Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-20 / 248. szám

Losoncai Pál latin-amerikai útjáról Losonczi Pál, a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának elnöke kedden délben hazaér­kezett kéthetes latin-amerikai körútjáról, amelynek során hi­vatalos látogatást tett Vene­zuelában, Peruban, Panamában és Kubában. A társaságában volt dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter, Garai Ró­bert külügyminiszter-helyettes és Nagy Miklós, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének el- nöhelyietteise. A Havanna—Budapest kö­zötti mintegy 14 órás repíiiőutat rövid technikai pihenő szakí­totta meg Rabatban. Az Elnöki Tanács elnökét Ahmed Osz­mán, a Marokkó Királyság mi­niszterelnöke és Ahmed Lara- ki, a Marokkói Királyság kül­ügyi állammiinisztere köszön­tötte. Losonczi Pált, az Elnöki Tan ács elnökét dr. Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke köszönti a Ferihegyi repülőtéren. Losonczi Pál fogadására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent dr. Trautmann Rezső, az Közvetlenül L enin, a politikát a gaz­daság koncentrált ki­fejezésének nevezte, s ebből kézenfekvő a követ­keztetés: a politika nem függetlenítheti magát a szo­cialista építőrniumlka ered­ményeitől. Ha mégis — volt rá példa —, akkor nem állja ki a gyakorlat próbá­ját. A társadalmi és gazda­sági fejlődés egységének megteremtése és nagyobb zavarok nélküli fenntartása bonyolult teendő. Érthető, ha a párt nagy figyelmet szentelt és szentel a gazda­ságii kérdéseknek, ha a po­litika szerves részeként ke­zeli a gazdaságpolitikát. Hiba lenne azonban ezek után arra gondolni: mindez csak a „nagypolitikára" ér­vényes, s „odafenn” más a helyzet. Az így vélekedők — szép számmal vannak — azt mellőzik, ami a legfon­tosabb: a társadalmi, gaz­dasági feladatok egységét, a formák különbözőségével szolgáló azonosságot. A Lenfonó és Szövőipari Vállalat budakalászi szövő­gyára párt vezetőségének szervezőtitkárával beszél­getve töprengtünk az előbb leírtakból származó gondo­kon. Az egység szükséges­ségének megértése — mon­dotta a szervezőtitkár —, olykor még a kommunis­tákkal sem megy gyorsan, s szívós munka kell ahhoz, hogy a dolgozók általában fölismerjek: mindenfajta tervhez a 'munka teremtette érték nyújt alapot. A kol­lektív szerződés 3,1 millió forintban szabja meg a gyermekintézmények fenn­tartásához adott vállalati támogatást. Természetes, hogy ilyen intézmények vannak, s természetes, hogy a vállalat segíti anyagiakkal is azokat. Miért nem termé­szetes akkor az a gondo­latmenet, hogy á 3,1 milliót — s a hasonló célokra, pél­dául az üzemi étkeztetéshez történő hozzájárulásra for­dított milliókat — először meg keli teremteni nyere­ségként? P olitika és gazdaság kapcsolatát leegy­szerűsítenénk az ilyes­fajta köznapi esetekkel? A párt XI. kongresz- szusa határozatában olvas­hatjuk: „Társadalmi éle­tünknek nincs olyan te­rülete, amely ne függne a termelés, az építömunka eredményeitől. Az életszín­vonal emelését, a kultúra, a tudomány fejlesztését, ha­zánk egész szocialista fej­lődését a gazdasági építő­munkával kell megalapoz­nunk. így az éves, az ötéves és a távlati népgazdasági tervek ténylegesen a szocia­lista társadalom építésének is programjai.” Nyűt sza­vak. Ha magasabb fokra akarunk eljutni társadalmi fejlődésünkben, többet, s jobban kell dolgoznunk, minél maradéktalanabbal végrehajtani a népgazdasá­gi terveket. Ebből azon,ban nem az következik,hogy a fejlett szocializmus felépíté­se egyszerűen a dologi javak — a termelőeszközök, a fo­gyasztási cikkek stb — gya­rapodó mennyisége. Sokkal inkább a tudati és erkölcsi viszonyok következetes ala­kítása, mégpedig társadal­mi és gazdasági teendők szoros összekapcsolódásá­val. Érdekes tapaszfalatra tett szert ezzel kapcsolatban a Zsámbáki medence Lenin Termelőszövetkezete párt- bizottsága. Mint a pártbi­zottság titkára summázza, tagjaik egy része a gazda­sági feladatokat puszta ke­nyérkeresetnek — köteles­ségnek —, a társadalompo­litikai feladatokat meg ugyan fontos, de nem rá­juk tartozó — kötelezettsé­gekkel nem bíró — teen­dőknek látja. A kapocs föl­fedezése hiányzik, az, hogy eredményes ifjúság- vagy nőpolitikád intézkedések nem tehetők meg gazdasági alapok híján, s a szociális körülményeket is olyan mértékben tudja javítani a termelőszövetkezet, amilyen ütemben gazdálkodásuk eredménye gyarapszik. N em bizonyulhat jó, fe­lelős politikának az, mely nem veszi elem­ző, értékelő módon számí­tásba a gazdasági lehetősé­geket és erőforrásokat. Ez a beválthatatlan ígéretek hangoztatása lenne csupán, s nem iránytű, mely a tár­sadalom számára — gazda­sági teendőiben éppúgy, mint minden másban utat mutat. Ha e kézenfekvő igazságot elfogadjuk, akikor azt is be keli látnunk — nagyot lépve a cselekedet­sorok szintjei között —, hogy helyben, a vállalatnál, a szövetkezetnél, a telepü­lésen sem lehet másként po­litizálni. Nem lehet — nem szabadna — úgy ösztökélni a szocialista épitörmmlka némely jellemzőjének javí­tására, hogy közben hiá­nyoznak ehhez a feltételek. Legyen verseny, álljanak az élre a szocialista brigádok, de csapnivaló a szervezés, akadozik az anyagellátás... Fából vaskarikát igyekez­nek összeügyeslkedni azok, akik úgy hiszik, jól politi­zálnak, de elszakadnak a reális gazdasági alapoktól, s nem tudnak haladást, eredményeket felmutatná. Elsősorban politizálni, s majd csak azután dolgoz­ni? Nyers a megfogalmazás, de mentségül szolgálhat, hagy igaz, mert a politikai és a gazdasági teendők szét­választásának logikája vé­gül is ide vezet. Szembe kerülve az> élet diktálta te­endőkkel, s e teendők sűrí­tő j ével, a párt politikájá­val, lehet-e haladni, tény­leges eredményeket elérni ? Ezért lényeges, hogy mind a politika értelmezé­sében, mind végrehajtásá­ban egység nyilvánuljon meg. S ne szavak, bizony­kodjanak erről, hanem tet­tek tanúskodjanak, mégpe­dig a munka valamennyi területén, társadalom- és gazdaságpolitikai teendők­ben egyaránt. Egy pillanat­ra sem tévesztve szem elől annak igazságát, amit a párt Központi Bizottsága beszámolója a XI. kong­resszusom így fogalmazott meg: „ A párt politikáját a dolgozó milliók elősorban annak alapján ítélik meg, ahogyan annak megvalósu­lását munkahelyükön, a sa­ját környezetükben közvet­lenül tapasztalják.” Mészáros Ottó Ekiőiki Tanács helyettes elnöke, Cseterki Lajos, az Elnöki Ta­nács titkára, Púja Frigyes kül­ügyminiszter és Rödönyi Ká­roly közlekedés- és postaügyi miniszter. Jelen volt a politi­kai és. a kulturális élet több vezető személyisége. Ott vol­tak Antonia Pittol, a Venezue­lai Köztársaság ideiglenes ügy­vivője, Guilermo Portugal Ballesteros, a Perui Köztársa­ság nagykövete és Jász Antonio Tabares bel Real„ a Kubai Köztársaság nagykövete. (Losonczi Pál nyilatkozatát latin-amerikai útjáról a 2. ol­dalon közöljük.) Választások előtt Csehszlovákiában Csehszlovákiában befejező­dött a hét végén megtartandó választásokon induló majd 200 ezer nemzeti bizottsági tagjelölt és a 700 képviselő- jelölt regisztrálása, sőt néhá- nyuk kivételével be is mutat­koztak választóiknak. A jó hangulatban lezajlott választá­si gyűléseken kívül az ország majd 9 ezer agitációs központ­jában látták vendégül a lakos­ságot a nemzeti front szerve­zetei, és kulturális műsorok, filmvetítések keretében ismer­tették az eredményeket és a terveket. Prágában lehetővé tették a lakosság számára az egyik épülő metróállomás megtekintését is, hogy a láto­gatók megismerkedhessenek a nagyszabású munkálatokkal. Csehszlovákia minden városá­ban kiállítást rendeztek a fej­lesztési elképzelésekről. Kas­sán új lakótelep alapkövét he­lyezték el a meghívott fiatal választók jelenlétében. A pénteken egész nap és szombaton délután 2 óráig nyitva tartó szavazóhelyisé­gekben hat különböző színű szavazócédula várja a válasz­tókat, akik külön-külön vá­lasztják meg a képviselőket a szövetségi gyűlés két kamará­jába, a cseh és a szlovák nem­zeti tanácsba, valamint a me­gyei, a járási és a városi, ke­rületi nemzeti bizottságok tag­jait. A mostani választásokon 1 millió 220 ezer, tizennyolc évét betöltött fiatal első ízben él majd választójogával. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI« EGYESÜLJETEK f AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA XX. ÉVFOLYAM, 243. SiZÁM AHA 80 FILLER 1976. OKTÓBER 20., SZERDA fi textilipar két Pest megyei üzemében Évzárás előtti mérleg Az utóbbi években több mil­liárd forintot fordítottak a ha­zai textilipar rekonstrukciójá­ra, hogy a külföldi hasonló textilüzemek termékeivel fel tudják venni a versenyt, s hogy javuljon a hazai áruvá­laszték, a minőség és piacot szerezzenek a nyugati orszá­gokban. Fonalak az új termékhez Kistarcsáról A Hazai Fésűsfonó- és Szö­vőgyár az ország egyik leg­nagyobb gyapjúipari vállalata. Hat gyára közül három Pest megyében van: Kistarcsán, Pomázon és Vácott. A Trevira, a Terlenka, a Diolen és a Woolmark márkák után új név került a gyár ter­mékcsaládjainak listájára — a Woolblendmark. A vállalat a Nemzetközi Gyapjú Titkárság hozzájárulásával — elsőként a magyar gyárak közül — enge­délyeztette legalább 60 százalék élő gyapjút tartalmazó kevert szöveteinek márkázását. E termékeket külföldi labora­tóriumi vizsgálatok után, ma­gas műszaki követelmények­nek megfelelően, minőségi garanciával, túlnyomórészt ex­portra gyártják. A fonalak 40 százalékát Kistarcsán gyárt­ják. Kedden a Fészek-klubban tartott sajtótájékoztatón el­mondották: a fóként nadrág, öltöny és kosztüm céljára al­kalmas márkázott szövetekből ez évben 4Q0~ezer négyzetmé­ter készül. A termékcsoportra van már megrendelés az NSZK-ból, Finnországból, Ku­vaitiról és jövőre szállítanak belőle a Szovjetunióba is. A vállalat, amely jelenleg termé­keinek 80—85 százalékát ex­portálja, azt tervezi, hogy az ötéves tervidőszakban 40 százalékkal növeli ex­portszállításait, s ebben a tervben termé­szetszerűleg nagy szerepet szánnak az új védjegyzett ter­mékcsaládnak is. A rekonst­rukció során beszerzett új gé­peken a jelenlegieknél is fino­mabb, vékonyabb szövetek gyártására képesek, s az ed­digieknél jóval szélesebb vá­lasztékot nyújthatnak a hazai és külföldi vásárlóknak. Ebben az évben a BNV-n jelentek még először ezek az anyagok, s ezzel egy időben, igen helyesen, már szinte az egész országban kapható is az új termék. K. Gy. Munkaszervezési intézkedések Vácott A harmadik negyedév lezá­rásával lassanként kirajzolód­nak az évi termelés körvona­lai. A Váci Kötöttárugyárban Peregi József termelési főmér­nöktől kértünk tájékoztatást. — Háromnegyed éves árbe­vételi tervünket 2 százalékkal túlteljesítettük, ez 1975-höz vi­szonyítva 12 százalékos növe­kedést jelent. Fő termékünket, a gyermek- és felnőtt-írén ing­ruhákat túlnyomó részt bel­földi megrendelőink kapták. Ennek ellenére a jelenlegi keresletet nem tudjuk kielégíteni, ehhez legalább még százezer tréningöltöny hiányzik, -A* V. ötéves terv folyamán kíná­Korszerű tehenészeti telepek Alsóbabádon, Szentmártonkátán, Alsónémedin és Abonyban A hatásos központi intézke­dések kedvező eredményekre vezettek, megnőtt a termelési kedv, s az ország több gazda­ságában jelentősen fejlődik a tehenészeti ágazat. Megyénkben különösen a felsőbabádi állami gazdaság, a szentmártonkátai „Kossuth”, az alsónémedi „Zöldmező” és az abonyi „Ságvári” tsz halad jól e tervek megvalósítása fe­lé. Az AGROBER mérnökei­nek rajzasztalain már va­Magyar-szovjet közös program Automata sebességváltók a Csepel Autógyárból. Tavaly júliusban csatolták a Csepel Autógyárhoz a Hajtó­mű és Felvonógyár egri egy­ségét. A mintegy 800 munkást foglalkoztató üzemben az ed­dig eltelt idő alatt a dolgozók elsajátították a Csepel Autó­gyár egyik fontos termékének, a sebességváltónak a készíté­sét. Ebben az évben mintegy 12 ezer darabot gyártanak be­lőle. A közelmúltban aláírt ma­gyar-szovjet gépkocsi gyártá­si program keretében a szov­jet fél a városi forgalomba kerülő autóbuszokhoz automa­ta sebességváltót fejleszt ki, amelynek gyártása 1980-ban kezdődik, körübelül 8 ezer da­rabbal. Az egri gyárban ezt az automata váltót mintegy 37 féle alkatrészből állítják elő, készen áll a 6000 négy­zetméteres üzemcsarnok, aho-» vá elhelyezik a speciális gé­peket. Tengelykapcsolöház megmunkálása esztergán Kép és szöveg: Koppány György lamennyiük részére az építkezés és korszerűsítés műszaki kivitelezésein dol­goznak. A jövőre meginduló átalakí­tásokkal, lehetőség nyílik az állattartásban a korszerűbb, termelékenyebb módszerek be­vezetésére. Az átépítés ered­ményeként már a takarmány adagolásánál megkezdődik a gépesítés. Alsóbabádon csaknem 17 millió forintot fordítanak a korszerűsítésre. A jelenlegi, mintegy félezres állományt to­vábbi százzal növelhetik. Be­vezethetik az úgynevezett kö­tetlen állattartási módszert. Ez' fejőház építését teszi szük­ségessé — ami egyúttal a fejés központosítását, még fokozot­tabb higiéniai biztonságot, s kevesebb munkaerő-foglalkoz­tatását teszi lehetővé. A szentmártonkátai „Kos­suth” nem változtat ugyan a kötött tartáson, de az épületek teljes átépítésével, a legkorsze­rűbb gépesítéssel, termeléke­nyebbé teszi a munkát. A fejő- berendezést is modernizálják: a tej minden fertőzést kizáró vezetéken kerül majd a tejház­ba. amelynek bejáratát úgy építik, hogy a kiszállító kocsi­nak nem kell a telepre bemen­niük. Alsónémedin, mintegy hét­milliót költenek a korszerűsí­tésre. Többek között új fejő­házat és tejházat építenek, gondoskodnak a dolgozók szo­ciális helyiségének legkorsze­rűbb felszereléséről. A legjelentősebb beruházás­ra Abonyban kerül sor. Itt 35 millió forintos költségelőirány­zattal, a régi — hatszáz állat be­fogadására alkalmas tehe­nészet mellett — vadonat­új, négyszáz férőhelyes te­lepet építenek. Az új telepen nagy tejhoza­mú Holstein-fríz fajtájú tehe­neket nevelnek majd. K. Z. latunk előreláthatólag növek­szik, ezért reméljük, e fontos cikk rövidesen nem hiányzik egyetlen ruházati és sportszer­bolt pultjáról sem. Az év folyamán két terüle­ten is üzem- és munkaszerve­zési intézkedésekre került sor. — Eddig a hurkoló- és kör­kötő részleg külön épületben üzemelt, s ez nagy mértékben nehezítette a munkát. Július­ban a két üzemet egy tető alá hoztuk. Mindezt úgy igyekez­tünk megoldani,' hogy mini­mális legyen a termeléskiesés. Szerencsére kisebb zökkenők­től eltekintve, sikerült a köl­töztetés. Szintén nagy feladatot jelentett a központosított szabászat létrehozása. Ezzel az átszervezéssel a sza- bászati hulladékot csökkentet­tük. Az V. ötéves tervben mindkét helyen nagyarányú gépesítést tervezünk, különö­sen a feltűzésnél. — Nehézségeink is vannak. — A 13 és feles fonalból na­pi szükségletünk 1100 kiló. A Pamutfonóipari Vállalat ka­posvári gyáregységétől heten­ként kétszer kapjuk a szállít­mányokat. Azaz kaptuk, mert pillanatnyilag létszámhiányra hivatkozva szüneteltetik a szállítást. Ezért kénytelenek vagyunk a termelést rövid időre leállítani, s ez azt je­lenti, hogy az elmaradást csak túlórázással tudjuk be­hozni. ígéretet kaptunk azon­ban, hogy a következő hetek­ben a napi felhasználáson fe­lül 200 kiló fonalat küldenek. A feladatok negyedévről ne­gyedévre növekedtek. Az első három hónaphoz képest most 10 százalékkal többet termel a Váci Kötöttárugyár. Éves ter­vét — 860 millió forintot — december 24-ig várhatóan 2 százalékkal túlteljesíti, és 13 százalékkal magasabb termelési értékkel zárja az évet, mint tavaly. T. A. Dr. Poiinszky Károly okta­tási miniszter tegnap hivata­los látogatásra — Nurul Ha­san oktatási miniszter meg­hívására — Indiába utazott. Tárgyalásokat folytat a két ország közötti kulturális egyezményről, az ennek alap­ján megkötött kulturális és tudományos együttműködési munikaterv teljesítéséről. Dr. Szakács Ödön, a Leg­felsőbb Bíróság elnöke veze­tésével jogászküldöttség járt Bulgáriában. A tapasztalat­csere-látogatás befejeztével — melynek során megismerked­tek a bolgár jogalkotással és joggyakorlattal, a bíróságok munkájával — a delegáció tegnap hazaérkezett a magyar fővárosba. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom