Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-29 / 230. szám
»76. SZEPTEMBER 29., SZERDA xMttm Heti jogi tanácsok A sajkástól eltérően ma több kérdésre adunk olvasóinknak választ. Nézzük a problémás eseteket: • Mezőgazdasági termelőszövetkezet tagja ellen Indított fegyelmi ügyben, alacsonyabb munkakörbe helyezés eseten az új munkakört meg keli jelölni. A termelőszövetkezeti jogszabály úgy rendelkezik, hogy tsz-tag ellen, fegyelmi vétség esetén, fegyelmi büntetésként alacsonyabb munkakörbe, vagy más munkahelyre való áthelyezés is kiszabható. Több helyen a vitára az ad okot, hogy az új munkakör megjelölése mellett, intézkednek a tsz-tag besorolásáról, a havi munkadíja megállapításáról. Általában a hibát ilyenkor követik el, mert a tag besorolása a vezetőség, illetőleg a magasabb vezetői munkakört betöltők esetében a közgyűlés hatásköréibe tartozik. Erre sem a fegyel- jmd bizottságnak, sem a bíróságnak nincs hatásköre. A Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollé- jgiumának 395. sz. áliásfoglalá- isa is csak az új munkakör (megjelölésének lehetőségére, [illetőleg szükségességére vonatkozóan ad iránymutatást. • A tanulmányi szabadság kiadását a munkáltató nem tagadhatja meg. A tanulmányi szabadságot ß vizsgák előtt olyan időben kell kiadni, hogy a vizsgákra a tanuló fel tudjon készülni. Nem adható ki utólag a tanulmányi szabadságnak az a része amelyet a dolgozó a vizsgák sikeres letételéhez nem vett igénybe. A tanulmányi szabadság tanévismétlés esetén nem jár. Ha azonban a dolgozó az előző tanévre járó teljes tanulmányi szabadságát nem vette igénybe — kérésére — a fennmaradó részt ki kell adni. I íö a dolgozó huzamosabb betegség, katonai szolgálat, vagy más hasonló fontos ok miatt ismétel tanévet, a vállalata az ismételt tanévre is biztosíthat tanulmányi szabadságot. Ha a jogosan járó tanulmányi szabadságot nem ad^ ja ki a vállalat, a munkaügyi döntőbizottsághoz lehet fordulni. • A perben Jogait rosszhiszeműen használó féllel szemben a bíróság pénzbírságot szabhat ki. Nem lehet mondani, hogy bíróságaink sűrűn élnének ezzel a lehetőséggel. Talán ezért is van, hogy amikor bírságot szabnak ki, rendszerint azért, mert a tárgyaláson nem jelenik meg a fél, méltatlankodnak a bírság miatt. A polgári peres eljárásról szóló rendelkezés 5. §-ban sorolja fel a bírságolás alá eső magatartásokat. Itt szerepel a személyes megjelenésre idézett féllel VÁLASZOL AZ ILLETÉKES s' Építési tanácsadó 1 Mi az ikerház előnye? Az ikerház építése — ha ehhez a feltételek megfelelőek — gazdaságos megoldás. Ikerházat csaik az e célra elegendő szélességű telekre lehet építeni. A két lakás kerülhet egy építési telekre is, sőt készülhet egyenként is, mert a használatbavételi engedély megszerzése után kü- lön-külön telek- könyvezhetők. A lakásokat ennek ellenére célszerűbb egy időben építeni. Így pénzt takaríthatunk meg, mert csak egyszer kell az építőknek felvonulni, s a bonyolítás is olcsóbb, különösen, ha az épületeket házilag készítik. Az ikerház épülhet ajánlott terv alapján is. Példa erre a Csemő típusú épület, mely az ábrán is látható. A hagyományos alaprajzi elrendezésű korszerű szerkezetű épület kétszobás lakásainak területe 71,2 négyzetméter. Az utcai oldalon található a nappali és a hálószoba, az udvarin a szélfogó mellett az étkező előtér, és a garderobe, valamint a fürdőszoba és a mellékhelyiség. A beépített bútorzatú konyhából nyílik a kamra. A padlás- és a pincelépcső az udvari ajtón át közelíthető meg. A bejáratok előtt terasz van. A középső szerkezeti fal.pfl- léresített rendszerében találtak helyet a beépített szekrényeknek. Az épület tömege és homlokzata egyszerű, esztétikus. Az ikerház terve az Építési Tájékoztatási Központ irodáinál kapható — csekély áron. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács építési, közlekedési és vízügyi osztályának dolgozója Az értesíti t. fogyasztóit, hogy október 1-én leltározás miatt az alábbi telepein szünetel az árukiadás Budapest XXI., (Csepel), a Bázistelepen Budapest XIII., Kámfor utcai telepen (a volt Balzsam u.) és a Szajoli Bázistelepen. 'szemben alkalmazható szankció is. Abból indul ki a bíróság, a per adataival egybevetett mérlegelés alapján, hogy milyen jelentőséget kell tulajdonítania annak, a per alakulása szempontjából, ha az idézett fél nem jelent meg, vagy valamely felhívásnak nem tettek eleget, illetve a feltett kérdésre nem felelt, vagy kijelentette, hogy valamilyen tényről nincs tudomása, illetőleg arra nem emlékszik. Tehát mindezek egybevetésével dönthető el az is, hogy a fél magatartása akadályozta-e a per tárgyalását. az objektív igazság megállapítását, és hogy ezek alapján helye lehet-e a Pp. 5. § (2.), és (3.) bek. alapján pénzbírság kiszabásának. • A jogsegélyszolgálatról. Többen érdeklődtek arról, hogy ahol van jogsegélyszolgálat, azt kik vehetik igénybe. A szakszervezeti jogsegély- szolgálatot a vállalat, az üzem minden dolgozója igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. Ugyancsak igénybe vehetik a nyugdíjasok és a szakmunkástanulók is. A jogsegélyszolgálat feladata a felvilágosítás, a tanácsadás, a jogpropaganda, és a dolgozók jogi képviselete, a bíróságok, hatóságok, és más szervek előtt, de meghatározott ügyekben. Korlátozott a jogsegély- szolgálat tevékenységi köre a szerződéskötéseknél, a büntető ügyekben, és az államigazgatási eljárásokban is. Ez utób- biakbap általában csak lakás- építési engedélyezési, gyámhatósági, valamint bölcsődeióvodai felvételi ügyekben lehet feladatuk. A jogsegélyszolgálat a szakszervezet irányítása és felügyelete alatt működik. • A szolgálati Idők számítása a nyugdíjnál. Társadalombiztosítás — igaz, hogy még eléggé szűk keretben — csak 1922-től létezik. Sok az olyan panasz, amelyben azt sérelmezik, hogy az 1929 előtti munkaviszonyban, az egyéb munkával eltöltött időket nem vették figyelembe. Több olvasónk az új jogszabályra hivatkozással szeretné kérni azök beszámítását. Sajnos, ez nem lehetséges, de az sem, hogy a korábbi törvények alapján megállapított szolgálati időkhöz az új törvények által adott lehetőségeket is (mint például mezőgazdasági cseléd), hozzászámítsák. A tavaly július 1-ével életbe lépett új társadalombiztosítási törvénynek nincs visszaható hatálya, tehát csak azokra vonatkozik, akik azóta menteik, vagy mennek nyugdíjba • Egy gyermek után mikor jár családi pótlék? Egy gyermek után az egyéb feltételek fennállása esetén (egyéb feltételekről már korábban írtunk: 16 év, iskolai tanulás esetén 19 év, betegség, saját háztartás, biztosítási idő) akkor jár családi pótlék, ha — az, akinek a háztartásában a gyermek van, egyedülálló, (hogy ki az egyedülálló pl. aki elvált, férje sorkatona stb.), vagy ha — a gyermek tartósan beteg, illetőleg testileg vagy szellemileg fogyatékos, vagy ha — a biztosítottat e gyermek figyelembevételével korábban két vagy több gyermek után már megillette családi pótlék. Dr. M. J. Vácott bevált... Házhoz megy a jogsegélyszolgálat Bóxlinénak mutatják be, de erélyesen szabadkoziik: már Mezeiné a neve. A flatalasz- szony előző férje nem fizette a gyermektartást. Panaszával a vállalati jogsegélyszolgálathoz fordult. Amint elmondta, az összeg nélkül is el tudja tartani gyermekét; de ami jár, az jár. Dr. Beretizky Kázmémé jogtanácsos képviselte az ügyet a járásbíróság előtt. A Váci Kötöttárugyárban az eset ugyan tipikusnak mondható, mégis csepp a tengerben. Szomszéd zúdította tücsök-béka — Vállalatunk benne volt abban, a kiválasztott ötven- ban, amelyben bevezették kísérletképpen a jogsegélyszolgálatot. i Tavaly 291 ügyben kerestek -meg bennünket, jórészt családjogi és társadalom- biztosítási vitákban — mondja Papp Jánosné, vállalati szakszervezeti titkár. Németh Sándorné, a szabászatból kérte a jogtanácsos segítségét. Három évtizede lakik együtt a háztulajdonossal, a. legnagyobb békességben. Üjabban a házigazda tücsköt- békát mond Némethnére. A folytatás per lett. Becsületsértés miatt indított eljárást a sértett fél feljelentésére a bíróság. — Kezdetben nemigen bíztak meg bennünk — mondja Povázsai Tibor, a jogsegélyszolgálat apparátusának tagja, aki kártérítési kérdésekben próbál orvoslást találni. — Látják azonban a teljes diszkréciót, egyre többen nyitották ránk az ajtót. A szociálpolitikai ügyek felelőse, Hideg Ferencné veszi át a szót: gyermektartási ügyben az összeg felemelése hosz- szú hónapok eredménye. Tőlünk pedig csodát várnak. Az egyik ügyfelünk olyan türelmetlen volt, hogy azt mondta-; nem csináltok semmit. Később belátta igazunkat. Egyetlen hónapban, hetven- hatan kértek kilépőt munkaidőben. Az indok mindenesetben OTP, vagy tanácsi ügyintézés volt. A jogsegélyszolgálaton múlik, hogy a jövőben ez az intézmény vállalja magára a zarándokutakat. Egyenlő partnerként E gondolathoz fűzi hozzá Povázsai Tibor: tekintélyünk csupán akkor alapozódik meg, ha néhány hivatalban egyenjogú partnerként kezelnek bennünket. Vácott gyakorlati tapasztalatokkal rendelkeznek a jog- propagandát kifejtő testületek. Másutt csak most szervezik a szolgálatot. A budaörsi ISG- ben előreláthatóan január elsejétől működik majd a jogsegélyszolgálat. Olasz Nándor vezető jogtanácsos az elmúlt tíz esztendő alatt társadalmi munkában adott tanácsot a dolgozóknak. Főleg ingatlanra vonatkozó adás-vételi ü§yeh szerepeltek a kérések listáján. Ez érthető is, hiszen nagyon sokan járnak a gyárba- dolgozni a környékbeli Pátyról, Biáról. Az ISG-ben, rövidesen elkészül a jogsegélyszolgálatra vonatkozó működési szabályzat. Nemsokára, a vállalati szakszervezeti bizottság tárgyalja meg a tervezetet. Beidegződöü szokás A százhalombattai DHV- ben, ugyanerről tájékoztat Páli József személyzeti osztályvezető: — Nálunk ősszel, vagy január elsején vezetik be a jogsegélyszolgálatot. Mint személyzetis foglalkozom a lakásügyekkel, ezért az emberekbe beidegződött, hogy mindenféle jogi ügyben engem keresnek meg. Noha nem vagyak jogász, ismerem az alapvető rendeleteket, de esetenként konzultálok a szakemberrel. Ezentúl a DHV-ben ugyancsak szervezett lesz a szolgálat. A dolgozók kíváncsian várják, hogyan szolgálja majd érdekeiket. A bevezetőben említett fiatalasszony, Mezeiné kérdésemre, hogy mi értelme a jogsegélyszolgálatnak? — azt mondta: eszembe se jutott, hogy ügyvédhez forduljak. Itt helyben fordulhatok panaszommal az illetékeshez és ráadásul ismerősnek öntöm ki a szívemet Kamarás Péter A Legfelsőbb Bíróság döntése A nyereségrészesedésről A nyeresiégprémium kifizetésének megtagadása miatt keletkezett sok perben iránymutatóul szolgáló törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy vállalat főkönyvelője tavaly munkahelyéről kilépett. A vállalat kollektív szerződése úgy intézkedik, hogy azok a dolgozók, akik munkaviszonyukat az évi nyereségrészesedés kifizetése előtt megszüntették, arra igényt nem tarthatnak, ezért volt dolgozójának a nyereségrészesedés és -prémium kifizetését megtagadta. Az illető emiatt panasszal fordult a vállalati döntőbizottsághoz, amely azonban elutasította. Ezek után a munkaügyi bíróságon. pert indított, amely szintén elutasító ítéletet hozott. Döntését azzal indokolta, hogy a kollektív szerződés rendelkezésed alapján a főkönyvelő az év végi részesedésre nem jogosult, nyereségrészesedést pedig azért nem kaphat, mert ez — természeténél fogva — az év végi részesedés jogi sorsát osztja. Az ítéletnek a nyereségprémium kifizetését elutasító része ellen a legfőbb ügyész megalapozatlanság és törvénysértés címén óvást emelt. Az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely az óvodásnak helyt adott, a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, és új eljárásra, valamint új határozat hozatalára utasította. Tíz nap rendeletéiből A külföldi kiküldetések tervezése és engedélyezése, valamint a szerzett tapasztalatok hasznosítása tárgyában, a kohó- és gépipari miniszter 76 603/1976. KGM-számú utasítása, a Kohó- és Gépipari Közlöny 36. számában jelent meg. A termelőszövetkezeti KISZ- szervezetek feladatairól közleményt adott ki a MÉM, amelyet a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Értesítő 23. számában tett közzé. A fesztiválok engedélyezéséről szóló, 1/1974. (VII. 25.) KM számú rendelet módosításáról a 4/1976. (IX. 22.) KM rendelet, intézkedik. Megjelent a Magyar Közlöny 72. számában. A mezőgazdasági üzemek szabályozórendszerének módosítását az 1028/1976.“ (IX. 16.) Mt.-h. tartalmazza. Tanácsok Közlönye, 42. szám. Az egészségügyi szakiskolai végzettség alapján szerezhető főiskolai képesítésről az egészségügyi miniszter és az oktatási miniszter 13/1976. (IX. 14.) Eü.M.—OM számú együttes rendelete intézkedik ugyanitt. A 3 éves népművelő-könyvtáros szakot, illetőleg a könyv- tórosképző szaktanfolyamot végzettek részére a főiskolai végzettség megszerzésének feltételeiről kiadott oktatási miniszterit 2/1976. OM.) rendelet a Tanácsok Közlönye 42. számában olvasható. A határozat indoklása szerint munkaügyi minisztériumi rendelet értelmében nyereségprémiumnak minősül az a részesedési alap terhére kitűzött jutalom, ami a nyereség alakulásától függ. Ilyet a vállalat nyereséges működésére jelentős befolyással rendelkező dolgozónak szokott adni. Tehát a nyereségprémiumra valaki akkor vál>ik jogosulttá, ha a számára kitűzött feladatot a megszabott határidőre teljesítette, és a kifizetés egyéb feltételei is fennállnak. Kizáró tényezők csak a konkrét munkával, a vállalat egészének vagy adott részének (ahol a dolgozó tevékenykedik) tervteljesítésével függhetnek össze. — Ezek szerint — hangzik tovább a határozat — a munkaviszony megszűnése a nye- reságprémiumra való jogosultságot mindössze annyiban érintheti, amennyiben az olyan időpontban következett be, amikor a dolgozó a kitűzött feladat végrehajtásához még hozzá sem fogott, annak teljesítéséhez nem járult hozzá. Ebben az esetben sem azért nem jogosult a prémiumra, mert munkaviszonya megszűnt, hanem kizárólag azért, mert a prémiumfeladatot nem teljesítette. Mivel a vonatkozó munkaügyi minisztériumi rendelet a prémium kifizetésének feltételeként nem írja elő, hogy a dolgozó arra csak akikor jogosult, ha munkaviszonya a kifizetés napjáig fennáll, továbbá a munkaügyi jogszabályok a munkaviszony megszüntetésével kapcsolatos egyéb feltétel kikötésére sem nyújtanak lehetőséget, a dolgozó prémiumigényét az általános szabályok alapján kell elbírálni. Ha tehát a kitűzött prémiumfeladatot teljesítette, kifizetési feltételként nem lehet figyelembe venni a munkaviszony fennállásával, illetve megszűnésével kapcsolatos kikötéseket. — Minthogy a munkaügyi bíróság mindezeket figyelmen kívül hagyta, téves jogi álláspontja folytán meghozott ítélete törvénysértő, és mert a tényállást nem derítette fel, íélete megalapozatlan is. Az új eljárás során be kell szerezni a főkönyvelő számára kitűzött nyereségprémium-fel- adatokat és kifizetési feltételeket. Vizsgálni kell, hogy a feladatokat teljesítetfce-e, s amennyiben igen, milyen ösz- szegű nyereségprémiumra jogosult. H. E. jmm>ÉRETTSÉGIZETTEK, SZAKMANÉLKÜLIEK! Fejlesztés alatt álló, korszerűen berendezett üzemeibe a FA UHUS FEL VESZ férfi- és nődolgozókat. Szakmunkásképzés, továbbtanulás! lehetőség. Jelentkezés esetén bővebb ESiPi felvilágosítást ad a gyár munkaügyi főosztálya 196? Budapest Vili., Kerepesi út 17. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 342-385. I
