Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-01 / 206. szám

1976. SZEPTEMBER 1„ SZERDA 7 Heti jogi tanácsok A vállalatnak kell bizonyíta­ni, hogy a dolgozó magatartá­sa okozta az üzemi balesetet és ebben az esetben mentesül a felelősség alól. Az üzemi balesettel kapcso­latban most két vonatkozásban foglalkozunk. Egyik az, hogy a munkálta­tó felel-e azért a kárért, ame­lyet a dolgozó, a munkája so­rán, a saját gépjárművével szenvedett ed. A második témánk, ha a balesetet a dolgozó vigyázat­lansága, figyelmetlensége, ügyetlensége, a munka során bekövetkezett rosszulléte vagy egyéb személyi adottság okoz­ta, jelenti-e feltétlenül azt. hogy a vállalat mentesül a fe­lelősség alól. A két kérdést együttesen tárgyaljuk, mivel összefügge­nek egymással. A Munka Törvénykönyve 62. § (1) bekezdése alapján a vál­lalat a dolgozónak a munkavi­szony keretében okozott kárért vétkességére tekintet nélkül. teljes mértékben felel. Mente­sül a vállalat azonban a fele­lősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt működési körén kívül eső elháríthatatlan ok vagy kizárólag a károsult el­háríthatatlan magatartása okozta. Ennek hiányában is mentesül a vállalat a kár azon részé alól — mondja a jogsza­bály —, amelyet a dolgozó vétkes magatartása idézett elő. Egyik olvasóink elmondta, hogy propagandista beosztás­ban, kötetlen munkaidőben dolgozik. Rendszeresen vidék• Tí! jár saját gépkocsijával. A nyáron balesetet szenvedett, mégpedig úgy, hogy autója az úttesten megcsúszott, felsza­ladt a járdára és ott a kerék­vető kőnek ütközött. Két hó­napig volt olvasónk betegállo­mányban, és kocsija teljesen összetört. A munkáltatótól kérte a fizetése és táppénze közötti különbözetet és egyéb kárának megtérítését. Pana­szát a munkaügyi döntőbizott­ság elutasította. Most tőlünk kérdezi, mire számíthat egy n-etleges bírósági eljárás ese­tén. Megítélésünk szerint, a bíró­ságtól sem várhat más dön­tést. mivel olvasónk a vállalat működési kőién kivülesően szenvedte el a balesetet. A dolgozónak ebből származó kárát az előbb idézett jogsza­bály értelmében, a munkálta­tó nem tartozik megtéríteni. Ugyanis a vállalat felelőssége csak akkor állapítható meg, ha a dolgozót a munkaviszony keretében éri sérelem, és egy­úttal az ebből eredő kár a Vál­lalat működési körébe tartozó okra, vagy a vállalat működé­si körén kívüleső, de a válla­lat részéről ökbeitíve elhárít­ható okra vezethető vissza. Je­len esetben azonban az ál ta­nítható meg, hogy az olvasónk kárát előidéző ok az volt, hogy megcsúszott az autó. mondhat­juk: a gévvírmüvet nem az útviszonyoknak megfelelően vezette. Ez az ok mindenkép­pen a vállalat működési körén kívül esik. és azt a vállalat el s°m háríthatta. Mivel olva­sónknak volt cascóia. az ön- részesedésen felüli kábának megtérítését kérje az Állami Biztosítótól. Amint fentebb írtuk, a vál­lalat mentesül a kár azon ré­szé alól is, amelyet a dolgozó v '-tkes magatartásával idézett elő. Ennek a kérdésnek köny- nyebb megértésére nézzük azt az esetet, amelyet egv másik olvasónk közölt velünk. Vállalatuk több épületrész­ből áll. ezek közül az egvik eléggé omladozó. A vállalati munkavédelmi megbízott na­gyon helyesen járt el, amikor ezt az omladozó épületet elke- rittette, sőt még táblákkal is felhívta a figyelmet a veszély­re. A vállalat'egyik dolgozója mindezek ellenére a kerítésen keresztül ^ment erre a terü­letre, és megsérült egy cserép- darabtól. A vállalat elutasítot­ta a dolgozó igényét. Mi a véleményünk? — kér­dezi olvasónk. Jogi megítélésünk szerint, a vallalat felelőssége, ha nem is teljes egészében, de megálla­pítható, mert megfelelő kerí­téssel vagy az épület rendbe­hozatalával a baleset bekövet­kezése elkerülhető lett volna. Nem lehet azt mondani, mint ahogy tette a vállalat, hogy a balesetet működési körén kí- vülaső elháríthatatlan ok idéz­te elő. Viszont igaza van a vállalatnak abban, hogy a dol­gozót is felelősség terheli, mert ha nem megy át a be­kerített területre, és a vélet­lenül beesett holmiját más­képpen igyekszik visszaszerez- ni._ vagy megvárja, amíg az erős szélroham csillapodik, akkor a baleset a részéről is megelőzhető lett volna, össze­gezve, ebben az esetben az a véleményünk, hogy kármeg­osztásnak van helye, tisztá­zandó, hogy ki, milyen mér­tékben felelős a balesetért. Egy másik esetben azért Indított a dolgozó eljárást a vállalat ellen, mert a munka közben elromlott darujának kijavítása után, a kora hajnali órákban munkára várva, be­kapcsolta a fülkében levő elektromos készüléket. A dol­gozó ruhája meggyulladt, sú­lyos égési sebeket szenvedett, és hosszabb ideig volt betegál­lományban. A vállalat eluta­sította azzal, hogy elaludt a dolgozó, ennélfogva a munka- vállaló magatartása miatt kö­vetkezett be a baleset. A vállalat egyszerűen nem utasíthatja el a dolgozóját, hanem körültekintően vizsgál­nia kell. hogy a kárt a dolgo­zó okozta-e. vagy esetleg a dolgozó magatartása mellett közrehatott-e egyéb vállalati tényező is, amely esetleg a vállalat részéről elhárítható lett volna. Tűzvizsgálat is folyt az ügyben, amely meg­állapította, hogy a balesetet az okozta, hogy a fűtőkészülék elindítása után, rövid időn be­lül olyan erős sugárzó hő ke­letkezhetett, amelytől a dol­gozó ruhája könnyen meg­gyulladhatott. Ez pedig már — megítélésünk szerint — a vállalat működési körébe eső ok. és nem lehet szó a dolgozó kizárólagos vétkes magatartá­sáról, így arról sem, hogy eset­leg elaludt, és ennek követ­keztében került közelebb a fűtőtesthez, és gyulladt meg a ruhája. A vállalat állításán, illetve feltevéién kívül nincs egyéb bizonyíték arra, hogy a dolgozó elaludt volna. Ha a dolgozó elalszik munkahelyén, azzial valóban munkafegyel­met sértő magatartást tanúsít, de ez megint más elbírálás alá kerül, mint az az üzemi baleset, ami ezek után bekövetkezett. A dolgozót fele­lősségre lehet vonni, ha el­aludt, de az üzemi balesetből eredő kárát meg kell térítenie a vállalatnak. tehetséges, hogy a tények tisztázása után a felelősség is megoszlik, és ebben az esetben a kármeg­osztást alkalmazni lehet. Dr. M. J. Jog a környezetvédelemben Tájékoztat dr. Bakács Tibor, a szakbizottság titkára A környezetvédelemmel kap­csolatban az emberek szinte kizárólag a műszaki és a ter­mészettudományok, az ipar fe­lelősségére gondolnak. Pedig a kérdések gyakorlati megol­dásánál mindig az derül ki, hogy a társadalomtudományok bekapcsolása, elvi döntések nélkül nehéz előbbre lépni. Különösen nagy szerepe le­het a jogtudománynak, amely e tekintetben még csak a kez­detén van saját lehetőségei­nek. A környezetvédelmi jog­nak egyre jelentősebb műhe­lye alakult ki a Veszprémi Akadémiai Bizottság jogtudo­mányi szakbizottságában. Az itt folyó munkáról, eredmények­ről kérdeztük dr. Bakács Ti­bort, a szakbizottság titkárát. — ön szerint mit tehetnek a környezetvédelem ügyében a jogtudomány képviselői? — Meggyőződésem, hogy igen sokat! A természettudo­mányok eredményeit át kell vinni a gyakorlatba, s a társa­dalmi, gazdasági összefüggé­sek jogi formában is jelent­keznek. Ezek feltárásával és a legmegfelelőbb jogi keretek — jogszabályok és jogrend­Vizsgálatok a vádemelésről Több közérdekű témában folytat vizsgálatot a követke­ző hónapokban a Legfelsőbb Ügyészség. A tájékozódások­nak az a céljuk, hogy a jog­alkalmazói, joggyakorlati ta­pasztalatok feltárásával és összegyűjtésével elősegítsék a jogpolitikai elvek következe­tes alkalmazását, fellépjenek az esetleges törvénysérfések ellen. A büntetőjogi területen elemzik a társadalmi és a sze­mélyi tulajdon elleni bűncse­lekmények miatt indított nyo­mozások és a vádemelés gya­korlatát. E témához tartozik, hogy a vagyoni jellegű bünte­tőjogi szankcióknak a korábbi­nál fokozottabb érvényesítése érdekében már a nyomozás so­rán fel kell deríteni a ter­heltek tényleges jövedelmét, vagyoni viszonyait, ugyanis ezek nem figyelmen kívül hagyható tényezők a differen­ciált felelősségre vonásnál. Megvizsgálja valamennyi — a fővárosban és a megyékben működő — főügyészség, hogy a fiatalkorúak által elkövetett vagyon elleni bűncselekmé­nyeknél miként alakul a nyo­mozási és a vádemelési gya­korlat büntetőeljárásban. En­nél a tájékozódásnál elsősor­ban arra kíváncsiak, milyen megelőző intézkedésekkel le­het visszaszorítani a fiatalko­ri bűnözést. Országos vizsgálat várható a társadalmi tulajdont károsító közlekedési balesetek nyomo­zási és vádemelési gyakorlatá­ról. A Legfelsőbb Bíróság döntése A tanulmányi szerződésről szer — kidolgozásával, a vé­dekezés államok közötti, nem­zetközi jogi rendszerének meg­teremtésével igen jelentős fel­adatok várnak a jogtudomány­ra. Elég arra gondolni, hogy a levegő, vagy a vizek szeny- nyezése nem ismer határokat. Hazánkba például minden fo­lyó kívülről érkezik, megóvá­sukat csak nemzetközi összefo­gással, a jogtudomány felhasz­nálásával lehet biztosítani. Az is tény, hogy a jogi nehézsé­gek nemegyszer ösztönzőleg hatnak a természettudományok kutatóira és viszont. — Milyen okok hatására fog­tak hozzá a Veszprémi Akadé- íniai Bizottságon belül a kör­nyezetvédelem jogi kérdéseinek ilyen intenzív tanulmányozásá­hoz? — Annak idején számba vet­tük, hogy a különféle jogi té­máknak ki a gazdája. Úgy lát­tuk, hogy ez a terület kiesett az általános érdeklődésből. Ugyanakkor nálunk az átla­gosnál nagyobb igény és lehe­tőség is van erre a munkára. Hazánk természeti értékeinek jelentős része itt található, s az erősen fejlett ipar gondokat is felvet. Nyilván összefügg ez­zel, hogy a VEAB-nak igen jól működő környezetvédelmi szakbizottsága is van. A jogá­szok számára ez azt jelenti, hogy munkájuknak komoly természettudományos háttere van, s általában az idetartozó megyékben működő szakembe­rek állandó konzultációs lehe­tőséget biztosítanak számunk­ra. — Igazolták-e az eredmények a várakozásokat? — Nagy eredményekről ko­rai lenne beszélni, de már ran­gos jogi fórumokon is hallot­tunk olyan véleményt, hogy a Veszprémi Akadémiai Bizott­ság egyre inkább a környe­zetvédelem jogi kérdéseinek egyik legfontosabb hazai ku­tatóhelyévé válik. Annyi bizo­nyos, hogy a legtöbb hazai in­tézményben csupán egy-egy szempontból vizsgálják ezt a témakört, a szakbizottságunk­ban dolgozó kutatók viszont átfogóan foglalkoznak a kör­nyezetvédelmi joggal. Pilla­natnyilag öt kandidátusi disz- szertáció elkészítésén dolgoz­nak nálunk a jogászok, a kör­nyezetvédelmi jog különböző kérdéseit elemezve. — Hallhatnánk valamit ezek­ről részletesebben? — Érdeklődésre tarthat szá­mot az a munka, amelyben Egy ^szállítási vállalat egyik alkalmazottjával tanulmányi szerződést kötött. Ebben az il­lető vállalta, hogy a hivatá­sos gépkocsivezetői tanfolya­mot három hónap alatt elvég­zi és a jogosítvány megszer­zése után két évig munkavi­szonyát nem szünteti meg, el­lenkező esetben a képzési költ­ségeken kívül a tanfolyam ide­jére kapott munkabért is kö­teles visszafizetni. A vállalat ugyanis kötelezte magát, hogy az illetőt a tanfolyam idejére munkája alól mentesíti, sőt, havi 1200 forint alapbérét fo­lyósítja, sikeres vizsga után pedig rakodó gépkocsivezetői munkakörben foglalkoztatja. A szerződésben azt is kikö­tötték: ha a vizsga nem sike­rül, a pótvizsga költségeit a dolgozónak kell viselnie, amennyiben pedig ott is meg­bukik, úgy az összes képzési költségek őt terhelik. Az illető a tanfolyamot el­végezte, a fíRESZ-vizsgán azonban kétszer is megbukott. líj kiadásban a Munka Törvénykönyve A Táncsics Könyvkiadó új kiadásban jelentette meg a Munka Törvénykönyvét és végrehajtási utasítását, mivel legutóbbi, 1973-ban megjelent kiadása már elfogyott. A mos­tani tartalmazza az azóta meg­jelent jogszabályokat is. A Munka Törvénykönyve hagyományos szerkezetét nem változtatták meg, a törvény- könyv fejezetei változatlanok; a törvénykönyv célja, a szak- szervezetek jogai, a munkavi­szony, a fegyelmi és anyagi fe- ’elősség, munkaügyi viták, a társadalombiztosítás és a ve­gyes rendelkezések. A függe­lék az új rendelkezéseket tar­talmazza, valamint az 1976— 1980. évre szóló kollektív szer­ződések megkötéséhez irányel­veket és tájékoztatót. A kötet használhatósága! nagymértékben növeli a tema­tikai tárgymutató a Munka Törvénykönyvéhez és a vele egységes szerkezetben közölt jogszabályokhoz, valamint a függelékben elhelyezett jog­szabályokhoz és irányelvekhez, s a tárgy- és számmutató. Nem sokkal később két évre sorkatonai szolgálatra bevo­nult. Leszerelése után utasítot­ták: igyekezzék a vizsgát le­tenni, és hogy az ezzel kap­csolatos költségeket viselni tudja — ment ezt már a mun­kaadó nem vállalta —, havi 2500 forintos fizetéssel mű­helymunkára osztották be. Az alkalmazott azonban ezt nem fogadta el, munkaviszonyát megszüntette, mire a vállalat a tanulmányi szerződés alap­ján folyósított 12 ezer 200 forinttal a MIL-lapját meg­terhelte. Ennek az intézkedésnek hatá­lyon kívül helyezése iránt a dolgozó pert indított. Törvé­nyességi óvás alapján az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé ke­rült, amely a keresetet eluta­sította. A határozat indoklásában a Legfelsőbb Bíróság kimondta: a szakemberhiány a vállalato­kat egyre nagyobb mértékben kényszeríti arra, hogy dolgo­zóival tanulmányi szerződést kössön. Az ezekben vállalt költségeket a részesedési alap­ból — tehát a többi dolgozó rovására — folyósítják. A szer­ződés realizálása esetén a vál­lalatnál a szakemberek aránya kedvezőbbé válik, ami a gaz­dálkodást hatályosabbá teszi, tehát a dolgozók részesedése a vállalati nyereségből kedve­zőbben alakulhat. A tanulmá­nyi szerződés azonban nem lebecsülendő előnyt jelent azoknál sem, akik annak alapján lényegében anyagi gondok nélkül, ál­lami támogatással, szakmához, magasabb képesí­téshez jutnak. Az ilyen ked­vezményekben részesülőktől tehát elvárható, hogy kötele­zettségük teljesítése érdekében a számukra biztosított kedvező feltételeket kihasználják és a tanulmányok befejezésével szaktudásukat az őket támoga­tó vállalatot szakemberproblé­májának megoldásában segít­sék. Ez vonatkozott erre az esetre is, amikor az illetőnek legalább két évig a vállalat­nál kellett volna dolgoznia, ha a vizsgát leteszi. Ennyi idő szükséges ugyanis ahhoz, hogy a szerződésben vállalt költsé­gek — a dolgozók magasabb színvonalú munkavégzése kö­vetkeztében — többé-kevésbé visszatérüljenek. — Ebben az esetben azon­ban a szállítási vállalat az ál­tala kifizetett munkabér és költség visszatérülésével nem számolhat, mert dolgozója nem­csak kötelezettségének nem tett eleget, hanem munkavi­szonyát is megszüntette. Tehát a visszatérítési kötelezett­ség alól nem mentesülhet. A határozat rámutatott arra is, hogy a vállalat a kikötött három hónap helyett öt hóna­pig viselte a költségeket, s folyósította alkalmazottjának munkabérét. A többletköltsé­gek viselésétől jogosan zárkó­zott el, mert nem kockáztat­hatta, hogy az esetleg ismét sikertelen vizsgák miatt arány­talanul hosszú ideig fedezze a kiadásokat. Az illető tehát saját hibájából került abba a helyzetbe, hogy további támo- 'gatásra jogát elvesztette, s a tanfolyam idejére részére fi­zetett munkabért és egyéb költségeket vissza kell téríte­nie. Katonai szolgálata csak abban az esetben lett volna ob­jektív akadály, ha bevonulása a tanfolyam ideje alatt, vagy a vizsgák előtt történt volna, nem pedig két sikertelen vizs­ga után. II. E. az idegenforgalom, turisztika és környezetvédelemmel össze­függő jogi kérdésekről lesz szó. Egy másik, a Balaton meg­óvásának jogi vonatkozásait vizsgálja. Érdekes lehet annak a gondolatnak a kimunkálása is, amely o környezeti károk megtérítését biztosítási for­mában kívánja megoldani. Er­re már van példa a világon: a károsultat a biztosító kár­pótolná, s aztán a szennyező vállalattal, tsz-szel, vagy más szervvel már ő „rendezné a számlát”. — Igényt tartanak-e gyakor­lati kérdésekben a jogtudo­mány, konkrétan a Veszprémi Akadémiai Bizottság szakembe­reinek véleményére? — Természetesen. Köztudott, hogy az emberi környezet vé­delméről szóló törvényt előze­tesen milyen széles körben vi­tatták meg. A kártérítéssel kapcsolatban véleményünk el­tért az eredeti tervezettől, s javaslatunkat elküldtük az il­letékes szerveknek. Nos, a törvénynek ezt a részét az ál­talunk javasolt formában fo­gadta el az országgyűlés. Le­het ez véletlen egybeesés is, mégis örülünk, hogy az orszá­gos* fórumok a mi koncep­ciónkkal értettek egyet. — S az itteni kutatások tudo­mányos rangja? — Erről nem mi vagyunk hivatottak nyilatkozni. Egy tény: a Magyar Tudományos Akadémia szeptemberben nagyszabású tanácskozást ren­dez — a szocialista országok közül elsőként —, s ezt a Veszprémi Akadémiai Bizott­ság gondozásában, a mi terü­letünkön, Szombathelyen tart­ják. A jog a környezet védel­mében címmel sorra kerülő öt­napos tudományos ülés iránti érdeklődés jóval felülmúlja a várakozásunkat. Hatvan részt­vevővel számoltunk, de már most 100-nál többen jelentkez­tek. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy világméretű az érdeklő­dés a. szocialista és kapitalista országokból egyaránt. Eddig mintegy 60 előadást jelentet­tek be. Azt tervezzük, hogy az ülés teljes anyagát könyv­ben is megjelentetjük majd, s ennek terjedése még inkább növelheti az európai szinten k kezdeményezőnek számító ta­nácskozás jelentőségét, a ma­gyar környezetvédelmi jog te­kintélyét. Czingráber János VÁLASZOL AZ ILLETÉKES Építési tanácsadó Milyen korszerű és kis­méretű családi házat érde­mes építeni? Olvasóink kérésére ezúttal a Pest megyei ajánlott tervgyűj­teményből a Mende típusú épület tervét ismertetjük: A földszintes, nyeregtetős épület a telek határán és sza­badon állóan egyaránt elhe­lyezhető. Kétszobás, de bővít­hető lakás van az épületiben. A nagyobb méretű nappali mellett helyezkedik el a 12,5 négyzetméteres hálófülke, melyben négy személy fekhe­lye fér el. A másik szerkezeti részben a kiegészítő helyisé­gek találhatók. A bejárat a részben fedett teraszról nyűik; utóbbin négy személy étkezésére is lehető­séget teremthetünk. A fürdő­szoba eléggé nagy ahhoz, hogy benne moshassunk. A lakószo­bák és a konyha ablakai nagy méretűek, s a szerkeze« rend­szert kihasználva a mennye­zethez szorítottak. A kamra a konyha mellett van s a kert felé nyitható. A teljes lakásterület 56,9 négyzetméter, s ezen belül is gazdaságosan elrendezett a tér. Szerkezetei hagyományosak: alapja úsztatott beton, falai téglából készülnek, födémé pe­dig vasbeton gerendák közötti bélóselemekből áll. Homlokza­ta világos, kőporos, dörzsölt vakolat, valamint nyensbeton és faburkolat. A tetszetős kül­sejű épület egyszerű és házi­lag is elkészíthető. Részletes tervdokumentációja az Építési Tájékoztatási Központ irodái­ban szerezhető be. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom