Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-01 / 232. szám

1976. OKTÓBER 1., PÉNTEK Eredményes üzleti tárgyalások - 630 ezer látogató Beírnia kapuit Sikeresen szerepeltek a Pest megyei kiállítók Mozgalmas nyolc nap után bezárta kapuit az őszi Buda­pesti Nemzetközi Vásár. összesen 630 ezer látogató tekintette meg 29 ország 724 kiállítójának bemuta­tóját, ami megismertette a fogyasz­tókkal az öltözködés, az ott­hon, a háztartás, az élelmezés és a szabad idő árucikkeinek széles választékát. Hozzájá­rult a közízlés formálásához, a modern fogyasztási szokások elterjesztéséhez, a lakáskultú­ra és az öltözködés fejlődésé­hez, ötleteket adott a szabad idő hasznos eltöltéséhez. A kiállítók egy sor különleges rendezvénnyel, használati és kezelési tanáccsal, ételkósto­lóval, divatbemutatókkal tet­ték közvetlenebbé kapcsolatu­kat a közönséggel. A Könnyűipari Minisztérium állásfoglalása szerint kétségte­len tény, hogy első ízben a mostani BNV-n jelentkezett igazán szembetűnően a mű­szaki-technológiai fejlődés és az ipar szellemi hátterének kapcsolódása. Ez a tény a gyártmányfejlesztés meggyor­sulásában, a divatirányzatok követésében is kifejezésre ju­tott, ami egyaránt jellemző a bútor-, a lakás-, a textil-, a kötszövő, a méteráru, a kon­fekció- és a cipőipar gyártmá­nyaira. A Kohó- és Gépipari Mi­nisztérium értékelése szerint azok a gyártmányok, amelyek a legnagyobb érdeklődést vál­tották ki és vásárdíjat is kap­tak, a legkorszerűbb technikát képviselik, kielégítik a maga­sabb fogyasztói igényeket. A Hűtőgépgyár Bosch-licenc alapján előállított 160 és 200 literes, kompresszoros hűtő- szekrényeinek sorozatgyártá­sát a legkorszerűbb technoló­giák alapján már megkezdték, az új Bosch—Lehel hűtőszek­rény az év végétől kapható lesz. Idén 90 ezret készíte­nek. A Nehézipari Minisztérium úgy látja, hogy a vegyipari vállalatok újdonságai a szoká­sosnál is kedvezőbb fogadta­tásra találtak a vásáron, mág- pédig annál a kézenfekvő ok­nál fogya, hogy új cikkeik nem az üzleti lehetőségek jö­vőjét, hanem jelenét mutatják: máris nagyüzemileg gyártott, azonnal kapható termékek. Az őszi Budapesti Nemzet­közi Vásár hasznos piac- kutatási fórum volt fi Pest megyei kiállítók számára is. A megye iparát egész sor vál­lalat, illetve szövetkezet képvi­selte eredményesen. A köny- nyűipar szekciójában szerepelt a Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat, a Váci Kötöttárugyár, a Pest megyei Vegyi- és Divat­cikkipari Vállalat, a Pest me­gyei Műanyagipari Vállalat, a Vecsési Ruházatipari Szövetke­zet. Az élelmiszeripar kiállítá­sán mutatta be termékeit a Nagykőrösi Konzervgyár, a Du­nakeszi Gyümölcs- és Főzelék­konzervgyár, az érdi Benta völgye Tsz, a törökbálinti Bu- datej, a Közép-Magyarországi Tejipari Vállalat, a Pest me­gyei Pincegazdaság. A szabad idő hasznos eltöltéséhez kínált árucikkeket az ikladi Ipari Műszergyár, a Váci Fotókémiai Ipari Vállalat, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyár­tó Vállalat, a háztartási szek­cióban rendezte be kiállítását a Mechanikai Művek, s a csa- iádiház-építőknek szolgált új­donságokkal a kiskunlacházi ÉGSZÖV. A népművészet, há­ziipar pavilonjában láthatta a közönség a Gödöllő és környé­ke Háziipari Szövetkezet, a Vecsési Háziipari Szövetkezet, és a péceli TRI-TON Háziipari Szövetkezet termékeinek legja­vát. , A kiállítók kettős célt értek el az őszi BNV-n. Egyrészt bemutatták ter­mékeiket, másrészt piacot, értékesítési lehetőséget is találhattak azoknak. A Lenfonó- és Szövőipari Vál­lalat például a Szegedi Ruha­gyárral és a Kalocsai Konfek­cióipari Vállalattal kötött meg­állapodást, mely szerint 1977- ban összesen 5 millió négyzet­méternyi munka- és védőru­szakemberek is. A nagykeres­kedelmi vállalatok figyelmét a kis betonkeverő keltette fel, a nagyközönség a barkácscélok- rá használható eszközök iránt érdeklődött leginkább. Hasznos volt lemérni, hogyan reagálnak a bemutatott termékekre a vá- sárlátogaitók, akik majd vevők lesznek az üzletekben. A mű­szergyár jó tapasztalatokat szerzett a kereslettel kapcso­latban. A PEVDI megállapodott a PIÉRT-tel abban, hogy 1977- ben hagyományos írószereiből 75 millió forint értékűt, új termékeiből pedig mintegy 10 millió forint értékűt szállít a kereskedelemnek. A két válla­lat tárgyalásaiból hasznos kez­deményezés született: a PEV- DI a golyóstollafcba való ha­gyományos rézbetétek helyett polipropilén betéteket szállít. Ez utóbbiak éppen úgy meg­felelnek a célnak, ugyanakkor legalább 250 ezer dollár im­portköltséget takarítanak meg a népgazdaságnak. ★ Tegnap, csütörtökön este 7 órakor a vásárrendezőség an­gol, német, orosz és magyar nyelven búcsúzott a látogatók­tól: viszontlátásra, 1977 má­jusában, a tavaszi BNV-n, a beruházási javak nemzetközi bemutatóján. B. I. házati kelmét szállít a. két vállalatnak, mintegy 250 millió forint értékben. Keretszerződés született a textilnagykereske­delmi vállalatokkal folytatott tárgyalásaiból is, ami 1977-re körülbelül 3 millió négyzetmé­ter különböző kelme szállítá­sának alapját képezi. Sikere­sek voltak a lenfonó új termé­kei. A lenbatisztra és krilát műgyantával kent viharka- bátanyagra felfigyelt a kon­fekcióipar és a kereskedelem is. 1977-re mintegy 800 ezer négyzetmétert igényelnek be­lőle. Olyan megállapodás is létrejött a vásáron, amelynek keretében még az idén, a ne­gyedik negyedévben mintegy 70 millió forint értékű árut szállít a lenfonó a nagykeres­kedelmi vállalatoknak. A Váci Kötöttárugyár egye­bek között a Centrum áruhá­zakkal és a TRIÁL-lal tár­gyalt. Megállapodtak abban, hogy 1977-ban a gyár külön­böző termékeiből 190 millió forint értékű áruit adnak el a partnereknek. A RÖVIKÖT- nek jövőre, mintegy 400—500 millió forint értékben szállíta­nak árukat. Az ikladi Ipari Műszergyár kiállított termékei közül talán a legnagyobb sikert a KGM- díjas THERMOFLUX 1200 tí­pusú elektromos kézszárítő aratta. Komolyan érdeklődtek iránta az osztrák és francia Diplomáciai kapcsolat létesül hazánk és Írország között A Magyar Népköztársaság és Írország kormánya, attól az óhajtól vezérelve, hogy elő­segítse a két ország közötti baráti kapcsolatokat és fej­lessze a gazdasági, társadalmi és kulturális együttműködést, elhatározta diplomáciai kap­csolatok létesítését és nagykö­vetek cseréjét. Mindkét fél bízik abban, hogy a nagykövetek cseréje hozzájárul a két ország ki­egyensúlyozott kereskedelmé­nek fejlődéséhez, a népeik ja­vát szolgáló kölcsönös kapcso­latok szélesedéséhez. A népgmdusági tervező munka soron le vő feladatai Az idei terv teljesítésének soron következő feladatairól és az eddigi tapasztalatokról, va­lamint ae 1977. évi népgazda­sági terv előkészítéséről ta­nácskoztak csütörtökön az Or­szágos Tervhivatalban a mi­nisztériumok és országos főha­tóságok vezetői, a budapesti és a megyei pártbizottságok első titkárai, a fővárosi és a megyei tanácsok elnökei, a tervezésbe bevont vállalatok vezető mun­katársai, továbbá a társadalmi szervek vezetői. Bevezető elő­adást’ Huszár István, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, az Országos Tervhivatal elnöke tartott. Az aktívaértekezleten felszólalt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Központi Bizott­ság titkára. OKTOBER 8-11. A béke és a fejlődés összefüggései a budapesti világkonferencián Csütörtökön az Országos Bé­ketanács ügyvezető elnökségi ülésén Pethő Tibor, az OBT elnökhelyettese beszámolt a közelmúltban Helsinkiben tar­tott leszerelési világfórumról, a tanácskozáson részt vett ma­gyar delegáció sokoldalú, ered­ményes tevékenységéről. El­mondta: 90 ország és 52 nem­zetközi szervezet küldöttsége volt ott a konferencián, amely a leszerelés kérdésikörében a legnagyobb szabású rendez­vény volt a békeerők 1973. évi moszkvai világkongresszusa óta. Legfőbb eredményként azt könyvelhették el most Helsin­kiben, hogy jelentősen kiszéle­sedett a világban azoknak az erőknek a köre, amelyekre a következő szakaszban számíta­ni lehet a leszerelés ügyének előmozdításában. Sebestyén Nándorné, az Or­szágos Béketanács főtitkára az október 8. és 11. között Buda­pesten megrendezésre kerülő fejlődési világkonferencia elő­készületeiről adott tájékozta­tást. A konferencia címe és té­maköre: „Együttes harc a fej­lődésért, a békeerők szerepe”. Azért találkoznak a nemzet­közi békemozgalom képviselői, hogy programot dolgozzanak ki a békemozgalom számára a fejlődés előmozdítása érdeké­ben. Első ízben kerül sor a Béke­világtanács történetében olyan nemzetközi tanácskozásra, amely átfogóan és részletesen elemzi a béke és a fejlődés összefüggéseit, programot for­mál a fejlődő országok küzdel­mét segítő konkrét akciókhoz. Mit tud a TACHOGRÁF? Kevesebbet fogyaszt ötezer jármű A társadalmi és gazdasági fejlődés, valamint a külgazda­sági kapcsolatok bővítése erő­teljesen növeli a szállítási igé­nyeket. Mint ismeretes, a Vo­lán Tröszt 18 ezres gépkocsi- parkjával — az ország jár­műállományának 20 százalé­kával — jelentős közúti for­galmat bonyolít le. A sok mil­lió tonna áru szállításához nem kevés üzemanyagra van szükség, épp ezért a népgaz­daságnak sem közömbös, hogy milyen a Volán-vállalatok energiagazdálkodása. Koráb­ban közöltük már, hogy a tröszt az erre vonatkozó kor­mányhatározat szellemében általánosan meghirdette az energiatakarékosági versenyt, s ebben tavaly első helyezett­ként végzett a Volán 1. számú Vállalat. Az energiagazdálko­dással kapcsolatos intézkedé­sekről beszélgettünk Déri A magát csali K. J. mo­nogrammal megjelölő dolgozó a következő­ket írta a szerkesztő­ségbe: „Ha üzemünkben a gazdasági tényezőket néz­zük, minden rendben van. De ha a dolgok mélyére nézünk, észrevesszük, hogy üzemünkben, s minden valószínűség szerint — mint megjegyezte — más­hol is előfordul nézetelté­rés a dolgozók, a beosztot­tak között. Gyakori a súrlódás, a féltékenység, s egyes emberek fólszemmel mindig azt nézik: mit csi­nál a másik. Hétköznapi nyelven: fúrják egymást.” Mindegy, melyik üzem­ről van szó, de azzal egyet­értünk, hogy bizony, elő­fordulhatnak ilyen jelensé­gek. Manapság hol itt, hol ott hallunk olyan megjegy­zéseket, hogy nem kielégí­tő a vállalati klíma. Hol lehet és kell kezdeni a jó üzemi klíma kialakí­tását? Mindenekelőtt a vezetők­nél. A vezető ugyanis nem­csak a közvetlen hozzá tar­tozó beosztottak pszichikai viszonyát képes formálni. Miért kell e tényre fölfi­gyelni a vezetőnek? Azért, mert ahol a dolgozók sok enex'giát, időt fordítanak a másokkal „törődésre”, ott lényegesebben rosszabb ha­tásfokkal tevékenykednek a munkában. Több helyen egyesek mindjárt az üzem belső ügyeivel, intrikáival traktálják a vállalathoz ér­kező idegent. Tud-e ilyen esetekben segíteni a veze­tő? Feltétlenül! Persze, hogy eredményesen harcol­hasson az ilyen jelenségek ellen, elsősorban fel kell fedeznie a rossz klíma okát. Ez igen gyakran ab­ból adódhat, hogy az üzemnél, vállalatnál pél­dául aránytalan a megter­helés — mint ezzel előző cikkünk foglalkozott. S hogy ezen változtassanak, nagyban függ a vezetőtől. Az aránytalan megterhelés soha nem nézhető el. Ha VEZETŐK ROVATA (7.) Munkahelyi X-től sokkal kevesebbet kívánunk, mint Y-tól, az előbb-utóbb torzsalkodás­hoz vezet. A vezető nem helyezked­het arra az álláspontra, hogy neki nincs ideje ilyen, úgynevezett kis gondokkal foglalkozni. Ahol nem egyforma a dolgozók ter­helése, a beosztottak meg­jegyzéseket tesznek, s eset­leg intrikákat szítanak. Különösen, ha az arányta­lan terhelést anyagi dotá­ció sem követi. De nem jó az aránytalan terhelés a „húzó” munkaerő szem­pontjából sem. Az arányta­lanul sokat dolgozó beosz­tottak előbb vagy utóbb megsokallják a dolgot, s vagy tudatosan kevesebbet fognak dolgozni, vagy pe­dig egyszerűen továbbáll­nak a vállalattól. A rossz pszichikai klíma megszüntetésének másik igen fontos pontja: milyen a vezető viszonya beosz­tottjaival. Az a vezető, aki nagy gondot fordít a be­osztottak megismerésére, a beosztottakkal való helyes bánásmódra, s nem tesz ki­vételeket köztük, már alap­jaiban elszakítja a „fúrás” gyökerét. Elszakítja, meri így a beosztottak nem lesznek féltékenyek egy­másra, tisztában lesznek vele: a vezető csak munká­juk alapján ítéli meg őket. Vigyázni kell a vezető­nek arra is, hogy az ala­csonyabb vezetők feje fö­lött ne nyúljon keresztül, mert az is hozzájárul a rossz vállalati klímához. Az így járt alacsonyabb vezető előbb-utóbb figyel, hogy a hasonló beosztásban levő X és Z feje felett is átnyúl-e a főnök. Ha ezt nem tapasztalja, esetleg ar­ra a következtetésre jut, hogy ő a megbízhatatlan, rosszul „fekszik” stb. S ilyenkor egyesek Igen haj­lamosak arra: ahelyett, hogy elmondanák jogos észrevételeiket vezetőiknek, elkezdik „fúrni” X-et és Z-t. A vezető a beosztottak egymás közti jó viszonyát megteremtheti, befolyásol­hatja o helyes ellenőrzés­sel is. Hogyan ellenőrizzünk és hogyan hasznosítsuk ered­ményeit ? Az ellenőrzés pszicholó­giájának vannak szabályai. A vezetőnek például, ha a vállalatnál bizonyos hiba előfordul, képesnek kell lennie arra, hogy levonja az anyagi és erkölcsi kö­vetkeztetéseket. S itt a ve­zetőnek nem szabad kivé­telt tennie, egyiknek elnéz­ni valamit, a másikat pe­dig esetleg kisebb hibáért megbüntetni. Az emberek­ben a vezető elfogultsága rossz hangulatot vált ki, bántja önérzetüket, s olyan viselkedés fejlődik ki. amely előbb-utóbb mérgezi a vállalati klímát. S okat tehetnek tehát a a vezetők a jó válla­lati klíma megterem­téséért. Törekedni kell a vezetőnek a jó pszichikai klíma megteremtésére több okból. Ahol a hasznos energia, az igen drága idő felesleges csatornákba ke­rül, ott előbb vagy utóbb rosszul mennek majd a dolgok. Segíteni kell a ve­zetőknek a jó klíma kiala­kítását azért is, hogy csök­kenjen az üzemekben a munkaerő-vándorlás, ki­alakuljon a törzsgárda. Érdemes tehát odafigyel­ni a vállalati klímára. Ép­pen ezért foglalkoztunk K. J. levelével. Azt gon­doljuk, nem feleslegesen! Fodor László György igazgatóhelyettessel, aki a következőkben tájékoz­tatta lapunkat. Cegléd, Gödöllő: dicséretes — A Volán 1. számú Válla­lat ötezer járművet és rakodó­gépet üzemeltet, Budapest és Pest meCTve áruszállítási fel­adatait látja el — mondotta. —• Természetesen ezekből je­lentős rész hárul a gödöllői és ceglédi üzemegységekre, telephelyeikre. Energiagazdál­kodásunkban elért eredmé­nyeket legjobban a számok ér­zékeltetik: a nagy fogyasztású, ugyanakkor nagy teljesítmé­nyű — gépjárműállományunk 50 százalékát kitevő — ZIL-ek, fogyasztása 42,17 liter. A tröszti szinten viszont .47,74 liter az ' 'átlágfó'gyászfás. Ez utóbbi adat a mi eredmé­nyünket is tartalmazza, tehát ha kivonjuk belőle úgy a kü­lönbség és a két fogyasztási szint között még szembetű­nőbb, csaknem 10 liter. A ceglédi és a gödöllői üzem­egységek anyaggazdálkodása dicséretes, fogyasztásuk a vál­lalati szint alatt vpn. •— Éves viszonylatban 16 millió liter gázolajat, és 53 millió liter benzint használ fel a vállalat. Tavaly az energia- gazdálkodással a bázishoz ké­pest 1,5 százalékkal csökken­tették az üzemanyagköltséget, vagyis több mint négymillió forintot nyerhetett így a vál­lalat. Ahhoz, hogy az idén is jó eredménnyel zárják az évet, milyen intézkedéseket tesznek? Csak ha jó a gépkocsi — Továbbra is kiemelt he­lyen foglalkozunk az üzem- anyag-takarékgssággal. A vál­lalat vezetői értekezletein, az igazgatói tanácsüléseken rend­szeresen napirenden szerepel az energiagazdálkodás helyze­te és feladatai. Az operatív műszaki intézkedések végre­hajtásával és új anyagi érde­keltségi rendszer bevezetésével most a háromnegyed év is­meretében állíthatom, hogy eredményeink biztatóak. Vala­mennyi üzemegységünkön, te­lepeken bevezették a gépko­csik fogyasztásának rendszeres ellenőrzését, beszabályozását. Azonnal reagálnak a gépkocsi- vezetők jelzéseire, gépi adatok alapján tíznaponként vizsgá­latot rendelnek el a rendelle­nesen fogyasztó gépkocsikon. Ugyancsak ellenőrzik, hogy a felvett üzemanyag arányban van-e a gépkocsivezető napi teljesítésével. Naponta tankol­nak, mégpedig a fuvarfelada­tokhoz mért mennyiséget. A műszaki intézkedések többek között magukban foglalják a járművek állapotának vizsgá­latát. Régi igazság, hogy ked­vező üzemanyag-fogyasztást csak jó állapotú g/épkocsikkal lehet elérni. Az igazgatóhelyettes elmon­dotta, hogy a járművek felé­nél teljes, a többinél részle­ges diagnosztikai ellenőrzése­ket tartanak, s eszerint vég­zik a karbantartást. Tehát mű­szeres vizsgálatokkal állapít­ják meg az üzemképességet: ellenőrzik a gyújtást, a motor­beállítást, a füstgázok szén- monoxidtartalmát. Ez utóbbi környezetvédelmi szempontból is fontos, hogy ne szennyezzék a gépkocsik a levegőt. A diag­nosztika információt ad a jár­művek üzemanyag-fogasztásá- ról és lehetővé teszi az azon­nali beavatkozást. Az anyagi érdekeltségi rendszer elősorban azokat érinti, akik az üzemanyag-fo­gyasztást közvetlenül vagy közvetve befolyásolják. Ered­ményes működésükért pré­miumban részesülnek, ellen­kező esetben viszont pénzmeg­vonásban. Mindez nem zárja ki a gépkocsivezető felelőssé­gét. A gondatlanságból okozott túlfogyasztást, továbbá a visz- szaéléseket szigorúan bünte­tik. —• Az idén várhatóan 37 millió tonna árut szállít a Volán 1-es, összesen 700 millió árutonna-kilométert tesznek nem a gépkocsik. Nem lényeg­telen tehát a vállalatnak, hogy hogyan használja ki gépjármű­veit, s üzemeltetésükhöz mennyi gázolaj, benzin fogy el. Hogyan lehetne egységesí­teni, tökéletesebbé tenni gép­kocsinként az állandó ellenőr­zést? Pontos kép 24 óráról — Bizonyára hallott mar a TACHOGRÁE"-ról, magyarul: menetíró készülékről, amely- lyel — kormányprogram is előírja . fel kell szerelni a közhasznú járműveket. A do­boz alakú műszer hasonló a kilométerórához. Belsejében, óraszerkezet van elhelyezve, s ez 24 óra alatt körbeforgat egy papírszalagos korongot, amelyre a műszer tűirónja grafikont rajzol. Rögzíti, hogy hány kilométeres sebességgel, mekkora utat tett meg a kocsi, de arról is tudomást szerezhe­tünk, hogy mennyit állt, vesz­tegelt a jármű. Vagyis mindig a valóságos tevékenységet re­gisztrálja. Jelenleg csaknem 100 kocsinkon már bevezettük a TACHOGRÁF-ellenőrzést. Többnyire nemzetközi jára­tainkon alkalmazzuk. Hatéko­nyabbá teszi az eszközkihasz­nálást, pontosabb információ­kat kapunk a foglalkoztatás­ról, a felesleges ácsorgásról, ugyanakkor a visszaéléseknek is gátat vet Az igazgatóhelyettes a to­vábbiakban elmondotta, hogy a menetíró készüléket külföl­dön gyártják. Beszerezhető a tőkés — NSZK-beli, angol, osztrák — piacokon, továbbá bizonyos mennyiséget gyárta­nak az NDK-ban, Lengyelor­szágban és a Szovjetunióban is. Mi mind a két forrásból szerzünk be. Miért? — vetődik fel ezek hallatán a kérdés, amikor a műszer gyártását KGST-n be­lül — esetleg Magyarorszá­gon — akár kooperációban is meg lehetne oldani. Talán nem kerülne sokba, legalábbis nem fizetnénk érte kemény valutát. Hisz nem kevésről van szó, még akkor sem, ha csak a Volán Tröszt kocsi­parkját nézzük — és hol van akkor még a többi?! Horváth Anita 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom