Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-14 / 243. szám

1976. OKTOBER 14., CSÜTÖRTÖK Ha jó, miért nem alkalmazzák? Évente milliókat takaríthatnánk meg a steril elletés és borjúnevslés bevezetésével Űjhartyánban, a keselyhegyi Aranykalász Szakszövetkezet­ben járva különös és első hal­lásra hihetetlennek tűnő tör­ténetet hallottam Sásdi Antal elnöktől. Több mint 12 évvel ezelőtt nagyon egyszerű, olcsó, de eredményesen alkalmaz­ható módszert dolgozott ki dr. Csucska Elek, a keszthelyi Ba­laton Szakszövetkezet állator­vosa, a steril elletés alkalma­zása a nagyüzemi tehenésze­tekben. Az eljárást 157 080 Cu—97 szám alatt szabadal­mazták. Űjhartyánban gyártják ' Aktán majdnem tíz évig hallgattak a találmányról. Csupán néhány állami gazda­ság és termelőszövetkezet al­kalmazta, de az eredmények egyértelműen Csucska doktor mellett szóltak. 1973-ban Le- hoczky Antal lakatos került az újhartyáni szakszövetkezet se­gédüzemébe, aki még a koráb­bi munkahelyéről, az óhidi Vörös CÁllag Tsz-ből ismerte az új elletési eljárást és a be­rendezések gyártásának mód­ját. Felhívta rá a szakszövet­kezet vezetőinek figyelmét, s némi huzavona után, 1973 jú­liusában megállapodtak az ál­latorvossal a találmány esz­közeinek és berendezéseinek gyártásában. Azóta újhartyán- ■ ban gyártják. Nem kapnak túl sok megrendelést, de feltűnő, horv eddig a Herceghalmi Kí­sérleti Gazdaságon kívül még egyetlen Pest megyei tsz vagy állami gazdaság se érdeklő­dött iránta. A számok beszélnek Nem kívánjuk- a találmány szakmai oldalát elemezni, hi­szen ezt megtették a szakla­pok, s egyébként sem ismeret­len a szakemberek körében. Egy-két adat azonban feltétle­nül elgondolkodtató. Az óhidi tsz tehenészetében 1970-ben, az új eljárás beve’zetése előtt 32,2 százalék volt a borjak el­hullása. A steril elletés és bor­júnevelési technológia beveze-. tése után, 1971-ben már csak 0,82, 1972-ben pedig 0,55 szá­zalék. A számok önmagukért beszélnek. Csányi László, a Herceghal­mi Kísérleti Gazdaság főállat­tenyésztője szerint náluk a steril elletés bevezetése előtt se okozott gondot a borjak el­hullása, jól képzett ellető te­henészek dolgoznak. Ennek ellenére szembetűnően jó ered­ményt hozott itt is az új tech­nológia. Szerződést kötöttek a Herceghalmi Állatkísérleti In-- tézettel, s az ő telepeiken tart­ják a szakmai bemutatókat. Náluk az idén 630 borjú szü­letett, s mindössze 27 hullott el, ebből a borjúnevelő pro- filaktóriumban 4. Csucska doktor is járt náluk egy be­mutató alkalmával, és elisme­rően nyilatkozott munkájuk­ról. Minden állat megmaradt A legilletékesebb mégis az ellető tehenész. A központi te­lepen Solymosi Istvánnal be­szélgettünk, akit a gazdaság egyik legjobb szakemberének tartanak. Szerinte is jó ez a módszer, s ha egy kicsit sze­reti az ember a szakmáját, meg az állatokat, szinte telje­sen kiküszöbölheti az elhullást. Tavaly 276 tehén borjazott eb­ben az istállóban, s mindösz- sze 6 pusztult el. Az is akkor történt, mikor helyettesítették. Azonnal meg is szakította a szabadságát, és azontúl min­den borjú megmaradt. Az idén 186 szülése volt eddig, s min­den borjú egészségesen került ki a prjfilaktóriumból. — Nekünk 5 ezer forintot jelent egy-egy borjú — mond­ta a főállattenyésztő —, még akkor is, ha a főkönyvelő nem ezzel az értékkel számol, s a bevezetéssel, szaktanácsadás­sal, a dolgozók kiképzésével együtt 73 550 forintba kerül egy százférőhelyes tehenészet komplett, steril elletési felsze­relése. Ha 15 borjút mentünk meg, már bőven megtérült a költség, s meggyőződésem, hogy nemcsak ennyi hullik el a Pest megyei gazdaságok leg­többjében. Pest megye sem jelentkezik? Hecser Géza, a Herceghalmi Állatkísérleti Intézet szakta­nácsadási osztályvezetője né­hány napja érkezett vissza Nyitráról, ahol háromhetes, ki­állításon mutatta be a szaba­dalmat. Elmondta, hogy okle­velet nyertek, s azonnal szer­ződést kötött velük 8 csehszlo­vákiai gazdaság az összesen 5 ezer tehénnel rendelkező is­tállóiban a steril elletési tech­nológia bevezetésére. Nem ez volt az eeyetlen külföldi sike­rük, más országok szakembe­rei is érdeklődnek iránta. Évek óta várják a Pest' me­gyei szakembereket is, de saj­nos hiába. Vajon miért nem jó nekünk az, amiért a külföl- cuw- versengenek? Az újhartyáni segédüzem jelenleg évente 20—30 tehené­szeti telepet tudna felszerelni a megfelelő eszközökkel, de mód van a kapacitás bővítésé­/ Bevált az egységes körzeti orvosi szolgálat- állapította meg a megyei tanács vb Megtárgyalták a nagycsaládosok lakáshelyzetét Solymosi István, a Herceglialmi Kísérleti Gazdaság ellető tehené­sze az egyik profilaktóriumban nevelkedő borjúval. Bozsán Péter felvétele re is.' Különös, hogy most, amikor az ötödik ötéves terv során egymás után épülnek Pest megyében a korszerű marhaistállók, senki se gondol arra, hogy az utódok születését is korszerűsíteni kellene. Vagy a 74 ezer forintot sajnálják érte? A berunczásra ko ___tt tí z- és százmilliók mellett iga­zán eltörpül ez az összeg, s talán néhány év alatt millió­kat takaríthhtnának meg, sa­ját gazdaságuk és a népgazda­ság javára, s ez szintén nem utolsó szempont! T. Ágoston László A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága tegnap dél­előtt megtárgyalta a körzeti egészségügyi szolgálat helyze­tét. Megállapította, hogy az ptóbbi években sokat fejlődött a lakosság egészíségügyi ellátá­sa. A körzeti orvosok — aho­gyan azt a vb-jegyzőkönyv­ben is Rögzítette — felelősen, lelkiismeretesen teljesítik hi­vatásukat, nagy szerepet vál­lalnak a gyógyító-megelőző munkában, az anya- és csecse­mővédelemben, a közegészség- ügy javításában, az egészség­nevelésben. Az orvosok mel­lett az' egészségügyi középká­derek is elismerést érdemel­nek, hűséges szolgálói az egész­ségügynek. Mintegy nyolcvan százalékuk nő, ebből követke­zik, hogy a gyereksegélyben részesülők, a szülőnők, a kis­gyermekes anyák hiányzásakor sokan kétszeres terhet visel­nek —, ennek ellenére is meg­állják helyűket. Jó munkakörülmények között A négy évvel ezelőtti 330 körzeti orvossal szemben je­lenleg 348 gyógyítja Pest me­gye lakosságát. Noha fluktuá­ció következtében akadnak betöltetlen állások, a végrehaj­tó bizottság megállapította, hogy az országos átlagnál jobb S rdekes levelet kaptunk E a minap: H. J.-né dol­gozó arról panaszko­dott, hogy üzemrészük­ben olyan rossz a világí­tás, hogy tönkremegy a szemük, s nem győznek csak az orvoshoz járni újabb és mindig erősebb dioptriás szemüvegekért. Őszintén szólva, a levél ' elolvasása után arra gon­doltam í mennyit írunk manapság új és korszerű létesítményekről! Ez ' így igaz, s ezekben a létesítmé­nyekben ilyen probléma már szerencsére nincs is. Viszont még mindig sok az elavult, régi gyárunk, in­tézményünk, ahol bizony, még kísért a múlt s a dol­gozók nem éppen a legop­timálisabb környezetben tevékenykednek. Levél­írónk is ilyen régi üzem­ben dolgozik, ahol — mint ahogy meggyőződtek róla — valóban rossz a világí­tás. Kint jártunkkor — az üzen»vezetővel folytatott megbeszélés alapján — azonban mindjárt leszö­geztük, hogy az illetékesek már tehettek volna lépése­ket a munkakörülmények javítása érdekében. A. világítást ma már úgy tartja számon a korszerű vezetés, mint munkaügyi tényezőt. S ez jó dolog. A megvilágítás ugyanis nem­csak azt jelenti, hogy az ember sötétben, vagy akár rosszul megvilágított he­lyiségben kevésbé tud jól dolgozni. Közismert, hogy az ember rosszabbul érzi magát sötétben, mint meg­világított helyen. Különbö­ző vizsgálati anyagokból ma már ismerjük, hogy ha a kísérleti személy teljesen sötétben dolgozik, például hangingerekre szóval /vála­szol — ami sötétben is megoldható —, nehezebben tud eleget tenni feladatá­nak. A sötétben és a vilá­gosban végzett munka kö­zött alapvető a különbség. Bizonyos fiziológiai, élet­tani folyamatok mindkét esetben másképpen zajla­nak le. Felmérés tanúskodik pél­dául arról, hogy egy áram­elosztó dolgozói — akik a föld alatt a hazánkban termelt, valamint a kül­földről beérkező áram el­osztásán tevékenykednek — a félelem hatása alá kerültek. Szorongás lett úrrá rajtuk ezen a mun­kahelyen, s többen ideg­összeomlást kaptak. Ami­kor a munkapszichológusok kimentek a helyszínre, VEZETŐK ROVATA (13.) A világítás — munkaügyi tényező megállapították, hogy az üzemben beteges tömeg- pszichózis uralkodott. Már a portás azzal fogadta a pszichológusokat, hogy ná­luk van a világon a leg­rosszabb levegő. Pedig, mint később kiderült, 15 M/secundos légáramlás­sal volt az üzem ellátva, ami' igen jó levegőnek szá­mít. A vizsgálatok során kiderült: a tömegpszichó­zist az okozta, hogy a dol­gozók el voltak zárva a külvilágtól, s — kissé gro- teszkül hat — a megvilá­gítás sem volt megfelelő. , Ez a probléma nemzet­közi irodalomban is meg­található. Szinte nincs olyan nagyobb ország, ahol a munkalélektannal fog­lalkozók ne találkoztak volna vele. Az angol BBC- rádióállomás területén ha­sonló pánik tört ki, mint nálunk az említett válla­latnál. A munkapszicholó­gusok ablaktalansági prob­lémának nevezik e jelen­séget. Ez akkor lép fel, amikor indok nélkül el­vágják a dolgozókat a ter­mészetes fénytől. Azért hangsúlyozom, hogy indok nélkül, mert ahol nincs más lehetőség, ott az emj bér meg tudja magát győz­ni az helyzet szükségességé­ről. Bizonyítja ezt a bá­nyászok élete. Hogyan lehet az ablak­talansági problémán segí­teni? Úgy, hogy külső ész­lelési szituációkat mester* ségesen kezdünk „beada­golni”. Az ilyen helyisé- ■ gekben mesterségesen állí­tunk elő napfelkeltét, nap­nyugtát, vagy például piaci zajt hangszóróról ját­szunk be, s a szobák­ban kertszerűséget alakí­tunk ki. Mindezekkel kül- világi szituációt sikerül „becsalni” az emberek kö- zés, s ez lényegesen- hoz­zájárul az ablaktalansági probléma kapcsán előálló tömegpszichózis ■ felszámo­lásához. Hogy ez mennyire megcsinálható, bizonyítja egy nemrégiben bemutatott televíziós adás is. amely egy amerikai milliomos atombiztos óvóhelyére ka­lauzolt el. A tőkés a helyi­ségbe napfelkeltét, nap­nyugtát, függőkerteket va­rázsolt, szökőkutat építet- tetett. Volt idő, amikor világ­szerte — főleg technológiai okok miatt — bizonyos gyárépítkezéseknél arra tö­rekedtek, hogy elhagyják az ablakokat. Mindenütt, ahol ezt megfelelő indok nélkül megtették, igen je­lentős zavarokat idéztek elő a dolgozók körében. Tudunk olyan példákat is, hogy egy vállalatnál a normál üveget kicserélték tej üvegre. Itt tavasszal olyan jelenségekre lettek figyelmesek, hogy a mun­kások, akik egyébként rendkívül fegyelmezetten, jól dolgoztak, amikor senki sem látta őket, kipöccin­tettek egy-egy ablakot Ügyannyira, hogy már mindenkinek szemet szúrt a kitört ablakok gyors nö­vekedése. Amikor vizsgál­ni kezdték, akkor a dolgo­zók elég cinikusan visel­kedtek, s nem lehetett megállapítani, hogyan is törtek be az ablakok. Ez tipikus példája az ablakta­lansági pszichózisnak. A dolgozók tavasszal bírták legkevésbé, hogy el voltak zárva a természetes meg­világítástól, s tettüket nem rosszakaratból, károkozási szándékból, hanem kény­szerpszichózisból csinálták. A z ablafctalansági, meg­világítási pszichózis tehát . élő. eleven probléma. Éppen ezért nem szabad az üzemek­nél, intézményeknél e kér­dés kapcsán a spórolás ál* láspontjára helyezkedni. Ha felfedezik a hibát, oda kell hajtrú, hogy ezt. anya* gilag is felszámolhassák. Ha ezt teszik abban az üzemben is, ahol levélírónk dolgozik, minden bizonnyal jobb eredményeket érnek majd el az ott dolgozók, jobban tudják képességei­ket gyümölcsöztetni, a munkások nem kerülnek feszült idegállapotba, s nem kell olyan gyakran lá­togatniuk a szemorvost. Fodor László Pest megye helyzete. Ez nagy­részt annak is köszönhető, hogy a tanácsok lehetőségeikhez ké­pest megfelelő körülményeket teremtenek a gyógyításhoz. Az egy körzeti orvosi szolgá­latra jutó felnőtt lakosság szá­ma 2429 — jobb mint az orszá­gos átlag. Noha az agglomerá­cióban ez a szám nem annyi- ( ra kedvező, a városok és’ a köz- j ségek többségében megnyug­tató a helyzet. 1972 óta 41 új rendelő épült és "39 rendelőt újítottak fel. A megyében 49 összevont ügyeleti szolgálat i működik, egy részük a hétköz- j napokon is a lakosság rendel­kezésére áll. A megyei tanács vb. további tíz ügyeleti szolgá­lat kialakítására lát lehetősé­gét. A tudás megvan — akarat is kell A körzeti orvosok szakmai felkészültsége többségében ki­elégítő : 17-2-en rendelkeznek, valamilyen szakképesítéssel, 85 az általános orvostan szak­orvosa, 20 belgyógyász, 20 se­bész, 11 szülész-nőgyógyász és 5 gyermekgyógyász szakorvos is dolgozik körzetben. Az or­vosi továbbképzést emellett is a tanács vb. igen fontosnak tartja. Ez — mint mondották — nem csupán szervezési fel­adat, hanem szemléleti kérdés is. Kár például, hogy a sok ki­váló és nagy gyakorlattal ren­delkező körzeti orvos közül alig akad, aki tudományos munkával is foglalkozna. A Magyar Általános Orvosok Tu­dományos Egyesületének is csupán 45 tagja van közülük. Jogos kívánsága a tanács vb- hek, az hogy — ü lehetőségek szerint — nagyobb igényt tá­masszanak önmagukkal szem­ben az orvosok: forgassák a szakirodalmat, a folyóiratokat, tartsanak lépést a korszerű, a fejlődő gyógyászattal. A Pest megyei egészségügyi tudomá­nyos napokra kiírt újszerű pá­lyázati rendszer is módot nyújt a körzeti orvosok számára gazdag elméleti és gyakorlati tapasztalatuk összegyűjtésére. A tanács vb. megállapította, hogy a körzeti orvosok többsé­ge részt vesz a társadalmi élet­ben, közéleti szereplésük szá­mottevő. A helyi tanácsok is magukénak érzik a körzeti egészségügyi szolgálatot és se­gítenek a problémák megoldá­sában, ugyanakkor igénylik az orvosok egészségügyi szakta­nácsadását, részvételét a köz­ügyekben. Sokan töltenek be tanácstagi funkciót, többen te­vékenykednek a Hazafias Népfrontban és a Népi Ellen­őrzési Bizottságban, ezáltal nö­velik társadalmi megbecsülé­süket is. Akadnak azonban olyanok, akik orvos létükre sem tagjai a Vöröskeresztnek, de a szakszervezetnek sem. A körzeti egészségügyi dol­gozók munkájával a lakosság joggal elégedett, bizalommal fordul hozzájuk nemcsak be­tegség idején, hanem megelőz­ve a bajt, tanácsért. Egy-két fegyelmi vizsgálattól eltekint­ve a megyében jó az etikai helyzet: túl az egyének gyógyí­tásán, a körzeti egészségügyi dolgozók aktív részeséi a párt- és kormányhatározatok meg­valósításának. Megkülönböztetett bánásmódban Az utóbbi két évben a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága két alkalommal is foglal­kozott a nagycsaládosok lakás- helyzetével. Noha korábban Is igyekeztek sürgősen megolda­ni a három, illetve többgyer­mekes családok lakásproblé­máját (1973-ban a kiutalt la­kások 13%-át nagycsaládosok kapták) —, a kormány 1974. januári rendelkezése óta meg­gyorsult, homloktérbe került"a nagycsaládosok ügye, számos intézkedés történt. így a többi között hat városban és hét nagyközségben külön lakáski­utalási ütemtervet készítettek, a lakáselosztási terv készítésé­re nem kötelezett tanácsok is kiemelten kezelték a nagycsa* ládosok helyzetét; ahol nem állt rendelkezésre bérlakás, ott olcsó vagy ingyenes telket jut­tattak, kedvezményes kölcsönt biztosítottak, a nagycsaládok számára házat vásároltak. Két és fél év alatt 673 igényt elé­gítettek ki. A gond azonban újra termelődött: a sok beván­dorlás, valamint a népesedési politika eredményeként ma sem kevesebb a jogos igénylők száma az 1973. évinél. Sokféle eszközzel A tanács vb. elismeréssel szólt azokról a helyi szervek­ről. amelyek megtalálták a se­gítés legkülönfélébb módját, így a többi között említették a szentendrei városi tanácsot: a városban jelenleg nincs kielé­gítetlen lakásigénylő a nagy- családosok között. Százhalom­battán, Vácott, Gödöllőn, is nagy és eredményes erőfeszí­téseket tettek a gondok megol­dásáért A budai járás kezde­ményezését is példaként emlí­tették: társadalmi összefogás­sal, üzemi segítséggel megsok­szorozták erejüket, ugyanabból a rendelkezésre álló pénzből több lakást építettek feli Elér­ték, hogy a kivitelező vállala­tok, ktsz-ek vállalták; fillér haszon nélkül építik fel a nagy- családosok házát, így is segít­ve a kormány határozatának megvalósulását. Az eredmények mellett a ta­nács vb. a gondokat is elemez­te. Megállapította például, hogy az épülő lakások mérete nem mindig felel meg a köve­telménynek, jobban kell a lépcsőzetes lakáscserét alkal­mazni. Ahol a községi tanács nem rendelkezik lakással, a legközelebbi városhoz nyújt-, sák be a jogos kérelmeket. Az igények kielégítését siettetheti, ha a tanácsok a nagycsaládo­sok munkaadóival; üzemeivel is felveszik a kapcsolatot, hogy közös erőfeszítéssel, társadalmi összefogással érjenek el ered­ményt. Bár több száz nagycsa­ládost kell még mindig sürgő­sen megfelelő lakáshoz juttat­ni, az eddigi eredmények, az a tény, hogy a tanácsok, a mun­kahelyek és a lakosság megér­tette a kormányrendelet lénye­gét bizakodásra ad okot: a Pest megyében élő három-, és többgyermekes családok lakás­igényét a megoldandó felada­tok között-első helyen tartják : nyilván. Hozzájárulás iskola, óvoda, öregek napközije építéséhez Több, fontos létesítmény áll befejezés előtt a községekben, de néhány tanács nem rendel­kezik a befejezéshez szükséges összeggel. A megyei tanács vb. saját fejlesztési alapjából csak­nem négymillió forinttal járul hozzá, hogy a lakosságnak ígért építményeket befejezhes­sék. így még ebben az éviién átadják majd Kiskunlacházán a héttantermes általános isko­lát, hozzájárultak az isaszegi 125 személyes óvoda elkészíté­séhez. Ebből az összegből vásá­rolhatja meg a törteli tanács egy hétgyermekes család szá­mára a házingatlant, s ugyan­csak így kap Csobánkán ingat­lant egy négygyermekes ! csa­lád. Dunakeszin az öregek napközi otthona építését feje­zik be a megyei tanács segít­ségével. Ugyancsak a megyei tanács költségvetési keretéből kilenc­millió forintot biztosítanak pót lólag közérdekű célokra. így ; többi között kicserélik a cég lédi 203 számú Ipari Szakmun kásképző Intézetben, a torna terem padlózatát, Szentendréi elhasználódott utakat javíta nak, gyógyászati segédanya gokat vásárolnak a váci Szőny Tibor kórház számára. A megyei tanács vb. a jogoí igények kielégítése mellet azonban felhívta a tanácsok fi­gyelmét arra, hogy a , tervei készítésekor átgondoltabban, ; realitásoknak megfelelően ha­tározzák meg feladataikat mert olykor előfordul, hogy a; erők rossz felmérése miatl kényszerülnek pótlólag segítsé. get kérni, utólagos segítségre csak az a kevés számíthat, amely saját hibáján kívül szo­rul a megye támogatására. & A.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom