Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-14 / 217. szám

A kodályi gondolat Éneklő ifjúság Megjelent a nagy díjas kó­rusok hanglemeze, mely „a 3. versenyciklus (1972—Í975) győzteseinek művészi teljesít­ményét rögzíti.” A felvételen négy gimná­zium és hat általános iskolai kórus szerepel, köztük a mo­non Kossuth Lajos általános iskola énekkara, Balázs Árpád —Nádas Katalin Kikeleti nap­köszöntő című művének elő­adásával. Szólót énekel: Saskó Mária, Radnits Ágnes, Kasibp Aran­ka. Zongorán kísér: Szabóky Márta, vezényel: Somogyi Rózsa. A lemez Kodály gondolatát juttatja el az ország minden fiataljához: „ ... nem sokat ér, ha ma­gunknak dalolunk, szebb, ha ketten összedalolnak. Aztán mind többen, százan, ezren, míg megszólal a nagy Harmó­nia, amiben mind egyek lehe­tünk. Akkor mondjuk majd csak igazán: örvendjen az egész világ!” MŰSOR MOZIK Gyömrő: Volt egyszer egy vadnyugat I—II., Maglód: Ne sírj tele szájjal. Mende: A Charlot-k bejárják Spanyolor­szágot. Monor, első előadáson: Szerelmem, Moszkva!, este: Éjfélkor indul útjára a gyö­nyör. Pilis: Azonosítás. Üllő: Hét tonna dollár. Vecsés: Vi­dám gazfickók. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Ecseren, 18-tól 20 óráig: az iskolai népi tánccsoport pró­bája. Gyömrő: 11-től 19-ig: könyvtári kölcsönzés, 18-tól a magnósklub, 19-től a fiatal utazók klubjának összejövete­le. Mendé-n, 18-tól 20-ig: a tánckar próbája. Péteriben, 18-tól 22-ig: ifjúsági klubfog­lalkozás. Közmű a lakótelepnek Monoron a befejezéshez közelednek a Schölmann utcai lakótelep csatornahálózatának megépítésével a Pest megyei Víz- és Csatornamű -Vállalat dolgozói. Sebő János és Lóié Ti­vadar helyére emeli az aknaszűkí» gyűrűt. A lakótelepen kiépített közmű teljes hossza csaknem 860 méter. Képünkön: a Sándor szocialista brigád tagjai egy 300-as azbesztcement-csövet fektetnek a helyére. Ifj. Fekete József felvételei A pálya széléről Szerencsés Végig izgalmas mérkőzést vívtak egymással Monor—Pilis 1:0 (1:0). Monor,. 1400 néző, vezette: R. Oszáczki. Alig haladta túl az óramu­tató az egy percet, máris a p:l!si kapuban táncolt a lab­da: Burján a tizenhatos vo­nalától szabadrúgást ívelt a pilisi kapu elé, Saller és Ocztos egyszerre ugrottak fel a labdáért, Ocztos előbb érte el és a kapujából kimozduló kapus feje felett, a hálóba lőt­te; öngól 1:0. A pilisi csapat erősen rohamozott. Az 5. percben Holánszki erős lövé­sét Dományi kiütötte, és a vé­dők szabadítottak fel. A 8. percben Gajdos fejese alig szállt kapu fölé. Nagy nyomás nehezedett a monori kapura, de Beleki, Somogyi, Jarábik, Gergely, Dodog, Halápi ön- feláldozóan és fegyelmezetten verték vissza a meg-megújuló pilisi rohamokat. A 12. perc­ben Sallai lövése alig szállt kapu fölé. A 20. percben ugyancsak Sallai növelhette volna a monori csapat elő­nyét, lövése centiméterekkel a kapufa töve mellett hagyta el a játékteret. A pilisi csapat ez­után majdnem egy kapura játszott, de a monori védelem. Dományival az élen, biztosan hárított. A 25. percben Gen- pelicki, majd a 28. percben Holánszki lövését védte bra­vúrral Dományi. A 36. perc­ben újabb bravúr: Földvársz- ki lövését védte Dományi. Pi­lisi támadásokkal ért véget a félidő. Szünet után 10 percig Monor támadott, de a pilisi védelem jól állt a lábán. Az 57. perc­ben Kuszenda lövése szállt kapu fölé. Az 59. percben Ho­lánszki kapufát lőtt. A 70 percben cserélt a pilisi csa­pat, Gengelicki helyett Takács jött be. Ezekben a percekben nagyon beszorult a monori csapat, de tagjai fegyelmezett játékukkal tisztázni tudtak. Ahogy közeledett a mérkőzés vége, úgy kezdtek a pilisi já­tékosok idegeskedni. A 75. percben Földvárszki J.-t ka­kaskodásáért. kiállították. Öt perccel később Holánszki Ha­lápit, a 82. percben Ocztos Ocelkát vágta fel. A 87. perc­ben tűzijáték alakult ki a monori kapu előtt, de Domá­nyi, majd Somogyi és Jarábik felszabadított. A két csapat végig izgalmas mérkőzést vívott egymással. Ügy fejtett, hogy a pilisi csa­pat nagy gólarányú győzelem­mel hagyja el a monori pá­lyát. Ez nem következett be, mert a monori gárda fegyel­mezetten, higgadtan játszott és szorosan fogott embert. A pilisi csapat minden tekintet­ben jobb, mint a tartalékos, megfiatalított monori csapat. Valamennyi hazai játékos dicséretet érdemel, küzdeni- tudásáért és lelkes játékáért. Közülük is kiemelkedik Do­mányi (a mezőny legjobbja), Somogyi és Jarábik. Monori serdülők—Pilisi serdülők 5:0. MEGYEI IFJÚSÁGI BAJNOKSÁG Monori ifi—Szigeíhalom ifi 1:1. Góllövő: Kiss. KÉZILABDA Gyömrő—Esze Tamás SE 28:21 (9:8) Gyömrő, vezette: Szabó. A gyömrőiek az alábbi ösz- szeállításban léptek pályára: Kovács S. — Kiss J. (György), Bagóczky T., Bagóczky S., Szabó, Hevesi, Novák. Az első félidő alacsony színvonalú küzdelmet hozott. Kiegyenlített játék folyt a pá­lyán. A vendégek néha túl ke­ményen igyekeztek útját állni a gyömrői támadásoknak. Az első félidő egygólos gyömrői vezetéssel zárult. A második 30 perc jobb já­tékot hozott. A hazaiak bát­rabban támadtak, mégis 20:19- ig nagyon szoros volt a mér­kőzés. Akkor — néhány lát­ványos akció végén — újabb gólokat szereztek a gyöm­rőiek, s végül biztos, ötgólos győzelmet arattak. A nagyobb arányú vereségtől csak kapu­suk mentette meg a vendége­ket. A közepes színvonalú talál­kozón, a gyömrőiek biztos győzelmet arattak. Góldobók: Novák (10), Sza­bó (7), Bagóczky T. (4), Ba­góczky S. (3), Hevesi (2), György. Jó: Novák, Kovács S., György. (vitéz—gér) / A P P S T M,É C Y £ I .H Í R.L A P IC Ü l ÖNKI -A,D Á S A XVIII. ÉVFOLYAM, 217. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 14., KEDD Tíz tcnulócsoporííal Oktató-nevelő munka az ecseri általános iskolában Délelőtti és délutáni műszak Az ünnepélyes tanévnyitó­kat követően megkezdődött a tanítás az iskolákban. Az új időszak feladataival együtt, nagyobbrészt az 1975/76-os tanév oktató-nevelő munkáját, eredményeit összegezte Ecse- re.n, tanácsülési beszámolójá­ban Parázsó Gézáné, az álta­lános iskola igazgatója. Az előző tanévben beírt ta­nulók száma 265 volt, külön­böző okok miatt (igazolatlan hiányzás, felmentés) négy ta­nulót nem osztályozhattak. Az iskola tanulmányi átlaga 3,6, néhány tizeddel jobb az 1974/75-ös tanévinél. A leg­jobb eredményt az első, illet­ve a hatodik osztály érte el. Bukás miatt négy tanuló ismé­tel osztályt. Az egy-két tantárgyból elégtelenre álló tanulók­kal, szám szerint huszon­eggyel, időközben pótló foglalkozást tartottak a pedagógusok. E tanulók valamennyien elér­ték az elégséges szintet. A mulasztási napok száma, az előző évihez viszonyítva emelkedett. Minden tanév megismétlődő feladata a pályaválasztás, amely a jó pedagógusi és szü­lői segítséggel, igen eredmé­nyes volt Ecseren. Az arány­lag kis létszámú VIII. osztály valamennyi végzőse továbbta­nult: egy gimnáziumban, ha­tan szakközépiskolában, nyol­cán különböző szakmák elsa­játítása végett iparitanuló­intézetekben kezdték a mosta­ni tanévet. Az MSZMP XI. kongresz- szusán is elhangzott: a tanórai és a tanításon kívüli munká­ban egyaránt szorosabbá kell tenni az iskolák és a közmű­velődési intézmények kapcso­latát. E feladatot a művelődési házzal és a könyvtárral ösz- szefogva igyekeztek megváló* sítani: az intézményekkel kö­zös program szerint dolgoz­tak, a könyvtárat rendszere­sen látogatják a tanulók, sok az olvasó gyerek. Nagy nép­szerűségnek örvendett a mű­velődésházbeli, a Világűr meghódítása című, kilencré­szes előadássorozat. A ta­nulók szívesen jártak az is­meretterjesztő előadásokra. Tanítványaik szabad ide­jének hasznos, tartalmas eltöltésére sok gondot, fi­gyelmet fordítottak az ecseri pedagógusok, gyakoriak voltak a kirándu­lások, a közös mozi-, színház-, múzeumlátogatások. — Mint korábban mindig, a múlt tanévben is kiemelt fel­adatunknak tartottuk a har­monikus személyiségformálás érdekében a testnevelés, a sport fejlesztését. Szerény adottsá­gaink ellenére, tanulóink igen eredményesen vettek részt a járási versenyeken. Sikeresen szerepeltek a járási szaktárgyi versenyeken, kul­turális vetélkedőkön is. Kitért a beszámoló az isko­lai úttörőélet bemutatására, szólt az iskola és a szülői munkaközösség együttműkö­déséről. Az iskola és az óvodák kapcsolata jó. Külön iskolai előkészítő tanfolyam szervezése nem volt szükséges, mivel va­lamennyi iskolába kerülő gyerek járt óvodába. Elbúcsúzva az óvodától, az 1976/77-es tanévre 37 iskolás korú gyermek iratkozott be, az utóbbi évek legnépesebb osztályaként indult a mostani első osztály. Az 1976/77-es tanévben is tíz tanulócsoporttal, váltott műszakban tanítanak Ecseren. J. L JEGYZET Az ígéret szép szó... Üriban, a Hold utcában la­kó néhány család joggal tü­relmetlenkedik. Jó másfél hó­nappal ezelőtt megrepedt az utcai vízvezeték csöve. Jelez­ték a hibát, melyet annak rendje-módja szerint, gyorsan kijavított a PVCSV vecsési üzemmérnökség: hosszabb szakaszon kicserélte a hibás csővezetéket, azóta van víz az utcában. Hivatkozva arra, hogy inzes a föld, nehézkes a munkagéppel az utcában mo­zogni — esős napok voltak éppen — csak részben temet­ték be az árkot, mondván, ha jobb idő lesz, majd befejezik azt a m.űveletet is. Nos, az idő jobb lett azóta, de úgy látszik, a vecsési mér­nökség dolgozói elfeledkeztek ígéretükről, mert még mindig nem hozták rendbe az emlí­tett szakaszt. Jogos tehát az ott lakók türelmetlensége. Ohr Józsefné, aki a Hold utca 4. szám alatt lakik és két gyermek édesanyja, a minap panaszosom mondta el a köz­ségi tanácson: „A téli tüze­lőt szeretnék megvásárolni, de a betemetetten árok miatt lakásunkat nem lehet jármű­vel megközelíteni, így a tüze­lőt sem tudjuk hazaszállítani Az ígéret szép szó, ha meg­tartják úgy jó! — ismerős és igaz e mondás. Higgyünk ab­ban, hogy csupán feledékeny- ségről van szó, s ígéretüket teljesítve, a vecsési mérnök­ség dolgozói mihamarabb be­temetik a Hold utcai mély árkot Üriban. (—dó) Folytatják a sorozást Ezen a héten folytatódnak a sorozások az MHSZ járási székhazában. Tegnap délelőtt az üllői és a vecsési fiatalok egy része volt. ma, kedden, szintén a vecsésiek, szerdán a pilisi 18 évesek vesznek részt az ilyen­kor szokásos tájékoztatón és foglalkozáson. Csütörtökön a maglódi, a nyáregyházi, pénteken pedig az ecseri, sülysápi és az úri fiatalokat jegyzik be a nyil­vántartásba. A ház előtt; a kispadon ff Őszi vasárnap A kora délután csendjét, nyugalmát, a Péterin áthúzódó út élénk autóforgalma töri meg. A házak előtti üldögélés- re, tereferére még nincs itt az idő, inkább csak a község vendéglátó egységének kör­nyéke hangos, mozgalmas ... A másik vendéglátóhely, amelyet Lőcsösnek becéz mindenki, jóllehet termelő­szövetkezeti borozó a hivatalos neve, a késő délutáni órák­ban nyit ki. KIK UTAZNAK? Ikarus—66-os fordul a ta­nácsháza előtti végállomásra. Az utasok után Zsoldi József buszvezető is leszáll a kocsiról. — Három órakor indultunk a vasúti megállóból, nem ké­sett a Pest felől jövő vonat — mondja. — Kik utaznak ilyenkor, va­sárnap délután — Kevés a bejáró, inkább a rokonlátogatásra menők, vagy ide érkezők vannak többség­ben. — És a Péteri fiatalok nem buszoznak ki a vasútra, hogy ott vonatra ülve, Pestre ruc­canjanak szórakozni? — Nemigen. A következő járat jó fél óra múlva, 15 óra 45 perckor indul a vonathoz. PACAL, POGÁCSA A buszvégállomástól mind­össze néhány lépésnyire ta­lálható a Monorvidéki ÁFÉSZ 741-es számú kisvendéglője. S bár bent is lenne hely, a kel­lemes időt kihasználva, egy- egy korsóval a kézben, inkább az utcán álldogálnak, beszél­getnek az emberek. Kőszegváry Géla üzletveze­tőtől jó hírt hallunk: — Július közepén dolgozni kezdett a konyhai rész, min­dennap kapható meleg étel. — Vasárnap is? — Igen, ma délután pacal lesz... És sül a tepertős po­gácsa is. A szépen festett belső terem üres, néma a zenegép. Hiába, korai az idő. De majd este ... DERŰS TEREFERE Péteri főutcáján sétálva, az' egyik ház előtt, a füves árok­parton idősebb férfi sütteti magát. — Ki kell'használni a me­lengető napsugarat, a reu­mámnak nagyon- jót tesz — mondja Tóth Lajos, és a fá­nak támasztott botokra mutat, nélkülük, bizony, járnia nehéz lenne már. — Csak egyedül nézelődik, sütkérezik? — Dehogyis! Kiülnek ide, a ház elé, a szomszédok is. Fél óra sem telik belé, s a ház előtti öreg padokon min­den hely gazdára talál. — Már csak a Mariska né­ni hiányzik. Ö gztán jó beszé­des asszony ám! — néznek a szemközi házra, vajon miért is késhet? Talán elszundított? Fejkendőjét igazítva, meg­jön Mariska néni. Pepper Pe­temé is, és kezdetét veszi a vasárnap délutáni terefere: mi újság a községben, a tsz- ben? Hol lesz lagzi? ... ki be­teg? ... ki halt meg? ... Persze, vidámabb dolgokról is szót ejtenek. Mariska néni csípős, tréfás, szövegével úgy megnevetteti a jelenlevőket, hogy a szomszédos ház udva­rán foglalatoskodó Mravik Ferencnét is kicsalja az utéá- ra. — Kukoricát morzsoltam, amikor hallom a nagy neve­tést, mondom, megnézem, mi van ... Pár perces nézelődés után visszarhegy. s befejezve a mor- zsolást, tányéron néhány fürt szőlőt hoz a beszélgetőknek. Alkonyodik. A művelődési ház egyik szegletében néhány fiatal asztali teniszezik, a má­sik helyiségben nyugdíjasok gyülekeznek, beszélgetnek, kártyáznak. TÁNC ÉS MOZI Rigó László, a művelődési ház igazgatója: — Szombatonként tartjuk a diszkót, a táncos esteket. Per­sze, a ház s a klub vasárnap is nyitva áll a fiatalok előtt, de szeretettel várjuk a nyugdí­jasokat is. Azért, hogy a vasárnap se teljen el zene nélkül, úgy ter­vezik, az őszi-téli hónapokban élő muzsikával, olyan ötórai teákat tartanak, amelyekre a középkorosztályt, a házaspá. rókát is be lehet majd csalo­gatniuk. — Néhány hete szünetel a művelődési házon belüli mozi­vetítés. Miért? — A mozigépészünket be­hívták katonának — mondja az igazgató, s még hozzáteszi: —r Sajnos, a mozi technikai felszereltsége sem mondható korszerűnek, kevés nézőnek, inkább gyerekeknek vetítet­tünk. — A jövőben nem is lesz mozielőadás? ■— Mozi nélkül mégsem ma­radhat Péteri ... A hét egyet­len napján, vasárnap vetítet­tünk. Az igazság az. hogy ne­héz olyan mozigéoészt találni, aki elvállalná az örökös vasár­nap délutáni elfoglaltságot. Jandó István

Next

/
Oldalképek
Tartalom