Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-12 / 241. szám

/ 1976 OKTOBER 12., KEDD A fejlődési béke-világkonferencia zárónyilatkozata A budapesti fejlődési béke­világkonferencia záródoku­mentuma rámutat: a konfe­rencia kifejezte mélységes ag­godalmát a világhelyzetet jel­lemző tényezők miatt. Az emberiség rendelkezésére álló tudományos és technikai lehe­tőségek elegendőek lennének ahhoz, hogy mindenki számá­ra emberhez méltó élet terem­tődjön, mégis száz- és száz­milliók élnek embertelen és tragikus szegénységben, a gaz­dasági elmaradottság leküzdé­se korunk egyik legsürgetőbb és legfontosabb feladata. A gazdasági elmaradottság Ázsia, Afrika és Dél-Amerika számos népét sújtja. Minden az évszázados gyarmati elnyo­más öröksége, a gyarmatosítás utáni korszak neokolonialista kizsákmányolásának követ­kezménye. A legtöbb fejlődő országban előfeltétele a to­vábbi előrehaladásnak, hogy megváltoztassák a jelenlegi gazdasági és társadalmi szer­kezetet; enélkül nem tudnak az imperializmus és hazai szö­vetségeseinek elnyomásától megszabadulni és nem képe­sek népük javára mozgósítani nemzeti erőforrásaikat. Az elmúlt évek folyamán a fejlődő országok mind egysé­gesebben és határozottabban szálltak harcba a bűnös, igaz­ságtalan, kizsákmányoló neo­kolonialista rendszer ellen. Követeléseik benne foglaltat­nak az új nemzetközi gazda­sági rendszerről szóló nemzet­közi dokumentumokban; ezek elismerik minden állam szu­verenitását természeti kincsei fölött, valamint az országban folyó gazdasági tevékenység vonatkozásában, ide értve az államosítás elidegeníthetetlen jogát. A követelések jogosak, jól megalapozottak, és élvezik a békeszerető és haladó erők támogatását. A zárónyilatkozat kitér ar­ra, hogy a multinacionális vál­lalatok komolyan fenyegetik a fejlődő országok politikai és gazdasági önállóságát, haladó törekvéseit, végső soron a bé­ke' ügyét is. Az imperialista országok által támogatott multinacionális konszernek ki­zsákmányolják a fejlődő or­szágok nemzetgazdaságát. Ma­ximális profitjuk érdekében segítik a legreakciósabb rend­szereket, sok esetben — mi­ként napjainkbán is Chilében, Dél-Afrikában, Izraelben és más országokban — a fasiszta, fajüldöző és elnyomó rendsze­rek fő szövetségesei. A fejlődő országok gazdasá­gi haladása elválaszthatatla­nul összefonódik a világbéke megőrzésével, a regionális konfliktusok és a gyarmatosí­tás maradványainak felszá­molásával, a'z enyhülési folya­mat megszilárdításával és azoknak az erőknek a leküz­désével, amelyek mindezzel szembeszállnak. A fegyverke­zési hajsza nemcsak a világ­békét fenyegeti, de leköti az emberiség anyagi és szellemi erőforrásainak na”-- részét is, amelyet ezen országok fejlesz­tésére lehetne fordítani. E követelések haladó szel­lemben történő megvalósítása állandó és következetes harcot igényel. A konferencia szoli­daritásáról és támogatásáról biztosítja a gyarmati elnyo­más alól még fel nem szaba- i dúlt népeket, amelyek hazá­jukban az elnyomás, az em­beri jogokat sárba tipró apartheid és fajüldöző rend­szerek áldozatai. A konferen­cia határozottan elítéli á fa­siszta rendszereket, így a chilei fasizmust, valamint az elnyomó imperializmus által támogatott reakciós rendsze­rek minden formáját. A konferencia kiáll a közel- keleti konfliktus tárgyalások útján történő . rendezéséért. Követeli az ENSZ-határozatok megvalósítását, ‘Izrael csapa­tainak visszavonását a tör­vénytelenül megszállt terüle­tekről és a palesztin nép ön­álló államiságra való jogának valóra váltását. A konferencia arra hív fel, hogy a közel-keleti térség minden országa számára köl­csönösen garantálni kell az önálló államisághoz való jo­got. A konferencia állást foglal a Ciprusra vonatkozó határo­zatok azonnali végrehajtása mellett. Szól a nyilatkozat arról, hogy a fejlődő országok gaz­dasági kapcsolatait a szocia­lista országokkal, az együtt­működés és az egyenlőség el­veire alapozva erősíteni és fejleszteni kell. A konferencia felhívja a világ népeit, hogy támogassák a fejlődő országok jogos gazdasági és politikai harcát, hogy biztosíthassák- elemi jo­gaikat, belső demokráciáju­kat, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok feltételeinek meg­javítását, gazdasági és társa­dalmi fejlődésüket, és ezáltal is előmozdítsák a békét és a biztonságot Forró hangulatú békenagygyűlés a Sportcsarnokban Budapest lakóinak képviselői ferró hangulatú nagygyűlé­sen találkoztak a fejlődési béke-víiágkonferencia száz ország­ból érkezett küldötteivel, A zsúfolásig telt Sportcsarnokban ütemes taps köszöntötte az elnökséget, amelynek tagja volt Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkáx-a. Király Andrásné, a budapesti pártbizottság titkára, Szépvölgyi Zol­tán, a fővárosi tanács elnöke, Házi Vencel külügyminiszter- irelyettes, Barabás János, a KISZ KB titkára és Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke. Ugyancsak az elnökségben foglalt helyet Komcsii Chandra, a Béke-világ- tanács főtitkára és a világkonferencián részt vett számos kül­földi politikus, ismert közéleti személyiség. Földvári Aladár, a SZOT el­nöke üdvözölte a nagygyűlés valamennyi résztvevőjét. Ezután Sebestyén Nándorné, az országos bék<etanács főtit­kára mondott beszédet. Hang­súlyozta, hogy a békeerők most lezajlott tanácskozása kiemelkedő jelentőségű ese­mény. A Béke-világtanács megalakulásától fogva nagy figyelmet szentel a fejlődő or­szágok ügyének. A mostani ta­nácskozás is annak bizonyíté­ka, hogy a bske-világmozga- lom nemcsak a háborús tűz­fészkek felszámolásáért küzd, hanem részt vállal ebből a ne­héz harcból is, amelyet az új nemzeti államok folytatnak függetlenségük megszilárdítá­sáért, társadalmi és gazdasági előrehaladásu kért. — A magyar népben mé­lyen pl a szolidaritás érzése — mondotta. — Államunk, népünk és békemozgalmunk minden tőle telhető politikai, erkölcsi és anyagi támogatást megadott, és meg is fog adni a fejlődő országoknak. Clodomiro Almeyda, a Chi­lei Szocialista Párt főtitkár­helyettese, a Chilei Egység­szervezet vezetője szólalt fel ezután. — Latin-Amerika hangiát hoztam most el önöknek. Na­gyon mesze innen, túl az óceánokon, az Egyesült Álla­mok határától a déli sarkig 250 millió latin-amerikai él és dolgozik, harcol és remél. Sok támogatást és segítséget kap­tunk önöktől. Különösen mi. chileiek érezzük, hogy mi­lyen magas hőfokú a forradal- fni és antifasiszta öntudat, amely lehetővé tette, hogy több száz chilei .vendégszere­tetet és munkát, tanulási le­hetőséget találjon itt — hang­súlyozta. A. N. Rumjancev akadé­mikus, a világkonferencián részt vett szovjet küldöttség vezetője hangsúlyozta: a kon­ferencia is világosan rámu­tatott, hogy a fejlődő országok társadalmi, gazdasági elmara­dottságának fő okozója az imperializmus, gyarmatosítás és a reakció. Széles néptöme­geket átfogó mély társadalmi­gazdasági átalakulások szük­ségesek, mozgósítani kell minden belső erőforrást, ami nélkül nem teremthetők meg a fejlődés feltételei. Végezetül a szovjet békebizottság, a szovjet közvélemény nevében meggyőződését fejezte ki, hogy a fejlődési béke-világ- konferencia eredményeit mi­előbb megismeri a világ köz­véleménye és az elhatározá­sok mozg ősi tani fogják a földkerekség békeszerető, de­mokratikus erőit, hogy együt­tesen lépjenek fel a népek társadalmi, gazdasági haladá­sáért, az általános békéért. Nguyen Van Long, a viet­nami békebizottság küldötte hangoztatta: A vietnami nép a hazája függetlenségéért, egyesítéséért és fejlődéséért vívott hosszú, rendkívül ne­héz, de dicsőséges és sikeres harca során mélyen átérezte az igazságot, hocv korunkban a nemzeti függetlenség elvá­laszthatatlan a szocializmus­tól. Népünk tudatában van annak: csak a szocializmus válthatja valóra az emberiség évezredes álmát; azt, hogy megszabadul az elnyomástól, a kizsámányolástól, az éhe­zéstől, az ínségtől; hogy jólét­ben, kulturált körülmények között, boldogan éljen. A nagygyűlésen felszólalt még Marcel Blondeau francia lelkész, Purabi Mukherjee, az Indiai Kongresszuspárt főtit­kára, dr. Oscer Pino Santos kubai közgazdász, dr. Vasco Cabral. Bissau-Guinea gazda­sági és tervezésügyi minisz­tere, Cyrill Primmer ausztrál szenátor. Arabi Awwad, a Pa­lesztin Felszabaditasi Szerve­zet Központi Tanácsának tag­ja, Charles O’Porter, az USA fegyverkezéselleni mozgalmá­nak képviselője és Simon Sán­dor, a KISZ budapesti bizott­ságának titkára. Ezután Romesh Chandra, a BVT főtitkára lépett a mikro­fonhoz. Budapest olyan konferenciá­nak adott otthont, amely egy új világ építéséről tanácsko­zott — hangoztatta. Olyan ta­nácskozásnak, amely a béke erős akaratát tükrözte, s azt a szándékot, hogy az éhséget, a szegénységet, a nyomort föl kell számolni. Olyan progra­mot fogadtunk el, amelynek megvalósítása közelebb visz a világ haladó erőinek összefo­gásával — közös nagy célunk­hoz, az emberibb, igazabb, ki­zsákmányolástól mentes élet­hez. Még nehéz harcok várnak ránk, hiszen az imperializmus és multinacionalista vállalatai minden eszközzel akadályoz­zák a társadalmi haladást. Ag­resszív terveik keresztülhúzá- sáért az egész világ békeszere­tő erőinek össze kell fogniuk. Ebben a harcban a magyar békemozgalom, a magyar nép mindig is erős szövetségesünk és harcosunk volt— mondotta végezetül Romesh Chandra. A forró hangulatú nagygyű­lés Földvári Aladár zárszavá­val ért véget. Svéd Baloldali Párt — Kommunisták Plénum az elkövetkezendő feladatokról Stockholmban véget ért a Svéd Baloldali Párt — Kom­munisták Központi Bizottsá­gának plenáris ülése. A részt­vevők dokumentumban szólí­tottak fel egy olyan kormány létrehozására, amely politiká­jával a dolgozók érdekeit kép­viseli. A plénum meghatárgz- ta a párt előtt álló feladatokat az elkövetkező időszakra. Kuba történetében először Tanácsi vákszíások Fidel Castro sajtóértekezlete az urnák előtt Vasárnap reggel hét órakor szerte Kubában kinyitották a szavazóhelyiségeket és az or­szág népe — történetében elő­ször — megkezdte a népkép­viseleti szervek, a helyi taná­csok tagjainak megválasztását. Havannában 10 órára már 60 százalék volt a leszavazottak aránya. Nagy érdeklődés előzte meg a kubai vezetők szavazását. A legnagyobb várakozás termé­szetesen Fidel Castro minisz­terelnöknek, a kommunista SZOVJET SEGÍTSÉGGEL ÉPÜLT Megnyílt az iraki Tharthar—Eufrátesz csatorna IVAN ARHIPOV AVATÓ BESZÉDE ve az arab népek igazságos ügyének győzelméről — han­goztatta Arhipov. A szovjet—iraki kapcsola­tokról szólva Arhipov az 1972- ben aláírt barátsági és együtt­működési szerződést nevezte a legfontosabb eseménynek. Ez a dokumentum lefektette a két ország közötti kiterjedt kapcsolatok sikeres fejlődésé­nek szilárd, hosszútávú alap­ját. Az élet bebizonyította hatékonyságát, a szerződésben rögzített elvek — az egyenjo­gúság, egymás kölcsönös tisz­teletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avat­kozás elveinek reális erejét. A Szovjetunió — interna­cionalista kötelességéhez hí­ven — a jövőben is törekedni fog az Irakkal való együttmű­ködés bővítésére — mondot­ta a szovjet kormányküldött­ség vezetője, s újabb sikereket kívánt az iraki népnek a gaz­daság és a kultúra fejlesztésé­ben, a nép életszínvonalának emelésében. Vasárnap ünnepélyes kere­tek között megnyitották Irak egyik legjelentékenyebb víz­gazdálkodási létesítményét — a szovjet segítséggel épült Tharthar—Eufrátesz csatornát. Az ünnepségen beszédet mon­dott Ivan Afhipov miniszter­elnök-helyettes, a szovjet kor­mányküldöttség vezetője. Ar­hipov hangoztatta: a Szovjet­unió a jövőben is síkraszáll az igazságos és tartós béke meg­teremtéséért a Közel-Keleten, ahol Izrael expanziós politi­kája következtében változat­lanul fennáll a robbanás ve­szélye. A szovjet kormányküldött­ség vezetője rámutatott, hogy Libanonban az imperialista körök és Izrael támogatásával robbant ki a nemzeti-hazafias erők és a Palesztin Ellenállási Mozgalom elleni véres hábo­rú. A Szovjetunió elítéli az izraeli agressziót és az impe­rialisták kalandorakcióit a Közel-Keleten. A Szovjetunió mélységesen meg van győződ­A Portugál Kommunista Párt Vili. kongresszusa előtt Vita a tézisekről A Portugál Kommunista Párt Központi Bizottsága hét­főn a pártszervezetek elé ter­jesztette a VIII. kongresszusra készített téziseket. A dokumentumban a párt 1965-ös hatodik kongresszusa óta lejátszódott társadalmi fo­lyamatokat elemzik és bocsát­ják vitára. Az alábbi témakö­rök szerepelnek benne; a fa­siszta rezsim válsága, a dikta­túra megdöntése és a forradal­mi vívmányok, a demokra­tikus forradalom fejlődése, a demokrácia és a demokráciát A NHAN DÁN VEZÉRCIKKE A Vietnami Dolgozók Pártja IV. kongresszusának küszöbén A hanoi Nhan Dán hétfői vezércikkében megállapítja: Teljes mértékben megvaló­sultak a vietnami forradalom történelmi feladatai, amelyeket a Vietnami Dolgozók Pártjá­nak III. kongresszusán tűztek ki — az amerikai agresszoro- kat kiűzték az országból, az őket kiszolgáló ellenforradal­mi erőket megdöntötték, a déli országrészt teljes egészében felszabadították, Vietnam füg­getlen és egységes lett, a nem­zeti népi demokratikus forra­dalom az egész országban be­fejeződött, a szocialista forra­dalom nagyszerű eredménye­ket ért el az ország északi ré­szében, Vietnam viszonylag nagy szocialista ország lett. A cikk ezután így folytatja: a Vietnami Dolgozók Pártjá­nak küszöbön álló IV. kong­resszusa összefoglalja majd a vietnami forradalom győzel­mének kivívása közben szer­zett tapasztalatokat, a kong­resszus küldöttei megvitatják és meghatározzák a szocialista forradalomnak egész Vietnam­ra érvényes irányvonalát. A forradalmi irányvonal ki­dolgozásában részt kell ven­niük az összes pártszervezet­nek és valamennyi kommunis- táViak. A pártszervezeteknek és a kommunistáknak ' előzőleg véleményt kell nyilvánítaniuk a pártkonferenciákon. Ez nem­csak azért szükséges, hogy ki­dolgozzák a párt politikájának irányvonalát, hanem azért is, hogy a kommunistákat és az egész népet a további felada­tok megvalósítására mozgósít­sák. A lap ezután aláhúzza, hogy a párt ügye az egész nép ügye. A vietnami nép, a párt irányí­tásával hősi harcot folytatva, kivívta a haza függetlenségét és szabadságát, helyreállította az ország egységét. Az egész vietnami nép arra törekszik, hogy Vietnam virágzó szocia­lista állam legyen. A párt- kongresszus a hazájukhoz és a szocializmushoz hű vietnami állampolgárok kongresszusa. A IV. pártkongresszuson majd elfogadásra kerülő törté­nelmi jelentőségű határozatok felvázolják majd a vietnami nép előtt a virágzó ország és a nagyszerű új szocialista társa­dalom eredményes felépítésé­nek útját. fenyegető veszélyek, a népi mozgalom helyzete és a párt feladatai. A tézisekhez mellék­letet csatoltak: ebben a KB szükségintézkedéseket javasol a „demokrácia és a nemzeti függetlenség védelmére”. A kommunisták akcióprogramjá­ban szerepel a szabadságjogok és a demokratikus rend1 vé­delme, a gazdasági-pénzügyi egyensúly megteremtése, a nép életszínvonalának javítása és a nemzeti függetlenség meg­erősítése. Magukat a téziseket nem hozták nyilvánosságra, tekin­tettel arra, hogy a kongresszu­sig hátralevő időben megvitat­ják őket a párt szervezetei­ben. A PKP VIII. kongresszusát november 11—14. között tart­ják meg Lisszabonban. párt első titkárának szavazá­sát kísérte. A kubai miniszter- elnök, miután leadta voksát, közel egy órát válaszolt a ha­zai és a külföldi, közöttük a tőkésországokból megjelent saHótudósítók kérdéseire. Fi­del Castro részletesen beszélt a választások céljáról és jelle­géről, kiemelve azt az alap­vető különbséget, ami a kubai és az egyesült államokbeli vá­lasztások között van. Az új­típusú államigazgatási szervek megválasztását Kubában — hangoztatta a miniszterelnök — az egész lakosság bevoná­sával megtartott konzultáció előzte meg, a jelöltek az ál­lampolgárok nyilvánosan kife­jezésre juttatott óhajának megfelelően kerültek a listá­ra. A jelölésekben a válasz­tásra jogosult állampolgárok­nak csaknem száz százaléka részt vett. Az egyesült álla­mokbeli választások a hagyo- knányok szerint a két párt po­litikai harca és manőverezései során dőlnek el, s a választá­sokon a részvétel ötven száza­lék körül mozog. Mindez azt példázza, hogy a jelöltek nem a nép, hanem egy szűk poli­tikai csoport érdekeinek kép­viseletében látják el teendői­ket. Lapzártak ,r érkezett: Vasárnap Kubában lezajlott a Podar Popular, a népha­talom helyi szervei tagjainak megválasztása. A választások hivatalos eredményéről hétfőn délelőtt Bias Roca Caldeiro, a Kubai KP KB Politikái Bizottságá­nak tagja, az országos válasz­tási bizottság elnöke tájékoz­tatta a sajtót és a közvéle­ményt. Eszerint a járások számának megfelélő 169 választókörzet­ben csaknem öt és fél millió ember adta le szavazatát. Az első választási fordulóban a tízezren felüli tanácstagi hely­ből 7888 „talált gazdára”, a többi körzetben a jelöltek egyike sem kapta meg a szük­séges 51 százalékot. E körze­tekben október 17-én pótvá­lasztásokat tartanak. THAIFÖLD Folytatódik a kommunista- ellenes kampány A thaiföldi katonai kor­mány tovább folytatja kam­pányát a „kommunista beál­lítottságú” diákszervezetek el­len. A bangkoki televíziós ál­lomások vasárnap este újabb fegyvereket és dokumentu­mokat mutattak be, amelyeket — a szóvivők szerint — a Thammasat-egyetemen tartott razziák során koboztak el. A lefoglalt dokumentumok között a katonák állítólag egy olyan „forradalmi mani- fesztumra” bukkantak, amely „kommunista hatalomátvételt” követelt az országban. Belga községtanácsi választások Népszerűtlen a kormány politikája Nincs lényeges változás az ország politikai erőviszonyaiban Nem hozott lényeges vál­tozást az országos politikai erőviszonyokban a vasárnap megtartott belga községtaná­csi választás. Az ellenzékben levő Belga Szocialista Párt általában elő­retört az ország francia nyelve területén, főként a kormány- koalícióban részt vevő vallon tömörülés rovására, a koalíció más pártjai nagyjából megtar­tották szavazataik számát. Általános vélemény szerint a szocialisták nem tudták teljes mértékben végrehajtani azt a szándékukat, hogy jelentős tér­nyeréssel kikényszerítik a kor­mánykoalíció átalakítását, a párt visszakerülését a kor­mányzatba. A Belga Kommunista Párt elsősorban az ország francia nyelvterületén és Brüsszelben több szavazatot kapott, mint korábban és általában meg­tartotta azokat a helyeket, amelyeket eddig a városi ta­nácsokban szerzett, ső Brüsszelben sikerült' új kom­munista városi tanácsost ii beküldenie a» helyi közigazga­tásba. Louis van Geyt, a Belgé Kommunista Párt elnöke £ választásodról megállapította hogy a szavazók elégedetlen­sége csak részben jutott kife­jezésre a választás eredmé­nyeiben. A választási ered­mények az ország három kör­zetében — Flandriában, i vallon területen és Brüsszel­ben — 'egymástól eltérő képei mutatnak, két körzetber azonban az ellenzék jutott előbbre: a vallon területen e szocialisták, Brüsszelben pe­dig az ugyancsak ellenzék! FDF, s ez önmagában is azt tanúsítja, hogy a kormány politikája nem népszerű. á I

Next

/
Oldalképek
Tartalom