Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-19 / 222. szám

%KiAav

1916 SZEPTEMBER 19., VASÄRNAP

A jó állampolgári közérzet alapja az MSZMP következetes politikája

munka az elmúlt évek során imponáló fejlődést ért el,- jelentős népgazdasági értéket hozott létre. Amíg 1971-ben a társadalmi munka összértéke 834,6 millió forint volt, 1975- ben elérte a 2 milliárd forintot. — Űj, de nagyon fontos feladatként jelentkezik a mozgalomban a környezetvédelem társadalmi támogatása. A Hazafias Népfront különböző környezetvédelmi akciói során messzemenően támogatta az állami és tanácsi környezetvédelmi intézkedéseket. Jelentős környezetvédelmi aktivista hálózatot hoztunk létre és a teleoülésfejlesztési ■ társadalmi munka nagv része is környezetvédelmi jellegűvé vált.

t— Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a hátrányos helyzetben levő társadalmi rétegek és csoportok ügyét sem. A népfrontmozgalom akcióival továbbra is támogatja az ezzel kapcsolatos tanácsi erőfeszítéseket. A hátrányos helyzetben élő emberek száma társadalmunkban még meglehetősen magas. Mintegy 800 000 ember él pl. tanyákon, pusztai településeken, messze a falu vagy város nyújtotta lehetőségektől. A mozgalom sokat tett és tesz a tanyán, az apró falvakban, a pusztákon élők társadalmi helyzetének javításáért. A hátrányos helyzetben élők társaGservenka Ferencné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Pest megyei Pártbizottság első titkára (középen) a meghívottak soraiban.

cial-'sta rendszer elfogadásával, erősítésével, építésével válhatunk igazi hazafiakká, mondhatjuk el, hogy jól szeretjük a hazát.

— A hazája iránti kötelesség teljesítése nélkül senki sem vallhatja magát internacionalistának. A hazafiasság a szülőföld okos szeretetével, a lokálpatriotizmussal kezdődik, de ez a szeretet sosem sekély es edh et pr ovi nci ali zmuss á. A hazafiság a nemzetköziséggel egybeforrva válik szocialista hazafisággá. Az internacionalizmus tetteket igényel, elkötelezettséget a Szovjetunió, a szocialista közösség, a nemzetközi haladás ügye iránt, együttműködést minden erre kész néppel, törekvést a népek közötti közeledésre, elhatározottságot arra, hogy segítsük a bajbajutottakat.

dalmi rétegének jelentős része az ország cigány lakossága. Életükben fejlődést tapasztaltunk, de a javulás mértékével még nem lehetünk elégedettek. Változatlanul hangoztatjuk, hogy társadalmi beilleszkedésült, felemelkedésük és jólétük alapja továbbra is a rendszeres munka, a tanulás, az egészségtelen, telepek felszámolása.

Művelődéspolitikánk célja: a szocialista életmód általánossá tétele

Beszéde végén Sarlós István 'a HNF Országos Tanácsa nevében köszönetét mondott a pártszervezeteknek, azoknak a társadalmi szerveknek és intézményeknek, különösen a tanácsoknak, amelyekkel

együttműködve érhette el a népfront a kongresszus elé tárt eredményeket. Azt kérte, hogy a kongresszus az Országos Tanács, a megyei, városi, falusi bizottságaink érdeklődésének középpontjába az előterjesztett állásfoglalás

szellemében a következő kérdéseket állítsa:

O

A folyamatban levő ötödik ötéves terv végrehajtása, célkitűzéseinek teljesítése népgazdasági és éppen ezért egyéni érdek. A teljesítés során felmerülő problémákat figyelemmel kell kísérni. A célkitűzések megvalósítására mozgósítsuk a rendelkezésre álló erőket, a felmerülő észrevételeket részben továbbítsuk az illetékesekhez, részben pedig, ahol arra mód van, javaslatot dolgozzunk.ki a nehézségek kiküszöbölésének módjára.

©

Olyan közhangulatot alakítsunk ki, amely kötelességnek tekinti a jól végzett

rékoskodás: ha jó minőségű termékeket áUítiurik elő.

— Az elmúlt két évtizedben fokozatosan nőtt az a társadalmi igény, hogy a Hazafias Népfront foglalkozzék gazdaságpolitikai kérdésekkel. A termelőszövetkezeti szervezés korszakától a mai napig, sok elvi téma kidolgozásában és gyakorlati megoldásában vettünk részt: a IV. és az V. kongresszus e vonatkozásban sok tennivalót adott bizottságainknak.

