Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-26 / 253. szám
Választ váró levelek Jövőre: Ceglédi ősz Folynak az előkészületek A városi tanács végrehajtó bizottsága néhány évvel ezelőtt határozatot hozott, amely szerint kétévenként megrendezik a városban a Ceglédi ősz eseménysorozatát. 1977-ben lesz a legközelebbi alkalom. A városi tanács elnöke, Kovács Károly és a művelődésügyi osztály vezetője, Szabó Alfréd levéllel fordult az üzemek, termelőszövetkezetek, intézmények vezetőihez a minap. Arra kérték őket, kapcsolódjanak be a Ceglédi ősz programjába, javaslataikkal, ötleteikkel járuljanak hozzá annak sikeréhez. Kérdéseikre választ várnak. A tanács arra kiváncsi, milyen időtartamra és időpontra javasolják az eseménysorozat lebonyolítását? Az illető vállalat, intézmény milyen műsorral, kiállítással stb. tud bekapcsolódni, illetve milyen központi rendezvényeket ajánl? A rendezők olyan válaszokra számítanak, amelyek figyelembe veszik a megkérdezettek saját lehetőségeit, mind a város tradícióit, mind közművelődési lehetőségeit. Azt szeretnénk, ha a vidék jeles eseménye lenne jövőre is a Ceglédi ősz. Alkatrészek, úthengerhez Úthengerekhez való alkatrészek készülnek nyugati exportra a KÖZGÉP 2. számú gyáregységében. A szállítandó darabokat a gyár udvarán rakják vagonokba. Apáti-Tóth Sándor felvétele Hasznos tapasztalatok Klubvezetők találkozója * A téma: a közéletiség A közművelődésben az utóbbi években kiszélesedett és megerősödött a klubmozgalom. Ma már a kul túrházakban, művelődési otthonokban nem a színháztermeket betöltő rendezvények állnak az élen, hanem az úgynevezett kiscsoportos foglalkozások, amelyeken húszan-harmincan vesznek részt, s tevékenyen bekapcsolódhatnak valamennyien az adott programba. A hasonló érdeklődésű emberek csoportjai együtt bővítik ismereteiket kedvenc érdeklődési körükben, fejlesztik készségeiket, elmélyítik jártasságukat. Fotósok,« bélyeggyűjtők, fafaragók, képzőművészet iránt érdeklődők, irodalombarátok alkotják í az egyes csoportokat. A hason- j ló korúak számára népszerű 1 szórakozási, művelődési keret j az ifjúsági klub, amely számos ; lehetőséggel rendelkezik tagjainak színvonalas és tartalmas időtöltéséhez. Az ország ifjúsági klubjainak vezetői közül negyvenötén töltötték a hét végét Cegléden, a Dózsa György Ifjsági Klub vendégeiként. A - klubvezetők második klubnapjára azokat hívták meg, akikkel valamilyen módon kapcsolatot teremtettek az elmúlt években. Eljöttek a „végekről” — Soprontól a Tiszántúlig, Pest megyét húsz klubvezető képviselte. Nagy érdeklődés, sok hozzászólás, éjszakába nyúló beszélgetés, jó vitaszeliem jellemezte a találkozót, hiszen a jelenlévők — kettő kivételével — Cegléden jártak egy éve is, valamennyien ismerték egymást, tehát egy korábbi párbeszéd folytatódott. Tavaly ősszel az állt a beszélgetések, előadások középpontjában: hogyan politizáljanak a klubban? Az idén a rendezők a közéletiséget, a klubélet formáit, módszereit, tapasztalatait, alakításának kívánatos mozzanatait vitatták meg. A kétnapos találkozó első napján, szombaton délután Fodor Katalin, a Népművelési Intézet munkatársa a szociálpszichológiáról beszélgetett az egybegyűltekkel. Nem elvont dolgokról volt szó, hanem a mindennapi életben jól hasznosítható tapasztalatokról, elgondolásokról. Az előre bekalkulált időkeretek — a házigazdák bölcsessége nyomán — nem szabtak gátat a vitának, az előadás befejeztével egészen az esti órákig tovább gyűrűzött a beszélgetés, az érvelés. Vasárnap az új közművelődési törvényt ismertette Faltai Edit, a Kulturális Minisztérium főelőadója. Az Életmód, közérzet, klubélet címmel hirdetett beszélgetést dr. Polgár Tibornak, a Magyar Tudományos Akadémia aspiránsának előadást vezette be. Természetesen a szórakozás sem maradt el. Fellépett a Sigma beategyüttes, az irodalmi lemezlovas műsorban közreműködtek a budakeszi klub tagjai. Késő este került sor a fiatal, ceglédi származású színésznő, Grúz Anikó önálló műsorára. Tartalmasán telt el a klubvezetők két ceglédi napja. (tamasi) Ezúton mondunk hálás köszönetét mindazoknak, akik szerető feleségem, drága édesanyánk, dr. Csapó Istvánné elhunyta alkalmával részvétüket fejezték ki, sírjára virágot helyeztek. A gyászoló család. CEGLÉDI APRÓHIRDETÉSEK Vennék kb. 1200 négyszögöl puszta földet városközeiben. Ajánlatokat: Öcsai hírlapárushoz ________ Ép ítkezők, figyelem I Eladó telek 130 négyzetméter területű raktárral. Cegléd, Dózsa György é.s S^jtó utca sarok. Erdekl. • Bocskai utca 3. sz. 16 óra után. Jó állapotban levő nagyméretű nyúlházat vennék. Ajánlatokat kérek Magyar Hirdető Cegléd, Teleki utca 30. Vidéken jó meneteld zöldségesbolt betegség miatt eladó. ..Sürgős 146 462” jeligére. Magyar Hirdetőbe Cegléd, Teleki utca 30. Eladó BS. 50-es új Simson motorkerékpár. Cegléd IX., Bacsó Béla utca 29. __________ Ig ényesnek 301 négyszögöl hobbv-telek eladó. Érdeklődni: Ócsai hírlapárusnál. Családi ház 400 négyszögöl kerttel eladó Cegléd, Jászberényi út 126/b. Múzeumi hónap Cegléd a török korban A múzeumi hónap befejező előadása, egyúttal a ceglédi Turini Százas Küldöttség baráti köre rendezvénye lesz október 29-én, pénteken este hat órai kezdettel Cegléden a Kossuth Múzeumban. Kocsis Gyula igazgató előadása arról szól: milyen volt a város, milyenek lakói, milyenek a szokások Cegléden a török korban? PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES CE XX. ÉVFOLYAM, 253. SZÁM RE_ 1976. OKTOBER. 26., KEDD Szocialista brigádok estje Az idén is megrendezik1 az albertirsai kulturális napokat Előadás, tárlat, filmszemle A minap tárgyalták ,meg Albertirsa állami, társadalmi és gazdasági vezetői az idei albertirsai kulturális napok programját. A már hagyományossá váló rendezvénysorozatot a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából rendezendő ünnepség keretében nyitják meg november 6-án, a Móra Ferenc Művelődési Házban. Az ünnepélyt követő díszelőadáson neves opera-, operett- és népdalénekesek adnak műsort. Ezen a napon lesz az újonnan építendő bölcsőde alapkőletétele is. Másnap az albertirsai fiatal képzőművészek tárlatát nyitja meg dr. Losonczi Miklós művészettörténész a művelődési házban, ahol este a Lányok az aknamezőn című szovjet filmet vetítik a moziban. November 8. az óvodások és iskolások nápja lesz, játékkal és vetélkedőkkel. Ugyanekkor a községi könyvtárban Kulcsár István újságíró lesz a politikai fórum vendége. Kilencedikén tartják a szocialista brigádok napját, amely a brigádvezetők találkozójával kezdődik. Este a Vidám Színpad művészei adnak jutalomműsort. Másnap budapesti KISZ-esek találkoznak a helybeliekkel, és helytörténeti séta közben ismerkednek meg a község múltjával, jelenével, este pedig — az ifjúsági klubok színes programja keretében — a helybeli ifjúsággal. A programot az Universal együttes fellépése zárja. November 11-én a nagyközség termelőszövetkezeteinek termékeivel, új típusú munkagépeivel ismerkedhetnek meg az érdeklődők a piactéren rendezendő bemutatón. Ekkor mezőgazdasági és kertészeti szakfilmeket vetítenek. Közművelődési tanácskozást is tartanak a járás szakemberei, amelyen az országgyűlés által nemrég elfogadott köz- művelődési törvényről lesz szó. A könyvtárban Ruttkay Éva színművésznő tartja meg önálló estjét. November 13-án sportolók és sportbarátok találkoznak neves sportemberekkel, így Gyarmati Dezsővel és Gyarmati Andrea olimpiai ezüstérmessel, akik Rónai Egon újságíró kérdéseire válaszolnak. Az albertirsai kulturális napok befejezéseként jelentősnek ígérkezik a Pest megyei amatőr filmesek szemléje és bemutatója, amelynek zsűrijébe filmesztétákat és rendezőket hívtak meg. A rendezvények időpontját ismertető műsorfüzet hamarosan megjelenik. F. V. A Főid mívelő alapítója Várkonyi István 1852—1918 A ZSELLÉRSÉG a feudalizmusban alakult ki. Saját tulajdonú földje akkor csak nemes embernek lehetett, a nem nemesek dézsma- és robotszolgáltatásokért használták a nemesi birtokokat. A földhasználatnak azonban feltétele volt a szerszám- és a jószágállomány, ám ezzel nagyobbrészt csak a jobbágyság rendelkezett. A zselléreknek legfeljebb ha egy szerény lakóházuk volt, munkaeszközük sem a két kezükön kívül. Elszegődtek tehát pásztornak, béresnek, cselédnek, kapásnak, részesaratónak, földmíves napszámosnak nemcsak a nemesek birtokaira, hanem a jobbágyok telkeire is. Míg 1848-ban a magyar polgári forradalom a jobbágyoknak adta örök tulajdonul az addig használt földeket, addig a zsellérek egy talpalatnyit sem kaptak. A felszabadult jobbágy — most már gazda — valódi szabadságjogokat élvezett, részt vehetett a községek igazgatásában, tanácstag és presbiter lehetett, míg a zselléreknek csupán csak elvileg voltak jogaik és egyre jobban zsugorodó kenyerük. Arra a múltban példa nem volt, hogy a falu tanácsába, vagy az egyházak testületébe egyetlen bérest, napszámost beválasztottak volna. A zsellér zsellér maradt egészen a fölszabadulásig. Szenvedésekkel, éhezésekkel, korai halállal, kiútkereső vándorlásaikkal, babonákkal és szektákkal terhes történetüket hatalmas irodalom tárja elénk. Sorsuk megváltoztatásáért számosán küzdöttek, gyakran vállalva börtönt és megaláztatást. Voltak maguk közül valók is, mint a városunkbeli Várkonyi István, Urbán Pál, Kozma Sándor és Szálkái István. Mind a négyen béresek voltak, kubikosok, napszámosok, osztályuk életét maguk szenvedték, nem kívülről figyelték. De éles szemmel látták a kivezető utakat, műveltséggel és kiváló szervezőkészséggel fogták egybe népüket, nem törődve üldöztetésekkel, börtönnel, testi és lelki megpróbáltatásokkal. VÁRKONYI ISTVÁN Cegléden született 1852. július 12-én, gyermekkorában kisbére» volt, serdülten napszámos. A mezővárosi krajcáros munkabér és az egyre szigorúbb munka elől gyakran vállalt munkát a pesti nagy építkezéseken segédmunkásként, kubikusként A hirtelen fejlődő, világvárosi jövőt ígérő főváros akkor minden szabadságot megadott a vállalkozóknak, köztük Várkonyinak is, aki előbb lovakkal kupeckodott, fuvarokat vállalt, hamar meggazdagodott, bérházakat vásárolt és tanult. Kiváló tehetséggel érettségizett, majd beiratkozott a jogtudományi egyetemre. 1889-ben belépett a Magyarországi Általános Munkáspártba, egy év múlva a szociáldemokrata pártba. Az itt szerzett ideológia volt alapja a zsellérségért vívott küzdelmének. Elhatározta, hogy osztályos társait megismerteti a szocialista eszmékkel és kivezeti őket nehéz helyzetükből egy emberibb életbe. Értük áldozta vagyonát 1896-ban megindította Magyarország első agrárszocialista lapját, a Földmivelőt. Programot adott az első számban: „a szegény és kis- vagyonú. földmíveléssel foglalkozó ős munkát végző nép ügyeivel való foglalkozásra, érdekeinek megvédésére, jogaiknak emberi tekintélyükért és méltóságukért való harcra vállalkozunk, hogy a herék és naplopók által igába szorított és szolgaságba kényszerí- tett helyzetéből kiszabadíttas- sék, a zsírján élősködőket a nyakáról lerázhassa, és munkálkodhasson a maga és családja jólétéért és boldogságáért." Várkonyi legnagyobb vállalkozása volt az 1897 ferbuár- jában Ceglédre összehívott földművelő országos kongresz- szus és a szeptemberi párt- kongresszus. Kiváltak az agrárproletárok sorsával nem foglalkozó, azok életkérdései elől mereven elzárkózó szociáldemokrata pártból és létrehozták a Független Szociáldemokrata Pártot, szeptemberben módosítva: a Független Szocialista Pártot. Nőszervezetet alapítottak és mozgalmukba a nemzetiségeket is bevonták. A Földmivelőt százezrek olvasták, és hatására tömegesen léptek be a zsellérek pártjába. Volt olyan hét, hogy tizenöt falu népe csatlakozott hozzájuk. Reményüket és lelkesedésüket fokozta a Cegléden meghirdetett földreform, követelték, hogy a papi és kincstári földeket bérletek formájában juttassák a nincsteleneknek. Hirdették, hogy az állam kötelezze a száz holdon felüli magánbirtokok bérbeadását. Eizt volt hazánkban a földosztás első politikai programba foglalása. A reakció válaszolt. Megindult Várkonyi ellen a tőkések és földbirtokosok egyenlőtlen harca. 1898 februárjában a rendőrség házkutatást rendezett nála, lakását fölforgatták, a Földmívelő üzleti könyveit, előfizetőinek névsorát, magánlevelezését, pénzét elkobozták, őt magát állandó rendőri felügyelet alatt tartották, minden lépését titkosrendőrök figyelték, a szerkesztőséget detektívek szállták meg. Mindezt öt ízben ismételték meg. Betiltották a Földmivelőt, és Várkonyi ellen különféle címeken pert indítottak, törvény elé idézték, vizsgálati fogságra vetették, vagyonát zár alá helyezték. Hat ízben ült börtönben. Legutoljára azért fogták vád alá, mert a vonaton utaz- tában kikelt a háború ellen. Elítélték. Büntetését 1918-ban kellett volna elkezdenie, erre azonban már nem került sor, mert ebben az évben május 19-én meghalt. Egyik védőbeszédében így jellemezte önmagát: „Nem én izgattam a munkásnépet, hanem az úri osztály kapzsisága ingerelte fel, én csak felvilágosítani akartam azt az egyszerű, tanulatlan munkásnépet arról, hogy ő sem barom, akivel szántani lehet, hanem ember, akinek jogai vannak. Szívesen szenvedem a börtönt, mert azt az elvet, amit én hirdetek, nem lehet már megölni, az már termékeny talajba van ültetve." AZ ELVETETT MAG jó fél évszázad után dús kalászt hozott. 1945-ben lényegében megszűnt a zsellérség, a földosztással, majd később a termelőszövetkezeti mozgalommal létrejött az egységes parasztság kialakulásának lehetősége. Hídvégi Lajos AZ ALBERTIRSAI ÁFÉSZ ÁRUHÁZBAN AZ EGÉSZ CSALÁD VÁSÁROLHAT női, férfi- és gyermekruházati cikkeket, cipőket, lakástextíliákat, tv-készüléket. rádiót, háztartási gépet, motorkerékpárt, kerékpárt. VÁRJUK ÁRUHÁZUNKBAN! ALBERTIRSAI ÄFLSZ i
