Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-09 / 213. szám

Szeptember 18-19-re összehívták a Hazafias Népfront VI. kongresszusát Ülésezett a HNF Országos Tanácsa Szerdán, a Parlament Va­dásztermében Kállai Gyula el­nökletével ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Ta­nácsa. Az elnökségben foglalt helyet többek között Apró An­tal, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagja, az ország­Megyei eszmecsere a közművelődésről mény. És ugyancsak a vá­rosi pártbizottság kezde­ményezte Cegléden is a Kossuth Művelődési Köz­pont közös fenntartását, amely alapvető változáso­kat eredményezett a me­gye legnagyobb városának köziművelődésében. Ez azonban még mindig csak a kezdet, hiszen hasonló össze­fogásra van szükség a me­gye más járásaiban is. És idézhetünk más pél­dákat is. Az abonyi Ságvá- ri Endre Termelőszövetke­zetben ma már a tagság fele tanul. Ezt az tette le­hetővé, hogy évenként há­romszázezer forintot fordí­tanak kulturális kiadások­ra, mely' összegből elsősor­ban a tanulni szándékozó­kat segítik. A toki Egyet­értés Termelőszövetkezet tavaly hatszázezer forintot, a dunavarsányi Petőfi Ter­melőszövetkezet pedig másfél milliót áldozott a kultúrára. Mindez a közművelődés lehetőségeinek a bővülését eredményezte. Ugyanakkor megteremtette a feltételét is annak, hogy a művelődé­si intézmények új módon, az új művelődési formák egész sorának a bevezetésé­vel segítsék a nagyobb tu­dás, a szélesebb látókör megszerzését. A művelődé­si házakban a kis közössé­geken alapuló munka ke'-" rült előtérbe. Programjaik mindinkább igazodnak a gyárak, gazdaságok dolgo­zóinak igényeihez. Haté­kony kapcsolat van kiala­kulóban a művelődési há­zak és a szocialista brigá­dok között. Klubokba tö­mörítik a brigádok tagjait, segítik kulturális vállalá­saik teljesítését. A megye múzeumai is mind hatékonyabban kapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. Ma már nem érik be azzal, hogy a múlt összegyűjtött kincseit tárják a látogatók elé. A hangversenyektől az iro­dalmi programokig, a ve­télkedőktől a filmvetítése­kig egyre sokszínűbbé vá­lik munkájuk. Mindez azért is lényeges, mert múzeu­mokban a leggazdagabb megye vagyunk. Hasonlóan örvendetes a változás a megye könyv­táraiban is. Könyvtáro­saink ma már nem csupán a könyvek ajánlói és köl­csönzői, hanem egyre in­kább aktív részesei egész közművelődési tevékeny­ségünknek. fró—olvasó ta­lálkozók, rendhagyó iroda­lomórák, ismeretterjesztő előadások színesítik prog­ramjaikat. s nyitják még tágabbra az emberek előtt a könyvtárak kapuját. S az irodalom népszerűsítése mellett egyre nagyobb te­ret kap a könyvtárakban a zene, a képzőművészet, s a többi társművészet is. A hatásos közművelődé­si munka az emberek ön­művelésének legfőbb segí­tője. Az önművelés állan­dósága pedig nemcsak az értelmes emberi élet igé­nye, hanem egyúttal a kor igénye is. Ennek és még sok más igénynek a kielégítését pe­dig csak jól felkészült nép­művelők segíthetik elő-. Mindazok, akik ma részt­vevői a nagyszabású szent­endrei tanácskozásnak, amely a továbblépés fel­adatait hivatott megvitat­ni. Prukner Pál K özművelődési tanács­kozást rendez ma Szentendrén a Pest megyei pártbizottság és a Pest megyei Tanács. E szé­les körű megyei eszmecse­re folytatása és egyben összegezése azoknak a vi­táknak és megbeszélések­nek, amelyekre a közmű­velődési párthatározat meg­jelenése óta jöttek össze a megye városaiban, nagy­községeiben és más telepü­lésein. A közművelődés számve­tése ma különösképpen ak­tuális, mivel elkészült a közművelődési törvényter­vezet, amely rövidesen az országgyűlés elé kerül. De aktuális azért is, mert ez nem csupán kulturális kér­dés, lényegesen több an­nál: a műveltségben való előbbrelépés nélkül nem juthatunk tovább a szo­cializmus építésében. A közművelődés a termelés­nek, a termelékenységnek, a további gazdasági fejlő­désnek jeleptős tényezője. És nem csupán a tudomá­nyos-technikai forradalom követeli a nagyobb tudást, hanem a szocialista demok­rácia kiszélesedése is. A műveltség és a demokrácia szorosan összefügg: hat és visszahat egymásra. A kö­zösségi életforma erősíté­sének ugyanis feltétele a több tudás, a szélesebb lá­tókör, a szocialista világné­zet. A továbblépés alap­kérdése tehát: minél több önálló gondolkodású, a vi­lág dolgaiban eligazodó, szilárd meggyőződést kép­viselni tudó ember mun­kálkodjon az előttünk ál­ló feladatok végrehajtásán. Mindebből következik: a közművelődés nem lehet csupán az egyes emberek vagy csoportok ügye, a köz- művelődés társadalmi fel­adat. A közművelődési párthatározat megjelenése óta elsősorban ennek meg­értetésében értünk el je­lentős eredményeket. A pártszervezetek, a kommu­nisták agitatív munkájának az eredménye az a szem­léletváltozás, hogy ma már a gyárak, gazdaságok, in­tézmények vezetőinek több­sége érti: a közművelődés a szellemi tőke továbbfej­lesztését, gvarapítását szol­gálja, s ezért a közműve­lődés kérdéseiben legalább olvan felelősségteljesen kell dönteniük, mint a legfon­tosabb termelési, termelés- fejlesztési tennivalókban. E z a szemléletváltozás alapvetően meghatá­rozta a megye köz- művelődésének irányát. Példák hosszú sora bizo- . nyitja ezt. Jól emlékszünk még mindannyian arra az akcióra, amelyet a váci járási pártbizottság kezde­ményezett, s amelynek nyomán ma már a járás minden művelődési intéz­ményének több gazdája, anyagi támogatója van. Ez egyetlen esztendőben any- nyit jelent, hogy kerek egy­millióval több jut a köz- művelődési feladatok vég­rehajtására. De jelenti azt Is, hogy megnégyszerező­dött a függetlenített nép­művelők száma a közös fenntartás bevezetése óta. A dicséretre méltó kez­deményezés azóta másutt is követőkre talált, s szá­mottevő eredményeket ho­zott. A ceglédi és a rác­kevei járásban szintén kö­zös fenntartásba került va­lamennyi művelődési intéz­gyűlés elnöke és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára. Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára beszá­molt a népfront VI. kong­resszusának előkészítő mun­kálatairól, majd ismertette az országos tanács szóbeli kong­resszusi beszámolójának terve­zetét. Az országos tanács jóvá­hagyta a kongresszus napi­rendjére, valamint munka- programjára vonatkozó javas­latokat, és a félesztendős or­szágos vitában elhangzott ész­revételek, javaslatok alapján átdolgozott, a kongresszus elé terjesztendő dokumentumokat. Az. országos tanács úgy ha­tározott, hogy a Hazafias Népfront VI. kongresszusát szeptember 18-ára és 19-re, szombatra és vasárnapra hív­ja össze. PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XX. ÉVFOLYAM, 213. SZÁM 80 FIM-ílt 1976. SZEPTEMBER 9„ CSÜTÖRTÖK Tovább gyorsítják Pest megyében a termékszerkezet korszerűsítését Az eddigi eredményekről, tennivalókról tárgyaltak a vállalatok vezetői = Huszonnégy Pest megyei vállalat vezérigazgatója, 1 igazgatója, pártbizottsági, illetve szakszervezeti titkára I vett részt tegnap azon a tanácskozáson, amelyet az | MSZMP Pest megyei Bizottsága hívott össze a termék- | szerkezet korszerűsítésének helyzetéről, eddigi eredmé- | nyeiről, s a tennivalókról. A tanácskozásnak a Mecha- ! nikai Művek adott otthont. A vállalat vezetői mindent | megtettek annak érdekében, hogy a résztvevők hasz- = nos tapasztalatokra tehessenek szert, s módjuk legyen | betekinteni azokba a módszerekbe, amelyeket társvál- i lalatok alkalmaznak termékszerkezetük átalakítása so- I rán. Jámbor Miklós, az MSZMP [ zető titkára, a tanácskozás el- Pest megyei végrehajtó bízott- j nőké köszöntötte a megjelen- ságának tagja, az SZMT ve- I tsket> soraikban dr. Betlej Sándor, kohó- és gépipari mi­niszterhelyettest, Krasznai La­jost, az MSZMP budai járás: lossmezi Pál és fogadta Knut fi norvég külügyminiszter elutazott hazánkból Losonczi Pál, a Népköztár­saság Elnöki Tanácsának el­nöke szerdán az Országházban fogadta Knut Frydenlundot, a Norvég Királyság külügymi­niszterét. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szintén szerdán hivatalában fogadta a norvég külügyminisztert'. Knut Frydenlund szerdán sajtókonferencián találkozott a magyar és a külföldi sajtó képviselőivel a Duna Inter- [ Continental Szállóban. Elmondotta, hogy kellemes benyomásokkal távozik Ma­gyarországról, s arra törek­szenek, hogy a további talál­kozókat is, miként mostani lá­togatását, az immár meglevő jó kapcsolatok további erősí­tésére használják fel. A továbbiakban arról szólt, hogy a magyar—norvég kül­ügyminiszteri tárgyalások konstruktív, nyílt légkörben folytak le, a tárgyalások kö­zéppontjában az európai hely­zet állt, de megvitattak más nemzetközi kérdéseket is, és foglalkoztak a kétoldalú kap­csolatok további fejlesztésé­vel. A Norvég Királyság külügy­minisztere szerdán elutazott Magyarországról. Búcsúztatá­sára a Nyugati pályaudvaron megjelent Púja Frigyes, Nagy János külügyminiszter-helyet­tes és a külügyminisztérium több vezető munkatársa. A külügyminisztérium saj­tófőosztályának vezetője tá­jékoztatást adott az MTI tu­dósítójának Knut Frydenlund hivatalos magyarországi láto­gatásáról: Kétoldalú kapcsolatainkról mindkét külügyminiszter ked­vezően nyilatkozott Megálla­podtak, hogy további erőfe­szítéseket tesznek hosszúlejá­ratú kereskedelmi megállapo­dás megkötéséi-e. A két kül­ügyminisztérium vizsgálat tár­gyává teszi, hogy milyen konkrét intézkedésekre van lehetőség a helsinki záróok­mányban foglaltak végrehaj­tása érdekében magyar—nor­vég viszonylatban. Kicserélték nézeteiket az 1977. évi belgrádi találkozó előkészítéséről. Mindkét fél hozzá kíván járulni ahhoz, hogy a belgrádi találkozó konstruktív szellemben tár­gyalja meg á záróokmány végrehajtását. alakításának eddigi eredmé­nyeiről, illetve hiányosságai­ról beszélt, részletezve néhány Pest megyei gyár ilyen irányú tevékenységét, majd az álta­lánosításra alkalmas tapaszta­latokat ismertette. A minisz­terhelyettes előadása után a helyi sajátosságokról Nagy József, az Ipari Szerelvény - és Gépgyár igazgatója, Beck Tamás, a Lenfonó- és Szövő­ipari Vállalat vezérigazgatója és dr. Sátor János, a Mecha­nikai Művek vezérigazgatója tartott korreferátumot. A mindvégig élénk érdeklő­déssel kísért előadásokat kö­vető vitában felszólalt Bernáth Dr. Betlej Sándor tartott vitaindítót. A képen jobbra Jámbor Miklós, balra dr. Sátor János. bizottságának első titkárát, Tóth Imrét, a Vegyipari Dol­gozók Szakszervezete Közpon­ti ' Vezetőségének titkárát, s Murányi Józsefet, a Textiles Szakszervezet Központi Veze­tőségének titkárát. Jámbor Miklós megnyitójá­ban elmondotta, hogy a ta­pasztalatcsere célja: meggyor­sítani a megye vállalatainál a korszerű termékszerkezet ki­alakítását, s fölmérni, hol tar­tanak e rendkívül fontos ten­nivalókban, Dr. Betlej Sándor szakbeve­zető előadásában a gépipari vállalatok termékszerkezet-át­Elhúzódott a növények érése Felkészült Pest megye az őszi betakarításra Viszonylag csendes a határ, még nem kezdődött meg a legtöbb munkát adó őszi nö­vények betakarítása. A termé­szet az idén a tavalyihoz ké­pest mintegy 10—12 napos ké­sésben van. A szeptember ele­ji esőzések késleltették a ku­korica, a cukorrépa és az egyéb növények érését. Mind­ez természetesen nem jelenti azt, hogy az üzemekben tét­lenkednek, ezekben a napok­ban sokrétű munkával kell megbirkózniuk a mezőgazdá­szoknak. Vetik a rozsot és az őszi árpát, szedik a burgonyát és javában tart a szüret. Pest megyében elsősorban az őszi érésű zöldségtáblá­kon, burgonyaföldeken és gyümölcsös kertekben szorgoskodnak az embe­rek. összesen 6200 hektáron vetet­tek őszi burgonyát a közös gazdaságok, melyből mintegy ezer-ezerötszáz hektáron vé­geztek a betakarítással. Hét­ezernyolcszáz hektár az őszi zöldség vetésterülete, ehhez jön még az 1000 hektár má­sodvetés. Az uborka és még egy-két korábban érő zöldség- féleség kivételével — melyet már leszedtek — a szüret fo­lyamatosan halad. A gyümöl­csösökben szedik a körtét és az almát. A téli alma szedését várhatóan a hónap második felében kezdik. A mezőgazdászok számára is nyilvánvaló, hogy az őszi munkacsúcs az idén lényegé­ben októberre húzódik át, és olyan nagy munkát ad, amire évek óta nem volt példa. Lényegében 2—2.5 hónapra sűrűsödnek az idén az őszi tennivalók. Pest megyében eddig a 13 500 hektárból csali 2 ezret ta­karíthattak be. de most, hogy a több napos eső után újra ki­sütött a nap, teljes erővel megkezdték a vágást és a tar­tósítást. A 40—50 milliméteres esők egyebek között visszafogták a cukorrépa érését, és ezért 10— 12 nappal elhúzódott a cukor­gyártási főszezon. A termelő­erőknek most azért kell igye­kezniük, hogy meggátolják a í'épaföldek , eső után várható gyomosodását. Cukorrépát 3 ezer 700 hek­táron termesztenek a Pest me­gyei közös gazdaságok. Első­ként a kiskunlaeházi Pereg Tsz kezdte meg szerdán a répa szedését. Az utóbbi napokban lehullott eső következtében jelentősen csökkent a répa cukorfoka, ezért szinte min­den gazdaság vár még néhány napot a betakarítás megkezdé­sével. Az előzetes becslések szerint 300 mázsa körüli megyei átlagtermést várnak. Általában szépen fejlődik ez a növényféleség. Országszerte törik a do­hányt; ennek a növénynek 60 százalékát takarították be ed­dig. A borászati vállalatok szintén felkészültek a szőlő- szállítmányok fogadására, se­hol sem lesz fennakadás az át­vételnél.. T. A. L. Tibor, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszámgyár igazgató­ja, Miskai Ferenc, a Magyar Ha­jó- és Darugyár váci gyáregy­ségének igazgatója, Rátosi Er­nő. a Dunai Kőolajipari Vál­lalat igazgatója, dr. Olajos Mihály, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Fövényesi Ervin, a Csepel Autógyár pártbizottságának titkára é» Kerényi László, az Egyesült Izzó váci gyárának igazgató­ja. A vitákon elhangzottakat dr. Betlej Sándor összegezte, s válaszolt a feltett kérdésekre. Jámbor Miklós elnöki zársza­vában annak a meggyőződésé­nek adott kifejezést, hogy a megyei pártbizottság e kezde­ményezése jónak bizonyult, igazolta ezt az a sok hasznos javaslat is, amelyet a részt- , vevők, illetve a felszólalók ez alkalommal elmondották a jó módszerek terjesztése ér­dekében. A részletes beszámoló a 3. oldalon. KOZELET I.osonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke tegnap hivatalá­ban fogadta C. D. Msuya tan­zániai iparügyi minisztert, aki a két ország közötti gazdasá­gi kapcsolatok időszerű kérdé­seiről folytat tárgyalásokat ha­zánkban. Gáspár Sándor, a SZOT fő­titkára vezeti azt a magyar szakszervezeti küldöttséget, amely tegnap az NSZK-ba utazott, a Német Szakszerve­zeti Szövetség meghívására. Ribánszki Róbert, a Magyar Népköztársaság új pekingi nagykövete szerdán átnyújtot­ta megbízólevelét Ulanfu- nak, a Kínai Országos Népi Gyűlés állandó bizottsága el­nökhelyettesének. A nagykö­vetet fogadta Csiao Kuan-Hua külügyminiszter is.

Next

/
Oldalképek
Tartalom