Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-23 / 225. szám

3 1976. SZEPTEMBER 23., CSÜTÖRTÖK %HMap KAPUNYITÁS A BNV-N Aláírta százmillió forintos szerződését a Csepel Autógyár és a Kéziszerszámgyártó Vállalat PÁLYÁZATNYERTESEK PEST MEGYÉBŐL Bemáth Tibor (bitiről) és dr. Novak Béla aláírják a két Pest me­gyei vállalat szerződését. Középen Kurucz István, a Csepel Autógyár főosztályvezetője. Bozsán Péter felvétele Tanácsülés de terjesztik a mezőgazdaságN ötödik ötéves tervét üiv$atú$tMé$$tté szoigülß ff Síkosságot ff százhalombattai tanács Tegnap délelőtt a Pest me­gyei Tanács végrehajtó bizott­sága megtárgyalta Pest megye mezőgazdaságának ötödik öt­éves tervét, amelyet elfogadás­ra az októberi tanácsülés elé terjeszt. A tervjavaslat feszí­tett, de reális feladatokat ha­tároz meg az állami gazdasá­gok, ' a termelőszövetkezetek számára. Megfelelően tartal­mazza Pest megye sajátos helyzetét, tennivalóit, mind a növénytermesztésben, mind az állattenyésztésben, a korszerű agrotechnika, a gépek kihasz­nálásában, a szakember-után­pótlás biztosításában. A sajá­tos feladatok ugyanakkor tel­jes összhangban állnak a nép­gazdaság céljaival: a többi kö­zött a búza, a cukorrépa, a burgonya, a zöldség-gyümölcs­termelés, valamint a szarvas- marha-, a sertéstenyésztés fo­kozásával —, a terméshoza­mok emelésével, illetve a hús- és tejtermékek mennyisé­gi, minőségi növelésével. A Tervszerű, egyenletes fejlődés A megyei tanács vb. öt év­vel ezelőtt számoltatta be a százhalombattai városi tanácsa végrehajtó bizottságát munká­járól. öt év múltán tegnap ellenőrizte testületi ülésén: megoldották-e a városi vb tag­jai azokat a nagy feladatokat, amelyeket 1971-ben foglaltak határozatba. A megyei tanács vb megál­lapította, hogy az MSZMP százhalombattai városi bizott­ságának irányításával, a tö­megszervezetekkel szorosan együttműködve a városi tanács jelentős eredményeket ért el, s ezért elismerését fejezte ki. A negyedik ötéves terv ideje alatt gyors ütemben folytató­dott a Dunai Kőolajipari Vál­lalat és a Dunamenti Hőerő­mű beruházása. Ebben az idő­szakban települt Százhalom­battára a Temperáltvizű Hal­szaporító Gazdaság és a Nagy­nyomású Kísérleti Intézet. A beruházások összege csaknem tizenötmilliárd forintot tett ki. Ugrásszerűen nőtt a város né­pessége, és ez nagy feladatok megoldását jelentette, a városi tanácsnak. Lakást, iskolát, bölcsődét, óvodát, üzleteket stb. kellett biztosítania. A vá­rosban az energiatermelés, a kőolajfeldolgozás meghárom­szorozódott, Százhalombatta az ország legnagyobb energiater­melő bázisává fejlődött, s en­nek megfelelően kellett növel­ni a tanácsi munka színvona­lát, hatékonyságát is. tervben a szocialista mezőgaz­daság szerepel döntő súllyal, ugyanakkor jelentőségéhez mérten helyt kap a háztáji gazdaságok fejlesztése, segíté­se is. A tervjavaslat készítői nem elégedtek meg a nehézsé­gek feltárásával (az isitállóka- pacitás, a meglévő technikai eszközök jobb kihasználása, a beruházási gondok, a zöldség- termesztés gépesítése; az egy tehénre jutó tejhozam növelé­se; a munkaerőhiány meg­szüntetése; a szakemberek biztosítása stb.); megoldásuk módjára is jól átgondolt el­képzeléseket terjesztenek a ta­nácsülés elé. Az ötödik ötéves terv első évének eddigi tapasz­talatai bizonyítják: noha októ­berben hagyja jóvá a tanács az öt év tennivalóit, a mező- gazdaságban jelenleg is terv­szerűen dolgoznak és mind az irányítás, mind a végrehajtás során egységes szemlélet, cse­lekvés tapasztalható. Amíg a tanácsi költségvetés­re majdnem 75 millió forintot terveztek, addig több mint 99 millió forintot használtak fel. Fejlesztésre 319 millió forint helyett 532 milliót költöttek. A fejlesztési feladatok között központi helyet foglalt el a la­kásépítkezés: 750 lakás helyett 1112 épült fel. Ezzel párhuza­mosan 471 OTP munkáslakás­építését készítették elő, 42 la­kást már át is adtak rendelte­tésének. A lakásokkal egy időben gon­doskodtak a jó ivóvízről, a csatornahálózat megépítéséről, a villany, a gáz, az út, jár­da és hőellátás biztosításáról. Megépült a 12 tantermes álta­lános iskola, a százszemélyes óvoda, a 60 személyes bölcső­de, s terven felül készült el a 600 négyzetméteres ÁBC-áru- ház. Javult a város közlekedé­se, az egészségügyi ellátás, a munkásszálláson lakók körül­ménye. Magukénak érzik a városi' Az eredményekben nagy szerepe volt a lakosságnak, ezt bizonyítja a tizenkétmillió forint értékű társadalmi mun­ka. A százhalombattaiak se­gítségével készült el a sport­park, a magyar—szovjet ba­rátsági emlékmű, az iskolai úszómedence, a KRESZ-pálya, autóbuszvárókat, járdát építet­tek, parkosítottak, villamosí­tottak. A városok versenyé­ben Százhalombatta két évben első, egyszer pedig harmadik helyezést ért el. Eredményes az ifjúsági és nőpolitikái határozat végrehajtása Pest megyében Alig néhány órával a BNV megnyitó ünnepsége után, jer lentős szerződés aláírására ke­rült sár két Pest megyei vál­lalat között, a vásárváros C- pavílonjában. A Csepel Autógyár vezér- igazgatója, dr. Novak Béla és Bemáth Tibor, a Pest megyei Fémipari és Kéziszerszám­gyártó Vállalat igazgatója öt évre szóló kooperációs szerző­dést írt alá, mintegy 100 mil­lió forint értéket jelentő együttműködésről. A szentendrei gyár az elkö­vetkező öt esztendőben ten­gelykapcsolóagyakat, szervo- koimánybilincseket gyárt a Csepel Autógyár részére, az első esztendőben mintegy 16 millió forint értékben, majd évről évre 15—16 százaié irkái növeli a szállítás mennyiségét. A szerződéskötés jelentősé­gét növeli, hogy két Pest me­gyei vállalat fűzi szorosabbra kapcsolatait. A Csepel Autó­gyár a kooperációs kihelyezés­sel jelentős munkaerőt taka­rít meg, és csoportosíthat át más területekre. A PFKV ugyanakkor tovább korszerűsíti termékszerkezetét, s gyártmá­nyainak mintegy 40 százalékát már a közútijármű-gyártás ré­szére szállítja. Az autógyár mellett az ISG-nek és a győri Magyar Vagon- és Gépgyár­nak is készítenék különböző alkatrészeiket. A most megkötött szerződés mindkét fél számára előnyös, elősegíti a profiltisztítást, a gazdaságos termelést. Amint azt a két vállalat vezetője el­mondotta, terveiket hosszú tá­von egyeztették, és a kooperá­ció további bővítésére megte­szik a szükséges intézkedése­ket. Délután két órakor dr. Ba­kos Zsigmond könnyűipari mi­niszterhelyettes adta át a Könnyűipari Minisztérium és az Iparművészeti Lektorátus "CT ét nap rendkívül kevés ar- ra, hogy a társadalom legkülönbözőbb rétegeinek képviselői megvitassák közös dolgainkat. Pedig több mint félszázan kaptak szót, hogy el­mondják a maguk s képviselt­jeik véleményét a Hazafias Népfront VI. kongresszusán. Érthető, ha a tanácskozás szü­neteit is igyekeztek kihasznál­ni a résztvevők gondolataik kicserélésére. Dékány István, az érdi Ben- ta-völgye Termelőszövetkezet elnöke arról számolt be me­gyei küldöttsársainak — kap­csolódva S. Hegedűs László­nak, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsa titkárának korreferátumához —, hogy mit tettek eddig a háztáji gazda­ságok segítése, a helyi lakos­ság jobb áruellátása érdeké­ben. Elmondotta, hogy amíg 1969-ben mindössze 167 sertés megvásárlására szerződtek a háztáji gazdaságokkal, az idén már nyolcezer darabra van szerződésük. Erre azért volt szükség, folytatta, mert ebben az évben már tizenötezer ser­tést dolgoznak fel húsüzemük­ben. Termékeik többségét Ér­den és Százhalombattán érté­kesítik. E két nagy települé­sen összesen tizenöt üzletet nyitottak, amelyekben a tejtől a tőkehúson át egészen a zöld­ségfélékig a termelőszövetke­zet termékeit árusítják. A leg­által meghirdetett Korszerű­ség-Divat 1976. pályázati díjait. A pályázatra 30 szövetkezet és vállalat összesen 450 művet ne­vezett be, melyekből 54-et dí­jazott a zsűri. Többek között III. díjat kapott a Váci Kö­töttárugyár tervezője, Berger János, káró mintás jacquard kelméjével. Szántén III. díjat kapott — megosztva — a Len­fonó- és Szövőipari Vállalat négy munkatársa. Kovács Fe­renc, Gajdáni Vilmosné, Péter Katalin és Márffy Istvánná, a gyermek-ifjúsági felsőruhá­zati kategóriában, Noa-Noa el­nevezésű, nyomott mintás ter­mékcsaládjával, melyet a Debreceni Ruhagyárral koope­rálva készített. B. L A közelmúltban született kormányhatározathoz kapcso­lódva vitatta meg az iskolai testnevelés és diáksport idő­szerű kérdéseit szerdán a par­lamentben az országgyűlés kulturális bizottsága dr. Ortu- tay Gyula elnökletével. Az ülésen részt vett Raffai Sarol­ta, az országgyűlés alelnöke is. Dr. Hanga Mária, oktatási mi­niszterhelyettes írásos előter­jesztésében és szóbeli kiegészít tőjében átfogó képet adott az iskolai testnevelés és sport helyzetéről, az utóbbi időszak intézkedéseiről. A bizottság megállapította, hogy az iskolai testnevelés és diáksport fejlesztése érdeké­ben az elmúlt három-négy év­ben számos gyakorlati intézke­dés született. Emelkedett» az oktatási intézményekben a kö­telező testnevelési órák száma, jobb háztáji gazdák számára emlékplakettet s oklevelet alapítottak, amelyekből éven­te ötöt ítélnek oda a legkivá­lóbbaknak. Balogh Zsigmondné, a száz­halombattai Dunai Kőolajipari Vállalat laboránsa nyomban bizonyítja, hogy a gazdaság üzletei jelentősen bővítették a város lakóinak áruválasztékát. Aztán, ha már nála a szó, megtoldja azzal, hogy a város új lakói egyre inkább a magu­kénak érzik otthonukat. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mondotta, mint az, hogy a ti­zenkétezer lakos tizenkétmil­lió forint értékű társadalmi munkát vállalt a jelenlegi öt­éves terv időszakára, hogy ez­zel is segítse a lakóhelyük to­vábbi és gyorsabb ütemű gaz­dagodását. Valóban, fűzi tovább a meg­kezdett gondolatot Kürti And­rás, a Cegléd és Környéke Kiskereskedelmi Vállalat igaz­gatója, a lakosság nagyon so­kat tehet egy-egy település gyarapodásáért. Szőkébb pát­riámban, Cegléd városában például negyvenegymillió fo­rint értékű társadalmi munkát végzett a lakosság a negyedik ötéves terv időszakában, mon­dotta. A jelenlegi tervidőszak-' ra pedig már ötvenmillió fo­rint értékű munka elvégzését vállalták. Hogy ez hány kis­gyermek számára teszi majd Gáspár Sánrfor tájékoztatója a Magyar Sajtó Házában Az üzemi, a munkahelyi de­mokrácia fejlesztésének idősze­rű kérdéseiről tartott tájékoz­tatóval egybekötött konzultá­ciót szerdán a Magyar Sajtó Házában Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára. A lapok, a rádió és a televí­zió vezető munkatársainak kér­déseire válaszolva Gáspár Sán­dor részletesen szólt az 50 ki­emelt üzemben, vállalatnál al­kalmazott új demokratikus fó­rumok működésének tapaszta­latairól. Beszélt a szakszerve­zeteknek az üzemi demokrá­cia fejlesztésében betöltött sze­repéről és feladatairól. Ülést tartott a TOT elnöksége Szerdán Szabó Istvánnak, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa elnökének vezetésé­vel ülést tartott a TOT elnök­sége. Megtárgyalták a termelő­szövetkezeti vezetők helyzeté­ről és a szövetkezetekben fo­lyó kádermunkáról szóló jelen­tést. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek a párt- és állami határozatoknak megfelelően továbbra is nagy figyelmet for­dítsanak a vezetők kiválasztá­sára, a káderutánpótlás terv- szerűségére, és hogy ehhez a tsz területi szövetségek az eddigieknél hatékonyabb segít­séget nyújtsanak. nőttek a tanárképző főiskolák beiskolázási keretszámai. A kulturális bizottság telje­sen egyetértett a beszámoló megállapitásával, s mint az ülésen rámutattak: az iskolai testnevelés és diáksport alap­vető szerepe és jelentősége vi­tathatatlan, a célokat azonban csak az eddiginél hatékonyabb társadalmi támogatással lehet valóra váltani. A vitában fels sünit Bánáti Gézáné (Pest megye 21. buda­örsi választókörzet), Géczj Já­nos, dr. Guba Sándor, Káli Fe­renc, dr. Király István, Ollári István, Palásti Józsefné„ Pet- rovics Emil, Salamon Húgóné, Szászi Gábor és Szurgyi Ist- vánné, országgyűlési képvise­lők, valamint dr. Raft Miklós, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatalának elnökhelyettese. lehetővé az óvodai elhelyezést, mennyi úttal, járdával épül majd több, most még nem le­het pontosan megmondani. De az már most bizonyos, hogy az egész város a hasznát látja a közösen vállalt és végzett munkának. Az összefogás valóban na­gyon nagy erő, bizonyította Bemáth Tibor is, a szentend­rei PFKV igazgatója. Har­mincmillió forint értékű társa­dalmi munka egy nem egé­szen tizenötezer lakosú város­ban azt jelenti, hogy ezeröt­száz forinttal járult hozzá mindenki terven felül a lakó­hely gazdagodásához. Hogy ez minek köszönhető? Elsősorban annak, hogy városunkban a népfrontmozgalomnak ma már ötszáz állandó aktívája van. Az ő jó munkájuk dicsérete is, hogy az utóbbi négy esztendő­ben a megye városai közül a fejlesztési versenyben Szent­endre három alkalommal vég­zett az első. egyszer pedig a második helyen. Kisfalusi Márta keramikus- művész még csak hat eszten­deje él Szentendrén, de már annyira a magáénak érzi a vá­rost, mintha ott született vol­na. S hogy nemcsak szereti, hanem tenni is kész érte, mi sem bizonyítja jobban: szinte az első perctől kezdve aktívan bekapcsolódott a város közéle­tébe. Jelenleg tanácstag s a népfront aktivistája. Természetesen nem csupán a tegnap munkájáról, hanem a holnap feladatairól js nagyon sok szó esett a kongresszuson csakúgy, mint a tanácskozás szüneteiben. Járjapka József, a gödöllői járási pártbizottság titkára például arról beszélt, mit kívánnak tenni a közeljö­vőben a közművelődés foko­zottabb támogatása, az intéz­mények közös fenntartásának mielőbbi megvalósítása érde­kében. Dékány Sándor, a rác­kevei nagyközségi népfrontbi­zottság titkára pedig a legkö­zelebbi napok, hetek népfront­rendezvényeiről számolt be küldött-társainak. Elmondotta, hogy még ezen a héten meg­vitatják a panaszjogról és a közérdekű bejelentésekről szó­ló törvénytervezetet. Október első napjaiban felavatják Rác­kevén az első magyar színi­igazgatónak, Kelemen László­nak szobrát, aki 1804-től 1806- ig — belefáradva a sok ku­darcba — Ráckevén vállalt kántortanítói állást. És ugyan­csak Ráckeve lesz a színhelye október 11—17 között a Pest megyei környezetvédelmi hét­nek, amelynek rendezését szintén a népfrontbizottság vállalta. IV ehéz lenne számot adni mindarról, ami a kong­resszus két napján szóba ke­rült. Az idézett néhány példa azonban jól érzékelteti, meny­nyire sok színű, mindenre ki­terjedő volt ez a tanácskozás. Prukner Pál A megyei tanács 1974-ben intézkedési tervben határozta meg a fiatalok és a nők hely­zetének könnyítését. Mind a megyei, mind a helyi tanácsok munkájában megfelelő helyet foglalt el a fiatalokkal, illetve a nők ügyével való foglalko­zás. A tegnapi tanács- vb e határozatok végrehajtását is értékelte. Megállapították, hogy a tanácsok az ügy társa­dalmi, politikai, gazdasági fon­tosságának megfelelően reális célokat tűztek ki, s azokat el is érték. Ebben a munkában is nagy szerepe volt a pártszer­vezetekkel, a KISZ-szel, a Ha­zafias Népfronttal, és más tár­sadalmi szervezetekkel kiala­kított szoros kapcsolatnak. A tanácsok sokat tettek az iskolák korszerűsítéséért, a pedagógusok körülményeinek javításáért. A tanácsok hely­hez kötődését lakásépítéssel, kedvezményes kölcsönökkel segítették. Növelték a diák­otthoni helyek számát. Javul­tak a fizikai dolgozók tehetsé­ges gyermekeivel való foglal­kozás feltételei, nőtt az előké­szítők, a nyári táborok, a szak­mai korrepetálások színvona­la. Az országban elsőként 1969-ben Pest megye alapított ösztöndíjat, s így évente mint­egy 1200 diák tanulását köny- nyítették meg. A helyi taná­csok is segítették a tehetsége­sek tanulását, az üzemek, a termelőszövetkezetek anyagi­A lakosság egészére jelenleg 21 orvos, 57 középkáder és 21 ügyintéző vigyáz. Az orvosi körzetek száma kétszeresére, a gyermekkörzetek száma há­romszorosára nőtt. A megyei tanács vb úgy ér­tékelte, hogy a város fejlődésé­ben nagy szerepe volt a városi tanácsnak és végrehajtó bizott­ságnak. A tanácstagok jól ismerik választóik gondjait, jól képviselik érdekeit. A növekedés újra szüli a gondokat Százhalombatta a fiatalok városa, a lakosság átlagélet- kora harminc év. Ennek kö­szönhetően dinamikus a nép- szaporulat. Ebből fakad az a tény, hogy amíg a tervnek megfelelően felépült a 12 tan­termes általános iskola, s tár­sadalmi összefogásból biztosí­tották a korszerűségét is — tornaterme, sportudvara, tan­medencéje, nyelvi laborja van —, máris tanteremhiánnyal küzdenek, öt év alatt a ta­nulók és a tanulócsoportok száma ötven százalékkal emel­kedett. Amíg tavaly 1371 gye­rek, addig idén 1525 kezdte meg az iskolai évet. Az 1978— 79-ben felépülő iskola is csak enyhít majd a gondokon. Ugyanez a helyzet a bölcsődé­vel és az óvodával is. A prob­lémák sem akadályozzák azon­ban a jó munkát: a tankötele­sek száz százaléka fejezte be tanulmányait és a fizikai dol­gozók továbbtanuló gyerme­keinek száma is már eléri a 75 százalékot A közművelődés feladatait két közös fenntartású üzemi művelődési ház oldja meg. Számos új klub, szakkör és művészeti csoport alakult. Hiányzik azonban a városi művelődési ház. Megépítésre vár a városi szakorvosi ren­delőintézet. Nem tartott lépést a fejlődéssel a kereskedelmi ellátás, és a női munkaerők helybeni foglalkoztatása meg­kívánja a kisebb üzemek le­telepítését. A fiatal tanácsi apparátus a választott testületek megfon­tolt, politikus, a város életé­hez jól igazodó irányításával hivatása magaslatán áll. Küsz­ködnek munkaerőhiánnyal, fluktuációval, szakképzéssel. A városi tanács és a végrehajtó bizottság munkáját azonban nem a gondok fölötti töpren­gés, hanem a dinamizmus, a város lakói érdekeinek szol­gálata, Százhalombatta ötödik ötéves terve megvalósulásának legjobb szolgálata jellemzi. lag is ösztönözték a továbbta­nulást. A nyári táborok segítették a hazafias nevelést, a koráb­binál gyümölcsözőbb az isko­lák—szülők együttműködése. A tanácsok minden tőlük tel­hetőt megtettek a fiatalság la­káshoz juttatásáért, legtöbb helyen a lakáshoz jutottak 50 százaléka 35 éven aluli. A ko­rábbinál nagyobb gondot for­dítottak az ifjúság egészség- védelmére, az egészséges élet­módra neveléssel. Javultak a művelődési és sportolási le­hetőségek is. Mind az ifjúság, mind a nők aktívan vesznek részt a köz­életben. A gazdasági életben, különösen a túlny omóan a nő­ket foglalkoztató üzemekben emelkedett a női vezetők szá­ma. Csökkent a bérarányta­lanság is, javultak a munka- körülmények, a nők helyzetét könnyítő szolgáltatások. A tár­sadalmi összefogás hatására enyhültek az óvodai és a böl­csődei gondok. A megyei tanács vb megál­lapította, hogy a határozatok végrehajtásáért a tanácsok fe­lelősen munkálkodtak, s bár még sok a tennivaló, a fejlő­dés iránya jó. Közös erőfeszí­téssel, a lehetőségek teljes ki­használásával azonban a ha­tározatok megvalósulását még gyorsítani is lehet. S. A. A pátria dicsérete Hatékonyabb társadalmi támogatással Tanácskozón az országgyűlés kulturális bizottsága

Next

/
Oldalképek
Tartalom