Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-21 / 249. szám

1976. OKTÓBER 21., CSÜTÖRTÖK Mielőtt belepné a hó Egy szolgáltatóház építésének bonyodalmai Dobáson Amint már lapunk szeptem­ber 30-i számában is megír­tuk, kétszintes szolgáltató ház épül Dabason. Pontosabban épülget, hiszen az első átadási határidő június 30-án lejárt, s most éppen azon folyik a vita, hogyan lehetne megerősíteni a gyengére sikerült alapot. Kivitelezőt találni... Ki, mikor, hogyan, miért, il­letve miiért nem építi a szolgál­tatóházat? Ezekkel a kérdések­kel kerestem fel elsőként Fü- zesy Istvánt, a dabasi járási hivatal elnökhelyettesét El­mondta többek között, hogy a járásban annak ellenére sincs megfelelő építőipari kapacitás, hogy dabasi székhellyel műkö­dik az AGROÉP szövetkezeti közös vállalat, s nagyon jól dolgoznak az Örkényi Építő­ipari Szövetkezet dolgozói is. Az egész beruházáshoz köny- nyebb volt megszerezni a me­gyei tanács és a megyei KI- SZÖV nem csekély összegű pénzügyi támogatását, mint tervezőt és kivitelezőt találni a lakossági szolgáltatások bő­vítését leginkább érintő szol­gáltatóház építéséhez. Végül az AGROÉP elvállal­ta a kivitelezést a rendelkezés­re álló tervek alapján, s már­ciusban elkészítették az alapot. Augusztusra bebizonyosodott, hogy a beton minősége nem felel meg a követelményeknek. Vagy fel kell szedni, vagy meg­erősíteni, hogy elbírja a falak terhét. Azóta tárgyalnak, vitat­koznak a beruházó és kivite­lező szakemberek a megoldás­ról, de sajnos egyetértés nem született. Felajánlotta segítségét a já­rási pártbizottság és járási hi­vatal is. Október 11-én tartot­ták a negyedik koordinációs értekezletet, mely az alapkér­dést illetően ismét eredményte­lenül ért véget. Éppen ezért úgy határoztak, hogy felkérik a Budapesti Műszaki Egyete­met: dolgozza ki az alap meg­erősítésének terveit, s ezt mindkét fél elfogadja. Mikor ott jártam, éppen az egyetem pártbizottságával folytatandó tárgyalásra készült az elnök- helyettes. Az AGROÉP-nérdr. Fekete Béla igazgatóval és Nagy Já­nos főmérnökkel beszélgettünk. Elismerték, hogy a tervben előírt B—200-as minőségű vas­beton helyett jóval gyengébb készült. Egyes részeken a B— 140-est is alig éri el a szilárd ság. Ez egyértelműen a válla­lat, illetve a kivitelezést köz­vetlenül irányitó művezető hi­bája. Januárban új szakmai táblázatot kaptak, mely meg­határozza: a kívánt betonmi- nőséghez a különböző alkotó­elemekből mennyit kell fel­használni. A számítással nem is volt baj. csupán a sóder volt gyengébb minőségű, mint ami­vel számoltak. A tervező a ta­lajvizet se vette figyelembe. A koordinációs értekezleteken többször kérték, hogy adják át a tervező statikai számításait, de mindeddig nem kapták meg, még azt se tudják, ki végezte ezeket a számításokat. Szerin­tük valószínű, hogy a tervező több hibát követett el az alap tervezésénél. Ki a felelős? Megkérdeztem azt is, hogy a művezetőt felelősségre von­ták-e a nyilvánvaló hibáért? Mielőtt válaszoltak volna, kis­sé zavartan néztek egymásra, s emondták, miért nem célsze­rű náluk az emberek felelös- ségrevonása. Sajnos, elég nagy a fluktuáció. A legkisebb ked- vezmenymegvonás is csak olyan hatást érhet el, hogy el­mennek az emberek. Félő, hogy ez esetben is elveszíte­nének egyet különben jól dol­gozó termelésirányítóik közül. Sajnos, így is több középvezető elment a vállalattól az idén, s nagyon nehéz helyettesítésük, pótlásuk. De az is bizonyítható, mondják, hogy a művezető szá­mításai helyesek voltak, csak az új táblázat és az alapanyag minősége csapta be. (Vagyis mégsem voltak helyesek!?) Kü­lönben sem szívesen beszélnek a személyi gondjaikról — hal­lom —, mert félő, hogy ha ez az újságban megjelenik, még jobban elriasztja az építkezé­sen dolgozó, amúgy is kedve­zőtlen hangulatú embereket. Tüdős Imre, a Dabasi Elekt­romos Fémipari és Szolgáltató Szövetkezet elnöke szerint 15 éve nem volt annyi gondja az egész szövetkezet termelésével, mint ezzel a szolgáltatóházzal. A tervezésnél kezdődött a bosszúság, mert senki sem akarta elvállalni. Végül sike­rült szerződést kötniük a bu­dapesti Ybl Miklós Tervező Szövetkezettel, mely vállalta a beruházó, s egyben a műszaki ellenőr szerepét is. Sajnos, ja­nuár 1-én megszűnt a szövet­kezet műszaki irodája, s fel­bontották a szerződést a da- basiakkal. Jogutódjuk nincs. A tervek még elkészültek, azokat a dabasi szövetkezet átadta a kivitelezőnek, s jobb híján ma­guk lettek a beruházók, de mű­szaki ellenőrt nem sikerült sze­rezniük. A járási hivatal segít­ségével április 1-től végül is találtak. Akkorra már elké­szült az alap. Nincs megoldás? A szakmai hozzáértéséről megyeszerte ismert szakember megnézte az alapot és gyengé­nek minősítette. Törési próbát kért, ami augusztus elejére ké­szült el, s egyértelműen őt igazolta. Azóta folyik a véget nem érő vita a megoldás lehe­tőségeiről. Sajnos mindeddig eredmény nélkül. Jó lenne valami biztatót, megnyugtatót mondani a nagy­község és járás szolgáltatások­ra váró lakóinak. Sajnos, mi se biztathatjuk őket mással, mint amit Füzesy Istvántól hallottunk. Ha az egyetem se­gít, talán május elsejére meg­nyithatják az új, korszerű szol­gál tatóházat. Október van. Hamarosan jönnek a hűvös, fagyos szelek, melyek sem a betonozásnak, sem a falazásnak nem kedvez­nek. Jó lenne, ha minél előbb kimozdulna holtpontról a szol­gáltatóház ügye, mielőtt az el­rontott alapot befödné a hó. T. Ágoston László DÖMSOD Több lakás, több járda Megyei tunácstagoh fórumán o huzossug előtti tanacsadas A megyei tanácstagok rác­kevei járási csoportja Kohut Pál elnökletével, Dömsödön tartott ülése elsősorban Amb- ruska Péter nagyközségi ta­nácselnök beszámolóját hall­gatta meg. A negyedik ötéves terv célkitűzései megvalósul­tak, sőt például a tervezett nyolc lakás helyett tizenkettő és 5 ezer 500 folyóméter jár­da helyett 8 ezer 300 épült. A terv jelentős túlteljesí­tését a nagyszabású társa­dalmi munka tette lehe­tővé és az biztosítja az V. ötéves terv fejlesztési programjának j megvalósulását is. Szólott az- | után a tanácselnök arról, hogy a cigánytelepről a tervidőszak : folyamán először a nagycsa­ládosakat, aztán ha lehet, a j többieket is mind egészséges lakásba kívánják költöztetni. A telep lakóinak tekintélyes része a jobb lakáshoz maga is hozzá akar járulni pénzzel és munkával. A beszámolót követő vita résztvevői elismeréssel szóltak Dömsöd fejleszté­si erőfeszítéseiről. Raffay Béla, a járási hivatal elnöke kiemelte a jelentős társadalmi összefogás eredmé­nyeit és azt, hogy községéért a tanács az üdülőterületieket is mozgósította. Az ülés második napirendi pontja, a járási szakrendelő intézet működési feltételeinek megjavítása, szintén élénk vi­tát váltott ki. Szóba került a házasságkötés előtti tanács­adás kérdése is. Dr. Verdes Margit megyei tanácstag véle­ménye szerint egyetlen be­szélgetéssel nem lehet a kí­vánt eredményt elérni. Dé- kány Sándor, a Hazafias Nép- i front ráckevei titkára rámu­tatott, hogy az egészséges életmódra nevelés feladatát a munkával túlterhelt orvosok csak nehezen láthatják el. Dr. Szabó Raffael, a járási szakrendelő intézet igazgatója is szükségesnek tartja a há­zasságkötés előtti tanácsadás átfogó alapokra helyezését. Ha a tanácsadó orvos az egyik házasuló fél betegségéről tud, nem közölheti a másik­kal, mert köti az orvosi titok­tartás. Az iskolában folyó csa­ládi életre neveléshez szak­embereiére lenne szükség. Dr. Bacsa Antal járási főorvos is hangoztatta, hogy a házasság előtti felvilágosító munka még kialakulóban van. A járási rendelőintézet fej­lesztőével kapcsolatban Raf­fay Béla, a járási hivatal el­nöke kijelentette, hogy a fej­lesztésre ugyan egyelőre nincs anyagi lehetőség, de a Pest megyei Tanács Tervező Intézetének KISZ- istái elvállalták az elő- tervek készítését. Ezután következhet az anyagi alapok előteremtése. Az egész­ségügyi alapellátás gondjai­nak megoldása nem elérhetet­len. Szigetszentmiklóson eb­ben az ötéves tervben ezer la­kás épül, abból lehetne és kell is néhányat szakorvosoknak juttatni. Sz. E. r ' Uttörővasutas tanfolyam Tanfolyam kezdődött az út- tőrővasútnál. A hűvösvölgyi tantermekben 80 pajtás sajá­títja el az úttörővasutasok ér­dekes szakmai Ismereteit. A tanulók a gyakorlati oktatáson megtanulják a jelzőberendezé­sek helyes állítását, a jelző­eszközök használatát. A sike­res vizsga után lépnek szolgá­latba. — Mindenki iskolája — a könyvtárban. A latárszent- györgyi klubkönyvtárban le­hetőséget teremtettek ah­hoz, hogy a .község lakói kö­zösen hallgathassák, illetve nézhessék meg a rádió és a televízió Mindenki iskolája című előadássorozatát. A kezdeményezéssel lehetőség nyílik arra is, hogy az adá­sokhoz jól felhasználható iro­dalmat azonnal az érdeklő­dők rendelkezésére bocsás­sák. Gyorsiioft eljárással Elítélték a garázdát A közelmúltban, egy vasár­nap este Bódi István 28 éves nagykátai lakos erősen ittas állapotban átment a szomszéd­KORSZERU ANYAG = TAKARÉKOSSÁG Építkezéshez, felújításhoz vásároljon alumínium esőcsatornát is egyéb épületbádogos szerkezeteket a MET ALLOGLOBUS Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Kiegészitöforgatmi telepén: Budapest XIII., Jász utca 5. Telefon: 201-830. RAKTÁRRÓL KAPHATOK: függőereszcsatorna csatornatartók, bilincsek betorkollócsonk fekvőtetővilágítók hattyúnyak, lefolyócső és tetőkibúvók Felvilágosítást ad a i : VEVŐSZOLGÁLAT: Budapest XIII., Mór utca 2. Telefon: 401-321. jukban lakó Kollár Mihályné portájára, akit trágár szavak­kal, hangosan szidalmazni kez­dett, váltig hajtogatva: eljött a leszámolás ideje. A kétségbe­esett asszony segélykiáltásaira a szomszédok is felfigyeltek, így Bódi István távozott az ud­varból. A sértett a rendőrség­hez fordult segítségért, majd ismét visszatért otthonába. Alig hajtotta álomra a fejét két kiskorú gyermekével, ami­kor Bódi ismét megjelent a helyszínen, s ásóval a kezé­ben a bezárt kaput próbálta kinyitni. Ekkor már késő este volt, és Kollárné segélykiáltá­saira ismét kigyúltak a kör­nyező házak lámpái, s a garáz­da fiatalember ismét kényte­len volt távozni. A Nagykátai Járásbíróság dr. Térey Péter tanácsa gyor­sított eljárással tárgyalta az ügyet. A vádlott cselekményé­re nem tudott elfogadható magyarázatot adni. A bíróság Bódi Istvánt tízszázalékos bér­csökkentéssel hathónapi javí­tó-nevelő munkára ítélte, amit munkahelyén kell eltölteni, ezenkívül kötelezték a perkölt­ségek megfizetésére. A vádlott és védője az ítéletet tudomá­sul vette, az ügyész súlyosbí­tásért fellebbezett. Kaposi István A valós tény az, hogy Pici Péternek eszébe se jutott, hogy ő cikktémát keres, ő fehér inget keresett a bol­tokban. Erre jó oka volt: a Kak- tuszitenyésztők Magyar Társasága, amelyet egy rövid cikkében bemutatott, meghívta őt a közgyűlésre, mindjárt közölve vele, hogy mint a sajtó képviselője az elnökségben foglal majd helyet. És ide nem mehetett far­merben ... Így hát az érettségi ruhájához be kellett szereznie egy fehér inget. Evégett 300 forint kölcsönt vett fel a szüleitől hat- havi lejáratra, majd elindult egy divatáru- üzlet felé. Ahol közölték: fehér ing, az spéciéi nincs- Ezt nem egészen értette, fgy hát ment tovább egy másik boltba, ahol volt ugyan egy darab fehér ing, de úttörő­méretben, s már némiképp ingerülten irányt vett egy harmadik felé, de ott sem tar­tottak. — Hát ez, hogy lehet? — tette fel némi­képp dúlt hangon a kérdést. — Kérem mi csak árusítunk, nem gyár­tunk! — válaszolta a kevésbé bájos, mint koros eladónő. Itt, ezen a ponton, váltotta fel Pici Péter ingkereső egyént Óriás P. Péter hírlap­író. „Mi az, hogy csak árusítanak, hát árut be nem szereznek, előzetesen nem rendel­nek? És ha ők nem is gyártanak, valaki csak gyárt és ha gyárt, mért nem gyárt?” Ilyen gondolatok forogtak benne és elhatá­rozta, hogy utánanéz a dolognak. Így is tőn. Kapott is felvilágosításokat, magyarázato­kat, indoklásokat és megfontolásokat, szak­mai kiselőadásokat mindenütt. íme: Kerület­közi Kiskereskedelmi Vállalat: — A fehér ingek témájában igenis megrendelésre ke­rült sor a Nagykereskedelmi Ingközpont felé, amely éves szinten vállalta a szállí­tást. Ám még nincs vége az évnek. Mi sürgetjük, mert a fehér ing, kérem, az kell a dolgozóknak, ennek mi tudatában va­gyunk. Nagykereskedelmi Ingközpont: — Tudunk a problémáról. Ám a sajtó magatartása, már megbocsájtson, méltánytalanság. Mert meny­nyi egyéb ing van, a sajtó éppen azt hiá­nyolja, ami nincs, ön azt mondja, hogy a vevők keresik a fehér színűt. Erre az a vá­laszom, hogy igenis megrendeltük de a gyár nem szállított, ezt levélmásolatokkal igazol­ni tudom. Szóval ez a mérleg egyik serpe­nyője. Ám a másik az, hogy a sajtó méltá­nyossága ennyi gondunk közepette elvárha­tó. Különben is nagy a készletünk színes ingekből, azok forgalmazása népgazdasági érdek, mert az elfekvő készletek megterhe­lik a forgó és álló alapok szintjét. Erről ír­jon, kérem. Például a lila ingek nem fogy­nak, holott éppen azért szereztük be, mert a sajtó 1974 évben szemünkre hányta, hogy a lila nemzetközi divat és nincs. Most van és a sajtó nemcsak hogy nem veszi, hanem még nem is propagálja...! (Péter eddig buzgón jegyzetelt, de h'rtelen úgy érezte, szédül és azt mondta „bocsánat”, majd pánikszerűen eltávozott a csúcsforga­lom csöndjébe.) Inggyártó és Előállító Üzem: (A vezérigazgató személyesen! — Na­gyon jól tette az elvtárs, hogy hozzám for­dult. Az egész kérdéskomplexumra nézve át­fogó elirányítást adhatok a sajtó- és propa­gandaszervek számára, természetesen külön­böző szintek megvilágításával. Van kérem úgy, hogy úgymondjam felületi szint. Ezt röviden elintézhetjük. Fehér inget ugyan rendelt a Nagykereskedelmi Ingközpont, de GOMBO PÁLi Fehér ing PICI PÉTER KALANDJAI csak január 11-én, holott nyilvánvalóan megrendelésüket ez évre a múlt évben kel­lett volna megtegyék, így sajnos vissza­igazolni a megrendelést nem állt módunk­ban, éspedig az 1625/954 számú miniszteri utasítás 26 pontjának második bekezdése ér­telmében. Mi ugyan saját megértó kezdemé­nyezésünkre vállaltuk, hogy karácsonyi for­galomra szállítunk 10 625 darab fehér inget különböző méretekben és ezt határidő előtt november 7. tiszteletére teljesíteni is fogjuk — de ez csakis a mi nagyvonalú gesztusunk nem is annyim a kereskedelem, mint a dol­gozók felé. — Ámde itt a másik szintje a kérdésnek. A közönség sem hibátlan. Anélkül, hogy éle­sen szemére vetném, mégis több állampol­gári fegyelem lenne a lakosságtól elvárható. Ha egyszer látja, hogy átmenetileg ez vagy az nincs, de van valami má^, ami éppúgy, vagy talán méginkább megfelel a célnak, mért nem azt veszi? Mért mindig a hiány­cikket keresi? — És végül a harmadik szint. Valóban túlzott nálunk a fehér ing, hogy úgy mond­jam, tisztelete. Egyrészt, mert van ebben egy kis kivagyiság, egyfajta felmutatása an­nak: én olyan státuszban vagyok, amely fe­hér inget hord, mert fontos hivatalokba jár, ülésekre hivatalos, felkérik névadó szülő­nek, kitüntetést nyújtanak át neki. Ez nem demokratikus. De tudja mit, hallgassa meg erről tudományos lélektani szakértőnket. Péter meghallgatta a tudományos szakér­tőt, majd szédelegve a sok felvilágosítástól támolygoft be a szerkesztőhöz, akinek min­dent előadott. A szerkesztő pedig így vála­szolt: — Tudod mit, írd meg amit a pszichológus mondott, az új. A többit hagyd, bíráló cik­künk van elég, különben sem tudod kihá­mozni, mi történt valójában. A lapban meg is jelent a következő egy- hasábos: Ezt a felvilágosítást kaptuk Dr. Eduárd Zénó­tól, az öltözködéspszichológia docensétől. — A világáramlat, amely a fehér inget kiszo­rítja, lélektanilag mélyen indokolt — mondotta. — A színes, mint maga a szó másik értelme is jelzi, valami vidám, derűs, üdítő jellegét hor­doz magában. Amellett nagy teret ad az egyéni­ség külső megnyilvánulásának. A zöld, a piros, a halványsárga, a rózsaszín, a mélykék, vala­mint ezeknek kombinációja mind-mind a szemé­lyiség egy-egy vonását húzzák alá. Talán tré­fásan azt mondhatnám: eizen a téren is megkez­dődik a férfiak egyenjogúsítása. A szerkesztőnek az írás annyira tetszett (mint mondotta: meggyőző volt), hogy más­nap újabbat kért arról, hogy kapható ele­gendő színes ing már a magyar boltokban is. Péter ezt is megírta, majd a kollégájától kölcönkért fehér ingben, amelynek alig két számnyit lötyögött a nyaka, elment a kaktusztenyésztők közgyűlésére, ahol az el­nökségben egyedül ő ült fehér ingben. Maga az elnök zöldet viselt, ami ha egyéniségé­hez nem is, de tisztségéhez Elett, bár tüske­minta nem volt rajta. i v i

Next

/
Oldalképek
Tartalom