Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-23 / 251. szám

1976. OKTÓBER. 23., SZOMBAT *Miao MEDOSZ-tagok a tsz-ekből A MEDOSZ a tsz-ek alkal­mazottai körében segíti a he­lyi szakszervezeti szervek lét­rehozását — mint ahogy ab­ban a TOT-tal egyetértésben korábban megállapodtak. A MEDOSZ-ban értékelték az ezzel kapcsolatos munkát és megállapították: a tsz-alkal- mazotti dolgozók alapszerve­zeteinek megszervezésében eredményesen működtek köz­re az előkészítő bizottságok. Sokoldalú intézkedések hatá­sára az alapszervezetek létre­hozása érdekében kifejtett te­vékenység összességében ered­ményes volt, s ennek tulajdo­nítják, hogy eddig mintegy' 40 000 dolgozó lett a MEDOSZ tagja, és mintegy 600 tsz-ben választottak szakszervezeti bi­zottságot. A megválasztott tisztségvi­selőket a MEDOSZ szerveze­tei segítik a testületi munkára való felkészülésben. Hozzálát­tak az 1977. januárjában és februárjában kezdődő két-há- rom hetes szb-titkári tanfo­lyamok előkészítéséhez; .eze­ken ismerkednek majd meg az új termelőszövetkezeti szakszervezeti vezetők a leg­fontosabb feladataikkal, sajá­tos tennivalóikkal. Egészségnevelés társadalmi segítséggel As országgyűlés szociális és egészségügyi bizottságának ülése A társadalmi szerveknek a szociális és egészségügyi mun­kában betöltött helyéről és szerepéről tanácskozott az or­szággyűlés szociális és egész­ségügyi bizottsága pénteken a parlament Gobelin-termében. Az ülésen — amelyen dr. Pes­tet László elnökölt és számos társadalmi szerv képviselője vett részt — az Egészségügyi Minisztérium vitaindító anya­ga és dr. Medve László mi­niszterhelyettes szóbeli kiegé­szítője alapján sorra vették mindazokat a tennivalókat, amelyek az egészségnevelésből a társadalmi szervezetekre há­rulnak. Megállapították, hogy az egészségnevelés hazánkban eddig meglehetősen sok témát Ölelt fel. Épp ezért ereje, ké­pességei és lehetőségei szét- forgácsolódtak. Most a legfőbb feladat a lakosság helyes élet- szemléletére vonatkozó igé­nyek felkeltése. Elsősorban az egyénnek a környezetével ki­alakított harmóniájának meg­teremtése, az urbanizácó kö­vetkeztében fellépő ártalmak megelőzése. Mindezek mellett döntő jelentőségű a népese­déspolitika egészségnevelési szempontjainak érvényesítése is. Az ülésen hangozatták a felszólalók: rendkívül fontos a társadalmi erők részvétele a felnöttvédelmi szociális gond- doskodásban. A vitában felszólalt dr. Dé­váid József, dr. Kiss István, dr. Vámos Marietta (Pest me­gye, 5. nagykátai választókör­zet), dr. Kaposvári Júlia, dr. Lakatos Pál és dr. Tóth János országgyűlési képviselő, vala­mint — sorrendben — Babies Antal professzor, dr. Molnár Béla, a Népfront Országos Ta­nácsának titkára, Hantos Já­nos a Vöröskereszt főtitkára, és dr. Barabás János a KISZ KB titkára. Hozzászólt a té­makörhöz a bizottsági ülés számos meghívott részvevője is. ' Minden cseppje életet menthet A Pest megyei V érfranszíúziós Állomás munkájáról Az előtérben plakátók: Adj vért! A vér életet ment­het! S a már-már tudatunkba ivódott mondatok itt különös hangsúlyt kapnak. Okkal, hi­szen a gödöllői intézet évente 20 ezer véradótól körülbelül 6 ezer liter vért vesz. Hogyan, s miért? Erről kérdeztük dr. Ludwig Károly igazgatóhe­lyettes adjunktust — A Pest megyei Vér­transzfúziós Állomás nem egyedüli a megyében. Ha­sonló intézmények vannak még Vácott és Cegléden, s mindhárom az Országos Vér­ellátó Szolgálathoz tartozik. A folyadékot, kalóriát pótolják — Állomásunk elsőrendű feladata a véradások lebonyo­lítása. Akárcsak országszerte, sokan a mi véradóink közül Is térítésmentesen hoznak ál­dozatot. A vérvételnek két szervezett formája van: az intézeti s a kiszállásos. Utób­bi esetben — ez hete ti te két­szer történik meg — szakem­ber brigádok utaznak a me­gye településeire, s a helyszí­nen zajlik a véradás, melyet a Vöröskereszt szervez. — Az asszistensek meg­vizsgálják a vércsoportot, az Rh-faklort, a vérsejtsüllyedést, a vizeletet. Ezek lényeges ada­tok. Arról azonban, hogy al­kalmas-e a véradó önként vállalt feladatára, a brigádve- zetö szakorvos dönt. Kizáró ok lehet a májgyulladás, a szervi szív- és vesebetegség. — A tulajdonképpeni vér­vétel csak ezután következik: a műtőben a vénából lebo- csátják a vért, általában 320— 400 millilitert. Ez a mennyi­ség egy egészséges felnőtt em­ber vérének kevesebb mint egytizede. — Hogy árt-e mindez a szervezetnek? Aligha. Inkább használ; serkenti a vérképző szervek, a vöröscsontvelő, a lép működését. A folyadékot persze pótolni kell. Ezért a vérvétel után az étkeztetés következik. A menü szendvics és sör. Előbbi a kalóriaegyen­súlyt, utóbbi a folyadékháztar­tás egyensúlyát biztosítja. Mi mire? — Az összegyűjtött vért az intézetbe szállítjuk, s tovább vizsgáljuk, valamint ellen­őrizzük a korábbi adatokat. Ezután hűtőkamrába kerül a vér. Túlnyomó hányadát a megye, az ország kórházaiba szállítják, s vérátömlesztésre szolgál. A többiből különböző készítményekat gyártunk. — Ezek egyike a lioplazma. A vérplazmát fagyasztva szá­rító módszerrel vízmentes poranyaggá alakítjuk, ebben a formában sokáig szavatolt mi­nőségű marad. Másik készít­mény a kriopdecipitátum: ez az örökletes vérzékenységben szenvedők gyógyítására szol­gál. Olyan anyagokat tartal­maz, melyek a hemofíliás be­teg vérének alvadását segítik elő. — A trombocita-szuszpen- zió pedig vérlemezkéket tar­talmazó plazmakészítmény, amely a vérlemezkehiány miatt érzékeny betegek gyó­gyítására szolgál. — Néhány betegnél gyakor­ta van szükség vérátömlesz­tésre. Náluk gyakori, hogy immunizálódnak, azaz egyes vérsejtféleségekkel szemben érzékennyé válnak, ök csak fertőtlenített — mosott — vért kaphatnak, s ezt is mi állítjuk elő. A fentieken kívül számos készítményt gyárt a Humán Oltóanyagtermelő Vál­lalat is, egy részükhöz mi szállítjuk az alapanyagot. Gyógyítanak is Az állomás harmadik fel­adata a betegellátás. A vér­képzőszervi betegek vizsgála­tát, gondozását itt végzik. Évente mintegy 2000 beteg fordul meg az intézetben. Legtöbbjük a vérszegénység, a vérzékenység valamelyik fajtájában szenved, s gyógyí­tásukkal csak itt foglalkoznak Pest megyében. N Immunkémiai vizsgálatokat is folytatnak a megye bete­geinél. Ezek a vérfehérje- rendellenességek feltárására szolgálnak. Ilyen kórkép ke­letkezhet például a májgyul­ladás, májzsugorodás során. A szervezett, rendszeres ter­hesgondozásból is részt vállal az állomás. Itt végzik a kör­nyék terhesanyái, sőt. ha a szükség úgy kívánja, az apák és az újszülöttek Rh-faktor- és vércsoportvizsgáiatát is. Újdonság, hogy ez évtől a gödöllői rendelőintézet fogá­szati osztályával együttmű­ködve — egyelőre a megyében egyedül — sejttani vizsgálatokat is folytatnak. A száj nyálka­hártyájának tüzetes elemzésé­vel a száj- és fogbetegek ke­zeléséhez nyújtanak segítsé­get: Megyénkben 1973 óra két­ezerrel gyarapodott a véradók száma, s tavaly 10 ezer 765 li­ter vérrel "segítették a rászo­rulókat. Közülük sokan 25, 50 sőt 100 alkalommal is adtak. A plakátok azoknak szólnak, akik még nem jelentkeztek. Vasvári G. Pál A VII. kongresszus előtt 0 Ipari szövetkezetek a szolgáltatásban Jelentős fejlődés Pest megyében A jövő héten ül össze a 313 ezer embert foglalkoztató ipari szövetkezetek VII. kongresszu­sa, hogy értékelje a hazánk­ban működő 1049 ipari szövet­kezet és 11 szövetkezeti vál­lalat, illetőleg közös vállalko­zás munkáját, eredményeit. Ez a számvetés a legutóbbi öt évet öleli fel, és sokat merít­het azokból az észrevételek­ből, javaslatokból is, amelyek a minden szövetkezetben, majd pedig területi és szak­mai szövetségekben megtartott tanácskozásokon hangzottak el. Gazdag források ezek az eszmecserék ahhoz is, hogy a kongresszus helyesen szabja meg az ipari szövetkezetek további feladatait és fejlődési irányát. A lakosság igényeit szolgálják Megegyezően a népgazdaság érdekeivel, az ipari szövetke­zetek a lakossági igényeket szolgáló árualapok választé­kának gyarapítását és a szol­gáltatások bővítését sorolták az első helyre. Igazi ugyan, hogy a különféle szolgáltatá­sok nem kizárólag az ő fel­adatuk, hiszen egyre erősödő állami vállalatok is működnek ebben az ágazatban. Mégis indokolt és felététáenül szük­séges az ipari szövetkezetek ilyen tevékenységének az ed­diginél szorosabb ütemű és erőteljesebb fejlesztése. Szembetűnő a különbség a fővárosban, illetőleg vidéken végzett szövetkezeti szolgálta­tások mértéke között. Vidéken a szocialista szektor által nyújtott szolgáltatások, 6.0 szá­zalékát a szövetkezetek telje­sítették 1975-ben. Ez az adat is mutatja, hogy nem ered­ménytelenül igyekeztek hoz­zájárulni a főváros és a vidék, illetőleg az egyes területré­szek, települések kategóriák KICSI A FELVASARLOTELEP Karfioldömping Alsónémediben Hazánkban talán a legna­gyobb mennyiségű karfiolt Alsón érned! ben és környékén termelik. A szakszövetkezeti gazdák az idén mintegy 500 vagonos termésre számítanak. Az Ócsa és Alsótnámedi Vidé­ke ÁFÉSZ alsónémedi felvá­sárló telepére jelenleg kar­fiolt és vöröskáposztát visznek a termelők. Innen szállítják a karfiolt a hatvani és békéscsabai konzervgyárba, ezenkívül az ország vala­mennyi nagyobb városába in­nen viszi a MÉK ezt az ízle­tes zöldségfélét. A jelenlegi felvásárló telep a termelés növekedésével semmiíéppen sem alkalmas arra, hogy az őszi szezonban 1200—1500 va­gon árut fel tudjon vásárolni. A szűk területen egyszerre mindössze két-három teher­autóra tudnak rakodni néhány lovas kocsiról. A hely egyben éppen ezért balesetveszélyes is. Ott jártunkkor, csütörtökön, a karfiollal megrakott pótko­csis teherautó felborult, mert nem tudott megfordulni az udvaron. Nem igényel különö­sebb nagy beruházást egy új telep kialakítása, éppen ezért az építkezés megfontolandó. A telep a faluközponitban van, több út elágazásánál. A 30— 40, áruval megrakott lovas kocsi a szezon alatt folyama­tosan akadályozza a forgal­mat. Az idei felvásárlás az aszályos idő ellenére mégis eredményes. így többek között összesen 500 vagon karfiolt, 141 vagon burgonyát, 300 mázsa karalá­bét, 500 mázsa vöröskáposztát, 100 mázsa fejes káposztát várnak. Uborkából 600 má­zsát, kelkáposztából 605 má­zsát, karfiolból pedig 170 va­gonnyit vásároltak föl eddig a termelőktől. közti különbségek mérséklő- t séhez. Viszem-hozom szolgálat Erre irányúié erőfeszítéseik javították a falvak, a kis te­lepülések lakosságának élet- körülményeit. A gyér népes­ségű helyeken azonban eleve gazdaságtalan ipari szolgáltató telepek, fiókok fenntartása. Ezért a további fejlesztés cél­szerű módja csak az lehet, hogy a városokban, a nagyobb községekben, vonzásközpon­tokban korszerű szolgáltató üzemeket hoznak létre, s ez­zel egyidejűleg gondoskodnak a kis településeken élő embe­rek szempontjából fontos fel­vevő-hálózat, a „viszem-ho­zom” szolgálat indokolt fej­lesztéséről. Az eddigi tapasz­talatok azt mutatják, hogy en­nek a szándéknak a jó meg­valósítását megkönnyítheti és meggyorsíthatja a még terv­szerűbb együttműködés az ipari, és fogyasztási, eseten­ként a mezőgazdasági szövet­kezetek és természetesen a ta­nácsok között. Indokolt fejlesztés Most mintegy 12 ezer ipari szövetkezeti szolgáltatóhely van az országban. A felsze­reltséget, a korszerűséget te­kintve természetesen eltérések vannak a szolgáltató üzemek, telephelyek között. Vidéken is mind több az igényeket kifo­gástalanul kielégítő ilyen üzem, de léteznek elmaradot­tak, korszerűtlenek is. Bevál­tak a szolgáltatóházak, ame­lyeknek a hálózata még szá­mottevően bővíthető. (Pest me­gyében a múlt tervidőszakban 14 új szolgáltatóház, autó­szerviz épült, összesen 80 mil­lió forintot költöttek a szövet­kezetek szolgáltatásfejlesztő beruházásokra. Az V. ötéves tervben a szolgáltatási tevé­kenység 63 százalékos emelé­sét tervezik, különös tekintet­tel a gépkocsi- és motorke­rékpár-javításra, elektromos és háztartási felszerelések karbantartására, a mosásra és vegytisztítására, lakáskarban­tartásra. Az új létesítmények, amelyek a negyedik ötéves terv végén léptek be a há­lózatba, a következő években jelentős tényezőik lesznek a szolgáltatások színvonalának, kulturáltságának javulásában.) ötödik ötéves tervünk tel­jesítéséből egyebek mellett az hárul az ipari szövetkezetekre, hogy a kiemelt szolgáltatáso­kat 65—70, egész ide sorolható tevékenységüket pedig 32—35 százalékkal bővítsék. Álla­munk messzemenő támogatást nyújt ehhez. Rendeltetésüknek jól megfelelni azonban csak akkor képesek, ha gondot for­dítanak arra is, hogy szol­gáltatásaik megbízhatósága, minősége is kielégítse az in­dokolt kívánalmakat. Gulyás Pál Átalakítja az intézet Segítség a kistermelőknek Pótkocsis teherautóra rakják a leveles karfiolt Kép és szöveg: Koppány György A tavalyinál több baromfi­hús kerül ki az idén az Pest megyei , ÁFÉSZ-ek, Jjaromfite- nyésztő szakcsoportjaitól. Ä szakemberek szerint mintegy 80—85 vagon baromfit értéke­sítenek az ÁFÉSZ-ekkel kö­tött szerződések alapján a te­nyésztők. Sajnos a naposba- romfi-ellátás már nem ilyen kedvező, hiszen a tavalyinál 21 százalékkal többet kértek a kisgazdaságok, igényüket ko­rántsem sikerült kielégíteni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a keltetőgéppel rendel­kező nagyüzemek és magán­keltetők nem tudják követni az igények változását. Tavasz- szal ugrásszerűen megnő a kereslet, hiszen minden kis­gazdaság ilyenkor kívánja be­szerezni naposcsirke-szükség- letét. A többi évszakban kihasz­nálatlanul állnak a gé­pek, mert csak a nagy­üzemek foglalkoznak az intenzív fajták tenyészté­sével. A kisgazdaságok többségé­ben New Hampshire csirkét nevelnek, s ezt megyénkben csak néhány állami gazdaság kelteti. Hernád és a Hungaro Hibrid Társuláshoz csatlako­zott többi taggazdaság környé­kén egyre inkább tért hódíta­nak az intenzív csirkefajták a háztájiban is. de ez még nem jellemző a megyei kisgazdasá­gokra. Éppen ezért a Pest me­gyei Állattenyésztési Felügye­lőség és a MÉSZÖV szakem­berei az idei tapasztalatok alapján már most megkezdték a jövő évi naposcsirke-ellátás előkészítését. Felmérték a vár­ható igényeket, és tárgyaláso­kat kezdtek a számításba ve­hető keltetőállomásokkal, va­lamint a forgalmazó kereske­delmi szervekkel. Az ÁFÉSZ- ek hirdetőtáblákon és egyéb eszközökkel értesítik majd a kistermelőket a naposcsirke beszerzési lehetőségekről. A leghatásosabb módszernek azonban továbbra is a szak­csoport alakítását tartják, me­lyeken keresztül szerződést kötnek minden kistermelővel a naposbaromfi-szállításra és a csirke értékesítésére is. He­lyes kezdeményezésnek tartják az előnevelt baromfi kihelye­zését. Sajnos,, .ezt n^gy hely­igénye miatt csak a tsz-ekben Iahet megvalósífcamó. Nemcsak hús-, hanem to­jástermelésre is egyre több szakcsoport alakult. A közelmúltban szervezettek közül a legjelentősebb a so­roksári Vörös Október és az ócsai Üj Barázda Tsz szerve­zésében létrehozott étkezési tojástermelő szakcsoport. Megyénkben 45 nyúltenyész- tő ÁFÉSZ-szakcsoport műkö­dik, melyek az idén 135—140 vagon húsnyulat • értékesíte­nek. Az elsősorban exportra termelő 55 méhészszakcsoport mintegy 40—45 vagon méz át­vételére számít. A szakcsopor­tok támogatására 5 anyaneve­lő méhésztelepet jelöltek ki. A Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága által szerve­zett, szeptember 1-én megtar­tott érdi háztáji fórumon a Herceghalmi Állatkísérleti Kutató Intézet képviselője fel­ajánlotta, hogy bármelyik kis­termelő használaton kívüli ló­istállóját átalakítják korszerű sertésteleppé. Eddig 3 kister­melő jelentkezett a felhívásra a megyei Állattenyésztési Fel­ügyelőségnél. Nevüket és lak­címüket eljuttatták az intézet­be. Reméljük, hamarosan el­végzik az átalakítást és bárki megtekintheti a háztáji sertés­telepet éppúgy, mint a veres- egyházi mintaudvart. Veres­egyházon ugyanis Deák János portáján az -ISV szakembere1 állítottak fel egy ellető és ma­lacnevelő batéliiós telepet, há­rom hónappal ezelőtt. A járási állattenyésztési felügyelők már megnézték, most a háztáji agronómu- sok részére szerveznek be­mutatót. Ök viszik majd el a kisterme­lőket Deák János udvarára, ahol bárki a saját szemével meggyőződhet a nagyüzemi technológia előnyeiről, s taná­csokat is kaphat annak ottho­ni megvalósításához. T. Ágoston

Next

/
Oldalképek
Tartalom