Pest Megyi Hírlap, 1976. október (20. évfolyam, 232-258. szám)

1976-10-10 / 240. szám

1976. OKTOBER 10., VASÁRNAP 5 Kölcsönhatás Fentről nézik az ezüstvárost Jmk szocialista brigádok a százhalombattai DKV-ban Egyesül és után Korszerű agrotechnika — nagyobb területen Ez év márciusában egyesült Tökölön a Vörös Csillag Ter­melőszövetkezet és a Petőfi Szakszövetkezet A megnöve­kedett területen — Vörös Csillag néven — most már ténylegesen felhasználhatják és alkalmazhatják a korszerű agrotechnika vívmányait az eredményes gazdálkodás érde­kében. Ezt pedig a számadatok is bizonyítják: 620 hektáron ku­koricát. 135 hektáron cukorré­pát, 190 hektáron búzát, 70 hektáron árpát, 57 hektáron rozsot termesztenek. Az idei termésátlagok mindenképpen biztatóak: búzából hektáron­ként 30,4 mázsát, rozsból 34,5 mázsát, árpából 38 mázsát ta­karítottak be. Legelőjükről 1800 mázsa szénát raktároztak el télire — állattartásra. Má­sodvetésként 50 hektáron nap­raforgót vetettek, s ezt az ál­latok téli takarmányozására használják fel. Bundies Péter tudósító DOBOZOS KONZERVKUKORICA Befejeződött a csemegeku­korica tartósítása a Kecskemé­ti Konzervgyárban. A ter­mékből, amely hároméves piackutatás után kapott új üzemrészt a gyárban. 427 va­gont dolgoztak fel. Az ameri­kai rendszerű gépsor naponta százezer 0,5—1 kilós dobozo­kat töltött meg a párolt, aranysárgaszemű kukoricával. A gyártmányfejlesztésre fel­használt külföldi tőkét áru­val törleszti a gyár. Az üzem­rész első termékével megkezd­ték a visszafizetést. Az NSZK- ba és Angliába exportálják a csemegekukoricát, ami a fo­gyókúrázók kedvenc csemegé­je. A dobozos konzervlcukori- cával a hazai kereskedelmet is ellátják, a’horgászok örömére. Tizenegy óra van, mindjárt dél lesz, s az olajváros fölött még mindig ott lebeg a köd­függöny. Az ott már Ercsi — mutat a távolba Horváth György, a százhalombattai vá­rosi pártbizottság titkára. — Hová megyünk? — kér­dem, hiszen nem árt tudnom, kik is lesznek beszélgető part­nereim. — Szocialista brigádokat ke­res, nem? Nos, elviszem két olyan brigádhoz, amelyik ta­lán a legnehezebb körülmé­nyek között dolgozik az egész DKV-ban. A munka akrobatái Gerencsér József főművezető kör'bemutat a műhelyben: — Ez itt a gépészeti karban­tartó műhelycsoport készülék­lakatos főműhelye. — Szép, hosszú nevük van! És mi a feladatuk? — A DKV—I. és a DKV—1T. valamennyi termelő készüléké­nek karbantartása, javítása, felújítása. — Egyszóval: téemká-. — Egyszóval: igen — hagy­ja helyben a főművezető. Furcsa viszont, hogy egyet­len — javításra váró — készü­léket sem látok a műhelyben. — Hol vannak a készü­lékek? A főművezetőnek arcizma sem rebben, született diploma­ta: — A vállalat területén, min­denütt: készüléknek nevezzük az összes, tartályjellegű beren­dezést, a tornyokat, levegőtar­tályokat és a csőköteges épít- ményelcet, amelyek lehetnek hűtők, hőcserélők vagy kon­denzátorok. — Hol javítják ezeket? — Természetesen a helyszí­nen. húsz-harminc méteres magasságban. Ha esik. ha fúj Ezt nekünk találták ki A főművezető csöppnyi iro­dája pillanatok alatt megtelik emberekkel. Egy részük a Ki­nizsi, más részük a Dózsa aranykoszorús szocialista ké­szüléklakatos brigád tagjai. A Dózsa brigád a régebbi, j 1966. október elsején alakult, s tizenkét főnyi tagsága akkor választotta vezetőjének a fiatal Antal Benedeket, amikor — 1970-ben — leszerelt a katona­ságtól és visszajött. A Kinizsi Pál nevét viselő brigád 1968-ban jött létre, 11 tagú, vezetője Milei István. A kérdésre, hogy vannak-e közöttük kommunisták, a Dó­zsa brigádból elsőnek a Ko­vács testvérek jelentkeznek. Ambrus akkor került ide Er­csiből. 1965-ben. amikor épp termeim kezdett az AV—I, az egymillió tonna kapacitású desztillációs üzem. Bátyja, Jó­zsef egy évvel később követte. Nomen est omen: a Kovács testvérek — kovácsok. Ambrus azt mondja: — Mikor meghallottam, hogy olajfinomító épül a kö­zelben, azt mondtam: na, ezt nekünk találták ki. Jöttem is mindjárt, amint lehetett. Nem sokkal utána kötél- fuxolóra volt szükség, s Ambrus — aki már a MA- DISZ-ban, majd 1947-től a kommunista pártban megszok­ta. hogy oda menjen, ahol szükség van rá — azonnal je­lentkezett. A tanfolyam Duna­újvárosban volt. de mit számí­tott az a pár kilométer annak, aki évtizedekig annyit tekert le naponta a kerékpárján Buda­fokig, amennyit a Tour de France élvonalbeli versenyzői edzés közben?! csökkentésére a munkaidőt maximálisan kihasználjuk, a különböző munkák mielőbbi befejezéséért szerzett műszak­áthelyezésben részt veszünk... A brigád minden tagja részt vesz a szakszervezeti, K1SZ- vagy pártoktatásban... Három fiatal brigádtagunk elvégzi a SZIM-tanfolyamot... Egy bri­gádtag csoportvezetői tovább­képzésre, egy pedig a szak- középiskola elvégzésére vállal­kozik ...” Szocialista módon élni A brigád szocialista szerző­dését böngészve kitűnik, hogy a harmadik fejezet — amely ezt a címet viseli: Szocialista módon élni — csaknem olyan hosszú, mint az, amelyik a munkavállalásokat rögzíti. Felsorolni is sok lenne, mi mindent tesz a brigád a szo­cialista jellem- és tudatfor­málás, a szocialista életmód el­terjesztése érdekében, a térítés nélküli véradásban való rész­véteitől, a személyenként 50 óra társadalmi munka elvégzé­séig. a vállalati vetélkedőktől a közös kirándulásokig, a Ba­rátság művelődési ház vezetői­vel kötött szocialista szerződé­sig. Magától értetődő, hogy aki tagja lesz valamelyik szocia­lista brigádnak, meghatározott időn belül köteles megszerezni — ha hiányzik — az általános iskolai végzettséget. Ez az elő­feltétele annak, hogy szak­munkás lehessen. Itt pedig in­kább két szakmája is van az embereknek, mint egy sem. Húsz-harminc méter magas­ban dolgozni, esőben, hófúvás­ban, tikkasztó hőségben, akkor is, ha már befejeződött a mun­kaidő — a téemkások praxisá­ban nem ritkaság Ny. E. A helyi lakásgondok enyhí-1 tését tekinti fő feladatának az Örkényi Építőipari Szövetke­zet az V. ötéves terv idősza­kában is. Jó hírüket a kör­nyéken már megalapozták. Augusztus 20-ra, nem egészen nyolc hónap alatt 16, úgyneve­zett csökkentett igényű lakást készítettek el a község nagy- családos, cigány lakosainak. Az év végéig még négy ilyen, egyébként kifogástalan minő­ségű, viszonylag olcsón kivite­lezett otthonba költözhetnek be a lakók, A tanácsnak jö­vőre újabb húszat adnak át a két szobás, 58 négyzetméte­res, ikerházakban csoportosí­tott lakásokból. Ezek alapo­zását már megkezdték. Megnyerik a bizalmat A tervidőszakban, a várható magánrendeléseket is figye­lembe véve, 105 lakás építésé­vel számolnak. Örkényben, 1878 után csökkentett értékű lakásokra megrendelés már nem lesz. Ezért, hogy építési tervüket teljesíteni tudják, mind több egyéni építkező bi­zalmát kell megnyerniük. Az első lépésként kedvez­ményes lakossági szolgáltatást vezettek be. Az egyéni lakás­építők számára betonkeverőt, szállító szalagot, darut, par- kettcsiszoló-gépet és más, hasznos berendezést, eszközt kölcsönöznek a hétvégeken. A bérleti díjak kedvezőek. Pél­dául a zsaluzatokat, az elhasz­nálódást figyelembe véve, ön­költségi áron kölcsönözhetik a saját erőből építkezők. A szövetkezet vezetői remé­lik, hogy az így kialakuló kapcsolatok nyomán a szak­ember nélkül szinte elvégez- hetetlen munkákat is mind in­kább tőlük rendelik meg. Láthatatlan konkurrencia Jelenleg ugyanis elterjedt a községben a kontármunka, amiért egyre magasabb árat Kérnek, ráadásul még garan­ciát sem vállalnak. Károsodik az állam is, hiszen e tevé­kenységért adót sem fizetnek. Mivel az ellenőrzés nehéz, a szövetkezet saját fegyverével veszi föl a harcot a láthatat­lan konkurrencia éllen: az ön­állóan elvégezhető munkához az említett eszközök kölcsön­zésével, a szakmunkákhoz gyors és jó minőségű gyakor­lati segítségnyújtással. Az elmúlt ötéves terv során a telephelyet sikerült kialakí­taniuk. Most a gépesítés idő­szaka következik. Az új gaz­dasági szabályzók hatására a korábbi 200 ezer forinttal szemben évente egymilliót fordíthatnak fejlesztésre. Mi­vel azonban hagyományos technológiával dolgoznak, a gépesítés legföljebb csak eny­híti a létszámigényt. Ez külö­nösen a kisegítő területre ér­vényes, hiszen jelenleg a se" gádmunkák zömét is a szak­munkások végzik. Jelentkező ugyan lenne, de az érvényben levő bértömeg-bérszinívónál gazdálkodás nem teszi lehe­tővé a felvételüket. A bér­tömeg kismérvű emelése már megoldást jelentene. A mun­kaerőgondot a szövetkezet egy dicséretes kezdeményezéssel is próbálja enyhíteni: a község­ből három csökkent munka- képességű dolgozót alkalmaz­nak az álpadlókhoz szükséges műanyagdugók előkészítésé­re. Ezzel nemcsak saját gond­jaikat mérséklik, hanem az érintett emberek számára is munka- és kereseti lehetőséget teremtenek. Szervezés, fegyelem Bár a szövetkezet elsősor­ban olcsó lakásokat épít, az év elején 12 százalékos nye­reségtervüket áprilisban 16 százalékra emelték. A harma­dik negyedévben várhatóan 16,5 százalékot érnek el. A jó eredmény annak is köszön­hető, hogy felismerték: a jó szervezés, a szigorú munka- fegyelem minden munkát nye­reségessé tehet. E kettős elv megvalósításával elejét lehet venni a határidők eltolódásá­nak és a minőségi kifogások­nak is. A szövetkezet iránti bizalom növekedését jelzi, hogy már ez ideig két egyéni megrendelést kaptáik a jövő évre. L. T. A LAKOSSÁG JOBB ELLÁTÁSÁÉRT Tizenhat Benta-Völgye bolt A Benta-Völgyében elkészült a húsüzem bővítése is. Eddig itt mintegy hétezer sertést dolgoztak fel. Most már ez a szám évi tizenöt­ezerre növekedett. A saját tervezésű és kivitelezésű sertésvágó és fel­dolgozó üzem minden igényt kielégít. Az üzem nemcsak Érclet és kör­nyékét látja el országszerte híres készítményeivel, hanem a fővárosba is szállít. Nagy Iván felvétele' Tizenhat elárusító boltegy­sége van az érdi Benta-Völgye Tsz-nek. Egy tej- és egy hús­boltja van Érden, 5 pecsenye- sütője Érden, Szentendrén, il­letve Százhalombattán, 4 zöld­ségboltja Érden és Százhalom­battám s egy cukrászdája Di- ósdon. A tsz gondoskodik a szentendrei Teátrum Étterem ellátásáról. Ugyanakkor a kis­termelők takarmányellátásához nagy segítséget nyújt az Érden és Százhalombattán levő 3 ta­ka rmánylerakat, szombaton és vasárnap is várja a háztáji állattartó­kat. Tavaly összesen 13 millió 517 ezer forint volt a bevéte­lük, melynek 2,4 százaléka; 329 ezer forint, volt a tiszta nye­reség. A fenti 16 bolt közül az idén nyitották meg az egyik pecsenyesütőt, június 1-tól üzemeltetik a Teátrum Étter­met, július 1-én nyitották meg a cukrászdát, az idén nyílt meg a 3 takarmánylerakat is. A la­kosság örömmel fogadta a kez­deményezést, s az új egvs.ágek is a régiekhez hasonló nagy forgalmat bonyolítanaik le. Na­gyon tisztességes nyereség a múlt évi 2.4 százalék. A Ben­ta-Völgye Tsz azonban olyan eredményesen gazdálkodik a többi ágazatban, hogy megengedhette magának az itt keletkező nyereség­arány további csökkenté­sét, hiszen az üzletek vásárlóinak jó része a termelőszövetkezet tagja, vagy alkalmazottja. Az idén 16 millió 440 ezer forint bevételt terveznek, melynek 1,5 százaléka: 240 ezer forint lesz a tiszta nyereség. A fenti bevételi tervet az év közben megnyílt új egységek várható forgalmának becslésével, az év közepén állították össze. Az áru jó minősége és az udvarias kiszolgálás vonzza a vevőket a tsz-boltoktoa, s miniden valószínűség sze­rint túlteljesítik az elő­irányzatot. Ha a nyereségszázalék nem is változik, a nagyobb árbevétel eredményeként növekedni fog a nyereség összege. József, az Élelmiszeripari Gépgyárat hagyta oda a köze­lebbi munkahelyért. Amint idekerült, azonnal belépett a Dózsa brigádba. (Akkor még nem volt szokásban az egyéves várakozási idő, afféle tagjelölt- ség. mint most!) A következő évben vegyipari lakatos átkép­ző tanfolyamot végzett, s a kovácsmesterség mellé így szerzett, második szakmát. Mindig a nehezét Rajtuk kívül még egy párt­tag van a Dózsában: Molnár András művezető. Gerencsér József főművezető, aki egyben a tmk pártalapszervezetének szervező titkára, az ő esetével példázza azt a kölcsönhatást, ami a szocialista brigádok és a kommunisták között fennáll: Molnár Andrást — vagy a Ki­nizsi brigádban Szabácsok Já­nost — a szocialista brigád­mozgalom, az embert próbáló, fokozott követelmények nevel­ték párttaggá; és megfordít­va: a kommunisták mindig a munka nehezét vállalják ma­gukra, példát mutatva a töb­bieknek. Neheze pedig — mi tagadás — akad bőven. Adódik mind­járt abból, hogy a tmk egy- műszakos munkahely, a válla­lat viszont folyamatosain üze­mel. Ebből következik, hogy a termelő berendezések — a ké­szülékek — zavartalan műkö­dését a téemkáso^ munkaide­jének letelte után is biztosíta­ni kelll „A Kinizsi Pál szocialista brigád felajánlásaival csatla­kozik a szakszervezeti és a KISZ-bizottság által meghir­detett élműhelypályázathoz, és célul tűzi ki az arany fokozat elnyerését... Ha a vállalat igényli, brigádunk részt vesz a vállalat beruházási munkái­ban, valamint az új üzemek indításában ... Vállaljuk, hogy a kommunista szombatokon teljes létszámmal részt ve­szünk .. A túlórafelhasználás Társasutazó fóliások Meggyei cseresznyével szegélyezett utcák — A falusi iskolaigazgató­nak nemcsak a gyermekek ok­tatása a feladata, hanem a felnőtt lakosság műveltségé­nek fejlesztése is és aligha vi­tathatja valaki, hogy az uta­zás, más tájak, más népek megismerése is művelődés — ezt mondja Imre Sándor, Szentlőrinckáta iskolaigazga­tója. Arról beszélgetünk ugyanis, hogy az idén úgy­szólván községi utazási irodá­nak csapott fel: két társas­utazást is szervezett külföld­re. Magas-Tátra és Bécs Augusztus végén vele együtt 44 falubeli kerekedett fel és indult négy napra az IBUSZ által rendelkezésre bocsátott autóbuszon Szlovákiába. Meg­látogatták Kassát, Eperjest, Lőcsét, Késmárkot, Poprádot, Rozsnyót, jártak az Alacsony- és a Magas-Tátrában. — Első osztályú szállodák­ban laktunk, frissítő volt a frizsiderben és rádió mindenütt meg televízió is a szobákban, amelyekhez fürdőszoba csat­lakozott. Az útvonalat én szer­veztem, az IBUSZ gondosko­dott a szállásról, az ellátásról és az egészért személyenként mindössze 1250 forintot fizet­tünk. Nemrég pedig, szeptember derekán 40 lőrinokátai Becsből tért haza. miután négy napon át járták az egykori császár- várost. Ez az út jó elszálláso­lással és ellátással 2100 forint­ba került, de nem emiatt vet­tek négy fővel kevesebben részt rajta, mint az előző tú­rán. A bécsi társasutazáson négy olyan utas is ott volt, aki Szlovákiát is megjárta. — Kik voltak az utazók? — A falu társadalmi réteg­ződésének keresztmetszetét ad­ták. Tsz-tag, ipari munkás, pe­dagógus, adminisztrátor. A legfiatalabb 16, a legidősebb 74 esztendős volt. Mindnyájan jól éreztük magunkat. A túl­nyomó többség még sohasem járt külföldön és aki már volt, az sem jószántából, a háború alatt vitték idegenbe. De az kínos élmény volt, ez meg örömteli. Okosan kell elkölteni Az útiköltség ugyan nem mondható soknak, de falusi ember régen, még ha véletle­nül egynek-egynek tegyük fel, akadt is rávaló pénze, nem költötte volna ilyen luxus­nak tekintett utazgatásra. A szentlőrinckátaiak most sem szűkölködők. Jóformán a köz­ség minden lakosa fóliás mű­anyag sátor alatt primőrt ter­mel és ezzel a nagyon fárad­ságos munkával szép mellék- keresetre tesz szert. Főleg eb­ből épült a sok új ház, s ke­rült az otthonokba a modern bútor, meg mindenféle ház­tartási készülék és gurul a faluban a sok autó. Most hát nem csak jut, ró is szánják a pénzt a külföldi utazásra. Az idén először megrende­zett külföldi túrákat jövőre, meg a későbbi években követi a többi. Azt közli Imre Sán­dor, hogy a jövőre a Szovjet­unióba, vagy esetleg Lengyel- országba, Jugoszláviába szer­vez társasutazást. Azt már négy autóbuszon 160 résztve­vővel. Egyébként tavaly Szegedre, az ünnepi játékokra rándult ki egy csoport lőrinckátai és hogy megismerjék e haza más vidékeit is, most országjáró utazásokat sürgetnek. Lesz az is esztendőre, persze csak a nyár vége táján, amikor már nem ad munkát a fólia. — Szorgalmasan kell dol­gozni, de a tisztességes mun­kával megkeresett pénzből okosan kell költeni — ez Im­re Sándor, nyilván mindenki álltai osztott véleménye, és az is tagadhatatlan, hogy szétnéz­ni a világban bárkinek hasz­nos, műveltséget gyarapító idő­töltés. Faiskola az iskolában Az igazgató helybeli föld- művescsaiád ivadéka, érthető hát, hogy iskolájában gyakor­lata tantárgyként éppen tíz esztendeje a földművelést ve­zette be. Iskolája tágas ud­varának 800 négyszögölén gyü­mölcsfaerdő díszük és hoz ter­mést. Most azonban az iskola­udvarban faiskolát is talál­tunk. A tavaly elültetett 1200 meggy- és feketecseresznye- csemetékből neveltek suhán- got a gyakorlati oktatásban részt vevő felső tagozatos gye­rekek. A suhángok ezekben a napokban kikerülnék az isko­la földjéből, a község utcái­nak egy részét ültetik be velük. Helyükbe újabb csemeték ke­rülnek, és jövőre a többi jár­da szegélyére. — A faiskola pedig — mondja Imre Sándor —, ha már ázentlőrinckáta minden utcája szegélyét gyümölcsfával ültettük be, akkor sem szű­nik meg. Áz a célunk, hogy a nagykátai járás minden köz­ségének utcáit meggy- és cse­resznyefa ékítse. A gyümölcs azé lesz, akinek a háza előtt terem és gondozza a fát. Mi a suhángot ingyen adjuk, azaz három év múltán megszemlél­jük. mi lett belőle, mert az esetleg kipusztult árát szigo­rúan behajtjuk. Ápolni kell a fát! A szentiőrinckátai általános iskola a gyakorlati oktatásnak, gyümölcsöskertjének hasznából íey részelteti 1978 őszétől a járás mind a tizenöt községét. Sz. E. 1 l Esőrendű [eladniuk a lakásépítés Az Örkényi szövetkezet tervei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom