Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-13 / 242. szám

1976. OKTÓBER 13., SZERDA 7 Heti jogi tanácsok A Legfelsőbb Bíróság döntései Egy leleplezett visszaélésről • Mit kell tudni a társbér­leti lakrész kiutalásáról? Bár egyre inkább kihaló- félben levő bérleti forma a társbérlet, mégis helyenként, különösen a főváros köze­lében még előfordulnak pa­naszok. Ezek főleg abból adód­nak, hogy a társbérlet meg- üresedése esetén ki jogosult a lakásra. A feltett kérdésekre össze­vontan az alábbiakban adjuk meg a válaszunkat. Ha például tanácsi bérla­kásban megüresedik valame­lyik társbérleti lakásrész és a helyiség a lakásban visszama­radt társbérlő lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg, a lakásügyi ha­tóság a megüresedett lakás­részt a visszamaradt társbér­lő részére — ha az kéri — köteles kiutalni. A problémák általában abból adódnak, hogy ha ugyanarra a lakásra két vagy több ottlakó társ­bérlő nyújtja be igényét. Ilyen esetben fordul elő, hogy a visszamaradt társbérlők és a tanács között vita támad. Ter­mészetesen sokszor nehéz igazságot tenni, főleg olyan esetben, amikor mindegyik félnek megvan az igényjogo­sultsága. A tanács jogosult el­Hol és hogyan épülhetnek csoportházas lakások? Csak olyan területen épít­hetők csoportházas lakások, ahol a részletes rendezési terv, vagy a beépítési terv írja elő kialakításukat. A beépítési terv nemcsak a te­lek szélességét, mélységét és az épületek elhelyezési rend­jét határozza meg, hanem eleve számol az egyes lakások műszaki terveivel is. Ebben a beépítési rendszer­ben a telekosztás és az épüle­tek kialakítása szerves egy­ségben van. A telekszélesség igazodik a tervezett épület méreteihez, szerkezeti rend­szeréhez. Ez csak úgy lehetséges, hogy a csoportházas építkezés első ütemében — természete­sen figyelembe véve a kör­nyezeti adottságokat — már rendelkezésre áll a lakóházak végleges terve. A telekosztás tehát igazodhat az épület méreteihez. Hátránya viszont ennek az építkezési formá­nak, hogy az ilyen telken már csak az előre meghatározott épü\et készíthető el. A lakás megtervezése külö­nös gondot igényel. A flexibi­litás (a rugalmas bővíthetőség) és az ütemezhetőség alapvető szempontok, de a tervváltoza­tok lehetővé teszik az egyéni igények kielégítését is (pél­dául a melléképületek elhe­lyezésekor). A lakóház magja természetesen változatlan, de mód van a különböző kiegé­szítésekre. zebb a helyzet, ha a közvet­len szomszédnak a lakásban lakók számánál fogva nem terjed ki az igényjogosultsága a megüresedett lakásnak mindkét szobájára, csak az egyikre. A másik társbérlő­nek viszont kiterjedne az igényjogosultsága, mert pél­dául egy szobában lakik ne­gyedmagával, de nincs köz­vetlen szomszédságban a meg­üresedett lakrésszel. Ilyenkor szükséges azután a bölcs, meg­fontolt, és mindkét felet meg­nyugtatóan kielégítő tanácsi megoldás. A/ jogszabály le­hetőséget ad az ilyen megol­dásokra is, mert ha a meg­üresedett társbérleti lakásrész két vagy több szobás, a la­kásügyi hatóság a lakásrészt a kérelmezők között megoszt­hatja. Találkoztunk olyan esettel, hogy két társbérleti lakás- részből állt a tanácsi bérla­kás. Az egyik társbérlő meg­halt, a visszamaradt társbér­lő lakásigénye mértékének felső határa azonban nem ter­jedt ki a megüresedett lakás­ra. Két személy tudvalévőén nem jogosult három szobára. A tanács megfelelően járt el, amikor úgy döntött, hogy a visszamaradt társbérlőnek nem utalja ki a további két A csoportházépítésnél szük­séges az előközművesítés, a terület tulajdoni viszonyainak rendezése, az építési engedé­lyezés és kivitelezés szerve­zeti kérdéseinek tisztázása — s mindez idejekorán. A csoportházas építkezés sok tekintetben egyszerűbb a hagyományos eljárásoknál. Például az építési engedélye­zés a tervek ismeretében csu­pán az adaptálási terv jóvá­hagyására szorítkozik. Meg­oldható az is, hogy a terület talajmechanikai viszonyait előzetesen feltárják, s egysé­ges alapozást tervezzenek. Eb­ben az esetben az építtető mentesül a műszaki doku­mentáció magántervezővel való elkészíttetése alól. Egy-egy csoportház-egység nemcsak állami vagy szövet­kezeti, hanem házilag is ki­vitelezhető. Szó lehet félkész épületekről Is, ilyen esetekben egyénileg kell a munkát be­fejezni. A képen bemutatott föld­szintes sorházvariáció jól szemlélteti az eddigieket. Az elkülönülést fokozni lehet élő­sövények ültetésével, az épü­letelemek kiugratásával, el­forgatásával. Néhányan tartózkodnak, idegenkednek a csoporttázas lakásoktól. Pedig erre nincs okuk: gazdaságosak, korsze­rűek, mutatósak és gyorsan felépíthetők. Csíki Róbert építészmérnök leti lakásrész kiutalását nem kérte, bár lakásigénye mér­tékének felső határát nem ha­ladta meg. Két személy ugyanis két lakószobára igény- jogosult lenne, de esetükben megelégedtek továbbra is az egy szoba bérletével. A vita ezután keletkezett, mivel a lakásügyi hatóság a vissza­maradt két személynek fel­ajánlott egy megfelelő önálló lakást, amit nem fogadtak el, és ezért a megüresedett társ­bérleti lakásrészt ismét társ­bérletnek utalta ki. Ez ellen szintén tiltakoztak a vissza­maradt bérlők, de jogilag he­lyes volt a tanács eljárása. • Ki ellen indítson a válla­lat pert, ha a szerződést nem teljesítő gazdasági partner a vállalat részegysége? Olyan igény érkezett leg­utóbb szerkesztőségünkhöz, hogy esetenként az üzleti élet jogával is foglalkozzunk. Két­ségtelen, hogy az állampolgá­roknak nehezebb eligazod­niuk a rendeletek sokaságá­ban, ezért jogismertetéseink­ben, tanácsainkban az e kör­ben előforduló kérdésekre szoktunk elsősorban válaszol­ni. Igaz viszont, hogy fejlődő gazdasági életünket sok irány­ban átszövő jogszabályok ren­getege, sokszor még a jogban járatos személyeket is válasz­út elé állítja, hogy egyik vagy másik esetben mi volna a he­lyesebb eljárás. Például: egyes esetekben pert indítson-e vagy fizetési meghagyás kibocsátá­sát kérje a gazdasági partner ' ellen. Most egy vita kapcsán meg is ragadjuk az alkalmat, és az­zal a kérdéssel foglalkozunk, hogy mi a helyzet, ha a vál­lalattal szemben a másik vál­lalat részegysége nem teljesí­tette a szerződésben vállalt kötelezettségét. Kit pereljen a jogosult? A vállalatot vagy a részegységet. Ugyanis szám­talan esetben előfordul, hogy a gazdasági partner egyik te­lepe ellen kérte a fizetési meghagyás kibocsátását a vál­lalat, ami azután jogi konf­liktushoz „vezetett, naertj, végül is a gazdasági bíróság — ko­rábban a gazdasági döntőbi­zottság — visszautasította az igényt. Fontos tudni, hogy a Polgári Törvénykönyv lehető­vé teszi, hogy valamely vál­lalat részegységének vezetője a vállalat nevében szerződést köthessen. Viszont az állami vállalatokra vonatkozó rendel­kezés pedig a vállalat igazga­tójára bízza a vállalat képvi­seletéhek szbályozását. Az is igaz, hogy a bíróság előtt — akár felperesi, akár alperesi minőségben — csak jogi sze­mély szerepelhet. A vállalat telepe, részegysége nem önál­ló jogi személy, ennélfogva keresetet sem indíthat, fizetési meghagyás kibocsátását sem kérheti, és ellene sem lehet eljárást indítani. A vonatkozó szabályok szerint, az alperes telephelye határozza meg, hogy az ügyek eljárására me­lyik gazdasági bíróság illeté­kes. Mivel tehát a vállalati telep (részegység) nem jogi személy, annak telephelye nem irányadó az eljárás he­lye szempontjából. A keresetet (fizetési meghagyást) tehát mindig az alperes, vagyis a vállalat központja szerint il­letékes bíróságnál kell be­nyújtani. A lakások elosztásáról, a la­kásbérletről, a lakásépítési hozzájárulásról, a lakáshasz- nálatbavételi díjról, a kedvez­ményekről, az egyes lakásépí­tési formák pénzügyi feltéte­leiről kiadott Karm. ÉVM. és PM. rendeletek az összes mó­dosítással és kiegészítéssel, egységes szerkezetben jelent meg a Tanácsok Közlönye ok­tóber 6-i 45. számában. A járványos állatbetegsé­gekkel kapcsolatos kártalaní­tásról, a 34/1976. (IX. 29.) MT. rendelet intézkedik, a Taná­csok Közlönye 46. számában. Az állatforgalom egyes ál­lategészségügyi kérdéseinek szabályozását a MÉM. 31/1976. (IX. 29.) rendelete tartalmaz­za ugyanitt. Egy asszony, férje ellen há­zastársi tartásdíj megállapítá­sára a Pestvidéki Járásbíró­ságon. keresetet nyújtott be. Elmondta, hogy neki ezer, fér­jének 4700 forint nyugdíja van. öt éve különváltan élnek, és megegyezésük értelmében fér­je, havi nyugdíja felét neki adja. Ennek ellenére, jogai biz­tosítása érdekében, azt sze­retné, hogy ezt a megállapo­dásukat a bíróság ítéletbe fog­lalja. Előadta, hogy teljesen munkaképtelen, mert évekkel ezelőtt súlyos sérüléseket szen­vedett, több műtéten, esett át, Háromévi pereskedés, hat bírói fórumot megjárva, és hét törvényességi óvás után most dőflit el a Legfelsőbb Bíróságon, hogy egy fédmililSós totónyere- rnény kit illet meg. Egy kereskedő 1973-bam 23 darab kollektív totószelvényt vásárait, majd egy üzletveze­tőnek 500 forintot adott, és az illető a szelvényeket előzete­sen megbeszélt varáció szerint kitöltötte. A fogadónál maradó részt a kereskedő magához vet­te. Rövidesen kiderült: az egyikkel telitalálatot értek el, mégpedig 585 ezer 27S forint nyereményt. Ezek után vita ke­letkezett köztük, melyiküket mennyi részesedés illeti meg. Megegyezni nem tudtak, mire az üzletvezető 293 ezer forint megfizetéséért a kereskedő el­len pert indított. A keresettel szemben az illető azzal véde­kezett, hogy az üzletvezető a fogadáshoz anyagilag nem járult hozzá, részese­désére sem történt közöt­tük megállapodás, csak annyi, hogy a szelvények kitöltéséért 500 forintot ka­pott. A kerületi bíróság a keres­kedőt 292 ezer 638 forint meg­fizetésére kötelezte. Az ítélet szerint a felek között társasági szerződés keletkezett, amely­hez az üzletvezető szakisme­retével járult hozzá. Fellebbe­zésre a másodfokú bíróság a marasztalási összeget 500 fo­rinttal csökkentette, mert az üzletvezető ennyit már meg­kapott. A döntés indokolásá­ban pedig kimondta: a közös totózás nem tekinthető megha­tározott gazdasági tevékeny­ségnek, tehát közöttük társa­sági szerződés nem jöhetett létre. A játékban azonban együtt vették részit, megálla­podásuk tiltó jogszabályba nem ütközött, ellenkező megállapodás hiányában pedig részesedésük egyen­lő. tehát mindegyiküket a nyeremény fele illeti meg. Törvényességi óvásra a Leg­felsőbb Bíróság mindkét íté­letet hatályon kívül helyezte, és az ügy visszakerült az el­sőfokú bírósághoz, amely azonban most úgy döntött, hogy az üzletvezető keresetét elutasította. A döntés indok­lása szerint az üzletvezető nem tudta bizonyítani, hogy a kö­zös játékban való részvételre és a nyereségből járó részese­désire a kereskedővel megál­lapodást kötött volna. A má­A honvédelmi oktatással kapcsolatos jogkör gyakorlásá­ról a Munkaügyi Közlöny 12. számában jelent meg a hon­védelmi miniszter 33/1976 HM. számú intézkedése. A hazai és külföldi növény­fajták előzetes szaporításáról és felhasználásáról kiadott 26/1976. sz. MÉM. utasítást az érdekeltek a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 25. szá­mából ismerhetik meg. A burgonya-fajtacsoportok­ról ugyanitt található a Mező­gazdasági és Élelmezésügyi Miniszter közleménye, vala­mint ugyanez a hivatalos lap tartalmazza a vetőburgonya felvásárlási és nagykereske­delmi áráról kiadott közle­ményt. s ezek miatt rakkanitáMomány- ba került, tehát kiegészítő tartásra szorul. A tárgyaláson a férj felesé­ge állításait nem tagadta, a kérelem teljesítéséhez hozzá­járult, mire a bíróság kötelez­te, hogy havi 2350 forint tar­tásdíjat, illetve mindenkori nyugdíjának 50 százalékát fe­leségének juttassa. A jogerős ítélet ellen a legfőbb ügyész törvényességi óvással élt, amelynek a Legfelsőbb Bíró­ság helyt adott, a járásbíróság HÁROM ÉVI PERESKEDÉS UTÁN DŐLT EL Kié a félmilliós totónyeremény sodfokú bíróság ezt az ítéletet megváltoztatta, és — közös já­ték címén — a nyeremény egynegyedét az üzletvezetőnek ítélte, egyben feljogosította, hogy 145 819 forintot felvegyen. A többi a kereskedőt illeti. Üjaibb törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság a másod­fokú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, de az ügy elbírálását nem bízta rá, hanem a saját hatáskörébe vonta. Kihallgatta a szembenálló _ fe­leket, izgalmas szembesítési jelenet is lejátszódott közöt­tük, tanúkihallgatást is foga­natosítottak, majd a Legfel­sőbb Bíróság meghozta ítéle- I tét, amelyben az újabb bizo­nyítási eljárás eredményeként az üzletvezető keresetét jog­erősen elutasította. — A kereskedő tagadásával szemben az üzletvezetőnek kel­lett volna bizonyítani, hogy a közös játékban megállapodtak, és nyeremény esetén közöttük milyen a részesedés aránya — hangzik az ítélet indoklása. Ez azonban nem sikerült. Azt sem tudta bizonyítani, hogy a fo­gadási összeghez anyagilag hozzájárult volna. Énre vonat­kozóan ugyan különböző ösz- szegekről tett említést, de ezt elfogadni nem lehetett. A pe­res eljárás során kereseti igényét is állan­dóan változtatta. Előbb 40, majd 50, végül 35 százalékot követelt. Ezek az állandóan változó és módosí­tott tényállítások kijelentéseit önmagukban is aggályossá te­szik. Mindezek alapján kere­setét el kellett utasítani. H. E. döntését hatályon kívül, he­lyezte. A határozat indokolása sze­rint a bíróság az ellenfél be­ismerése, mindkét fél egyező vagy egyiküknek az ellenfél ál­tal bírói felhívás ellenére két­ségbe nem vont előadása foly­tán, valónak fogadhat el té­nyeket, ha azok tekintetében kételye nem merül fel. Ebben a perben azonban olyan körül­ményekre derült fény, ame­lyek a felek előadását aggá­lyossá teszik, valóságuk iránt alapos ké­telyt támasztanak. Az asszony semmi olyan tény­re nem utalt, amelyből arra lehetne következtetni, hogy férje az állítólag vállalt köte­lezettségének teljesítését a jö­vőben megtagadná, s így alig érthető, miért kívánta annak teljesítését bírósági ítélettel biztosítaná. Egyébként is mű­tétéi évekkel ezelőtt voltak, és nem adott kielégítő magyará­zatot arra, igényével miért csak most fordult a bíróság­hoz. Elkerülte a járásbíróság figyelmét, hogy ítélete alap­ján az asszony lényegesen jobb helyzetbe kerül, mint férje, mert saját nyugdíjával és a megítélt tartásdíjjal együtt ha­vonta 3350 forinthoz jut, míg a férjnek csak 2350 forintja marad. Ilyen helyzet kialakí­tása különélő házastársak kö­zött nem életszerű, nem ma­gyarázható nagylelkűséggel, ennek más célja van. A Legfelsőbb Bíróság meg­állapította, hogy a férj vala­kinek 35 ezer forinttal tarto­zik, aminek megfizetésére íté­lettel kötelezték, s ennek alap­ján végrehajtást is vezettek edleine, sőt nyugdíját is letil­tották. Mindezek kézenfekvővé teszik azt a következtetést, hogy a házasitársak a perrel csak azt kívánták elérni, hogy a férj nyugdíját tartozása behajtására ne lehessen igénybe venni. Egyébként a tartozás miatt el­lene indított per idején, még ítélethozatalkor is, feleségével közös lakásban élt, és csak a nyugdíjára vezetett végrehaj­tás során kezdett más lakás­címeket megjelölni. Mindezek arra utalnak, hogy a felek­nek a különélésükre vonatko­zó előadása nem felel meg a valóságnak. Minthogy ezekké! a körülményekkel a járásbí­róság annak Idején nem fog­lalkozott, döntése megalapo­zatlan, ezért azt hatályon kí­vül kellett helyezni. MOZIMŰSOR OKTÓBER 14-TÖL OKTÓBER 20-IG CEGLÉD, Szabadság 14—17: Az ötödik pecsét 14—17: Esti előadáson: Tibbs és a szervezet 18—20: A Nagy Medve fiai CEGLÉD, Kamara 14—17: Két vágy vonzásában 18—20: Például József GÖDÖLLŐ 14—17: Rendet csinálok Amerikában és visszatérek 18—20: Előkelő alvilág* SZENTENDRE, Terem 14— 17: Előkelő alvilág» 18—19; Sivatagban, őserdőben I—II. 20—21: A fekete farkasok üvöltése VÁC, Madách Imre 15— 17: A cél kiválasztása I—II. 18—20: Üdv a művésznek ABONY 14—15: Pim, Pam és Pumelka 16— 17: Az utolsó találkozás 18—20: A nagy Caruso BUDAÖRS 14— 17: A kőszívű ember fiai I—II. 18—20: Amarcord* DABAS 15— 17: Pénzt vagy életet! 18—20: Hegyen völgyön DUNAHARASZTI 14—15; Lázadás a Bountyn ’ I—II. 1G—17: Amarcord* 18—19: Az utolsó találkozás DUNAKESZI, Vörös Csillag 14—17: Csizmás kandúr 18—20: A cél kiválasztása I—II. •Csak 16 éven felülieknek! DUNAKESZI, Rákóczi 13— 14: Babaház 16— 17: Hogyan fojtsuk vízbe . .. ? 18: A cél kiválasztása I—II. 20—21: Aranyember ÉRD 12—14: A kék katona** 17— 18: Nem adom a lányom 19— 21; A bűvös kő és a csodakút FŐT 14— 15: Akció az elnök ellen 16— 17: A bűvös kő és a csodakút 18— 19: Szépek és bolondok GYÁL 14: A Nagy Medve fiai 15— 16: Kétéltű ember 17— 18: Lázadás a Bountyn I—II. KISTARCSA 14—15: Amarcord* 16— 17: Szépek és bolondok 18— 19: Akció az elnök ellen NAGYKÁTA 14— 15: Felejthetetlen dal 16—17; Ulzana 18—19: Hívtak orvost? 20— 21: A fekete farkasok üvöltése PILISVÖRÖSVÁR 15— 17: Bizalmi állásban 18—20: A hét dada POMÁZ 14—15: Szépek és bolondok 16— 19: A kék katona** RÁCKEVE 14—17: Vigyázat, vadnyugat 18—19: Periszkóp a fjordok között SZIGETSZENTMIKLÓS 14—17: Mr. Majestyk 18—19: Bátor emberek ••Csak 18 éven felülieknek! dönteni a jogszabályok figye­lembevételével, hogy melyik kérelmező részére utalja ki a megüresedett lakást. Ha a megüresedett lakrész kapcso­lódik az igényjogosult lakásá­hoz az ésszerűség azt diktál­ja, hogy a közvetlen szomszéd társbérlő kapja meg. Nehe­szobát, hanem igénybe vette a saját lakásrészét is és számá­ra lakásigényének megfelelő önálló kétszobás lakást utalt ki. Olyan eset is előfordult, amikor a visszamaradt társ­bérlő a megüresedett társbér­VALASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Dr. M. J. Tíz nap rendeletéiből

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom