Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

■ PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XX. ÉVFOLYAM, 240. SZÄM 1976. OKTÓBER 10., VASÄRNAP Kialakul a korszerű városközpont Bsszé’getés Kovács Károllyal, a városi tanács elnökével Lapunkban annak idején hírül adtuk, hogy a városi tanács testületé június 25-i ülésén a városi tanács elnökévé választot­ta Kovács Károlyt, az ÉVIG ceglédi gyára addigi igazgatóját. Az új vezető számára az azóta eltelt időszak a legfontosabb teendők megismerésével, a közigazgatásba való bekapcsoló­dással telt el, és irányításával tevékeny munka kezdődött mind a testületekben, mind a tanács apparátusában. A tanácselnököt eddigi működéséről és a vezetése alatt álló apparátus célkitű­zéseiről kérdeztük. — Hogyan foglalná össze eddigi életpályáját? — Parasztcsaládból szár­mazom, az ötvenes évek ele­jén a Lenin Kohászati Művek­ben kitanultam az esztergá­lyos szakmát, s ott kezdtem dolgozni. Akkor indult ha­zánkban a nagy ütemű iparo­sítás, szakemberekre volt szükség. Az üzem javaslatára tovább tanultam. Szakérettsé­gi után elvégeztem a miskolci műszaki egyetemet, ahol mér­nöki diplomát szereztem. Gyulán a vízügyi igazgatósá­gon kaptam üzemvezető fő­mérnöki megbízatást, de en­gem az ipari termelés vonzott, és 1961-ben Ceglédre teleped­tem családommal. Főtech­nológus lettem a Ceglédi Vil­lamosipari Gyárban. — Részese voltam annak a nagyarányú fejlődésnek, amely a későbbi EVIG-ben végbement. Munkakörömnél fogva tervezője és megvalósí­tója voltam a gyártási rend­szer kialakításának. — Szerencsés időszak volt. Kevés mérnöknek adatik meg, hogy egy ilyen arányú fej­lesztést — gondjaival, örömei­vel — végigkísérhessen az el­gondolástól a megvalósulásig-, Sokat merítettem . igazgató, elődöm, Bartus Szilárd veze­tői gyakorlatából, emberségé­ből. Tragikus halála után, 1971-ben lettem a ceglédi gyár igazgatója. Azóta elvégeztem a Politikai Főiskolát, s az idei tavaszon az időközi tanácstagi választások során tanácstag­gá választottak, majd mosta­ni munkakörömbe kerültem.- — Milyen célokat tűzött maga elé jelenlegi posztján? — A tanácsi munka alapve­tő kérdéseit igyekszem mi­előbb megismerni, s bizonyos mélységig jártasságra kell szert tennem a különböző ágazatokban is. Ügy érzem, akkor állhatok helyt legjob­ban, ha megszerzem a legfon­tosabb ismereteket, amelyek nélkülözhetetlenek az irányí­táshoz. A fejlesztés területe szakmailag is közel áll hoz­zám, ezen a téren — az anya­gi lehetőségek határain belül — sokat lehet tenni a váro­sért. — Feladatunk a város meg­levő általános fejlesztési ter­vének felülvizsgálása, hiszen a múló idő módosítja a tenni­valókat. Ezzel egy időben el kell készülnie a városközpont részletes rendezési tervének. — A tervezőknek milyen el­gondolásból kell kiindulni? — Alapelvnek tartjuk, hogy Cegléd több évszázados me­zőváros jellegének megőrzése mellett kialakítsuk az ehhez harmonikusan kapcsolódó, korszerű városmagot Az ősit és az újat ötvöző tervek elkészítésére pályázatot hir­detünk a Szabadság és a Kos­suth tér jövendő arcának megformálására. Az az el­vünk, hogy a város vezető testületéi, a Hazafias Nép­front, a társadalmi és tömeg­szervezetek mellett az egész lakosság ismerje meg a terve­ket és vegyen részt a dönté­sekben. A kereskedelmi és gazdasági egységekkel össze­fogva hozzá kell látni az előkészítéshez, hogy a kivite­lezés a következő tervciklus­ban elkezdődhessen. — A szocialista demokra­tizmus további szélesítése a cél, a tanácstestület és a la­kosság véleményének figye­lembe vétele. Minden hasznos javaslatnak, ötletnek meghall­gatásra kell találnia. A testü­leti döntéseknek nagy a je­lentőségük, éppen ezért ezeket megfelelően elő kell készíteni, többféle megoldási javaslatot kimunkálni, és ezek közül alapos mérlegeléssel választa­ni. Ugyancsak nagy figyelmet kell szentelni a hozott határo­zatok végrehajtására, annak ellenőrzésére. A szakigazga­tási szerveknek erre minden lehetőségük megvan. — A várospolitikai tervek megvalósításában kulcsszerepe van a tanács műszaki osztá­lyának. Hogyan válhat még aktívabbá közreműködése? — Az újjászervezett osz­tály mérnökeinek, techniku­sainak lehetőséget kell adni, a napi hivatali teendők mel­lett, az alkotómunkára. Ne csak hivatalnokok legyenek, kapcsolódjanak be egyes ter­vek elkészítésébe, hasznosítsák a gyakorlatban a tanultakat. Ezzel időt is nyerünk, hiszen a tervezőintézet ekben egy-kéit évet kell várni míg a munka elkészül. A gyors kivitelezés alapja a késedelem nélküli cselekvés. Hasznos, ha a ter­vező a megvalósulást is fi­gyelemmel kísérheti. A mű­szaki osztály munkatársainak ez egyébként is feladata. — Eddig a tanács teendőiről volt szó. Mit vár a lakosság­tól? — Az ötödik ötéves terv céljai lépésről lépésre meg­valósulnak. A célcsoportos be­ruházások — lakások és járu­lékos létesítmények — előké­szítése és kivitelezése meg­kezdődött. Ez a munka szer­vezetten halad. A városbe­liek elsősorban környezetük szépítésében, rendezésében te­hetnek a legtöbbet. Ne legye­nek szemetesek az utcák, ga­zosak az árkok, kátyúsak az utak. A magunk részéről mi is intézkedéseket teszünk, de elvárjuk, hogy a lakosság is vegyen részt környezete ren­dezésében, megóvásában. Hasznos segítőtársak lehetnek a jövőben a maguk lakóhe­lyén a tanácstagok, a területi pártszervek, a népfront aktí­vái, az utca- és lakóbizottsá­gok vezetői. Tamasi Tamás SZÁNTANAK, VETNEK Lassú a kukorica, gyors a cukorrépa betakarítása A hét derekán befejeződött a silókukorica betakarítása a járás és a város közös gazdasá­gaiban. A 14 ezer hektárnyi ku­korica törése lassan indul, az idén elhúzódik az érés, sok helyen még zöldek a csö­vek, a tábláknak alig 400 hek­tár híja van eddig. Jól halad­nak a napraforgó betakarításá­val, bár ez is késve érett, két­harmada már magtárba ke­rült. A 600 hektár cukorrépá­nak több mint felét felszedték. Ezzel előbbre vannak mint a múlt év hasonló időszakában. Burgonyát összesen 384 hek­táron termeltek, de ebből csak 130 hektár volt a szövetkezet területe. Valamennyi helyen felszedték a termést. A korai szőlőfajták szüret elését befe­jezték. A fürtrothadás, főként azokban, tett kárt, a későbbi fajták ellenállóbbak. Azok szedésével folytatódik a mun­ka. A termés alig harmada, negyede a tavalyinak. A téli almát is szedik, sajnos a dán- szentmiklósi Micsurin Tsz-ben a jég nagy károkat okozott, nem exportképes a minőség. Az őszi vetések alá végzen­dő szántást már 9 ezer 500 hek­táron elvégezték, a tavasziak alá 5 ezer 200 hektáron, ez utóbbi a szükséges mennyiség 28 százaléka. A kedvező idő­járás nem akadályozza e fon­tos munka menetét. Az őszi búza vetésterve megközelíti a tízezer hektárt, ennek negyed­részén már földben a mag. A rozsvetés háromnegyed részét elvégezték, őszt árpából már csak kétszáz hektár van hátra. A Körösi úton Műszaki telep készül Cegléden, Monoron és Nagy­kátán jelentős építkezések ki­vitelezésén dolgoznak a Ceg­lédi Építőipari Vállalat szak­emberei, munkásai. Monoron az SZTK-rendelő készül, Nagy- kátán OTP-lakások alapozásá­hoz látnak. Cegléden, a tejipa­ri vállalat építkezését akarják határidőre befejezni. A járási székhelyen más feladatot is kaptak: a Volán 20. Vállalat műszaki telepének építését bíz­ták rájuk, ezt két év múlva kell rendeltetésének átadni. A munka 40 millió forintba ke­rül. Az alvállalkozók már a helyszínen dolgoznak. Év vé­gére befejezik a vasútállomás közelében a szállító Volán 1/11, Vállalat szociális épületét. Év végére tető alá kerül a Puskin utcában 18 OTP-lakásos épü­let, a földszintjén az Állami Biztosító korszerű irodái kap- I nak helyet. Üttörőegyenruhás gyerekek népes csoportja sereglett a na­pokban Törteién, a művelődési otthonban. Hatszázan vettek részt a csapatparlamenten. Az elmúlt két év úttörőmunkájá­ról Svábenszki Erika, a csapat­tanács titkára adott számot. Az őrizzétek a lángot! moz­galom a törteli gyerekek vi­lágnézeti, erkölcsi és hazafias nevelésére számos alkalmat adott. A rendezvények válto­zatosak voltak. Nőtt az érdek­lődés a tudományos expedí­ciók iránt. A hetedikesek és nyolcadikosok az orosz nyelvi versenyen a megyei élcsoport­ba jutottak, legjobbak közt szerepeltek az ifjú egészség- őrök és úttörőtűzoltók is. A Dó­zsa Termelőszövetkezetben je­lentős értékű társadalmi mun­Cseh István emlékkiállítás CSEH ISTVÁN Cegléden született 1916-ban. ősei két és fél évszázadra visszamenően jobbágyok, adósságokkal ter­helt a 23 holdas „birtok”, 9 testvér közül 5 élő. Iskoláit Cegléden, és a református konviktusban Nagykőrösön vé­gezte. Zenét tanult, kántor­vizsgát tett, írogatott a „Duna- Tiszaközi Nagykőrösi Hírlap”- ba. Segédkántori fizetéséből és alkalmi orgonái átékokból meg­takarított pénzén kezdett ta­nulni a Képzőművészeti Főis­kolán, 1939-ben. A háborús évek után 1946-ban kapcsoló­dott be ismét a művészeti élet­be, tanársegéd lett a Képző- művészeti Főiskolán, majd a szépen kezdődő művészi pálya egzisztenciális okokból 1948- ban megszakadt, felváltotta a tanárkodás. 1952-ben a Műsza­ki Egyetem rajzi tanszékére került, ahol tanársegédként, majd adjunktusként dolgozott. 1959-ben a szívét operálni kel­lett. 1965-ben leszázalékolták. Még tíz évig alkotott. Szükséges ez a rövid élet­rajz, hiszen szülővárosából is csak néhány barátja ismerte életének eseményeit — oly csendesen élt közöttünk. A főiskolán első mesterétől, Burghardt Rezsőtől, a termé­szetlátás finomságát, a látott világ minél tökéletesebb ábrá­zolásának gondolatát tanulta. A háború után — Kmetty Já­nos tanársegédjeként — érdek­lődése a világos képszerkezet, egyszerűen tagolt kompozíció felé fordult, ez irányította a kép minél tömörebb, zártabb megfogalmazásához. Műegye­temi tevékenysége során bon­takoztak ki festészetének sajá­tosságai. Az ábrázolt tárgyak­ban valami láthatatlan erő je­lenlétét érezzük képein. Való­sághű ábrázolása, valami meg­foghatatlan hatást sugároz. Azt sejteti, hogy a tárgy csak felszíne az anyagnak, melyből létrehozták. AZ ÖRÖKKÉ KUTATÓ, Líviátokat kereső művészek kö­zé tartozott, önkifejezési far­májának keresése közben bát­ran választotta o számára leg­megfelelőbbet a szerint, hogy az élet, az emberek, a táj vagy képzelete, milyen kérdést állí­tott elébe. Festészetében fellel­hető a táj és a tárgyak jelen­ségszerű, festői rögzítésétől a szerkezet és festőiség egybe­hangolását kereső törekvésig minden árnyalat. Művészeté­nek mindenkori jellemzője az egyszerűsítés szándéka. Ez a szándék vezette el ahhoz, hogy a szerkezeti felépítést helyezze a mondanivaló középpontjá­ba, a konstrukció és a szín egy­sége képezze legfőbb problé­máját. Képeinek felületi meg­munkálási módja — a széles, lendületes ecsetkezelés —, eb­ben a törekvésében technikai segítséget nyújtott számára. PEDAGÓGUS-MŰVÉSZ LÉ­VÉN, komoly festői munkás­ságával bizonyságot tett arról, hogy a felelősségteljes tanári munka nem teszi lehetetlenné a művészi tevékenységet. Alkotásai a múzeumi hónap jeles rendezvényeként most itt láthatók szülővárosában, a ceglédi Kossuth Múzeumban. Kocsis Gyula kát végeztek, segítettek a be­takarításban. A hasznosanyag­gyűjtés forintokat hozott a csa­pat pénztárába. Sok gyerek kért szót a csa­patparlamenten. Elmondták, milyen öröm számukra, hogy a termelőszövetkezet pinceklubot készített az iskolában, segítsé­get kapnak rendezvényeikhez. Vállalták, hogy parkosítják a klub előtti területet, egy napot pedig a konzervgyári előkészi- tőtelepen dolgoznak. Kérték. jelöljenek ki KRESZ-parkot a számukra és újítsák fel a tör­teli temetőben a csapat név­adójának, Helmeczi Mihálynak a síremlékét. A neves nyelv­újító sírjának gondozását to­vábbra is a gyerekek vállalták. Több raj kérte: épüljön Törte­ién játszótér, kapcsolódjanak be mind többen a Virágos is­koláért mozgalomba, vigyék előbbre az Együtt, egymásért akció nemes ügyét. Szeretné­nek iskolamúzeumot létesíteni. Az úttörőparlamenten részt vevő községi vezetők szívesen válaszoltak a kérdésekre, ja­vaslatokra. Fodor Imre tanács­elnök hozzájárult az erdei tor­napálya és a KRESZ-park épí­téséhez. Fajka János, a községi pártszervezet csúcstitkára megígérte, hogy az Egy brigád — egy raj kapcsolat megte­remtésében segít az úttörők­nek. Megválasztották a küldöt­teket is az albertirsai, járási seregszemlére, melyen a törte­li úttörőcsapatot hat gyerek fogja képviselni. A tanácsko­zás honvédelmi vetélkedővel és játékos akadályversennyel ért véget, vidám tábortűz lángja lobbant befejezésül. Gy. M. HÍJTFŐN Magyarország—Szovjetunió / V" ifjúsági labdarúgó-mérkőzés A magyar és a szovjet ifjú­sági válogatott hétfőn délután fél 3-kor Cegléden, a CVSE sporttelepén, barátságos labda­rúgó-mérkőzésen méri össze erejét. Még egy pont kell Fölényesen nyert a férficsapat Sportesemények, eredmények Új szárnnyal bővül az iskola Uj szárnnyal bővül a jászkarajenői általános iskola. Az egyemeletes épületrészben tanter­mek, napközis foglalkoztatók, mosdók, szertárak kapnak helyet. Abban lesz az ebédlő is. Apáti-Tóth Sándor felvétele Kézilabda: A férfi kézilabda NB II. leg­utóbbi fordulójában a ceglédi KÖZGÉP csapata fölényesen nyert az utolsó helyezett DÉL­ÉP ellen. A ceglédiek előnye továbbra is hat pont, s mivel már csak három forduló van hátra, csupán egy pontot kell szerezniük a bajnoki címhez, az NB I. B-be jutáshoz. KÖZGÉP SE—DÉLÉP 36:11 (14:5) KÖZGÉP: Szrapkó — Enye- di, Jónás (6), Bálint (6), Ma- lizs József (3), Túlik (8), Sza­bó Z. (10). Csere: Szabó L. — Gyenes (1), Ignácz (1), Szalisz- nyó (1), Malizs János. Tartja jó formáját az őszi idényben még egyetlen pontot sem vesztő KÖZGÉP. Klasszis különbség volt a két gárda kö­zött, a vendégek alárendelt szerepet játszottak, ezt igazol­ja a 25 gólos vereség. A megyei női bajnokságban a Vasutas pontot szerzett Nagy­kőrösön: Nagykőrösi DSK—Ceglédi VSE 10:10 (2:5) CVSE: Szelei — Lengyel, Molnár (5), Hódos (3), Vígh, Steffner, Katona (2), Csere: Farkas, Dankó. A ceglédi fiataloknak szünet után nem volt ellenszerük a hazai szabaddobásokat követő lövésekkel szemben, 10:9-re a CVSE vezetett. A Nagykőrös négy, a Cegléd két büntetőt hibázott. Ifjúsági eredmény: Nagykőrös—CVSE 22:4 (5:3) Góllövők: Dobozi (2), Ke- mencés (1), Bencsik (1). Teke: Az NB II-ben: Kecskeméti MÄV—Ceglédi KÖZGÉP 6:2 (2567—2525) Jók: Nyíri (469), Tornyosi (461). A KÖZGÉP-ben hárman nem érték el a 400 fás teljesít­ményt, így Nyíri és Tornyosi hiába szerepelt kitűnően, a rangadót a vendégek nyerték, I akik ezzel megerősítették má­sodik helyüket. Az NB Ill-ban: Bem SE—Csepeli Papir 6:2 (2568—2470) Jók: Nagy (452), Tarsoly (436), Tajányi (433), Murányi (423). A Bem csaknem 100 fá­val bizonyult jobbnak ellenfe­lénél. I Az NB tartalékbajnokság- ' ban: i FTC „B”—KÖZGÉP SE „B” 6:2 Asztalitenisz: A CVSE megyei ifjúsági baj­nokságban játszó fiú gárdája újabb biztos győzelmet ara­tott: CVSE—Váci Kötött 10:0 Győztek: Mala (3), Kottlár (3), Papp és a Mala—Kottlár pár. A megyei felnőtt bajnokság­ban: Vác II.—CVSE II. 11:9 Labdarúgás: Az Országos Ifjúsági Baj­nokság Keleti csoportjában: Nyíregyháza—Ceglédi VSE 3:1 Góllövő: Gyura. Az NB-es tartalékbaj­nokságban, a keleti csoport­ban: Ceglédi VSE II.—Nyíregyháza II. 3:3 Góllövők: Kovács, Bencsik, Varga. U. L. A 203. SZ. IPARI SZAKMUNKÁSKÉPZŐ INTÉZET villamosmérnöki és könnyűipari műszaki főiskolai végzettségű tanárt és iskolai könyvtárost vesz fel Jelentkezés: írásban, az intézet igazgatójánál. 2701 Cegléd, Hold u. 17. 1 Játszóteret, KRESZ-parkot kérlek Törteli úttörők tanácskozása Együtt, egymásért még többet tesznek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom