Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

Micm 1976. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Négymillió forint — az arra érdemeseknek A rendszeres nevelési segélyről Pest megyében is — csak­úgy, mint országszerte — szép számmal akadnak olyan csa­ládok, ahol sok a gyerek, s a szülők vagy a kicsikét egyedül nevelő rokon keresetéből nem futja nevelésükre. — Rendszeres nevelési se­gélyről csupán 1974 nyara óta — ekkor lépett életbe a család­jogi törvény — beszélhetünk j — mondja a Pest mearvei ta­nács igazgatási osztályán dr. Kovácsné dr. Farkas Éva gyer­mek és ifjúságvédelmi felügye­lő. — Az addigi helyzet bizony nem volt rózsás. Ha a gyermek azért volt veszélyeztetett, mert a családban az egy főre jutó kereset olyan alacsony volt, hogy a nevelés költségeit nem fedezte, akkor alkalmanként — évente legfeljebb 3 ezer fo­rinttal támogatták a gyerme­két. Ha a minimális létfeltéte­leket ez a segély sem javítot­ta a szükséges szintig, akkor a régi törvény szerint állami gondozásba kellett venni a gyereket. Csak önhibáján kívül — Azokat a családokat ame­lyekben a fentebb említett helyzet nem a szülő önhibá­jából jött létre (például meg­rokkant, vagy hosszantartó be­tegségben szenvedett, esetleg megözvegyült) ez a rendelke­zés ok nélkül sújtotta. — Az új családjogi törvény szellemében alkotott gyámügyi jogszabályok már másképp in­tézkednek: ha a szülő nem fe­lelős a család rossz anyagi helyzetéért, azaz nem munka­kerülő vagy iszákos, akkor rendszeres anyagi támogatás­ban részesülhet a család. — A feltételek természetesen szigorúak, a visszaélés .csak így kerülhető el. Ahhoz, hogy a család nevelési segélyt kapjon, a gyermek nevelésének minden feltételéről gondoskodniuk kell, kivéve az anyagiakat. A családi légkörnek megfelelő­nek, a szülőnek alkalmasnak kell lennie a nevelésre. Ha a gyermek gvógvkezelésre szo­rul, a szülő kötelessége gon­doskodni arrőL Szigorúan ellenőrzik A gyermek keresőképes ko­rának eléréséig adható a se­gély, s hogy megfelelő célra használja e a szülő az összeget, azt rendszeresen ellenőrzik a nevelőszülők felügyelői, a Pest megyei Gyermek és Ifjúságvé­dő Intézet alkalmazottai. — Aki rendszeres nevelési segélyt kíván kapni, az elsőfo- fokú gyámhatóságokhoz, a ta­nácsok gyámügyi előadóihoz fordulhat. Ök döntenek a se­gély odaítéléséről. Az összeg nagysága a gyermek életkorá­tól és egészségi állapotától füg­gően havi 500—1000 forint le­het. Már bevált gyakorlat, hogy az iskolás korú gyermekek a- segély egy részét nem pénzben kapják, hanem évente két al­kalommal ruhát, tanszereket vásárolnak számukra. A többgyermekes családok annyi gyermek után kapnak segélyt, hogy az anyagi támo­gatás és a család egyéb jöve­delme együttesen valamennyi gyermek eltartására elegendő legyen. Sok előnnyel jár Az elmúlt esztendőben Pest megyében 1350 gyermek után fizetett rendszeres nevelési se­gélyt a Gyermek és Ifjúságvé­dő Intézet Az összeg nem ki­csi: 4 millió forint volt tavaly. Emellett megmaradt az alkal­mankénti segélyezés rendszere is: 4 ezer 801 kiskorút támo­gattak 1975-ben 1,25 millió forinttal. — A célunk világos — mond­ja a felügyelő — arra törek­szünk, hogy a gyermek a csa­ládban nevelkedjék. A rend­szeres segélyezés lehetővé te­szi azt is, hogy a kicsit egye­dül nevelő anya otthon marad­hasson 3 évre. S végül még egy lényeges előny: a szülők nem menthetik magukat azzal — megszegik a tankötelezettségi törvényt —, hogy nincs a gyereknek megfelelő ruhája, amiben iskolába mehetne... Vasvári G. Pál Folyamatos a fejlődés Gödöllőn Gyarapodó klubok, programok Gödöllőn a közelmúltban új vezetőt neveztek ki a vá­rosi tanács művelődésügyi osztálya élére, új ember lett a népművelési felügyelő, és a művelődési ház igazgatója is. A kérdés, úgy véljük jo­gos: ez az őrségváltás meny­nyiben hoz változást, gazdago­dást a varos kulturális éle­dtében? Ignatovics Mária, a Petőfi Művelődési Ház igazgatója pályakezdő fiatal. Elsősorban ennek tudható be, hogy az idei szeptember még csak a szervezés, az előkészítés hó­napja — programok helyett. Színházakkal tárgyalnak, klu­bokat, tanfolyamokat szervez­nek, előadókkal kötnek szer­ződést, fogadják a jelentkező­ket, keresik a kapcsolatot a város üzemeivel, intézményei­vel és hosszan sorolhatnánk még, mi minden történik ott, ahol a műsorfüzet tanúsága szerint még szinte semmi sincs. Régiek és újak A művelődési ház koráb­ban jól működő klubjai, szak­körei októberben tovább foly­tatják a megkezdett munkát. A zenekedvelők khibjának programjában továbbra is ze­netörténeti, zeneesztétikái elő­adások, viták, vetélkedők, kö­zös lemezhallgatások szerepel­nek. Az utazók klubja a ha­gyományos vetítettképe« elő­adások mellett több bel- és külföldi kirándulásra invitál­ja majd tagjait. Az értelmi­ségi klub a szokásos előadá­sok és vitákon kívül közös színház- és múzeumlátogatá­sokat szervez. A filmklub őszi programjában Vittorio De Si­ca és Michelangelo Antonioni filmjei láthatók majd. A fo­tó- és a diákklub, valamint Árpád-kori falu A Nemzeti Múzeum régé­szei Tiszafüred határában, az úgynevezett Ásotthalomnál Árpád-kori falu nyomaira bukkantak. A kibontott házlapok min­den kétséget kizáróan bizo­nyítják. hogy ott volt a haj­dani Tiszafüred, amely már az 1300-as években is jókora ki­terjedésű, úgynevezett szeres település volt Villa füred né­ven. A most feltárt két ház közül az egyiket' szinte töké­letesen sikerült kibontani. Ép a bejárat, a tűzhely, a cölöp­gödör. A régészek kutató­munkája ezzel még nem fe­jeződött be, hiszen a most feltárt leletek ^lapját képezik annak a tanulmánynak, amely Tiszafüred honfoglaláskor!, Árpád-kori történetét foglalja majd össze. a bélyeggyűjtő- és éremgyűj- tö kör tagjait is változatos program várja októbertől. Négy klub kezdi meg mű­ködését a közeljövőben. A szocialista brigádvezetők klub­jának program ja elsősorban a kulturális vállalások tartal­masabbá tétélét kívánja se­gíteni, de ugyanakkor fóru­mot is teremt a tapasztala­tok, gondok és eredmények kicseréléséhez. A kismamák klubja a gyermekgondozási segélyen levő fiatalasszony számára szervez majd prog­ramokat, megteremtve arnak lehetőségét is, hogy a műve­lődési ház gondoskodik a foglalkozások alatt a kisgyer­mekek felügyeletéről. A KISZ ifjúsági klub a város üzemeiben, intézményedben működő alapszervezetek tag­jai részére szervez kulturális programokat. A gyermekek számára szerveződő könyvha- rát klub viszont az olvasóvá nevelést tűzi ki legfontosabb feladatául. Az említetteken kívül októ­berben megalakul a kertbará­tok köre, az irodalmi színpad, va’amint a gyermekek szá­mára a bábszakkör. Színház felnőtteknek, gyermekeknek Már hagyomány, hogy a művelődési ház rendszeresen indít színházi buszokat a fő­városba. Októbertől két lehe­tőséget is kínálnak az érdek­lődőknek. Negyvenkét bérle­tet vásároltak a Madách Szín­házba. amely öt előadás meg­tekintésiére jogosít. Ugyanak­kor havonta még egy alka­lommal indítanak buszjáratot, különböző fővárosi színházak előadásaira. Nemzeti Színházi programmal kezdődik az „évad” október 5-én. Ugyanakkor helyben is felnőtteknek;, valamint (szín­házi előadásokat kisiskolások-, nak és óvodásoknak. Pódium 76 címmel Andai Györgyi és Lukács Sándor előadói estje nyitja az irodalmi program- sorozatot. A továbbiakban Harsányt Gábor, Garas De­zső, Psota Irén és Darvas Iván lép majd dobogóra a gödöllői közönség előtt. Hat-hat elő­adásból áll majd az óvodások részére szervezett Pöttöm színház, valamint a kisiskolá­sok Meseszínháza. S hogy a muzsika se marad­jon ki a gazdagnak ígérkező programból, az Országos Fil­harmóniával közösen ismer­kedjünk a zenével címmel há­rom előadásból álló komolyze­nei sorozatot indítanak az ál­talános iskolások számára. Köziijivek fóruma Újdonság lesz a művelődési ház őszi programjában a Köz­ügyek fóruma címmel havon­ta rendezendő nyilvános vita, amelynek keretében a közvéle­ményt foglalkoztató szociális, gazdasági, társadalmi és kultu­rális kérdések kerülnek napi­rendre. íme néhánv, a terve­zett viták közül; Melyek a fej­lett szocialista társadalom épí­tésének gazdasági követelmé­nyei? Hogyan fejleszthetjük tovább a szocialista demokrá­ciát? Vita a városkörnont ki­alakításának tervéről. Me­lyek a város közművelődésé­nek legfőbb gondjai? Ki tanul, mit tanul, miért tanul? Ezek valóban sokaidat érintő és érdeklő kérdések, amelyek megvitatása minden bizony­nyal hasznára válhat az egész város közéletének, ha jó előké­szítő és szervező munka előzi meg, vagyis azok vesznek maid részt ezeken a fórumokon, akik mondanak és mondhatnak is valamit Gödöllő fejlődésének meggyorsítása érdekében. A tervek sok színűek és reá­lisak. Valóraváltásuk megala­pozhatja azt a munkát, ame­lyet a város megépülő művelő­dési központjában kell majd továbbfolytatni. Prukner Pál Októberben: őszi megyei könyvhetek Októberben rendezik meg a falusi őszi esték immár hagyo­mányos, érdeklődésre számot - tartó közművelődési program- sorozatát, a megyed könyvhe­teket. A megnyitó október 1-én Makón, Erdei Ferenc szülővá­rosában lesz, emellett minden megyében irodalmi rendezvé­nyeikkel, könyvkiállításokkal, író—olvasó találkozókkal szol­gálják az értékes irodalom megismertetésének ügyét. A könyvhetek célja az olvasó emberek számának növelése, s ennek érdekében az akció vidéken közművelődési üggyé vált: KISZ-fiatalok, úttörők, szövetkezeti szocialista brigá­dok veszik ki részüket e ne­mes propagandából. Különös fi­gyelmet fordítanak a könyv és az olvasó, a könyv és az if­júság találkozására. A fogyasztási szövetkezetek különös gondot fordítanak ar­ra, hogy a könyvesboltokban minden könyvvásárló megta­lálja a neki leginlutbb megfe­lelő szépirodalmat, politikai és szakkönyveket is. Gondoskodnak arról, hogy a könyvesboltokba nem látoga­tok is találkozhassanak a könyvökkel: az úttörők, KISZ- fiataiok, szocialista hrigádta- gok társadalmi mimikában ház­ról házra járva mutatják be a kiadványokat. A megyei rendezvények mindenütt sokrétű kulturális programot ígérnek: szavaló- versanyek, szellemi vetélkedők, irodalmi ismeretterjesző elő­adások, prózával, verssel fog­lalkozó klubdálutanok színesí­tik a könyvhetek műsorát. Költők tolmácsolta költők Közhely, hogy a magyar iro­dalomban egyenrangú műfaj a műfordítás. Szinte nem is for­dítás, hanem valódi vers egyik-egyik. A fordítók jó­részt költők, akik — mint ki­ránduló ízleli messzi források, borvizek ízét — maguk is egy más világ, egy más költészet forrását ízlelve mesterségük próbáját és élvezetüket talál­ják az idegen vers magyar megszólaltatásában. így nem­csak egy-egy költő magyarba átültetett kötete élmény és ér­dekesség (s benne külön ér­dekesség, ha többen ültették át: ki hogy hangolt rá), ha­nem egy-egy magyar költő költői világjárásának útinap­lója, idegen költők hangjait hangnevén újrakeltő fordítás­antológiája is. Ketlöshangzat Ilyen kötet az Európa gon­dozásában megjelent Kettős- hangzat. Csorba Győző fordí­tásainak könyve. Élmény és — nem szégyenkezem leírni, — meglepetés. Nem mintha nem tűnt volna fel jó néhány fordítása már. Csak a leg­utóbbi évekre gondolva: Ja­nus Pannonius, aztán Petrar­ca, Políziano, a Carmina Bu- rana darabjai, középkor, Goe­the, Brecht... De ennyi név nem ad képet a valós sorról, az emlékezet is csal — tőlük is jóval több csillan elő e könyvből. A meglepetés való­jában ez: hogy ennyire sok nyelv és költő asztalánál ven­dégeskedett Csorba Győző. Hogy sikerrel, az nem meg­lepetés — magától értetődő, s mégis újra érdekes elnézni, milyen finom hajlékonyság­gal, úgy tűnik eszköztelenül kelt életre különböző költő- egyéniségeket. S hogy hogyan — ez az az alig tetten érhető művesség, amiért külön újra s újra olvas egy-egy szakaszt, sort, verset az ember. S érde­kes, hogy szinte ugyanazokkal az eszközökkel mennyivel szí­nesebb — jó e szó? vagy in­kább naposabb? — a Carmina Burana több darabja, vagy Ja­nus Pannonius, mint a néme­tek. De igaz-e ez teljesen? Hi­szen Walter von der Vogel­weide is szín és kép. Vagy a régi közelebb áll a „pannon” Csorba Győzőhöz? De hiszen ott van Rilke s még inkább Yvan Goll. Akkor hát egyál­talán: honnan veszi a fülem ezt a különbséget? Vagy mit érez bele az eredeti különb­ség magyarra költésébe? A kettősnangzatoan melyiké ez az árnyalat — a megszólalta­tott vagy a megszólaltató já­téka? Mindegy: mint napos réten tiszta patak csendes fu­tása figyelmet, odahallgatást kíván. A „lengyel Vörösmarty” A nagy múltú Lyra Mundi sorozatban ezúttal Juliusz Slowacki verseinek kötete je­lent meg. A „lengyel Vörös­marty” verseiből Kerényi Grá­cia válogatta a kötetrevalót és rajta kívül tizennyolcán fordí­tották a verseket. Köztük ol­vashatunk Szabó Lőrinc keze alól kikerült fordítást is, s Weöres Sándor, Jékely Zoltán, Nemes Nagy Ágnes, Devecseri Gábor, Rónay György, Kardos László, Trencsényi Waldapfel Imre vagy — többek közt — a lengyel irodalom külföldi szak­értője, Gömöri György fordí­tásait. A ,Jengyei Vörösmarty” jel­ző persze csak annyira igaz, mint a hasonló többi címke. Tény, hogy Slowacki, a múlt század első felének nagy len­gyel költője, ugyancsak ro­mantikus volt. És forradalmár, aki hosszú éveket töltött emig­rációban. De rokoníthattuk volna Byronnal vagy Shelley- vel is — azonosítani azonban nem lehet. S túl a romantikán még Puskin nevét is odaírhat­nánk — valami rokon vonás még rá is emlékeztet sajáto­san más és egyedi költészeté­ben. A magyar Sorescu Sajnos, nem ismerem, s ha olvasnám se tudnám értékelni eredetiben a román Marin So­rescu verseit. Mindezt azért bocsátom előre, mert most itt egy ma­gyar Sorescu. A magyar—ro­mán közös könyvkiadás kere­tében jelent meg — szerintem kicsi: 800 példányban — a bu­karesti Albatrosz kiadónál. A másfélszáz lapnyi kötet ver­seit Balogh József válogatta és fordította. Nos, nem tudom összemérni darabjait az erede­tivel, csalt azt tudom, hogy. Sorescu így egy sajátos arc, egy sajátos költői észjárás vo­nul végig a kötet versein, s így magyarul is meglepetés idézni és hivatkozni való, ere­deti és vonzó. A magyar köl­tészet nyert egy sajátos köl­tőt, amilyen egyébként a ma­gyar irodalomban nem volt. Hogy milyen ez a költő? Fo­nák és érdes. Olyan költő, aki­nek reggelente előállnak a föl- kantározott szavak, aki úgy látja, hogy „a dolgok iszonya­tosan hasonlítanak reám”, hogy „testem területein agyag­edényre bukkantak a régé­szek” amelynek „szívformája van” és „korszerű, új rajzok­kal pillanatnyilag én gazdagí­tom az ősi kerámiát.. Valóban gazdagítja a kötet tanúsága szerint! Németh Ferenc Képzőművészeti világhét Bolgár tárlat a Aliidat .tokban Az Iparművészeti Főiskola bemutatkozása Nagymaroson A képzőművészeti világhét nemzetközi hatásait érezzük a Műcsarnokban, ahol bolgár képzőművészeti kiálitás nyílt. FORRADALMI HŐSÖK Ez a tárlat az 1876-os áprilisi felkelés hősies eseményeit kö­veti, hírt ad egy baráti nép helytállásáról. A helytállás ve­reségi esetén is győzelemmé vá­lik — Bulgáriának is volt Mo­hácsa, felemelkedése is, akár­csak nekünk. Az áprilisi felke­lés forradalmárait, mártírjait ábrázolják a képek, idézve anyák fájdalmát, hűséget a zászlóhoz, a lovascsapatok ro­hamát, szám űzőiteket, tűzvészt, bracigovói felkelőket. A törté­nelem menetét — szenvedéssel, kibontakozással. Heroízmus, erőteljes hazaszeretet és a je- lenítés szenvedélyessége hatja át a festményeket és grafiká­kat, annak a távlatnak boldog érzékeltetésével, hogy a harc­ból jövő lett. A jó átlagból is kitűnt Balkanszki portréművé­szete, Joan Leviev expresszivi­tása, Dimitar Kirov nagy mé­retű Anyánk Bulgária című kompozíciója. Elgondolkoztató, hogy a bol­gár képzőművészet napjaink­ban sem tartja fölöslegesnek a történelmi festészetet, mely ná­luk többszörösen is indokolt, hiszen a török elnyomás, a ké­ső polgári fejlődés késleltette a társadalom ilyen irányú tük­röződését. Ami nálunk lezaj­lott régebben, az Bulgáriában a következő periódusra maradt — történelemben is, festészet­ben szintén. A lényeg, hogy a bolgár képzőművészet sem ma­radt adós a nép győztes, hosszú harcának bemutatásával. PORTRÉK — NAGYOKRÓL Ugyancsak a Műcsarnokban látható Hercegh. Klára szobrai­nak, rajzainak tárlata. Ö el­sősorban a portré műfajában mélyedt el, melyet Füst Milán­ról, Bartókról készült szobrai és Lukács Györgyről feljegy­zett tollraizai igazolnak. Érzé­keny megfigyelés jelenti érté­keit. Erre vállalkozott, ezt va­lósította meg. Szobrászi élet­képei közül említésre méltó az árvízi csoport és „Az öreg ha­lász” hallal küzdő robusztus alakja. SOKRÉTŰSÉG ÉS KÉPZELET Nagymaroson, a művelődési házban nyílt meg az Iparmű­vészeti Főiskola hallgatóinak sok művet, kísérletet, műfajt idéző tárlata. Érzékeljük a vi­zuális kultúra sokrétűségét, mely kiterjed a plakátra, ke­SÜS1I,' Zdravko Zahariev: Lázadó dal rámiára, bőrdíszmű vekre, mű­anyagokra, Érződik, hogy e fontos intézmény komoly gon­dot fordít a mesterség, a tech­nika tökéletes elsajátítására, a színkezelésre. Teret biztosít az egyéni képzeletnek, de csak a szerzett tudás határain belül. A főiskola e hagyományos ka­raktere és feladatvállalása ta­lálkozik a tanítványok ambí­cióival. Sok étkészleten, gobe­linen, kötött, hurkolt fali sző­nyegen, reliefen, kerámián, bú- tormodellen nem érződik, hogy a művészet jelöltjei készítet­ték, hiszen művek. L. M /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom