Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-25 / 227. szám
A tanműhely udvarán Betonozzák, majd äszfalt burkolatot kap a Volán 1. Vállalat Körösi úti autószerelő tanműhelyének az udvara. A munkára megbízást a Városgazdálkodási Vállalat kapott, több mint 300 négyzetméter szilárd burkolatra van szükség. A képen: a terítésre szánt anyag érkezik. Apáti-Tóth Sándor Szakkörök, zenés estek // Ősz a művelődési házban Albertirsán is varrótanfolyam Az ősz beköszöntése a községi művelődési hátakban azt jelenti: szélesebbre kell tárni a kaput, ismét sokan fognak jönni, hogy részt vegyenek a szakköri és klubfoglalkozásokon, bemutatókon, előadásokon és más rendezvényeken. A délutánok és esték gyorsabban múlnak, hasznos időtöltéssel. Albertirsán, a Móra Ferenc Művelődési Házban már elkészült az októberi program. A hónap elején az ifjúsági klubban vetítik a Makra c. magyar filmet, amely lehetőséget ad, hogy a mai emberi tulajdonságokról, társadalmi problémákról vitázzanak. A fiatalok kedvére rendeznek nyilvános hanglemezbemutatót, népszerű táncd a 1 énekesek részvételével zenés műsoros estet. Sor kerül a filmklub előadására és ismeretterjesztő műsorokra, amely várhatóan a mítoszokkal és a valósággal foglalkozik. A hónap végére Albertir- sára várják egy-egy estre az Universal és a Syconor együttest. Lesz éjszakai filmelőadás a hét vége programjaként. Októberben megkezdődik a művelődési házban az angol és a német nyelvtanfolyam, valamint a szabás-varrás tanfolyam is. Mindháromnak népes hallgatósága lesz: a nyelvtan- folyamra gyerekek és felnőttek egyaránt jelentkeznek. A szabást, varrást megtanulni a fiatalokat várják: Remélik, hogy a gyermekgondozási szabadságukat töltő asszonyok közül is sokan úgy tervezik napjukat, hogy erre eljuthassanak. Szőlőszedök Vasárnap, ha a nyársapáti pincészet fogadja a termést, a Május 1. Ruhagyár ceglédi kollektívája segít a szőlőt szüretelni a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben. A lányok, asszonyok szívesen vállalták ezt az elfoglaltságot. Az augusztus 20-i munkás-paraszt találkozó alkalmával határozták el, hogy ha szükséges, szabad napjukat áldozva segí- tének a termés begyűjtésében. Most ötvenen jelentkeztek. PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI JAPAS ES XX. ÉVFOLYAM, 227. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT A Május 1. Ruhagyárban ixpúrtnövelő gazdasági célkitűzések Megfelelő a szalagok összhangja A Május 1. Ruhagyár ceglédi irodájába jól öltözött fia- . talember nyit be. Térül-fordul, I a szekrény mellől felemel egy | fekete diplomatatáskát, jegyzetet, idegennyelvű szakkönyvet, írószerszámot vesz elő, majd elnézést kérő mosollyal, ahogy belépett, úgy távozik. — Új megrendelőnk képviselője az NSZK-ból — magyarázza Meleg István, a ceglédi gyár vezetője. — Cége számára, egyelőre kísérleti jelleggel készül itt most 300 ballonkabát. Ha az anyagfelhasználás, a kivitelezés és a minőség megnyeri a tetszésüket, 5 ezer darabra kapunk megrendelést. Igen magas színvonalat kérnek, nagyon szigorú a mércéjük, még alaposabbak, mint más megbízóink. A bérmunka viszont devizát hoz az ország kasszájába és az exportnövelő gazdasági célkitűzések megvalósításában így mi is segíthetünk. A ceglédi gyárban készülő kabátok 80—90 százaléka tőkés piacra készül. Egyszerre több, gyakran hat, hét megrendelőnek teszünk eleget. Van, amelyiknek évek óta szállítunk és vannak újak is. A belkereskedelem két modell — 5 ezer darab — lánykakabát gyártására adott megbízatást. Igen tetszetősek, szállítjuk ezeket is. A gyár közvetlenül 16 nagykereskedelmi vállalattal van kapcsolatban, így tehát az ország minden részébe eljut, ami belföldi piacra nálunk készül. — Becsületére legyen mondva szinte minden dolgozónknak, megértették a feladatokat és mindent megtettek, hogy az éves tervet, melyet a tavalyi teljesítmény 104,5 százalékában jelöltek meg, teljesítsük. Az akcióprogramot februárban ismerhették meg a gyár dolgozói. Ahhoz, hogy 6 százalékos j béremelést hajthassunk végre 1 — 4 százalékos árszínvonal- I emelkedés mellett — 15—20 ; millió forintos többletterme- j lésre van szükség. A program I ennek megvalósításáért született A ceglédi gyár ebből 3 millió forint megtermelésére vállalkozott. A munkaversenyek jórészt a második negyedévben indultak, ettől kezdve számíthatjuk az eredményeket. A vállalások ! a munka színvonalának, a tel- I jesítmény százalékának növe- ' lésére, a zökkenőmentes szál- | lításra, a létszámstabilitásra és I a normaóra megtakarítására, i valamint a minőségre épültek. Hozzá kell fűzni, hogy a létszámkérdés, mivel nőket foglalkoztató ez a munkahely, állandó probléma. Sokan vannak gyermekgondozási szabadságon. Hiába dolgoznak a szálát gon kitartóan, száz százalék felett: mások teljesítményét ezzel csak részben pótolhatják. Az eltelt hónapok alatt a gyáregység 9446 tervórával többet teljesített, vagyis 101,8 százalékos tervteljesítés mellett 106,2 százalékos bérszínvonalat ért el. A negyedik negyedévben a szint megtartására kell törekedni. A ceglédi gyárban a havi eredmények azért szépek voltak, megfelelő volt a szalagok összhangja. Májusban és júniusban a munkaverseny jutalmaként 120 ezer forintot fizettek ki az élenjáró szocialista brigádoknak, A 14 szalag közül 13 havi 24—26 ezer forint mozgóbér jutalmat kapott. Velejárója ez annak, hogy ha nagy is az iram, kedvük van a munkához és igényesek a A KÖZÉPKORI MAGYAR- ORSZÁGON és máshol is Európában, későn települtek a fogadók, addig magánosok házai hívták be az utasokat, akikre ráesteledett. A szállásokon étellel, itallal és hálóheiyekkel látták el őket, istállót adtak a lovaknak, szénát, és abrokat. A legjobb kocsin sem bírtak megfordulni aznap ötven Kilométeren túli helységből. Bércéi és Cegléd a Duna—Tisza közti nagy út közepén van, meg kellett bennük pihenni, hálni éjszakára, hogy másnap elérjék valamelyik folyót. Okleveleinkben ismerünk egy szabómestert, aki 1444-ben Cegléden volt fogadós, nem főhivatású vendéglátó, hanem kézmíves mestersége mellett szállásadó, ma fizetővendég-szolgáltatónak mondanánk. Ugyancsak Ceglédről tudunk 1520- ből két szállásadót, Szondi Gergelyt és Zsengellér Gergelyt, akiknél az Andrási-napi vásárkor Mátyás és Benedek diák szállt meg. A török hódoltság korában terjedtek el a fogadók hazánkban, ezekről Evlia Cselebi, konstantinápolyi utazó tudósít bennünket, megjegyezvén, hogy bár sokfelé találkozott fogadókkal Magyarországon, a többek között Pesten kettővel is, ezekre azonban nincs szükség, mert az utast a lakosság szívesen látja szállásra. Buda visszafoglalása után hallatlan méretű mozgás kezdődött az országutakon, ezerszám nyikorogtak a Felvidékről visszatelepültek szekerei, a hajdani falukba, városokba, megszállni az elpusztult vidéket, és jöttek új népek is szerencsét próbálni a néptelen tájakra a csalogató birtokos nemesség fölhívásaira. Egyszeriben szükségessé váltak az állandó vendégfogadók, mert a szálláskeresők tömegeit a „fizetővendég-szolgálat” nem bírta fölvenni. Határunkban a XVIII. században már működött a Berceli, a Ceglédi és a Kecskési fogadó,. Később épült a Fehér ló, a Vörös ökör és a Zöldfa. Valamennyinek érdekes története van, és — a Kecskésit kivéve — áll mindegyiknek az épülete, de merőben más rendeltetéssel. Ezek a vendéglátóhelyek megkülönböztető neveket kaptak, leginkább máshonnan ismert példák után. A BERCELI FOGADÓ a pusztán épült, magas falakkal kerítve, mint valami erődítmény a via magnán, a hegyeknek mondott nagy agyagdombok ölében, barátságos meleggel és vetett ágyakkal várta az útonjárókat a nagy havazások idején, és az apácák borával, melyet a ceglédi tiszttartó bízott a kezére. A cegléd-irsai határvillongások perében, 1754. augusztus 8-án Mathias Kocz- ka, 58 éves fölsőszentgyörgyi minőségre. Áprilisban 4 százalékos béremelést hajtottak végre, júliustól további 2 százalékos követte. A ceglédi gyár dolgozói vállalták, hogy a teljesítményt növelve, az eddiginél hatékonyabban dolgoznak. — Ebben az évben egy kis átcsoportosítás történt nálunk, ez is a jobb munkához vezetett. Eddig volt olyan szocialista brigád, melynek tagjai különböző helyen dolgoztak. Megoldottuk a csoportosítást, most mindegyik a saját területén, egy szalagon van. így az értékelés is könnyebb. Ebben az évben két új brigád alakult. Bekapcsolódtak a kollektívába azok a fiatalok is, akik a nyáron szerezték meg a szakmunkás-bizonyítványt. Tizennégyen maradtak itt, a huszonnyolc közül. Pedig a többiekre is szükség lett volna — mondta Meleg István. — A többiek, akik elmentek, jórészt járásbeliek. A gyár képviseletében pedig felkerestük a családjukat is, ígértük, hogy anyagi támogatást kapnak, ha albérletben kell lakniuk. Erre egyikük sem vállalkozott. Most szeptemberben negyven fiatal kezdte meg a gyárban a szakma tanulását. Technikumba négyen jelentkeztek, ugyanennyien tanulnak az új rendszerű hároméves szakmai továbbképzésen. Négyen sikeresen érettségiztek a szakközépiskolában, dolgoznak és természetesen megkapják a bizonyítvánnyal szerzett béremelést. A gyár tanácstermében indul a kihelyezett oktatás azok számára, akik valamilyen oknál fogva még nem fejezték be általános iskolai tanulmányaikat. Két fiatal már „művezető-gyakornokként” dolgozik, készül majdani beosztására, ők követik a nyugdíjba vonulókat. — Van tanulási kedv, van munkakedv, élet a gyárban. Szeptember elején tartottuk meg az ifjúsági parlamentet. Hasznos és hangos volt. Sokan kértek szót, véleményükkel az ifjúságpolitikai határozat szellemében a kollektíva javát akarták. Remélhetően lelkesedésük az egész gyár ügyét még előbbre viszi. E. K. Ünnepi filmbemutató Msgesfeszüftség A brigádok meghívást kaptak A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság megalakulásának 28. évfordulója alkalmából Cegléden rendezik meg a Magasfeszültség című koreai film díszbemutatóját a Szabadság filmszínházban, szeptember 27-én, hétfőn este fél nyolc órai kezdettel. A vetítés előtt üninepi beszédet mond Banczik Tivadar, a Hazafias Népfront ceglédi bizottsága titkára. A bemutatóra meghívást kaptak a ceglédi szocialista brigádok is, mivel ez a kulturális esemény lehetőséget ad a városi vetélkedő elődöntőjéhez a pontszerzésre. Műszak uíáa Tanácsadás a gyárban Egészségről, életmódról, kamaszokról A Ceglédi Városi Tanács egészségügyi osztálya kihelyezett tanácsadást tartott a Ceglédi Konzervgyárban. A délelőtti műszak végén sokan maradtak ott, hogy meghallgassák ár. Bencsik Erzsébetet, aki a gyermeknevelésről, a szabad órák helyes kihasználásáról, a dolgozó nők időbeosztásáról tájékoztatta a gyárbelieket. Sokan tettek fel kérdést, egészségügyi problémáikkal kapcsolatban kérve választ. Szó került arról is, hogy a középkorúak, idősödők hogyan éljenek, hogy napjaikat egészségben és lankadatlan munkakedvvel tölthessék, ne rettegjenek a nyugdíjaskortól. A részvevők közül többen kértek tanácsot serdülő korú gyermekeik helyes nevelésével kapcsolatban is. Irodalmi bérlet Pódium 76—77 A ceglédi Kossuth Művelődési Központ az A. és B. színházi bérletsorozat, a gyermek bérlet mellett a most kezdődött színházi évadban Pódium elnevezésű irodalmi bérletet is kiad. A Pódium-sorozatban három előadást terveztek. Az egyik, a Parancsolj velem, tündérkirályné, Ruttkay Éva Kos- suth-díjas színművész estje. Műsorában szerepel Mikes Lilla és zongoristaként Hajdú Júlia. A hazudós című előadóesten Garas Dezső lép a közönség elé. Vallomások a költészetről: ez Béres Ilona és Kovács István közös estjének a címe. A negyedik Pódium bérleti előadás Psota Irén Kos- suth-díjas érdemes művész szereplése a terv szerint, aki a Töltsünk el egy édes órát című műsorát mutatja be. A bérleteket a művelődési központ irodájában lehet előjegyeztetni. A hét vége sportműsora Ismét Bem SE-Szegedi Dózsa labdarúgó-mérkőzés A spartakiád harmadik fordulója Labdarúgó-eredmények: Az országos ifjúsági bajnokság Keleti csoportjában szereplő Ceglédi VSE Török- szentmiklóson 1:1 arányban döntetlenül végzett, a gólt Nagy B. érte el. Az NB tartalékbajnokságban: Ceglédi VSE II.— Törökszentmiklós II. 2:1 (1:0) Góllövők: Bozsó és Zágon. A Vasutas sok helyzetet kidolgozott, de csak kettőt értékesített. Vasárnapi sportműsor: Spartakiád: A jubileumi spartakiád harmadik fordulója 9 órától Ceglédbercelen és Kocséron lesz. A harmadik körzet október 3-án, Jászkara- jenőn méri össze erejét. Asztalitenisz: A megyei csapatbajnokságban, a Mészáros Lőrinc általános iskolában, 10 órától: CVSE 11.—Göd II., CVSE ifi—Göd ifi. i Kézilabda: A Vasutas-sporttelepen, negyed 10-kor Ceglédi VSE—Váci Forte ifjúsági leánymérkőzés. 10 órakor: CVSE—Váci F. II. megyei, női összecsapás. Labdarúgás: A Vasutassporttelepen: az országos tartalékbajnokságban 10 órától Ceglédi VSE—Záhonyi VSE II. Az országos ifjúsági bajnokság keleti csoportjában 12 órától Ceglédi VSE—Záhonyi VSE. A gerjei sporttelepen délután bárom órától Bem SE— Szegedi Dózsa NB III-as találkozó. Szerdán a Felszabadulási Kupa-mérkőzésen a ceglédiek 3:0 arányban nyertek. Ökölvívás: A Vasutas-sportcsarnokban délután öt órakor Ceglédi VSE—Bp. Építők barátságos csapattalálkozó. Több korcsoportban lesz mérkőzés, ezek közül néhány érdekesnek ígérkezik. U. L. 4 Fehér ló, Vörös ökör, Zöldfa Régi fogadók Ma is ál! még a kocsiszín lakos „hite után vallotta, hogy midőn circiter 12 esztendős korában az alberti Borjú Csordát őriszte volna az Irsai határban, mint akkoron az albertiek árendás földjén, ezen darab réteken azon helyig, hol most a Czeglédi vendégfogadó vagyon, szabadon őriszte az borjúkat”. E fogadóhoz mészárszék is tartozott, valamint száznegyvenöt hold szántó, kaszáló, kert és kenderföld, a Nagy Álláson. harminchat hold rét, ezek adták a konyhára a húst, zöldségféléket, és fűszereket, a vendéglovaknak a szénát, zabot és az alomszalmát. Ez az egyetlen környékbeli beszállóhely, melynek udvarán még ma is áll a kőpilléres, nyitott nagy kocsiszín, vendéglátóipari műemlék. Kár volna elbontani. Aki az épületben körülnéz, olyan helyiségekben járhat, amelyeknek padlóját kétszázötven évig sok ezer vásáros kézműves, kereskedő, házaló, pásztor, komédiás, kupec, paraszt és katona tapodta. Mind szomjasak voltak, fáradtak és éhesek, de telve kalandokkal és érdekes történetekkel. Olykor szökött katonák, bujdosók és betyárok is megfordultak itt, nemkülönben pusztázó hadnagyok, a rend őrei és a tilosba járók üldözői. A falu újratelepítése óta békés német földmívesek, akik csöndesen iszogattak mindenkor a nagy sokadalmakban, s ha ritkán szót ejtettek a maguk nyelvén, az föl sem tűnt a többieknek, mert azok messziről jöttek és fülük megszokta az idegen beszédet. A hadjáratok alatt itt fegyverek csörögtek és véres sebesültek ültek a lócákon. , Az utolsó török háborúba erre vonultak a fényes hadak, délnek, hazafelé megint ide tértek be, megfogyatkozva. Majd ismét a napóleoni háborúk székely és román ezredei Erdélyből, s a negyvennyolcas szabadságharc magyar honvédéi és a hadiszerencse változásával, osztrák és horvát katonák. A fogadó a jelen század két nagy háborúját is átélte menekülőkkel és hadifoglyoké kai, bagariaszaggal és karbólSZä^äl SZOLT ITT A MUZSIKA, mikor, milyen, a magányos cimbalomtól kezdve ä réztrombitákig. Magyar, német, francia, orosz, horvát, cigány, román és rác dúdolt az ivójában jókedvében vagy szomorúságában. Négy hálószobája volt, és a borivó szobában léces kármentő állt, innen lépcső vezetett a pincébe, két kamrája volt, az egyik sötét, a másik nagy méretű, a konyhája téglával volt kirakva. Minden ablaka keresztvasas, belül táblák zárták el a kiváncsi szemek elől. Jókora ebédlőjében terítettek a barátkozóknak és egy kisebb szobában a nyilvánosság elől rejtőzőknek. Istállójába harminc lovat köthettek be és három tehenet. Volt egy nádtetős vágóhídja és jégverme, a nyolclábas kocsiszínnek gabonás padlása. E hatalmas épületet, a hozzátartozó mészárszékkel, most egy öregedő házaspár lakja egymagában. Hídvégi Lajos J
