Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-30 / 231. szám

1976. SZEPTEMBER 30., CSÜTÖRTÖK ‘kMíoh 3 A fegyveres erők napján Koszorúzás, kitüntetések, fogadás Szerdán reggel a fegyveres erők napja tiszteletére a gel­lérthegyi Felszabadulási Em­lékműnél katonai tisztelet- adással felvonták a magyar nemzeti lobogót és a nemzet­közi munkásmozgalom vörös zászlaját. Az ünnep alkalmá­ból Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter a katonai igazgatás terén több éven át végzett kiemelkedő munkájuk elismeréseként a Haza Szolgálatáért Érdem­érem különböző fokozataival, valamint Honvédelmi Érdem­éremmel tüntetett ki 85 társa­dalmi aktivistát. A kitünteté­seket a honvédelmi miniszter nevében Oláh István altábor­nagy, a magyar néphadsereg vezérkari főnöke, miniszter- helyettes adta át szerdán a Magyar Néphadsereg Köz­ponti Klubja nyári helyiségéT ben. Délelőtt koszorúzási ün­nepség volt a Hősök terén a magyar hősök emlékművénél. A Himnusz elhangzása után a Magyar Népköztársaság fegy­veres erői és a fegyveres tes­tületek nevében Czinege La­jos, Benkei András belügymi­niszter és Papp Árpád vezér­őrnagy, a Munkásőrség Orszá­gos Parancsnoka helyezte el a hála koszorúját. Elhelyezték a megemlékezés virágait a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, a KISZ Központi Bi­zottsága, a Budapesten akkre­ditált katonai és légügyi atta­sék, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancsnok­sága, a Magyar Partizánszö­vetség, az MHSZ képviselői is. Az ünnepség az Internacioná- léval s katonai díszmenettel fejeződött be. ' A koszorúzási ünnepséget követően Czinege Lajos foga­dást adott a Magyar Néphad­sereg Központi Klubjának nyári helyiségében. A fogadá­son megjelent Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KB titkára, Bor- bándi János, a Minisztertanács elnökhelyettese, Rácz Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője, Ben­kei András belügyminiszter és Papp Árpád vezérőrnagy, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, valamint politikai, társadalmi életünk több más ismert személyisége. Megemlékezés a Mint 1. oldalunkon jelezzük: a Csepel Autógyárban a fegyveres erők napját együtt köszöütötték a vállalat politi­kai és gazdasági vezetői, a Ma­gyar Néphadsereg, az ideigle­nesen hazánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok képviselői, a vállalat és a járás munkásőrei, az MHSZ nagy­üzemi szervezetének vezetői, tagjai és a gyári önkéntes rendőri csoport parancsnokai. Délelőtt Fővényesi Ervin, a vállalat párbizottsági titkára köszöntötte a vendégeket, tájé­koztatta őket az üzem munká­járól, azokról az intézkedések­ről, amelyeket a termékszerke­zet korszerűsítése érdekében tett a gyár vezetősége. Ezután a fegyveres testületek képviselői megtekintették az üzemet. Délután a vállalat művelő­dési központjában ünnepi megemlékezést tartottak. Till Árpádnak, az üzemi pártbizott­ság osztályvezetőjének megnyi­tója után Hirják Gáborné, a vállalat dolgozója mondta el Várnai Zseni: Eredj fiam! cí­mű versét. Maczkó József, a vállalati KISZ-bizottság titká­ra ünnepi beszédében a fegy­veres téstületekben szolgálatot teljesítők érdemeiről, nehéz hi­vatásáról szólt. A beszédet követően Varga Zoltán, az MHSZ nagyüzemi vezetőségének titkára felolvas­ta a honvédelmi miniszter pa­Megjelent F. F. Krivda ve­zérezredes, az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet déli hadseregcsoport parancs­noka és J. A. Naumenko ve­zérezredes, a Varsói Szerződés egyesített fegyveres erői főpa­rancsnokának magyarországi képviselője, továbbá a buda­pesti diplomáciai képviseletek számos katonai és légügyi at­taséja. Csepel Autóban rancsát a huzamosabb időn ke­resztül kiemelkedő munkát végző aktivisták kitüntetéséről. Honvédelmi Érdemérmet ka­pott 25 éves munkájáért: Uh- rik István és Varga József, az igazgatási főosztály dolgozói. 20 év utáni fokozatot Osztoics György és Farkas Sándor jár­műgyári lakatosok, a 15 éves tevékenységéért járó kitünte­tést Kocsis János járműgyári szerelő, a 10 éves fokozatot Csongrádi István, a 2. számú gyár, és Török József, a jármű­gyár dolgozója érdemelte ki. Ebből az alkalomból adták át a fegyveres erők napja tisz­teletére rendezett Honvédelmi Kupa lóverseny díjait is. Dabasi hagyomány Hagyomány már Dobáson, hogy a fegyveres erők napján a Jubileumi Parkban a daba­si járási és Dabas nagyközség polgári védelmi parancsnok­sága vetélkedőt rendez a há­rom községi iskola úttörőcsa­patai részvételével. Idán a he­tedik alkalommal vettek részt a pajtások a szeptember 29-i vetélkedőn. A csapatversenyt a Kossuth Lajos úttörőcsapat leány- és fiúcsapata nyerte, míg az egyéni küzdelemben Urbán Katalin, Pucsinszki Margit, Szabados Julianna, Karsza János és Seres József jeleskedtek. VEZETŐK ROVATA (6.) Egyenletes és arányos terheléssel A zt a lovat ütik, amelyik legjobban húz — hal­lottam a minap egy termelési értekezleten a jól ismert közmondást. Azt bizonygatta a fiatal technikus: náluk van olyan osztály a gyárban, ahol látástól vakulásig dolgoznak, s van olyan hely is, ahol valósággal keresik a munkát. Ráadá­sul ezen a kényelmes mun­kahelyen legalább olyan jó a fizetés, az erkölcsi megbecsülés, mint ott, ahol ugyancsak húzni kell az „igát”. Ismerős probléma ez! Többen panaszkodnak időnként, hogy nem érde­mes jól dolgozni, mert ak­kor annyi pluszmunkát raknak a vállukra, ame­lyet aztán egyszerűen kép­telenek elvégezni. Imitt- amott még előfordul az úgynevezett hó végi hajrá is. A hónap első 10—15 napjában vannak helyek, ahol alig tudnak mit csi­nálni, viszont 25-étől any- nyi a munka, hogy egysze­rűen nem bírják elvégezni. Ilyenkor aztán túlórázni keli, a szokásostól intenzí­vebb a munkatempó. Miért lényeges az ará­nyos terhelés, miért fon­tos, hogy azonos képzett­ségű és fizetésű munkaerők igénybevétele nagyjából egyenlő legyen? A kérdésre sokfélekép­pen válaszolnak. Van olyan vezető, aki soha nem vesz annyi fáradságot, hogy vé­giggondolja, ki, mennyit dolgozik üzemében, osztá­lyán, hanem csak azt tudja, ezt a munkát X-re, emezt pedig Y-ra lehet rábízni. Tudja, hogy melyik laka­tosra, esztergályosra, kal­kulátorra lehet rábízni a legkényesebb munkát, s szinte csak ezekkel az em­berekkel számol. Valami­fajta kényelmességi szem­pontból a gyors, kényes munkákat ezeknek adja, mert mint mondja, az ilye­neknek nem kell órákon át magyarázni, hogyan csinál­ja, miként fogja fel a mun­kadarabot, pár szóból meg­érti, miről is van szó. Ez nyilván a kényelmesebb megoldás. Gyengébb mun­kaerőnek hosszan kellene esetleg magyarázni a fel­adat lényegét, a megoldási módszereket és lehet, hogy a munka mégsem készülne el határidőre, a kívánt minőségben. Helyes-e az ilyen vezető magatartása? Nem! Ahol ilyen szemlélete van a ve­zetőnek, szinte tudat alatt kialakítja az aránytalan terhelést az üzemen, osztá­lyon, brigádon belül. Ez pedig azt eredményezi, megromlik a munkaszel­lem. Hogy miért? Azért, mert az üzemen, osztályon belül, ha a vezető nem is teszi meg, de a beosztottak elvégzik az összehasonlí­tást. Sőt később odáig jut­nak, hogy azt mondják: miért „húzzak” és jobban, amikor a másik semmit sem csinál? S ezzel máris megszületett az üzemen belül az első súrlódás, az első összeütközés, aminek legtöbbször az lesz a kö­vetkezménye : azoknál is csökkennek a teljesítmé­nyek, akik addig sokat dol­goztak. Akarva akaratlanul olyan életfelfogást alakíta­nak ki az ilyen helyeken: miért dolgozzak én annyit, amikor a fele is elég. Hogyan lehet megoldani az egyenletes terhelést egy vállalatnál, egy üzemnél? Ügy, hogyha a vezetők a kisebb teljesítményt nyúj­tókat anyagi és erkölcsi eszközökkel kényszerítik rá a magasabb teljesítmény produkálására. Persze, ezt igen emberségesen kell tenniük, úgy, hogy ha vala­mit nem ért az a dolgozó, meg kell magyarázni neki. A becsületes munkások csak örülnek annak — ha a művezetőtől az igazgatóig — mindenkitől egyforma munkát várnak és követel­nek a vezetők. Csak örül­nek, ha érvényt szereznek az üzemvezetés szavának, intézkednek a közös ter­melési célok érdekében, még ha néha ez áldozatot, keményebb helytállást kö­vetel is egyes dolgozóktól. Az egyenletes terhelés­ről szólva feltétlen meg kell említeni; ez a kérdés összefügg a helyes munka­erő-gazdálkodással is. Több olyan példát lehetne mon­dani, ahol előfordult olyan eset, amikor kevesebb em­ber több munkát végzett el. Nem jó az, ha „bizonyos emberek” csak láb alatt vannak. Egy-egy munkát csak annyian végezzenek, amennyi dolgozóra feltét­len szükség van maradék­talan elvégzéséhez. Se töb­ben, se kevesebben ne le­gyenek! Az egyenletes terheléssel kapcsolatban feltétlenül fel kell vetni a dolgozók kép­zettségét is. Azonos létszá­mú munkaerő a képzettsé­gétől és színvonalától füg­gően különböző produk­tumot tud létrehozni. Ezért arra kell törekedni — éppen a helyes termelés érdekében —, hogy a gyengébb képzettségű dol­gozók képezzék tovább magukat, sajátítsák el a legfejlettebb módszereket, hogy felzárkózhassanak az élenjárók mögé. M a már követelmény, hogy a vezető a rá­bízott üzemben biz­tosítsa, szervezze meg a dolgozók között az egyenletes és arányos ter­helést. Ennek a témának ma már van szakmai iro­dalma, s meg lehet ezt ta­nulni is. De az alap talán az, hogy a vezetőnek olyan személyi, emberi tulajdon­ságokkal kell rendelkeznie, hogy he tűrje el a lógást, bántsa, ne hagyja nyugod­ni, ha az egyik dolgozó ke­vesebbet, a másik pedig többet dolgozik. Fodor László Az életkörülmények a szolgáltatások iránti igény A továbbfejlesztést vizsgálta a Pest megyei párt-vb A párt- és az állami szer­vek rendkívül nagy figyelmet fordítanak az ún. lakossági szolgáltatások helyzetére, hi­szen ezek nagymértékben be­folyásolják, alakítják az em­berek életkörülményeit, élet- színvonalát. Ennek szellemé­ben tárgyalta meg együttes ülésen, a IV. ötéves terv kez­detén, 1969-ben az MSZMP Pest megyei végrehajtó bizott­sága és a Pest megyei Tanács végrehajtó bizottsága a megye lakosságának szolgáltatási helyzetét és távlati feladatait. Most pedig a megyei párt­végrehajtóbizottság minapi ülésén visszapillanthatott a megtett útra és körvonalazta mindazokat a teendőket, ame­lyeket legfontosabbnak tart a lakossági szolgáltatásban azV. ötéves terv végrehajtása so­rán. Jelentős eredmények a IV. ötéves tervben Pest megye tanácselnöke, dr. Mondok Pál nyújtotta be a jelentést, amelynek megálla­pítása egyöntetűen találko­zott a megyei párt vb-tagok véleményével: a IV. ötéves terv idején eredményesen fej­lődött Pest megyében a lakos­sági szolgáltatás. A legjobban fejlődött a gépjárműszervizek, a textiltisztítás hálózata (ezen belül is legdinamikusabban a gépkocsijavító bázisok), s ki­sebb mértékben mutatkozott fejlődés az elektromos háztar­tási gépek és a híradástechni­kai cikkek javításában, de még kevésbé az építőipari ja­vítószolgáltatásban. Ami a te­rületi ellátottságot illeti: a ráckevei, a dabasi, a monori és bizonyos mértékig a nagy- kátai járásban mutatkoznak fehér foltok. Elősegítette a la­kossági szolgáltatás fejleszté­sét, hogy kedvező jövedelem­szabályozási érdekeltségi rend­szerben dolgozhatnak a szol­gáltató vállalatok, szövetkeze­tek. Jelentős adókedvezmény­ben is részesülnek. . A IV. ötéves terv végéig a megyében a szocialista szek­tor több mint másfélezer fel­vevőhelyen nyújtott lakossá­gi szolgáltatást (ez azt jelen­ti, hogy 833-mal gyarapodott ez idő alatt a felvevőhelyek száma), s emellett igen jelen­tős szerepet töltenek be a kis­iparosok is, különösen a nagy­községekben, községekben. A szolgáltatást nyújtó kisiparo­sak is magasabb adókedvez­ményben részesülnek. Minden településre textiltisztítót! Különösen a szolgáltatóház­hálózat kiépítésének van sze­repe. Az elmúlt öt évben épült tíz új felépítésével 23-ra emel­kedett a számuk. A lakosság igénye azért is nyilvánul meg irántuk, mert koncentráltan kulturált szolgáltatást tudnak nyújtani. A fejlődés számait egyéb­ként legjellemzőbben a tex­tiltisztítás mutatja, amely egyébként is kiemelt támoga­tásban részesült. Az ötéves tervben az egy lakosra eső textiltisztítási arány a négy­szeresére emelkedett (0,10 kg- ról 0,40-re). Jelenleg 181 tele­pülésből már hatvanötben mű­ködik felvevőhely és 1980-ig a megye valamennyi települé­sében megszervezik a textil­tisztítási szolgáltatást. Üj mo­sóüzem épült az elmúlt öt év­ben Nagykőrösön, Vácott, vegytisztító szalon öt város­ban és három nagyközségben. A híradástechnika, az elekt­romos háztartási gépek javí­tási lehetőségeiben jelentős előrelépést hozott a Gelka Pest megyei kirendeltségének létrehozása. Az építőipari jellegű szol­gáltatás ugyancsak jelentős helyet foglal el a lakosság kö­rében, de sajnos még alacsony színvonalú a korábbi fejlődés ellenére is. A szemléleten is múlik A megyei párt-végrehajtó­bizottság a jelentés vitájában megállapította, hogy a lakos­ság életkörülményeinek az V. ötéves tervben kitűzött javu­lásával tovább növekszik a szolgáltatások iránti igény. Mind több és mind jobb mi­nőségű szolgáltatást kíván­nak. Ezért szögezte le, hogy az ellátás fejlődésének kézzel­fogható, szemmel látható ered­ményei, az előrelépés elisme­rése mellett is további igen fontos feladatnak leéli tekin­teni a lakossági szolgáltatás szélesítését. Figyelmet igényel, hogy a fejlesztés sokszor nem is anyagi akadályokba ütközik, hanem helytelen szemléletbe. Ennek leküzdése a párt­szervezeteknek is feladata és irányításukkal a megyei ér­dekképviseleti szerveknek, a megyei tanács osztályainak, melyek az eddigiekben is eredményes munkát fejtettek ki. Hasonlóképpen nagy fi­gyelmet fordítottak erre a já­rási és a városi pártbizottsá­gok is. Tapasztalható, hogy a nagyközségekben, községek­ben a pártszervezetek, taná­csok napirendjén rendszere­sen szerepel a lakossági szol­gáltatás helyzete. Ez a bátorí­tás, figyelemmel kísérés — az előbbiekben említett szemléle­ti okok miatt is — szükséges, mivel a lakossági szolgáltatás megszervezése gyakran bonyo­lult, gondosabb szervező-, irá­nyítómunkát igényel, melyet nem minden vállalat, szövet­kezet vezetői tesznek szívesen a magukévá. Szolgáltató részleg áruházban Hasonlóan fontos feladat vár a pártszervekre abban is, hogy elősegítsék: igényelje­nek többet az illetékes veze­tők a szolgáltatás szervezésé­nél, irányításánál, ellenőrzé­sénél. A személyes érdekelt­ségek mellett a nevelőmunká­nak is nagy a szerepe abban, hogy a gyakorta mutatkozó munkaerkölcsi és munkafe­gyelem-problémák minél in­kább csökkenjenek. Sok új kezdeményezésre is nyílik lehetőség — amint ez is elhangzott a párt-végrehaj­tóbizottság ülésén. Így pél­dául számos külföldi tapasz­talat tanúskodik róla, hogy ol­csón létesíthetők o nagy áru­házakban bizonyos kisebb szolgáltató részlegek: cipőja- vító, kulcskészítő, fodrász stb. Ezek mindenütt igen kedvel­tek és célszerűek. Az átfogó feladatok megha­tározásában a Pest megyei párt-végrehajtóbizottság fon­tosnak tartja a szolgáltatást végző szektorok összehangolt, koordinált fejlesztő munkáját. Ösztönözni kell a társulásos szervezeti formát. Ügy határozott a megyei párt-vb., hogy az V. ötéves tervben a lakossági szolgálta­tás teljesítményértékének leg­alább 50 százalékkal kell nö­vekednie, ezenbelül a kiemelt szolgáltatás (textiltisztítás, gépkocsi javítás, elektroakuszti­ka és háztartási gépjavítás) 60 százalékos, az építőipari javí­tás 100 százalékos, a személyi és egyéb szolgáltatásoknál 10— 15 százalékos fejlesztést kíván­nak. A mosástól az építésig A mosás, vegytlsztítás háló­zatfejlesztésében újabb jelen­tős fejlődés szükséges. Indo­kolt a városokon kívül néhány nagy lélekszámú nagyközség­ben is a korszerű mosóüzemek kiépítése. Vegytisztító szalono­kat legalább öt helyen kell létrehozni, elsősorban Monq- ron, Ráckevén, Dabason, Du­nakeszin, Dunaharasztin. A meglévő mosóüzemek gépi re­konstrukciója és korszerűsíté­se is folyamatos feladat. Az elektroakusztikai és háztartási gépek javításánál a lakosság­nak főként azt az igényét kell kielégítem, hogy csökkenjen a vállalási idő és ne legyen kifo­gás a minőségre. Az építőipari javító szolgáltatás, (amely az egész szolgáltatás 16 százalé­kát képviseli), csak részben elégíti ki pz igényeket. Itt erőteljes fejlesztés szükséges és a megye egész területére ki kell alakítani a körzeti építő­ipari javítóbázisokat. Indo­kolt minden településen segí­teni a lakásfenntartást és karbantartást ellátó szövetke­zetek működési feltételeit, ugyanakkor bővíteni egyes szakmákban a kisipari engedé­lyek számát. A kedvelt szolgáltatóházak hálózatát is továbbfejlesztik az V. ötéves tervben — mint áb­ránk mutatja. Testületi feladatok Igen lényegesnek tartja a megyei párt-végrehajtóbizott­ság, hogy mindezeket a fel­adatokat állandó figyelemmel kísérjék. Ezért is ajánlja a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának, hogy legalább két évenként értékelje a lakossági szolgáltatás fejlődésének ala­kulását, s felkéri a megyei ér­dekképviseleti és tömegszer­vezeteket: saját eszközeikkel se­gítsék elő a vállalatok, szövet­kezetek által készített ötéves terv végrehajtását, az éves ter­veket pedig kísérjék kiemelt figyelemmel. A járási, a városi pártbizottságokat a megyei párt-vb határozata arra kötele­zi, hogy fokozottan gondoskod­janak az V. ötéves tervben meghatározott lakossági szol­gáltatások továbbfejlesztési céljainak eléréséről. Mindez olyan közügy, amely Pest me­gye egész lakosságát közvet­lenül érinti és a társadalmi fejlődés elengedhetetlen vele­járója. L. k i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom