Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)
1976-10-17 / 246. szám
A , PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JÁPÁS ÉS CEGL XX. ÉVFOLYAM, 246. SZÁM 1976. OKTÓBER 17., VASÁRNAP A tanács a lakosságért Kihelyezett ügyfélszolgálat az üzemekben A munkaidő jobb kihasználása vetette fel az igényt: a lakosság minél kevesebb utánjárással intézhesse ügyeit. Ne kelljen többször eljönnie munkahelyéről, szobáról szobára kilincselnie, órákig várakoznia. Lehetőleg egy alkalommal, minél rövidebb idő alatt érdemben járjon el, aki a tanácshoz fordul. Az elmúlt időszak jelentős változást hozott. Az ügyintézés új módszereiről, a tanács „szolgáltatásairól” beszélgettünk dr. Lakatos József jel, a városi tanács vb-titkárával. — Van-e áttekintésük a tanács évi ügyfélforgalmáról? — Évente 90—95 ezren fordulnak meg ügyes-bajos dolgaikkal osztályainkon. Felmérésünkből kiderül, hogy az emberek egyharrhada nem érdemi ügyintézés miatt keres fel bennünket, hanem csak tájékoztatást kér. Sokáig gondot okozott, hogy sokan nem vették figyelembe a félfogadási időt, s zavarták az előadókat munkájukban. — Feladataink nagyságát jelzi az évente beérkező 24— 26 ezer iktatott ügyirat. Egy év alatt általában 75—80 ezer határozat jellegű okiratot adunk ki, ezek közül a legtöbb a járlatlevél, megközelíti a 60 ezer darabot. Anyakönyvi kivonatot 4500-an kérnek. Az új munkakönyvek mellett ezer hatósági bizonyítványt is ki kell állítani. — Mi indokolta még az ügyfélforgalom korszerűsítését? — A városi tanácsülés 1970- ben hozott határozata a lakossággal való kapcsolat ki- szélesítését tűzte feladatul az apparátus részére. Ehhez járult az 1971-es tanácstörvény, melynek életbe lépésével bővült a ' tanácsok' hatásköre, összesen háromszáz* új hatáskört vettünk át, a többi között a vám- és pénzügyőrségtől, a tűzoltóságtól, a rendőrségtől. A megyei tanácstól is több teendő hozzánk került. A rendelkezésünkre álló létszám alig emelkedett, mind nehezebb volt zökkenőmentesen eleget tenni kötelezettségeinknek. Ezt példázza, hogy 1972-ben az ügyek 18 százalékát csak harminc napon túl sikerült elintézni. — Ellentétes érdekek jelentkeztek. Az ügyfelek azt szerették volna, ha a hét több napján fogadjuk őket. A tanácsiak annak örültek volna, ha kevesebb a félfogadás, és több idejük jut az akták elintézésére. így született döntés az ügyfélszolgálati iroda felállítására. — Az ügyfélszolgálati iroda milyen könnyítést jelent a lakosságnak? — A mienk sokat, mert — mint neve is mutatja — nemcsak tájékoztatást ad, hanem valójában ügyeket is elintéz. Annak idején több helyről szereztünk tapasztalatot, jártunk a kecskeméti, a szolnoki, a kiskunfélegyházi és a budapesti VII. kerületi tanácsnál, s a látottak alapján alakítottuk ki működési körét. — Az érdeklődők számára huszonnyolc féle nyomtatott tájékoztató lapot adunk. Például aki építési engedélyt kér vagy gyermeke óvodai felvétele iránt érdeklődik, ebből megtudja, mi a tennivalója, milyen iratokat kell beszereznie, beadnia. Ott intézik a ki- és bejelentkezők lakcím- változásainak nyilvántartását. kezelik a talált tárgyakat. (Ezek közül legtöbb a kerékpár, de akadt már kóbor szamár és anyakoca is a leltárban). Hatósági bizonyítványokat adnak ki, adócsekkeket. Üjabban illetékbélyegek, la- kásbejelentő-lapok árusításával is foglalkoznak. Eizzel is kényelmesebb az ügyfelek dolga. — Az iroda felállítása óta csökkent-e a tanács osztályainak forgalma? — Észrevehető a változás. Egy-egy napon 90—100 ember fordul meg az irodában. Piaci napokon jönnek a legtöbben, szombaton a legkevesebben. A forgalomra jellemző, hogy havonta tízezer forint árú illetékbélyeg fogy. A szak- igazgatási szerveknél azóta egyharmadával csökkent az ügyfelek száma. A felszabaduló időt a pontosabb, gyorsabb munkára fordítják, javult a határidők betartása, 1974-ben 6 százalékra csökkent a késedelmesen intézett akták száma. — Várható-e további kezdeményezés a tanácstól? — Túl vagyunk az újabb próbálkozáson. A közelmúltban a város négy nagy létszámú üzemében megsszerveztük a kihelyezett ügyfélszolgálatot. Az előzetes tervek szerint negyedévenként felkeressük a KÖZGÉP-et, az EVIG-et, a Május 1. Ruhagyárat és a Ceglédi Konzervgyárat. Az első alkalommal egy-egy terület széles körűen tájékozott szakemberei látogattak el egy- egy helyre. Pénzügyi, műszaki és építésügyi, igazgatási és szociálpolitikai kérdésekről volt szó. A négy üzemben összesen hatvanhétén éltek a lehetőséggel. Ennyi embernek nem kellett kilépőcédulát kérnie. — Az első tapasztalatok kedvezőek. A jövőben — reméljük — meghonosodik az új kezdeményezés. A munkahelyek vezetői is propagálják, az emberek felkészülten fogadnak bennünket. Okulva az első próbálkozáson, a jövőben a különböző osztályokon dolgozókból összeállított csoportok keresik fel az üzemeket, s így még többféle ügyben nyújthatnak segítséget. — Vannak, akik a jövőben is csak a városházán intézhetik el az ügyeiket. Ok milyen időpontok közül választhatnak? — Augusztus elsejétől bővítettük az ügyfélfogadási időt. A korábbi heti három alkalom helyett azóta négy délelőtt 8-tól 12 óráig foglalkozunk az érkezőkkel. Szerdán egész nap nyitva áll a szakigazgatási szervek ajtaja. Ott délután ötig, az ügyfélszolgálati irodában este fél hatig tart a félfogadás. Tamasi Tamás Boldogság és hosszú élet Vérdió a Sas utcában Louis Fürnberg német költő hangulatos Diólevél című versében olyan élményről olvastam, melyhez hasonlóban a minap volt részem: „Ma egy leszáradt diólevelet sodort a szél hideg, szűk udvarunkba, ahol ránk csak hosszú fal mered.” Az udvar, igaz, nem volt szűk, ezerfényű őszi nap vakított. Ez a diófa Dóczi Gyula (Sas u. 7.) kertjében él, s~-nagyon felkeltette az érdeklődésemet. Vérdió. Tudományos neve Juglans regia var. rub- rocarpa. Dunántúlon igen elterjedt, az Alföldön ritka. Fája gyengén növekszik, viszont hamar termőre fordul, alacsonyan elágazik a törzse, saját virágporától évről évre jól termékeny ül. Ennek oka: barkás és termős virágai egyszerre nyílnak, eredménye: bő termés. Frissen szép karminpiros a maghéja, rendkívül tetszetős, de az aszott magbél már előnytelenül rózsaszínűre változik. Kerekded csontárját a magbél teljesen kitölti. Dó- cziék vérdiója 45 éves, magról kelt, 1931-ben kapták a magot az Unghváry-faiskolábó l. Ma a fa törzse 90 centiméter magasan 130 centi kerületű, vagyis átmérője 60 centiméter. A magyar ember nagyon szereti a diófát, a nemzedékek „stafétafotja” szinte, úgy is szokták mondani, az unokának ültetik. S népies szóhasználatnak a valóságmagja az, hogy a dió elég későn fordul termőre és fája nagy kort él meg. Számtalan szellemtörténeti vonatkozása ismert. Dicséri az Énekek éneke; a nagy görög polihisztor, Theoprasztosz szerint a görögök nem sokra tartották, mert az olajat az olajbogyóból állították össze. Viszont a folklórjukban szerepel elég gyakran, hogy a lakodalomban diót dobáltak, ez a boldogság és a hosszú élet szimbóluma. Hogy az ember mennyire ismerte a természetet, bizonyítéka lehet az ókori szakíró megfigyelése is: a dió terméketlenné teszi a környezetét, szinte „megbénítja” a lombsátra alatt rejtőzködő magvakat. Görögországban járva láttam, hogy a dióligetek teljesen alj növénymentesek. Kiváló gyomirtó, de sajnos, a szőlőre is hat, ezt látni Cse- mőben és a Budai úton is, ahol a szőlőt a diófa elnyomta a kertekben. A vérdió szelídebb, tűri az aljnövényzetet, a fája is inkább bokor habitusú. Érdemes védeni, óvni! S. D. Hétfői klubelőadások Klasszikus filmek, kellemes esték Sokan várják Cegléden a Szabadság Filmszínház klubjának, a Máriássy Félix Filmklubnak az előadásait. Mit ígér a hamarosan elkezdődő évad? Mint a filmszínház vezetője, Szabó Dániel elmondta, kellemes és tanulságos estekre számíthatunk. Október 25-én este fél nyolc órakor kezdődik a filmklub első előadása és ezt hétfői napokon, kéthetente még hét követi. Francia filmsorozatot tűztek műsorra, az 1930-as évek lírai, realista filmjeitől az új hullámig, az 1950-es éveikig terjedő időszak emlékezetes előadásait, filmtörténetileg is neves rendezők alkotásait. A filmklubot csak klubtagok látogathatják, a rendezvények zártkörűek. Minden film előtt ismeretterjesztő előadás hangzik el és a vetítés után, ha a közönség igényli, eszmecserét, beszélgetést folytatnak a látottakról. A bérletügyben érdeklődők felvilágosítást a Szabadság Filmszínházban kaphatnak. A gyógyítás — képeken A ceglédi orvos- és gyógyszerésznapok alkalmából fotókiállítás nyílt a kórházban. Apáti-Tóth Sándor fotóművész, lapunk munkatársa, az új intézményről és a benne folyó gyógyító munkáról készítette felvételeit. Képünkön: érmütét a sebészeti műtőben. Vetik a gabonát, törik a kukoricát A földeken javában tart az őszi mezőgazdasági munka. Emberek igyekeznek, gépek segítenek, hogy a termésnek ne csak a legjavát, hanem mindent, ami hasznosítható, betakaríthassanak, s hogy a földbe kerüljön az őszi vetés. Biztatóak azok az adatok, amelyek csütörtökön délig beérkeztek a ceglédi járási hivatal illetékes osztályára, hogy összesítés során kialakuljon a kép: hogyan állnak a város, a járás termelőszövetkezetei? Sokfelé dolgoznak a traktorok, őszi vetés alá készítik elő a talajt. A ceglédi járásban 10 515 hektáron már megmozgatták a földet, közel 80 százalékban végeztek ezzel a feladattal. A vetés is nagy területen földben van. Őszi búzát, rozsot, őszi árpát vetnek a közös gazdaságok, tritikálót és zabvetésit nem terveznek. A búzát 5500 hektáron elvetették. Tavaly ilyenkor ennek kétharmadát, ha elvetették. Jól áll a jász- karajenői Árpád Tsz, ahol az 1200 hektárnyi búzavetésből alig 200 hektár hiányzik még. A ceglédi Lenin Tsz-ben 1040 hektárnyit terveztek, ennek 82 százaléka is a földbe került már. Nem sokkal marad mögötte a ceglédi Magyar— Szovjet Barátság Tsz. Befejezte a búzavetést 197 hektárnyi területén a dánszentmik- lósi Micsurin Tsz. Abonyban a Ságvári Tsz halad az élen ebben, követi a József Attila, majd az Üj Világ Tsz. Rozsból a járásban 1480 hektárnyit vetnek, ebből 200 hektárnyi van hátra még — közel 20 százalékkal jobban állnak vele, mint tavaly ilyenkor. A rozsvetés a csemői November 7. Termelőszövetkezetben már befejeződött, a tervezettnél 29 hektárral többet vetettek. Földben az őszi árpájuk, csak 140 hektárnyi búza van hátra. A közélelmezés számára oly fontos burgonyából, mely a járásban 150 hektáron termett, már csak 14' hektárnyi van a földben. A legtöbbet a dánszent- miklósi Micsurin Tsz termesztette, ott 120 hektárról szedték a burgonyát. Cukorrépából a ceglédi járás közös gazdaságaiban csak 200 hektárnyit kell betakarítani, kétszer ennyi már kikerült a földből. Gond a szállítása és a szállítás előtti tárolása. A 818 hektárnyi napraforgót javarészt leszüretelték. Ebből a növényből tavaly még csak 235 hektárnyit termesztettek a ceglédi és a járásbeli közös gazdaságok. A többletvetést erre az évre népgazdasági igényre vállalták. Hat termelőszövetkezet foglalkozott napraforgóval, öt befejezte, az 'albertirsai Szabadság Tsz a félidőnél tart. Dolgoznak a kukoricabetakarító kombájnok. Öröm és üröm is van a termésben. Tavaly ilyenkor a vetett terület felén már végeztek, most 22 százalékban törték le. Kevés napot kapott a kukorica, eltolódott az érése, rendetlenül ért: van, ahol mosolyognak a sárga szemek a csöveken, van, ahol szinte tejes még. Jól állnak a gazdaságok a siló betakarításával, ezzel többre mentek, mint tervezték, 105 százalékos az eredmény. A többletet az is adja, hogy silózni kellett a kukoricatáblák szélét is, a minőség miatt. Zöldségből, gyümölcsből, igyekezettel haladnak a betakarításban, így szól a jelentés. Ezt igazolja a látvány is, kinn a határban. Végéhez közeledik a szüret, almát is már csak néhány helyen szednek, a héten lejár a paradicsom szezonja. Segítik a tömegsportot Jászkarsjenői Helyezettek, jeívényesek és igyekvők Három éve annak, hogy Jjászlaarajémn egy. lelkes sportember, dr. Pipicz Sándor vezetésével meghonosodott a kombinatív, tömegsportszinten is űzhető sportág, a tollaslabda. — Milyenek voltak a kezdeti lépések? — kérdeztük dr. Pipicz Sándort. — Nem mondhatom, hogy nagy lelkesedéssel fogadták próbálkozásunkat, de azután kedvezően alakult a helyzet. 1974-ben, az új sportkör, a Karatetétleni SE létrejöttekor már a kézilabdázó és a labdarúgó mellett megalakult a tollaslabda-szakosztály is. Az első év nem volt könnyű. 1975 őszén bekapcsolódtunk a megyei csapatbajnokságba. Az ez évi küzdelemben jelenleg is elsővel azonos pontszámmal a 2. helyen állunk. Szeretnénk az élen végezni. — Vonzó-e a tollaslabda? — Tizenhárom felnőtt (köztük öt nő) és tizenhat serdülő (köztük hat leány) versenyzőnk van. Ifjúsági korosztályú sportolónk nincs, s ennek megvan a sajátos, s egyben sajnálatos oka: a járásban rajtunk kívül csupán Dán- szentmiklóson működik tollaslabda-szakosztály. Középiskolában sehol sem! Így, aki befejezi általános iskolai tanulmányait, akarva, vagy akaratlanul másfelé terelődik az érdeklődése. Pedig ezen jó lenne változtatni, hiszen a tollaslabda úttörő-olimpiai sportág lett. — Hogyan szerepeltek az idei versenyeken? — A területi úttörő-olimpia megnyerése után a község általános iskolai csapata az országos döntőn ötödik lett. Na- I gyobb versenytapasztalattal még jobb helyen is végezhettek volna, összesen 20 sportolónak van esélye, hogy valamilyen minősítést szerezzen. Eddig egy II. osztályú és három III. osztályú felnőtt, négy ezüstjelvényes és egy ifjúsági bronzjelvényes versenyzőnk van. — Segítik-e a tömegsportot a községben, s hogyan? — Szerdán esténként külön edzésnapot iktattunk be azoknak a fiataloknak, akik szeretik ezt a játékot, de tudásuk színvonala alacsonyabb. Később ezt lehetővé akarjuk tenni a község minden lakója számára. Ennek csupán anyagi akadályai vannak, mivel a szakosztály a tömegsportot saját költségvetésének terhére támogatja. — A vezetési feladatok megosztása mellett az edző hiánya jelenti a legfőbb gondot. Eddig én láttam el ezt a feladatot is. Az alapozáshoz, ez elég volt. de már nem elegendő a technikailag jól képzett fiatalok további neveléséhez. Törekednünk kell arra is, hogy az edzések mindig látogatottak legyenek. ★ Szólni kell eddigi, legjobb eredményeinkről. A tiszántúli tízek bajnokságán: férfi 7. dr. Pipicz Sándor. Női: 4. Joó Gyöngyi. Debrecen: férfi párosban: 1. dr. Pipicz Sándor—dr. Pipicz Imre. Vegyes párosban: 1. dr. Pipicz Sándor—Molnár Erzsébet. Vidékbajnokság: férfi párosban: 3. dr. Pipicz Sándor—Zágoni (Hatvan). U. L. Ajándékozási akció Október 18-tól - 30-ig MINDEN FÉRFIÖLTÖNYHÖZ egy divatos, 105 Ft értékű NYAKKENDŐT AJÁNDÉKOZUNK A ''"ZZ*4 CEGLÉDI KÉSZRUHA-SZAKÜZLETÉBEN Cegléd, Kossuth Lajos tér 10/a.
