Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-25 / 227. szám

2 xMitm 1976. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT Magyar—laoszi barátsági nagygyűlés a Chinoin gyárban A Chinoin gyári nagygyűlés részvevői meleg szeretettel, nagy tapssal köszöntötték a küldöttség tagjait és a magyar ve­zetőket, amikor a gyári vezetők és élenjáró dolgozók társasá­gában elfoglalták helyüket az elnökségben. A laoszi és a ma­gyar himnusz elhangzása után Katona Imre nyitotta meg a gyűlést, majd Lázár György mondott beszédet. Ezt követően Kaysone Phomvihane szólt az egybegyűltekhez. Kaysone Phomvihane beszédének befejeztével a két nép barátságának jeléül laoszi zászlót nyújtott át Lázár Györgynek. Beszédüket sűrűn szakította meg a lelkes taps, a részvevők hosszasan él­tették a laoszi népet, a két párt és a két nép testvéri barát­ságát. Katona Imre zárószavai után a nagygyűlés az Interna­tionale hangjaival ért véget Lázár György: Népeink törekvései, céljai azonosak Lázár György beszéde elején üdvözölte a laoszi párt- és kormányküldöttség tagjait, a Chinoin-gyár dolgozóit, a bu­dapesti munkások képviselőit, majd többek között a követke­zőket mondotta: — Örömmel adhatok számot arról, hogy laoszi vendégeink­kel gyümölcsöző eszmecserét folytattunk a kölcsönös ér­deklődésre számottartó kérdé­sekről. Tájékoztattuk egymást az országainkban folyó épí­tőmunkáról, tennivalóinkról, megvitattuk együttműködésünk kérdéseit és a nemzetközi hely­zet időszerű problémáit. Tár­gyalásainkat a legteljesebb egyetértés jellemezte. Ez ter­mészetes, mivel népeink tö­rekvései, céljai azonosak, or­szágaink a társadalmi haladás útján járnak. Pártjainkat kö­zös eszmék, a marxizmus—le- ninizmus és a proletár inter­nacionalizmus eszméi vezérlik. Azonos az álláspontunk az im­perializmus ellen vívott harc minden lényeges kérdésében. — A laoszi nép/kétezer esz­tendős történelme — szüntelen küzdelem a szabadságért, a függetlenségért, az állami ön­állóságért, a létért. A magyar nép jól tudja, hogy ez mit je­lenít, s tudja értékelni a sok áldozattal járó, sikerrel meg­’ vívott harcot, a helytállást. Az önök egy év előtti győzelme, tisztelt laoszi barátaink és harcostársaink, akárcsak a mi népünké 30 év előtt, annak a forradalmi világfolyamatnak része, amely a nemzetközi erő­viszonyokat a társadalmi ha­ladás javára változtatja, s megszilárdítja a népeknek azt az elidegeníthetetlen jogát, hogy, maguk rendelkezzenek sorsukkal. — A laoszi nép győzelmének forrása testvérpártunk, a Lao­szi Forradalmi Néppárt követ­kezetes internacionalista poli­tikája, amely alkotó módon al­kalmazta a marxizmus—leni- nizmus elméletét a konkrét laoszi viszonyok között. Moz­gósítani tudta a nemzet leg­jobb erőit a hosszú küzdelem­re, összekapcsolta harcát a szomszéd népek küzdelmével. Emellett rendszeresen merített a nemzetközi kommunista és forradalmi mozgalom tapasz­talataiból, felismerte és igé­nyelte a nemzetközi összefo­gás, támogatás erejét, és ál­landóan támaszkodhatott a vi­lág haladó erőinek, elsősorban a szocialista közösség országai­nak, különösen pedig a Szov­jetuniónak a segítségére. A laoszi nép történelmében most először lett országának igazi gazdája. — Mély meggyőződésünk, hogy a sok nemzetiségű laoszi nép pártja vezetésével siker­rel oldja meg az új társada­lom építésének nehéz felada­tát. A szocialista országok in­ternacionalista segítségével és a világ haladó erőinek szolida­ritásával megteremti a kizsák­mányolástól mentes társada­lomra való áttérés alapját. Tá­mogatjuk erőfeszítéseiket. Biz­tosíthatjuk önöket — kedves laoszi barátaink —, hogy tö­retlenül önök mellett állunk a békés alkotómunkában ugyan­úgy, mint felszabadító harcuk idején. — A magyar nép nagy fi­gyelemmel kísérte Laosz, Vietnam és Kambodzsa népei­nek történelmét, küzdelmeit. A laoszi, a vietnami és a kam­bodzsai nép győzelme kedvező helyzetet hozott létre az Indo­kínai-félszigeten, jelentősen ki­hat Délkelet-Ázsia politikai helyzetére, jó feltételeket te­remt a társadalmi haladás és ä szocializmus erői számára; hozzájárul a béke, a jószom­szédii viszony és a tartós biz­tonság alapjainak megteremté­séhez; újabb ösztönzést ad a forradalmi erők harcához. Ezután szólt Lázár György a magyar népgazdaság, majd a szocialista országok ered­ményeiről, hangsúlyozva, hogy a nemzetközi munkásmozga­lom előretörése és az anitiim- perialista nemzeti felszabadító mozgalom sikerei pozitív irá­nyú változásokat eredményez­ték a világpolitikában. Pártunk a nemzetközi kom- rmmista és munkásmozgalom osztagaként mindig az egység Kaysone Phomvihane: erősítésén munkálkodott. Eb­ben a harcban számunkra fel­becsülhetetlen erőforrás szi­lárd internacionalista meggyő­ződésünk, megbonthatatlan szövetségünk a Szovjetunió Kommunista Pártjával, a szo­cialista országok testvérpárt­jaival, internacionalista össze­fogásunk a marxizmus—leni- ndzmus tanítását valló forra­dalmi osztagokkal. A miniszterelnök beszéde befejező részében kifejtette: — Örömmel és megelége­déssel tölt el bennünket, hogy a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság párt- és kormány­küldöttségének magyarországi látogatása, a konstruktív szel­lemű, eredményes tárgyalá­sok, az aláírt megállapodások, a magyar dolgozók képviselői­vel történt találkozások to­vább erősítették országaink, népeink, pártjaink barátságát és új szakaszt nyitottak együtt­működésünkben. Sikereink egy­más erejét gyarapítják. A hős laoszi nép harca győ­zelemmel ért véget Harcuk sikere is bizonyítja, hogy le­győzhetetlen az a nép, amely saját forradalmi erőire, a nem­zetközi haladás erőire és az internacionalista szolidaritásra támaszkodik. Győzelmünk a marxizmus—leiiinizmus győzelme A Laoszi Forradalmi Nép­párt főtitkára elöljáróban kö­szönetét mondott a forró, test­véri vendégszeretetért, majd felidézte: a Chinoin gyár gyógyszerei számos sebesült és beteg harcos életét mentették meg a laoszi nép életének leg­nehezebb időszakában, abban a hosszú és hősi harcban, ame­lyet szabadságukért, független­ségükért folytattak. Ezek a gyógyszerek is — folytatta — jelképezik a harcos szolidari­tást, a proletár nemzetközisé­get, a magyar nép irányunk­ban tanúsított testvéri barátsá­gát. A magyar nép története olyan hősi, bátor nemzet tör­ténelme, amely szakadatlan harcot folytatott országa füg­getlenségéért, szabadságáért. Ma a Magyar Népköztársaság — Kádár János elvtárs vezette MSZMP irányításával — eltö­kélten halad a szocializmus építése útján, korszerű iparral, magasan fejlett mezőgazdaság­gal, előremutató kultúrával és tudománnyal rendelkezik, gaz­dasága biztosan és szilárdan fejlődik, s növekszik befolyá­sa a nemzetközi színtéren is. A magyar nép vívmányai hoz­zájárulnak a szocialista világ- rendszer megszilárdulásához, a békéért, a nemzeti független­ségért, a demokráciáért, a tár­sadalmi haladásért folytatott küzdelemhez szerte a világon. Örülünk eredményeiknek, s újabb nagy sikereket kívánunk a testvéri magyar népnek az MSZMP XI. kongresszusa ha­tározatainak, a párt program- nyilatkozatának valóraváltásá- ban, a fejlett szocializmus megvalósításában. — A laoszi nép — a forra­dalmi néppárt vezetésével az imperialisták és a gyarmatosí­tók elleni harminc éven át folytatott nehéz és áldozatos harc eredményeként az ország egész területén megvalósította a nemzeti demokratikus forra­dalmat, végérvényesen felszá­molta az amerikai imperialis­ták neokolonializmusát, eltö­rölte az idejétmúlt monarchi­kus rendszert és 1975. decem­ber 2-án ünnepélyesen megala­pította a Laoszi Demokratikus Népi Köztársaságot. Laosz füg­getlen és szabad lett, az or­szág valamennyi nemzetisége felszabadult a rabszolgasorból. Ez a győzelem — amely az egész laoszi nép határozott, el­tökélt hősi harcának, egybe- forrottságának a gyümölcse — egy új, rendkívül sokat Ígérő korszakot nyitott meg. Ez a győzelem Kambodzsa, Vietnam és Laosz testvérnépei harci szolidaritásának, a testvéri szocialista országok — köztük a Magyar Népköztársaság — és valamennyi haladó nép együttérzésének, támogatásá­nak és értékes segítségének a gyümölcse. A marxizmus—le­ninizmust, ezt az élenjáró el­méletet a Laoszi Forradalmi Néppárt Laosz konkrét reali­tásaira, egy gazdaságilag elma­radott és kulturálisan fejletlen kis ország viszonyaira alkal­mazta. Ez a győzelem a mar­xizmus—len,inizmus győzelme. — Napjainkban a Laoszi Forradalmi Néppárt vezette laoszi nép minden erőfeszíté­sét a háború okozta sebek be- gyógyítására, az új hatalom védelmére, a termelés helyre- állítására, a gazdaság fellen­dítésére és a nép életkörül­ményeinek javítására összpon­tosítja, és a kapitalista fejlő­dési szakaszt kikerülve a szo­cialista átalakulás és építés útján halad előre. — Tudatában vagyunk an­nak, hogy a forradalomnak eb­ben az új szakaszában a ha­za védelme és építése nagyon nehéz feladat. Azonban né­pünk szabad, erőteljesen fejlő­dik a Laoszi Forradalmi Nép­párt, s — élén a testvéri szo­cialista országokkal — élvezi a népek és barátai segítségét és támogatását. Ezért meggyő­ződésünk, hogy a laoszi nép forradalmi ügye feltétlenül győzni fog. — Történelmi jelentőségű korban élünk, a kapitalizmus­ból a szocializmusba való vi­lágméretű átmenet korában, amelyet a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom nyitott meg. A szocializmus átlépte egy ország határát, világrend- szerré vált, s ez a kör nap mint nap bővül. A szocialista világrendszer ma az emberi társadalom fejlődésének meg­határozó tényezője. — Laosz és Magyarország nagyon messze van egymás­tól — mondotta a továbbiak­ban a Laoszi Forradalmi Nép­párt főtitkára —, de népein­ket és országainkat egyazon eszme vezérli. Népeinket és országainkat a testvéri és elv­társi barátság szálai fűzik ösz- sze, függetlenül a földrajzi tá­volságtól. — Szilárd meggyőződésünk, hogy párt- és kormányküldött­ségünknek a Magyar Népköz- társaságban tett mostani ba­ráti látogatása hozzá fog já­rulná a pártjaink, kormányaink és népeink közötti szolidaritás és baráti kapcsolatok szünte­len erősödéséhez és fejlődésé­hez. — Engedjék meg, hogy be­fejezésül ismételten sikereket kívánjak a magyar népnek a fejlett szocialista társadalom ém'tésében. Erősödjék és fej­lődjék a Laoszi Forradalmi Néppárt és a Magyar Szocia­lista Munkáspárt, a laoszi nép és a magyar nép közötti ba­rátság és szolidaritás! — Éljen a Magyar Szocia­lista Munkáspárt! Éljen a Laoszi Forradalmi Néppárt! Éljen a proletár internaciona­lizmus! Az SZKP KB üdvözlete a Dán Kommunista Párt XXV. kongresszusának Pénteken Koppenhágában folytatódott a Dán Kommunis­ta Párt XXV. kongresszusa. A mintegy 400 küldötten kívül jelen vannak húsz.testvéri párt képviselői is. A második mun­kanapon a küldöttek meghall­gatták a párt revíziós és el­lenőrző bizottságainak beszá­molóját, majd Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB tit­kára, a szovjet delegáció ve­zetője felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üd­vözletét. Az ENSZ-közgyűlés 31. ülésszaka Elfogadtok a napirendet Hétfőn kezdődik az általános vita Az ENSZ-közgyűlés általános ügyrendi bizottsága pénteken jóváhagyás végett a közgyű­lés plenáris ülése elé terjesz­tette a világiszervezet 31. ülés­szakára kiolgozott munkaprog­ramot, az összesen 122 kérdést tartalmazó napirendi javasla­tot. A közgyűlésnek december 21-ig keli megbirkóznia ezzel a programmal. Az általános ügyrendi bi­zottság csütörtöki ülésén jó­Az egyoldalú palesztin tűzszünet ellenére Folytatódtak a harcok Libanonban Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Eliasz Szárkiszt, a Libanoni Köztársaság elnökét, beiktatása alkalmából. Pár órával Eliasz Szárkisz- nák, a Libanoni Köztársaság hatodik elnökének hivatalba lépése után a palesztin ellen­állási mozgalom hadműveleti parancsnoksága tűzszüneti pa­rancsot adott a Libanonban tartózkodó összes palesztin fegyveresnek. A WAFA palesztin hírügy­nökség szerint a tűzszüneti pa­rancs a következőképpen hang­zott: „Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB elnökének, a Palesz­tinái forradalom fegyveres erői főparancsnokának Szár- kisz elnökhöz intézett üzenete alapján a mi részünkről tisz­teletben kell tartani a teljes tűzszünetet. Támadásokra és provokációkra nem szabad visszavágni!” A baloldaliak ellenőrizte bej­rúti rádió híradása szerint a li­banoni gazdásági és ipari ve­zetők felajánlották, hogy segít­séget nyújtanak Szárkisznak az ország újjáépítéséhez. Pénteken, a palesztin ellen­állási mozgalom által meghir­detett egyoldalú tűzszünet el­lenére, Libanon ! valamennyi arcvonalán folytatódtak a har­cok. Különösen heves össze­csapásokat jelentettek a fővá­rosból, a hegyvidékről és az ország északi vidékeiről. váhagyta Waldheim főtitkár ajánlását is, hogy hosszabbít­sák meg egy nappal, október 14-ig a hétfőn kezdődő általá­nos — politikai — vitát, mert a világszervezet 145 tagállama küldötteinek túlnyomó többsé­ge máris bejelentette, szándé­kát, hogy fel akar szólalni az általános vitában. A felszóla­lók ideiglenes névsorából kitű­nik, hogy elsőnek Brazília és Lengyelország képviselője tesz elvi nyilatkozatot a közgyű­lés plénuma előtt. Andrej Gromlko, a Szovjetunió kül­ügyminisztere előreláthatólag jövő kedden, helyi idő szerint délelőtt szólal fel. Az ENSZ-közgyűlés pénte­ken szavazás nélkül elfogadta az általános ügyrendi bizott­ság által előterjesztett 122 pon­tos napirendi javaslatot. A napirendre tűzött kérdéseket a közgyűlésben és a hét főbizott­ság ülésein vitatják majd meg. ETIÓPIA Zavargások és merénylet Csütörtökön este merényle­tet kíséreltek meg Addisz Abe- beba központjában Mengisztu Hailé Mariam etiópiad minisz­terelnök-helyettes ellen, ami­kor kocsijával az elnöki palo­tából hazafelé tartott — kö­zölte pénteken az Addisz Abe- ba-i rádió. Az ideiglenes ka­tonai kormányzótanács alel- nöke sértetlenül vészelte át az incidenst. Az Ethiopian Héráid című kormánylap pénteken beszá­molt az elmúlt két napban Etiópiában lezajlott zavargá­sokról. Mint írja, Addisz Abe- bában és más városokban fe­lelőtlen, anarchista és más ele­mek zavarták a városi tö­megközlekedést, megpróbáltak bújtogatni és zavart szítani. „Ellenforradalmi kísérlet tör­tént arra, hogy munkásokat Átmeneti kormány alakul Rhodesiában Smithék elfogadták az amerikai-brit tervet sztrájkra uszítsanak, olyan idő­szakban, amikor az ország előtt az új bankjegytörvény végrehajtása áll. A törvény ér­telmében elő kell készíteni, hogy a régi bankjegyeket újakra cseréljék át” — írja a lap, majd a lakosságot, foko­zott éberségre hívja fel: védje a közvagyont, leplezze le az anarchista bűnözőket. Ian Smith rhodesiai minisz­terelnök pénteken elhangzott rádió- és tv-beszédében bejelen­tette: kormánya elfogadta az amerikai és a brit diplomácia közvetítésével létrejött, a rho­desiai fehér kisebbség uralmá­nak fokozatos megszüntetését célzó tervet. A terv értelmében Rhode­[ sióban a közeljövőben átme- j nett kormányt hoznak létre, amely két testületből áll: ál­lamtanács és minisztertanács. Az államtanácsban a fekete és fehér képviselők egyenlő arány­ban kapnának helyet, míg a minisztertanács többségében feketékből állnia, és a minisz­terelnök is közülük kerülne ki. Avantc-fesztivál Lisszabonban pénteken késő este ünnepélyesen megnyitják az Avante-nak, a portugál Kommunista Párt központi lapjának első fesztiválját. A Tejo-parti vásárvárosban kijavították azt az energiael­látó központot, amelyet — fel­tételezhetően szélsőjobboldali merénylők — szerdán este fel­robbantottak. Dias Lourenco, az Avante főszerkesztője, a PKP KB PB tagja elmondta, hogy 100 ezer látogatóra számítanak a két és félnapos fesztiválon, amelyen bemutatják a PKP, továbbá ifjúsági és diákszervezetének életét. A gazdag program ke­retében portugál és külföldi, köztük magyar művészek szó­rakoztatják a közönséget. Az ünnepségen 24 külföldi testvér­lap képviselteti magát, köztük a Népszabadság is. Letelier és Testelboim Washingtonban — miként hírt adtunk réla — kedden me­rénylet áldozata lett Orlando Letelier, a puccsal megdöntött chilei Népi Egység-kormány had- és külügyminisztere. A szám­űzött poútikus kocsijában pokolgép robbant. Mint köztudott, Leteliert, meggyilkolását megelőzően egy héttel, a Pinochet­junta megfosztotta állampolgárságától. A gyilkos merénylet áldozatát az Allende-kormány meg­döntése előtt egy hónappal nevezték ki had- és külügyminisz­terré. Korábban Chile washingtoni nagykövete volt. A junta uralomra jutása után letartóztatták, egv évet töltött koncentrá­ciós táborban, majd száműzték. Nemrég az Egyesült Államok­ban telepedett le, az egyik, politikai tudományokkal foglalkozó intézet igazgatója lett. A „DEMOKRATIKUS CHI­LE” elnevezésű szervezet New York-i irodája nyilatkozat­ban szólította fel az amerikai kongresszust, az Egyesült Nemzetek Szervezetét és a vi­lág demokratikus erőit: köve­teljék a Ford-kormánytól, hogy tüzetesen vizsgálja ki a gyilkosság körülményeit és az Egyesült Államok területén el­követett újabb terrorcseleK- mény miatt rendeljen el konk­rét szankciót a chilei juntával szemben. Hortensia Allende Chile volt elnökének, Salvador A1 Jenőé­nek az özvegye, római sajtó-^ értekezletén hangsúlyozta, hogy Letelier neve ott szerepelt a DINÁ-nak, a chilei fasiszta junta titkosrendőrségének listáján a meggyilkolandó sze­mélyek között. Az áldozat volt munkatársai, akikkel Washing­tonban együtt dolgozott, el­mondták, hogy miközbep az utóbbi időben telefonon több életveszélyes fenyegetést ka­pott, a merénylet előtti héten egy „magas állású” chilei is­merősétől úgy értesült: Pino- cheték mérlegelik meggyilkolá­sát, a junta nyilvános bírálata miatt. A „vád” igaz volt, hisz Letelier száműzetése éveiben megismertette a világot a Chi­lében jelenleg uralkodó valódi helyzetről. LETELIER ÖZVEGYE kije­lentette, hogy férjét Chilében akarja eltemettetni. A junta álszent módon sajnálatát fe­jezte ki a történtek miatt és elítélte a merényletet, ám eközben a New York Times nyilvánosságra, hozta, hogy már augusztusban öt társával az USÁ-ba érkezett a chilei titkosszolgálat egy magas ran­gú tisztje, hogy leszámoljon a száműzött politikussal. Miként tegnap kaptuk a hír- ügynökségek jelentését: Orlan­do Leteliert mégsem hazájában temetik el — a junta ezt nem engedélyezte. Vasárnap Wa­shingtonban gyászszertartást tartanak és ezt követően Perez venezuelai miniszterelnök ál­tal e célra rendelt különrepü­lőgépen fogják Caracasba szál­lítani és ott eltemetni. A 44 ÉVES ismert közgaz­dász-politikus . brutális meg­gyilkolása kínos helyzetbe hoz­ta Washingtont, amely kétarcú politikát folytat Chile kérdésé­ben. A kongresszusi vizsgálat bebizonyította az amerikai tit­kosszolgálat szerepét az Allen­de-kormány megdöntésében. Miközben az amerikai tőke — a kormány hallgatólagos támo­gatásával — részt vesz a chile fasiszta rendszer gazdasági konszolidálódásában, Washing­ton szavakban helyteleníti a~ emfferi jogok chilei megsérts sét — de érdemi lépéseket nem tesz ellene. A hivatalos Ame­rika rossz lelkiismeretét egyes politikai foglyok kiszabadítá­sával enyhíti. A tények azt mutatják, hogv Pinochet juntája más orszá­gokba is „exportálja” a poli­tikai ellenfeleivel való leszá­molást, amely Letelier eseté­ben úgy kezdődött, hogy egy héttel meggyilkolása előtt meg­fosztották állampolgárságától. AZON A NAPON, amikor megölték Orlando Leteliert, a chilei katonai junta megfosz­totta állampolgárságától Volo- dia Teitelboimot, azzal vádol­va a kommunista párti volt sze­nátort, hogy „külföldön Chile elszigetelését célzó kampányt folytatott” és „rágalmakat ter­jesztett” a juntáról... Alacs B. Tamás

Next

/
Oldalképek
Tartalom