Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

Á tizenharmadik épület A befejező munkálatoknál tartanak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói, az alsóparki lakótelep 13., utolsó magasságának építésén. Képünkön: munkában a falmászó lift, javában tart a Hungarocel hőszigetelő elemek elhelyezése. Az épület alsó szintjén folyik az ablakkeretek behelyezése. ÓVATOS KERESKEDŐK Évente negyedszáz társadalmi ellenőrzés Némely élelmiszerüzlet ve­zetője „óvatos” a rendelésben, különösen kenyérből és tejből hozatnak a szükségesnél keve­sebbet. Ezért a zárás előtti órákban gyakran nem kapha­tók ezek az áruk — állapította meg a városi tanács lakosság­ellátási és szolgáltatási bizott­sága a testületnek készült be­számolójában. A közelmúltban átfogó ellenőrzést tartottak, mely a kenyér-, péksütemény- és tejellátást volt hivatva vizs­gálni. Megállapították, nem mindig a boltvezetők ludasak a hiányban. Időnként a sütő-, hús- és tejipar szállít késve, illetve teljesíti csak részben a rendeléseket. Ugyanez vonat­kozik a FÜSZÉRT-re is. Kiemelt feladatnak tekintet­ték a primőrökkel, zöldséggel, gyümölccsel való ellátottság és az árak alakulásának vizsgála­tát. A próbavásárlással egybe­kötött ellenőrzések tanúsága szerint ezekből a termékekből az ellátás nem volt folyama­tos, a választék sem kielégítő. A bizottság ebben az eszten­dőben 171 ellenőrzést tartott. Elsősorban az élelmiszerbol­tokban, de gyakran megjelen­tek a vendéglátóiparban, a sü­tödékben, a zöldség- és gyü- möleselárusító helyeken. Segí­tették munkájukat a társadal­mi ellenőrök és a rendőrségi szervok is. Figyelemmel kísér­ték a lakossági bejelentéseket. Az idén a péksütemény mi­nőségrontása, élelmiszerboltok­ban történt szeszfogyasztás, árdrágítás, súlycsonkítás, vá­sárlók megkárosítása miatt in­dítottak szabálysértési eljárást. A nyolcadik múzeumi füzet Forrásmunka helytörténészeknek Nem ritka még ma sem az a nézet, hogy falvainkha, kis városainkba nem kell múzeum. Ha értékes leletet találnak a települések lakói, legjobban teszik, ha központi helyre be­szolgáltatják. így hovatovább hiába járja az ember az or­szágot, csak a jelenít találja, s a múltat csak fővárosi mú­zeumban vagy skanzenban (szabadtéri múzeum) ismerheti meg. Nem válik a mozgalom díszére E központi gyűjteményekben a néprajzi és múzeumi szak­embereken kívül majd min­denki tanácstalanul nézelődik, mert nehezen tudja elképzel­ni — hogy Pest megyei példá­nál maradjunk — a tökd temp­lom festett famenmyezetét ere­deti helyén, hogy a „házmú­zeum” utcáiról már ne is be­széljünk. így valamennyi múltbeli emlékünk rekvizí- tumnak tetszik, s egy-egy ilyen gyűjteménnyel ismerkedve, né­ha már azt gondolja az ember, hogy a parasztházakat azért építették régen másként, mint ma, hogy legyen skanzen. Ha egy település jelenéről akarok képet kapni, ott, helyben lát­nom kell a múltat is, hogy ért­hessen a fejlődés lényegét. Járásunkban sok a lelkes falukutató, népművészettel, helytörténettel foglalkozó nép­művelő. Lelkes tevékenységük eredménye, ezt bizonyítja a helyi gyűjtemények magas száma. Közülük sokan maguk böngészték ki, tanulták meg a régészeti, néprajzi szakmát, hogy az igazi emlékeket elvá­laszthassák a hamistól. Falu­múzeumaink rendezettek, át­tekinthetők, s értékes emlék- amyaguk van a múltról. De e néhány intézmény nem vált hatja meg, s vezetheti jó irányba a járás honismereti mozgalmát. Iskolákban és mű­velődési házakban működik néhány szakkör, de program juk esetleges, összejöveteleik alkalomszerűek, s amit tesz­nek, s ahogy gyűjtenek, nem mindig válik díszére a mozga ­lomnak. Botcsinálta krónikaíró is jócskán akad, ezt szerkesztő­ségünkben is tapasztaljuk! Előfordul, hogy egy-egy hely­történeti anyag megjelenése után reklamáló leveleket hoz a posta, de a szerkesztőségnek nem feladata, hogy e kérdések fölött vitát nyisson. Másutt kell rendezni a krónikaírók, helytörténészek nézetei téré­-<sit, számukra olyan eligazí­tást, képzést nyújtani, mely előbbre viszi járásunk törté­nete földolgozásának ügyét. Az esztendő elején hírt ad­tunk egy kísérletről, mely ar­ra volt hivatva, hogy képezze a helytörténészeket. A honis­mereti stúdió nem járt siker­fel, a tematika túl általános volt ahhoz, hogy segíthessen. A gödöllői járásban az aszódi Petőfi múzeumban fo­lyik magas szintű tudományos munka. Ez az intézmény igyekszik segítséget nyújtani a járás helytörténeti, honis­mereti munkájában, de, saj­nos, inkább a saját maga jó­szántából, mint a járás Kiké­résére. Például a napokban jelent meg az aszódi Múzeumi Füzetek 8. száma, mely segít­séget nyújt ahhoz, hogy a helytörténészek helyes úton induljanak. Pest megyében először Asztalos István mú­zeumigazgató tett közzé egy fejezetet Pesty Frigyes kézira­tos helységnévtárából. A Gal- ga völgyének földrajzi nevei­ről tájékoztat ez az értékes forrásmunka. Kézirat a múlt századból A múlt században kutató történész kérdőívet állított ösz- sze, amelyet Pest vármegye hivatali apparátusa 1863 végén utasítással juttatott el a köz­ségi jegyzőknek. A történész kívánsága az volt, hogy a jegy­zők az idősebb földművelők adatszolgáltatása, valamint a falusi intelligencia közreműkö­dése révén írják össze a vi­déki tájuk, faluik nevét, s azt is, mit lehet tudni a név ere­detéről, a község betelepülésé­ről. Pesty Frigyes a községek­től a határban előforduló me­ző, dűlő, szántó, ösvény és még számos más külterületi hely nevét is kérte. A gyűjtőmunka haladásáról és eredményéről Asztalos Ist­ván tájékoztatja az olvasót a kiadvány bevezetőjében. Ugyanitt ír e forrásmunka közzétételének céljairól is, de előbb idézzük a Pesty Fri­gyes által megfogalmazott célt: „Hazánk összes helyne­veinek magyarázása, értelmé­nek kinyomozása. Azon élve­zeten kívül, hogy lakóhelyün­kön annyiszor hallott, magán és polgári életünkkel össze-, nőtt helyneveink értelmét fel­foghatjuk, igen nagy nyere­ménnyel kínálkozik a nevek­ben fekvő rejtély megnyitása, történeti és nyelvészeti tekin­tetben, és eszerint főfontossá­gú tudományos érdekek elő­mozdíthatok ez úton.’’ Aszódi segítséggel Az 1976-ban keltezett beve­zető a következőt írja: ,,a) se­gítséget nyújtani a helytörté­nészeiknek, nyelvészeknek és néprajzosoknak... b) az isko­lai oktatás különböző területei számra (pl. történelem, föld­rajz, alsótagozatos környezet- ismeret stb.) helyi adatokat szolgáltatni; c) a még élő, de egyre pusztuló, mindinkább feledésbe merülő földrajzi ne­vek összegyűjtéséhez az érdek­lődést felikelteni, kedvet csi­nálni ...” A kis falumúzeum ellen til­takozó szakembereknek mind­addig igazuk lehet, míg a hely- történeti mozgalomnak nem akad valódi, hozzáértő gazdá­ja. A múlt századi földrajzi névgyűjtemény, amelyét most az aszódi múzeum adott köz­re a nagyközségi tanács támo­gatásával és az ikladi Ipari Műszergyár segítségével, út­mutató kiskönyv lehet a járá­si helytörténészek számára. Örszigethy Erzsébet A PEST MEGYEI HÍRLÁP,KÜLÖNKIADÁSA III. ÉVFOLYAM, 242. SZÁM 1976. OKTÖBEü 13., SZERDA fi Eudaviiéki Erié- és Vudgazdaság ifjúsági parlamsntfézsk felhívása : TeSjesítséktsz nappal előbb a tervei Néhány hónappal ezelőtt a gödöllői és a telki gazdaság egyesüléséből alakp.lt meg a Budavidéki Erdő- és Vadgaz­daság, amely Budapest zöld­övezetének jelentős részét fel­öleli. A gazdaság tizenegy er­dészetében és fafeldolgozójá­ban összesen 418 harminc éven aluli fiatal dolgozik. Ifjúsági parlamentjüket Gödöllő hatá­rán, az incsői fafeldolgozó te­lep új ebédlőjében tartották, mintegy száz fiatal részvételé­vel. Az előzményekhez tarto­zik, hogy a parlamentet meg­előzően a gazdaság üzemré­szeiben fórumokat tartottak annak érdekében, hogy az In­csőn összeülő fiatalok az egész kollektíva véleményét képvi­selhessék. Szemléltető eszközök az iskoláknak Tőlnár György, a gazdaság igazgatója számot adott az if­júságpolitikai munka eredmé­nyeiről. Kiemelte, hogy a gaz­daság a technológiai változá­sok 'korát éli, ezért is rendkí­vül fontos, hogy a KlSZ-szer- vezet is ösztönözzön a tovább­tanulásra. Beszámolójában meghatározta azokat a felada­tokat, amelyeket a fiataloknak kell megvalósítaniuk az V. öt­éves tervben. Ismertette, mi­lyen összegeket kíván szociális célokra fordítani a gazdaság. Különösen az üzemegységek szociális problémáin szeretné­nek enyhíteni, s hozzájárul­nak a fiatalok lakásgondjai­nak megoldásához is. A beszámolót követően első­ként Horváth László, a gödöl­lői erdészet dolgozója kért szót. Javasolta, hogy a pálya­választás megkönnyítése érde­kében a gazdaságról képes is­mertetőt adjanak ki. Szente László, a telki részleg párt- alapszervezetének titkára fel­hívta a fiatalokat: jó munká­jukkal járuljanak hozzá, hogy a gazdaság idei tervét a ha­táridő előtt 10 nappal teljesít­se. Kerényi László, az incsői KISZ-alapszervezet tagja kér­te a gazdaság vezetőségét, hogy a munkában eltöltött három év után segítsék lakáshoz a fiatalokat. (A javaslatot elfo­gadták!) Ugyancsak érdekes volt Prencsók János felszólalása. Elmondta, hogy náluk, a gal- gamácsai erdészetben vadá­szattal és preparálással egy­aránt foglalkoznak. Jó lenne, ha a gazdaság általános isko­lákkal is felvenné a kapcsola­tot, így ezeket az intézménye­Megrendelő: a Magyar Posta két, esetleg biológiai szakkörö­ket szemléltető eszközökkel tudnák segíteni. (Ezt a javas­latot is tüstént elfogadták.) Kérte továbbá, hogy készítse­nek egy útmutatót, amely meghatározná, hogy a gazda­ságban betölthető munkakö­rökhöz milyen képzettségre van szükség. Ez serkentené ' a továbbtanulást. Az eredményes együttműködés feltételei S bár tudósításunkban csak ezt a néhányat emeltük ki, jó­val több felszólalás hangzott el az ifjúsági parlamenten. Szót kért például Logodi Kata­lin, a KISZ gödöllői járási bi­zottságának titkára is, aki ki­emelte, hogy a fórumok jól be­töltötték hivatásukat, s ebben jelentős része van a fiatalok felkészültségének és a példa­mutató szervezésnek. Mindez szép bizonyítéka a gazdaság­ban folyó következetes if júság­politikai munkának. Hangsú­lyozta: jól kialakultak azok a feltételek, amelyek megterem­tik a két KISZ-szervezet ered­ményes együttműködését. Szó esett a felszólalásokban arról, hogyan adják át ta­pasztalataikat az idősebbek az ifjú dolgozóknak, foglalkoztak a hozzászólók a különböző munkavédelmi felszerelések­kel; Elmondták, hogy a pálya­kezdő mérnökök és techniku­sok sokszor vannak gondban, jó lenne, ha az első gyakorno­ki évben — patronálónak —• egy-egy kipróbált szakembert állítanának melléjük. Beszél­tek a fiatalok a lövészklub programjának hiányosságairól, a munkaverseny eredményei­nek elbírálásáról, s arról, hogy KISZ-alapszervezetet szeret­nének alakítani a galgamácsai erdészetben. E beszámoló elején nem em­lítettük, mert inkább ebbe a bekezdésbe tartozik: az ifjúsá­gi parlamenteken részt vettek az erdészetek és fafeldolgozók politikai és gazdasági vezetői is, akik így elsőkézből meghal­lották a kéréseket, a javasla­tokat. Ennek köszönhető, hogy számos kérés teljesítésére már a válaszadás során ígéretet te­hettek. Az igazgató irányítá­sával nem egy javaslat sorsa máris eldőlt — tekintve, hogy minden vezető jelen volt. Ez is bizonyítja, milyen sok múlik a szervezésen. Lakásszövetkezet — két járásban A válaszok így nagyon tar­talmasak voltak, nem is ma­radt nyitott kérdés. Ami köve­tendő példa lehet: a gazdaság vezetősége javasolta, hogy a budai és a gödöllői járásban is alakítsanak a fiatalok egy- egy lakásszövetkezetet. Az er­dő- és vadgazdaság minden le­hetősége szerint támogatni fogja őket. Fehér Béla Hatsriilsjatá, avagy terem-e lakást a türelem? Az aszódi Vegyesipari Szövetkezet műhelyében készítik Magyar Posta megrendelésére az úgynevezett kábelvégelzái kát. Képünkön: Palicsányi Károlyné festi a kész termékeket. Barcza Zsolt felvételei A minap az egyik páceli la­kásszövetkezet elnökével be­szélgettem, érdeklődtem a 30, főleg fiataloknak készülő la­kásról. Meglepődtem, almikor elkeseredve szólt arról, hogy bizony a munkák elkezdésére az érdekelt vállalat, ki tudja hányadszor, újabb határidőt jelölt meg. Megérti az építő­ipar nehézségeit, mondotta, fi­gyelembe veszi a . különböző akadályokat; túlzásnak tartja azonban, hogy évek óta újabb és újabb határidőket jelölnek meg. A nagyközségben több- mint négy éve alakult a lakásszö­vetkezet, A tagok többsége fi­atal házas, gyermekeik van­nak. albérletben, lehetetlen körülmények között laknak. Jó néhány tízezer forintot be­fizettek és várják az építés kezdetét. Sajnos hiába. A mun­kát vállaló szövetkezeti tár­sulás egy-két ház alapjainak lerakása után elvonult, majd következett a tervek átdolgo­zása, különböző szervek köz­reműködésével, kivitelező szer­zése, azután újabb és újabb határidők kitűzése, hivatalos és nem hivatalos szervek előtt. Tény azonban, hogy az épít­kezés mind a mai napig nem kezdődött meg. A legújabb terminus szerint holnapután kezdődik, de akkor minden bizonnyal beköszönt a rossz időjárás, a fagyszabadság, utá­na esetleg anyaghiány és így tovább. Az árak persze addig is emelkednek, 'és örülhet a szövetkezeti tag, ha az eredeti költségvetés duplájából majd lakáshoz jut. Jogos a kérdés: meddig le­het embereket hitegetni, hol a türelem határa és miért nem határozzák meg egy nyolcvan családot érintő probléma meg­oldásának hozzávetőleges ha- fá’'iöejét. Ügy gondolom, azok. nemcsak az államtól vár- ‘*k lakás!kér,désük magoldá-sáh több figyelmei érdemelnek. Legalább annyit, hogy öszin­tén megmondják nekik a va­lóságot. A teljességhez tartozik, és ez talán némi vigasz a lakás­ra váróknak, hogy a lakásszö­vetkezet vezetősége, a nagy­község párt-, tanácsi és társa­dalmi szervei, a felsőbb állami szervek eddig is mindent el­követtek az évek óta húzódó építkezés megkezdésére. Azt is tudjuk, a felsőbb szervek a le­hető legigazságosabban igye­keznek rangsorolni az építke­zéseket. Mindezt figyelembe véve, a lakásszövetkezet tag­jaival együtt bízunk abban, hogy október 15-én valóban megindul az építkezés, s foly­tatódik a rossz idő elmúltá­val is. K. I. FiLmkockák 1. Az új ház elé autó gördül. Az utasok kiszállnak. Ásó, kapa, csákány, kőműves- szerszámok a földre. 2. Épül a kőkerítés, kőalap­pal, cementtel, csicsás, rá­csos vaskapuval. r 3. Sörösüvegek kupakja pat­tan, szétszóródik. Amott de- mizson is ürül. A hangulat jó. a munka halad. 4. „Igyál te ís, sógor! Mikor lesz még dél?!” — No, igyál te gyáva nyúl." Sógor iszik, két kortyot. .. majd többet. 5. A kőkerítés épül, kőalap­pal, cementtel, csicsás, rá­csos vaskapuval. 6. Sógornak jól megy a mun­ka, kitűnő erőben érzi ma­gát — de a sör, meg a bor elfogyott. „Valahonnan hoz­ni kellene, még csak tizen­egy óra." 7. „Maradj, sógor, ahhoz már solcat ittál.” — „Egy fenét!” Az autó elindul, meglódul, tovagördül. 8 .................. 9. Épült a kőkerítés, kőalap- »pal, cementtel. . (kaposi) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom