Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-15 / 244. szám

1976. OKTOBER IS., PÉNTEK Energia, ember, munka Az Országos Műszaki Múzeum kiállítása A múzeumi és műemléki hónap újabb reprezentatív ki­állítása nyílik meg pénteken a _ Magyar Munkásmozgalmi Múzeumban: Energia, ember, munka címmel. Az Országos Műszaki Múzeum a természe­ti energiák átalakításának, hasznosításának fejlődéstörté­netét mutatja be — tájékoz­tatta az újságírókat csütörtö­kön dr. Szabadváry Ferenc, az Országos Műszaki Múzeum főigazgatója. Elmondotta: a múzeum időszaki kiállításai ismertetik a tudomány és tech­nika egy-egy ágának fejlődé­sét, társadalmi vonatkozásait. A kiállítások iránt nagy az érdeklődés: az Ember és mű­szerei című tárlatot például százezren tekintették meg A Budavári Palota A épületé­nek márványcsamokában mintegy 150 munkaeszköz, kezdetleges és korszerű gép, 200 fotó, grafika, makett, rajz érzékelteti: a történelem fo­lyamán az ember miként ala­kította át a természet ener­giáit munkáivá, saját szükség­letére. Az ősember szerszámai, az emberi és állati erővel mű­ködtetett járgányok, taposó­kerekek, az izomerő alkalma­zását szemléltetik. A víz- és a szélenergia hasznosítását szol­gám egyszerű vízikerék, gőz­gép és a modern vízturbina között látható Bánki Donét eredeti turbinája. Az 1744-ben készült első magyarországi gőzgép hű és működő máso­lata a gőz korszakára emlé­keztet. A robbanómotorok so­rát a hőlégmotorok és világí­tógáz-motorok nyitjáit meg. Műszaki érdekesség; a négy­ütemű Ottó-motor. Bánki és Csonka motorja a magyar fel­találók sikereit bizonyítja. A világ első karburátora, Diesel­motor és Jendrassik György gázturbinája zárja a sort. Tág teret szentel a kiállítás az atomenergia születésének és hasznosításának bemutatására. Az első atommáglya modellje mellett látható a fúziós reak­torok kísérleti berendezései­nek rajza, az atomenergia jö­vőbeni fejlődésére utal. Kismamák a kereskedelemben És akik helyettük is dolgoznak A kereskedelmi munka zö­mét ma már nem annyira a kiszolgálás jelenti, minit az áru elhelyezése, kirakása a konzolokra, pultokra, polcokra. Ez pedig nem kis fizikai tel­jesítmény. Vajon a nők, s kö­zülük elsősorban azok, akik­nek gömbölyödő ölében új élet érik, hogyan bírják az egész napi tál palást, hajlado- zást, az áruelőkészítéssel és kiszolgálással kapcsolatos fá­radságot? S munkáltatójuk hogyan próbálja megkönnyí­teni helyzetüket? Figyelmes kollégák A Kis-Duna-menti ÁFÉSZ 610 dolgozójának fele nő, je­lenleg közülük 26-an vannak gyermekgondozási szabadsá­gon, s haitan a még dolgozó leendő anyukák. Egyikük, Gránitcz lstvánnét, a kiskun- lacházi ABC-áruház eladóját Aipli Sándornéval, a szövet­kezet nőbizottságának titkárá­val kerestük fel. — Eddig jól viseltem a ter­hességet, de mostanában már nagyon fáradok. — Pedig ahogy látom, csep­pet sem hízott meg ... — Nem, felesleges kilókat nem szedtem fel, most 7,5 kilóval vagyok nehezebb, mint terhességem előtt. Ter­mészetesen, ha elfáradok, pi­henhetek. A kolléganőim fi­gyelmesek, vigyáznak rám, mint saját lányukra... — Tudnia kell — szól köz­be Aipli Sándorné —, hogy nálunk sok a törzsgárdatag, tehát viszonylag magas az át­lagéletkor. Ebben az üzletben is több idősebb asszony dol­gozik. — Konkrétan miben érzi a kollégái segítségét? — Például rendszeresen kell járnom vérvételre, mert az Rh-faktorom negatív, a férje­mé pozitív. Mivel napközben van rendelés és munkaidő alatt megyek, a többiek dol­goznak helyettem. Idősebbek, fiatalabbak koruktól függet­lenül kímélnek, vigyáznak rám. Nem irigységképp, in­kább a nagyfokú társadalmi gondoskodást látva az időseb­Az őszi ügyelet segíti a folyamatos mezőgazdasági munkákat Jobb alkat részeli ál ás, kevesebb hiba A Mezőgép Tröszt az idén is megszervezte az őszi mező­gazdasági munkák segítésére, a gépek folyamatos üzemelte­tése és a pótalkatrész-ellátás biztosítása érdekében az őszi ügyeletét. A hét minden napján or­szágszerte 150 korszerűen felszerelt szervizkocsi áll készenlétben, és mintegy 500 szerelő vesz részt a hibák elhárításában. Az ügyeleti munkát a mező- gazdasági gépeket gyártó vál­lalatok, saját szevízkocsikkal és szakemberekkel segítik. A hibaelhárító hálózatot úgy szervezték meg, hogy a beje­lentéstől számított 24 órán be­lül a helyszínre érjenek a szerelők. A Mezőgép Tröszttel egy időben ügyeletet tartanak fenn a mezőgazdasági gépal­katrész-kereskedelmi válalat és a megyei Agroker vállala­tok is. Tájékoztatásuk szerint most, a korábbi évekhez ké­pest lényegesen jobb az alkat­részellátás, a mintegy 100 ezer féle ha­zai és import alkatrészből, részegységből elengedő mennyiség van a raktá­rakban. Ha a megyei Agrokemél még- sincs egy-egy igényelt speciá­lis alkatrészből, azonnal meg­rendelik telexvonalon a MEGÉV-től, ahonnan egy nap alatt szállítják a megrendelő­nek. Külön gondot fordítanak az újonnan munkába állt gé­pekre, berendezésekre. A Me­zőgép Tröszthöz tartozó vál­lalatok az idén eddig több mint 500, nehéztraktonhoz il­lő ekét és tárcsát, valamint ezer rendfelszedő kocsit és mintegy 400 rendfelszedő adaptert adtak át az állami gazdaságoknak, termelőszövet­kezeteknek. E kiegészítő munkagépek egy része a korábbiaknál nagyobb teljesítményű, hiszen ebben az évben is sok nagy teljesítményű import traktor érkezett. Ezeknek a folyamatos szervízellátása és esetleges pótalkatrész-után­pótlása is biztosított az őszi munkák során. bek néha megjegyzik: a mi időnkben nem így volt, mi még arattunk is. Elhagyni persze nem akarom magam, a mozgás jót tesz nekem is és a kicsinek is, de cipekedni nem hagynak. Kolléganőim 20—25 kilós zsákokat horda­nak be a raktárból, nekem nem engedik. Nagytakarítás^ kor az én feladatom a kiszol- 1 gálás. — Mindannyian tudjuk, hogy a kereskedés idegmunka, a vevők sietnek, türelmetle­nek, máskor jogosan bosszant­ja őket, ha hiányzik valami, s a panaszt az eladó kényszerül meghallgatni, olykor még csillapítania is kell a vevőt. — Így igaz. És látja ez az, amitől a legnagyobb jóindu­lattal sem tudnak megóvni a kollégák. Szombaton például késett a kenyér, mert lerob­bant a kocsi, s minket szidtak. Százszor is elmondtuk, meg­rendeltük, meg kell jönnie a kenyérnek. A tilalom feloldása Taksony és Vidéke ÁFÉSZ- nál jóval alacsonyabb az át­lagéletkor, mint az előzőben, azt igazolja, hogy 200 nődol­gozójuk közül jelenleg 36 van gyes-en és nyolc vár kisbabát. Stark Antalnétól, a nőbizott­ság titkárától tudom, hogy évente egyszer meglátogatják a gyen-es levőket, akik ilyen­kor elmondhatják problémái­kat, tanácsot kérhetnek mun­kaügyi s egyéb kérdésekben. Azt is elmondta Starkné, hogy a legutóbbi igazgatói ülésen a nőbizottság beszámolt munká­járól, és javasolta, hogy a nagycsaládosok, valamint a gyermeküket egyedül nevelő ; anyák évente, gyermekenként * 200 forint, úgynevezett tan- ! szersegélyt kapjanak. Ezt az igazgatóság elfogadta, s 13 családnak adott segélyt már az idén. A nőbizottság titkárának javaslatára Dunaharasztira az ÁFÉSZ 5. számú önkiszolgáló boltjába látogattunk. A meg­lepően kicsiny üzletben bő áruválasztékot találtunk, nem véletlen teháit, hogy hallatla­nul sokat forgalmaznak. Ha­vonta egymillió forint a be­vétel, ebben a mindössze 45 négyzetméter alapterületű üz­letben. Nyolcán dolgoznak itt a vezetőhelyettes kivételével, valamennyien nők. Közülük ketten terhesek. Mire ez az írás megjelenik Manheim Mi- hálynp már nem áll a pult mögött, szülés előtt (novem­ber 1-re várják az új család­tagot) még kiveszi a szabad­ságát. A másik várandós el­adóhoz, Tóth Ferencnéhez fordultam: — A kismamák általában kívánósak. Itt az üzletben iga­zán van mit megkívánniuk. Ehet-e bármikor bármit? — Tulajdonképpen nem szabad, de minit hogy ez ge- bines üzlet, a főnökök meg­engedhetik, hogy egy-egy al­mát, néhány szelet nápolyit megegyünk. Nem kérnek segítséget — A nőbizottság ebben a szövetkezetben is megad min­den támogatást a kismamák­nak — tájékoztat Starkné. El­A Nagykunsági EFAG nagykőrösi építésvezetősége felvételre keres: lakatos szakmunkásokat és kőművesek mellé segédmunkásokat. Felvételre jelentkezni lehet a Nagykőrösi Fafeldolgozó üzem építésvezetőségénél, Nagykőrös, Örkényi út 74. gondolkoztató viszont, hogy kevesen kérnek segítséget. Sokszor még azok sem, akik igazán rászorulnak. Például Baranyi Lászlóné elvégezte a kereskedelmi szakmunkáskép­ző iskolát, de nem tett vizsgát, mert szülés előtt kórházba ke­rült, így nem vehettük állo­mányba. Ennek pedig az a következménye, hogy nem kaphat gyermekgondozási se­gélyt. Wagner Mihálynéval, a szövetkezet SZTK-ügyintéző- jével leveleket írtunk, telefo­nálgattunk, végül sikerült el­érnünk, hogy hamarosan vizs­gázhat, s utána gyes-re mehet. Tapasztalataimat összegezve megállapítottam, hogy általá­ban a nőpolitikái határozat szellemében vigyáznak a ter­hes nőkre. Az ÁFÉSZ-ek nő­bizottságai sok esetben olyan feladatokat is magukra vállal­nak (mint például felvilágo­sító előadások szervezése), ami nem volna feladatuk. A gyer­meket váró nők környezeté­ben is nagy a megértés, a se­gítőkészség, a kollegalitás. A terhes nők egy része viszont mintha nem tartana igényt a segítségre, sokszoV saját, jól felfogott érdeke ellenére sem készül fel kellőképpen a gyer­mekáldásra. Előfordul, hogy visszaélnek a számukra elő­nyöket nyújtó intézkedések­kel, s a megengedettnél többet hiányoznak — éppen állapo­tukra hivatkozva — a mun­kából. Czibor Valéria Almáskertekben a szentendrei katonai főiskola hallgatói A szentendrei Kossuth La­jos Katonai Főiskola hallgatói tizenihat szabolcsi községben segítik az őszi betakarítást. A hallgatók az almáskertekben dolgoznak. Minden termelő- szövetkezetben meg vannak elégedve a munkájukkal. A záhonyi tsz-ben dolgozó húsz hallgatóról úgy nyilat­kozott az elnöke: Ilyen még nem volt a tsz történetében. A tiszti iskolások két nap alatt húsz vagon almát rak­tak be. Ez kétmillió forint­nak felel meg. Elfogadnám a fiúkat hosszabb időre is, de sajnos csak két hétig lehet­nek itt. Ügy szerveztük a munkát, hogy alig van állás­idő. A többi termelőszövetkezet vezetőségének is hasonló a vé­leménye. A hallgatókat még az eső sem riasztja vissza, a munkától. A tisztjelöltek csaknem va­lamennyi községben felvették a kapcsolatot a helyi KISZ- szervözetekkel. Közös vetélke­dőt, módszertani klubfoglal­kozást szerveztek. Sok helyen részt vettek a tiszti iskolások a helyi úttörőparlamenteken. Nyírbogáton tábortüzet, vi­dám vetélkedőt rendeztek az úttörőkkel közösen. A sport­ba is aktívan bekapcsolódtak. A községek csapataival labda­rúgó-mérkőzéseket játszanak. A hallgatókról az a véle­mény, hogy jól és becsülettel dolgoznak, elérik, sőt megna- ladják a tsz-ek dolgozóinak teljesítményét. Az egyik hallgató így fogal­mazott: napi átlagunk nyolc mázsa személyenként. Szeret­nénk teljesíteni a követelmé­nyeket itt is, ha pedig vissza­tértünk a főiskolára tenmésze- sen a tanulásban is. Géczi—Jcszírebszki Amiről a farmosi térdfihuia beszél Veszélyben a homokbányában rejtőző szarmata lakótelep Időszámításunk első évezre­dének első századaiban, ami­kor Pannónia, a Dunántúl, Róma tartománya volt, a bi­rodalom határain kívül, a Du­na Tisza közén és a Tisza fel­ső folyása körül több helyén is szarmaták éltek. Például Farmoson, ami azonban csak tavaly tavasszal derült ki. A szomszédságba«, Tápósze- le határában a helybeli Blas- kovich múzeum igazgatója, Dinnyés István, szakmája sze­rint régész, ásatásokat folyta­tott. S mialatt sírokat tárt fel, néhányan mindig körülállták. Egy alkalommal egy farmosi kisfiú is ott kíváncsiskodott, s hogy előkerült az ezeresz­tendős csontváz, megszólalt. Elmondotta, hogy a farmosi homokbányában is mindunta­lan találnak embercsontokat. Erre azután néhány nap múl­va már ott is vonták Dinnyés emberei a kutatóárkot. Ősrégi szeméfgödrök Hamarosan néhány háborí­tatlan régi sírra lelteik és az azokban talált tárgyakból 'megállapítható volt, hogy a késői avarkorban, tehát a VIII. században, vagyis jó 1200 éve élt avarok nyugodtak azokban. Egyik nyilván főem­ber lehetett, csontjai mellett nemcsak íj feküdt, hanem derékövének szépen megmun­kált bronzcsatiai is. S hogy ne kelljen a túlvilágon éhez­nie, egy agyagedényben tel­jes tyúk, persze már csak a csontjai. De juhcsontok is vol­tak a sírjában. A meglepetés az ásatás foly­tatásánál érte a régészt. Kis távolságban a síroktól régi szemétgödrök kerültek elő a homok alól. Emberek ételma­radéka, töméntelen állati csont. Az pedig, hogy kiknek a táp- lálékmaradékára bukkantak, kideríthető volt a fém és cse­réptöredékekből. Szarmaták éltek ezen a területen hosz- szabb ideig. Találtak a szemétbe vegyül­ve a II. vagy III. századból származó bronz, szaknyelven az alakja miatt térdfibulának nevezett, a ruha összetűzésé­hez szolgáló eszközt is, olyat amit különben szarmata tele­peken máshol is találtak már. Mind római készítmény volt, Pannóniába is úgy importál­ták. A szarmaták pedig hol hadizsákimányként jutottak hozzá, hol pedig, ha _ éppen békességben éltek Rómával, vásárlás útján szerezték be. De a farmosi térdfibula egye­nesen az öntcminlából került a szemétgödörbe és annak bi­zonyságául szolgál, hogy a szarmaták maguk is öntöttek ilyet. Ezért különösen becses a merőben ritka lelet. Megbolygatott sírok, házhelyek Nemcsak a szarmaták sze­métgödreit ásták ki a homok­ból, hanem feltárták házaik nyomát is. Az ország más ré­szeiben is lelték már elvétve szarmata település maradvá­nyaira, téglaalakú, földbe vájt gödrökre, amelyekben a tető­szerkezetet tartó gerenda helye látható. Ezen a vidéken eddig ilyen település nyoma nem került elő. Már csak azért is természetes, hogy ez idén folytatták a kptatást. Ennek eredményeként újabb, ezúttal még régebbi, a VII. századból származó avar síro­kat találtak és még ezüst ék­szerek és övdíszek is voltak bennük. Előkerült még egy szarmata házhely, valamint annak kétségtelen nyoma, hogy a homokot bányászók sí­rokat, házhelyeket bolygattak meg és ezzel felbecsülhetetlen kárt okoztak a tudománynak. A tanács intézkedése Márpedig Farmos községi tanácsa még az első leletek feltárásakor, tavaly a homok- bányászásra területet jelölt ki, távol onnan, ahol a régmúlt emlékei sejthetők. A tilalmat azonban, nem tartják be. Viszonylag új, jó homokot adó bányáról van szó. Köny- nyen meg is közelíthető, a széle alig 20 méterre fekszik a főútvonaltól. Teljesen tehát nem lehet betiltani a bányá- szást, viszont, hogy az értékek megmenthetők legyenek, a farmosi tanács néhány napja újabb, erélyesebb tiltó határo­zatot hozott. Átírt a környező községek tanácsaihoz is, fel­kérve azokat, hogy tájékoztas­sák a tilalomról a lakosságot. Sz. E. Beépített és hordozható Egymillió csempe - kályhákhoz Az Esztergomban működő több mint 50 éves Komárom megyei Kályhacsempe-gyártó és Építő Vállalat megfiatalo­dik. Megkezdték egy új csem­pegyár építését. A cserépkály­ha ugyanis — beépített és hordozható formában egyaránt — újra divatba jött, s évről évre nő iránta a kereslet. Ta­valy például 20 ezer volt az igény, de csak 3 ezer 500-at tudtak szállítani. Az idén kü­lönböző átszervezésekkel 6 ezer hordozható kályhát gyárt az esztergomi üzem. Hosszú távon azonban csak új üzem építésiével tudja a keresletet fedezni. Az e célt szolgáló 16,3 millió forintos beruházási költ­ségnek körülbelül a felét az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, illetve a megyei tanács fedezi, a másik felét pedig a vállalat saját alapjá­ból, illetve bankhitellel terem­ti elő. Az új gyárban 1980-tól a jelenlegi évi 350 ezerrel szem­ben egymillió csempét gyár­tanak majd. Ezzel az esztergo­mi üzem az ország legna­gyobb kályhacsempegyára lesz. Ez a mennyiség 10 ezer középméretű beépíthető, és 7— 8 ezer hordozható kályhához lesz elegendő. Az új gyárat az 1979. decemberi befejezési határidő előtt átadják. i I 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom