Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

MONOMIDfXI XVIII. ÉVFOLYAM, 241. SZÁM 197G. OKTÓBER 12., KEDD Tagozafvezetői értekezlet Munkástovábbképző tanfolyamok Felnőttoktatás — a rádió és a televízió segítségével Az általános iskolai felnőttoktatás célja, hogy a korszerű általános műveltség alapjait nyújtsa azoknak, akik tanköteles korban nem szereztek általános iskolai vagy annak megfelelő végzettséget, valamint segítse a felnőtt tanulók személyiségének formálását, erősítse és fejlessze marxista világnézetüket. A dolgozók általános iskolái­nak tagozatvezetői értekezle­tén, a járási hivatalban, a felnőttoktatásról és a munkás- továbbképzésről tárgyaltak. Magócsi Károly, a járási hiva­tal művelődésügyi osztálya ve­zetőjének megnyitója után, Végvári Gyula, megyei szak- felügyelő ismertette a felada­tokat és a képzés formáit. — Még mindig sok az olyan felnőtt, aki nem végezte el az általános iskola nyolc osztá­lyát és sok közöttük ä fiatal, húsz éven aluli is — hangsú­lyozta a szakfelügyelő. — Nap­jainkban éppen ezért egyre nagyobb figyelmet fordítunk arra, hogy az általános iskolai végzettségét még többen sze­rezzék meg felnőtt dolgozóink közül. Munkánkat most jól támo­gatja a rádió és a televí­zió Mindenki iskolája cí­mű sorozata. Ez a sorozat hozzásegíti a I szervezett oktatásban résztve- i vöket, hogy ismereteiket, tudá- ! sukat gyarapítsák. Az adások | kiegészítő jellegűek, igen I hasznosak, de nem pótolhat- i ják az iskolai oktatás adta is- j meretanyagot. Az iskolában folyó képzés- ! nek több formája ismert. Kü- j Ionosén népszerű a munkásto­vábbképző tanfolyam, melyen tíz hónap alatt két osztály anyagából lehet vizsgázni, he­tenként egy nap tanítási és egy nap konzultációs órák után. A konzultációkon — a hallgatók kérdései alapján — megvilágítják a tanítási órá­kon vagy az otthoni tanulás so­rán esetleg meg nem érteit anyagrészeket. Hét végi krónika Obsitosok búcsúztatása Közgyűlés a gombai Fáy András Tsz-ben Eseményekben gazdag volt a hét vége a monori járásban. Monoron, a KISZ járási bi­zottsága rendezésében tartot­ták meg az egyhónapos szoli­daritási akció záróünnepségét (A megyei záróünnepségről a lap első oldalán olvasható be­számoló). A sporttelepen, dél­előtt 9 órakor Varga Jenő, já­rási KISZ-titkár mondott ün­nepi beszédet, majd 14 csapat részvételével, kispályás labda- rúgó-villámtorna kezdődött Az első, helyet Nyáregyháza- alsó, a másodikat a Monori Kefegyár, a harmadikat Süly­sáp Korvin és Petőfi Sándor KISZ-alapszervezetének csa­pata szerezte meg. Délután folytatódott az ün­nepség. A monori József At­tila Gimnázium és Szakközép- iskola, valamint a pilisi fiata­lok irodalmi színpada kdott színvonalas műsort, majd a Magyar Néphadsereg tiszti klubjának színpada lépett pó­diumra, s aratott nagy sikert A Dunakeszi Hűtőház pol- beat ( gyüttese mutatkozott be végül a közönségnek. ★ A járási művelődési házban, a Pest megyei Hadkiegészítő és Területvédelmi Parancs­nokság rendezésében, obsit- osztó ünnepséget tartottak: az 1925-ben született férfiak bú­csúztak véglegesen a had­seregtől. Kozák Sándor alez­redes ismertette a honvédelmi miniszter parancsát, megkö­szönve a jelenlevőknek az ed­digi helytállást. Óerlinger Já­nos, a Hazafias Népfront nagy­községi bizottságának titkára tartott ünnepi beszédeket. Az egybegyűltek még sokáig együtt maradtak, felelevenítet­ték a régi emlékeket. fr Megkezdődtek járásunkban is a munkásőr alegységgyűlé­sek. amelyeknek egyetlen na­pirendje van: az éves kikép­zési munka értékelése. Első­ként a Bata Ferenc munkásőr egység egyik raja tartotta meg gyűlését a hét végén. fr Gombán, a Fáy András Tsz- ben közgyűlést tartottak, ame­lyen megvitatták a Termelő­szövetkezetek Országos Taná­csának kongresszusi ajánlá­sát, s megválasztották a kül­dőiteket a TOT-kongiesszus- ra. Gyomrán, vasárnap este zsú­folásig megtelt a művelődési ház. Buzánszky Jenő, az egy­kori aranycsapat 'jobbhátvéd­je tartott élménybeszámolót, és levetítették az emlékezetes 6:3-as. angol—magyar mérkő­zést is. ★ Mendén a pávakör és a KISZ-alapszervezet szervezé­sében, szüreti mulatság volt vasárnap este. (g. j ) Egy másik oktatási forma az öthónapos esti tagozat. Ezen a szorgalmi idő alatt, a tanítási órákon szerzett osz­tályzatokból, valamint a fel­adatlapok kitöltésének értéke­léséből alakul ki az év végi bi­zonyítvány, s hetente három- szor-négyszer öt órát kell az iskola padjaiban eltölteni. Van ! még levelező tagozat is, me- I lyen tíz hónap alatt lehet elvé­gezni az általános iskola egy I osztályát. Az alapismereti I. tanfo­lyamra azok a dolgozók je­lentkezhetnek, akik nem tud­nak, vagy megfelelő gyakorlás hiányában elfelejtettek írni, olvasni, vagy csak írnak, vagy csak olvasnak. Az alapismere­ti II. tanfolyamra az általános iskola második és harmadik osztályát elvégzett, az írást, olvasást még nem eléggé isme­rők jelentkezhetnek. Mindkét tanfolyam időtartama négy hó­nap. Akár az egyik, akár a másik oktatási formában tanul a fel­nőtt hallgató, nem elegendő csak a beiratkozás, a könyvek, füzetek megvásárlása, az órá­kon való pontos megjelenés. A jó eredményhez szüksé­ges a naponkénti rendsze­res tanulás, az állandó is­métlés. — A továbbtanulókat — mondotta Végvári Gyula —, tanévenként hat munkanap tanulmányi szabadság illeti meg, és valamennyi továbbta­nulási formában a részvétel díjtalan. A megyei szakfelügyelő be­számolója után a dolgozók ál­talános iskoláinak tagozatve­zetői közösen vitatták meg a jelenlegi tanév aktuális fel­adatait. (pesti) * Versengő szocialista brigádok A pilisi Móricz Zsigmond művelődési házban az idén másodízben rendezték meg a nagyközség üzemeinek szo­cialista brigádjai közötti ve­télkedőt. Képünkön: a brigá­dok verseny közben; feszült figyelem, gyors tanácskozás. o A verseny győztese a Mo- norvidéki ÁFÉSZ Berkes Fe­renc brigádja lett. A brigád egyik tagjának a zsűri elnöke, Magócsi Károly adta át az első helyezettnek járó díjat. « Varjú Zoltán felvételei DÉLTŐL - EGYIG Kisrendőrök -.szolgálatban A déli harangszó még a to- | vasuhanó autók zúgását is ] elnyomja Pilisen, a 4. számú főközlekedési út környékén. A községet ez a nagy forgalmú út szeli kelté. A gyalogosok a felfestett zebrán közlekednek, délben nagyon sok iskolás gyerek is arra jár hazafelé- indokolt tehát, hogy az ő tes- 1 ti épségükre vigyázzanak. Az 1. számú iskolában már évek óta jól működő közleke­dési kisrendőr raj tevékeny-; kedik. Most éppen Varga Já­nos és Turcsán Gábor teljesí­tenek szolgálatot. — Mi a feladatotok? — kér­dezzük Varga Jánostól. — Déltől^ egy óráig őrlcö- dünk itt mindennap. Az átha­ladó gyerekek zavartalan köz­lekedését kell biztosítanunk. — Szívesen vállaltátok? — Igen. Még az idős embe­rek áthaladását is segítjük. A beszélgetés hamar félbe­szakad: idős asszony közele­dik a zebra felé. Varga János karonfogja őt, s átkíséri a túl­só oldalra. A zebra mögött veszteglő gépkocsikban az utasok arca nyugodt. Senki sem bosszan­kodik a rövid várakozás miatt. Aztán a kocsik nekilódulnak, folytatják útjukat. . (gér) MŰSOR MOZIK Gyömrő: Folytassa, cow­boy! Magiód: A nagy attrak­ció. Monor: Talpuk alatt, fü­tyül a szél. Mende: A halott asszony visszatér. Pilis: Holt­biztos tipp. Üllő: Svejk, a derék katona, I—II. Vecsés: Derszu Uzala, I—II. MŰVELŐDÉSI HAZAK Ecseren, 18-tól 20 éráig: az iskolai népi tánccsoport pró­bája. Gombán, 17-től 19-ig: könyvtári órák. Maglódon, 19-től: az irodalmi színpad próbája. Mendén, 18-tól: a tánccsoport próbája. Péteri­ben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfoglalkozás. rTavaly ünnepeltük hazánk felszabadulásának 30. év­fordulóját. A szovjet hadsereg hős katonái elhozták népünk­nek az évszázadok óta várt szabadságot. A legújabb kor történelmében a Nagy Októbe­ri Szocialista Forradalom mu­tatott utat a magyar munká­sok és parasztok harcaihoz. A magyarok közül is több ezren a Vörös Hadsereg katonái mel­lett küzdöttek a szovjet hata­lom győzelméért. ,■ A Nagy Októberi Szocialista Forradalom potnpázó vörös vi­rágaként, a Duna medencéjé­ben is győzött a proletár for­radalom, a Magyar Tanácsköz­társaság. A magyar nép leg­jobbjainak dicsőséges 133 nap­ja méltán hirdette a magyar munkásosztály elkötelezettsé­gét a szovjet példa követésére, a szocialista forradalom győ­zelméért. A Tanácsköztársasá­got a reakció túlereje 'leverte, de a Horthy-fasizmus sötét év­tizedeinek brutalitása, barba­rizmusa sem tudta megtörni a magyar munkásosztály és a fa­lusi szegénység ellenállását. A 30. évfordulóra megjelent kiadványunk ennek a vészter­hes. nehéz időszaknak állított emléket. A monori járás mun­kásmozgalmának harcait, tet­teit örökítik meg a harcostár­sak visszaemlékezései, tudomá­nyos kutatások alapján, az utókor számára például, oku­lásul. A mai naptól kezdődően, ugyané cél érdekében közli folytatásokban a kiadvány ta­nulmányait, portréit a Monor és Vidéke is. Köszönetünket fejezzük ki mindazoknak az elvtársaknak, akik visszaemlékezéseikkel, gyűjtőmunkájukkal lehetővé tették, erősegítették a községi párt- és tömegszervezeteknek A járás munkásmozgalmának történetéMl (1.) Emlékek és dokumentumok Megalakulnak a Kommunisták Magyarországi Pártja helyi szervezetei haladó hagyományaink feltárá­sát. A „Fejezetek a magyar mun­kásmozgalom történetéből” cím folytatásra sarkall mindany- nyiunkat. A magyar dolgozó nép 1945 óta dicső lapjait ír­hatta történelmének, napjaink­ban eljutott a szocializmus fel­építésének szakaszához. Írjuk együtt tovább járá­sunk történetét, hogy küzdel­mes utunkat, harcainkat min­denki lássa, ismerje és tanul­ságait hasznosítsa a szocializ­mus, a kommunizmus építésé­ben! Guba Pál; az MSZMP Monori Járási Bizottságának első titkára ★ Az első világháború utolsó évében már egész Európa for­rongott. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom eseményei nyomán egyre világosabbá vált, hogy csakis a proletárdiktatú­ra vezetheti ki a dolgozó népet a nyomorból, a kizsákmányo­lásból, az imperialista rablóhá­borúból. Monorról és a járás többi községéből több ezren dolgoz­tak Budapesten, általuk a fő­városban történtek még aznap ismertté váltak a községekben. Az őszirózsás forradalom el­ső hulláma 1918. október 31-én ícsütörtök) este ért Monorra. Kisebb csoportok gyülekeztek, majd egyesültek, és talán száz­nál is több ember a községi főjegyzőhöz özönlött, aki még azt is megengedte magának, hogy a hadiözvegyeket legelni küldje, amikor segítséget, tá­mogatást kértek tőle. A főjegyző házában felhal­mozott élelmiszereket szét­hordták, a bútorokat összetör­ték, majd a község ismert gaz­dagabb embereinek háza dó vonultait, beverték az ablako­kat. A csendőrök tehetetlenül nézték, mi történik, nem mer­tek közbeavatkozni. fr Létrejött a .helyi Nemzeti Tanács, mely a régi bírót fel­mentette állásából és helyette kinevezte Pattermann Dezső vasúti munkást, aki a munká­sok körében népsaerűségnek örvendett. Budapesten megalakult a Kommunisták Magyarországi Pártja, s követték a többi nagy város munkásai is. A KMP helyi szervezete, megalakulása után, azonnal a rend helyreállításán fárado­zott. Az első tennivaló azt szol­gálta, hogy a helyi közigazga­tásba megfelelő emberek ke­rüljenek. Decemberben a tel­jes monori járásban megala­kultak a KMP helyi szervei. Üllőn például a szociáldemok­rata párt vezetősége és tagsága egységesen belépett a kommu­nista pártba. A megválasztott Nemzeti Tanácsnak igen jelentős mun­kát adott a rend helyreállítá­sa és az elrejtett élelmiszerek felkutatása. Lényegében minden község­ben megmaradt a régi közigaz­gatási apaprátus, még a közsé­gi rendőrök is felajánlották szolgálataikat az új rendszer­nek. Az 1919. márciusi eseményei} voltak azok, amelyek gyökeres változást hoztak és még több változást ígértek. Megalakul­tak a munkástanácsok és a di­rektóriumok, amelyek szakítot­tak a régi gyakorlattal,. telje­sen új szellemben működtek. A monori járás területén a di­rektóriumok és a munkástaná­csok, tapasztalat hiányában is célul tűzték ki a régi politikai­gazdasági rendszer felszámolá­sát, a szociális átalakulás meg­indítását, a főváros dolgozói­nak ellátását, a dolgozók szük­ségleteinek kielégítését, a he­lyi ellenforradalmi megmozdu­lások elfojtását. Létrehozták a forradalmi törvényszéket. Lefoglalták Mo­noron az tlrikaszinó épületét és Népház elnevezéssel, meg­nyitották a lakosság előtt. A szépen rendezett parkban gye­rekek játszhattak. A direktórium elrendelte a rekvirálást, ami meglepő ered­ménnyel járt: egyes kereske­dők és ismert vezető emberek kamráiból békebeli bőség áradt. Sok más tennivalója köze­pette volt ideje a munkásta­nácsnak azzal is foglalkoznia, hogy Budapestről kihozzák a villamosvonalat, és azt a Pesti (ma Ady) út és Kossuth Lajos utcán át, a vásártérig vezetik. Ügy tervezték, hogy egy éven belül már utazhatnak rajta, fr A falusi és városi tanácsok választására április 7-én került sor. A direktórium vezetője Pat- termann Dezső, később Magó­csi Károly, tagjai: Bekker Im­re és H. Kovács János. A mo­nori járási direktórium vezető­je: Pattermann Dezső. Singer Jakab és Nagy József. A mun­kástanács tisztségviselői: Ma­gócsi Károly pénzügyi és köz- igazgatási biztos, Erős András (Üllő) községgazda, Figur Ist­ván közélelmezési felügyelő, Babinszki András lakásügyi vezető, Horváth Mihály köz­gyám. A Pest megyei Direktó­rium tagja lett: Földes István, Pattermann Dezső, G. Szabó János (Vecsés). A Pest megyei Munkástanács tagjai a monori járásból: Bohus László, Klein László, Kollár Mihály, Med- veczki Jenő, Nádai Albert, Nyisztor György, Pattermann Dezső, Reviczki József, Szabó Ferenc (Üllő), Sabata József, Tamás Áron (Üllő). A polgár­őrség, melynek vezetője Ren­dek Sándor 'és Vitális János volt, a vörösörség nevet vette fel. és parancsnoka Guszmann Sándor lett. Csak nehezen lehetett a me­zőgazdasági termelés folyama­tosságáról gondoskodni, az elő­ző évi készletek kifogyóban voltak, mégis bizakodó, lelkes volt a hangulat, ami a Vörös Hadsereg1 felállításakor is megnyilvánult: az önkéntes ezredek egymás után alakul­tak. Monori Für Dezső (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom