Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

MOHOMIDÉH A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA XVIII. ÉVFOLYAM, 208. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK M Összesítették a nyári eredményeket A tavalyinál jobb átlagtermések Búzából a legtöbb Üllőn - Vélik a lucernát és a rozsot Nincs mesállásnyi szünet a mezőgazdaságban. Bár az ara­tást már csaknem egy hónap­ja befejezték a járásban — mérlegét a napokban készítet­te el a járási hivatal élelmi­szer-gazdasági és -kereskedel­mi osztálya. A tavalyihoz ké­pest 500 hektárral nőtt az idén a legfontosabb növény, a bú­za vetésterülete. Az 5700 hektáron átlago­san 32,1 mázsa termett hektáronként, ez valami­vel több az előző évinél. A legjobb átlagtermést az ül­lői Üj Tavasz Tsz érte el, 43 mázsával. A monori mezőgaz­dasági termelőszövetkezetben 31 mázsát adott a rozs, amely megyei szinten is kiemelkedő eredménynek számít. Az ered­ményt elősegítette a jó fajta­kiválasztás is, az egész terü­leten a Danae NDK-fajtát ve­tették. őszi árpából 35.9, tava­szi árpából 26,3 mázsát taka­rítottak be a közös gazdasá­gok hektáronként. Mindkettő eredménye jobb a tavalyinál. Az őszi vetőszántás üteme az elmúlt napokban meg­gyorsult a járás valameny- nyi közös gazdaságában. Még a heti pihenőnapokat is kihasználták ■ valamennyi he­lyen az elmúlt hét végén. Két­ezerszáz hektáron végezték el eddig a vetőszántást. Már vég­leges, hogy az ősziek 8460 hek­táron kerülnek majd földbe. Tovább nő a búza vetésterü­lete, ezúttal 400 hektárral. Ösz- szesen 6127 hektáron vetnek kenyérgabonát á tsz-ek, rozsot 1344, őszi árpát 303 hektáron. A vetőmagellátás jónak mondható, csupán a vá­laszték hiányos. Már a vetés is megkezdő­dött a járásban. A sülysápi Tápióvölgye és a pilisi Arany­kalász Tsz-ben vetik a lucer­nát és a rozsot, igaz, még csak kis területen. Egyre közelebb kerülünk az őszi betakarításhoz is. Folya­matosan javitják a betakarító­gépeket, hogy azok időben ké­szen álljanak a munkák elkez­désére. G. J. Szakmát is tanulhatnak Gondos oktatás a pilisi kisegítő iskolában Pilisen az általános iskolán kívül mintegy másfél évtizede működtetnek úgynevezett ki­segítő iskolai osztályokat, ahol értelmileg elmaradt, beszédhi­bás, gyengén halló gyerekeket oktatnak, nevelnek. A kisegítő iskolába csak olyan gyermek kerül, aki az általános iskolá­ban támasztott követelmé­nyeknek nem tud eleget ten­ni. Pilisen a gyermeklétszámhoz viszonyítva — az országos át­lagot is kissé meghaladva — elég sok az ilyen gyermek, évente 50—60, Három csoport­ban oktatják őket, az első és második osztályba 8—8, a har­madikba 7, a negyedikbe 9, az ötödikbe 6, a hatodikba 5, a hetedikbe 7 gyerek jár. Rutinos, általános iskolai tanítói végzettségű peda­gógusok foglalkoznak ve­lük, szinte egyenként. Gondot okoz a tankönyv hiány, JEGYZET Valaki csak látta? JVIagy örömmel adtuk hi- r ’ rül: a Volán új, kor­szerű sárga autóbuszokkal bonyolítja le Vecsés és Bu­dapest között a közleke­dést. Es most szomorúan lát­tuk: egyes buszok ülései­nek hátsó bevonatát van­dál kezek máris kivágták, a szivacsot pedig kicsip­kedték, sőt az egyik helyen égő cigarettavégeket is dugtak belé. Még rágon­dolni is rossz: mi lett vol-t na, ha az lángra lobban. A vecsési mozit nem ré­gen újították fel. Az ülése­ket kárpitozták. Most — pontosan öt székről — bar­bár módon levagdosták a huzatot. A mozi személyzete ke­resi a tetteseket, a Volán gépkocsivezetője is, de az előbbiek a vetítés alatti sötétségtől nem sokat lát­hatnak, a kocsikban pedig nincs kalauz. A moziban, az autóbu- szókban a vandálok mellett — előttük vagy mögöttük — többen is ül­nek. Ezért önkéntelenül is felvetődik: miért nem fog­ják le ők azokat a kezeket, amelyek tönkreteszik kul­turált szórakozásunkat, utazásunkat? (k. gy.) LECKET KAPOTT A BAJNOK Szmórád nagy napja Vasárnap, a monori járás labdarúgó-bajnokát Nyáregy­házán olyan hidegzuhany ér­te, amelyet egyhamar nem­igen lehet elfelejteni. A maglódi labdarúgók ta- rrulságas leckét kaptak a lel­kes, harcos erényeket felvo­nultató csapatjátékból. Hiába vezettek — egy lesgyanús, vi­tatható góllal, semmire sem mentek vele. Kaptak cserébe — hármat! Remekbeszabott gólokat. Pedig a tudás, a kép­zettség a maglód iák javára billentette a mérleget, csak hiányzott valami, amit úgy hívnak: csupaszív játék, győz- niakarás. Az ötös mezben játszó, apró­termetű Szmórád ezen a na­pon kitűnt a mezőnyből. Hiá­ba volt társa, Fehérvári nála magasabb, amit ő csinált, ar­ra oda kellett figyelni, ördön- gösen cselezett, veszélyesen lőtt kapura, szinte feltartóztatha­tatlan volt. Elhisszük, hogy a pilisiek, le szerették volna iga­zolni, jól jártak volna vele. Szmórád azonban maradt Nyáregyházán, a maglódiak meg bánhatják. A járás bajnokáról csak any- nyit: egyénileg képzettek, de a játékosokból hiányzik az aka­rat, a tűz. Rossz a csapatszel­lem is. vitáznak, szidják a bí­rót, pedig ő nem tud gólt rúg­ni. Egyedül Tóth István nyúj­tott jó, egyenletes játékot, ő magasabb osztályban is meg­állná a helyét. A sportszerű, kulturáltan játszó labdarúgó­tól példát vehetnének társai. (ő—ő) Tanfolyam - motorosoknak Az MHSZ vecsési szerveze­tének székhazában (Vecsés, Tamás u. 15.) és a Dózsa György út 6. szám alatti trafikban még mindig lehet jelentkez­ni az ősszel induló kis- és nagymotoros tanfolyamokra. s a szinte elengedhetetlenül fontos ! szemléltetőeszközök körülményes beszerzése. Gyak­ran előfordul, hogy a nevelők készítenek szemléltetőeszkö­zöket. Évekig gond volt az iskolát elvégzett gyerekek továbbta­nulásának biztosítása, szakmá­ra tanítása. Többségük segéd­munkásként helyezkedett el. Ma már működik — Csepelen és Pilisvörösváron — egy-egy olyan bentlakásos intézmény, ahol 16 féle szakmát tanulhat­nak. A pilisi kisegítő iskola ta­nulóinak előmenciíele fo­kozatosan javul, bukás például hosszú idő óta csak az alsó tagozatban for­dul elő. Eredményesen szere­peltek legutóbb a kisegítő is­kolák közötti tanulmányi ve­télkedőn. Sikerült leküzdeni a szülők idekenkedését a kisegítő isko­lával kapcsolatosan, sőt: a szülők és a nevelők közötti együttműködés erősebb, ered­ményesebb, mint az általános iskolában. (zs.) GYOMRO Kertbarátok összejövetele A gyömrői kertbarátok klubja szeptember 3-án, ma este hét órakor tartja második félévi első foglalkozását a mű­velődési ház nagytermében. Megbeszélik a második fél­évi munkaprogramot és a há- zikertekben aktuális teendő­ket. Még ebben a hónapban látogatást szerveznek egy me­zőgazdasági nagyüzembe, ahol a szőlőtermesztés fortélyaival ismerkedhetnek meg a klubta­gok. A kiub vezetősége ezúton is értesíti az érdeklődőket, hogy a foglalkozások ingyenesek, azokon bárki részt vehet, szí­vesen várják az érdeklődőket. KÁVÁN JÁRTUNK (2.) Mikor építik fel? A községen keresztül haladó főútvonal öblében régen par­lagon állt egy jókora, fűvel be­nőtt telep, a futballpálya foly-. tatása, kerítéssel leválasztva. Egyik végében az első világhá­borúban elesettek síremléke áll, oldalt hinta, egy játszótér félbemaradt kísérlete. Közvet­lenül az út mellett, frissen emelt, de szintén félbehagyott téglafalak. Belül a majdani he­lyiségekben gazdagon terem magot a gaz, a téglák közül vé­konyan csordul a habarcs. Az épület — nevezzük így előlege­zett bizalommal — mögött nyolc zsák cement, éppenhogy letakarva. A hatalmas malter­keverő, és a kisebb malterszál­lító ládában a dudva mellett mezei százszorszép is nyílik. Ember — sehol. Kezenyomát azonban itt­hagyta, méghozzá akkor, ami­kor nagyon sietett, vagy na­gyon játékos kedvében volt. Két ablak ugyanis nagyon fur­csán került a helyére: az egyi­ket fejreállították, a másikat úgy tették be, hogy kifelé, az utca felé nyílik. lg;) fest a leendő kávai ifjúsági ház és az új posta közös épülete jelenleg. Kivitelezését a monori költ­ségvetési üzem vállalta, a két­százezer forint előleget elfo­gadta, a munkát elkezdte, majd hirtelen abbahagyta. Az Buja gaz nőtte be az elhagyott építkezést. Sehol egy ember. eredmény — megtekinthető. A kávaiak — enyhén szólva — elégedetlenek. Az alap felét társadalmi munkában maguk rakták, segíteni akartak. Gyor­sítani szerették volna a mun­kát. A költségvetési üzem dol­gozói egy napon, hirtelen elvo­nultak. Ami utánuk hátrama­radt, nem öregbíti munkahe­lyük jó hírét. A fejtetőre állított ablak ta­lán még megtenné az elvará­zsolt kastélyban, a kifelé táru­ló párját is helyesebb lenne nyilásnyitó, mint nyílászáró szerkezetnek elnevezni. Szelle­mes lehet egyébként a malte- rosládában folytatott növény- termelési kísérlet, de mindez akkor is, a legnagyobb jóindu­lattal is, csak tréfának nevez­hető. Lelkiismeretes, szaktu­dásról dicsekvő munkának már kevésbé. Megtudtuk: a gombai közös tanácsnak végül is sikerült ígéretet kicsikarni a kivitele­zőktől, miszerint szeptember 15-én folytatják az építést. Mi jobbat tanácsolunk: ne foly­tassák (legalábbis, amit eddig produkáltak). Kezdjék el. de — a munkát. Mindenben benne van a munkája Nem tudna meglenni emberek nélkül A telefonon keresztül tilta­kozik: — Nem. Szó sem lehet róla. Nem kell engem dicsérni. Az elutasító válasz annyira határozott, annyira egy érteti - mű, hogy szinte csak illendő­ségből, a riport reménye nél­kül kerestük fel Káván járva Juhász Jánost, a közös tanács hivatalsegédjét. Szépen gondozott háza, kert­je, szorgalmas kezéről tanús­kodik. Az ablakok előtt su­dár fenyőfáit állnak. Errefelé nem divat a zárit kapu, a csen­gő. Kutyától tartva óvatosan araszolunk befelé. Az épület mögött, az udvar hátsó sarkából elektromos ku­koricadaráló hangja hallatszik. Arra indulunk. Jókora szakajtóban gyűlik a távolabb röfögő, hizlalásra fo­gott malacok csemegéje. Rákö­szönünk az elfoglalt házigaz­dára, felkapja fejét, elénk jön. — Látja, csak eljöttünk — próbálkozunk, hátha sikerül mégis „megkísérteni”. 1— Mondtam, mondtam... — csóválja a fejét, de azért mo­solyog. — Hoztunk is valamit — hadarjuk gyorsan, előkotorva a táska mélyéről azt a fény­képet, amely Juhász Jánosról épp akkor készült, amikor át­vette a kiváló társadalmi mun­káért odaítélt kitüntetést. Nézi, forgatja: — Hát ez én vagyok? — kérdi meglepetten. — Nem is láttam, hogy fényképeznek. Távol tartja magától: — Jó kép — majd zavarban, gyorsan megkérdezi. — Mivel tartozom? luhász János átveszi a kiváló társadalmi munkáért odaítélt kitüntetést. Surmann Pál felvételei Mélyítik az árkokat A Pest megyei Víz- és Csartornamű Vállalat dolgozói Mo- noron, a Dózsa György utcában mintegy 200 méteres szakaszon a Lolé-brigád mélyíti a csapadékelvezető árkot. Ifj. Fekete József felvétele — Egy beszélgetéssel. — Nohát — legyint nevet­ve — jöjjenek. Üljünk le ak­kor. Aki ismeri Juhász Jánost, annak talán úgy tetszik, feles­leges volt ilyen részletesen le­írni a vele való találkozásun­kat. Aki nem ismeri, talán megértette, mennyire szerény ember ez a 63 éves kávai férfi, akij; immár három évtizede csak Jani bácsinak nevez a környéken mindenki. — Mindjárt a felszabadulás után, 1945. április elsején let­tem kisbíró — mondja. — A mai tisztségemet, akkor még úgy hívták. A helyi pártszervezet kért meg, hogy vállaljam, bennem megbíznak. Pedig nem is voltam, nem is vagyok párttag. A felszabadu­lás előtt én is földműves vol­tam, dolgoztam, mint más. So­kat és keményen, mert ez a föld, soha nem termett kömé­nyen. Juhász János tisztségeit, társadalmi funkcióit nehéz hiánytalanul összeszámolni: ta­nácstag a tanácsok megala­kulása óta, polgári védelmi szakaszparancsnok, beválasz­tották a vöröskeresztes-szerve- zet helyi vezetőségébe. És per­sze: a községi Hazafias Nép­front titkára. — Mivel gazdagodott Káva a harminc év alatt? — Űj utcákkal, házakkal. A régi kastélyt 1959-ben átala­kítottuk iskolává. Ugyanebben az évben alakult meg az el­ső tsz, Béke néven, és akkor gyulladt ki a villany is... Sorolja: orvosi rendelő, szol­gálati lakás; korszerűen be­rendezett boltok, óvoda. A ká­vaiak tudják, hogy mindenben benne van Juhász János mun­kája. — A harminc év alatt mi­nek örült a legjobban? — Annak, hogy sikerült a vizet az óvodától felvezettetni a hegyre, a ravatalozóhoz, ahová öreg nénikék kannában hordták a vizet, összefogtak az emberek, akkor is, később is. Ha kellett, egy szóra jöt­tek társadalmi munkára. — Nem hiányzik a pihenés? Elnéz, ki az ablakon. — Nem tudom abbahagyni, hiányoznának az emberek. Amíg bírom, vállalom a mun­kám, és a társadalmi megbí­zatásaimat is. Amikor búcsúzunk, a kapuig kísér, mutatja az utcát: — Látják, ez is meg a Szabad­ság utca is milyen szép. Csupa új ház. Káva alig egy évtizede még furcsa rekordot tartott: itt volt legmagasabb az egy főre jutó italfogyasztás, de ugyanakkor a takarékbetét-állomány is. Ma egyik csúcsot sem tartják, viszont olyan fejlődésnek in­dult a település, mint ahogy rég várt eső után zsendül a fű és nyújtózik a nap felé. Győr san, kicsit türelmetlenül, de boldogan. V. J. MŰSOR MOZIK Monor: Ruszlán és Ludmil­la I—II. Pilis: Fehér farkasok. Vecsés, első előadáson: Fegy­verek Prágának. Este: Pisz­tolypárbaj. MŰVELŐDÉSI HÁZAK Gyomron, 18 órától: a fato- klub foglalkozása, Mendén, 17-től 20-ig: a könyvtár nyitva tartása, 18-tól 21-ig: az ifjúsá­gi klub összejövetele és az asz- taliteniszezők edzése, Péteri­ben, 18-tól 20-ig: honismereti szakkör; 18-tól 22-ig: hangstú­dió, magnós kiülj foglalkozása. I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom