Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-21 / 223. szám

Lesznek-e mesterszakmunkások? Felnőttképzés a város középiskoláiban A többi vidéki városhoz ha­sonlóan, Nagykőrösön sincs számottevő munkaerő-tarta­lék. Az üzemek csupán dolgo­zóik szaktudásának növekedé­sére számíthatnak, ha terme­lésüket fokozni kívánják. Nem véletlen hát, hogy a to­vábbképző tanfolyamok szá­ma egyre gyarapodik, s vala­mennyi üzem igyekszik a le­hető legtöbb dolgozóját ezek­re elküldeni. Ám ha az egy­két hónap elteltével adnak is igazolást az iskolapadban el­töltött időről, a munkás ezt a papírt a legtöbb esetben csak saját vállalatánál használhat­ja fel. Más munkahelyen cse­kély az értéke. Ebben nincs semmi kivetnivaló, hiszen minden üzem a saját céljai­nak megfelelően szakképzett törzsgárda felnevelésén fára­dozik és eszébe sem jut, hogy más munkahely számára ké­pezzen szakmunkásokat. Csak­hogy teljesen érthető emberi Igény, ha valaki azt várja el, hogy előrelépése általános ér­vényű, a munkahelytől füg­getlen legyen. Nem helyi — országos igény Az elmúlt évtizedekben ezek a gondok fel sem merültek. Ha egy segédmunkás megta­nult valamit, akkor betaní­tott munkás lett, s ha az elő­írt vizsgákat letette olyan szakmunkás-bizonyítványt ka­pott, mellyel az adott szak­mában bárhol elhelyezkedhe­tett. Ez akkor is jó érzés volt, ha régi munkahelyétől nem akart megválni. A szakmun­kások számának örvendetes gyarapodásával párhuzamo­san új, korábban ismeretlen kérdés merült fel: és a szak­munkások? Velük mi legyen? Pontosabban: mi történjék, ha nem technikusok, vagy mérnö­kök szeretnének Ianni, hanem még jobb szakmunkások — járjanak tanfolyamra? Nem rossz megoldás, itt és most. Ám holnap nem biztos, hogy hasznosítható. A 21-es Volán műszaki üzemegységében, ahol a dol­gozók hetven százaléka szak­munkás és mindenki jó né­hány tanfolyamot végighall­gatott. már. tovább szeretné- rek lépni. Azt mondják: a leg­jobbak legyenek mester szak­munkások. Tíz év múlva pe­dig a mesterek mesterei. Az elképzelés jó. de vajon meg­lehet-e valósítani? A kérdés eldöntésében az egyik illeté­kes, Kcwács László, a 224-es ipari szakmunkásképző inté­zet igazgatója. — A mesterszakmunkás­képzés igényét nem Nagykő­rösön vetették fel először — mondja az igazgató. A szak­minisztériumok már igen sok szakmára. például a Volán Tröszt vállalatainál olyannyi­ra fontos autószerelő szakmá­ban is kidolgozták a mester­szakmunkás nképzés feltételeit és követelményeit. Tudomá­som szerint azonban me­dvénkben ennek a képzési módnak még nincsenek ha­gyományai. A szakmunkás^ képző intézet természetesen örömmel vállalja azokat a fel­adatokat, melyek a mester- szakmunkás-képzésben reá hárulnak, de saját hatásköré­ben nem intézkedhet ennek bevezetéséről. — Mi a helyzet a Toldi Mik­lós Élelmiszeripari Szakkö­zépiskola és Szakmunkáskép­ző Intézetben — kérdeztük Benke Ferencné igazgatóhe­lyettestől. — Az élelmiszeriparban a mesterszakmunkás-képzés megindítása 1978-ban várha­tó, jelenleg ennek előkészíté­sén fáradozunk — mondotta. Jelenleg csak továbbképzés Az óvatosság érthető. Az üzemek többségeben a fó gon­dot még minőig a szakmun­kásgárda megteremtése és a szakmunkások általános to­vábbképzése okozza. A mes­terszakmunkás-képzés igényé ma még nem általános, de mindenképpen olyan igény, melynek kielégítését nem le­het holnapra halasztani. — Kisvárosról van szó — mondja Kovács László — egyetlen üzem sem képes ez­zel a gonddal megbirkózni. A mesterszakmunkás-képzés le­hetőségeinek megteremtése, a törekvések egyeztetése városi feladat. Ezzel a városi tanács végrehajtó bizottsága is egyet­értett. — Maradjunk a szakmun­kásképzésnél. Ennek milyen lehetőségei vannak felnőttek esetében — a városban? — A felnőttek bármilyen to­vábbképzése elsősorban üzemi feladat. A szakmunkásképző intézet szervezhet ugyan in­tenzív tanfolyamokat, de még soha nem volt annyi jelent­kező, hogy erre sor került vol­na. A vállalati tanfolyamok hallgatói az intézet szempont­jából nézve egyéni tanulók­nak számítanak. Ez persze nem jelent hátrányt, ha a munkahely komolyan veszi kötelezettségeit. Jó példa volt erre az elmúlt ' években a Gépjavító és Faipari Szövet­kezetben szervezett tanfolyam. Ennek köszönhető, hogy ta­valy összesen 18 felnőttnek adtunk szakmunkás-bizonyít­ványt. Ezt a számat még to­vább lehetne növelni. — Milyen felnőtt szakmun­kásképző-tanfolyamokat szer­veznek a Toldi Miklós Élel­miszeripari Szakközépiskolá­ban? — Tanfolyamaink egy ré­sze — mondja Benke Ferenc­né — nem Nagykőrösön van, hanem például a ceglédi és kecskeméti sütőipari vállalat­nál, a Siófoki Állami Gazda­ság konzervüzemében, a kecs­keméti Baromfiipari Vállalat­nál és a hernádi Március 15. Szövetkezetben. Most szerve­zünk tanfolyamot Kalocsán, Kiskunhalason, Szolnokon, Karcagon, Jászberényben és Dunaharasztiban. Az általá­nos továbbképzés különböző formái viszont itt a városban Az olvasók nevelője volt Elhunyt Kopa Eszter, az ÁFÉSZ könyvesboltjának ve­zetője. Mindannyiunk kedves „Esz­tikéjét” alig 50 éves korában ragadta el a halál, de annyit dolgozott és olyan eredménye­sen, amit sok ember hosszú élet után sem tud felmutatni. Élete összeforrt a Fogyasztási Szövetkezettel és a közműve­lődéssel. Már kislány korá­ban a könyvesboltba került tanulónak és ott maradt halá­láig. Több mint 20 esztendeig már mint vezető dolgozott a boltban, melyet a környék egyik legszebb és legnagyobb üzletévé fejlesztett. Állandóan tanult, olvasott, s nemcsak terjesztette, hanem ismerte is a könyveket, s még a múlt években is szak­tanfolyamot végzett. Kedves, meggyőző szavával sok új ol­vasót nevelt. Munkája elisme­réséül megkapta a Szocialista Kultúráért Érdemérmet. Kopa Eszter kitűnő üzleti és pedagógiai érzékkel építet­te ki a könyvterjesztő hálóza­tot, nemcsak Nagykőrösön, ha­nem az egész ceglédi járásban. Cegléd város és Abony köz­ség kivételével, most is a nagykőrösi könyvesbolt látja el a járás összes iskoláit tan­könyvekkel, ami önmagában évi 7—800 ezer forint forgal­mat jelent. Munkáját híven tükrözte a bolti forgalom emelkedése, ami 1965-ben évi 1 millió 606 ezer forint volt, s 1974-re 3 millió 100 ezer fo­rintra nőtt, s 1975-ben, ami­kor a boltban megszüntették a papíráruk árusítását, csupán könyvekkel elérte a 2 millió 670 ezer forint forgalmat, ami az idén tovább növekedett. A szövetkezet megbecsülte Kopa Eszter munkáját. Több alkalommal megkapta a ki­váló dolgozó oklevelet és a jel­vényt, de legnagyobb kitünte­tésnek munkatársai és a kö­zösség szeretetét tartotta. Még halálos ágyán is a bol­ti dolgokról érdeklődött mun­katársaitól. Sírján soha _ sem hervadnak el az emlékezés vi­rágai, s munkája a szövetke­zet minden dolgozójának pél­daképe marad. A Vöröskereszt felhívása Holnap, szeptember 22-én, szerdán városi véradó nap lesz a Kinizsi sportotthonbán. A véradásra reggel 9 órától délután 17 óráig lehet jelent­kezni. Azok, akik a fenti időpont­ban nem tudnak vért adni, szeptember 27-én a Városgaz­dálkodási Vállalati üzemi vér­adásán is jelentkezhetnek a gőzfürdőben délelőtt 9 és 12 óra között. is kedveltek. Az emeltszintű szakmunkásképzésre , épült dolgozók szakközépiskolájá­ban, ami az egységes képzés bevezetésével megszűnik, most egy végzős osztályunk van. A szakmunkások 3 éves szakkö­zépiskolájában, összesen 120- an tanulnak. Közülük 36-an az idén érettségiznek, összesen mintegy 850 felnőtt tanulónk van. Divahzakmák — Mi a helyzet az Arany János Gimnáziumban? — kér­deztük Csányi Péter tagozat- vezető tanártól. — Nálunk — mondotta —a dolgozók gimnáziumának le­velező tagozata működik, a négy évfolyamon mintegy 140 tanulóval. A végzősök általá­nos gimnáziumi érettségi bizo­nyítványt kapnak. — A középiskolát, gimná­ziumot végzettek jelentkez­nek-e szakmunkástanulónak? — Sajnos nem — mondotta Kovács László. — Gimnáziumi érettségivel az idén csak ket­ten jelentkeztek nálunk felvé­telre. Egy autószerelő és egy rádió-televízió szerelő. Pedig ezek divatszakmák. Mindket­ten nappali tagozatosok. — Van-e elég vonzása a szakmunkásképző intézetnek, akár felnőttekről, akár fiata­lokról van szó? — Sajnos az érdeklődés csökkenőben van. Bíztunk ab­ban, hogy az adminisztratív létszámstop változtat a hely­zeten, de ez hiú reménynek bizonyult. Reméljük, hogy új épületünk elkészültével — ami most már bizonyos — ez a helyzet változni fog, s rossz körülményeink megszűntével eredményeink is észrevehe­tőkké válnak — mondotta vé­gezetül Kovács László. F. P. SZABmÁüOT CORVALÁNMK! Tiltakozó nagygyűlés — Szolidaritási est A KISZ városi bizottsága, konzervgyári bizottsága és a konzervgyár ifjúsági klubjá­nak felhívására, a rossz idő ellenére \ több ezer fiatal gyűlt össze szombat este a Sza­badság téren, hogy tilta­kozzon a chilei fasiszta junta rémuralma ellen. A lobogó fáklyák fényénél felvonuló fiatalok a szabadsá­gukért küzdő népek dalait énekelve gyülekeztek a hősök emlékét idéző hálatűz fellob­banó lángjai köré. „Legyen ez a tűz, a hála tü­ze” — mondotta Müller Ru­dolfné, a KISZ konzervgyári bizottságának titkára megnyi­tó beszédében. „Emlékezzühk azokra, akik életüket áldozták a népek szabadságáért! Mi, akik szabad országban élünk, nem felejtkezhetünk el arról az országról, melyben a gyere­kek ezrei éheznek! Nem fe­lejtkezhetünk el a fasizmus rémuralma alatt szenvedő chi­lei népről!” Gulyás Sándor, a KISZ vá­rosi bizottságának titkára ün­nepi beszédben a magyar fiatalok feladatai­ról és kötelességeiről, a nemzetközi szolidaritás erejéről szólt. „Hisszük — mondotta —, hogy tiltakozó szavunk is segíti a chilei nép győzelmét és meg­hozza a szabadságot Luis Cor- valannak és bebörtönzött tár­sainak. Müller Rudolfné javasolta, hogy a szolidaritási nagygyűlés résztvevői küldjenek tilta­kozó táviratot az Országos Béketanácson ke­resztül Chilébe. A fiatalok a chilei szabadságharcosok kö­szöntését idézve, ökölbe szorí­tott felemelt jobbkezükkel he­lyeselték a javaslatot s fel­csendült a dal: „Kiszabadul Corvalan!” Vásár, esős időben Vasárnap tartották meg a nagykőrösi őszi állat- és ki­rakodóvásárt, amely az idén kisebb volt a szokottnál. Rész­ben azért, mert a környékben több más helyen is vásárt tar­tottak, s az esős idő sem ked­vezett. Sok sertést hoztak, a vá­lasztási malac párja 800—1000 forintért kelt, bár 650—700 fo­rintért is adtak egy pár kisebb malacot. Ilyenkor hizlalásra Ezerjó — hordókban I >■ H! l késő választási malacot venni, téli eltartására meg kevesen vállalkoznak. Anyasertés ke­vés volt, nem is igen vettek. Szép vemhes jószágért 4500— 5000 forintot kértek. A fejős tehén ára 15—30 ezer forint között volt, de 20 ezerért már jó borjas tehenet adtak. A gyenge bikákat 50— 56 forintos kilónkénti áron vette át a felvásárló vállalat. Egy hathónapos szép bikát 3 ezer forintért vásároltak meg. Másfél éves üsző ára 8— 10 ezer forint volt. A lóvásáron 10—50 ezer fo­rintért lehetett kocsis- és fu­varoslovat venni. Egy 8 hóna­pos szép csikóért 16 ezer fo­rintot kértek. Közepes kocsi­ló 14—15 ezer forintért kelt. A gyalogvásárra a szokott­nál kevesebb árus, cukorkás, lacikonyhás és italboltos jött el, akiknél így nagyobb volt a kereslet. K. L. Népművészek a Nagykunságból Vasárnap délelőtt nagy ér­deklődés mellett nyitotta meg dr. Bellon Tibor a karcagi Nagykun Múzeum igazgatója a Nagykunság népművészete című kiállítást az Arany János Művelődési Központban. A megnyitón részt vett Kántor Sándor, a népművészet meste­re, akinek sok szép kerámiá­ját tekintették meg az érdek­lődők. Kántor Sándor művein kí­vül Sz. Nagy István fekete ke­rámiáit, id. Szabó Mihály a népművészet mesterének rá- tétes díszítésű edényeit, ifj. Szabó Mihály a népművészet mesterének újszerű alkotásait, Badar Balázs sajátos színvilá- gú edényeit és Csikós Sán- dómé hímzéseit mutatja be az ízlésesen megrendezett, októ­ber 5-ig nyitva tartó kiállítás. SPORT Labdarúgás Ezerjóval töltött, 72 hektoliteres hordót csapol Kovács József a Pest megyei Pincegazdaság nyársapáti pincészetében. A bort a budafoki palackozóba szállítják. , Varga Irén felvétele Kiskerlesek kanalatkoiása Budapesten A kertbarátok klubja a hét elején tartott összejövetelén gazdag téli programot állított össze. Csikai Pál elnök javas­latára ismeretterjesztő elő­adások tartására a gyümölcs-, szőlő- és zöldségtermesztés legkiválóbb szakembereit hív­ják meg. Megbeszélték a szeptember 23-án megnyíló országos ker­tészeti kiállításon való rész­vételt is. A bemutatót Buda­pesten, a Kertészeti Egyetem Villányi úti központjában tart­ják, a Hazafias Népfront ren­dezésében, itt az ország kis- kerteseinek legszebb gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségter­ményeit, valamint a házilag tervezett és barkácsolt mun­kaeszközöket tárják az érdek­lődők elé. A kiállításra a kö­rösi kertbarátok már koráb­ban jelentkeztek: Csikai Pál, Kovács István, Kustár Ba­lázs, Szabó Dénes, dr. Szarvas László, B. Tóth József és Za­bodéi Dénes mutatja be gyü­mölcs-, szőlő- és zöldségter­ményeit. A kiállítás különben szeptember 26-ig tart. Szeptember 17-én, pénteken reggel, a klub tagjai Dán- szentmiklósra mennek az ot­tani Micsurin Tsz híres alma­termesztésének tanulmányo­zására. A klub összejövetelén részt vett Kis István, az Arany Já­nos Művelődési Központ igaz­gatója is, és felkérte a klub vezetőit, tagjait, hogy a jövő ősszel rendezzenek helyi ker­tészeti kiállítást az 1977-es „Nagykőrösi nyár” keretében. Gödöllő—Nagykőrösi Ki­nizsi 3:1 Kinizsi: Tóth I. — Balogh, Béltelki, Szőke, Torma, Tóth I., Orbán, Hajdú, Szalai, Horváth, Farkas (Somlyai 70. p.). Idei legjobb játékát nyújtot­ta a körösi csapat, ennek ellenő­re vereséget szenvedett, mert nagyon sok jó gólhelyzetet ki­hagytak mindkét félidőben. Góllövő: Szalai. Szerdán Cegléden a Bem SE-vel lesz edzőmérkőzés. Gödöllői serdülők—Nk., Kinizsi serdülök 2:0 Nk. Kinizsi ifi—Törökbá­lint ifi 6:1 (2:1). Kinizsi ifi: Gömöri — Vár- konyi L., Dénes, Kovács L., Dajka (Kovács I.), Józsa, Sza­bó, Kovács Z., Németh, Zöldi (Inges) Leskó. Törökbálinton is jó játékkal biztosan nyert az ifi csapat. Góllövő: Kovács Z. 2, Dajka, Leskó, Németh, Inges. Járási bajnokság Abony—Nk. Kinizsi II 2:1 (0:1) Kinizsi II: Boros — Szé- csény, Juhász, Horváth J., Ba­ranyai, Banyár, Kaszap, Kur- gyis (Rákosi), Podmaniczki, Karsai, Mohácsi. Első félidőben jól játszott a hazai csapat, ekkor több gólt is rúghattak volna. Második félidőben csapkodóvá vált a játék, ez megbosszulta magát. TERMÉSZETJÁRÓ-VERSENY Háromnapos volt a villa- mosenergia-ipari dolgozók Pé­csett megrendezett XXVI. or­szágos találkozója. Nagykőrös­ről tizennégyen vettek részt ezen a természetjáró-verse­nyen. Hatvannégy csapat ve­télkedett. Az Nk. Elektromos SK 4 tagja (Dér Imre, Urbán Péter, Czirják József, Daru Ambrus) a Mecsek északi ré­szén, a változatos terepen, ket­ten (Bacsó Erzsébet és Dér Imréné) a város történetével kapcsolatos vetélkedőn vettek részt. A megfiatalított körösi gárda jól helytállt és az első tíz között végzett. KONZERVGYÁRI TERMÉSZETJÁRÓK Kétnapos volt a Salgótarján- Eresztvényben rendezett élel­miszeripari dolgozók és Kini­zsi természetbarátok országos találkozója. Kellemes környe­zetben Salgótarjánban, Somos­kő és Salgó várának környé­kén voltak a résztvevők. Az Nk. Konzervgyárból tízen utaztak és 3, egyenként 3 fős csapattal vettek részt a 4300 méteres távon, nehéz terepen megrendezett erdei tájékozó­dási futóversenyen. A körösiek első gárdája (Vajtai János, Halmi László, Máté Mihályné) 18 csapat közül az előkelő har­madik helyen végzett. A ' kez­dőkből álló másik két csapat is ügyeskedett, de érezhető volt a rutinhiány. A jövő évi találkozó Debrecenben lesz. P.S.—s. z. Mii látunK ma a moziban? A cél kiválasztása. Nagy­szabású színes szovjet film. Uj ablak a világűrben. Elő­adás kezdete: 6 órakor. KISKÖRZETI MOZI AZ ÁRBOZI ISKOLÁBAN Emlékezz a nevedre. Szov­jet—lengyel film. Előadás kez­dete: 7 órakor. Köszönetnyilvánítás. Ezúton kö­szönjük minden ismerősünknek, rokonunknak, az ÁFÉSZ vezetősé­gének, valamint dolgozóinak, akik felejthetetlen drága leányom, test­vérünk, sógórnőnk, nagynénénk, Kopa Eszter temetésén részt vet­tek, sírjára a kegyelet virágait he­lyezték és mély fájdalmunkban Velünk éreztek. Édesapja és a gyá­szoló cs^ád. XX. ÉVFOLYAM, 223. SZÁM 1976. SZEPTEMBER 21., KEDD

Next

/
Oldalképek
Tartalom