­get a kölcsön hátralevő tör­lesztési időtartamára eloszt­va kell megfizetni. Az Orszá gos Takarékpénztár a mérsék­lést kérelemre, egyedi elbírá­lás alapján engedélyezi. Tanácsi értékesítésű laká­soknál munkások esetében — ha három, vagy ennél több gyermek eltartásáról gondos­kodnak — a lakásügyi hatóság az előtörlesztést — kérelemre, egyedi elbírálás alapján — részben vagy egészben elen­gedheti. Ilyen esetben a köl­csönt az elengedett összeggel növelni kell, kivéve, ha azt a vállalat a lakásépítési alapjá­ból a munkás helyett vissza nem térítendő támogatásként megfizeti. • A pályakezdő fiatalok la­kásépítésének (vásárlásának) támogatása. A téma aktualitását különö­sen az adja meg, hogy ország­szerte folynak az ifjúsági par­lamentek és ezeken a fiatalok lakáshoz juttatásának lehető­ségei, eredményei is napirend­re kerülnek. Korábban több­ször elhangzott, hogy a jog­szabályok a pályakezdő fiata­lok támogatását nem teszik olyan mértékben lehetővé, mint ahogy erre szükség len­ne. A pályakezdő fiataloknak nagy gondot jelent összeszed­ni az előtörlesztés összegét, és Tíz nap rendeieteibő i A háztáji és kisegítő gaz­daságok jövedelemadójáról a 36/1976. (X. 17.) MT. rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlö­nye 48. szám.) Az idegenvezetésről kiadott 17/1976. (XI. 11.) Bk. M. ren­deletet is ugyanitt találják meg az államigazgatásban dol­gozó érdekeltek. A pályakezdő szakemberek munkába lépéséről, akik a fel­sőoktatási intézmények nap­pali tagozatán végeztek, a 12/ 1976. (X. 3.) Mü. M. rendelet intézkedik, amely a Munka­ügyi Közlöny október 22-i szá­mában jelent meg. A képesítés nélküli pedagó­gus munkakör bértétele 1450— 1900 Ft-ra módosul — rendel­kezik a 206/1976. (M. K. 19.) OM—Mü. M. számú együttes utasítás, amely a Munkaügyi Közlöny 13. számában jelent meg. A hadkötelesek és hozzátar­tozóik szociális ellátásáról ki­adott 8/1976. (VII. 15.) Eü. M. számú rendeletet a Társada­lombiztosítási Közlöny 10. szá­ma közli. A felsőoktatási intézmények nappali tagozatos hallgatói ré­szére juttatható állami támo­gatásokról az oktatási minisz­ter 138/1976. OM. számú uta­sítása a Művelődésügyi Köz­löny 16. számában és az Egész­ségügyi Közlöny 20. számában található. nem segít helyzetükön az sem, hogy a munkáltatók a kollek­tív szerződés értelmében rész­letfizetési kedvezményt enge­délyezhetnek a lakásépítés tá­mogatására nyújtott kölcsön visszafizetésére, A fiatalok érdekében is számos rendelkezés született, amelyek a kedvezmények kö­rét itt is bővítették és lehető­vé tették, hogy a munkáltatói kedvezményekben minél több fiatal részesüljön. Elsősorban erre szolgálnak a vállalati kol­lektív szerződések lakásépí­tést támogató szabályai, to­vábbá, ha a pályakezdő fiatal fizikai dolgozó, ugyanúgy vo­natkoznak reá is az előbbiek­ben ismertetett kedvezmé­nyek Nagyobb a gond az egye­temről kikerült diplomás fia­talok esetében, akiknek mun­kabére egy ideig eléggé ala­csony. Kétségtelen, hogy eb­ben az esetben is a vállalatok­nak kell a segítségnyújtás le­hetőségét megtalálni, mert a lakásépítési hozzájárulást, il­letve a lakás használatbavéte­li díját el is lehet engedni, és ezzel is megoldódik sok-sok fiatal gondja. Természetesen az ilyen kölcsönelengedés csak a részesedési alap vagy a juta­lomkeret terhére történhet, ami a támogatást nagyon megnehezíti és bizony emiatt sok esetben tartózkodnak a fiatalok támogatásától. Több helyről elhangzott már olyan igény, hogy a fiataloknak is biztosítani kellene a munkáso­kat megillető valamennyi ked­vezményt. Ilyen igény elsősor­ban anyagi kérdés, és bizonyá­ra az ifjúsági parlamenteken elhangzandó problémák meg­oldását is szorgalmazni fogják az illetékesek. Annyit azonban már most is el lehet mondani, hogy amíg a korábbi jogszabály az- ifjú­sági takarékbetét-akció felté­telei szerint folyósításra kerü­lő külön kölcsön összegét csak a telepszerű többszintes lakó- házépítés (vásárlás) esetén tette lehetővé az előtörlesztés összegének beszámításába, most már az újabb rendelke­zés lehetővé teszi, hogy az OTP által folyósított külön kölcsön összegét valamennyi lakásépítési forma esetében az előtörlesztés összegébe beszá­mítsák. A szociálpolitikai ked­vezményt is a fiatalok vehetik igénybe. Dr. M. J. Reális értékben Az új kisajátítási rendelet alapelvéről Fejlődésünkkel együtt jár, hogy a szükségletek ma­gasabb szintű kielégítése érdekében újabb üzemeket, la­kótelepeket, szolgáltató részlegeket, utakat, kulturális és sportintézményeket építsünk, s természetesen az is, hogy településeink egyre rendezettebbek legyenek. Ezeknek a céloknak az elérése közben gyakori, hogy szükségessé vá­lik egy-egy ingatlan kisajátítása. Az ilyen intézkedéseket — éppen mivel a tulajdonjogot érinti — állami rendele­tek szabályozzák. Szeptember 5-én új kisajátítási törvényerejű rendelet jelent meg (76. 24. sz. Tvr.), ugyanakkor látott napvilágot a végrehajtására, vonatkozó 33/1976-os minisztertanácsi rendelet is. Az új intézkedések kitérnek a kisajátítás kö­rébe tartozó kártalanítási összeg kifizetésére, valamint az értékkülönbözet megfizetésére. Az új törvényerejű rende­let 1977. január elsején lép életbe. Elavult táblázat — Változik-e alapvetően a kisajátítás rendszere? — Az új rendelet lényegileg változatlanul hagyja a kisajá­títás rendszerét, de több fon­tos változást tartalmaz — vá­laszolt dr. Kara Pál, a megyei tanács igazgatási osztályának jogügyi csoportvezetője. — A törvényalkotók abból a jog­politikai alapelvből indultak ki, hogy az ügyeket ott intéz­zék el 'megfelelően, ahol fel­vetődnek. — Milyen alapvető változást tartalmaz a rendelet? — Mindenekelőtt azt, hogy a kártalanítás összege, az in­gatlan tényleges forgalmi ér­tekével fog megegyezni. Eddig — és még ebben az évben is — a tanácsok egy kötött iránytáblázat alapján állapí­tották meg a kártalanítás ösz- szegét. Ez a táblázat azonban már nem tükrözte az ingat­lanok reális forgalmi értékét. Érdemes néhány példát idéz­ni: egy városi, magas fokon közművesített telek (villany, ivóvíz, csatorna, gázelosztó, vagy távfűtés) négyszögölen­kénti árát maximum 300 fo­rintban. állapíthattuk meg, ugyanez nagyközségben 150— 200 forint, ha a telek országos jelentőségű üdülőövezetben volt (Balaton, Dunakanyar), akkor a legmagasabb ár 600 forint volt. Ha a telek nem ér­te el a magas közművesítést szintet; akkor az Itt felsorolt áraknál csak jóval kevesebbet állapíthattunk meg. Négy fő szempont — így magikárosult az, aki­nek a telkiét kisajátították? — Nem. Az eljárás vált formálissá. A tanácsok meg­állapították a kártalanítási összeget, a tulajdonos pedig VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Hogyan készül a ragasz­tott vízszigetelés? A ragasztott szigetelés az építményeket a talajpára, a felszívódó talajnedvesség és az időnként magasra emelke­dő talajvíz káros hatása el­len védi. Pincék építésénél fontos, hogy ismerjük a talaj­víz legmagasabb állását. En­nek ismeretében készítik el az úgynevezett teknőszigetelést: a pince földbe süllyesztett do­bozát minden oldalról össze­függő védőréteggel látják el; a padló és falszigetelés foly­tonos felületet ad, s elzárja a víz útját. Többnyire szükséges, hogy az aljzatbeton alá nagyszemű kávicsból körülbelül 15 centi­méteres réteget terítsünk. Ez megakadályozza a kapilláris víz felszívódását. Sajnos, gya­kori építési hiba, hogy köz­vetlenül a földre terítik a be­tont, s így a szigetelőréteget fokozottabb igénybevételnek teszik ki. A falszigetelés síkja és a járdavonal között a hagyományos szerkezetű családi és hétvégi házaknál legalább 15 centiméteres tá­volságot kell hagyni. A szigetelőlemezek védő­anyaga általában bitumen, de lehetnek különböző műanya­gok is. A tekercsek, melyek jelenleg kaphatók, egy méter szélesek. A lemezeket a fal szélességétől függően hosszú csíkokra vágják és 15 centi- méteres átfedésekkel fektetik egymásra több rétegben. A ragasztóanyag rendszerint a helyszínen megolvasztható bi­tumen. A lemezeket a beton­felület felől és kívülről is vé­dőhabarcs-terítéssel szokták óvni. Az aljzatot gondosan meg kell tisztítani szigetelés előtt, mert egy-egy apró ka­vics is átszúrhatja a lemezt, s utat nyithat a felszívódó víz­nek. A korszerű alapozási el­járások csökkenthetik a szigetelési síkra ható nedvességet. Ha pince nélküli épület készül, célszerű azt betoncölöpökre vagy pillérekre helyezni. Ilyenkor megszakítjuk a föld és a szigetelőfelület kapcsola­tát. A szigetelés állaga termé­szetesen romlik az évek során. Például, ha feltöltött, de meg nem ülepedett talajra a szige­telés alá vasalatjan betont tesznek — ami gyakori hiba —, akkor a föld süppedésével eltörik a beton, s a szigetelés is. Hasonló ok miatt a padló- szigetelést is csak a fal ülepe­dése után célszerű elkészíte­ni; így hibátlan maradhat a csatlakozás. A szigetelés utólag már csak falbontások árán, s nagy költ­ségtöbblettel készülhet. Pó­tolható- viszont egy jól bevált, s viszonylag olcsó eljárással: magyar találmány, az úgyne­vezett elektroozmotikus utóla­gos falszárítási módszer, mely­nél a falfcia 30—40 centiméte­renként lyukakat fúrnak, s ezekbe földelt acélrudakat he­lyeznek. A rudak szintje fölé már nem jut el nedvesség; és a fal fokozatosan kiszárad. Csíki Róbert építészmérnök automatikusan a bírósághoz fordult, és kivétel nélkül minden esetben megnyerte a pert, azaz jelentősen fel­emelték a kártalanítást. Gya­korlatilag tehát nem a kisajá­tító hatóság, hanem a bíróság döntött. — Milyen szempontok sze­rint fogják a tanácsok meg­határozni a kártalanítási ösz- szeget? — Teleik kisajátításnál négy j fő szempontból indulunk ki: a település jellegéből (üdülőte­rület, város, község); a telek ezen belüli fekvéséből; a megközelíthetőségből; illetve a beépítési lehetőségből. Épü­let és építmény kisajátításá­nál figyelembe vesszük a műszaki állapotot és a beköl- tözhetőséget. Itt meg kell em­líteni, hogy a luxusberuházá­sokat — például fotocellás garázsajtó — nem vesszük fi­gyelembe az értékelésnél. A földérték megállapításánál meghatározó a föld minősége (aranykorona értéke); fekvése; mezőgazdasági hasznosítható­sága és a mezőgazdasági mű­velési ága. A spekuláció ellen — Gondoltak-e a törvény- alkotók az ingatlanspekuláció visszaszorítására ? — Igen. Véleményem sze­rint ez az új törvényerejű rendelet másik fő pozitívuma: korlátozni igyekszik a mun­ka nélkül szerzett jövedelmet. Ingatlan kisajátításnál a kár­talanítási összeg megállapítása attól függ is függ, hogy a tu­lajdonos mikor szerezte a tel­ket. házat, vagy földet. Ha a vásárlás a kisajátítás előttí tíz éven belül történt, akkor figyelembe vesszük a vásárlási összeget. Ez csökkenti a kár­talanítás mértékét. — A jelenlegi rendelet pon­tosan szabályozza, hogy mi­lyen jogcímen lehet kisajátí­tani egy ingatlant. Történik-e ebben változás? — Csak viszonylag kis mér­tékű. A jövő évtől üdülőtelep építésére is kisajátíthatok in­gatlanok. A jogcím alapjaiban nem változott: kisajátítást le­het kezdeményezni az állami szervek és vállalatok működé­séhez szükséges gazdasági, szo­ciális, kulturális és egészség­ügyi létesítmények létrehozá­sa céljából. Szakértők segítségével — Az új rendelet biztosítja- e továbbra is a fellebbezési jogot? — Természetesen. A kisajá­títást szenvedő (állampolgár, vagy intézmény) az illetékes járásbírósághoz fellebbezhet a kisajátítás módja és mérté­ke ellen. De meggyőződésem, ■ hogy az ilyen pereknek a szá­ma jelentősen csökkenni fog, hiszen a kártalanítás kiinduló pontja a reális forgalmi ér­ték lesz. Ráadásul a tanácsok megfelelően tudják majd kép­viselni álláspontjukat, hiszen, döntéseiket telek-, építési és mezőgazdasági szakértői háló­zat segítségével hozzák meg. Az új törvényerejű rende­let megjelenése és hatálybalé­pése között négy hónap telik eL Kriszt György A Legfelsőbb Bíróság döntése A dolgozók igazolatlan mulasztásáról Egy vállalat tisztviselőjét az igazgató fegyelmi úton azzal az indokolással bocsátotta el, hogy az illető munkahelyéről öt na­pig igazolatlanul távol maradt. Súlyosbító körülményül szol­gált, hogy korábban is egy na­pot igazolatlanul mulasztott, ezenkívül többször később jelent meg munkahelyén. Emiatt megintették, sőt, évi ré­szesedését is csökkentették. A határozat ellen a tisztviselő a munkaügyi döntőbizottságnál panaszt emelt, de elutasították, ezért a munkaügyi bíróságon pert indított, de eredménytele­nül. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvást emelt, amelynek a Leg­felsőbb Bíróság helyt adott és a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezve, új el­járást és új határozat hozata­lát rendelte el. — A Munka Törvénykönyve értelmében a dolgozó egyik alapvető kötelessége, hogy munkára a kijelölt helyen és időben megjelenjen és a munka­időt dolgozva kitöltse — hangzik a határozat. Ez a kötelezettség csak akkor nem terheli a dolgozót, ha annak teljesítése a Munka Törvény- könyvében meghatározott va­lamely esemény vagy ok miatt nem várható el tőle. Ilyen pél­dául amennyiben elháríthatat­lan ok miatt nem tud munka­helyén megjelenni. A tisztvi­selő is lényegében ilyen, a munkát akadályozó és egyben elháríthatatlan okra hivatko­zott: egy alkalommal rosszul lett, orvosi segítségben része­sült és ezért nem tudott dol­gozni. Az ötnapi mulasztásá­val kapcsolatban előadta: egyedülálló testvérével él együtt, akinek két kisgyer­mekről kell gondoskodnia. Testvérét tbc-vel kezelik. 'Egy éjjel rosszul lett, nem tudta kire bízni öt-, illetve három­éves gyermekét, ezért ő vállal­kozott erre. E kényszerhelyzet­re tekintettel a testvérét kezelő orvos egy hétre fizetés nélküli szabadság megadását javasolta. Hogy ezt megkaphassa, mun­kahelyén megjelent, felmutatta az orvosi javaslatot, de főnöke meg sem hallgatta. Testvére gyermekeiről egy hétig neki kellett gondoskodnia, ezért munkahelyétől távol maradt. — Ezeket a körülményeket •sem a munkaügyi döntőbizott­ság, sem a munkaügyi bíróság nem tisztázta — szögezte le a Legfelsőbb Bíróság. — A munkaügyi bíróságnak bizonyítást kellett volna elrendelnie arra vonatkozóan, hogy a tiszt­viselő testvére — betegségére tekintettel — gondoskodha­tott-e kiskorú gyermekeiről, vagy más módon — például bölcsődében vagy óvodában történő elhelyezéssel — meg­oldhatta-e eltartásukat. Be kel­lett volna szerezni a kezelőor­vos szakvéleményét, hogy a be­teg testvér egészségi állapota megengedhette-e gyermekeinek gondozását, illetve betegsége ebben meddig akadályozta. Amennyiben bizonyítottan nem tehetett eleget szülői köte­lességének, a tisztviselőtől, mint testvérétől, joggal elvár­hatta, hogy a saját ellátásukra még képtelen kisgyermekekről ő gondoskodjék. Annak a ko­rábbi mulasztásnak a körül­ményeit is tisztázni kellett volna, amikor a tisztviselő — állítása szerint — rosszul lett, és ezért munkáját nem tudta ellátni. Ki kellett volna vizs­gálni, igaz-e, hogy a tisztviselőt főnöke nem volt hajlandó meghallgatni, illetve kérése teljesítését anél­kül tagadta meg, hogy annak indokait beosztottja elmond­hatta volna. A főnök ezt ta­gadta, ezért meg kellett volna kísérelni az ellentmondás fel­oldását. esetleg szembesítéssel is. A bíróság ítélete ennek el­mulasztása miatt is megalapo­zatlan. Amennyiben a tisztvi­selő állításai nem nyernének' igazolást, súlyosbító körűimé- nyül értékelendő korábbi mu­lasztása és fegyelmi bünte­tése. H. E. 1 1 f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom