Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
A Hazai Fésűsfonó- és Szövőgyár kistarcsai gyára háromnegyed részben helybeli lakosokat foglalkoztat. Emellett még a környező községek lányainak, asszonyainak biztosit, munkalehetőséget. Innen, a v-yozási területről várja a munkaeróutánpotlás jelentős részét is. Természetes, hogy a gyár és a közeli települések között szoros a Kapcsolat. — Hosszú évek óta együttműködünk a községek tanácsai,val — mondta dr. Takács híva igazgató. — Az utóbbi időben nálunk is jelentkező létszámhiány arra Késztetett bennünket, hogy e kapcsolatot még szorosabbra fűzzük, s. jobban körülnézzünk a „házunk táján”. így jutottunk arra a gondolatra, hogy a tanácsok segítségével közelebb kerüljünk a járás általános és középiskoláihoz, a pálya- választókhoz. Kérésünk kedvező visszhangra talált. Azóta minden évben két alkalommal ellátogatunk a különböző oktatási intézményekhez, ahol a pályaválasztási tanácsadás ke' rétében megismertetjük a tanulókat gyárunk életével, és a lehetőségekkel. — Arra törekszünk, hogy a diákok maguk is meggyőződhessenek, milyen a gyár közelről — veszi át a szót Pan- kotai Istvánná munkaügyi osztályvezető. — Rendszeressé tettük a tanulók részére a gyárlátogatásokat. Tavaly év végén a pályaválasztási felelősökkel tanácskoztunk, azt kívántuk elérni, hogy minél Új utcanevek Hajnóczy, Batsányi A gödöllői városi tanács tájékoztatja a lakosságot, hogy a Martinovics Ignác utcával párhuzamosan haladó utcát Hajnóczy, az Ady Endre sétánnyal párhuzamosan haladó utcát pedig Batsányi utcának nevezte el. III. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 5., VASÄRNAP Gyermekek és felnőttek az U-alakú épületben Megnyílt az isaszegl óvoda Isaszeg főutcáján pénteken délután papírzászlós kisgyermekek csoportja sietett. Nagyon türelmetlenek voltak, mert közeledett a pillanat, amikor beléphettek a régóta épülő, s aznapra, szeptember 3- ára elkészülő óvodába. Az állomás környékén az új lakótelep közelében a legkisebb gyermektől a legidősebb felnőttig, mindenki összetalálkozott, várva az ünnepélyes pillanatot. Hosszú a segítők sora A kis házi ünnepségen a résztvevők valamennyien érdekeltek voltak. A gyermekek otthonán sokan dolgoztak. Berkes István, a Hazafias Népfront helyi elnöke elmondta, hogy a lakosság majd hetvennyolcvan százaléka segédkezett Hiedelmek és babonák Kartalon Boszorkái hírű asszony volt NAGYNÉNÉM, özvegy Deák Mihályné 1875-ben született, boszorkás hírű asszony volt, úgy tartották, hogy tudása van az emberek fölött. Gyerek voltam még, s míndenré odafigyeltem, amit csinált, a szemét lestem, mert úgy mondották, „abban van az ereje”. De én semmi különöset nem vettem észre nagynéném viselkedésén. Nagyon szeretett mesélni és maga is elhitte, amiket mondott. MESÉI nagyobbik részben a boszorkaságokból tevődtek össze. Hogyan surrant macska képébe a boszorka a haragosa közelébe, de legtöbb boszorka láthatatlan alakba öltözve ártott, akiknek ártani akart. A következő boszorkás mese eléggé rémséges, legalábbis nekünk annak tűnt, amikor először hallottuk. — A falu szélén lakott a kocsmáros a feleségével. Nem vót szomszédjuk se jobbrul, se balrúl, olyan maguknak való emberek vótak. De sok mindent beszétek róluk a faluban, hogy az ördögökkel meg boszorkákkal cimboráinak, főleg az asszony. Eccer valami különös történhetett az asszonnyal, mert reggel felé vánszorgott haza és nyomban az ágyba feküdt. Az ura kérdezte. — Menjen orvosé? Vagy a papit híjjam; a komát? — Egyik se köll — válaszolt az asszony és kizavarta az urát is, nehogy észrevegye, mennyire helyben hagyták a tüle is erősebb boszorkák és ördögök. Harmadnap már érezte, meg fog halni, mer kevés lett a tudománya ahhoz, hogy életbe maradhasson és végrendelkezett. Gyerekük nem vót, és az ura által a rokonságot hivatta magaköré, meg a söprőt kérte. A rokonság össze is gyütt. mert azt gondolták — „rengeteg kincsük és vagyonuk lehet a kocsmároséknak”. A haldokló meg fontolgatta, melyik rokon kezébe ággyá a söprőt és vele a boszorkaság tudományát. Komájuknak vót egy szép jányuk, 16 éves, azt hijta az ágya közelébe. „Szép is, okos is, sokra viszi majd” — gondolta és megsimogatta a kislány fejit. — Szeretnél híres lenni? — kérdezte tőle. — Mindenki szeretne — válaszolt a kisjány. — No, hát akkor fogd' ezt a söprőt és híres leszól. Mindenki fölött hatalmat kapsz az átadott söprővel. Am, de mielőtt a kisjány hozzáérhetett vóna a söprőhöz, a közelibe álló anyja elrántotta a haldokló ágyátúl és mégresen kiáltotta: — Tarcsd meg a tudományodat, nekünk nem köll. és vidd magaddal a sírba! MÉG AZON ÉJJEL meghalt a kocsmárosné, de mielőtt meghalt, az ura lelkére kötötte. — Amíg ő fölravatalozva fekszik a házba, senki oda be ne tehesse a lábát — rendelkezett. — Főleg écaka, se rokon, se halottimádkozó asz- szony. Reggel a kocsmáros elment a halottöltöztetőhöz, aki megmosdatta, felöltöztette ás az elsőház közepén fölravatalozía a halottat. Estefelé bizony Csak félnyi kezdett a kocsmáros, még a gondolatiul is, egyedül maradni écaka a halottal és elment a henteshöz, aki erős ember hírébe állott a faiu előtt és kérte — gyünne hozzá virrasztanyi éccakára. Ennyi, innya való lesz, füzecság is, csak vállalja. A hentes szerette az italt, a virtuskodást, és vállalta. A hentes a halottasházban a megterített asztal mellett egyedül virrasztott. A kocsmáros tíz óra után már nem mert a halott mellett maradni, mert tartott nagyon a halott feleség- tül, valami módon bosszút fog állnyi, amiért nem fogadott szót — senkit a házhoz écakára. A hentes három kutyát is hozott magával. Nagy testű, 1 farkaskutyák vótak. Egyiket a kiskapuba állította vigyázni, senki ember fiát a kapun be ne engedjen, a másikat a konyhaaltóba és a harmadikat az első ház küszöbére ültette. A HENTES JÓKAT EVETT. ivott és eszibe se jutott, valami történhet is az écaka. A kutyák is első lábukra ejtett fejjel szunyókáltak a helyükön. Csak a kocsmáros remegett a hálókamrában a gondolattól, mi minden történhet még a háznál reggelig. Ügy féltizen- kettő után a kiskapuban őrködő kutya morogüyi kezdett és a hentes azt gondolta, valaki | megy a ház előtt, de amikor a kpnyhaajtóba állított kutya *3 faldosva ugatnyi kezdett, megérezte, simán nem megy el az écaka, és nagyot húzott a pálinkás üvegbül. Majd a szoba küszöbin levő kutya is nyüszítő vonyításba kezdett. Á hentes nagyon tekingetett, kik gyünnek az ajtón be, de senki emberfiját nem látott, csak azt, a halott fölült a ravatalon, ránézett, majd lelépett a fehér lepedővel leterített két szál deszkárul és indult a hentes felé. Az meg farral hátrált a házbul és a konyhán keresztül az udvarba. A kutyák meg ugrálva faldostak a láthatatlan alakokba érkező boszorka cimborákba, és a hentesnek sikerült közöttük kimenekülni az útra, a halott asszony meg mindenütt a nyomába. A nagy hóesésbe a hentes azt se tudta mörre meneküljön, olyan egyforma vót minden. Nem látta a falut, a közeli erdőt se, csak a nyomába szegődött halottat. Szaladás közben elesett, az árokba gurult, hogy alig birt kikecmeregnyi a sok hó- bul, az ereje is fogyóba lett, amikor egy) hídhoz érkezett és bebújt alája. A halott megfordult és visz- szament a házukba. A hentes meg csak sokára mert élőbujní a híd aluli amikor mán a foga is vacogott a hidegtül. Hazament és aludt reggelig. Reggel az ébredéskor nem tudta el- döntenyi, ámodott, vágy mi történt az écaka. De amikor a kutyáit az udvaron nem találta, rágyütt nem álmodta, nagyon is valóság, ami történt és elindult a kocsmáros- hoz, hogy a kutyáit hazahozza. OTT ÉRTE csak igazán nagy meglepődés; a halott az égő gyertyák között feküdt szépen a ravatalon, a falról a szentképek leszórva és a három kutyájának földarabolt húsa vót a képek helyire aggatva. A kocsmárost meg félholtan ta- láta meg a kamrában. Egy vödör vizet ráöntözött, amíg az magához tért, és az mesélje milyen dorbézolás folyt náluk az écaka, aminek csak a hajnali kakasszó vetett véget. A hentes kérdésére: — Kik vótak azok, nem tudott mit mon- danyl, mert senkit se látott Csak a nagy csörgést, üvöltéseket, meg a dobogást hallotta, mintha százan táncoltak vóna a házban. Persze az esetnek híre ment a faluba és a temetésre senki emberfia nem merészkedett. Még a pap se, hogy beszentőlje a halottat, és úgy ásták e harmadnap a kocsmá- rosnét, mint az állatot szokás, pap és siratóasszonyok nélkül. Marton Pálné (Vége) a munkákban. Sokan vásároltak téglajegyet; ezt a pénzbeli fizetést inkább az időt szakítani nem tudók társadalmi- munka-megváltásának lehetne nevezni. A segédmunkákban részt vettek a szülők, de számos olyan KISZ-fiatal is, aki majd csak születendő gyermekét hozza az épületbe. A szakmunkához értők sem hiányoztak az óvodaépítésről. Dr. Süpek Zoltán, a járási hivatal elnöke néhány lelkes kisiparos nevét említette ünnepélyes megnyitójában: kiemelkedő munkát végzett Ecseri István és Boda Elek szobafestő, Kovács István és Hegedűs Sándor kőműves, valamint Sebián Mihály asztalos. Az intézmények, vállalatok, szövetkezetek sem fukarkodtak a támogatással. A MÁV Budapesti Igazatósága munkagépei nélkül nehezen boldogultak volna, a segítség értéke kétszázötvenezer forint A Ligni- fer Szövetkezet dolgozóira mindig lehetett számítani, még az utolsó pillanatokban is ott voltak, s fölerősítették az óvoda homlokzatára egy játszó kislány és két kis állatka fekete fémsziluettjét. Bodrogi András tanácselnök kimutatása szerint munkájuk majd száztízezer forintot ér, ugyanennyivel járult az óvodaépítéshez a Pácéi—Isaszeg ÁFÉSZ. A Gödöllői Gépgyárban kommunista szombatot szerveztek, az üzem anyagi támogatása elérte az ötvenhatezer forintot. A Kisállattenyésztési Kutatóintézettől huszonötezer forintot kaptak, a dányi Magvető Termelőszövetkezettől ötvenezret. Nem egy nehezebb munka megoldásában, a katonák segítettek. Hatszáz négyzetméter Vendégek egész sorát kö- szönthették az dsaszegiek pénteken délután. Megjelent az ünnepélyes átadáson Császár Ferenc, a Pest megyei Tanács elnökhelyettese, Fehér Béla, a járási pártbizottság első titkára, Kovács Istvánná ország- gyűlési képviselő, számos más érdeklődő mellett valamennyi, az építkezést segítő és anyagiakkal is támogató szövetkezet, intézmény vezetője. A legtöbb kérdést Meggyes Tibor, a péceli nagyközségi tanács költségvetési üzemének vezetője kapta, ugyanis ennek a vállalatnak a kivitelezésében készült az isaszegi százszemélyes óvöda. Alvállalkozójuk volt a veresegyházi nagyközségi tanács költségvetési üzeme. A péceli üzem vezetője elmondta, hogy az intézmény alapterülete hatszáz négyzet- méter, és könnyűszerkezetes technikával építették. A kezdeti nehézségek után a munkán általában egy harminctagú brigád dolgozott. A berendezést, a gépészeti berendezéseket, s magát az épületet tekintve, a költség körülbelül négy és fél millió forint. A jelenlevő hozzáértők szerint az épület korszerűbb, mint más hasonló intézmények. Az U- alakú, hófehér, piros ablakkeretes óvodában a jövő héten már százhúsz gyerek zsibong, s birtokba vehetik az alig összeszámolható helyiségeket. Péntek délután már színes bútorok fogadták a látogatót a négy foglalkoztatóban, testmozgásra készen várja a gyermekeket a tornaterem, de van itt orvosi rendelő, a betegeknek két elkülönítő, sok-sok mosdó, fürdő az óvónőknek és a felnőtteknek, de sétálhattunk a tágas konyhában, a fekete-fehér mosogatóban, a raktárakban, a zöldség- és húselőkészítőben, s működésre alkalmas állapotban volt a kazánház is. Az épület környékén itt-ott már színesen virítottak a virágok, de mint a helybeliek elmondták, még akad itt bőségesen rendezget- nivaló, a kerítést is föl akarják építeni. Minden jelentkezőt felvettek A felnőtteket, az építőket az apró gyermekek a nyitás délutánján , dallal, verssel, virágcsokorral köszöntötték. Miután dr. Süpek Zoltán elvágta a szalagot, elárasztotta a helyiségeket a nézelődő közönség, s bizony, a felnőttek közül alig látszottak ki a gyermekek. Mészáros Józsefné büszkén sorolta, hányán dolgoznak majd ebben az intézményben, ö a vezető óvónő, s még négy társa dolgozik mellette, négy dajkával, három konyhai dolgozóval, és az élelmezésvezetővel. Örömmel mondta el, hogy az idén minden jelentkezőt fölvehettek, így Isaszegen 1976— 77-ben kétszáznyolcvanöt gyerek járhat óvodába. Bodrogi András tanácselnök arról tájékoztatott, hogy jövő héten még nem indulhat be a hétköznapi óvodásélet, ugyanis először az ésszerű átcsoportosításnak kell megtörténnie. Arra törekednek, hogy minden gyermek a lakóhelyéhez legközelebb eső intézménybe kerüljön. De ez már örömteli munka lesz. Örszigethy Erzsébet Nemesített kukorica Nyár elejétől késő őszig Több mint 150 féle hazai és külföldi kukoricafajta fel- használásával nemesítik az étkezési kukoricát Kecskeméten, a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben. Cél, hogy nyár elejétől késő őszig egymást váltva érjen a főzni való kukorica, s ízre, beltartalmi értékre megfeleljen a kívánalmaknak. A kutatók a nagyüzemek részére a külföldön keresett, aranysárga szemű, édes csemegekukoricát nemesítik, és a fehér mazsolakukorica fajtafenntartásával, továbbjavításával foglalkoznak. Szezonvéq Sárgadinnye, fólia alól Befejezéshez közeledik az idei sárgadinnyeszezon. Ez évben alig ezer hektáron terme ztették ezt a gyümölcsöt, s a termésátlagok is elmaradtak az elmúlt éveknél. A Kertészeti Egyetem zöldségtermesztési tanszékén öt éve nagyszabású tudományos kutatómunka folyik a piacról mindinkább eltűnő sárgadinnye termesztésének fellendítésére. A tanszék munkatársai kidolgozták a fólia alatti hajtatás technológiáját, s már megkezdték az előkészületeket, hogy a jövő évtől széles körben elterjedhessen az új eljárás. — Nyúl exportra. Mintegy 120 vagon nyulat vásárolnak fel az idén a megye ÁFÉSZ-ei, melynek többségét tőkés országokba exportálják. SPORT + SPORT + SPORT + SPORT A második forduló után TALÁLKOZÓ A SZÖVETSÉGI NAPOKON Már két fordulót lejátszottak a városi kispályás labdarúgó-bajnokságban. A két osztályban huszonhat csapat verseng a pontokért, helyezésekért. Ebben a bajnoki évben is két csapattal szerepel az egyetem, az ATE I. és ATE Gépész, továbbá az Erdő- és Vadgazdaság, az Erdőgazdaság és Vadgazdaság néven két csapattal küzd. Az egyik az I., a másik a II. osztályban. A versenykiírástól eltérően a sportfelügyelőség engedélyezte Veresegyház néven indulni az egyik sportolókollektívát. A csapatok legnagyobb része az első perctől komolyan veszi nemcsak a mérkőzéseket, de az ügyintézést is. A szövetségi napokon pontosan megjelennek a képviselők is. A szövetségi napok nem spontán összejövetelek, itt beszélik meg a soros mérkőzésekkel kapcsolatos teendőket. A pálya helyéről, kezdési időpontról itt döntenek; a mérkőzések technikai részleteit is itt beszélik meg. Erre utal az intéző bizottság közleménye, amelyben felhívja a Városgazdálkodás és a Volán képviselőjének figyelmét, hogy a jövőben a szövetségi napon pontosan jelenjenek meg csapatuk érdekében. I. osztályú csapatok eredményei a két fordulóban: ÁFÉSZ—Vegyesipari Szövetkezet 5:2, KIOSZ—Építőipari Szöv. 6:3, Erdőgazdaság —Városgazdálkodás 4:4, Pedagógus—MGI 2:1, IV. kér. FC— TE I. 3:2, Szabadság tér—Gépgyár 7:2. Gépgyár—ÍV. kér. FC 3:11, ATE 1.—Pedagógus 4:0, MGI—Erdőgazdaság 0:0, Városgazdálkodás—KIOSZ 0:10, Építőipari Szöv.—ÁFÉSZ 3:3, Vegyesipari Szöv.—Szabadság tér 3:2. A bajnokság állása az I. osztályban két forduló után: 1. KIOSZ 2 2---------IS- 3 4 2. I V. kér. PC 2 2---------14- 5 4 3. ÁFÉSZ 2 11-8-53 4. Szabadság tér 2 1-19-52 5. ATE X. 2 1 — 1 S- 3 2 6. Erdőgazdaság 2 — 2 — 4-4 2 7. Vegyesipari Szöv. 2 1—1 5-7 2 8. Pedagógus 2 1-12-52 9. MGI 2-111-21 10. Építőipari Szöv. 2 — 1 1 G- 9 1 11. Városgazdáik. V. 2—11 4-14 1 12. Gépgyár 2--------2 5-18 — A II. osztályban lejátszott mérkőzések eredményei: Gépkísérleti—V eresegyház 2:2, Vízmű—Volán 2:2, ATE Gépész—Humán 1:4, PÁÉV— Tv Mikró 1:1, KKMV—Vadgazdaság 3:3, Alsópark—HTÜ 4:1. Vadgazdaság—Alsópark 3:4, HTÜ—PÁÉV 6:0, Humán— Vízmű 1:4, Tv Mikró—ATE Gépész 9:1, Volán—Gépkísérleti Int. 1:7, KKMV—Veresegyház 0:6. Itt említjük meg, hogy a fegyelmi bizottság Bobos László játékjogát augusztus 30-ával visszaadta. 1. Alsőpark 2 2 — 8- 4 4 2. Tv Mikró 2 1 1 — 10- 2 3 3. Gépkísérleti 2 1 1 — 9- 3 3 4. Veresegyház 2 1 1 — 8- 2 3 5. Vízmű 2 1 1 __ 6- 3 3 6. HTÜ 2 1 — 1 7- 4 ? 7. Humán 2 1 1 5- 5 2 8. Vadgazdaság 2 — 1 1 6- 7 1 9. KKMV 2 — 1 1 3- 9 1 10. Volán 2 __ 1 1 3- 9 1 11. PAEV 2 — 1 1 1- 7 1 12. ATE Gépész 2 — — 2 2-13 13. Ganz, 14. KATK1 besorolás alatt állnak. Cs. J. i I A A pályaválasztók nem Kistaresára mennek Muükaerőgondok és piáiiáikczások a megoldásra a Hazai Fásűifoncbsn teljesebb képet kapjanak vállalatunkról. Az eredmény sajnos iehan- i goló: a pályakezdők közül I csak néhányan — évente ket- ten — választják munkahelyül a kistarcsai gyárat. — A járásban még tíz övvel ezelőtt a gyár, a kévés munkalehetőség miatt, kedveltebb volt — folytatja az osztályvezető. Azóta több a munkahely, szinte versengnek az emberekért. Jelenleg a 720 dolgozónknak csupán a negyedrésze jár be jórészt Kerepesről, Gödöllőről, Mogyoródról. Pedig a jó fizetést, a szociális kedvezményeket és az egészséges munkakörülményeket mi is biztosítjuk. Műhelyeink korszerű gépekkel, berendezésekkel felszereltek, es törekszünk a további fejlesztésre is. A gyár más oldalról is igyekszik szorosabbra fűzni kapcsolatait a járással. Ha szükséges, társadalmi munkával segítik az egyes intézményeket. Errol a munkaügyi osztály dolgozója, Sós Sándorné beszélt. — A nyáron bővítették a kerepesi óvodát. A festési-mázolási munkákra kértek meg minket. Júniusban a tmk- műhely festőcsoportja társadalmi munkában újjávarázsolta az óvodát. Néhány szocialista brigádunk rendszeresen meglátogatja a Fóti Gyermek- város lakóit, akiknek játékkal, édességgel kedveskednek. Mások viszont a gödöllői szociális otthon öregjeinek igyekeznek szerény ajándékokkal örömet szerezni, a gyakori látogatásokon. t — a
