Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-07 / 211. szám

1976. SZEPTEMBER 7., KEDD %Mrtao 3 A Csepel-szigeti szüreti napon Vendégségben üzemiek, együttesek Nagy sikerű munkás—paraszt cs nemzetiségi találkozó Szigetcsépen Németh Lukács, a szigetcsépi Lenin Tsz elnöke üdvözli a vendé­geket. A képen középen Jónás Zoltán, a ráckevei járási pártbizottság első titkára, tőle jobbra Kovács Antalné, a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának titkára. Nagy Iván felvétele Nehezebb, mint más ágazatokban Kapacitásfejlesztési program az agglomerációban is Üzem- és munkaszervezés az ÉVM vállalatoknál Vasárnap reggel sűrűn néz­tek az égre a szigetcsépiek. Az esőcseppek és a felhők nagysá­gából, sűrűségéből próbáltak következtetni arra, vajon si­kerül-e a program szerint meg­tartani a Csepel-szigeti szüre­ti napot és a nemzetiségi ta­lálkozót, vagy valamelyik köz­ségi művelődési házba kell át­helyezni a nemzetiségi együt­tesek délutáni, immár hagyomá­nyos műsorát. Egész nap tor­nyosultak a felhők, s néha az ernyőket is ki kellett nyitni, néhányan a felöltőjükért is hazaszaladtak, mégis forró si­kert aratott a program. Reggel 9 órakor a Csepel-szi­geti Lenin Tsz irodaépületé­ben Varga József, a szövetke­zet pártszervezetének titkára nyitotta meg a munkás—pa­raszt találkozót, melyen a szö­vetkezet dolgozói vendégül lát­ták a Dunaharaszti Sütőipari Vállalat és a SZIMFI szocia­lista közösségeinek képviselőit. A találkozón és az egész na­pos ünnepségen megjelent Ko­vács Antalné, a Pest megyei Pártbizottság tagja, a Haza­fias Népfront Pest megyei Bi­zottságának titkára, Jónás Zol­tán, a ráckevei járási pártbi­zottság első titkára és Raffay Béla, a ráckevei járási hivatal elnöke. — Munkás—paraszt találko­zóra jöttünk össze — mondta többek között Varga József —, de a hagyományos értelemben vett paraszti munkával már alig találkozunk a szövetkezet­ben. A mi tagjaink is gépen dolgoznak, akárcsak az ipari üzemek dolgozói, s ha jobban megvizsgáljuk, szinte nincs olyan család, melynek ne len­ne az iparban és a mezőgazda­ságban dolgozó tagja. A találkozót követően a tűz­oltóklubban Németh Lukács, a tsz elnöke megnyitotta a ter­melőszövetkezetet, az egyete­mi tangazdaság, valamint a háztáji gazdaságok terménybe­mutatóját. A szövetkezet 35 hektáron termel zöldségnövé­nyeket, elsősorban káposztát, karfiolt, paprikát, paradicso­mot és zellert. Jövőre 50 hek­tárra növelik a zöldség terü­letét, s 30 hektáron kísérleti jelleggel megkezdik a nagy­üzemi vöröshagyma termesz­tését. A tangazdaság terményei közül a legnagyobb elismerést a 30—50 deltás desire krumpli aratta. Üj színt jelentett a szervezés alatt álló méhész­szakcsoport bemutatója, melyet Szeltner János méhei éá méz­től csorduló keretei képvisel-. ték. A vendégek megtekintették a szövetkezet most épülő sze- mestermény-szárítóját, a kí­sérleti gazdaság borkombinát­ját, majd a klubhelyiségben Klamó Józsefnek, a járási pártszervezet titkárának veze­tésével megvitatták a látotta­kat. A kérdések és a válaszok középpontjába a zöldségellátás került. A szövetkezet és a já­rás vezetői őszintén elmond­ták, miben látják az alacsony felvásárlási és magas kiske­reskedelmi árak okát, és azt is hogy szerintük hogyan le­het megoldani ezt a gondot. A kisgazdaságok árutermelő szerepe megnő az ellátásban, a közöseknek pedig — a ha­gyományos fajták termesztése mellett — az egyes zöldségnö­vények minél tökéletesebb gé­pesítésére kell törekedniük. Csöpögő esőben indult el a szüreti felvonulás. Az. élen egy kerti kistraktor haladt, majd a kísérleti gazdaság hordókkal megrakott teherautója, egy GK—1-es szüretelőkombájn, ezt követte a Kiskunsági Ál­lami Gazdaság fogata, a döm- södi Dózsa Tsz négyökrös sze­kere, népviseletbe .öltözött csi­kósok, a hagyományos bíró és bíróné, s a szüreti felvonulás már régről ismert szereplői. A menet végén népi együtte­sek táncoltak, melyek a főté­ren azonnal meg is kezdték nagy sikert aratott, egész dél­utánt betöltő műsorukat A tér megtelt emberekkel, s olykor engedve a hangulat va­rázsának, a táncosokkal együtt dúdolták a kedves népdalokat Felesleges lenne rangsort fel­állítani, melyik tetszett legjob­ban a 9 együttes közül, hiszen így volt ez egész, így volt szép a színek és dallamok rit­kán látható, hallható „kaval- kádja”. Mikor bejelentették az utolsó műsorszámot, szinte mindenki fázott, de nem tágí­tott, s hitetlenkedve mondták: máris? Pedig több mint három és fél órán át dobogtak a táncos lábak a szabadtéri szín­pad deszkáján. A végén vastaps kíséreté­ben együtt mondtak köszöne­Berényi György, a Hazafias Népfront nagykátai nagyköz­ségi bizottságának titkára ép­pen 19 éve tevékenykedik a népfrontmozgalomban. Hogy item akárhogyan, arról a Ha­zafias Népfront kitüntető jel­vénye tanúskodik, amelyet — néhányad magával — au­gusztus 22-én vett át a mozga­lom megyei titkárától. Ez a két évtizedes tapasztalatgyűj­temény segítette abban, hogy aránylag könnyen eligazodjék a további tennivalókban ez­után is, amikor nem járási, hanem nagyközségi bizottság­gal dolgoznák. — Az utat maga a lakosság jelölte ki — mondja — azon a falugyűlésen, amelyen a népfrontbizottság újjáválasz- tását követően számtalan ké­rés, javaslat is elhangzott. Jó­részt ezekből állítottuk össze második félévi munkatervün­ket. Munkamegosztás Mielőtt erről szólna, meg­tudom, hogy első lépésként pontosan meghatározták a tisztségviselők feladatkörét. Talán másutt is használható módszer, ezért elmondom: Az elnök feladata — termé­szetesen — a bizottság s maga a mozgalom politikai irányítá­sa, a párt, az állami, a társa­dalmi és a tömegszervezetek­kel való együttműködés, köz­reműködés a különböző sze­mélyi kérdések eldöntésében. A három alelnök közül az egyik a társadalompolitikai feladatokloal — településfej­lesztési tervek kidolgozása, társadalmi munkaakciók szer­vezése, közérdekű bejelentések sorsának nyomon követése stb. —, a másik a művelődéspoliti- Icai kérdésekkel — köztük a pártonkívüliek politikai felvi­lágosításával, a honismereti­helytörténeti munka irányí­tásával, stb. —, a harma­dik pedig a béke- és barát­sági munka, a népfront nő­bizottsága és a szülői munka- közösségek társadalmi-politi­kai irányításával foglalkozik. Nagykátán titikárhelyettes is segíti a „tisztikar” munká­ját, őrá hárulnak a szervezési és az adminisztrációs felada­tok, beleértve az akció- és fel­ltet a színvonalas műsorért Kovács Sándor szigetcsépi ta­nácselnökkel a ceglédberceli német együttesnek, a duna- bogdányi zenekarnak, a káku- csi Röpülj Páva-körnek, a maglódi szlovák együttesnek, a pomázi délszláv együttes­nek, a szigetújfalui nemzetisé­gi tánccsoportnak, a sziget- szentmártoni német együttes­nek és a tököli délszláv együt­tesnek. A nemzetiségi találko­zó az este 6 órakor kezdődött szüreti bállal fejeződött be. T. Ágoston László I adattervek előkészítését, a fel­sőbb szervekkel való kapcso­lattartást, a választókerületi programok előkészítését, s a népfronttestületek működteté­sét, összehívását. — Rövid idő telt el e szerve­zeti felállás óta, de máris úgy tűnik, ésszerű munkamegosz­tást sikerült kialakítanunk — summázza Berényi György a fentieket. Fórumtól az emléktáblákig És most valamit a falugyű­léseken elhangzott javaslatok­ból. — Többen kérték, így ke­rült bele további terveinkbe az a célkitűzés, hogy évente egy­szer falugyűlés jellegű közéleti fórumot szervezünk, amelyen a nagyközség politikai, állam- igazgatási, gazdasági és társa­dalmi vezetői válaszolnak a la­kosság kérdéseire. A nyílt be­széd, az első kézből kapott információ bizonyára tovább mélyíti majd nagyközségünk­ben a közéleti demokráciát Ugyancsak a lakosság kívánsá­gára határoztuk el, hogy két­havonta díjtalan jogi tanács­adó szolgálatot szervezünk a Hazafias Népfront helyiségé­ben Többek óhajának teszünk eleget azzal is, hogy jövő ta­vaszig megalakítjuk a kertba­rátok klubját, felhasználva ehhez a már országos hírű pomázi klub tapasztalatait. Jegyzeteibe pillant, onnan folytatja tovább: — Végül nem térhetünk ki az olyan javaslatok, igények elől, amelyek a nemzeti ha­gyományok, történelmi emlé­kek ápolását kérték a Hazafias Népfronttól. Konkrétan: há­rom emléktábla elhelyezését kérték a falugyűlés résztvevői. Az egyiket a járásbíróság fa­lán 1977. augusztus 20-án, ab­ból az alkalomból, hogy ekkor lesz a 80. évfordulója annak az aratósztrájknak, amelyen 400 nagykátai és környékbeli zsel­lér követelt megfelelő bért munkájáért A sztrájk szerve­zőjét és vezetőjét, Vonnák Il­lés agrárproletárt itt, a járás- bíróság falai között ítélték a sztrájk bukása után börtön- büntetésre. — A másik emléktáblát a nagyközségi tanácsháza falára Az építő- és építőanyagipar­ban kiemelkedő jelentősége van a szervezési színvonal ja­vításiáinak. Az MSZMP Köz­ponti Bizottságának 1971. de­cemberi határozatát követően különösen felgyorsult a szer­vezésfejlesztési munka üteme, amelynek nyomán kedvezően alakultak az eredmények, ja­vult a vállalatok hatékonysá­ga, a korábbinál erőteljeseb­ben irányult tevékenységük a súlyponti feladatokra. Ä munka- és üzemszervezés eredményeiről, valamint a to­vábbfejlesztés feladatairól dr. Szabó János építésügyi és vá- rostfeíesztésd minisztériumi ál­lamtitkár tájékoztatta tegnap a sajtó képviselőit. Mint el­mondotta, a termelés sajátos­ságai nehezebbé teszik a mun­ka jó megszervezését mint más ágazatokban. Ennék okai — a töibbi közt —, hogy min­den építési feladat más kö­rülmények között valósul meg, mások az időjárási viszonyok, a talajviszonyok, az alapozási feltételek, más módon kell a munkafolyamatokat összehan­golni, s a munka elosztásának, megszervezésének igazodnia kell a sokszor váratlanul meg­változó körülményekhez. Egy- egy feladat megvalósításában igen sóik — gazdaságilag elkü­lönült — szervezet vesz részt, Ezek tevékenységét kfill össze­hangolni a beruházások során. Fokozódó követelmények Az államtitkár szólt arról a fejlődésről, amely az elmúlt 15 év után bekövetkezett az építő- és építőanyagipari ter­melés műszaki színvonalában. javasolták, 1978. március 15-én lesz ugyanis 130 esztendeje az úrbéri terhek eltörlésének, ami Nagykáta szegénynépét annak idején erősen érintette. A har­madik tábla elhelyezését, s an­nak időpontját még meg kell fontolnunk. Bobory Károly múlt századi plébánosnak szánták, aki ceglédi működése idején hitet tett a szabadság- harc mellett, üdvözölte Kos­suthot. Emiatt a világosi fegy­verletétel után Haynau elfo­gatta, előbb halálra ítélték, majd, kegyelemből, életfogy­tiglani várfogságra, amit Kuf­steinben, a Neugabaudéban kellett letöltenie. Később ki­szabadult, s 1871-ben a nagy- kátaiak plébánosukká, a ceglé­diek országgyűlési képviselővé választották. Nagykátán halt meg, itt fekszik — jeltelen sír­ban — a községi temetőben. Egy nap a lakóhelyért Visszakanyarítjük a szót a mozgalmi életre, a népfrontbi­zottság második félévi tervei­re. Oroszlánszerep jut benne annak az akciónak, amely ar­ra irányul, hogy minden hely­beli lakos végezzen egy nap társadalmi munkát Nagyhu­táért. Kapcsolatot kívánnak kiépíteni az iskolai szülői munkaközösségekkel, hogy elősegítsék a család és az is­kola együttműködését. Végül a pártonkívüli érdeklődőknek politikai vitakört szerveznek, amely a pártoktatás hasonló fórumán alkalmazott temati­kát dolgozza majd fel, az adott kérdés legjobb szakértőinek vezetésével. — Munkánkat egyébként a nagyközségi pártbizottság és tanács feladataival egyeztetve, a Hazafias Népfront Pest me­gyei küldöttértekezletének ha­tározatai és a kongresszusi irányelvek szellemében igyek­szünk végezni. Mozgalmi te­vékenységünk fontos része a rétegpolitikai munka; a to­vábbiakban kapcsolatok felvé­telét kezdeményezzük az üze­mi párt- és szakszervezeti szervekkel, a kisipari szövet­kezetekkel, s a KIOSZ járási és helyi csoportjának tagságá­val. Nyíri Éva A rendelkezésre álló gépek száma két és félszeresére nö­vekedett. A házgyári lakásépí­tés technikai bázisa megfele­lő kihasználás esetén évi 30— 32 ezer lakás megépítését te­szi lehetővé. A téglából ké­szült falszerkezetek aránya az 1960. évi 86,4 százalékról 22,2 százalékra csőiéként, ugyanak­kor a blokkból, panelből ké­szülteké 2,4 százalékról 45,2 százalékra nőtt. A hagyomá­nyos technológiákkal kivitele­zett lakások száma 15 év alatt 93,6 százalékról 4,7 szá­zalékra csökkent. A techiúloai fejlődés a szer­vezési módszerekkel szemben is új és fokozott követelménye­ket támasztott. A IV. ötéves tervidőszak folyamán a szer­vezés javítását célzó miniszté­riumi és vállalati erőfeszíté­sek elsődlegesen a kiemelt ál­lami beruházások megvalósí­tási időtartamának csökkenté­sére, a lakásépítési feladatok teljesítésére, a termelőerők koncentrálására, az építő- anyagipari termékszerkeze tek korszerűsí tésére, a rendelke­zésre álló élő munka kapaci­tás ésszerű felhasználására, a hatékony gazdálkodás növelé­sére irányultak. A szervezés­fejlesztési tervek s az intézke­dések nyomán számottevő az eredmények javulása. Mintaszervezés három vállalalnál A minisztérium a Fejér me­gyei, a Hajdú megyei és a Dél-Magyarországi Építőipari Vállalatot jelölte iki mintaszer- vezésire. Ezeknél a vállalati termelőegységéket úgy kellett átalakítani, hogy azok csak meghatározott technológiai fo­lyamatokra szakosodjanak. Te­vékenységükre a . vállalati adottságokat tükröző élőmun­ka-, bér-, anyag- és gépnor­mákat kellett káalakítanni. Ezek alkalmazásával a terme­lőrészlegek számítógépes ter­melés-programozási irányítá­si és gazdálkodási rendszerét kellett bevezetni. Az ÉVM felügyelete alá tar­tozó építőipari vállalatoknál több mint 2260 gép (22 féle) megfigyelése folyt az időalap kihasználására vonatkozóan. A naptári időalapot tekintve az 1971. évi 23,7 százalékkal szem­ben 1974-ben 23,3 százalék volt a kihasználási arány, a munkarend szerinti viszont, valamelyest javult, 69,9 száza­lékról 70,3 százalékra. Ami a műnk ae rő forgalmat illeti mind az építtető, mind pedig az építőanyag-ipari vál­lalatoknál jelentősen csökkent a tervidőszak folyamán. Össze­foglalásul dr. Szabó János megállapította, hogy a terme­A Csongrád megyei Ópusz- taszer határában levő millen­niumi emlékműnél vasárnap megtartották a hagyományos Árpád-emlékünnepséget. A hi­deg, őszi, esős időjárás ellené­re sokan gyűltek össze a me­gye minden részéből a Haza­fias Népfront helyi bizottsága által rendezett ünnepségsoro­zatra. A virág- és lobogódíszbe öl­töztetett emlékműnél a dísz­emelvényen helyet foglalt Sarlós István, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, vala­mint a megye párt- és állami vezetői. Sarlós István ünnepi beszédében méltatta a törté­nelmi helyen, a szeri pusztán 896-ban Árpád vezérlésével megtartott első országgyűlés jelentőségét. Kiemelte, az első István király által létrehozott központosított, erős államhata­lom megteremtésének fontos­ságát. A történelem megtaní­tott bennünket arra, hogy fennmaradásunkhoz szilárd lés szervezési színvonal javí­tására tett eddigi intézkedések hatása sok területen szám­szerűen is érzékelhető. Nőtt a munka hatékonysána, fokozó­dott a termelőerők összponto­sítása, rövidült az építkezési idő. A tendenciák tehát ked­vezőek. A szervezés és haté­konyság mértékének javulása azonban nem ad okott elége­dettségre. A vállalatoknál még nem vált általánossá a szerve­zés javítására irányuló törek­vés, az új módszerek lassan terjednek. Most az a legfon­tosabb, hogy az V. ötéves terv­időszak folyamán a miniszté­rium az eddigieknél is konkré­tabban határozza meg a váUa- latok tennivalóit a szervezés­fejlesztésben és szigorúbban kérje számon azok végrehajtá­sát. Géprendszerek több műszakban A minisztérium vezetése súly­ponti feladatként jelölte mega népgazdaság kiemelt nagybe­ruházásai megvalósítási idő­tartamának csökkentése érde­kében a kivitelezésben érin­tett szervezetek fejlesztésének gyorsítását. A lakásépítési fel­adatok végrehajtása érdeké­ben olyan munkamegosztást alakítanak ki, amely biztosít­ja az előkészítés, gyártás, szál­lítás teljesítés ütemes össz­hangját, a nagy értékű terme­lő berendezések magasszínvo­nalú kihasználását. 1977—78 között a mai átlaghoz képest legalább 20 százalékkal kell csökkenteni az 53 négyzetmé­ter átlagos lakásterületre jutó élőmunka-ráfordítást A drága termelőberendezések munka­idő alapjának kihasználását az V. ötéves tervidőszakban éven­ként 2—4 százalékkal kíván­ják növelni. A minisztérium kijelöli mely gépek és gép­rendszerek két vagy több mű­szakos üzemeltetését kell a vál­lalatoknak célul tűzniük, illet­ve megszervezniük. A főváros­ban és az agglomerációban, to­vábbá a borsodi térségben ka- pac Itásfej lesztési programokat dolgoznak ki. A jövő év vé­géig minden vállalat kidol­gozza a saját adottságait tük­röző élőmunka, gép, anyag és egyéb költségtényezőkre vo­natkozó ráfordítási normáit, amelyek alapján a minisztéri­um írja majd elő a számító- gépes termelési programozás kialakítását és bevezetését, valamint a vállalati belső ter­vezési és érdekeltségi rend­szert. — A kitűzött szervezés-fej­lesztési célok megvalósítása fontos feltétele az építő- és építőanyagipar V. ötéves terve végrehajtásának. Mindez nem­csak az építőipar érdeke, ezért e tevékenység során az egész társadalom segítségére számí­tunk — mondotta befejezésül dr. Szabó János államtitkár. B. L. rendre, erős államhatalomra van szükség, valamint arra is, hogy a vezetők akkor érhet­nek el sikereket, ha a népre támaszkodnak. Hangsúlyozta: ellenkező esetben olyan tragé­diák következnek be, mint 1526-ban Mohácsnál. Beszélt a szónok az ugyan­ezen a történelmi helyen meg­tartott második honfoglalás: az 1945-ben országosan először itt megkezdett földosztás je­lentőségéről. Á második hon­foglalás eredményeként ma már nem a csikóst és a gu­lyást tartják e vidék neveze­tességének, hanem egyebek kö­zött azt, hogy onnan szárma­zik az ország kőolaj- és föld­gáztermelésének a nagyobb részei 1976 szeptemberének el­ső vasárnapján — az Árpád- ünnepségek' hagyományos nap­ján — ennek a vidéknek a népe is büszkén kijelentheti: nagy őseihez méltón teljesítet­te kötelességét, amit az or­szágépítés mostani szakasza megkíván. Az ünnepi beszédet kulturá­lis műsor követte. Kongresszus előtt, kongresszus után Útmutatás a falugyűlésen Árpád-ünnepség (/pusztaszeren SARLÓS ISTVÁN MONDOTT BESZÉDET

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom