Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-24 / 226. szám

1976. SZEPTEMBER 24., PÉNTEK xMdtm Új üzlet Nagymaroson Csaknem kétmilliós beruházás Csütörtökön délelőtt a Vác és Vidéke Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat megnyi­totta Nagymaroson legújabb, 1-14-es számú élelmiszerbolt­ját. Az ünnepségen, melyen meg­jelent Barát Endre, a váci já­rásig pártbizottság első titkára, a vállalat igazgatója Révai Já­nos avatójában elmondta, hogy a Dunakanyar Intéző Bi­zottság több mint egymillió, forintos és a nagyközségi ta-1 nács 300 ezer forintos hozzá­járulása tette lehetővé az 1 millió 700 ezer forintos költ­séggel épült, korszerű üzlet megnyitását. Az új boltot — amely ellát­ja a környék lakóit, a hétvégi házak tulajdonosait és büféje szolgálja ki a népszerű strand vendégeit — Niedelmüller Fe­renc, a nagyközségi tanács vb-titkára vette át a lakosság nevében. Megnyílt a kiskertek mestereinek kiállítása Sikerrel szerepelnek a Pest megyei termelők S. Hegedűs László (jobbról) átadja a második díjat Kalin Imrének, a pomázi kertbarátok köre vezetőjének, Halmágyi Péter felvétele ros, fólia alatti permetezőjéért, harmadik díjat pedig az ugyancsak gödi Konkoly Ist­ván búvárszivattyús permete­zőjéért. A kiállítás nyertesei termé­szetesen nemcsak a díjazottak, hanem az egész népgazdaság, hi'Szen valamennyien fogyasz­tói vagyunk a háztáji gazda­ságok terményeinek. Csütörtökön a Kertészeti Egyetem dísztermében dr. Molnár Frigyes, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, a SZŐ VOSZ elnöke megnyitotta a kiskertek mes­tereinek VI. országos verseny­kiállítását, és a népfront égi­sze alatt működő kertbarát- mozgalom barkács-, újító- és ötletbemtctatóját: A kertbarátmozg'alomban részit vevők egyrészt a magúk termelte szőlőkkel, gyümöl­csökkel és más kerti termé­nyekkel adnak számot mun­kájukról, de bemutatnak kis­gépeket és más kerti munka­eszközöket is. A megnyitón kitüntetéseket és díjakat adtak át a kisker­tek legeredményesebben tevé­kenykedő mestereinek. Hatan megkapták A mezőgazdaság kiváló dolgozója és ugyancsak hatan a Kiváló szövetkezeti munkáért kitüntetést. A versenykiállítás 5000 fo­rintos nagydíját és a kertbará­tok vándorkupáját — amelyet most indított útjára a Haza­fias Népfront — a balassa­gyarmati Mikszáth Kálmán Művelődési Központ kertbarát­köre nyerte el. Második helyezést ért el és 3 ezer forintos jutalmat ka­pott a pomázi kertbarátkor. Harmadik lett a Hermes XI. kerületi kertművelő-szakcso- portja. A díjakat S. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára nyújtotta át. A SZÖVOSZ küldöndíjai közül kettőt a Pest megyeiek­nek sikerült elhozniuk: a dömsödi ÁFÉSZ 125 tagú ker­tészei és mezőgazdasági szak­csoportja ötféle gyönyörű al­mával, háromfajta körtével, karfiollal, karalábéval, papri­kával és kardvirággal (utób­biból 25 különböző színűt ter­mesztenek, de most hely hí­ján, csak egy csokrot mutat­tak be) lett az első. A nagy­kőrösiek a harmadik díjat kapták. A Pest megyei AGROKER különdíját a Néphadsereg Köz­ponti Tiisztiklubjának kertba­rátai nyerték. A Hermes ÁFÉSZ küldöndi- ját a Rákosmente kertcsoport, a Hírlapkiadó Vállalatét pe­dig az alsónémedi kertbará­tok nyerték. A kiállításon kisgépeket, ké­ziszerszámokat is bemutatnak. Az ötletes kis masinákat is : díjazták. Első díjat kapott Pi­ros Béla gödi kertbarát mot> Hangtalan hangok és az ember Budapesten rendezik a zajelhárítási kongresszust A Zajelhárítási Magyar Nemzeti Bizottság és a Zajel­hárítási Nemzetközi Szövetség rendezésében szeptember 27- löl egyhetes nemzetközi zajel­hárítási kongresszus lesz Bu­dapesten a Technika Házában. A most 9. alkalommal meg­rendezésre kerülő tanácskozá­son előadások hangzanak el a zajhatáskutatás legújabb eredményeiről. Szó lesz ar­ról is, hogy a legújabb fel­mérések szerint nemcsak a hallható hangok, hanem ultra-, illetve infrahangok is hatnak az élő szervezetekre, így az emberre is. Hasonlóan károsak lehetnek a különböző erősségű rezgések is. A tanácskozáson a városok közlekedési zajter­helésének csökkentéséről is el­hangzik néhány előadás. A kongresszus a repülőgépek okozta zaj csökkentésével is foglalkozik. A szakemberek szerint a repülőterek 18 kilo­méteres körzetében gyakran a megengedettnél nagyobb a fel- és leszálló gépek okozta zaj. Ezt a Ferihegyi repülőtér re­konstrukciójánál is figyelembe veszik a tervezők, a kifutópá­lyák irányát úgy választják meg, hogy a környék lakóit a legkevésbé zavarja a zaj. A kongresszuson nemzetközi szabványa) ánlásokat dolgoz­nak majd ki a részvevők a különböző zajszintek tűrési határának egységes meghatá­rozására, s ezeket a Zajelhárí­tási Nemzetközi Szövetség ajánlás formájában a tagorszá­gok szervezeteinek közreadja. — íjj hajó készül Korány­ban. A Pest megyei Kishajó­zási- és Javító Vállalat 60 személyes hajót épít saját részére. A Rába-MAN- motorral felszerelt személy­hajó Nagymarosnál kpzlekf- dik és 50 tonnás kompot vöfc- tat majd. Az országos konferencia előtt A magyar-szovjet barátság ápolása társadalmi ügy Tanácskoztak a Pest megyei MSZBT-tagcsoportok ügyvezető elnökei Munkaértekezletet tartottak tegnap délután a Pest megyei üzemek, termelőszövetkezetek, vállalatok, intézmények párt­titkárai és az MSZBT tagcso­portok ügyvezető elnökei, 62 megyei tagcsoport mintegy 85 000 aktivistájának képvise­lői. Megvitatták az MSZBT or­szágos elnökségének írásos be- számolótervézetét, amelyben öt esztendő mérlegét készül megvonni az októberben tar­tandó kétnapos országos kon­ferencián. A tanácskozáson Barinkat Oszkámé, az MSZBT Pest me­gyei Bizottságának titkára el­nökölt. Gabányi Lajos, a me­gyei pártbizottság propaganda és művelődésügyi osztályának vezetője tartott vitaindítót. Be­vezetőben annak a világszerte növekvő érdeklődésnek a mél­tatásával foglalkozott, amivel a haladó emberiség fordul a szocialista nagyhatalom, a Szovjetunió társadalmi, politi­kai, gazdasági fejlődése, népei­nek élete felé. Hazánkban is egyre többen kívánnak többet tudni a kommunizmus építé­sében elért tudományos, tech­nikai és kulturális eredmé­nyekről, az ötéves tervek — nemritkán a baráti országok jövőjére is kedvezően ható — céljairól. Megtalálták a helyüket — Az érdeklődés, a kíván­csiság kielégítését mi sem szolgálhatná jobban, mint az MSZBT-tagcsoportok, munká­ja, a magyar és szovjet nép barátságának ápolása, mon­dotta Gabányi Lajos, majd így folytatta: — az év elején tar­tott aktívaülésünkön áttekin­tettük a tagcsoportok szám­szerű fejlődését, hatósugaruk növekedését,,. ágazati megosz­lásukat, 6 jogos ‘őrömmel álla­píthattuk meg, hogy megtalál­’ rdekes és megszívlelen- L dó véleményt mondott í el a párttagsággal foly­tatott beszélgetések so­rán egy elégedetlen fiatal­ember, az üzemükben szo­kásos bánásmódról. El­mondta, hogy meglehető­sen jól élnek, munkájuk van bőven, s 1975-ben az órabérük is szépen emel­kedett. Ö például 15 forin­tos órabérrel dolgozik. Ezenkívül sem szűkmar­kú a gazdasági vezetés. Ha valaki tisztességesen telje­síti a tervét, nincs selejt- je, lehet rá számítani a váratlan és sürgős mun­kákban, elégedett lehet a prémiummal is. Egyszóval, ami az anyagiakat illeti, ne­ki nem volna semmi pa­nasza. Valahogy mégis elégedetlen, és nem érzi igazán otthonának az üze­met. Elégedetlen, mert amint mondja, neki kevés az, ha egyszerűen csak megfize­tik. ö is örül a jövedelem­nek. őt is jobb munkára ösztönzi a forint, mégis egy-egy erőfeszítést köve­tő tett után úgy érzi, hogy jóval kevesebbet kapott, mint amit megérdemelt volna. Üzemükben ugyanis ismeretlen a dicsérő, az el­ismerő szó; gazdasági ve­zetőik szájából még nem hallotta senki, hogy kö­szönjük, ezt jól csináltá­tok, ez derék munka volt. Pedig a vezetési módsze­rekkel ma már szorosan öszefügg, s szinte elenged­hetetlen részének kell len­nie a dicséretnek és a bírá­latnak. Azt szoktuk mon­dani : emberi gyengeség, mert szeretjük, ha dicsér­nek bennünket. Pedig mennyivel elgondolkozta- tóbb és különösképpen mennyivel gyakorlatiasabb az a megfogalmazás: „Di­csérj meg valakit, s meglá­tod, milyen erős az ember, mi mindenre képes.” Való­ban így van! A dicséret, a jó szó, néha szárnyakat ad. Hogy miért? Elsősorban VEZETŐK ROVATA (1.) A jé szó szárnyakat ad azért, mert a közösségben élő embert foglalkoztatja az a kérdés: mennyit ér mun­kája a társadalomnak? Ez abból adódik, hogy életünk egyik fele a munka. Ebből élünk, vagy vélik ezért, hi­vatásunkért élünk. A tő­kés aligha tart igényt rá, hegy kizsákmányoló tevé­kenységét megdicsérjék, el­ismeréssel illessék, 0 min­dennapi munkájának „hasznosságát” jövedelmé­vel méri. A mi társadalmi rend­szerünkben viszont az em­berek általában’ közösségi munkát végeznek, és ilyen­kor az anyagi elismerésen kívül az erkölcsi megbe­csülésre is igényt tartanak. Nem formaság ez, nem is valamiféle társadalmi il­lemkódex egyik pontja. És jó, hogy vezetőink zöme tudja és látja ezt — per­sze kivétel mindig van — és élnek azokkal a lehető­ségekkel, azokkal a nagy tartalékokkal, amelyek ép­pen a dicséret, a munka el­ismerése, a jó szó mögött rejtőznek. Aktív segítője, fontos tényezője előrehala­dásunknak, melyet a mun­kaszerető ember elvár, igényt tart rá! Olyan ösz­tönző, olyan segítő hatása van a dicséretnek, amiről egyetlen vezető sem mond­hat le. És mégis az az igazság — éppen a cikk elején említett elégedetlen fiatalember szavai is ezt bizonyítják —, hogy néha bizony megfeledkeznek irá­nyító munkákban a buz­dításról, a jó szóról. Van gazdasági vezető, aki úgy igyekszik pótolni effajta mulasztását, hogy feláll a termelési tanácskozáson, vagy valamelyik hivatalos értekezleten, s kollektiven megdicséri az embereket. Találkozunk azzal a té­ves nézettel is, egyik-má­sik vezetőnknél, aki azt vallja: a jóról nem érde­mes beszélni. Nézetét azzal próbálja megmagyarázni: a hibákról kell beszélni, ezt követeli a munka érdeke. Azon senki sem vitatkozik, hogy nincs szükség a bírá­latra, a felelősségre vonásra. A bírálat csakugyan nélkü­lözhetetlen eszköze mun­kánk javításának. De a jól alkalmazott dicséret, leg­alább annyira nélkülözhe­tetlen. És ha azt. mond­juk: a bírálatnál sem mindegy, jogos-e vagy sem, célba talál-e vagy sem, a dicséretről szólva, valóban a felelőtlen, elvtelen gaz­dálkodás is nagy veszélye­ket hord magában. Az ilyen tevékenység sokszor ki telezetten romboló hatá­sú lehet. Gondoljuk csak el: ha dicsérnek valakit, érdemtelenül, az ilyen em­ber önmagát áltatva azt vallhatja: tessék, így is le­het dolgozni és még meg is dicsérnek érte! B arátunk, akinek pana­sza e gondolatsort el­indította, azzal érvelt, hogy sokszor lemonda­na egy-egy célprémiumról, ha ehelyett kezet szorítaná­nak vele és azt mondanák neki: Derék ember vagy, büszkék vagyunk rád! Helyénvaló dicsérő szó­ra, a jó munkának kijáró tiszteletre és a lét megala­pozott biztonságára tehát anyagi és erkölcsi megbe­csülésre van szükség, mert a kettő együttjár. S ha már a jó szónál időztünk töb­bet, hadd mondjuk még ki nyíltan: a dicséret a veze­tés felmérhetetlen eszköze. A jó szót — ha képletesen is — a termelés egyik tarta­lékának kell tekinteni. Fodor László tűk helyüket, feladatukat és ma már átfogják a megye minden társadalmi rétegét. Ér­tékeltük a pártszervezetek irá­nyító, segítő munkájának ta­pasztalatait, az ügyvezető el­nökségek összetételét, káder­helyzetük alakulását, a tag­csoportok munkájának terv- szerűségét, kapcsolatait a tö­megszervezetekkel, s a lakó­hellyé!. Nagy fejlődésről ad­tak számot az ügyvezető el­nökök ezen az aktívaülésen: a tagcsoportok töm egbeí olyasá­nak növekedéséről, a szovjet dolgozókkal kialakult szemé­lyes kapcsolatok további erő­södéséről, s arról, hogy a ba­rátság ápolása társadalmi ügy. Az MSZBT-tagcsoportok me­gyénkben a helyi politikai élet fontos, megbecsült tényezőivé váltak. Jellemző a tagcsopor­tok tekintélyének növekedésé­re, hogy ebben az évben is több helyről érkezett felvételi kérelem a tagcsoportok sorá­ba, mint amennyit teljesíteni lehet. Befejezésül hangsúlyozta: — A közelmúltban megtar­tott járási-városi tanácskozá­sokon megyeszerte részletesen megtárgyalták az eddig vég­zett munkát, s felülvizsgálva az ügyvezető elnökségek ösz- szetételét, sokhelyütt több fiatalt és nőt vontak be a ve­zetésbe. A baráti társaság fél­évtizedes munkájáról sok hasznos tapasztalat gyűlt ösz- sze, az országos számadásra készülő elnökség Pest megye tartalmas munkájából is so­kat meríthet. Erről beszéltek, ezt támasz­tották alá a felszólalók is: Nagy Ferenc, a Dunakeszi Jár­műjavító Üzem tagcsoportjá­nak ügyvezető elnöke, Vass Ferencné, a százhalombattai Ságvári Endre Általános Isko­la pedagógusa, Fettich Dezső, a BVM szentendrei gyára tag­csoportjának ügyvezető elnö­ke, Fáy Barnabás, a Csepel Autógyár osztályvezetője, Nagy Benő, a Monori Állami Gazdaság tagcsoportjának ügyvezető elnöke, Leskó Lász­ló, a Nagykőrösi Konzervgyár pártbizottságának titkára, Le- hóczki Endre, a néeeli általá­nos iskola igazgatója és Skul- téti József, a a ceglédi Ma­gyar-Szovjet Barátság Tsz elnöke, az MSZBT országos elnökségének tagja. A barát­ság ápolásának ismert mód­szerei mellett beszámoltak új vonásokról is. Avatószülők Ki vitatná el például a csömöri MSZBT-tagcsoport kezdeményezésének újszerűsé­gét? Csömörön úgy kívánták szorosabbra fűzni a két nép közötti barátság szálait, hogy szovjet tiszteket és hozzátar­tozóikat hívták meg avató­szülőknek a kisdobos- és út­törőfogadalom szép ünnepére. Az sem megszokott dolog, amit a váci járás üzemeiben — mindenekelőtt a MÁV Duna­keszi Járműjavító Üzemében — honosítottak meg: a szocia­lista brigádok védnökséget vállaltak a Szovjetunió életét ismertető képes tablók, faliúj­ságok felett. Egyik-másik köz­ségben, járásban valóságos törzsközönsége kezd kialakulni a budapesti Szovjet Kultúra és Tudomány Házának, aminek gazdag, változatos programját ezúton is ajánljuk a tagcso­portok figyelmébe. Javaslatok, vélemények Az Országos Elnökség be­számolótervezetével kapcsolat­ban számtalan javaslat, észre­vétel hangzott el. A százha- lombattaiak például azt kér­ték, hogy a beszámoló elemez­ze az MSZBT tömegpolitikai tevékenységét, a különböző társadalmi rétegekben kifejtett munkáját, és tartson rendsze­res továbbképzést az ügyve­zető elnökök számára. A szentendrei járás tagcsoport­jainak képviselője — többed- magával együtt — kérte; hogy feltétlenül adják majd ki az országos konferencia teljes anyagát, részint a megtett út világos megítélése, részint a további feladatok tisztázása érdekében. Sok felszólaló tol­mácsolta munkatársai kérését: az eddiginél több Pest megyei lakos szeretne helyet kapni a Szovjetunióba tartó barátság-; vonatokon! Számos intézmény, üzem, iskola, termelőszövetke­zet dolgozói szeretnének köz­vetlen testvérkapcsolatot léte­síteni valamelyik Omszk me­gyei, hasonló jellegű üzem­mel, szövetkezettel stb. Az eddigi tapogatózások ered­ménytelenek voltak, mert az MSZBT országos elnöksége, valamint a megyei pártbizott­ságok fokozott segítségét ké­rik. Több felszólaló elmondotta, mennyire népszerűek me­gyénkben a szovjet kultúra követei, közöttük is a legis­mertebbek, az ideiglenesen hazánkban állomásozó Déli Hadseregcsoport Művész­együttesének tagjai. Általános igényként került fel, hogy az országos elnökség tegye lehe­tővé olyan üzemek, iskolák, intézmények képviselőinek be­vonását a lakóhelyen működő MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökségébe, ahol nincsenek ilyen tagcsoportok. A munkaértekezleten felszó­lalt Hernádi László, az MSZBT országos központjá­nak osztályvezetője is, aki megnyugtatásul közölte: né­hány kérdésben nyitott kapu­kat döngetnek. A tömegpoliti­kai, illetve a rétegpolitikai munka eredményeit, hatását például az elnökség beszá­molójának szóbeli kiegészítése fogja részletesen elemezni. Foglalkoznak az ügyvezető el­nökök továbbképzésének kér­désével is. A következő év ta­vaszára tervezik. Tizenkilenc küldött A vitát követően Csonka Csaba, a megyei pártbizottság munkatársa javaslatot terjesz­tett be az MSZBT országos konferenciája Pest megyei küldötteire. A javaslatot a ta­nácskozás részvevői egyhan­gúan jóváhagyták. Pest megyét az országos konferencián az alábbi 19 kül­dött képviseli: Balázs Gézáné, az MSZMP Százhalombattai Bizottságának első titkára; Bugány István, az abonyi Ságvári Tsz párttitkára, Cseté Antal, az Örkényi Mezőgaz­dasági Szakmunkásképző Inté­zet tanára, ügyvezető elnök; Csonka Csaba, a megyei párt­bizottság politikai munkatár­sa; Danyik Isvánné, a BVM darukezelője, az ügyvezető el­nökség tagja, Demeter László, az Óbuda Tsz motortekercselő­je, az ügyvezető elnökség tag­ja; Fáy Barnabás, a Csepel Autógyár osztályvezetője, ügy­vezető elnök; dr. Gere Tibor, a gödöllői ATE adjunktusa, ügy­vezető elnök; Harsányi László- né, a Nagykőrösi Konzervgyár személyzeti osztályvezetője, ügyvezető elnök; Horváth Já­nosáé, a perőcsényi Vörös Csillag Tsz termelési csoport- vezetője, ügyvezető elnök; Ko­vács Benőné, a Monori Álla­mi Gazdaság előadója, az ügy­vezető elnökség tagja; Moldo- ván Zsuzsanna, a nagykátai művelődési központ előadója; Mógor Béla, a budai járási pártbizottság titkára; Nagy Ferenc, a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzemének osz­tályvezetője, ügyvezető elnök; Portik Dobos Ferenc, a SZIMFI igazgatója; Sághy Fe­rencné, a ceglédi Április 4. Közgazdasági Szakközépiskola igazgatóhelyettese, ügyvezető elnök; Sződí Pálné, a dányi Magvető Tsz előadója; Tóth Imre, az Egyesült Izzó váci gyára tagcsoportjának ügyve­zető elnöke és Wappel László, a DKV főosztályvezetője, ügy­vezető elnök. Az MSZBT országos elnök­ségének Pest % megyéből dele­gált tagjai: dr. Barna Lajos, dr. Magyari András, Marton Pálné, Skultéti József, Szala- hetdinov Fatekné és dr. Tété­nyi Péter, mint választott tes­tületi tagok vesznek részt az országos konferencián.

Next

/
Oldalképek
Tartalom