Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-27 / 254. szám

I 976. OKTOBER. 27., SZERDA ’xMüao Emlékülés az Akadémián A Magyar Tudományos Akadémia filozófia- és törté­nettudományok osztálya, vala­mint a Magyar Történelmi Társulat kedden emlékülést rendezett Mocsáry Lajos születésének 150. évfordulója alkalmából. Handle Péternek, a Magyar Történelmi Társu­lat alelnökének megnyitója után Kemény G. Gábor, a Széchényi Könyvtár tudomá­nyos főmunkatársa Mocsáry Kelet-Európája címmel tar­tott előadást. Tóth Ede egyetemi docens Mocsáry La- jós helye a XIX. századi tör­ténelmünkben címmel meg­emlékezett a dualizmus korá­nak kiemelkedő személyiségé­ről, a magyarországi nemzeti­ségek nemzeti jogaiért küzdő politikusról. Hosszú távú tervezés, árellenőrzés Tanácskozott az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága A hosszú távú tervezés munkájáról, valamint az ár- szabályozás és termékforgal­mazás kérdéseiről tanácskozott kedden Bognár József elnökle­tével az országgyűlés terv- és költségvetési bizottsága. A két témát tárgyaló írásos tájékoz­tatókhoz dr. Hetényi István tervhivatali államtitkár és dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Árhi­vatal elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Részt vett és fel­szólalt az ülésen Inokai János, az országgyűlés alelnöke is. Dr. Hetényi István elmon dotta, hogy a hosszú távú ter­vezés olyan vezérfonál, ameiy a gazdasági fejlődés korsza­Áz akiivitás mércéje Ezekben a hetekben, hó­napokban minden pártszerve­zetben mérlegre került az egyes párttagok aktivitása. S a, ta­pasztalatok összegzése módot nyújt arra is, hogy át­fogó képet alakítsanak ki a pártszervezet egészének poli­tikai tevékenységéről, a cse­lekvési készség fokáról. Nem új feladat ez, hiszen a pártszervezetek számottevő ré­szében eddig is értékelték idő­ről időre a közéleti-politikai aktivitás színvonalát. Mégis nemegyszer felmerül — újra és újra — a kérdés: hogyan lehet megbízhatóan értékelni, miféle mércét alkalmazzanak, mely kritériumokból indulja­nak ki? A legfontosabb tényezők Természetesen bőven akad­nak már tapasztalatok. Épp ezekből indult ki, vonta le kö­vetkeztetéseit a politikai szo­ciológia, amikor kidolgozott néhány általános szempontot az aktivitás méréséhez. Aki ezeket szemügyre veszi, ta­pasztalhatja, hogy a tudomá­nyos igényű elemezés volta­képpen ugyanazokból a ténye­zőkből indul ki, mint ame­lyeket a pártszervezetek is figyelembe vesznek a min­dennapos munka során. Az egyik legfontosabb ilyen tényező kétségkívül a párt­megbízatások, a közéleti fel­adatok vállalása és teljesítése. Érthető és jogos, ha a párt- szervezetekben az aktivitás értékelését általában azzal kezdik, hogy felmérik: a párt­tagok mekkora hányadának van ilyen megbízatása. A poli­tikai cselekvésnek ez az egyik legfontosabb formája, kerete. Természetesen az aktivitás elemzésénél nem állhatunk meg ott, hogy hányán vállal­tak vagy kaptak megbízást. A döntő ezek teljesítésének mér­téke, a megbízatás alapján történő valóságos cselekvés. Számításba szokták venni az aktivitás mérésekor a párt­tagoknak a különféle pártfó­rumokon, politikai rendezvé­nyeken tanúsított vitakészsé­gét, a hozzászólások, észrevé­telek számát és tartalmát. Né­ha egyesek vitatják ennek jo­gosultságát, mondván: a be­széd még nem cselekvés, fy politikai tevékenységben azon­ban ezt a kettőt nem lehet úgy elválasztani, mint például' a termelőmunkában: itt na­gyon gyakran a szó is tett. A párt- és tömegszervezeti ren­dezvényeken, munkahelyi vagy lakóhelyi, közéleti fó­rumokon elhangzó vélemé­nyeket, bírálatokat vagy ja­vaslatokat úgy kell tekinte­nünk, mint a döntések kiala­kításában vagy a végrehajtás ellenőrzésében való közvetlen közreműködést. Ilyen értelem­ben ez a politikai aktivitás nagy fontosságú megnyilvánu­lási módja. A cselekvés kitétele A politikai cselekvés egyik formája a részvétel a külön­féle — politikai tartalmat is hordozó — akciókban, moz­galmakban. Ennek nagyon sokféle módja lehet, a szocia­lista brigádok mozgalmától a társadalmi munkaakciókon át a különböző politikai gyűlé­sekig. A résztvevők száma és a részvétel intenzitása ugyan­csak mutatója az aktivitásnak. Közvetett mutató a politi­kai tudás bővítésére irányuló törekvés mértéke. Közvetett, hiszen a megszerzett ismere­tek önmagukban még nem hatnak a társadalmi valóság­ra. Ám általában feltehető, hogy aki politikai műveltsé­gét, tájékozottságát növeli, azt nem öncélúan teszi, ha­nem hasznosítani kívánja. Az ismeretszerzés, a tanulás tehát felfogható a hatékony politi­kai cselekvés felételeinek biz­tosításaként, s ilyen értelem­ben az aktivitás értékelésekor is számba vehető. Az aktivitás méréséihez te­hát rendelkezünk megfogható — részben számszerűen is ki­fejezhető — mutatókkal. Még­is, nagyon egyoldalú lenne itt megállni. Ha csak ezeket a mutatókat venné számításba a pártszervezet, óhatatlanul kísértene a formalizmus ve­szélye. Mint valljuk be, az ilyenféle formális felfogás nemritkán a pártmunka mindennapi gyakorlatában is érzékelhető, tapasztalható. Vannak olyan párttagok, akik mindig részt vesznek a tag­gyűléseken, olykor fel is szó­lalnak, valamilyen pártmeg­bízatást is vállalnak, de ami­kor ténylegesen ki kell állni a párt politikája mellett, ami­kor erőfeszítéseket kell tenni valamely elhatározás sike­réért, amikor akár kockáza­tot is vállalva fél kell lépni valamely negatív jelenséggel szemben, akkor valahogy nem találhatók meg, nincsenek je­len. Márpedig az aktivitásban ez a leglényegesebb: a min­dennapos cselekvőkészség, az állandó készenlét — a hely- heiz, időhöz, konkrét megbí­zatáshoz nem köthető kom­munista helytállás. A kommunisták tettei nyomén A mindennapos cselekvés tehát az aktivitás legmélyebb tartalma, lényege. Egzakt számokkal nem mérhető, de minden alapszervezet, minden pártcsoport mindenkor pon­tosan megállapíthatja, meny­nyire érvényesül egyes tagjai és az egész kollektíva életé­ben. Természetesen nem ön­magáért, hanem a politikai cselekvés hatékonyságának to­vábbi fokozása céljából. Ennek a mércéje pedig min­denekelőtt és legfőképpen a politikai célok, a párthatáro­zatok gyakorlati megvalósu­lása. A döntések teljesülésén, az elhatározások valóra válá­sán mérhető le legjobban az ily módon felfogott politikai aktivitás szintje. Az említett mutatók termé­szetesen jól felhasználhatók az elemzéshez. De az aktivitás tartalmi értékelésének alapja, vezérfonala mégiscsak az, hogy a kommunisták tettei nyomán mennyire valósul meg az adott helyen a párt politi­kája. Gyenes László kos fő irányát szabja meg: a termelés, a műszaki színvonal világgazdasági szintre emelé­sét — s ami ehhez szükséges — az infrastruktúra eredmé­nyeinek felzárkóztatását tart­ja kívánatosnak. A napirend vitájában felszó­laló képviselők felhívták a fi­gyelmet arra: a falu és a vá­ros közötti különbségek to­vábbi csökkentése érdekében igen fontos a különböző tele­püléstípusok infrastrukturális ellátása közötti különbségek mérséklése. Kifejtették a kép­viselők, hogy az anyagi szük­ségletek mind magasabb szin­tű kielégítésével egyidejűleg várhatóan növekszenek az igé­nyek az oktatás, a művelődés és a sport terén is. Hangot kapott a vitában, hogy haté­konyabban kell érvényesülnie a munka szerinti elosztásnak, következetesebben kell meg­valósítani az egyenlő mun­káért egyenlő bért elvét, a több és jobb, valamint a nehe­zebb és bonyolultabb munkát magasabban kell díjazni. Az árellenőrzéssel kapcso­latban dr. Csikós Nagy Béla adott tájékoztatást a bizottság­nak a tennivalókról és a fel­adatokról, A képviselők ezzel összefüggésben kiemelték, hogy a szabadáras ipari ter­mékekre, valamint a szolgál­tatásokra vonatkozó árvetés­készítési kötelezettség szabá­lyozása elősegítette a vállalati ármunka javulását és az ár­ellenőrzések eredményességét is. örvendetes, hogy a figyelem előterében áll az ár és a minő­ség összhangja, az ártervek megalapozottsága, s az, hogy a gyermekellátási cikkek és az olcsó termékek megfelelő vá­lasztékban álljanak rendelke­zésre. A vitában' felszólalt: Antal Imre, Horváth Lajos, Nics Já­nos, dr. Novák Béla, (Pest me­gye 16.. ráckevei választókör­zet), Ollári István, dr. Pét hő Ferenc, Pióker Ignác, dr. Sza­bó Kálmán, Szomszéd Gy. Ist­ván és dr. Técsi János képvi­selő, valamint Sándor Sándor, az Országos Anyag- és Árhiva­tal főosztályvezetője. Az MSZBT-konferencia küldötte Gólyáktól a professzorokig A gödöllői Agrártudományi Egyetem MSZBT tagcsoportja egyike az országban a legel­sőknek. Ahol ennyi baráti és hivatalos szállal kötődnek a Szovjetunióhoz — a hasonló jellegű tudományos intézmé­nyekhez, tudósokhoz, stb — nem is lehetne másképp. — A barátság és együttmű­ködés gyökerei a felszabadulás utáni első évekbe nyúlnak vissza, amikor nálunk még csak szerveződött az Agrártu­dományi Egyetem, amikor szinte a semmiből kellett meg­teremteni az új, nagyüzemi mezőgazdálkodás oktatásának tananyagát: ebben az időben szovjet barátaink siettek segít­ségünkre, s két-három évre vendégprofesszorokat küldtek hozzánk — magyarázza dr. Ge­re Tibor, adjunktus, az MSZBT tagcsoport ügyvezető elnöke. — Ilyen vendégprofesszorok szervezték meg nálunk az úgynevezett bázistanszéket, s ők alakították , ki az új isme­retanyagot. Sőt, ennél is töb­bet tettek: személyes példá­jukkal, messzire kisugárzó em­beri hatásukkal segítettek ki­alakítani nálunk az új, hala­dó egyetemi tanár típusát, esz­ményképét. Tagcsoportunk ter­vei között szerepel — s ezt az egyetem vezetése is magáévá tette —, hogy meghívjuk a még élő egykori vendégpro­fesszorokat, hadd lássák, mivé nőtt, a mag, amit elvetettek. Néhány mondattód summáz­zuk az MSZBT-tagcsoport pá­lyafutását. Eredetileg dr. Ma­gyart András professzor tan­székén — az ő kezdeményezé­sére — hozták létre, majd egy év múltán egyetemi mé­retűvé szélesedett, soraiban tömörítve mindenkit, a portá­soktól, a rektorig, a gólyáktól a profeszorokig.. Hallgatók cseréje A magyar—szovjet barátság ápolásának itt sajátos eszközei állnak rendelkezésre. Az egyik bevált eszköz: az együtt­működési megállapodás, amit az ATE kötött a moszkvai Tyi- mirjázev Akadémiával és a Hidromeliorációs Intézettel, s hasonlóról tárgyalnak a Tas­kenti Mezőgazdasági Főiskolá­val. — A taskenti intézet nagyon értékes segítséget nyújthat egyetemünk jövendő melegég­övi szakának az oktatók, ok­tatási anyagok és hallgatók cseréjével — tájékoztat dr. Gere Tibor. — A nálunk egyelőre fakultatív jellegű me­legégövi oktatáshoz a moszk­vai Lumumba Egyetem tan­könyveit használjuk (ezen az egyetemen tanulnak a fejlődő országok ösztöndíjasai. — A szerk.), valamint a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Háza könyv- és filmtárának anyagát. Az elméleti oktatás azonban nem teljes értékű gyakorlati képzés nélkül, s azt szeretnénk, ha a taskenti főis­kola válna hallgatóink nyári gyakorlati bázisává. A szovjet intézményekkel kialakult — több mint évtize­des — kapcsolat az utóbbi években sokat fejlődött, külö­nösen, amióta elkezdődött e kapcsolatok decentralizálása, vagyis kialakult az együttmű­ködés a tanszékek, osztályok kisebb egységek között is. — Ezzel olyan lehetőségek kínálkoztak, hogy — például Kezdet 1975 - folytatás 1977 Szünetel a megyei KÖJÁL-székház építkezése Nincs az újságíró számára kellemetlenebb érzés, mint ha önmagát, azt, amit megbízha­tó információ alapján legjobb lelikiismerete szerint megírt, meg kell cáfolnia. Az alapok elkészültek Még tavaly írtuk, hogy vég­re megkezdődött Budán a Pest megyei KÖJÁL nagyon nélkülözött székházának épít­kezése. A befejezés határide­jéről is tájékoztathattuk az olvasót, vagyis arról, hogy 1978 végétől nem kell többé rossz munkakörülmények kö­zött, szűk, kis szobákban ösz- szezsúfolódva dolgozniuk a KÖJÁL munkatársainak. Ami pádig még ennél is fontosabb, a közegészségügyi, járvány­ügyi munkában annyira nél­külözhetetlen vizsgálatokat sem, kell többé, a szükségesnél jóval kisebb mennyiségben az Országos Közegészségügyi In­tézet laboratóriumában ven­dégeskedve elvégezni. Az or­szág valamennyi KÖJÁL-ja közül ugyanis egyedül a Pest megyeinek nincs saját labo­ratóriuma. Most aztán meg kell cáfol­nunk jelentésünket, a KÖ­JÁL-székház építése nem fe­jeződik be 1978-ban. Nem a tetőnél kezdődik az építkezés, előbb az alapot kell lerakni. Nos, a székház alapo­zása elkészült, hónapokkal ez­előtt műszaki átadása is meg­történt Azóta azonban a székház építkezése szünetel. Miért maradták abba a mun­kálatok, mikor folytatódnak és mikor fejeződnek be? Ezekre a kérdésekre kértünk választ a székház építését intéző Pest megyei Beruházási Vállalat­tól. Módosít a kivitelező — Még múlt év elején ka­pacitásfoglalási szerződést kö­töttünk a Középületépítő Vál­lalattal — feleli Scheuring János, a Beruházási Vállalat igazgatóhelyettes főmérnöke. — örültünk, hogy ez az any- nyi fontos és szép építkezést kivitelező vállalat, többek kö­zött a Duna-Intercontinentál, a Hilton szálló, meg a Várpa­lota építője, vállalta a mi KÖ- JÁL-unk székhazának kivite­lezését. A vállalatnak már a neve is a jó munka biztosíté­ka. A tavaly megkötött szer­ződés értelmében a középület- építő 1976-ban kezdené meg a munkát és 1978-ban adná át az épületet, amely a Scam- form fémzsaluzó berendezés­sel készül. A kivitelező vál­lalat feltételként kikötötte, hogy a terveket az acélvázas angol zsaluzó berendezéshez alkalmazkodva kell elkészít­tetnünk, az alapozással pedig, amit nem vállal, mást kell megbíznunk. A zsaluzó be-' rendezéshez alkalmazkodó tervet a Pest megyei Tervező Vállalat eiikészítette, a Pest megyei Közúti Építő Vállalat azután az alapozást is. Határ­időre. — Tehát az építkezést nyá­ron elkezdhették volna? — Csakhogy a középület­építő bejelentette, hogy fo­lyamatban levő munkái miatt a kivitelezési szerződést csu­pán 1977 második jelében kezdődő és 1980 végén befe­jeződő határidővel kötheti meg. Egyelőre még nem szer­ződtünk, a befejezést 1979-re szeretnénk előbbre hozni. — Bárkiben felmerülhet az ésszerű kérdés, nem akadna-e más, a munkát hamarabb megkezdő és korábbi befeje­zést ígérő vállalkozó? Érdemes várni? — Talán — hangzik a vá­lasz. — Csakhogy nem ren­delkezne Scam-form berende­zéssel, amihez ragaszkod­nunk kell, nemcsak azért, mert jól és gyorsan lehet ve­le dolgozni. Át kellene azon­ban dolgoztatni a terveket, sőt az alapozást is a másik rendszerhez kellene igazítani. Mindaz el sem készülhetne a jövő év közepéig, tehát időt nem nyernénk. Meg aztán az átterveztetés, átalakítás tete­mes költséggel is járna. Több százezer forinttal. Tehát, a megyei KÖJÁL- székház építkezése egy esz­tendőnél hosszabb ideig szü­netel, hogy a kiváló Scam- form fémzsaluzó berendezés­sel épüljön meg. Biztosan szép lesz, jó lesz, de az a kérdés, mikor, hiszen a kivi­telező vállalat már az első előzetes szerződését is súlyo­san megszegte. Sz. E. \ — a mi állattenyésztési tanszé­künk közös kutatási témákon, dolgozhat a Tyimirjázev Aka­démia szarvasmarha-tenyész­tési tanszékével. Tavasszal ép­pen ez ügyben járt kinn tő­lünk Magyari professzor, s lá­togatását szeptemberben E. A. Arzumanjan professzor, a szarvasmarha-tenyésztési tan­szék vezetője viszonozta. Az oktatási anyagok, szak­mai tapasztalatok cseréjével csaknem azonos jelentőségű a hallgatók cseréje, az a ha­gyomány, hogy a tanulmányi eredményeik, orosz nyelvtudá­suk és politikai aktivitásuk alapján legalkalmasabb diá­kok évente néhány hetet szov­jet mezőgazdasági intézmé­nyekben, illetve építőtáborok­ban tölthetnek. A tapasztalat- gyűjtés és a barátság elmé­lyítése mellett ez azzal a ha­szonnal is jár, hogy gyakorol­hatják az orosz nyelvet. Otthonosak a Házban — MSZBT-tagcsoport unk kezdeményezésére ma már az egyetem valamennyi KISZ- szervezete, szocialista brigád­ja, a nőbizottság aktivistái gyakori vendégek a Szovjet Kultúra és Tudomány Házá­ban. Mindennapi dolog, hogy az egyetemi dolgozó apa fogja a gyerekét, és beruccan Pest­re, mesefilmvetítésre a Házba. Gyakran járnak ki hozzánk onnan előadók, és kevés olyan vendége van az SZKTH-nak, aki el ne jönne hozzánk is. Bizonyára ennek a szaros kapcsolatnak is szerepe van abban, hogy a város és a járás vezetői november á-én együtt­működési szerződést írnak majd alá az SZKTH vezetői­vel. — Terveik? — Most van alakulóban a járás és a város volt szovjet ösztöndíjasainak klubja, ebbe feltétlenül bekapcsolódunk, hiszen 12-en vagyunk, akik az egyetemi diplománkat, és ti­zenöten, akik tudományos fo­kozatunkat valamelyik szov­jet egyetemen szereztük. — Ön — ezek szerint — mindkettőt? — Igen: afféle hazajáró lé­lekként, az aspirantúrát is a Tyimirjázev Akadémián vé­geztem — bólint nevetve. — Szóval, szerepel a terveink között a hallgatók közötti fel­világosító-ismeretterjesztő munka erősítése , is; ennek módszereit a közeljövőben tartandó ügyvezető elnökségi ülés fogja eldönteni. Aztán ... — Ügy tudom, csaknem 30 tudományos dolgozatot — köz­te két értekezést, három na­gyobb tanulmányt — publikált eddig. Mi a kedvenc „rögesz­méje"? Újabban: az állatetológia — Az optimális testtömeg jelentősége a hús-tejhasznú szarvasmarháknál —, erről szól a legtöbb tudományos munkám —, illetve, az utóbbi időkben állatetológiával — magatartással — és a szarvas- marhatartás technológiájával kezdtem foglalkozni. — Ön egyike a megye 19 MSZBT-küldöttének a napok­ban megnyíló országos tanács­kozáson. Készül-e felszólalás­ra, és ha igen, miről beszélne? — Mindenekelőtt az MSZBT- munka egyetemi sajátosságai­ról, a barátság ápolásának ér­zelmi és értelmi vonásairól, a tudományos-kulturális kap­csolatok eredményeiről, de rám bízták a megyei tapaszta­latok összegezését is, ha szót kapok. Nyíri Éva Tanácskozás kezdődött a vezetők képzéséről A gazdasági vezetők oktatá­sának, továbbképzésének fel­adatairól kedden háromnapos tanácskozás kezdődött Buda­pesten, a Technika Házában a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság és az Orszá­gos Vezetőképző Központ rendezésében. A tanácskozáson az ország 29 továbbképző központja munkájának tapasztalatait összegzik. A konferencián két szekcióban folyik a tanácsko­zás. Pcz. egyiken a felső- és középszintű vezetők, a mási­kon pedig a munkahelyi köz­vetlen vezetők képzésének és továbbképzésének gyakorlati tennivalóiról lesz szó. A mű­vezetők képzése jelenleg még nem oldódott meg minden vállalatnál, ezért a tanácsko­záson kiemelten foglalkoz­nak továbbképzésük széles kö­rű megszervezésével. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom