Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-21 / 223. szám
1976. SZEPTEMBER 31., KEDD Beszélgetések a Csepel Autógyárban Ha tanul a munkás Ha valaki föllapozza a Csepel Autógyár Szakszervezeti Művelődési Központjának az új évadra szóló programfüzetét, a lehetőségek szinte zavarba ejtő választékát találja. Politikai, szakmai és rétegakadé- miák, klubok, film- és színházi előadássorozatok, szakkörök es tanfolyamok hívják,' csalogatják a gyár dolgozóit. — A jelentkezés, a látogatottság arányban áll-e a sokrétű kínálattal? — kérdeztük Kucsera Benőtől, a vállalat szakszervezeti bizottságának kulturális, agit.-prop. felelősétől. — Nálunk nem a résztvevők, hanem a termek hiánya okoz gondot. — A művelődési központ csak a rendezvények egy részéhez tud helyiséget adni. Így például az egyik legsikeresebb sorozattípust, a földrajzi akadémiát, a motor-, illetve a hajtóműgyárban tartjuk. Az egyes üzemekben találhatunk műszaki akadémiát és kihelyezett általános iskolai osztályokat is. Az utóbbiakban egyébként évente átlagosan 300 dolgozó tanul. Ezt nagyon fontosnak tartjuk, mert a törzstelep 8700 dolgozója közül sajnos még több mint 2500-nak nincs meg a nyolcadik osztálya. Általában az üzemi ebédlők szolgálnak oktatóteremként, a szakmunkások részére rendezett ismeretfelújító tanfolyamokhoz is, melyeken az idén 1500-an vesznek részt. Az egyén fejlődése — A Csepel Autógyár a termékszerkezet átalakításának, a gyártáskorszerűsítésnek 60k nehézséggel járó időszakát éli. A termelés napi gondjai nem szorítják-e háttérbe a tanulás, a művelődés igényét, ösztönzését? A szervezeti keretek változásai nem lazítják-e föl a kulturális vállalalásokban is példamutató szocialista brigádok közösségeit? Scsurecz Báint, a munkaver- sehyiroda vezetője szerint az elentmondás csak részleges: — A vállalat életében végbemenő változások — magyarázza — nemcsak nehézséget teremtenek, új igényeket is szülnek. A járműgyáregységbe telepített korszerű, Oerlikon-be- rendezés például nagy szakmai hozzáértést kíván. Ezért az ide átcsoportosított dolgozók számára elengedhetetlen a szakmai továbbképzés. Az átcsoportosítás következtében vaió- ■ban kénytelenek vagyunk nehány közösséget megbontani. De helyükbe hamarosan újak alakulnak. A nemrégen létrehozott, svéd—magyar kooperációban dolgozó üzemben például máris hét szocialista brigád tevékenykedik, ezek egy része itt szerveződött régi közösségek tagjaiból. — A munkaversenyben föl- fölbukkanó termeléscentrikus szemlélet korábban sokszor nehezítette a brigádok kulturális vállalásainak teljesítését. Mit tesznek ennek elkerülésére? — Az új munkaverseny-sza- bályzat leszögezi, hogy 1977- től minden cím csak a hármas követelmény alapján érhető el. Tehát megfelelő súlyt kap a művelődés is — ígéri az iroda vezetője. Kucsera Benő hozzáteszi: — Az új rendszer a személyi vállalásokra épül. Ne jelentkezzen az egész brigád egy szemináriumra, csak az értékelés kedvéért! Mindenki az érdeklődésének megfelelő lehetőséget válassza! Iskolát, szakmai tanfolyamot, politikai akadémiát. A hangsúlyt az egyén fejlődésére helyezzük. Természetesen ezt nemcsak úgy lehet értelmezni, hogy minden dolgozó elkezdi a nyolcadik általánosnál, és eljut az egyetemig. A látókör bővülését is fejlődésként értékeljük. Aki az egyik évben a földrajzi, a másikban a társadalmi, a következőben, mondjuk, az irodalmi tudnivalókkal ismerkedik, az eleget tesz a követelményeknek is. A vezetők szerepe — Ha már szóba került, álljunk meg egy pillanatra a követelményeknél! Az értékelési rendszer is gyakran adott vitára okot az elmúlt években. — Az új munkaverseny-szabályzat csökkenti a viták lehetőségét is — jelenti ki Scsurecz Bálint. — Ezentúl a brigádok munkáját helyben, az üzemek, gyáregységek értékelik, ők folyamatosan figyelemmel tudják kísérni egy-egy közösség munkáját, jogosabban dönthetik el, hogy megérdem- lik-e az újabb fokozatot. De a központi elvekből is szeretnénk kiszorítani a formális elemeket. Megtörtént például, hogy egy négytagú brigád bejegyezte a naplóba: a könyvtárból egy év alatt 130 könyvet kölcsönöztünk ki. Az ilyen kétes „rekord” teljesítményeket a jövőben nem fogják érdemként bejegyezni, mert a könyvek közös megbeszélése, elemzése lesz a mérce. — A gazdasági vezetők sokoldalúan segíthetik a területükön dolgozók művelődését, de — gyakran a termelési gondok szorításában — gátolhatják is azt. Foglalkozik-e a vezetők ilyen szerepével az új munka- verseny-szabály zat ? — Eddig a legtöbb gazdasági vezető valamelyik brigádnak a tagja is volt. A decentralizált értékelési rendszer bevezetése után ezt természetesen nem lehetett fenntartani. A megváltozott helyzetben a gazdasági vezető szerepe nem az, hogy egyszerű brigádtagként egy kis közösségben tevékenykedjen. Irányítsa saját vezetői szintjén a mozgalmat, adjon tanácsokat, segítse a vállalások teljesítését! Mindez a vezetők munkaköri kötelezettségévé vált. Most vizsgáljuk, milyen módon lehetne anyagilag is ösztönözni ezt a feladatot. Az első lépést már megtettük. Ha valamelyik gyáregység, főosztály elnyerj a kiváló minősítést, vezetőinek munkáját automatikusan kiváló dolgozó címmel jutalmazzuk. Az értékeléshez pedig felmérő ívet készítettünk. Ennek pontjai között nagy súllyal szerepelnek a tanulásra, művelődésre vonatkozó kérdések is, melyeket nem lehet figyelmen kívül hagyni. Mi adja az erőt? A napi munka után iskolapadba ülni, előadásra menni, ehhez bizony elszántság kell. Mi adja az ösztönző erőt? A hajtóműgyáregység Zója brigádja már elnyerte az ezüst fokozatot. Tizenegy tagja közül kilenc asszony. Bár legtöbbjüket gyerekek is várják odahaza, kivétel nélkül részt vesznek valamilyen tanfolyamon: — Nem is lehet ez másként — mondja vezetőjük, Nagy Pálné. — Ma már az asszonyok sem maradhatnak távol az élettől. Nekünk is lépést kell tartanunk a fejlődéssel. Én például tavaly végeztem el az esztergályos szakmásító tanfolyamot. Szakmunkás lettem. Az idén a nők politikai akadémiájára jelentkeztem, mert a szakszervezet nőfelelőse vagyok, és az előadásokon szerzett ismereteket biztosan hasznosítani tudom majd. A motorgyáregység szerszámköszörűs brigádjából a legtöbben a műszaki akadémia előadássorozatára jelentkeztek: — A mi üzemünkben is egyre több a korszerű gép — magyarázza Végh László brigádvezető. — Több mint 3800 szerszámot használunk és élezünk, ehhez is sok ismeret kell. Nagy segítséget jelent hát számunkra a színes diákkal szemléltetett, a legújabb gépeket bemutató sorozat. A fiatal Moss József Gagarin brigádja az idén nyerte el a szocialista címet. Átlagélet- koruk 30 év. — Nagy erőt ad a közösség — fogalmazza meg. — A brigád megalakulása óta tanultam ki én is a szakmát. Mások meg az általánost fejezik be. Egymás között beszélgetve döbbentünk rá, hogy ma már tanulás nélkül semmire nem jutunk. A Csepel Autógyár jelentős összegeket költ a tanulási, művelődési lehetőségek megteremtésére. Az ezzel járó munkaidő-kedvezmények újabb áldozatot követelnek a vállalattól. E befektetés visszatérülését forintban aligha lehet mérni. De a fiatal brigádvezető, Moss József szavait, azt hiszem, jogosan könyvelhetik el a nyereség rovatban. Lakatos Tamás Képzőművészeti világhét A szentendrei országos A RAJZ szolgálat és önmaga élete is. Szolgálat akikor, ha művet indít, de sokszor saját medrében árad, nem tekint a partokra. Természetesen ezért a maga egyszerűségében éppen céljától függően összetett műfaj. Líra, napló, képi feljegyzés, adalék — személytől és állapottól eltérően. Sok esetben meg nem valósult remekművek nyitányának morzsája. Mindez indokolttá teszi, hogy Szentendrén, a képzőművészeti világhét megnyitását a rajzki- állítás jelenti. Számunkra mérleg ez és tájékozódás. Felmérhetjük erőinket, hiányainkat. Addig is, míg Szentendre a magyar rajz ügyének állandó gazdája lehet megyei, országos, nemzetközi biennálék rendezésével — most kát dolognak örülhetünk. Annak, hogy a művek minőségét, irányát alapozó rajznak megkerestük és megtaláltuk a becsületét, önálló tárlattal, s éppen Szentendrén, mely festészetünk egyik fellegvára. Megtaláltuk, ha nem is itt először. Nem okoz különösebb problémát, hogy ezt az anyagot a Miskolci Galériában 1976 tavaszán már egyszer bemutatták. Sebaj, hiszen közelebbről és újra megismerkedhetünk a jelenlegi magyar rajz erőnlétével, s ha nem is látjuk a teljes horizontot, éppen a teljesség hiánya miatt. Bátrak és józanok e rajzok. Érvényesül az a jelleg, hogy értelemszerűen ebben a műfajban nagyobb a kísérletezés szabadsága — de ez nem ment fel egyetlen alkotót sem az összpontosítás alkalmazásától. Nyilvánvaló, hogy a vonaljáték eleve nagyobb mértékű képzet- társítást engedélyez, az óvatosság itt bűn. Nem a komolyság és mértéktartás. AZ EGYENLEG biztató, talán most lépett először lényegesen előre a magyar rajz- művészet Kondor Béla lezárt életműve után. Csohány Kálmán művészete régóta az egyik irány, az egyik lehetőség. Nagyon gazdag eszmében, emberi mélységben az ő tényleges és látszólagos egyszerűsége, mely most öregaszCzinke Ferenc: Chile Bognár Árpád: Két kis rókjt • A,: .v «V wr VT) 'A V— TV-FIGYELŐ Mindenáron? Pár napja a rádióban méltatlankodott egy pszichológus, hogy mind több az olyan szülő, aki már az általános iskola első osztályától az orvosegyetem felvételi vizsgájára készíti elő a csemetéjét. Vagyis a kelleténél többet tanultatja, túlgyötri — könyvet, füzetet rak elébe játék helyett. Sajnos, ez a szülői menedzselés mind általánosabb jelenség, és a sok biztatástól nemcsak a taníttatok, de maguk a tanulók is valamiféle ismeret- és diplomaszerző fóbiába esnek. Egyebet sem akarnak, mint felsőfokú végzettséget szerezni — mindenáron. Jó érzékkel tapintott rá erre a társadalmi jelenségre a televízió forgatócsoportja, amikor a sikertelenül felvételizők nyomába eredt. Mikor van értelme az újra- meg újrajelen tkezésnek, és mikor válik mindez értelmetlen erőlködéssé — ezt vizsgálta Sárdi Anna szerkesztő^ Mátray Mihály operatőr és Újlaki Tóth János rendező. Dicséretükre legyen mondva: dokumentumfilmjük mentes maradt a didaktikus helyzetmagyarázatoktól : okosan, tapintatosan beszéltek a diploma utáni vágyról. Azt pedig, hogy megszólaltatták Kovács Zoltánnét, a Felsőoktatási Pedagógiai Kutató Központ tudományos munkatársát, különösen örömmel fogadta a néző, hiszen az ő hozzáértő magyarázatából derült ki igazán: mikor hajt valakit rossz beidegződés, és mikor őszinte tudásvágy. A filmben néhány fiatal is beszélt a maga próbálkozásairól: némelyikük Vallomását — Nagy Andrásnéét, Kovács Ilonáét, Hegedűs Tamásét — önmagában is élmény volt végighallgatni. láttuk «1 zenét? Befejeződött a televízió legújabb versenye, a Lássuk a zenét! A győztes és a helyezettek nevének ismertetésétől most hadd tekintsünk el — fogunk még róluk épp eleget hallani —; essék inkább néhány szó magáról a vetélkedő jellegéről. Bizonyára sokakkal ellentétben e figyelő írójának kevéssé tetszett ez a zenei verseny, mégpedig belterjessége, túlzottan szakmai jellege miatt. Míg a televízió karmester- versenye igazán képernyőre való volt — hiszen abban azt láttuk, hogy miképpen születik a muzsika —, e rendezői vetélkedő már e születés ilyen, olyan, amolyan képekben történő bemutatására toborozta a versenyzőket. Egy mindenképpen másodlagos feladatra, amelynek ügyes végrehajtása elsősorban a hasonló foglalkozású tévéseknek, rendezőknek okozhatott izgalmat, akik — mint az adások bennfentesei — jól tudják, hogy mikor milyen kameraállás, képkivágás a hatásos, a célszerű. Az átlagos tévénéző mind-r ezt nem tudja. A képernyő művészete számára nem a keverőasztal fogantyúinál, kapcsológombjainál kezdődik, hanem ott, ahol e fogantyúk, kapcsológombok kezelése nyomán látvány születik. A kép ad élményt, nem az, ahogyan a képet csinálják. Konzervatív vélekedés ? Megeshet, bár a szép számú zsűri nem televíziós tagjainak igen eltérő pontozása azt látszik igazolni, hogy a zenei rendezés mégiscsak szűke bb köröket érintő szakmai ügy. Kevesen értenek hozzá igazán, kevesen is élvezik. A közönségnek a zene a fontos, amit végül is inkább hallgatni, mintsem nézni szokás ... Akácz László Emlékbizottság alakult Ady Endre születése 100. évfordulójának megünneplésére Jövőre november 22-én ünnepeljük Ady Endrének, a modern magyar költészet kiemelkedő alakjának, a következetes forradalmár költő születésének századik évfordulóját. A centenárium méltó megünneplésének előkészítésére Ady-emlékbizottság alakult. A bizottság elnöke Apró Antal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke, titkára dr. Molnár Ferenc kulturális államtitkár. Az Ady-emlékbizottság hétfőn a Parlament Gobelin-termében Apró Antal elnökletével megtartotta alakuló ülését. Az előterjesztéseket követő vita után a bizottság úgy határozott, hogy részletes programot dolgoz ki. A bizottság a centenárium széles körű megünneplésére mozgósító felhívását a közeljövőben közzéteszi. Würtz Adám: Falu bolondja szony, lepke, virág belső körvonalait keresi. Egyszerre, együtt a formát és a lendületet, Szabados Árpád is nagyon meggyőző. Ahogy alig egy-két húzással közmondást értelmez, bölcsességtömörítést rajzi tömörítéssel: mintaszerű. Kutató alkat, — pályájának állomásai között vannak átmeneti zsákutcák is, amit most teremt, telitalálat. Érdemes figyelni Szemethy Imrére. Rajzi hieroglifája új nyelv vagy legalábbis nyelvjárás. R oza- nits Tibor megküzdött önismerettel rendelkezik, szabatos belső arányokkal építi fel az ő Mykénéjét, mely Mykéne. Tárgy és alany azonos mondatrész az ő rajzi nyelvtanában. Példásan az. / Magas az átlagszínvonal, s ez mindenkit erőkifejtésre ösztönöz. Reich Károly bravúros technikája most több emberi mélységet tartalmaz, ez vonatkozik Würtz Ádám lapjaira is. ök nem technikában, hanem szemléletben léptek előre. Bálványos Huba továbbra is a munkások atmoszféráját kutatja az öltözőben is — egyre harmonikusabb hangvétellel. Banga Ferenc is önmaga eszközeit finomítja egy adott, szerzett élményvilágon belül. Egyre magabiztosabbban közeledik a rajz méretlen útvonalán nem általános közmegegyezéses jelekkel, hanem öntörvényekkel. Fűszeresen kedvesek, meghittek Bognár Árpád állatmegfigyelései, s Lóránt János ezúttal is meglepetést okoz, most Madárijesztő-jének ellenőrzött ziláltságával. Czinke Ferenc Chiíe-sorozata igényesen sűríti rajzba népünk hatékony együttérzését, és hasonlóan mély Pethő János, Lukovszky László, Máger Ágnes több alkotása. A formai megközelítés szinte mindenkinél egyéni. Mazsaroff Miklós széles ecsetrajzokkal örökíti meg olasz táját, Mezei István finom tolira jzzal ered Ratkó József versének nyomába, és utoléri tömör, mély, drámai szűkszavúsággal. Sokan megépítették erős várukat sajátos vággyal, eszmével, formával: egymás mellett sorakozik a Feledy-, Gacs-, Lenkey-, Kcss-modell, — s egészen más Konstantin László rajzötlete, mint Barczi Pálé. így jó. Gyarapodunk változatokban. Az 1976-os magyar rajz fúrótornyot, szaímásszekeret, tektonikus erőket, társadalmi és természeti formákat figyel: fák növényizmát, szüretet, pásztort, Sajó-partot örökít meg az élet, életünk sok tételre osztott, de az emberség derűjében összetartozó teljességét. A formai sokrétűség szabadságában, harmóniában megnövekedett távlatainkat rögzíti. Kérkedés nélkül, de határozottan. KÉPZŐ MŰVÉSZETÜNK szellemi erőnléte magabiztos, önálló és nyitásokkal telített, ezt érzékeljük még akkor is, ha ez az országos rajzkiállítás, mely a képzőművészeti világhét ünnepi eseményeit vezeti be, csupán idézet grafikusaink, festőink törekvéseiből. Nem akármilyen, s a méreteket a táji. és stiiáris egyetemesség jegyében fokozni lehet. Fokozni úgy, hogy a remélhetően Szentendrén nyíló rajzi biennálék összegezzék hazánk vizuális kultúrájának minden új, lényeges eredményét. Még szigorúbb, tágabb, pontosabb válogatással. Ez a társadalmi gondoskodás és figyelem nemcsak megyénk művelődéspolitikájának lesz újabb munkája, hivatása, értéke, hanem képzőművészetünk holnapját is alapozza az önismeret, s mérték megidézésével. A rajzi találkozás országos léptéke tisztít, útmutatást ad, ösztönöz, sallangoktól szabadít meg, kincseket tár fel — nélkülözhetetlen állandó műhellyé növekedhet. Végső soron szobraink, festményeink minőségének jövőjét határozza meg. Befejezésül csak annyit, hogy a katalógus B. Supka Magdolna által fogalmazott szövege telített poézissel, szaktudással, mértéktartással, jó szándékkal. Losonci Miklós i I