Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

Népfrontmunka a kongresszus szellemében „Legyenek közös ” A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA __ - . • . il l. ÉVFOLYAM, 226. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK Kiemelt szövetkezet Háromszázíizenkét lakás az ötéves tervben Késik a hely kijelölése — Nem halaszthatnánk ké­sőbbre a beszélgetést — kérde­zett vissza Berencsi János, a Gödöllői Építőipari Szövetke­zet elnöke. — Miért? — Na­gyon elfoglalt vagyok, éppen készítem az ifjúsági parla­mentnek szánt beszámolót. — Meglepődtem, volna, ha a szö­vetkezet elnöke nem elfog­lalt. A beszámoló éppenséggel kapóra jön, mi is körülbelül arra vagyunk kíváncsiak, amit a fiataloknak elmond. — Akkor jöhet. A fiatalok tanácskozása előtt A szövetkezetnek akkor is foglalkozni kéne a fiatalokkal, ha az ifjúsági parlamentek intézménye erre nem kötelez­né. A 230 tag közül 104 a harminc éven aluli. Szakmun­kások, betanított ,és segéd­munkások. Ok a derékhad, közülük kerülnek ki a mai vezetők utódai, a tözsgárda- tagság örökösei. Jól tudja ezt a szövetkezet vezetősége, a politikai és társadalmi szer­vezetek. Igyekeznek is sokol­dalúan segíteni a szövetkezeti ifjúságot. Például a rátermett tanulnivágyók továbbképzé­sét. Űjabban már szerződéses keretek között, okulva a múlt­beli kellemetlen tapasztalato­kon. Akadt ifjú, aki tanulása idején elfogadta' áz anyagi és. egyéb támogatást, de még mielőtt befejezte volna tanul­mányait, továbbállt. — A bizalom szép erény — mondja az elnök, de csak ak­kor, ha kölcsönös. Az ilyen esetekből okulva kötünk szer­ződést tanuló ifjú dolgozóink­kal. — Mit adnak, s mit kérnek cserébe? — Idő- és munkakedvez­ményt, a vizsgákra tanulmá­nyi szabadságot. Viszonzásul csak annyit kötünk ld, hogy a fiatal bizonyos ideig — tanul­mányai befejezte után — kö­teles nálunk dolgozni, illetve, ha szerződést bont, tartozik visszafizetni az eddig élvezett anyagi támogatás összegét. A szerződéses rendszerrel elejét vehették az effajta cserbenhagyásnak, nem így az egyéb kilépéseknek. Gyakori, hogy az alig felszabadult ta­nuló — tanítása sokba került | a szövetkezetlek — elmegy. Sok lehetőségünk njncs a visz- szatartására, könnyebb, job­ban fizetett munkát vállal. Gondok a partnerekkel — Szövetkezetünkben ten­dencia: évről évre fogyunk. Városunkban és környékén sok intézmény és vállalat ta­lálható, ahol órabérben, ked­vezőbb körülmények között megkereshetnek annyit vagy még többet, mint amit mi fi­zethetünk. Nálunk teljesít­ménybér van, s a műhely fö­lött nincs tető. — Gondolom, a gazdasági munkáról is számot ad a par­lamenten. — Pest megyében négy úgynevezett kiemelt szövetke­zet működik, az egyik mi va­gyunk. Ez a többi között azt jelenti, hogy erőteljesen be kell kapcsolódnunk a lakás- építési programba. Az ötödik ötéves tervben 312 lakást épí­tünk fel Gödöllőn. A 150 laká­sos Szabadság téri lakótelepen már javában tart a munka, 1978 közepére szeretnénk át­adni. — Az építkezés üteme meg­felelő? — Sok gondunk, bajunk van, le is vagyunk maradva. Alvállalkozóink, melyeknek többsége nálunk jóval na­gyobb és erősebb cég, sok bor­sot törnek az orrunk alá. Az építési terület be volt kerítve. Lerombolták, letaposták. A hetedik felvonulási útunkat is feltúrták, az általuk kiásott gödröket nem temetik be ... Állandóan anyaghiánnyal küszködünk. Gépészeti beren­dezéseink egy részét — radiá­torokat például — innen-on- nan, a kiskereskedelemből szedjük össze. — A százöt lakáson felüli részt mikor és hol építik föl? — Ez a nagy kérdés. Még mindig nem döntöttek a helyről. Éneikül pedig nem láthatnak hozzá a tervezés­hez, területrendezéshez, a költségvetés elkészítéséhez. — A lakásépítésen kívül milyen jelentős munkákat vállaltak? — Megkezdtük az aszódi fiúnevelő épületeinek teljes Anyakönyvi hírek rekonstrukcióját. Szinte csak a falak maradnak a régiek. Üj víz-, villany- és fűtéshálózatot készítünk, felújítják természe­tesen az épületek egyéb ré­szeit is. Ez a munka folyama­tosan történik, 50 milliós nagyságrendű. Több évre szóló feladat az Agrártudományi Egyetem épületeinek felújítá­sa is. — Kívülállóként is tudom, az építőiparban sem okvetle­nül a társadalmilag legfonto­sabb és leglátványosabb mun­kák a jól kifizetődők. Például a lakásépítés sem az. — Sok kisebb méretű munkát is vállalunk minden évben. Említésre méltó az idén átadott erdőkertesi szövetkezet varrodája — a megrendelők levele tanúsítja, jó és alapos munkát végeztek szakembe­reink — az Újpesti Dózsa klubjának, a Szabadság Szálló bárjának, eszpresszójának, halijának belső berendezése. Hasonló munkát végeztünk a budapesti rendőr-főkapitány­ság részére is. Központi támogatás — Arról már szóltunk, mi­lyen kötelezettséggel jár a ki­emelt státus. Vannak-e elő­nyei? — Egy dolgot említhetek. A számlázási rend megváltozásá­ból adódó gondjaink enyhíté­sére 1,8 millió forint központi támogatást kaptunk. Az ifjúsággal kezdtük, fe­jezzük is be velük. A vezető­ség az ifjúsági parlamenten kérni fogja őket, tegyenek meg minden tőlük telhetőt a lemaradások pótlására. A ké­rés valószínűleg nem talál sü­ket fülekre. Kilenc szocialista brigád tevékenykedik a szö­vetkezetben. Közülük egy ifjú­sági, valamennyi tagja 30 éven aluli, de a többiben is szép számmal találunk fiatalt. A legutóbbi parlamentek óta el­telt két évben a brigádok 60 ezer forint értékű társadalmi munkát végeztek. Az ifjúsági ebből 36 ezerrel részesedett. Talán nem merészség pusztán e tényből arra következtetni, a parlamenten nemcsak köte­lezettséget vállalnak a lemara­dások pótlására — ötleteket is adnak a vezetőségnek, hogy ez miként történj élr. Kör Pál Született: Ujj Károly és Gyurica Mária: Ákos Zsolt, Háez Péter László és Dómján Ibolya Éva: Brigitta, Miháli Bertalan és Illés Mária: Ber­talan, Kiss József és Nyerlucz Katalin: Szilvia, Kiss István János és Gonda Ilona: István, Szekeres Ferenc és Kovács Katalin: Anetfca, Kiss György és Oldal Olga Julianna: Hel­ga, Berneczei László és Győri Hona: Zsolt, Pálházy István és Pétermann Etelka Ágnes: István, Gödör Ferenc és Dal­las Erzsébet: Attila, Beszer István János és Kelemák Magdolna: Zoltán, Barsi László Ferenc és Hadnagy Magdolna: László Zoltán, Ko­zák András és Lados Márta: Gabriella, Madarász László Antal és Gelybó Ágnes: László Krisztián, Palkó János és Czakó Magdolna: János Gábor, Oláh Zoltán és Oláh Elvira: Zoltán, Radics Zsigmond Ele­mér és Macskó Mária: Attila, Rász József és Berki Ágnes: József, Pjáter Sándor és Ko­vács Éva: Éva, Branceisz Jó- zcef István és Gódor Etelka Éva: Éva, Fejéregyházi Péter Gábor és Csikány Ilona: Tí­mea. Ivicsics István és Szabó Ilona: István, Szekres János és Vrabély Marianna: Rita, Druck Dezső József és Ka- menszki Mária: Mariann, Adamcsek József Ferenc és Sipiczki Anna: Angelika. Névadót tartott: Fehér Fe­renc és Varga Teréz: Zsolt és Péter, Pólyák János és Suga- tagi Magdolna: Szilárd, Futás Lajos és Martonics Jolán: Kálmán Andor, Kovács Zoltán és Vafcai Judit: Annamária, Gerőfi László és Tóth Jolán: Gábor, Prutek József és Szó- ráth Magdolna: Csaba, Bankó Sándor és Molnár Erzsébet: Erzsébet. Elhunyt: Bátori Józsefné Kovács Piroska: Gödöllő, Imre utca 12, Pető Pál, Gö­döllő, Nyisztor György tér 4., Dóra Szilárdné Kunz Eugénia, Gödöllő, Szabadság tér 31., Lehócz Imre, Gödöllő, Marti­novics utca 5., Balogh József- né Juhász Julianna, Bánkút, Petőfi u. 38., dr. Riedl József, Gödöllő, Szabadság út 19., Breier Józsefné, Gáspárovics Erzsébet, Gödöllő, Kastély, Laukó János, Gödöllő, Bethlen Gábor u. 42., Kiss László Béla, Gödöllő, Gyöngyvirág u. 1. A napokban fejeződött be a Hazafias Népfront VI.. kong­resszusa, amelyben meghatá­rozták az elkövetkező időszak népfrontmunkájának felada­tait. Az országos kongresszu­son járásunk és városunk kül­döttei is részt vettek, az ott el­hangzottak nagy segítséget nyújtanak helyi feladataik megoldásához. A pártszervezetek segítségével A kongiesszuson járásunk egyik küldötte volt Járjapka József, a gödöllői járási párt- bizottság titkára. A párttitkár­ral arról beszélgettünk, hogy a kongresszusi hozzászólások, a megfogalmazott célok mikép­pen módosítják, befolyásolják járásunkban a népfront mun­káját. Járjapka József hang­súlyozta, hogy a Hazafias Nép­front helyi aktíváinak a jövő­ben fokozottabb gondot kell fordítani a honismereti mun­kára, a településfejlesztésre. Szorgalmazni kell az iskolák, művelődési házaknak a nép­fronttal való szervezettebb együttműködését. Az eredményesebb közös munkához természetesen nem elegendő az a néhány ember, aki ez idáig lelkes népfront- munkás volt, szélesíteni kell a népfrontaktíva hálózatát, hogy kellő hatékonysággal működ­hessenek közre többek között a kulturális állapotok változ­tatásában. Nagy gondot kell fordítani a honismereti szak­kör jevékeny működtetésére, olyan helybeli lakosok segítsé­gével, akik értői ennek a terü­letnek. A Hazafias Népfront helyi szervezetei ez idáig is részesei voltak a településfejlesztési tervek elkészítésének, s a ter­vek megvalósításának. A to­vábbiakban jobban be kell vonni a népfrontbizottsági ta­gokat a párt- és tanácsi ha­tározatok előkészítésébe, s jobban kell támaszkodni segítő munkájukra a tervek község­beli közzétételekor. A járási párttitkár kiemelte a népfront- klubok és -akadémiák szere­pét, mely formák jó alkalmat adnak a községi munka, a községgazdai feladatok közös 1 megbeszélésére. A kongresszuson elhangzot­tak alapján fogalmazódott meg az a gondolat, hogy törekedni kell a társadalmi munka na­gyobb megbecsülésére és meg- becsültetésére. E célt önmagá­ban a Hazafias Népfront nem képes megvalósítani, ehhez szükség van a pártszervezetek segítségére. Járjapka József el­mondta, hogy a városi nép­fronttitkárral történt megbe­szélés alapján októberben ös­szejövetelre kerül sor, mely­nek meghívottal a települések népfrontmunkásai, párttitkárai és tanácselnökei. Ezen az érte­kezleten egyeztetik a tenniva­lókat járásunkban és megha­tározzák soron következő fel­adatokat. Életmód és szemlélet, alakítás A népfrontmunkában jelen­tős változás várható, a párt­irányítás erősítése révén. A to­vábbiakban különös ügyeimet fordítanak a népfrontban dol­gozó párttagok munkájára, s arra is, hogy a bejáró munká­sok, milyen munkahelyi elis­merésben részesülnek lakóhe­lyi, társadalmi, népfrontmun­kájuk után. A nőbizottságokról szólva Járjapka József megje­gyezte, hogy sajnos nem is annyira tevékenységük fejlesz­téséről, kell beszélni; egyelőre a tevékeny munka keretei várnak megteremtésre, s a meglévő bizottságok munkáját kell javítani. — Valamennyi kongresszusi küldött számára emlékezetes annak az olajbányásznak a fölszólalása, aki a cigányság helyzetéről beszélt. Járásunk­ban is van tennivaló e terüle­ten, s a járási pártbizottság a Hazafias Népfront helyi aktí­váinak segítségével a közeljö­vőben felmérést tervez, mely­nek eredményeiből meghatá­rozható : mi a teendő. Az a nyil­vánvaló, hogy szemléletváltoz- tatásra mindenképpen szükség van. A felmérésre csak a jö­vő esztendőben kerül sor, de a cigányság helyzetének javítása érdekében már idén is lépése­ket tettek. A domonyi új ci­gánylakásokba látogatnak el, ahol azt vizsgálják majd, hogy az új lakáskörülmények mi­lyen hatással vannak az élet­módra. A pártbizottság titkára a já­rási népfrontmunkával kap­csolatban elmondta, hogy bár megszűnt a járási népfronttit­kári funkció, a járási területi munkát továbbra is segítik a központi szervek. A járási pártbizottság egyik munkatár­sa népfrontreszortos, az ő fel­adata a járási tevékenység fi­gyelemmel kísérése. Tanulságos felszólalások Bogács József, a Ganz Mű­szerművek Gödöllői Árammé­rőgyárának műszerésze a val- kói népfrontbizottságot képvi­selte a Hazafias Népfront VI. kongresszusán. Születése óta, 42 esztendeje él a faluban, melynek lakói tavasszal vá­lasztották meg a Hazafias Népfront elnökének, ezt meg­előzően a helyi szervezet titká­ra volt. Bogács József nem mostanában vált mozgalmi munkássá, az ötvenes években DISZ-titkára volt a falunak. Évek óta segítője a község fej­lődésének, aktív tanácstag. Mint elmondotta, a kongresz- szuson elhangzó valamennyi felszólalás tanulsággal szolgált jövendő munkáját illetően. Hangsúlyozta, hogy nehéz ki­Takarítás, nagyban ragadni egy-egy területet a népfrontmunkából, hiszen a , tevékenység a község egész - életét befolyásolja. — Ma sokkal nehezebb a közösségi élet megteremtése, mint régen, amikor a szegény­ség tartotta össze az embere­ket. A közéleti munkásnak ezt az összetartást kell ma szor­galmaznia, s törődnie azzal, hogy ne csak a szegénységben, hanem a jó módban is legye- , nek közös dolgaink. Sokat vár-. tak a valkőiak az új társada-: lomtól, s napjainkban egyre többet kapnak is. Készülődés a téli estékre — Mivel gazdagodott a falu, amióta népfrontelnöknek vá­lasztották? — Most egy igen nagy dolog- ‘ ba fogtunk, óvodát épít a falu. A munka, a közös érdek össze­hozza az embereket. A gyer­mekek otthonának építéséhez igen sok az önkéntes jelentke­ző, azt is mondhatnám talán, hogy százszázalékos. Tanács­tag társaim és a többi valkói népfrontaktivista a napokban osztott szét négyszáznyolcvan társadalmi munkavállalási nyomtatványt, s, ha ezt kitöl­tik, meglesz az óvodánk tel­jes anyagi fedezete. A kong­resszuson mellettem ült Furu- lyás János, a vácszentlászlói Egyesült Zöldmező Termelő- szövetkezet elnöke, ott mond­ta nekem, hogy a napokban a szövetkezet építőbrigádja el­kezdi az alapozást. A falazás már nem lesz nehéz, a község­beli kőművesek vállalták tár­sadalmi munkában. Mire beáll a tél, reméljük tető alatt lesz az épület. Bogács József a Hazafias Népfront valkói szervezetének elnöke nem csupán a nagy, ki­emelkedő fejlesztések megva­lósítását tartja fontosnak, mint mondotta, napi munkája, hogy sétál az utcán, szemrevételezi a falut, szóba elegyedik az em­berekkel. így látja meg. hogy hol ültetnek marharépát az utcai frontra, hol pedig szé­pen virágzó rózsát. Figyelem­mel kíséri, melyik porta tisz­ta, rendes, hol kellenek járda­lapok, hol van szükség az ár­kok kitisztítására. Már most, készül a népfront téli esték be­szélgetéseire, ahol megvitatják a falu gondjait, bajait és a kö­vetkező tennivalókat. 'Elképze­léseit a Hazaí'as Népfront VI. kongresszusa szellemében sze­retné megvalósítani. — ethy — Járási és városi akcióterv Idősek hete a közlekedésben Gödöllőn a Városgazdálkodási Vállalat úttisztító kocsijá­val Kovács Béla naponta közel 30 kilométeren járja végig a város aszfaltozott útjait. ifj. Fekete József felvétele A gödöllői Városi és Járási Közlekedésbiztonsági Tanács az országos felhíváshoz kap­csolódva elkészítette az „idős emberek hete a közlekedés­ben” akció programját. A terv gazdag, s az egész járásra szól, de különösen sok feladatot kí­vánnak megvalósítani Gödöl­lőn és Túrán. Meg kell je­gyezni, hogy a cím kissé meg­tévesztő, mert hétről tudósít, de a valóságban folyamatos munkát jelent. Az országos állapotokhoz hasonlóan járásunk területén is egyre több az idős embere­ket ért balesetek száma: a statisztikák, kimutatások arra figyelmeztetnek, hogy csele­kedni kell. Különösen az öt- ven-ötvenöt éven felüliek szenvednek sok balesetet, s nem egy alkalommal az éle­tükkel fizetnek. / A Pest megyei KBT figyel­meztetője öles betűkkel szól a gyalogosokhoz; „Féktávolságon belül ne lépjünk le a járdáról még a zebrára sem!”. A bal­esetek csökkentése, illetve azok elkerülése végett a járá­si KBT csatlakozott az orszá­gos felhíváshoz, s akcióprog­ramjuk megvalósításához „ se­gítséget kérnek a KISZ-bi- zottságoktól, alapszervezetek- tól, úttörőszervezetektől és a Vöröskereszttől — mondta Bolcsik Mihály rendőr fő­hadnagy, a közlekedési cso­port vezetője, a KBT titkára. — A jövőben mind széle­sebb körben kívánjuk terjesz­teni a közlekedési ismereteket, előadások, filmvetítések és kiadványok útján. A napokban ezer iskolás és óvodás visz ha­za meghívót a nagyszülőknek, amelyek filmvetítéses anké­tokra Invitálnak. Célunk, hogy a kis óvodás a nagypapával és nagymamával együtt hall­jon a biztonságos közlekedés­ről. Erről az országos kiadvány többek között a következőket írja: „A gyerekkor első emlé­kei között van egy erős, nagy kéz, amelybe kapaszkodva biz­tonságban vagyunk. Anyánk, apánk keze ez, amely segített megtenni az első lépéseket és a felnőttkor küszöbéig mindig támogatott. Adósságunk mind­annyiunknak, hogy nyújtsuk a kezünket akkor, amikor az egykori felnőttből néni, bácsi lesz.” — idézte Bolcsik Mihály. Különösen nagy gondot for­dít a járási KBT a közlekedési ismeretterjesztésre a szociális otthonban és az öregek nap­közijében. A felvilágosító munkához felhasználják az üzemek és tanácsok hangos­bemondóit. Ahol szükséges, a' Volán járatot ad az idősek­nek és a gyermekeknek az előadás színhelyére való szállí­táshoz. Városunkban és a járás köz­ségeiben egyre nagyobb a gép­járműforgalom. A korszerű utak valósággal csábítanak a gyorshajtásra, aminek sokszor baleset a vége. Gödöllőn külö­nösen veszélyes a 3-as út és a Dózsa György út találkozásá­nál levő átkelőhely, de májé minden községünkben találha­tó veszélyes útszakasz. Hogyan lehet vigyázni az idősekre? A járművezetőknek fokozott figyelemmel, óvatos­sággal. Amikor idős, nehéz mozgású gyalogost látnak a járda szélén, gondoljanak ar­ra, hogy az idősebb embernek több idő kell az áthaladáshoz. A gyalogosoknak emberi kö­telességük, hogy karjukat nyújtsák, átsegítsék a bizony­talanabbul köziekért őket,. Csiba József i i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom