Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-03 / 208. szám

1976. SZEPTEMBER 3., PÉNTEK "kMitm Amíg a kutatási eredményből termelési gyakorlat lesz A KB tudománypolitikai irányelveinek érvényesülése Gödöllőn Elismerések a bányásznap alkalmából Az ország mintegy 130 ezer szén-, olaj-, bauxit-, érc- és ásványbányászát köszöntötte a 26. bányásznap alkalmából a Nehézipari Minisztériumban tartott ünnepség, amelyen dr. Kapolyi László nehézipari miniszterhelyettes emlékezett meg az 1919. évi tatabányai esendőrsortűz mártírjairól, a bányászok küzdelméről, felszabadulás utáni eredményeiről, és ismertette a bányászat fejlesztésének újabb nagy távlatait. Az ünnep­ségen megjelent Havasi Ferenc, a Minisztertanács elnökhelyet­tese, dr. Simon Pál nehézipari miniszter, Lendvai István, az MSZMP KB osztályvezető-helyettese, Simon Antal, a Bánya­ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára és Molnár Károly, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének titkára. Havasi Ferenc 95 bányaipari dolgozónak adta át a Bányász Szolgálati Érdemérem arany, ezüst, illetve bronz fokozatát. Ezenkívül kilencen kaptak miniszteri kitüntetést. Az ünnep­séget követően a nehézipari miniszter fogadást adott a kitün­tetettek és meghívottak részére. A bányászok munkájának A műveltség kiszélesítéséért A Hazafias Népfront segít a felnőttoktatás fejlesztésében A Pest megyei elnökség társadalmi összefogásra hiv fel a Mindenki iskolája akció támogatására Csütörtökön Budapesten ülésezett — dr. Stefanovits Pál­nak, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem tanárának, a nép­front megyei alelnökének elnökletével — a Hazafias Nép­front Pest megyei elnöksége. Ezen az ülésen készítették elő a megyei népfrontbizott­ság legközelebbi tanácskozását, amelyen — Poldauf Medárd- nak, a népfront megyei elnöksége tagjának előterjesztésében — a népfrontbizottságok 1976—1977. évi tömegpolitikai okta­tási tervét vitatják meg. A tegnapi elnökségi ülés Berényi Györgynek, a nagykátai nagyközségi népfrontbizottság titká­rának előterjesztésében megtárgyalta a Nagykáta nagyköz­ségi Hazafias Népfront-bizottság tevékenységét a termelőszö­vetkezeti parasztság körében, valamint Bihari Józsefnek, a Pest megyed Művelődési Központ és Könyvtár igazgatójának előterjesztésében a népfrontbizottságok feladatait a Mindenki iskolája akció támogatásában. Tsz—népfront együttműködés Nagykátán Nagykátán — mint a jelen­tés alapján az elnökség jóvá- hagyóam megfogalmazta — a népfrontbizottságnak fontos szerepe van abban, hogy ked­vező együttműködés alakult ki az évek során a termelőszövet­kezetek és a mozgalom között. Ennek is köszönhető, hogy a tsz-tagok egyre világosabban értik a szocialista demokratiz­mus lényegét és a szövetkeze­ti demokrácia fejlesztéséből adódó feladatokat. Az idén már sikerült leküzdeni a he­lyi népfrontmunka korábbi gyengeségét, amelynek követ­keztében azelőtt a tevékenység inkább csak akció jellegű fel­adatokban nyilvánult meg. Az idén már tíz százalékban ke­rültek tsz-tagok a népfrontbi­zottságba, ami ugyan még mindig nem elég magas arány, de jó kiindulási alap a jó kap­csolathoz, a közös munkához. Máris eredményeket mutathat föl az együttműködés a falu­gyűlésekre való szervezésben, a tsz-tagok társadalmi mun­ka vállalásaiban, a béke-ba­rátsági és szolidaritási ren­dezvények megszervezésében, valamint a népfront szociálpo­litikai feladatainak segítésé­ben. Hatékonyan valósul meg a tanács és a népfront együtt­működése is a termelőszövet­kezeti tagok segítségével. Az elnökség az előterjesztés és a vita után megállapodott abban is, hogy milyen terüle­teken kínálkoznak további le­Az erők, eszközök koncentrálásával A megyei elnökség nagy egyetértéssel fogadta azt a gondolatot, hogy a Pest me­gyei népfrontbizottságok . köz­vetlen segítséget nyújtsanak a Magyar Televízió és a Magyar Rádió közösen indított Min­denki iskolája akciójához. Ez, a lapunkból is jól ismert ak­ció — mint az előterjesztő Bi­hari József hangoztatta — csak akkor lehet igazán sikeres, ha a tanácsok, iskolák, művelő­dési intézmények, a szakszer­vezeti és szakmaközi bizottsá­gok, a lakóterületi és munka­helyi KISZ-szervezetek, a Ha­zafias Népfront együttműköd­nek és erejüket, eszközeiket koncentrálják. A felnőttokta­tás hatókörének kiszélesítése ugyanis mindenképpen közös sürgető feladat, mivel az álta­lános műveltség alapjait, a szakmunkásképzés előfeltéte­leit jelentő általános iskolai képzettséggel a dolgozók nagy száma nem rendelkezik. Ez társadalmi-gazdasági fejlődé­sünk egyik legmakacsabb fé­kező je. Ugyanakkor a kor kö­vetelményeihez képest lassú ütemű a műveltségi hiányok pótlása. Ezért segít az akció mindazoknak, akik a dolgozók általános iskolájában tanulnak vagy a 160 órás felnőttoktatá­si formában vesznek részt, il­letve önálló tanulással készül­nek a vizsgára. Ennek megfe­lelően a Mindenki iskolája 30 perc időtartamú műsorai a te­levízióban. illetve a rádióban az általános iskola 7. és 8. osztályának tantervi anyagát dolgozzák fel. Ószibarackvonal Koppány György (elvétele hetőségek a közös munkára, így például kedvezőbbek a fel­tételek — a függetlenített nagyközségi titkár munkába lépésével — a községi nép­frontbizottság tartalmi mun­kájának erősítése. Fokozottabb foglalkozást igényel, a község egész lakossága érdekében, a helyben dolgozó munkások, valamint a bejárók és a tsz- tagok közti kapcsolatok megte­remtése. Szükséges a tsz-ta­gok, az agrárértelmiségiek cselekvőbb bevonása a nép- frontmumkába, és ezzel együtt az is, hogy a tsz-tagok még jobban megismerjék lakóterü­letük életét, problémáit. A me­gyei elnökség mindezekkel összefüggésben ' javasolta együttműködési megállapodás kötését a termelőszövetkezet és a népfrontbizottság között. Ez foglalhatná magába az együttes feladatokat a tsz-ta- gok és a lakosság körében. A nagykátai népfrontbizott­ság tevékenységét értékelő je­lentés és vita hasznos tám­pontul szolgál a megye más nagyközségekben tevékenyke­dő népfrontbizottságainak is. A népfront megyei elnöksé­ge szükségesnek látja, hogy Pest megyében is minden kul­turális intézmény, társadalmi és tömegszérvezet széles kör­ben ismertesse és népszerű­sítse az akciót, minél több olyan 40 évnél fiatalabb dol­gozó körében, aki még nem végezte el az általános iskola 7—8. osztályát. A sikerhez, a tanulás eredményességéhez szükséges biztosítani a kon­zultációs lehetőségeket is. Ja­vasolja ezért a népfront, hogy Pest megye nagyobb üzemei­ben, művelődési központjai­ban, az agglomerációs községek művelődési házaiban egyrészt biztosítsák a televízió és a rá­dió adásainak figyelemmel kí­sérését, másrészt hozzanak lét­re konzultációs központokat. Ezeken a résztvevők az adások után vagy külön konzultációs napon szaktanároktól kaphat­nák választ, az adásokban el­hangzott, illetve az iskolai tan­órán hallott anyaggal kapcso­latos kérdéseikre. Azt is java­solja a népfront, hogy a Min­denki iskolája akció szervezé­sét mindenütt o helyi tanácsok fogják össze, akiknek termé­szetesen segítséget kell kap­niuk a tömegszervezetektől, művelődési intézményektől. Messzemenő segítséget kíván nyújtani a Hazafias Népfront Pest megyei bizottsága, amely­nek elnöksége tegnapi ülésé­ről — lapunk útján is — fel­hívja helyi bizottságait, hogy meggyőző és szervező munká­jukkal segítsék az akció ered­ményességét. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága 1969. június 27-i ülésén elfo­gadott tudománypolitikai irányelveiben leszögezte: ... A szocializmus és a kommuniz­mus lényegéből fakadóan igényli a tudomány segítségét, az a társadalom építésének egyik legnagyobb hajtóerejé­vé válik. A bővített újrater­melési folyamatban növekszik a szellemi munka, a tudomá­nyos tevékenység aránya; a kutatások legtöbb eredménye a nemzeti jövedelmet növelő tényezőként vehető számításba, s az egész társadalmat szolgál­ja. Szolgálja-e csakugyan, és milyen mértékben? Erre a kérdésre keresett választ nem­rég az MSZMP gödöllői városi végrehajtó bizottsága egyik országos jelentőségű tudomá­nyos intézetében, a Mezőgaz­dasági Gépkísérleti Intézet­ben. Vállalatszerű gazdálkodással Az MGI 1949-ben alakult Gödöllőn. Feladata: a mező- gazdasági géprendszerek és a termelési ágazatok gépesítési technológiájának fejlesztésé­re irányuló kutatások és kí­sérletek folytatása, az új gé­pek kipróbálása, működésük vizsgálata. A tudományos életben ismert háromfajta ku­tatástípus — az alap-, az al­kalmazott és a fejlesztési kutatások — közül itt tehát a két utóbbival foglalkoznak. A KB tudománypolitikai irányelvei, majd a Mezőgaz­dasági és Élelmezésügyi Mi­nisztérium ezzel kapcsolatos koncepciója nyomán az MGI szervezetét úgy módosították, hogy az jobban megfeleljen a megfiövékédeli Hgertyeknék. Az addigi osztályok helyett főosz­tályok és önálló osztályok ala­kultak, mégpedig a feladatok­nak megfelelően: szántóföldi gépesítési, kertészeti gépesíté­si, állattartás-gépesítési, javí­tástechnológiai és üzemgazda­sági főosztály, agro-műszaki ellenőrzési és mérés-számítás­technikai önálló osztály. Az állami és kísérleti gazdasá­gokban, valamint a termelői- szövetkezetekben összesen 10 gépvizsgáló állomást és 5 bá­zisgazdaságot szerveztek, s ezek segítségével végzik az új gépek tesztelését. Az intézet vállalatszerű gaz­dálkodásához évente mintegy 25 millió forintos költségvetési keretet kap a MÉM-től. ebből fedezi a fenntartási és a bér­kiadásokat, valamint a minisz­térium által jóváhagyott kö­zéptávú kutatási, illetve éves feladattervében szereplő ku­tató és gépvizsgálati munkák költségeit. Fejlesztési és része­sedési alap képzésére viszont épp a tudománypolitikai irányelvek gyakorlati érvénye­sülésével nyílt lehetősége az MGI-nek. azáltal, hogy meg­rendeléseket fogadhat el kü­lönböző termelő üzemektől ku­tatási feladatokra. Az ebből, valamint a szaktanácsadásból származó bevételei tavaly el­érték a 91 millió forintot! Ezek a megrendelt munkák az anyagi előnyök mellett. az­zal ^ felbecsülhetetlen haszon­nal jártak, hogy szorosabbra fűzték az intézet és a terme­lő egységek, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát, a kuta­tási eredmények gyorsabb el­terjesztésével elősegítették a tudomány termelőerővé válá­sát. Két kiemelt téma Dr. Tóth László, az MGI szarvasmarha- és juhtartás- gépesítési osztályának vezetője — egyben az intézet pártalap- szervezetének titkára — sze­rint a párt tudománypolitikai irányelveinek szellemében ki­dolgozott középtávú kutatási terv, valamint a végrehajtott szervezeti változtatások egy­aránt alkalmassá tették az in­tézetet arra, hogy részt ve­gyen csaknem minden jelentős mezőgazdasági programban. Ennek ellenére, a IV. ötéves terv időszakában sem minisz­tériumi, sem annál magasabb szinten kiemelt célprogramos kutatási feladatot nem kaptak önálló megoldásra. — Most, az új ötéves terv­ben két — minisztériumi szin­ten — kiemelt témát bíztak ránk: o mezőgazdasági gépe­sítés alapkérdéseinek kutatá­sát, és a mezőgazdasági gép­rendszerek kialakítását, folya­matos fejlesztésük műszaki, ökonómiai megalapozását. Továbbra is feladatuk ma­radt természetesen a sorozat- gyártású mezőgazdasági gépek minőségének ellenőrzése, vala­mint a gépek berendezéséneik munkavédelmi minősítése. A kutatási eredmények gyorsabb elterjesztését, gya­korlati bevezetésük elősegíté­sét szolgálta az a három mérnö­ki iroda is, amelyet Budapes­ten, Szolnokon és Komárom­ban nyitottak meg. Feladatuk a fejlesztési kutatások során kialakított új géprendszerek, technológiák adaptálása egy- egy konkrét termelő üzem vi­szonyaira. Létrehoztak továb­bá Gödöllőn egy műszaki to­vábbképző irodát, amelyben — maximum ötnapos tanfolya­mokon — az új géprendsze­reket és a kapcsolódó műszaki tudnivalókat ismertetik, be­gyakorol tátják az érdeklődő saakembereiklkeL Röviden a bérezésről A Központi Bizottság irány­elvei nagy jelentőséget- tulaj­donítanak a tudományos sze­mélyi állomány összetételének, s a káderfejlesztési kérdések­nek. Kívánatos a tudományos sze­mélyi állomány frissítése, meg­merevedésének feloldása. Ser­kenteni keü az akadémiai inté­zetek kutatóinak alkalmazott ésfejlesztő kutatóhelyekre, gya­korlati munkahelyekre történő áramlását, továbbá a felsőok­tatásban dolgozókkal való idő­szakos cseréjét — hangzik a IV. fejezetben, majd a későb­biekben így folytatódik: „A tudományos munkára al­kalmas, tehetséges fiatalok ki­választását már az iskolai kép­zés során el kell kezdeni...” Nos, az irányelvek fenti szem­pontjai a kívánatosnál lassab­ban és nehezebben valósulnak meg. Legalábbis ez a tapasz­talat az MGI-ben. Az oka: bé­rezési probléma. Annak ellenére, hogy a Köz­ponti Bizottság már 1969-ben sürgette a kutatói állomány és a kiemelkedő ipari szakembe­rek jövedelme közötti jelentős különbség csökkentését, mond­ván, hogy a bérek közötti ilyen mértékű differenciáltság nem fejezi ki a társadalmilag érté­kes alkotó szellemi tevékeny­ség megfelelő elismerését, a helyzet lassan és keveset ja­vult. A tudományos kutatók jövedelme csak rengeteg több­letmunkával — szaktanács- adással, tudományos publiká­ciók megjelentetésével stb. — éri el a termelő egységeknél foglalkoztatott szakemberek keresetét, a kisegítő személy­zeté pedig meg sem közelid egy kvalifikált szakmunká­sét. — A megrendelésre teljesí­tett, kutatási, vizsgálati felada­tok bevételéből nagyon szeré­nyen, de jut a kutatásban részt vevő tudományos munkatár­saknak is — kapom a tájékoz­tatást —, de semmi sem jut belőle a kisegítő személyzet­nek, holott nélkülük nincs ku­tatás, nincsenek eredmények. Nálunk egy kvalifikált hegesz­tő felét sem keresi annak, amennyit . hasonló képességű társa egy ipari üzemben. A bérezési aránytalanságok kontraszelekcióhoz vezetnek, s különösen a fiatalokat riasztják el a tudományos pá­lyától, hiszen ebben a munka­körben 5—6 év alatt érik be a szellemi termés. Beszűkült lehetőségek Egyéb gondokat is feltárt a városi párt-vágrehajtóbizott- ságnak készült elemzés. Som­másán úgy fogalmazhatnánk: az idén aggasztóan beszűkül­tek a nemzetközi együttműkö­dés lehetőségei, azt kockáztat­va ezzel, hogy — akár a ba­ráti országok esetében is — párhuzamos kutatásokat vé­geznek azonos témákban, fe­leslegesen pazarolva az időt, pénzt, s a szellemi kapacitást. A-z irányelvek IV. fej'ezeté- nek 4. bekezdése kimondja, hogy fejleszteni kell a tudo­mányos együttműködést a szo­cialista országokkal, külömösen a Szovjetunióval. A továbbiak­ban pedig, hogy a jövőben is elő kell segíteni kutatóink szé­les körű személyes külföldi kapcsolatait, tanulmányútjait. Sajnos, az 1971—75. évek­ben .fejlődésnek indult két­oldalú kapcsolatok a — hibá­san értelmezett takarékossági törekvések miatt — meglazul­tak, sőt, legtöbbjük meg is szűnt. Az MGI-nek két legak­tívabb tudományos partneré­vel, az NDK-val és a Szovjet­unióval csak az államközi kap­csolatok korlátozott keretein belül van módja tudományos tapasztalatcserét folytatni. Ez viszont azzal a hátránnyal jár, hogy esetenként nem azt té­mát tanulmányozhatja, ami az MGI szakembereit a legin­kább érdekelné, s amit mező­gazdaságunk gépesítésének sa­játos helyzete leginkább indo­kolna, hanem, amire a part­nerek tudományos akadémiája lehetőséget kínál. Rndkívül le­csökkentek a tanulmányutak keretei is, az MGI 800-as lét­számából az idén legfeljebb 40 —50 munkatárs juthat ki kül­földre, ami ilyen intézet ese­tében töredéke a szükségesnek. Alátámasztásul: az V. ötéves terv 43 milliárd forintos gépi beruházásának 60—70 százalé­kát külföldről fogjuk biztosí­tani, s ehhez ennek az intézet­nek kell a magyar mezőgazda­ságban használatos, körülbelül 33 géprendszer fejlődéséről megbízható, naprakész infor­mációkat szereznie! Nyíri Éva megbecsülését, erkölcsi es anyagi elismerését több köz­ponti intézkedés segítette az utóbbi években. így a kor­mány határozatának megfele­lően módosított szabályozás alapján ebben az évben osz­tottak második alkalommal a korábbinál magasabb összegű hűségjutalmat. A központi in­tézkedésre 1980-ig építendő tízezer bányászlakás,bél az első 26 otthon kulcsát nemrégiben adták át Oroszlányban, s a program szerint ebben az év­ben 1290 bányászlakás építé­sét részesítik központi támo­gatásban. A hazai természeti források teljesebb, jobb, gazdaságosabb kihasználása érdekében tett intézkedések révén minden eddiginél nagyobb távlatok nyílnak a hazai / bányászat előtt. A IV. ötéves tervben nagy lendületet vett geológiai kutatások eredményeként — az építőanyagokat is számítva — két-hárommiliárd tonna értékesíthető ásványvagyont tártak fel az eddig ismert kész­leteken felül, kereken 100 milliárd forint értékben. A feltárások alapján módo sításra szorul az a vélemény is, hogy Magyarország a nyersanyagkészletek tekinteté­ben a szegény országok közé tartozik. A kutatások azt ta­núsítják, hogy ásvány* kincs vagyonunk közepes szintű, a felkutatott készletek alapján új szén-, bauxit- és ércbányák épülnek, folytatódik a kőolaj- és földgázkészletek felkutatá­sának programja, bővítik az építőipari nyersanyagok ter­melését. Az ország bányásza­tában egyedülállóan rövid idő alatt a következő néhány év­ben a mélyműveléses szénbá­nyászat jelenlegi kapacitásá­nak felét elérő bányanyitási programot kell megvalósítani. Eszak-Dunántúlon, ami egyút­tal feltárja és létrehozza az ország legnagyobb bauxitter- melő egyéségét is. Meg kell kez­deni hatalmas külfejtések te­lepítését, további mélyműve­lésű szén- és rézérctermel ésd kapacitások létrehozását. Ha­sonlóan nagy feladatokat kell teljesíteni más ásványi nyers­anyagok termelésének növelé­se érdekében is. így a nehéz­ipari minisztériumhoz tartozó bányászat termelését aránylag rövid idő alatt a jelenleginek mintevv kétszeresére kell nö­velni. Pest megyében a korábbi évek szintjét közelíti meg az idei őszibaraektermés. A gyü­mölcs minősége is jó. Eddig a Nagykőrösi Konzervgyárban 220 vagon barackból készítet­tek zamatos befőttet. A ter­vezett mennyiség 60—70 szá­zaléka került üvegekbe. Az el­következő hetekben még to­vábbi 100 vagon őszibarack beérkezésére számítanak.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom