Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-19 / 222. szám
1976 SZEPTEMBER 19., VASÁRNAP XMidtm A bejáró dolgozók érdekében A fővárosi Patoky István Művelődési Központ és a nagykátai Járás megállapodása Száznyolcvanezerre tehető azoknak a dolgozóknak a száma, aki Pest megye községeiből naponta a fővárosba járnak dolgozni, s e dolgozók tekintélyes része a nagykátai járás területéről érkezik Budapestre. A főváros egyik nagy ipari kerülete, Kőbánya gyáraiban sok olyan munkást foglalkoztatnak, akiknek állandó lakhelye a nagykátai járásban van. , A bejáró dolgozók művelődési lehetőségeinek kiszélesítése, színvonalasabbá tétele a Lapvető fontosságú, mint ahogyan ezt az MSZMP közművelődési határozata is hangsúlyozza. Erről a problémakörről tanácskoztak tegnap a nagykátai járás népművelői, Pest megye közművelődési szakemberei, s a kőbányai Pa- taky István Művelődési Központ vezetői. A tavaly elkészült korszerű művelődési intézmény megtekintése után a résztvevők megvitatták, milyen területeken kell és lehet segíteni a bejáró dolgozók művelődését, majd együttműködési megállapodást írtak alá. A nagykátai járás és a kőbányai művelődési központ közötti együttműködés első rendezvényeként szombaton közös sportversenyeket, ifjúsági klubvetélkedűt rendeztek, este pedig a Tápiómente Együttes mutatkozott be a Pa- taky István Művelődési Központban. Az újbort palackozva exportálják Holnap kezdik a szüretet a Felsőbabád/' Állami Gazdaságban Holnap kezdődik a szüret a Felsőbabád! Állami Gazdaság 556 hektáros szőlőjében. Szeptember közepéig minden előkészület megtörtént a szőlő szedésére és feldolgozására. 1968-ban épült a 40 ezer mázsa termés feldolgozására alkalmas üzemük, mely az eltelt 8 év alatt kissé elhasználódott, korszerűtlenné vált. Az idén felújítják a gépeket. Szeptember 16-án kapták meg a teljes üzemeléshez szükséges két ko- esányfelhordó csigát, s ennek beépítésével startra készen áll a feldolgozó, mely naponta 2—2,5 ezer mázsás teljesítményre képes. Hegyen, völgyön ritka növények, kétéltűek A Pilisi Parkerdőgazdaság védelmüket kéri Gyönyörű a Pilis hegység, mindenki tudja, aki már járt benne és szemlélte a sok helyen feltűnő különös sziklaképződményeit, változatos fafajtákból álló szép erdeit, sok- fóie egyéb növényzete között a ritka, sót egyedül itt termőket. S akadnak ezekben a hegyekben nálunk másfelé nemigen található kisebb emlősök, hüllők, sőt rovarok is. De hát ez, ismételjük, szinte köztudomású. Annál kevesebben tudják, hogy ez a táj mindezek ellenére nem áll természetvédelem alatt. A Természetvédelmi Hivatal figyelmét persze nem kerülte el a Pilis sem, tervében szerepel, hogy területét 1980-ban tájvédelmi körzetté nyilvánítja. Az előkészítő eljárás ugyanis nem bonyolítható le gyorsan, meg aztán az országban másfelé is vannak védelemre méltó és szoruló természeti értékek, egyszerre- valamennyivel nem foglalkozhatnak a szakemberek. Tízezer hektáron A Pest megyei Természetvédelmi Bizottság azonban sokallja az öt esztendőt és szorgalmazására a megyei tanács már átírt a hivatalhoz kérve, még az idén vagy jövőre hozzon intézkedést. A kies táj nagy részének gazdája, a Pilisi Parkerdőgazdaság, pedig csak néhány napja fordult a megyei tanácshoz azzal, hogy a Pilis több pontját, még mielőtt az egész terület tájvédelmi körzet lenne, vegye a megye máris természetvédelem alá, és ezzel az intézkedéssel segítse elő a tájvédelmi körzet későbbi kialakítását. A védelem alá helyezéssel megelőznék a további állapot- romlást és megakadályoznák azt is, hogy az értékek lelőhelyei közül némelyiket olyan célra használják, ami a megóvást igénylő természeti tárgyak pusztulását idézhetné elő. A parkerdőgazdaság részletesen felsorolja, a . ritka növények és növénytársulások, a változatos domborzati meg éghajlati viszonyok megőrzése szempontjából mely területek sürgős védelem alá helyezését tartja szükségesnek. Nem egymással összefüggő területekről van szó, több azonban szomszédos és azokat védelmük megkönnyítésére hét területben csoportosítja. A területcsoportok közül három teljes egészében Pest megyében terül el, kettő átnyúlik a szomszédos Komárom megyébe, kettő pedig ott fekszik. A Pest megyéhez tartozó védelemre javasolt területek körülbelül tízezer hektárt tesznek ki. t Fák, füvek, páfrányok Szentendre határában több területről van szó. Például a Hosszúrétről, amely az egész országban egyedüli termőhelye néhány növénynek. Vagy a Mélymocsár, amit égerláper- deje és több ritka páfrányfaj érdemesít védettségre. Ugyanitt található egyedül az egész parkerdőgazdaság területén a másutt is ritka tőzegmoha. A Macskalyuk védettségét sztyepperétes ookoreráeje indokolja, de talaja, erózió veszélye is. Pomázon a Kis és Nagy Csikóvár, ahol egyedül nő velővirág, egyéb ritka növényei miatt is védelmezendő. Leányfalun a Vöröskő, amelyhez munkásmozgalmi emlékek fűződnek, szintén szerepel a listán hársfaerdeje miatt és mert a homoki cickafark a tengerszint felett legmagasabban itt fordul elő. Visegrádon, egyéb pontok mellett a Keserű és a Keserűhegy ősidőket idéző, még háborítatVietnamba indul... Évente félszáz, a baromfifeldolgozó iparban használatos toliszeparátort készítenek Erden, a MEZŐGÉP Vállalat helybeli gyáregységében. A feldolgozás során ezekkel víztelenítik a tollat, és kezdik meg a szárítást is. Felvételünkön Pintér Ferenc, a gyáregység szerelő lakatosa az utolsó simításokat végzi az egyik toliszeparátoron. Kilenc másik társával együtt a gép szeptember 25-én indul útba a Vietnami Demokratikus Köztársaságba. Bozsán Péter felvétele lan gazdag növénytársulásait kell tovább fenntartani, de óvni kell az öreg bükkösök madarait, a Kárpátok és a Földközi-tenger mellékének itt fellelhető állatfaj-elemeit, s a völgyek gazdag, változatos rovarvilágát. Pilisborosjenőn védelemre szorul a különlegesen meleg klímájú Nagy és Kis Kevély délies jellegű növényzete, állatvilága. Tahitótfaluról és öregbükktető lejtésviszonyai okozta változatos íaosz- szetétele, ritka sziklai növényei és értékes madárállománya miatt szerepel a parkerdőgazdaság hosszú listáján. Tavak élővilága% Nem hiányoznak azonban róla a terület kisebb-nagyobb tavai sem. Például a szentendrei Kőhegy tetején levő, Leányfalun a Rekettyés meg a Csíkos tó, valamint a Nyereghegy oldalán és a pomázi Csikóváralján elterülő tavak. A vidék többi tavával együtt nem egy ritka vízinövény, mo- szat termőhelyet és ritka kétéltűek élnek, szaporodnak bennük meg környékükön. A Pest megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezési osztálya a parkerdőgazdaság átirata alapján a megyei természetvédelmi felügyelő útján egyeztető véleménycserére hívta meg a Komárom megyei tanács illetékeseit. A megbe szélésre még ebben a hónapban sor kerül Visegrádon. Sz. E. Fogarassy László igazgatóhelyettestől meguud-tam azt is, hogy az idén lejezták be aze a á éves programot, meryne.c kereteben az egész szőlő tér ü- ietüaet áuuaratottáií, gépi szűre te lesre atnaumas, magas művelésre. Sajnos a termo aiapok mag nem aiakuihattaK ki, így a májusi fagy a szoKásosnal is nagyooo karc tett a fiatat vesz- szosoen. Összesen 40 ezer mázsa szó.őt várinak az 556 hektárról, melyből 30 ezer hektó- liter bort er jesztenek. Az egész területen fehér borszőlő terem, így a csemegeszóio vacogaiasa- ra, csomagolására nincs gondjuk. Ötéves fejlesztési tervet dolgoztak ki, melyben szerepel a gépi betakarítási eszközök beszerzése, munkába állítása, 30 hektár új ültetvény telepítése és egy modern borpalackozó üzemoe állítása a feldolgozó üzem mellett. Ezek megvalósítása után termelési rendszert alakítanak ki a környező állami gazdaságok és tsz-ek részvételével, s a borkombinátban a saját termésükön kívül e gazdaságokét is feldolgozzák. Az ötéves programon belül szerződést kötöttek a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézettel folyamatos szaktanácsadásra. Állandóan vizsgálják a földek tápanyagtartalmát, és a hiányzó mikró- és magroelemaket folyamatosan pótolják. Igaz, hogy elkészült a rekonstrukció, de az idén még kézi szüret lesz a gazdaságban, melynél 220 sajat dolgozójuk, valamint több iskola diákjai segédkeznek. Az állandó és időszaki munkások szállítására már készen áll négy au- töbúsz. Áxefvek szerint szeptember 20-án kezdik meg a szőlő szedését és a fajták érési sorrendjében haladva október 30-án fejezik be. Kik lesznek az időszaki munkások? Az ácsai, dabasi és dunaharaszti gimnázium diákjai 10—10 napig dolgoznak náluk. Két hetet vállaltak a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem és a Gödöllői Agrártudományi Egyetem hallgatói. Egy időben két iskola tanulói dolgoznak majd a szőlőben, , s valószínű, hogy a fentieken kívül egy hétre csatlakoznak az ócsai általános iskola felső- tagozatos tanulói is. Még az idén elkészül a korszerű palackozóüzem, így a boraik nagy részét már palackozva hozhatják forgalomba. Az előző évekhez hasonlóan elsősorban külföldre szállítanak. Legfontosabb kereskedelmi partnerük a Szovjetunió, de jelentős mennyiséget adtak el Lengyelországnak, Ausztriá- ! nak és az NSZK-nak is. A i palackozott exportpiac az idén elsősorban a Szovjetunióban bővül. T. Ágoston László Magad uram., Budakalászon a* állomás melletti hírlappavilon ugyan zárva van, de az újságokat mégis megveheti a munkából haza induló. Az újságokat az épület oldalára akasztották ki, a pénzt pedig egy perselybe kell bedobni. Nagy Iván felvétele Árubőség a piacokon ÉPÜL A DUNAKANYAR TSZ ÁRUDÁJA A hűvös, esős idő ellenére nagy volt a forgalom szombat reggel a fővárosi piacokon. A bőséges árukínálat hatására végre jelentősen csökkentek az árak, s most már nem egy zöldség- és gyümölcsféle kapható a tavalyinál olcsóbban. A budapesti piacokon tegnap I nem volt hiánycikk, a nyár végi, ősz eleji termések teljes skáláját kínálták a Zöldért és a termelőszövetkezetek standjai. Az őstermelők ez idő tájt ritkaságszámba menő árut is hoztak. A piros, hónapos retektől, az esőmosta, hamvas, kék szilváig, a málnától a fejes salátáig mindenféle termék kapható. A Tolbuchin körúti fedett sarnokban esernyőjüket lógatva nézelődtek, vásároltak az asszonyok. A legnagyobb sor a Tótkomlósi Tsz standja előtt várakozott, ahol baromfi nye- sedéket (aprólékot és rosszul lemetszett combot, csirkemellet vegyesen) árultak. A Lehel piacon viszont a TÁSZI és a Lőrinci Szabadság Tsz közös terményárusító helyénél volt sokadalom, ugyanis az egész piacon egyedül itt árusítanak galamboknak, nyálaknak, csirkéknek való szemesterményt. Az áruda kínálata nem túl, jó, kevés a termény, főként köles, ocsú, és napraforgó kapható. A közelben komoly építkezés folyik: a Dunakanyar Tsz épít, új, korszerű, tetszetős árudát, ahol füstölt húst, vágott baromfit, s zöldséget-gyümölcsöt árusítanak már a hónap végétől. Addig helyiséghiány miatt pultokról árulnak. Természete, sen mindkét piacon bőséges volt a kínálat, zöldségféléből csakúgy, mint a Kórház utcain, ahol elsősorban őstermelőkkel beszélgettünk. A piac legszebb karfiolját a megye távoli részéről Hajdú Sándor hozta. Még tegnap elindult Nagykőrösről, itt éjszakázott, s most nem is kell kínálnia szép, sárgaszínű zöldbabját, hófehér hatalmas karfiolját és zöldborsó, ját, szilváját. Ä vevők szívesen vásárolnak tőle és a babról megállapítják, hogy eddig negyvenért, harmincötért adták kilóját. A karfiol ára kétszerese, mint a Zöldértnél, de más maszek harmadakkorákért ugyanennyit kér. Horváth György, Szentendréről málnát, barackot és szőlőt hozott. Már kifutóban az őszibarack, de még bőségesen van belőle, dinnyét, viszont egyetlen maszek árait, kilóját 6,80-ért. Cz. V. — Csökkenő veszély. A Pest megyei Villanyszerei < Vállalat építő-szerelő részlegénél a nehéz fizikai mun ka és a balesetveszély csökkentése érdekében a tervidőszakban körülbelül 20< ezer forintért vásárolnak kompresszor-préslégszer- s’ámokat, csőhajlító, talajfúró, útátfúró és földmunka gépeket. A tanácselnök — nyugdíjban Két évtizede gyakran fordulok meg a tápiószentmártoni tanácsházón, itt ismerkedtem meg tizenkét esztendeje Faludi Imrével, az akkori új tanácselnökkel. Az eltelt évek alatt valahányszor ott jártam, felkerestem. Most pedig üres az elnök szobája, csupasz az íróasztala lapja. — Szeptember elsején adta át a hivatalt, nyugdíjba vonult — adja meg a magyarázatot Dudok Illés vb-títkár. Nehéz megpróbáltatások Hiszen, igaz, a nyár elején mondta, hogy belefáradt a felelősségteljes munkába, a lába is egyre kínzóbban fáj, most jött meg Hajdúszoboszlóról, de ezúttal a fürdő nem sokat használt. Arra gondol tehát, hogy mielőbb még eléri a korhatárt, nyugalomba vonul. Amit nem volt könnyű elhinni az erről az örökké tevékeny, községe fejlesztése érdekében mindig új ötleteket kigondoló, most még csak 56 éves emberről. Bár kétségtelen, hogy a nehéz megpróbáltatásokat. átélt nemzedékhez tartozik. Borban, a bányában volt munkaszolgálatos. Azután Radnóti Miklóssal együtt részese a halálmenetnek. A költő nem bírta ki, ő túlélte, de a lábujja elfagyott. Azóta biceg. Fiatal korában a lakatos mesterséget tanulta ki. Szegény ember gyereke volt, magasabb iskolába nem járhatott. Még is sokat tanult: ifjúmunkásként bekapcsolódott a munkásmozgalomba és már 1936-ban, 16 esztendős korában tagja lett a kommunista pártnak, Á felszabadulás után nyomban élt a’ továbbtanulásra megnyílt alkalommal, kitűnő eredménnyel végezte el Zsámbékon, a mezőgazdasági akadémiát. Röviddel ezután már tanársegéd Gödöllőn, az Agráregyetem üzemszervezési tanszékén. Nemcsak szeret, tud is tanítani. Éveken át vezető tanára volt a nagykátai pártbizottságon szervezett marxista— leninista esti középiskolának. Mindig ott ált helyt, ahová a párt állította, vállalt és szívvel-lálekkel elvégzett minden feladatot. Volt Duna- szentgyörgyön az állami gazdaság igazgatója, majd ugyanott tsz-elnök. Aztán a nagykátai járásban dolgozott és 1964- ben választották meg Tápiószentniár- tonban tanácselnökké. Az máradt akkor is, amikor a község nagyközség lett. Fiataloknak, öregeknek Arról beszélünk moát a vb-titkárral, hogy mi minden történt Szentmárton- ban az utolsó tizenkét év alatt, és hogy abban, milyen sok része volt Faludi Imrének, a tanácselnöknek. Hosszú lenne a lista mindent felsorolni, de meg kell említenünk mégis az óvodát. Három éve épült, bele került volna legalább hárommillióba, ha Faludi Imre nem viszi keresztül, hogy a hernádi Március 15. Tsz könnyűszerkezetes módszere szerint épüljön. Így a nagyközség saját erejéből megépíthette és csak 1 millió 200 ezer forintot kellett ráfordítani. Ennél is szebb eredmény, hogy idén, noha sok volt a jelentkező, helyhiány miatt egyetlen apróságot sem kellett elutasítani. Az, hogy a községében még 1971-ben nyílott meg a járásban az első öregek napközi otthona, Faludi Imre kezdeményezésének köszönhető. A művelődés tágas, helyi otthona sok helyiségbű áll, nagyrészük persze nappal kihasználatlan. Azokból kell otthont kihasítan az öregeknek! Természetesen sok mindenre volt még szükség hozzá, azt is előteremtette, nagyszabású társadalmi összefogást szervezett, mert lehetőleg nem kért soha külső támogatást. Ama csak lehetett, mindig a községi tanács erőforrásaiból és a község lakosságának társadalmi munkájával igyekezett megvalósítani. Elismerés és kötelesség Érdemeiért számtalan elismerésber részesült. Jogosan tűzheti mellére, a Szocialista Hazáért Érdemrendet, a Munkás-Paraszt . Hatalomért Érdemérmet, a Munka Érdemrendet. Munkája elismerése az is, hogy többször egymás után beválasztották a járási, tavaly pedig a megyei pártbizottságba is. Mialatt róla beszélgetünk, a vb-titkár szobájának nyitva az ajtaja. — Csaknem mindennap benéz, né*’ hány percre, a tanácsházára. Ma reggel is itt járt — mondja a vb-titkár. — Nehéz lenne elképzelni, hogy ezentúl tétlenül élne és ne törődne többé a község ügyeivel. A nyitott ajtóból most hirtelen meg-i szólal a hangja: — Ki mondja, hogy ezentúl tétlenkedni akarok és többé nem törődöm a községgel? A kötelesség szólít, hiszel! tanácstag vagyok... Szokoly Endre i \
