Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-08 / 212. szám

1976. SZEPTEMBER 8., SZERDA 0 Uj szelek fújnak... Amit lehet — határidő előtt 48 munkáslakás története „Két hónappal határidő előtt — Megnyílt az új ABC-nagy- áruház Vácott” — adtuk hírűi lapunk augusztus 17-i számá­nak első oldalán. Talán a keserűség, és nem az ünneprontás szándéka adta kezébe a tollat annak az olva­sónknak, aki röviddel az ör­vendetes esemény után azt kérdezte hozzánk írott levelé­ben: arról miért nem írunk, hogy bezzeg a deákvári 48 munkáslakást a harmadik ha­táridőre sem készítette el a szóban forgó építőivari válla­lat?! Csakugyan: miért ne írhat­nánk, gondoltam és azonnal útnak eredtem, Vácra. Teljes őrségváltás Nézzünk vissza egy kicsit a múltba, ha a Pest megyei Ta­nácsi Építőipari Vállalat — a továbbiakban: PETÉV — mai tevékenységét tárgyilagosan akarjuk megítélni. 1971-ben, a IV. ötéves terv első esztendejében a vállalat R-alaphiánnyal zárta az évet, s ezt a „rangját” egészen a tervidőszak végéig megtartot­ta. A felügyeleti szerv és a vá­rosi pártbizottság közbelépé­sére három évvel ezelőtt nagy változások kezdődtek a PE- TÉV-nél. Először új igazgató keiölt a vállalat élére, majd két év alatt — 1974 végéig — 6zinte minden fontos poszton tisztújítás történt, a főmérnö­köt, a párttitliárt, a munka­ügyi, s a személyzeti vezetőt is beleértve. A személyi változásokkal szinte egy időben megváltozott az irányítás módszere is. Ko­vács Jenő főmérnök kezdemé­nyezésére bevezették a válla­lati tervtanácsüléseket, ame­lyeken minden építési szerző­dés megkötése ejőtt — az ösz- szes érdekeltek bevonásával — részletesen tisztázzák, meg­határozzák az alkalmazandó építési technológiát. A kivite­lező munkák megkezdése után az illetékes vezetők havonta szemlét tartanak valamennyi munkahelyen, ezeken írásban rögzítik az elkövetkező hónapi munkaprogramot, és számon- kérik az előző havi feladatok elvégzését. Ezeken a szemlé­ken a szakipari építésvezetők­től az anyagosztály-vezetőig mindenki ott van, akinek bele­szólása lehet abba, hogy pél­dául mi történjék olyankor, ha átmenetileg hiánycikk a korundszemcsés keramitlap. Ez azonban már a jelen. Va­lamint az a tény is, hogy a vállalat két-három év alatt nemcsak az R-alaphiányt szá­molta fel, de megalapozottan foglalkozhat a műszaki és technológiai fejlesztés felada­taival. Jó munkát végeztek az építők Az ABC-áruház előtti par­kolóban minden hely foglalt. Szerda délelőtt van, vagyis az az időszak, amikorra elfogyott a hűtőszekrényekből a vasár­napi maradék. Az áruház — érdekes —, mégsem zsúfolt. Minden gondolánál, minden pult előtt négyen-öten válogat­nak, de úgy látszik, ennyi ve­vő meg sem kottyan ekkora eladótérben. Izsó Tibor boltvezető — az áruházigazgató egyik helyette­se — picit várat magára: tőke­húst hoztak, azt kell átvennie. Aztán végigkalauzol a birodal­mán: a raktárakon, irodákon, s a személyzetnek készült szo­ciális helyiségeken. A pa­naszlevélre gondolok, s elha­tározom. árgus szemekkel né­zek körül. Hopp, az emeleti irodában két ablak betört, a harmadikban nem is volt üveg, amott pedig be sem lehet csukni az ablakot. Az étkező­ben rosszul záródnak a beépí­tett szekrényajtók, és... Eszembe iut a lakótelepi to­ronyházunk. amit négyszeri határidő-módosítás után, más­fél éves késéssel adtak át az építők, nyolc, sűrűn gépelt ol­dalnyi hibajegyzékkel. Ebben az áruházban olyan minimális a hiba. hogy talán másfél ol­dalt sem tesz ki, s az is mind javítható. Szép ez az áruház. De hogy csinálták meg — határidő előtt? Köszönőlevelek _— Ahogy az Országos Men­tőszolgálat központi gépjavító és szerviztelepének központi fűtését, a Szőnyi Tibor Kórház 100 ágyas elmepavilonját, vagy a HAGY, s a Hajógyár új gépeinek betonalapjait — mondja Kovács Jenő főmér­nök: — megfelelő munkaszer­vezéssel, ütemes anyagbiztosí­tással és a dolgozók fegyelme­zett, jó munkájával. Leveleket mutat, amiket jo­gos büszkeséggel őriznek: az említett intézmények vezetői­nek köszönetét a pontos, jó minőségű és határidő előtti munkáért. Megszemlélhetem azt a serleget, s a vele járó ólomkristály vázát is, amit a Pest megyei Közlekedésbiz­tonsági Tanács I. díjaként nyertek tavaly a vállalat gép­kocsivezetői a balesetmentesen megtett 1,5 millió kilométe­rért! — Ilyen eredmények mel­lett hogyan történhetett meg a deákvári meg a dunakeszi határidő-elcsúszás?! — szöge­zem a kérdést Hrozina Jó­zsefnek, az alapszervezet tit­kárának. A Kérdésre kérdéssel vála­szol: — Látott már olyan födé­met, amit semmi sem tart? Nohát, mi sem láttunk. Ez az oka. hogy nem halad a munka Dunakeszin. Ezután a főmérnökkel szinkronban elmagyarázzák a dolgot. /Arról van szó, hogy a Gyümölcs- és Főzelékkonzerv­gyár dunakeszi központjában tésztagyár épül, aminek szer­kezeti szerelési munkáira — 1976. december 31-i határidő­vel — 15 millió forintos kapa­citásszerződést kötött a PETÉV a GYÜFÖ-vel. A szerződés értelmében a szük­séges dokumentációt — foko­zatos tervszolgáltatással — a CYÜFÖ legkésőbb június 30-ig volt köteles eljuttatni az építőipari vállalatnak. Nos, a dokumentáció azóta is gyéren csurran-cseppen; olyannyira, hogy például a tartószerkezeté még sehol, a födémé pedig már rég megérkezett. Ugyan­így van az acélszerkezet gyár­tási terveivel: a toldaléképü­letét még mindig nem kapták meg, pedig abban lesz elhe­lyezve a lépcsőház! És a fedezetigazolás ? — Hát ezért kérdeztem, hogy látott-e már olyan te­tőt, amit semmi sem tart. És olyan 48 lakásos házat, ami­nek hiányzik az anyagi fede­zete? I — Riporternek kellett volna mennie — mondom a párttit­kárnak —, olyan blickfango- san tud kérdezni! A deákvári munkáslakásokra célzott? — Pontosan! Az előzmé­nyekről annyit, hogy a deák­vári Ifjúsági Munkáslakás­építő és Fenntartó Szövetkezet 1974 őszén alakult. Aztán egyesek kiléptek, mások be­léptek, s emiatt az OTP hitel­képességi vizsgálat hónapo­kig elhúzódott A vizsgálat 1975 tavaszára ért véget, a szövetkezet megalakulása te­hát ettől számítható. Még ja­vában folyt a vizsgálat, ami­kor vállalatunk — 1974. no­vember 30-1 keltezéssel — megküldte a beruházónak az építési szerződés tervezetét, amelyben rögzítette a határ­időt, amikorra meg kell kap­nia a beruházás költségveté­sét, a pénzügyi fedezetigazo­lást és az építési dokumentá­ciót. Ezek birtokában a befe­jezési határidőt 1975. decem­ber 31-re vállaltuk. Hosszú lenne felsorolni azt a huza­vonát, ami ezután következett, a lényeg az, hogy a pénzügyi fedezetigazolás egyre késett, s noha emiatt a szerződés is függőben maradt, mégis hoz- zákezdtünk a kivitelezéshez, így telt el a tavalyi év. Ok­tóberben — látva, hogy a többször sürgetett fedezetiga­zolást nem kapjuk meg —,1 elvégeztük a szükséges állag- megóvást, majd levonultunk az építkezésről. Erre az kényszerített bennünket, hogy az addigra már több mint 6,7 millió forintos követelésünk kiegyenlítése — OTP-hitel hiányában — teljesen bizony­talannak látszott. December 15-én aztán megkaptuk az OTP írásos tájékoztatóját — még mindig nem a fedezet- igazolást! — arról, hogy az építkezés összköltségét 17 millió 498 ezer forintban jó­váhagyták, ami kis híján fél­millióval kevesebb a beruhá­zóval egyeztetett, s azóta sem módosított szerződés öszegé- nél. Ennek ellenére, ezután a munkát folytattuk, ám meg kell mondanunk, nem akkora létszámmal, \ mint korábban. Időközben ugyanis minden erőt az ABC-élelmiszeráruház építkezésére összpontosítot­tunk. A kiesett időt nem tud­tuk behozni, s ez az oka an­nak, hogy többszöri módosítás után, végül is 1976. szeptem­ber 30-ára vállaltuk a 48 la­kás átadását Változás a szemléletben Mi terheli a késésből a be­ruházókat, mi az OTP-t és — esetleg — mi a kivitelezőt? — nem tudom megítélni. Azt viszont igen, hogy itt teljesen más a légkör, mint azelőtt. Korábban elképzelhetetlen volt, ami az idén április 24-én megtörtént: 535 dolgozó — az állomány 80 százaléka! — vett részt a kommunista műszakon, s munkabéréből 5000 forinttal járult hozzá a börzsönyi út­törővasút építési költségeihez. Vagy: itt, ahol néhány éve még súlyos fegyelmezetlensé­gek voltak napirenden, most 50 brigád — 390 dolgozó — versenyez a szocialista cím valamilyen fokozatáért. S az emberek közt már nem az a népszerű, aki rundót fi­zet az italboltban, hanem az a hat munkás, aki az építők napján kiváló dolgozó kitün­tetést kapott. Nyíri Éva Beosztottak, vezetők Mit várnak a kommunisták? A párttagsággal folytatott, őszinte légkörű beszélgetések tapasztalataiból, tanulságából érdemes meríteni a további munkához. A kollektív vezetés erősítésétől a szocialista de­mokrácia szélesítéséig, a társa­dalmi tisztségek, pártmegbíza­tások igazságosabb elosztásáig, számtalan kérdésben tettek megszívlelendő észrevételeket, ésszerű javaslatokat a kommu­nisták. Hármas követelmény Voltak aztán olyan felveté­sek is, amelyek a kétkezi dol­gozók politikai érzékének, íté­lőképességének, demokratikus iskolázottságának további ör­vendetes növekedéséről tanús­kodtak. Olyan kérdésekre gon­dolok, mint a munkafegyelem megszilárdításának alulról fel­törő igénye, a hanyag rossz munka erkölcsi elítélésének, anyagi retorziójának sürgetése., és mint a gazdasági vezetőkkel szembeni hármas követelmény szigorúbb számonkérése. Maradjunk, most ennél az utóbbi témánál. Néhány esz. tendeje történt: az egyik nagy vasúti intézmény pártbizottsá­gának vezetői felmérték a párt­oktatás helyzetét. Meghökken- ve kellett felfedezniük, hogy a legmagasabb beosztású gazda­sági vezetők évek óta a pártok­tatás elemi iskoláját jelentő tö­megpropaganda ilyen-olyan tanfolyamain vesznek részt. Magyarán: a különböző osz­tály- és főosztályvezetők — a könnyebb ellenállást választva — csak olyan politikai oktatási formákra jelentkeztek, ahol az újságokból, rádióból tájékozott hallgató tanulás nélkül ellaví­rozhat a tanfolyam végéig. A pártbizottság vezetői, ekkor politikai vitakört szerveztek, amelynek vitaindító előadásait mindig más-más gazdasági ve­zető tartotta, és mindegyikük olyan témakörből, ami nem volt összefüggésben hivatali Tengeriaratás munkájával. Egyszóval: amire készülnie, amihez olvasnia, ta­nulnia, jegyzetelnie kellett. Azért elevenítettem most fel ezt a — nem is olyan régi em­léket, mert a párttagokkal folytatott beszélgetések során kiderült: a beosztottak — akar- va-akaratlanul — sok tekin­tetben példaképüknek tekin­tik vezetőiket, azokat az embe­reket, akikre szakmai-politikai képzettségük, rátermettségük alapján méltán felnézhetnek. Akiktől — úgy érzik — van mit tanulniuk. S mert figyelik — megítélik őket. Hibáikkal, erényeikkel, munka közben el­követett apróbb mulasztásaik­kal, értékes tulajdonságaikkal vagy emberi gyarlóságaikkal együtt. Ezért van aztán, hogy észreveszik, ha a vezető nem tart lépést a szakmai követel­ményekkel, és húsz-huszonöt éve szerzett ismereteit nem is próbálja felfrissíteni, ha kivon­ja magát a politikai tovább­képzésből vagy — bokros teendőire, nélkülözhetetlen voltára hivatkozva — gyakor­ta távol marad a pártrendezvé­nyekről. Az ilyen vezető előbb- utóbb megméretik — és köny- nyűnek találtatik. Könnyű­nek hozzáértésben, politikai felkészültségben vagy — ami legalább ilyen baj — ember­ségben. Nemcsak a szakmai tudás Épp az alapszervezetek jó munkájának köszönhető, a kommunisták legtöbbje ismeri a különböző párthatározatokat. Ismeri és számontartja ezeket, még olyankor is, ha a gazdasá­gi vezetés megfeledkezik róluk egy időre. A kommunisták épp a KB 1973. novemberi — a ká­der- és személyzeti munkáról szóló — határozatából kiindul­va értékelték saját pártszerve­zetük és a fölöttes pártszerv káderpolitikáját, a vezetők és a vezető-utánpótlás politikai képzésének, illetve továbbkép­zésének eredményeit, gyenge­ségeit. Így történt ez abban az A dunavarsányi Petőfi Tsz silókukorica-tábláján megin­dultak a gépek. Háirom NDK boíakarftógép és mintegy tizenmégy pótkocsi szállítja a silózott kukoricát. Koppány György felvétele — országos hírű — termelőszö­vetkezetben is, amelynek vá­lasztott vezetői érthetetlen mó­don mindmáig lebecsülik a diplomás szakembereket, és szinte egyetlen lépést sem tet­tek az utánpótlás biztosítására, a helyettesi hálózat, az úgy­nevezett második vonal kiépí­tésére. Minisztériumi irányítás alá tartozó ipari nagyüzemben is volt rá példa, hogy a kommu­nisták kifogásolták a felső­szintű gazdasági vezetők né­melyikének politikai műveltsé­gét. Joggal tették, hiszen a ká­der- és személyzeti munkáról szóló párthatározat abból a ta­pasztalatból indult ki, hogy az állami, gazdasági vezetők egy részének politikai felkészültsé­ge elmarad a szakmai képzett­ségétől — és a követelmények­től. Elgondolkoztató tény, hogy abban az üzemben az elmara­dás elsősorban nem is a mű­szaki, hanem az ügyviteli­pénzügyi szakemberek körében tapasztalható. Mintha a mér­legképes könyvelői képesítés vagy a számviteli főiskolai végzettség mindenre menlevél lenne... Személyes példával A pártkongresszus így fogai, mázott: „Továbbra is nagy gondot kell fordítani arra, hogy a társadalom döntő fon­tosságú tisztségeiben csak olyan emberek dolgozhassanak, akik a szocialista célokat teljes mértékben magukénak vall­ják, e célok valóra váltásának feladatait jól értik, s akiket eszmei felkészültségük, politi­kai és erkölcsi magatartásuk, szakmai hozzáértésük és veze­tőkészségük az ilyen tisztségek betöltésére alkalmassá tesz.’’ Ha nem is ilyen kereken, tö­mören, de ilyesformán mond­ták el a kommunisták is, mit várnak a vezetőitől. Akiket tu­datosan vagy be nem vallottan — szeretnek példaképüknek tekinteni. Ny. É. Zöldségtermesztés KGST-kooperációban Nemzetközi gépesítési kongresszus a Kertészeti Egyetemen A Gépipari Tudományos Egyesület és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület szerve­zésében háromnapos nemzet­közi kertészeti gépesítési kongresszus kezdődött kedden a Kertészeti Egyetem díszter­mében. A tanácskozást, ame­lyen 9 ország több mint 300 szakembere vesz részt, dr. Di- mény Imre, az egyetem rek­tora nyitotta meg, majd dr. Heiczmann János kohó- és gépipari miniszterhelyettes tartott bevezető előadást ar­ról, hogyan járult hozzá a gépipar a kertészeti termelés gépesítéséhez. A miniszterhelyettes utalt rá, hogy a korszerűsödő ker­tészeti termelés nemcsak a la­Ifjúsági parlamentek - másodszor Pest megyében már a hét végén megkezdődnek a találkozók fiatalok pedig ismertetik a IX. KISZ-kongresszus megha­tározta feladatokat és teendő­ket. Az ÁIB titkára felhívta a figyelmet, hogy idén kísérlet­képpen lakóterületi ifjúsági parlamenteket is szerveznek négy helyütt — Vas, Komá­rom, Szolnok és Csongrád megyében —, valamint a fő­városban, Budapesten. Pest megyében is hamaro­san megkezdődnek az ifjúsági parlamentek, pén­teken például már az Ipari Szerelvény- és Gépgyár buda­örsi üzeme lesz a színhelye színvonalas vitának. A mun­kahelyi parlamenteket szep­temberben és októberben, a középszintűeket novemberben és decemberben tartják Pest megyében. Az országos, tehát az ágazati ifjúsági parlamen­tek ideje 1977 januárja és feb­ruárja. V. F. Az ifjúsági törvényben fog­laltak szerint 1974-ben rendez­tek először országszerte ifjú­sági parlamenteket. A fiatal diákok és dolgozók e fórumai tartalmas eszmecseréknek bi­zonyultak, amelyeken szó esett a munkáról, a tanulás­ról, a szabad idő kellemes és hasznos eltöltéséről, a sporto­lásról. Az érdeklődést jellem­zi, hogy az 1971-cs pari am cn tok en mintegy 1 millió fiatal vett részt, s közülük minden negyedik fel is szólalt. Javaslataik kö­zül több meg is valósult. Az ifjúsági takarékbetét-akció si­kerét bizonyítja, hogy ma már 283 ezer betéttulajdonost tar­tanak számon, s ez 50 ezerrel több, mint 1974 előtt. Ered­ményes volt az ifjúsági klub­mozgalom is. A szórakozást és művelődést szolgáló klubok létrejöttét 20 millió forinttal kosság zöldség- és gyümölcs-1 ellátásának fokozatos javulá­sát eredményezi, de fontos az export növelésében is. A re­konstrukciók, az új telepítések nyomán vált lehetővé például, hogy az elmúlt évben hosszú távú gyümölcs- és zöldség­szállítási egyezményt kötött Magyarország a Szovjetunió­val. A terményekért nemcsak ipari nyersanyagok, de éppen mezőgazdasági és kertészeti gépek, berendezések is érkez­nek. A zöldség- és gyümölcster­melés fejlesztésének — mint ismeretes — egyik feltétele a fokozott gépesítés. Eddig fő­ként a paradicsom- és a szán­tóföldi zöldborsótermesztés gépesítését sikerült megoldani, de a mezőgépipar jelentősen fejlesztette az uborkabetakarí­tás, a paprika-, a zöldbab- és a hagymatermesztés gépesíté­sét is. Ezeknek a feltételeknek a teljesítése, a nagyüzemi zöld­ségtermesztés további korsze­rűsítése mellett lehetővé teszi a szocialista országok közötti nemzefközi együttműködés to­vábbi kibontakozását. Az AGROMAS nemzetközi társa­ság keretében, a tagországok tudományos együttműködésé­vel új géptípusok egész sorát dolgozzák ki közösen. A ma­gyar szakemberek hét fejlesz­tési témában főkoordinátori, kilenc témában pedig együtt­működési feladatot vállaltak. Most van kidolgozás alatt a KGST-országok újabb több­oldalú gyártásszakosítási egyezménye, mely szerint a magyar mezőgazdasági gép­ipar többek között a zöldbor­sófelszedő és anyagmozgató vonalak, a zöldborsó-betakarí- tó kombájnok, a hagymabeta­karító gépek és a paradicsom­betakarító kombájnok gyártá­sára szakosodik. A miniszterhelyettes beve­zető előadása után a kong­resszus három szekcióban folytatta munkáját. támogatta az állam. Az el­múlt ifjúsági parlamentek óta 1500 ifjúsági klub nyitotta meg kapuit a fiatalok előtt. Idén másodszor rendeznek ilyen találkozókat országszer­te. Az előkészületekről tegnap Nádor György, az Állami If­júsági Bizottság titkára tájé­koztatta az újságírókat, a Ma­gyar Űjságírók Országos Szö­vetségének székházában. Mint elmondta, a munkahe­lyi ifjúsági parlamenteket szeptemberben és októ­berben rendezik. Ezeken az állami vezetők beszámolnak arról, hogyan valósult meg gyárunkban, üzemünkben az ifjúsági tör­vény, s elmondják azt is, mit várnak a fiataloktól az V. öt­éves terv feladatainak meg­valósításában. Az ifjú dolgo­zók is elmondják majd véle­ményüket, észrevételeiket, öt­leteiket a munkáról, a KISZ-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom