Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-22 / 224. szám

APES T megyei hírlap különkiadása III. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 1976. SZEPTEM3ER 22., SZERDA Nem elég felvenni... 4 Munkaerő-gazdálkodás a gödöllői árammérőgyárban A gödöllői árammérőgyár Idei terve termelési értékben számítva több mint 400 millió forint. A gyárban készült mű­szerek 60 százalékát exportra szállítják, ebben az évben mintegy 4 millió dollár, illet­ve 1 millió rubel értékben. Az árammérőgyárnak jelenleg S000 dolgozója van, ebből 2500 a fizikai munkás. A meg­levő munkaerő megtartása mellett az ötödik öléves terv­ben százzal kell emelniük a munkáslétszámot a termelési feladatok maradéktalan vég­rehajtása érdekében. Ilyen mértékű létszámnövelés egy ötéves tervidőszakban nern nagy igény, úgy tűnik, az oly sokat emlegetett munkaerő- hiány közepette is megoldható. A hangsúly azon van inkább, hogyan tarthatja meg a gyár a kapukon belül azokat a mun­kásokat, akik most kezelik a gépeket. Komplex íe’aáal Ez a véleménye dr. Hegyi Józsefnek, a munkaügyi appa­rátus vezetőjének, akivel az árammérőgyár munkaerő- helyzetéről beszélgettünk. Egyetértettünk abban is, hogy a munkaerő-gazdálkodás nem csupán munkaügyi feladat. Téves szemléletű elintézési módja a dolgoknak, s nem is célravezető, hogyha a gyár a felvételi irodától vár megol­dást mindenre. Nem elég be­nyújtani az igényeket a mun­kaügyi osztálynak: kérek húsz műszerészt. Tegyük fel, hogy van annyi jelentkező. Tegyük fel, hogy valamennyien ott is hagyják munkakönyvüket a felvételi irodában. De ez még nem minden. Hogyan tovább? Nagyon sok összetevőn múlik, hogy az újonnan fölvett húsz műszerész valóban megoldia-e — hosszú távon — az érintett műhely létszámproblémá.ját. A munkaerő-gazdálkodás komplex feladat, Az árammé­rőgyárban három tényezőt tartanak különösen fontosnak: a bérszínvonal fokozatos nö­velését évről évre. a munka- feltételek állandó javítását, s a béren felüli juttatások köré­nek folyamatos bővítését. A munkáslétszám megtartását, növelésének lehetőségét e há­rom tényező -íjsszehangolásá- ban látják. S a lényeg az összhangban van, hiszen ered­ménytelen kísérlet bármelyi­ket is a másik rovására előtér­be helyezni. Nem lehet bérrel pótolni a munkakörülmények hiányosságait, de a bármilyen kényelmes munkahely sem fe­ledteti, hogy kevés a kereset. Az árammérőgyár fejlesztési terveinek jó része, bérpoliti­kája, szociálpolitikája éppen ezért a munkaerő-gazdálkodás támogatását célozza. Föltárni a tartalékokat A normakarbantartás, bér­es létszámgazdálkodás szoro­san összefügg, egységes folya­mat. Megfelelő műszaki fej­lesztéssel alátámasztott nor­makarbantartás — a bérek arányos emelésével — csök­kenti a létszámgondot. Az árammérőgyárban úgynevezett bérvisszatérítéses normarende­zéssel próbálkoznak. A csúnya hangzású munkaügyi fogalom nagyon ésszerű célt takar: aki egy műszak alatt több terméket gyárt, mint korábban, kapjon ugyan­annyival több bért is. Ez a módszer hozzásegíti a gyárat ahhoz, hogy az egyes műhe­lyek munkásai maguk is érde­keltek legyenek a normakar­bantartásban, bátran tárják föl saját tartalékaikat, újítsa­nak, alkossanak célgépeket. T1 rw-fTA oi ni foiloeo fóocol r*e 11 _ pán, a gépekkel dolgozó em­ber munkaintenzitásának emel­kedése nélkül, ma már nem le­het célba találni. A munkaerő megtartásában sokat jelent majd az a válto­zás, ami a gyár jelenlegi re­konstrukciójának eredménye lesz. Az alkatrészgyártás kor­szerűsítésével például lénye­gesen javulnak a munkakörül­mények. Űj automata gépek beszerelése révén csökken a zajszint, gondoskodnak arról is, hogy szűnjenek az olaj- és egyéb egészségügyi ártalmak. Korszerű, világos, tágas csar­nokok létrehozására töreksze­nek. hogy a kulturált környe­zet megfelelő alapot teremtsen a jó munkahelyi légkör kiala­kulásához. Ezek az ötödik öt­éves terv célkitűzései között meglehetősen központi helyen szerepelnek. Annál is. inkább, mert a gyár dolgozóinak nagy többsége nő. A tapasztalatok szerint a nők igényesebbek a tisztaságra, a fényre, a jó le­vegőre. Éppen úgy a rendet szeretik munkahelyi környeze­tükben, mint otthonukban. Le­hető kell tehát tenni számuk­ra. hogy jól érezzék magukat a gyárban, legyen kedvük nap mint nap elfoglalni helyüket a munkapadok mellett. A szociális juttatások kere­tén belül is bizonyos mérték­ben meghatározó a nődolgozók magas létszáma. Évente szá­zan térnek vissza munkahe­lyükre gyermekgondozási se­gélyről. ennek következtében ugyanannyi gyermek elhelye­zéséről kell gondoskodni. Jú­lius 1-én láttak hozzá a gyári óvoda bővítéséhez, ami jövő tavaszra már száz gyermekkel többet tud befogadni. A jövő útja az igényekhez mért gyermekintézmények létreho­zása. Ennek fölismerése nél­kül egy ekkora gyár nem tarthatja fenn magát. A mun­kaerő szállítására is áldozni kell. A gyár vagy helyébe megy a munkaerő-tartaléknak, vagy vállalja . a munkások utaztatását a munkahelyre és' vissza. A gödöllői árammérő- gyár kénytelen lesz a jövőben is milliókat költeni a munkás­szállításra. ha nem akarja munkásait elveszíteni. Munkát — nem íróasztali Sarkalatos téma az alkal­mazotti létszám. A munkaerő- gazdálkodási feladatok itt nem egyértelműen a létszámcsök­kentésben — s nem feltétle­nül az adminisztratív állo­mány megnyirbálásában — rejlenek. Ha valahol, hát ak­kor itt adódik a legtöbb lehe­tőség a munka valódi érte­lemben vett szervezésére. Ez elsősorban azt jelenti: munkát adni például a kétdiplomás műszakiaknak. S nem íróasz­talt. Az árammérőgyárban ésszerűen foglalkoznak a mintegy 500 főnyi alkalmazott helyzetével. Ezt a létszámot nem kívánják növelni a kö­vetkező ötéves tervben, csupán az összetételen szándékoznak változtatni. A különböző os& tályokat még magasabb kép­zettségű szakemberekkel akar­ják tovább erősíteni és szor­galmazni az ügyvitelgépesítést. a számítástechnika alkalmazá­sát. A vállalat központjában R—10-es számítógép működik, ami a gödöllői gyár igényeit is képes kielégíteni. Az idén a könyvelés, a nyilvántartások feldolgozása történik géppel, jövőre pedig már a tervezés­ben is segít a számítástechni­ka. A létszám- és anyagszük­séglet kiszámítása is köny- nyebb, pontosabb, számítás- technikai módszerekkel tárolt adatokkal, a különféle statisz­tikák elkészítésével sem kell hetekig gyötrődniük az embe­reknek. Amellett, hogy mun­kaerőt takarít meg, számtalan előnye van a gépi adatfeldolgo­zásnak. Bevezetése .szervezési intézkedések nélkül azonban nem lehetséges. Az évről évre szaporodó munkához nem az alkalma­zóul létszám növelése járul az árammérőgyárban, hanem a dolgozók szakmai továbbkép­zése. A személyzeti osztály rendkívül szerteágazó tarlfo- lyamszervezésre vállalkozott. Oktatják a művezetőket, a technikusokat, mérnököket, osztályvezetőket. Intenzív ide­gennyelvi tanfolyamokat is in­dítanak, hiszen a gyárnme 40 országgal van exportkap­csolata. A rendszeres tanulás­sal egyre ütőképesebbé válik az alkalmazotti gárda, így rendre meg tud birkózni az egyre több, egyre bonyolul­tabb feladattal — a számítás- technika segítségével. Bálint Ibolya Fűtő helyett hősugárzó Nincs, aki Lapunkban figyelejnmel ki- I sértük a járási-városi Juhász ! Gyula könyvtár átalakítási,! korszerűsítési munkálatait, s I örömmel adtunk hírt az ünne- j pályes nyitásról, s fényképe- : két is közöltünk az ízléses be- I rendezésről. Már az elmúlt j esztendőben visszatérhettek a ; régi olvasók, hogy az ottho- I nos, megnagyobbított olvasó­térben válogassanak. A | könyvtár felújítása több mint j 800 ezer forintba került, de ] sajnos, hiába teltek el hosszú ! hónapok az átadás óta, még I ma sem lehet minden időben rendeltetésszerűen használni. A könyvtár bővítésével az volt az egyik cél, hogy a mű­velődési központ fölépítéséig helyet teremtsenek a közmű­velődési rendezvények számá­ra. E tervet csak részben tud­ják ‘megvalósítani, ugyanis csak nyáron, s meleg, őszi-ta­vaszi időben lehet elüldögélni egy-egy előadáson, élménybe­számolón. Télen többnyire hi­deg van. Ragyogó fehér fűtő­testeket építettek be az abla­kok alá, de nincs, aki rakja a szenet a kazánba. Nagy Lajosné, a könyvtáí vezetője már több alkalommal kérelmezte, hogy engedélyez­zék fűtő felvételét, erre ugyan­is ez idáig nem kapott sem státuszt, sem pénzt. A könyvtár átalakítása előtt a helyiségeket négy cserép­kályha fűtötte, e munkára ta­karítónőnk mindössze kilenc­venhat forintot kapott egy hó­napban. Tehát, ha osztunk, szorzónk, egy kályha egész na­pos fűtéséért egy forintot sem fizethettünk neki. A korsze­rűsítés után nagyobb lett a könyvtár, s a kétszáz négyzet- méter alapterület befűtéséhez újabb négy kályha kellett vol­na. örültünk, amikor enge­délyt kaptunk a központi fű­tésre. Ez sokkal célszerűbb a korábbinál, mert kevesebb he­lyet foglal, tisztább a levegő. De úgy tűnik, hogy hiába a jó berendezés, nem tudjuk használni — mondta Nagy La­josné. — Már elmúlt egy tél a könyvtár megnyitása óta, ak­kor hogyan fűtöttek? — Bérmegtakarításból fizet­tük a fűtőt, abból, hogy ma­radt pénzünk betegállomá­nyok, szülési szabadságok után. De erre nem lehet alapozni, egy közművelődési intézmény fűtését — hangzott a válasz. A könyvtár vezetője már több levelet írt a fűtő enge­délyezése érdekében, a leg­utóbbit júniusban. A kedvező válasz a mai napig nem ér­kezett meg. Látogatásomkor a könyvtár egy-egy sarkában hősugárzó égett, fénye vissza­verődött a ragyogó fehér, hi­deg fűtőtestről. — őr — AIM ASZ EDO NYUG DÍJASOK Tanfdysmok és kirándulások Járásunkban szépszámúnál működnek ifjúsági klubok, amelyek vezetéséhez bizonyos speciális ismeretek elsajátítá­sára van szükség. Ennek az igénynek kielégítése céljából az ősz folyamán tanfolya­mat szerveznek az ifjúsá­gi klubok vezetőinek. E tanfolyamra a kulturális in­tézmények több résztvevőt is küldhetnek. A stúdió havonta eg'r alkalommal fogadja az ér­deklődőket, így e továbbkép­zés nem jelent nagy elfoglalt­ságot, ám hasznához nem fér­het kétség. A képzés jövő nyá­ron egyhetes folyamatos elő­adássorozattal zárul, ezt köve­tően a résztvevők vizsgát tesz­nek, s ez hivatalos műltödési engedélyüknek is első számú feltétele. Ugyancsak tanfolyam indul a járási tánccsoportok műkö­dési engedéllyel nem rendel­kező vezetői részére. Termé­szetesen azok jelentkezését is várják, akik a jövőben szeret­nének tánccsoportot irányíta­ni. A foglalkozásokat ugyan­csak havonta egyszer tartják, a stúdió befejeztével C kate­góriás működési engedélyt kapnak a résztvevők. A népművelők sikeres tava­szi kirándulása nyomán az ősz folyamán is szerveznek szá­mukra hasonló, oldott formá­jú továbbképzéseket. Október elején Fótra látogatnak, ahol megnézik a templomot, majd meglátogatják. Németh Kál­mán restaurátor-szobrászmű­vészt, múzeumnak is beillő otthonában. Délután a Fáy- présiiáznál rendezendő kultu­rális programon is részt vesz­nek. A másik kirándulást szintén október elején ter­vezik, az úticél Orgovány és Nagykőrös. Járásunk nyugdíjasklubjai­nak tagjai egynapos közös programon vesznek részt Er­dőkertesen, ahol az állami gazdaság gyümölcsösében al­mát szednek, majd közös ebé­den látják őket vendégül a „munkaadók”. Délután vetél­kedő keretében mérik össze tudásukat a nyugdíjasok, a té­ma: az 1848-as szabadságharc B. M. Befejezéshez közeled'!.; az alsóparki magasházak építé­se, jelenleg már a legutolsón, a tizenharmadikon munkálkod­nak a Pest megyei Állami Építőipari Vállalat dolgozói. (A képen baloldalon). Mellette a tizenkettedik épület már elké­szült. A PAÉV munkásai nem hagyják el Gödöllőt, hanem a Dózsa György úti lakások építéséhez vonulnak majd fel. (Csiba József felvétele) ÖREGEK NAPKÖZIJE Szeptembertől, vasárnap is Időtöltésből ajándék a patronáléknak Nyugdíjasaink kastélybeli napközi otthonának egyik fo­lyosóján, a megnyitás első év­fordulója alkalmából rendezett kiállítás fogadja a látogatót: hímzett zsebkendők, horgolá­sok, bőrből készült könyvjel­zők, bébielőkék, csipketerítők. A láthatóan nagy gonddal ké­szült holmik jelzik, az itt élők nemcsak társalognak, rádióz­nak, tévéznek, hanem ki-ki tetszése, tehetsége és szorgal­ma szerint hasznos dolgokra is talál időt. Kétszeres öröm forrása a kézimunka: először, amikor elkészül, másodszor, amikor ajándékká válik. Minden kedves látogatónak, aki valamilyen módon segít az otthon lakóinak, egy-egy szép hímzés, horgolás, könyvjelző a jutalma. Támogató is akad számos. A háziipari szövetke­zet dolgozói maradék anyagot: fonalat, bőrt, sifont, frottírt hoznak; az óvónőképző diákjai minden nagyobb ünnepen mű­sorral kedveskednek, a Ganz Árammérőgyár, az MGI, az ÁFÉSZ brigádjai könyveket gyűjtenek számukra. A napközi húsz állandó és jó néhány alkalmi látogatója jól érzi magát. Az otthon dol­gozói mindent elkövetnek, hogy a napjaikat itt töltők ne unatkozzanak, a kellemes kör­nyezetben, ahol minden szeg­let otthonosságot áraszt. A társalgókban a kellemes me­leg, a fürdőben, mosdókban ragyogó tisztaság. A gyengél­kedők kényelmesen berende­zett pihenőszobába vonulhat­nak félre. Amikor munkatársunk leg­utóbb a napközi otthonról írt, többen panaszolták — meg ft írtuk —, vasárnap és ünnep­nap nem jöhetnek! Azóta az illetékesek lehetővé tették nemcsak azt, hogy bejárhat­nak, hanem ugyanúgy gondos­kodnak napi háromszori étke­zésről, mint a hét bármely más napján. Sokféle szolgáltatás Is igénybe vehető az otthonban. Helybe jön a fodrász, a pedi­kűrös; kinti ügyeik intézésé­ben is számíthatnak a napközi vezetőinek, ápolóinak, a patro­náló egyetem hallgatóinak se­gítségére, legyen az bevásár­lás, tanácsi, OTP-ügyintézés, avagy a téli tüzelő behordása. Társadalmi munkában orvos is rendszeresen látogatja a nyugdíjasokat, sőt jogász is. Utóbbira elég gyakran van szükség, sok „apró-cseprő” ügyük akad az öregeknek, me­lyekhez nélkülözhetetlen a pa­ragrafusokban való jártasság. A múlt héten az eső ugyan megakadályozta egy újabb társadalmi akció nyitányét, ám e héten remélhetőleg ked­vez az idő, kifesthetik az egyik idős asszony lakását, amelyet több is követ majd. A szél, az eső megkezdte a fák kopasztását, még előttünk a tél, ám az otthon vezetői már a tavaszra terveznek. Bíz­nak benne, kialakíthatnak egy kis veteményeskertet, ahol szintén kedvükre „hasz­nosíthatják” magukat a nyug­díjasok. A téli napok múlatá- sára ott a rádió, tévé, magnó, a kártya, a rex, a könyv, a nyolcféle újság. —r Az ÁFÉSZ és a művelődési ház együttműködése Libresszó Hévízgyörkön A Galgavidéke ÁFÉSZ igazgatósága sok esetben adta már tanújelét annak, hogy anyagi eszközökkel segíti a közművelődési tervek megva­lósítását. A hévízgyörki művelődési ház és a Galgavidéke ÁFÉSZ most írásos megállapodásban rögzítette az együttműködésre vonatkozó elképzeléseket. Az ÁFÉSZ segítsége nélkül elképzelhetetlen lett volna, hogy a művelődési házban libresszó működjön. A művé- lődési ház helyiséget ad, az ÁFÉSZ pedig minden hónap­ban 500 forint értékben előfi­zeti a folyóiratokat, heti- és napilapokat a folyóiratolvasó részére. Az ÁFÉSZ vásárolta meg az olvasó kényelmes és szép berendezését is. A közel­jövőben televíziót, rádiót is kap a libresszó. Varga László, a szövetkezet elnöke az ÁFÉSZ részére azt kérte — s ezt tartalmazza az írásos megállapodás is —, hogy a művelődési ház rendezvé­nyeire hívják meg a szövetke­zet községben lakó alkalma­zottait, vonják be őket ás hoz­zátartozóikat a különböző klu­bokba, szakkörökbe, évenként két alkalommal rendezzenek szövetkezetpolitikai előadást, kulturált környezetet biztosít­sanak a szövetkezet rendez­vényeire: mint például a munkaértekezletek, évenkén­ti közgyűlések, nemzetközi szövetkezeti nap. Az együttműködés első nagy próbája október 3-án lesz, amikor a Galgavidéke ÁFÉSZ a hévizgyörki művelődési ház­ban rendezi meg a szövetke­zet fiataljainak ifjúsági par­lamentjét. A tanácskozás után az irodalmi színpad ad mű­sort, és fellép a Sebő együttes is. Az ÁFÉSZ és a művelődési ház együttműködése minden bizonnyal tovább segíti a köz- művelődési határozatok sike­res és eredményes végrehajtá­sát Hévízgyörkön. Kovács Béla Új, rövid tenyészidejű kukoricaíajták A Gabonatermesztési Kutató Intézet szegedi nemesítőtele­pén kedden háromnapos kuko­ricabemutató kezdődött azzal a céllal, hogy az ország minden részéből meghívott szakembe­rekkel megismertessék az új fajtákat, A nemesítők különösen két korai hibridre hívták fel a gazdaságok vezetőinek figyel­mét. A KSC 360-as és a sze­gedi TC 255-ös korai kukorica terméshozam és szilárdság szempontjából egyaránt állja a versenyt a legtöbb közter­mesztésben levő hosszabb te­nyészidejű fajtával. Jól bírják ugyanis a tőszámsűrítést. és így hozamuk alig marad ed a később érőkétől. A tudományos kutatók hang­súlyozták: ez az év isi bizonyít­ja a koraíság fontosságát. A betakarítás elhúzódása esetén ugyanis a gazdaságok nem tudják idejében megművelni a kukoricaföldeket, és késedelmet szenvedhet az őszi kalászosok vetése. I i Készül az utolsó

Next

/
Oldalképek
Tartalom