Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-05 / 210. szám
S'* Őszi eső neveli a másodvefést A jövő héten kezdődik a megyében a cukorrépa betakarítása Szeptember eléje van. S bár a naptár szerint még itt a nyár, az időjárás esősre, hűvösre fordult. Hol van már a júliusi 34—36-fokos kánikula, mely olyan csúnyán meggyötörte a határt, hogy a gyengébb szívű falusi embernek sími lett volna kedve, ha a sárguló legelőre, a sodrott levelű kukoricára nézett... Igen, vége a nyárnak, jönnek az ,,ember”-hónapok, s ezek legalább olyan emberpróbáló napokat hoznak magukkal, mint a gabonabetakarítás ideje. A gabonafélék magja már a biztonságos magtárakban várja az őrlést, a tarlót is felszántották a legtöbb helyen. Sajnos, azért még most is akad egy-két gazdaság, ahol gép-, ember-, vagy egyéb hiány miatt még most is a földön rothad az idén különösen értékes bálázott szalma. Befejeződött, a gépek javítása, előkészítése az őszi betakarításra. Megkezdték az őszi búza és a rozs vetését. A monori járásban például már több, mint 2 és félezer hektáron készítették elő a magágyat. összesen 6127 hektáron vetnek búzát, 1344 hektáron rozsot és 303 hektáron őszi árpát az idei őszön. A jövő héten föltehetően megkezdődik a cukorrépa szállítása, hiszen szeptember 8. és 17. között indul a feldolgozás a cukorgyáraikban. Sajnos ennek Csengetsz*'» elntt találkoztam Kocséron, ahol már működik a .korszerű ugyancsak emeletes iskola. Nem fennhéjázásról, nem hivalkodásról van itt szó. Pusztán arról: a jövő társadalmát csak sokoldalúan képzett, felvilágosult emberek építhetik fel. Így kívánja a rohamosan fejlődő technika, a tudomány. A gyermekek pedig önzetlenek, fogékonyak a társadalmi változásokra. Jól emlékszem azokra a lápió- bicskei gyerekekre, akik kilométerekről, darabokban hozták be a — múltat idéző, kiállításukat gazdagító — századelejei szövőszéket, s látom magam előtt ugyanezeket a gyerekarcokat. amint a tavaszi szünetben önfeledten próbálnak egy lebilincselő mesejátékot. És ugyancsak az általános- és középiskolás gyermekek mentek a földekre késő ősszel, amikor még kinn verte az eső a száraz kukoricacsöveket, felnőttek oldalán szüretelték a szőlőt, s gyűjtögették tonnaszámra a vas- és papírhulladékot, amikor úgy kívánta az ország érdeke... Ezt a lelkes önzetlenséget, ösztönös munkaszere- tetet kell átörökíteni a felnőtt korba, hogy majd később a gyárakban, az üzemekben ne tessék-lás- sék módon, hanem kedvvel, szeretettel tegyék dolgukat, s főként értsék: mindannyiunk és maguk javára cselekednek, ha helytállnak a dolgos hétköznapokon. Ma, nem sokkal az első év kezdetét jelző csengő felhangzása előtt, köszöntjük az áhítattal, s olykor megszeppenve először padokba ülő kisdiákokat. Azokat, akik ha kell, sarat taposva, kilométereket kerékpározva igyekszenek majd új ismeretek elé. Most. amikor a kisebb- nagyobb, szeplős és hirtelen megnyúlt gyerekekre nézünk, egy kicsit önmagunkba is tekintünk. Mert az első meghatott pillanatok nemcsak a még esetlenül mozgó, zavarral küszködő és ijedt gyerekeknek szólnak. A felelősség pillanatai ezek. Vajon megőrizzük-e bennük az őszinte érdeklődést, az önzetlen lelkesedést, a hihetetlen tudásvágyat, a ten- niakarást, amely még ilyenkor minden gyerekben benne él ? Megadunk-e majd mindent nekik, hogy azzá legyenek, ami után ma még csak áhítoznak? A z ismerkedés első órái, napjai után a hétköznapok munkája következik. Hosszú évekig tartó tanulás, az iskolák nevelő, szemléletformáló munkája dönti el, kiből mi lesz. Hatalmas a felelőség. Mert amit az idősebb korosztály elkezdett egyszer, majd a ma kisiskolásai — akik ma először indulnak iskolába — végzik be. V. F. (Cikkünk a 4. oldalon.) H osszan figyeltem egyik ősszel Cegléd határában két kis iskolást, amint a zuhogó esőcseppek elől viharkabátot fejükre borítva kucorogtak a szekérderékban, s közben el- merülten lapozgatták színes képekkel tarkított olvasókönyvüket. Ilyenkor, az iskolaév kezdetén önkéntelenül is kipirult arcú, komoly tekintetű, feszülten figyelő gyermekekre gondol az ember, a jelentkezésre magasba lendülő karokra, padokból kinyúló törékeny testekre, az értelem ap- róbb-nagyobb megnyilvánulásaira. Az első tollvonásoktól, az első szótagolva olvasástól azonban nehéz út vezet az önálló véleményalkotásig, amíg a kis emberből felnőtt lesz. Ám addig is gyakran rácsodálkozik a világra, érteni akarja a ma még érthetetlent, megismeri az ismeretlent, s ezt az érdeklődést kell éleszteni, őrizni benne. Kelemen Andor, a községből messzire származott perőcsényi tanító a századeleje iskolájáról mondta: jöttek a gyerekek őszszel, tavasszal, rongyos ruhában, lyukas cipőben, mezítláb, de télen csak azok, akik lábbelit húzhattak. Reggelente magukkal hozták a tűzrevalót. A múlt társadalmának, a félfeudális Magyarország uralkodó köreinek nem volt érdekük a gyerekek tanítása, sokoldalú nevelése. Ezzel magyarázható, hogy az 1919-es Tanács- köztársaságot követő negyedszázados ellenforradalmi rendszer 600 ezer anal-% fabétát és milliónyi szakképzetlen, írni, olvasni is alig tudó embert hagyott hátra. A művelődés az uralkodó osztály kiváltsága volt, amit mi sem igazol jobban: 1938-ban mindösz- sze tízezren érettségiztek, az egyetemeken, a főiskolákon pedig csak kétezren szereztek diplomát... Pest megyében tavaly 94 ezer 314 gyerek tanult általános iskolákban, örvendetesen növekedett a gimnáziumokban és szakközépiskolákban tanulók száma, míg 1970/71-ben 4 ezer 240, addig 1975/76-ban 7 ezer 110 fiatal szerzett középfokú képzettséget. És a szakmunkástanulók? A tavalyi tanévben 7 ezer 845-en tettek eredményes vizsgát. S zembetűnő változásokat észlel az ember Pest megye falvaiban és városaiban. Gyarapszik a korszerű, világos tantermes, tornteremmel, klubbal, úttörőszobával berendezett iskolák száma. Csak a szemlélet változik lassabban. Nemrég Tokölön (ahol még idén elkészül az új, háromszintes iskola) két °mber beszélgetése ütötte meg a fülemet. Fennhéjá- zásnak nevezték a kétemeletes iskolát, mondván: jó volt azelőtt a földszintes is, minek ez a hivalkodás. Ugyanezzel a szemlélettel PEST MEGYEI egyik kényelmetlen velejárója, hogy nagyon lecsökken az egyéb, szállításra igénybe vehető vasúti kocsik száma. Az idén az eddiginél is nagyobb répaforgalomra számíthatunk, hiszen a tsz-ek 3700, az állami gazdaságok 1200 hektáron kezdik meg a közeli napokban a cukorrépa betakarítását. S nemcsak a vetés- terület nagyobb a múlt évinél, hanem ahol volt elég öntözővíz a nyáron, az átlagtermés se sokkal marad el a tavalyi mögött. Az augusztus végi esőzések meghizlalták a répagyökereket, és nagyban segítik a másodveitésű növények fejlődését is. Javában folyik a 12 ezer 300 hektár fővettésű silókuko- nica betakarítása, tartósítása. Minden silószár érték, sőt a szalma és a répakorona is, hiszen csiak ezek segítségével lehetünk úrrá az aszály okozta tafcaimánygondjainikon, s az állatállomány csökkentése helyett a szinitentarlást és a tejhozamok növelését tűzhetjük ki célul. Nem elég azonban a jelenre gondolry. Sok gazdaságban vetik a lucernát, a repcét, hogy jövőre se okozzon gondot a zöld takarmány, a megfelelő fehérjemennyiség előteremtése az állatállomány számára. Szeptember első napjaiban már tömegesen került piacra a csemegeszőlő. Sajnos, a koratavaszi fagyok már egyszer szüreteltek a gazdaságok helyett, így a csemege- és a borszőlőfajtáktól is csak fél termést várhatunk. Eztt azonban gondosan, minden szemre külön vigyázva takarítják be. Nagykőrösön és környékén szedik a paradicsompaprikát. A hét végi esőzés némileg hátráltatja a szépen fejlett termések betakarítását, de egyben pótolja is a nyáron oly kevésnek bizonyult nedvességet. A nagykőrösi Arany János Tsz vezetői a 80 hektáros területükről 65—70 vagon- nyi termésre számítanak. T. A. U Vllifi PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 'J? XX. ÉVFOLYAM, 210. SZÁM Áll A I K OItl.VT 1976. SZEPTEMBER 3., VASÁRNAP Megemlékezések a bányásznap alkalmából losonczi Pál a komlói ünnepségen Tegnap országszerte folyta- f tódtak a bányásznapi ünnepsí- | gek. Komlón, a bányásznappal j összekötve, szombaton tartották a várossá nyilvánítás 25. évfordulójának központi ünnepségét. Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke az egész napot a bányászvárosban töltötte. Délelőtt részt vett a komlói pártbizottság és a tanács végrehajtó bizottságának együttes ünnepi ülésén, majd megtekintette a szilvási városrészt, s ebéd után Kos- sutii-bányán a Mecseki Szénbánya Vállalat huszonöt szocialista brigádjának vezetőivel beszélgetett. A nap fő eseményének a Május 1. Művelődési Ház volt a színhelye. A díszteremben tartott politikai nagygyűlésen Losonczi Pál mondott ünnepi beszédet. Elöljáróban tolmácsolta a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága, a Népköztársaság Elnöki Tanácsa és a Minisztertanács jókívánságait a gyűlés résztvevőinek, Komló polgárainak, és az eddigieknél is nagyobb eredményeket kívánt a fiatal város további életében. Losonczi Pál a továbbiakban hangsúlyozta, hogy ez az ígéretes jövő nemcsak Komlónak, a szénbányászatnak, hanem általában is szól a bányászatnak. Rámutatott többek között: ahogyan pártunk XX. kongresszusának határozata is világosan leszögezte, a nyersanyagok, az energiahordozók növekvő felhasználása és a nehezebb beszerzési feltételek miatt fokozott gondot fordítunk a takarékosságra, a hazai természeti erőforrások — köztük a szénvagyon — teljesebb, jobb, gazdaságosabb kihasználására. Tehát a bányászat nép- gazdasági fontossága megnövekedett, növekvőben van, kilátásai kedvezők, bányászainkra a jövőben is nagy, sőt rendkívüli feladatok végrehajtása vár. — Elhatározott szándékunk — folytatta —, hogy a nem távoli jövőben a bányászat egészének évi termelését a mostaninak mintegy a másfél- szeresére emeljük. Ennek veti meg az alapját az ötödik ötéves, sőt részben még a hatodik ötéves terv is. Most tehát a jövő nagy termelési feladatainak megalapozásán munkálkodva kell kielégítenünk a folytonosan növekvő „napi” szükségleteinket is. — Kiemelte: — A magyar bányászatban még nem volt példa ilyen arányú fejlesztésre! Budapestre érkezett a mozambiki külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szombaton este hivatalos baráti látogatásra hazánkba érkezett Joaquim Alberto Chissano, a Mozambiki Népi Köztársaság külügyminisztere. Fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Púja Frigyes és a Külügyminisztérium több vezető munkatársa. Púja Frigyes, szombaton este a Gellert Szállóban vacsorát adott Joaquim Alberto Chissano tiszteletére. Hazánkba látogat a norvég külügyminiszter Púja Frigyes külügyminiszter meghívására szeptember 6-án hivatalos látogatásra Magyarországra érkezik Knut Frydenlund, a Norvég Királyság külügyminisztere. (Vendégünk életrajzát és a magyar—norvég kapcsolatokról szóló kommentárunlzat a 2. oldalon közöljük.) ELKÉSZÜLT 40 MUNKÁSLAKÁS CSEPELEN Kulcsátadás a PAÉV-aél Elsősorban a nagycsaládosok, fiatalok Félraillioniodik motor Ceglédről Az ÉVIG ceglédi gyára ebben az évben mintegy 300 millió forint értékű terméket állít elő. Ebből az elmúlt nyolc hónapban mintegy 200 millió forintot már teljesítettek. Egyik hagyományos termékük a Hajdúsági Iparművek centrifugáinak villanymotorja, amelyből a közelmúltban készült el a félmilliomodik darab. A tavaszi BNV-n, a vásár díját nyerte el az ütve-fúró- gép. A nullszériadarabok vizsgálata után a gyár megkapta a MEEI bizonylatát, erre az évre már mintegy 1600 darabra érkezett megrendelés. 1977-re pedig 2500-at kér a kereskedelem. Az ütve-fúrógépet saját fejlesztésben készítették el Cegléden. Kiválóan alkalmas a házgyári lakások különböző berendezéseinek felszerelésére. Szeptember 1-én megkezdődött a VZ—90-es típusú villaKép, szöveg: Koppány György mosmotorok gyártása. Ebből mintegy 17 ezer darabot készítenek az idén. Rövidesen aláírják azt a szerződést, amely a Ramovill és az ÉVIG között szoros kapcsolatot teremt a ceglédi gyár által készített különböző kézi villamos szerszámok garanciális javítására, az ország nyolcvan különböző helységében. Eddig ugyanis a szervizt és a garanciális javítást kizárólag Cegléden végezték el. A vállalat arra törekszik, hogy a teljes hazai szükségletet kielégítse a gyár termékeiből. Cegléden megszüntették a barkács- szerszámláda készítését, és jelenleg csak a hozzá való F— 10—L fúrógépet készítik, amelyből az idén 5000-et adnak át a kereskedelemnek. A képen: készül a Hajdúsági Iparművek centrifugáihoz a villanymotor. Máté Báiintné és Varga Teréz a gyártósoron. Tizenkét évvel ezelőtt kezdődött a Pest megyei Állami Építőipari Vállalatnál a mim- káslakás-épíibási akció. Gödöllőn, Vácott, Szentendrén és Csepelen, a mai napig összesen 275 lakás készült el, ez annyit jelent, hogy a PÁÉV 2700-as kollektívájából minden tizedik dolgozó a vállalat segítségével új otthonba költözhetett. Tegnap a csepeli KISZ-la- kótelepen ünnepélyes keretek között adták át az idén épített háromemeletes, 40 lakásos ház kulcsait. Három év alatt egész utcasor épült itt, 135 lakással, amelyekben nagyrészt építő- munkások laknak. A hűvös, esős idő nem rontotta el a családias légkörű összejövetel hangulatát. Sátortető alatt, terített asztaloknál ültek a boldog lakástulajdonosok, akiket a vállalat vezetői köszöntöttek, s átadták a jelentős részben társadalmi munkával készült ház építőinek a jutalmakat. Viszonzásul — emlékeztetőként» — a beköltözők is ajándékokkal kedveskedtek a vezetőknek. Molnár János igazgató méltatta a munkáslakás-építés szociálpolitikai jelentőségét, hisz az építőiparban szinte példa nélkül álló kedvezményben részesülnek a PÁÉV dolgozói. Ha csak a kétszobás összkomfortos lakások árát tekintjük, amely 320 ezer forint, már érzékelhető a jelentős segítség. Például egy kétgyermekes munkáscsaládnak az állami. a szociális támogatáson kívül a vállalat 20 százalékos kamatmentes kölcsönt ad, így induló összegként mindössze IS ezer forintot kell befizetniük az OTP-be. Tehát nerti jelent nagy anyagi megterhelést, sőt legtöbbjük az új lakásokat részletre vásárolható bútorokkal rendezi be. A lakások elosztásakor elsősorban a nagycsaládos, valamint az egy-két gyermekes fiatal házaspárok részesültek előnyben. A most beköltöző 40 lakástulajdonosból 34 munkás, a többi alkalmazottként dolgozik a vállalatnál. Ezt az arányt a korábbiakban is megtartották. Öröm volt végigjárni a ház szintjeit: az 54, illetve 63 négyzetméter alapterületű lakások, mintha építőipari mintabemutatóra készültek volna: semmi műszaki kifogást nem találni rajtuk. Három emelet boldogság... Itt kapott lakást Ponty János- né segédmunkás, hatgyermekes anya, Gyomránál költöztek be új otthonukba. Veres Sándor épületgépész Szentendréről , szükséglakásból jöhetett el öt- és kétéves kislányával. feleségével, aki szintén a PÁÉV szentendrei munkahelyén dolgozik, s még sorolhatnám a fiatalok nevét, akik ifjúsági brigádjukkal együtt, saját kezükkel építették fel otthonukat. A PÁÉV-nél nem szakad meg a munkáslakás-építés lánca, úgy tervezik, hogy 1980-ig még 200 lakást építenek. A Fővárosi Tanácstól eddig is jelentős támogatást kaptak, itt Csepelen 1,4 millió forinttal járult hozzá a terület közművesítéséhez. A vállalat sem volt szűkmarkú: 1974-től 3,5 millió forintot adott dolgozóinak lakásépítési alapként H. A. Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke is fogadta itt- tartózkodása során azt a norvég szakszervezeti küldöttséget, mely Tor Aspengrennek, a Norvég Szakszervezeti Szövetség elnökének vezetésével tárgyalásokat folytatott Gáspár Sándor SZOT-főtitkár vezette magyar szakszervezeti küldöttséggel. A norvég szak- szervezeti delegáció elutazott hazánkból. Frank Ferencnek, a KB tagjának, az MSZMP Békés megyei bizottsága első titkárának vezetésével tegnap hazaérkezett Tripoliból az MSZMP Központi Bizottságának küldöttsége, mely a Líbiai Arab Szocialista Unió meghívására részt vett a líbiai forradalom VII. évfordulójának ünnepségein, s találkozott Mohamed al-Hidzsazival, az ASZÚ főtitkárával. Jaroslav Koxcsnik akadémikus, a Csehszlovák Tudományos Akadémia elnöke egyhetes magyarországi tartózkodása után tegnap elutazott hazánkból. A vendéget itt-tar- tózkodása során fogadta Huszár István, a Minisztertanács elnökhelyettese, Kornidesz Mihály, az MSZMP KB osztályvezetője, valamint Ajtai I Miklós, az OMFB elnöke. «
