Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

1976. SZEPTEMBER 8., SZERDA ucnn •m K/mtatf 7 Heti jogi tanácsok A megyében huszonhárom kocsin: ATI Tanfolyamra járnak Cegléden a íogatosok Az Srökségböl való kizárás­ról, illetve kitagadásról. S. I. érdi olvasónkhoz ha­sonlóan többen tették már fel azt a kérdést, mi a különbség az örökségből való kizárás és a kitagadás között, valamint a házasságon kívül született gyermek is örököl-e. A Polgári Törvénykönyv szerint az örökhagyó azt a Személyt, aki törvényes örö­köse, vagy azzá válhat a ké­sőbbiekben, kizárhatja a tör­vényes öröklésből, mégpedig más személynek örökössé ne­vezésével, vagy végrendelet­ben tett kifejezett nyilatkoza­tával. A kizárást nem kell megindokolni. Kizárás esetén azonban a kötelesrész még megilleti. Kötelesrész a tör­vényes örökrész fele. Ha pél­dául egész házingatlan a ha­gyaték, és két gyermeke van az örökhagyónak, akik közül az egyiket kizárta az öröklés­ből, akkor a törvényes örök­rész (V2 házrész) fele, vagyis példánknál maradva */, ház­rész. Ha az örökhagyónak az a szándéka, hogy leszármazó- ja vagy már törvényes örökö­se semmit sem, még a köteles részt sem örökölje, akkor a kitagadás jogi formáját kell választani. A kitagadást azon­ban alaposan meg kell indo­kolni. Ilyenre pedig csak ak­kor kerülhet sor, ha a köteles­részre jogosult az öröklésre érdemtelen, az örökhagyóra vagy házastársára, azok életé­re^ tört, vagy egyéb súlyos bűncselekményt követett el sérelmére. Kitagadásra ok le­het, ha például a gyermek vagy azok hiányában a feleség a törvényes eltartási kötele­zettségét megsértette. Ha a beteg, tehetetlen szülőt sú­lyos nélkülözésnek teszi ki. Akkor is kitagadható a tör­vényes örökös, ha erkölcstelen életmódot folytat vagy a bíró­ság súlyos börtönbüntetésre ítéli. Ez utóbbi felsorolásokból is látható, hogy nagyon ko­moly és alapos indok szüksé­ges ahhoz, hogy valamelyik törvényes örökös kitagadható legyen, és ennélfogva a köte­lesrészre sem tarthasson igényt. A nyugdíjasok Jogosultságá­ról. Nincs olyan ügyfélfogadási napunk, hogy ne keresné a jogi tanácsadást egy-egy nyugdíjas olvasónk. Sérelmük sokszor vélt sérelem, de nem egy esetben indokolt a panasz. Van, akinek szabadságát nem adják ki, van, akit kívül re- kesztenek olyan dolgokból, amelyet más munkaviszony­ban álló 'dolgozók megkapnak. Ez utóbbi esetben a kollektív szerződéseket sérelmezik. Leg­utóbb azt panaszolta egyik olvasónk, hogy nyugdíját szü­neteltették munkaviszonyába tekintettel. Ez utóbbi esetben például azt állapítottunk meg, hogy pontatlanul tájékoztatott bennünket a levélíró: nem azért szüneteltették a nyugdíj- folyósítást, mert munkavi­szonyban áll, hanem, mert a foglalkoztatási ideje a naptári év folyamán, arra a munka­körre előírt foglalkoztatási keretet — az évi 840 órát — meghaladta. Mivel bizonytalanságot fel­tételezünk a jogszabályok al­kalmazásában, ezért ismertet­jük a legújabb hivatalos ál­láspontot. A nyugellátások és baleseti nyugellátások folyósítására vonatkozó rendelkezések sze­rint a munkaviszonyban fog­lalkoztatott öregségi, rokkant­sági és baléseti rokkantsági nyugdíjas nyugdíját mindad­dig folyósítani kell, amíg a foglalkoztatás ideje a naptári év folyamán a foglalkoztatási keretet (általában az évi 840 órát) nem haladja meg. El­lenkező esetben — az előírt mértékben és módon — a nyugdíj szüneteltetésének van helye (1975. évi II. tv. 99. §.. 17/1975. (VI. 14.) MT számú rendelet 202—212. §., 3 1 975. (VI. 14.) SZOT számú szabály­zat 132—143. §.). Az a körülmény, hogy a munkaviszonyban álló dolgozó nyugdíjas: a fentiekből kitű­nően csak a nyugdíjának fo- folyósitása körében válthat ki korlátozásokat, de nem érinti a munkaviszonya alapján őt megillető járandóságokat, így különösen munkabérét, a sza­badságának tartamára járó dí­jazását, a munkaszüneti nap miatt kiesett munkaidőre járó átlagkeresetét stb. E járandó­ságok ugyanúgy megilletik, mint az azonos munkaidő­beosztás és azonos egyéb fel­tételek mellett foglalkoztatott, nem nyugdíjas dolgozókat. A túlóra rendelkezés helyes * 11 értelmezéséről. Van olyan értesülésünk ol­vasóinktól, hogy egyes mun­káltatók csak a munkaidő vé­gén, egyfolytában végzett túl­munka után állapítják meg a túlórapótlékot. így egyik ol­vasónk arról panaszkodott, hogy van olyan munkanap, amikor munkakezdés előtt egy órával megkezdi a munkát és a munkaidő befejeztével to­vább dolgozik. Csak a munka­idő befejezése utáni munka­órákat számolják el, a mási­kat szabad időben adják ki. A panaszos, aki egyébként munkásállományban dolgozik, nem tartott igényt a szabad időre, mégis annak felhaszná­lására kötelezték. Ez szabály- ellenes, és túlórapótlék helyett szabad idő csak annak jár, akire vonatkozóan o kollektív szerződés úgy rendelkezik, illetve a Munka Törvény- könyvében foglaltak szerint, például munkaidejét saját maga osztja be, kötetetlen munkaidőben dolgozik, vezető állású stb. Munkásállományú dolgozó, csak ha kifejezetten kéri a szabad időt, akkor le­Egy gyári munkás úgyneve­zett házilagos kivitelezésben családi házat építtetett. Az asz­talosmunkák elvégzésével ipar­igazolvánnyal rendelkező asz­talost bízott meg, akinek a munkadíjat azonnal kifizette. A munka elkészült, de az épít­tető különböző minőségi kifo­gásokat emelt: az ajtók, az ablakok nem voltak megfele­lőek, azokat ki kellett javíttat­ni, majd az asztalos ellen a már korábban kifizetett összeg visszatérítéséért, valamint a hi­bás alkatrészek kijavításának, kicserélésének költségei miatt, 11 ezer 800 forint megtéríté­séért part indított. A pestvidéki járásbírósági tárgyaláson az asztalos tagad­ta, hogy hibás anyagot adott és rossz munkát végzett. A kihallgatott igazságügyi épí­tész-szakértő azonban megerő­sítette, hogy a felhasznált nyí­lászáró szerkezetek a szab­ványnak nem felelnek meg, és beépítésük szakszerűtlenül tör­tént. Ezek után a járásbíróság az asztalost hatezer forint megfizetésére, az építtetőt pe­dig a hibás ajtók, ablakok ki­szolgáltatására kötelezte. Fel­lebbezésre a Pest megyei Bí­róság az ítéletet helybenhagy­ta. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely mindkét alsófo­kú ítéletet hatályon kívül he­lyezte, és a járásbíróságot új eljárásra, valamint új határo­zat hozatalára utasította. A határozat indoklása sze­rint a felek által kötött vál­lalkozási szerződés érvényte­len, mert az asztalos a szer­ződéskötéskor, illetve a mun­kálatok teljesítése idején ipar­engedéllyel nem rendelkezett. Ilyenkor általában a szerző­dést megelőző állapot helyre- állítása szükséges, vagyis az asztalos a kapott munkadíj összegének visszatérítésére lenne köteles. Abban az eset­ben, ha a szerződéskötés előtti helyzet nem állítható helyre, a bíróság a szerződést hatá­lyossá nyílváníthatja, és az esetleg ellenszolgáltatás nél­kül maradó teljesítés visszaté­rítéséről rendelkezhet. A bí­róságoknak tisztázniuk kellett hét túlórapótlék helyett csúsz­tatást adni. Egy másik érdekes, de sza­bálytalan eljárásról is kap­tunk tájékoztatást. Hasonló az előző esethez addig, hogy a dolgozónak a hét két napján reggel, munkakezdés előtt egy-egy túlórát kell ledolgoz­nia. Ugyanezen napokon a munkaidő befejezése után, szintén 2—2 túlórát dolgozik. A vállalatnál külön veszik a két túlórát és ezáltal a dol­gozó anyagilag károsodik. Ugyanis az ugyanazon a na­pon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalé­kos, a további két órájára öt­ven százalékos, az ezt megha­ladó időtartamra pedig száz- százalékos pótlék illeti meg. A vállalat kora reggeli túlmun­kát szabályosan huszonöt szá­zalékkal számítja, és az ugyanazon a napon a munka­idő befejezése után ledolgozott két túlórát szintén huszonöt százalékkal, ami pedig már szabálytalan. A túlórákat ösz- sze kell adni, eszerint a dol­gozó egy napon három túl­órát végzett, és ebből két órát huszonöt százalékkal, egy órát pedig ötven százalékkal kell számítani. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyel­mét, hogy a Pest megyei Hír­lap szerkesztősége minden hé­ten szerdán, délután 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasói részére a Hírlapkiadó Vállalat (Bp. vili., Blaha Lujza tér 3.) földszinti tanácsadóter­mében. volna, melyek voltak azok a nyílászáró szerkezetek, és mi­lyen értékűek, amelyeket a ki­javításkor utólag felhasználtak, és melyek azok, amelyeket el­távolítottak. A véglegesen be­épített anyagok értékét az asz­talos javára el kell számolni. — Az építtető igényét az asztalos hibás teljesítésére ala­pította — hangzik tovább a határozat indoklása. Adatok vannak, hogy az általa elké­szített ajtók, ablakok nem min­denben feleltek meg a köve­telményeknek. Amennyiben az építtetőnek ebből kára kelet­kezett. nincs jogi akadálya an­nak, hogy az asztalos kártérí­tési felelősségét a bíróság meg­állapítsa. Ezt a felek közötti szerződés érvénytelensége sem akadályozza meg. A helyes döntéshez azonban a tényál­lás további felderítése szüksé­ges. Az új eljárásban a szak­értőt ismét meg kell hallgat­ni, így arra vonatkozóan is, hogy a nyílászárók kicserélése mennyiben volt indokolt. Tisz­tázni kell azt is, hogy az asz­talos magatartása folytán az építtetőnek mennyi többletki­adása, illetve kára merült fel. Csak ezek ismeretében lehet elbírálni azt, hogy ezt a kárt a peres felek milyen arányban kötelesek viselni. H. E. A művezetőképzésről a 8/1976. (VIII. 29.) KPM. rende­let rendelkezik, amely a Ma­gyar Közlöny 65. számában je. lent meg. A honvédelmi hozzájárulás levonásával kapcsolatos egyes feladatokról 321/1976. (PM. XI.) szám alatt elvi állásfoglalás jelent meg a Tanácsok Közlö­nye 37. számában. A lakásszövetkezetek köz­üzemi díjai kiegyenlítésének egyes kérdéseiről, ugyanitt, fontos tájékoztatót olvashat­nak az érdekeltek. A részesedési alapnak a dol­gozó lakásépítésének támoga­tásáról való felhasználásáról a Pénzügyminisztérium és az ATI, annyit jelent, mint Autóközlekedési Tanintézet. Az ország legnagyobb közleke­dést oktató apparátusáról van szó. S ha már földrajzi érte­lemben akarjuk kifejezni az intézmény nagyságát, termé­szetszerűleg Pest megye sem maradhat ki a sorból. Mert a hét kirendeltségen összesen huszonhárom gépko­csin képezik a jövő autósait. Most, a tanév kezdetekor mind többször hallat magáról az is­kola. Ugyanakkor az ATI is bekapcsolódik a korszerű okta­tási rendszerbe: Érden, Vá­cott és Szentendrén — közép­iskolákban, szakmunkáskép­zőkben — tanítják a diákokat gépjárművezetésre. Az elméle­ti képzés ingyenes, szakkör formájában ismerkednek a hallgatók a műszaki egyszer­eggyel, valamint a KRESZ- szel. Majd az iskolában tanító tanárok, akik szakoktatói bizo­nyítványt szereztek korábban, „ültetik” kocsira a gyerekeket. A tanintézet Pest megyei igazgatósága érdekes kezdemé­Milyen legyen a nagyobb alapterületű családi ház? A többgyermekes családok és a több együtt élő család közös otthona csak több szo­bás lehet. Az ilyen családi há­zak belső elrendezése akkor gazdaságos, ha több szintesre építjük a lakást így — szin­tenként — lehetséges az el­különülés, a zavartalan, nyu­godt pihenés. Különösen kedvező megol­dás a tetőtérbeépítés, mert egy­szerűen bővülhet a lakás a csa­ládtagok számának gyarapo­dásával: csupán még egy für­dőszobát kell építeni a felső szinten. Ezúttal a Pest megyei aján­lott tervgyűjteményből a Tár­nok nevű épületet mutatjuk be: Egyaránt elhelyezhető a te­lek oldalhatárán, vagy szaba­don állóan. A földszinten az előszoba, a gardrób és há­rom szoba található egymás mellett. Az előtérből nyíló ét­kezőkonyha 9,4 négyzetméter alapterületű, benne beépített konyhabútor és étkezőgarnitú­ra részére van hely. A kamra a konyha mellett található, s a földszinten helyezték el a W. C.-t és a fürdőszobát is. Minisztérium, valamint a Munkaügyi Minisztérium 322/1976. PM—ÉVM—Mü.M szám alatt elvi állásfoglalást tett közzé, amely a Pénzügyi Közlöny 21. számában jelent meg. A pályakezdő fiatalok mun­kahelyi beilleszkedését előse­gítő feladatokhoz irányelveket adott ki a Kohó- és Gépipari Minisztérium, amely a hivata­los lapjuk 32. számában jelent meg. A tsz-tagok háztáji állattar­tásának, zöldség- és gyü­mölcstermelésének ösztönzésé­ről, a Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium köz­leményt adott ki a MÉM. Ér­tesítő 20. számában. ; nyezést indított el. Az általá- |nos iskolák számára úgyneve- I zeit szakreferensképzést vál­lalt magára. Negyven pedagó­gust iskolázott be, hogy ők ad- I jak tovább ismereteiket az ifjú i korosztálynak. De tanulni sohasem szé- I gyen. Különösen akkor nem, | ha a tanulópénzt gyakran túl : drágán „mérik”. A segédmotor­át kerékpárosokra és a fogatosok- ra gondolunk, akik sűrűn sze­repelnek a baleseti híradás­ban. Az ő, és valamennyiünk ér­dekét szem előtt tartva hatá­rozta el az ATI, hogy az elmé­leti képzettség megszerzésére tanfolyamot szerveznek szá­mukra. Nyár elején jelent meg a felhívás a Ceglédi Hírlapban. Ugyanis ebben a városban tudtak érdemben megállapod­ni az ATI illetékesei a hely­beli közlekedésrendészettel. S a közlemény nem várt felbuz­dulást hozott. Csupán Cegléd­ről négyszázan jelentkeztek az oktatásra. Nyolcvanan már be­A bejárat előtt nagyméretű, részben fedett terasz van. In­nen nyílik a tüzelőtároló. A ruhatárból egykarú lépcső ve­zet az emeleti részre. A tető­térben két, 14,8 négyzetméte­res hálót és fürdőt terveztek. A nyeregtetős lakóház falai téglából, födémé vasbeton ele­mekből, fedélszerkezete két állószékes fagerendából készül, utóbbit cserép borítja. A hom­lokzaton két eltérő színű vagy anyagú burkoló felületet le­het elhelyezni, így szebben mu­tat az épület, melynek töme­ge egyébként nyugodt, esztéti­kus hatású, s jól illeszkedik településeink utcaképébe. A terv olcsón szerezhető be Bu­dapesten (VII., Rumbach Se­bestyén utca 15.), az Építési Tájékoztatási Központ irodá­jában. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója. fejezték a haíornhetes tanfo­lyamot. További jelentkezők várnak a KRESZ-tudnivalók pontosí­tására. azonban az ATI szak­emberei azt tervezik, hogy taníolyamot indítanak a járás több községében. Különösen a termelőszövetkezetek igénylik ezt az úttörő vállalkozást, hisz ezeken a munkahelyeken nem ritka jószág a ló ... Most már csak az merülhet fel az olvasóban, vajon más járások és városok nem igé- nyelnélt-e az ATI segítségét? őszintén elmondhatjuk: ami Cegléden gond, az másutt sem dicsőség. A Pest megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács ko­moly érdemeket szerzett eddig is a helyes közúti morál ki­alakításában, annak propagá­lásában. Ezek után felvetődik a kérdés másodszor is: nem le­hetne az erőforrásokat kon­centrálni és az ATI-val együtt­működve, közösen szervezni az ehhez hasonló tanfolyamokat? Esetleg a baleseti statisztika lenne „soványabb” ezután. Én azt hiszem, hogy ezt mind az ATI, mind a KBT csak öröm­mel tudná nyugtázni. Kamarás Péter Lopás - visszaesőként Lukács Ferenc maglódi lakos korán került összeütközésbe törvényeinkkel. Először 16 éves korában lopás és rongálás bűntette miatt javítóintézeti nevelésre ítélte a bíróság. Utá­na több rendbeli lopás miatt 1 évi és 3 hónapi szabadságvesz­tésre büntették, harmadszor pedig visszaesőként elkövetett lopásért 10 hónapi szabadság- vesztést kapott. Büntetéséből ez év elején szabadulva munkát vállalt lágyan, de rövid idő után vál­lalatától kilépett. Közeledett a nyár és balatoni utazást terve­zett. Pénze nem volt, de nem jött zavarba. Június 5-én Mag­lódon az Alső-Tápióment: ÁFÉSZ-nek 5. számú kisven­déglőjét szemelte ki betörésül. Az alkalmazottak távozása után munkához látva ki feszi - tette a szellőzőablak rácsát és behatolt a helyiségbe. Kutatá­sa során magához vett 2000 fo­rint körüli összeget, továbbá cigarettát és italféleségeket. Később az ÁFÉSZ 5. számú italboltjába tört be, ahonnan nagyobb összegű pénzt sikerül, elemelnie. Pár nap múlva r fiatalkorú M. György, maglód lakossal találkozott, s miv-e'. egyiküknek sem volt pénze Maglódon az ÁFÉSZ bisztrójá és presszóját kísérelték mer feltörni, de próbálkozásuk nem sikerült. Ezért a 9. számú kis­vendéglőhöz mentek, ahová is jutottak. Nagyobb összegű pénzt és italárut vittek el. A pénzen megosztoztak és az italt megitták. Lukács Ferenc a Balaton men­tén csavargóit, amikor a rend­őrség elfogta és előzetes letar­tóztatásba helvezte. Mindket­ten bíróság előtt felelnek tet­teikért. ' O. F. A Legfelsőbb Bíróság döntése Kontármunka és kártérítés 1 Építésügyi és Városfejlesztési Tíz nap rendeletéiből VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó HAROMSZOBAS LAKÖHÄZ, TETÖTBRBÖVlTßSSEL.: 1. szoba, 27,00; 2. szoba, 23,00; 3. szoba, 16.20; 4. előszoba, 5,35; 5. étkezőkonyha, 3,40, 6,00; 6. kamra, 3,50; 7. W. C., 1,26; 8. gardrób 4,50; 9. fürdőszoba, 5,60, 10. előtér, gard., 12,36; 11. szoba 14,80, 12. szoba, 14,80; 13. lépcső, 2,50; 14. mosdó, W. C. 3,70. — Lakóterület: 99,20, lakásterület 143,97.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom