Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-24 / 252. szám

EiSiimyt Leiner József Életének 66. évében, tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Leiner József gyömrői lakos, a községi 2. számú (Erzsébet-te- lepi) pártalapszervezet titkára. Már fiatal korában bekapcso­lódott a munkásmozgalomba. Az AutóvillaWfOssági Felszere- lések Gyárában dolgozott. A felszabadulás óta tagja a párt­nak és a vasasszakszervezet­nek. Nyugalomba vonulása után, a gyömrői pártbizottság­ban tevékenykedett, a 2. szá­mú pártalapszervezet titkára­ként. Nem volt ismeretlen szá­mára a pártmunka, hiszen a gyárnak sokáig függetlenített párttitkára is volt. Elnyerte a Jubileumi Emlékérmet, vala­mint A kohó- és gépipar ki­váló dolgozója címet. Csendes, szerény ember hí­rében állott, mindig a közös­ségért munkálkodott, ezért is váltott ki halálhíre mély meg­döbbenést a községben. Az MSZMP monori járási bizottsága Leiner Józsefet sa­ját halottjának tekinti. Végső búcsúztatása holnap, hétfőn, 14 órakor lesz, Gyomron, a keleti temetőben, a nagyköz­ségi tanács által adományozott díszsírhelyen. MOHOMIDEn A :p [ S T Mi G YE I H I R L A P KÜLÓNK IÁD AS A­XVIII. ÉVFOLYAM, 252. SZÁM 1976. OKTÓBER 24., VASÁRNAP Állategészségügy Vecsésen Egyre több a jószág a háztáji gazdaságokban Felújítják a szarvasmarha-telepet Vecsésen nincsenek hagyo­mányai az állattenyésztésnek, de az utóbbi években, főleg a lakosság körében megnöveke­dett a kisállattenyésztés iránti érdeklődés. A tanács végre­hajtó bizottsága éppen ezért rendszeresen napirendre tűzi az állategészségügy helyzeté­nek tárgyalását, mint ezt leg­utóbbi ülésén is tette. A ta­nácskozáson jelen volt dr. Bencsik Mihály, a járási hiva­tal elnöke és dr. Fodor János járási főállatorvos is. Dr. Benczik Kálmán, aki a község felszabadulás utáni el­ső önálló állatorvosa, beszá­Sp őrt jegyze t Nemcsak az ág... o Szegény embert az ág is húzza. Ez a népi mondás jel­lemző a monori labdarúgócsa­patra is. Legutóbb Budaörsön például a gárda egyik legjobb játékosát, Jarábikot kellett nélkülözni, aki a Gödöllő el­leni találkozón megsérült. László György igazolását ugyanakkor a vezetők Mono- ron felejtették. Ehhez érdekes, egyben elgondolkoztató törté­net fűződik. B. Tóth játékvezető — ami­kor a monori edző és a szak­vezető bement az öltözőbe — hajlandó lett volna (!) igazo­lás nélkül is játszatni a játé­kost. Ebbe a megoldásba — igen helyesen — a monori ve­zetők nem mentek bele. © A játékvezető indiszponált- ságára jellemző a második, szabálytalán budaörsi gól megadása. Egy előreívelt labda a víz- tócsában elakadt, a nagy len-’ dülettel érkező Sallert a buda­örsi játékos kézzel kilökte az alapvonalon túlra, s az őt kö­vető középcsatár értékesítette a gólhelyzetet. A bíró megad­ta a gólt, ami a partjelzőnek sem tetszett. A monori edző rábeszélésé­re játszottak tovább az elke­seredett fiatal játékosok. Ami történt, nagyon lesújtotta őket. © Két kapufát • rúgtak az első félidőben a monoriak. Az egyiket Burján, 25 méterről. A labda a gólvonalon vánszor- gott. A másikat László Sán­dor, nyolc méterről (be kel­lett volna rúgni!). Ez a me­zőnybe vágódott vissza. Nagyon szép volt viszont a monoriak egyetlen gólja: Kécskei legurított labdáját Somodi nagy erővel lőtte a felső sarokba, ahogy mondani szokás, beleadva apait, anyait. A meg nem ítélt 11-esről is legyen szó. Kécskeit a második félidő 35. percében felvágták a 16-oson belül, a síp néma ma­radt. Ennek ellenére a monori sportvezetők elismerték: jobb csapat a Budaörs, megérde­melte a győzelmet. Hörömpő Jenő MŰSOR MOZIK Ecseren: Narancsszínű tü­zek éjszakája. Gomba: Árvács­ka. Gyömrő: Elszakadás. H.: Nyestfiak. Maglód: Keserű csokoládé. Monor: De hová tűnt a 7. század? Délutáni előadáson: Harc a sátánnal. H.: Bankrablás. Nyáregyháza: Aranyvadászok. H.: A bosszú­állók újabb kalandjai. Pilis: Egy király New Yorkban. H.: A nagy attrakció. Süiysán: Kö­vetem a kijelölt irányt. Űri, v.- h.: Vigyázat, vadnyugat! Ül­lő: A nagy attrakció. H.: Fehér farkasok. Vecsés: Volt egyszer egy vadnyugat, I—II. Matiné: két bors ökröcske. H.: Szépek és bolondok. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 18.30-tól 22 óráig: az ifjúsági klub foglalkozása. Gombán, 17-től 22-ig: a-KISZ- klub összejövetele, holnap. 14.30-tól 17.30-ig: tánciskola. Bényén és Káván, 14.45-től, ugyancsak holnap: a népdal­kor összejövetele. Maglódon, hétfőn 19-től: a pávakör pró­bája. Mendén, hétfőn, 19-től: a pávakör próbája. Péteriben, 9-től 12-ig az MHSZ-, 16-tól 20-ig a nyugdíjasklub foglal­kozása, 16-tól 18-ig: hangstúdió. Vecsésen, 18-tól: táncest, be­mutatkozik az Interpress együttes, közreműködik a Szer­pentin együttes. * \ Ügyeletes orvos Gombán, Bényén és Káván: dr. Nagy Márta (Káva, ta­nácsháza), Gyömrőn, Péteri­ben: központi ügyelet (Gyöm­rő, Steinmetz kapitány u. 12., telefon 26.), Monoron, Mono- ri-erdön, Vasadon és Csévha- raszton: központi ügyelet (Mo­nor, Petőfi Sándor u. 30., tele­fon: 407.), Maglódon és Ecse­ren: dr. Párrés Tibor (Maglód), Pilisen és Nyáregyházán: dr. Fehér Gsaba (Pilis, Rákóczi u. 67.), Sülysápon, Üriban és Mendén: dr, Józsa András (Mende), Üllőn: dr. Balázs László, Vecsésen: dr. Túri Ist­ván tart ügyeletet. Ügyeletes gyógyszertár: Mo­noron a főtéri, Vecsésen a Halmy-telepi. Ügyeletes állatorvos: dr. Bá­lint Ferenc, Üllő. Beteg állatok bejelentése a járás területén: vasárnap reg­gel 8-tól 17 óráig (13-tóí 15-ig ebédszünet) Monoron, a főtéri gyógyszertárban, egyéb idő­pontban az ügyeletes állator­vos címén. mólójában elmondotta: a ter­melőszövetkezet szarvasmar­ha-állományát fokozatosan felszámolja, ezzel szemben a jól jövedelmező és a zöldségtermesztési profil­lal is összhangba hozható juhtenyésztést fejleszti, 800 anyajuhot számláló állományát ezer jószággal • gyarapítja. Az eltelt hónapokban a közös gazdaság juhai között csalt ki­sebb betegséget észleltek, amelynek továbbterjedését még idejekorán sikerült meg­állítani. A jelenlegi állomány egészséges. A még meglevő tehenek és lovak is csak kisebb emész­tési zavarokkal gyengélkedtek az elmúlt félévben. A Felsőbabádi Állami Gaz­daság vecsési igazgatóságának területén jelenleg 600 tehenet tartanak. Ezek tejtermelése, a korábbi évekéhez viszonyít­va, fokozatosan emelkedik. Az állategészségügyi helyzet kielégítő, de ha a következő években, a terveknek megfe­lelően, felújítják a szarvas­marhatelepet, a tartási viszo­nyok korszerűsödésével to­vább javul majd. A háztáji gazdaságokban végre nem csökken tovább a tehenek száma, s ez a tény már önmagában is nagy ered­ménynek számít. Jelenleg ösz- szesen 16 szarvasmarhát tarta­nak a nagyközségben, tejüket csecsemők is fogyaszthatják, mivel az állatok között nin­csen gümőkóros. A háztáji sertésállomány csökkenése is megszűnt, sőt — újabban ismét egy­re többen vállalkoznak hizlalásra. Jelenleg 2 ezer 800 sertést hizlalnak a vecsési háztáji gazdaságokban. A legutóbbi akció keretében 25 vemhes kocát juttattak magánosoknak, azonban, nyilván szállítási hibák következtében, elég gyakran fordul elő elvetélés. Az idén tovább nőtt a ba- romfiállomány is, a szárnya­sok száma már a 36 ezret is meghaladja, s ami nagyon ör­vendetes, közöttük csak kevés megbetegedés fordul elő, az is takarmányozási hibából. A ba­romfipestis elleni oltás befe­jezéséhez közeledik. Sajnos, még mindig akadnak, akik nem oltatják be jószágaikat, veszélyeztetve a.z egész község b aromf iállományát. A nyúltenyésztés is egyre népszerűbb Vecsésen. A kisállattartók között azonban még sokan nem ismerik a helyes gondozá­si és takarmányozási elő­írásokat. Gyakran túl sok tápot etetnek, amit az állatok úgynevezett rostszegénységét idézi elő, a helytelen szálas takarmányo­zás pedig már több esetben felfújódást okozott. Az új ebadórendelet sem szegte a vecsési kutyatartók kedvét, hiszen ebben az év­ben 250 kutyával többet oltot­tak be, mint korábban. Az ol­tási morál azonban továbbra sem jój és nem lesz jó mind­addig, amíg a be nem oltott kutyák elszállítása meg nem oldódik. Ugyancsak gond, hogyan fogják be a nagyközség belte­rületén kóborló gazdátlan ku­tyákat. Űj dögkútra is szükség lenne, és módot kell végre ta­lálni az állati hullák elszállí­tására. K. Gy. Alapozó munkálatok Üllőn megkezdték az új, 16 tantermes iskola alapjainak építését. Egy 1300 négyzetméter alapterületű épülettömb vas­beton-alapjának fémszerkezetét Nagy István, Kiss György és Szeműk József szereli. A közművesítés már csaknem teljes egészében befejező­dött. A Pest megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Balogh Jó­zsef brigádjának tagjai egy 2500 literes tartályt emelnek le a kocsiról. A tartály a szivattyúházba kerül, Ifj. Fekete József felvétele! NOVEMBER 1-TOL 30-IG Tüdőszűrés Monoron Ahogy a monoriak már megszokták, minden esztendő­ben egy-egy intézmény ad he­lyet a megismétlődő tüdőszű­résnek. Az idén a tüdőszűrés a Vörös Hadsereg út 46. szá­mú házban lesz. Ezt az épüle­tet a tanács a közelmúltban vásárolta, egészségügyi célok­ra. November elseje és harmin- cadika között kereshetik fel a tüdőszűrőt a monoriak. Nem kap mindenki dátumra szóló idézést, mint eddig, a tüdő­szűrés elmulasztása viszont változatlanul szabálysértési el­járással, pénzbírsággal jár. A járás munkásmozgalmának történetéből (12.) Emlékek és dokum entumok A KMP tevékenysége Gyömrőn és környékén Háromesztendős folyamatos, aktív tevékenység után, Gyömrőn és környékén a kommunista szervezeteket megsemmisítette a hatósági terror. A szervezet gerincét al­kotó 24 kommunista bíróság elé, majd börtönbe került. Szabadulásukat követően, a szigorú megfigyelés, állandó zaklatás elől csaknem vala­mennyien a fővárosba költöz­tek. Mit jelentett munkásságuk, harcuk a mozgalom számára? A három év alatt, a szerve­zet irányításával, pezsgő poli­tikai és kulturális élet alakult ki a gyömrői, maglódi, ecseri és péteri munkásotthonokban, szakszervezetekben. A kom­munista pártszervezet tagjain kívül, a szimpatizánsok soka­sága ismerte meg a KMP kö­veteléseit, jelszavait, olvasta a KMP különböző kiadványait (100 %. Üj Március, Társadal­mi Szemle), a baloldali írók műveit — s ezek révén meg­ismerkedett a marxizmus ta­nításaival. ★ 1933 januárjában a főszol­gabíró azt jelentette a megyei hatóságoknak, hogy ifj. Jenei Ákos, Mernyó József, Hegedűs Mihály, Béres Lajos ifjúmun­kások „közismerten szélsősé­ges szociáldemokraták, majd­nem kommunisták”, s a leven­ték között a templombaj árás ellen agitálnak. Októberben újjá alakult a munkásotthonban a szavaló­kórus, 25 taggal. Ecseren a törvényhatósági választásokon a szociáldemokraták jelöltje, Szlifka József, 222 szavazatot kapott a kormánypárti jelölt 118 szavazatával szemben. Mindehhez a KMP áldozatkész harcosainak munkája is hoz­zájárult. ★ A harmincas évek közepétől kezdődően ,a munkásmozgal­mi struktúra Pest környékén jelentősen átalakult. A Kom­munisták Magyarországi Párt­jának tevékenysége többé már nem emelkedett az 1929—33-as évek szintjére. Ebben közre­játszott a fokozódó fasiszta, jobboldali terror, a KMP álta­lános helyzete, és közreját­szottak a helyi körülmények: a pártszervezet magját alkotó csoport szétszóródása. Ezzel szemben a teljes gyömrői járásban fellendült a legális munkásmozgalom, fő­ként a szakszervezeti tevé­kenység. 1934 végén az ecseri szociáldemokrata szervezetnek 230 tagja volt. Aktív politikai és kulturális élet folyt a szer­vezetben. 1935 szeptemberében Gyöm­rőn, az építömunkás szakszer­vezeti csoport irányításával lezajlott az első építőmunkás­sztrájk: Kulik Lajos építő­mester segédei a munkabér csökkentése ellen tiltakoztak. Harcuk eredménnyel végző­dött. 1937 márciusában Gyöm­rőn, 1937 júliusában Ecseren (Konda József elnök), 1938 jú­niusában Tápiósiápon (Szvitek Pál elnök) alakult építő- munkás szakszervezeti cso­port. Mindhárom kísebb-na- gyobb eredménnyel működött a második világháború kez­detéig. Különösen jelentős volt, hogy a járás három el­zárt keleti községének egyiké­ben, Tápiósápon, sikerült a szakszervezeti mozgalomnak gyökeret vernie. Ott a nagy­számú bejáró, kétlaki munkás mozgalmi aktivizálódása igen jelentős lehetett volna. Az SZPD-szervezetek az 1940-es képviselőtestületi vá­lasztásokon Ecseren és Tápió­sápon indítottak jelöltet, előb­bi helyen sikerrel. A munkásmozgalmat a né­met fasiszta megszállás béní­totta mag teljesen. Erre az időre esik a már 1942-től szo­morú hírnevet szerzett távió- sülyi katonai tábor működé­sének utolsó fejezete: a front­ról hátravont, beteg munka­szolgálatosok átcsoportosítása és nyugatra indítása. Százak és százak indultak el a tábor­ból 1942—1944 között utolsó útjukra. Ebben a helyzetben csak a felszabadító szovjet Vörös Hadsereg hozott válto­zást. Űjult erővel, új utakon indult el útjára a forradalmi munkásmozgalom. 1944. novemberében, a Vö­rös Hadsereg 2. ukrán front­jának egységei dél felől igye­keztek a magyar fővárost vé­dő német fasiszta csapatokat harapófogóba szorítani. A front jobb szárnyán, a Tápió völgyében, a román Tudor Vladímirescu hadosztály ezre­déi vonultak fel. Támadásuk előbb az Isaszeg—Tápiósáp német védelmi vonalat zúzta szét, majd a szovjet egységek­kel karöltve, az Úri—Mende— Gyömrő térségben összponto­suló fasiszta csapatokat kész­tette meghátrálásra. A szovjet tájékoztató iroda jelentette november 17-én: „Csapataink, kemény harcok­ban elfoglalták a Budapesttől 30 km-re levő Gyömrő vasút­állomását, és ezzel kiemelték sarkából az észak felé húzódó német arcvonalat.’’ A gyömrői járás jelentős ré­sze felszabadult, és megkez­dődhetett a demokratikus köz­élet kibontakozása, az újjá­építés. Gyömrőn 1944. december 5-én alakult meg a munkás- és paraszttanács, többségben egykori 1919-es kommunisták vezetésével. Munkáját három héten át segítette a Vörös Hadsereg Gyömrőn állomásozó hadtestpolitikai osztálya, kü­lönösen Steinmetz Miklós ka­pitány, aki innen indult utolsó útjára. Maglódon, január 2-án, ki­zárólag kommunistákból ala­kult meg az ideiglenes tanács, Gattyán József vezetésével, mely határozatokat hozott a közélelmezés biztosítására, a közmunkáról, a földosztás megtervezéséről. Ugyancsak kommunista elnököt választott a tápiósülyi és a tápiósápi nemzeti bizottság is. A kommunista mozgalom negyedszázados hősi. áldozatos küzdelmének magvetése akkor indult feilődésnek, s szökkent három szabad évtizedünkben kalászba. Dr. Gecsényi Lajos (Vége a második résznek) 1 k

Next

/
Oldalképek
Tartalom