— Arra törekszünk, hogy állampolgáraink megértsék: a jólét forrása a tervszerű, fegyelmezett munka — ebből mindenkinek ki kell vennie a maga részét. De azt is valljuk, hogy elosztani csak azt lehet, amit megtermeltünk. Ehhez azt is hozzáteszük, hogy az elosztásra kerülő, tehát megtermelt javak mennyisége nemcsak a munkások és parasztok munkájától függ, hanem a termeléssel közvetlenül vagy közvetve összefüggő valamennyi más területen dolgozók munkájától is.

— Ötödik ötéves tervünkben jelentős szerepet játszik a településpolitika, a területfejlesztés. A népgazdaság jelentős anyagi erőkikel és szellemi kapacitással is segíti az ország településeinek színvonalas fejlődését. Mindezek ellenére a területfejlesztés állami és tanácsi eszközeit a lakosság önként vállalt társadalmi munkájával a jövőben is szükséges és célszerű kiegészíteni. A településfejlesztési társadalmi

Gazdaságpolitikai témákkal foglalkozott a továbbiakban a főtitkári referátum. Sarlós István egyebek között rámutatott:

— Csaknem háromnegyed éve munkálkodunk eredményesen és a terveknek megfelelő ütemben az ötödik ötéves terv végrehajtásán. Az eddigiek közül ez a terv az, amelynek előkészítésébe a leginkább bevonta a kormány az állampolgárokat és azok képviselőit. A tervteljesítés alapelve, hogy az eddiginél is szervezettebb, fegyelmezettebb és jobb minőségű terméket produkáló munkára van szükség. A termelés biztosításához nem áll majd rendelkezésre többletmunkaerő, tehát ismét a termelékenység fokozása lesz az egyik fő feladatunk. Arról is beszéltünk: továbbra is sok a tennivalónk, hogy a külkereskedelmi mérlegünk egyensúlyát helyreállítsuk.

— Gazdasági építőmunkánkban a hatékonyság, a gazdaságosság, a korszerűség határozzák meg: eleget tüdunk-e tenni nemzeti és nemzetközi kötelezettségeinknek. Ezért olyan, közszellemet igyekszünk teremteni, amely a korszerű, az igényekhez alkalmazkodó termelés kialakítását az egész társadalom ügyévé teszi. Az eredményes gazdasági munka természetes velejárója az észszerű, az okos takarékosság. Javaink gyarapodásával, a termelés növekedésével a takarékos gazdálkodás jelentősége növekszik. A legjobb takaA művelődéspolitikáról és ennek népfrontmozgalmi előmozdításáról szólt ezután a főtitkár:

— Egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy társadalmunk lehető legszélesebb köreit mozgósítsuk a párt és a kormányzat művelődéspolitikai programjának végrehajtására. Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a nevelés, az emberformálás a szocialista ember kialakítása társadalmi ügy legyen, tehát ne korlátozódjék csak az iskolára vagy csak a szülőkre, váljék általánossá-az a köz- gondolkodás, amelyben az önművelésre való törekvés — természetes szükséglet.

— Fokozatosan meg kell szüntetni az indokolatlan színvonalbeli különbségeket a városi és falusi, a belterületi és a külterületi iskolák között, hogy gyerekeink mindenütt és mindenkor egyenlő feltételek mellett indulhassanak el élet- útjukra. Valamennyi iskolatípus szocialista módon gondolkodó embereket formáljon, korszerű, biztonságos tudás- alapot nyújtson, segítse a képességek kibontakozását. Az iskolatípusokon belül megkülönböztetett figyelmet érdemel az iskolára előkészítő óvoda, az általános iskola és a szakmunkásképző intézet — mondotta, majd hangoztatta:

— Legyen egyre több embernek mindennapos társa a jó könyv, szokása az olvasás. Ebben a könyvkiadás és a könyvterjesztés, a közművelődési szakszervezeti könyvtárhálózat jó munkája mellett megvan a nem pótolható szerepe a családi könyvtárnak, a szülők, a művelődő közösségek, a barátok példájának. A művészetek legyenek elérhetőek és érthetőek minél több ember számára. A művészeti alkotások mondanivalója azokhoz szóljon, akik létünk feltételeit biztosítják. E cél elérése érdekében nagyon sokat segíthetnek / művelődési munkaközösségeink, amelyek létrehozását legutóbbi kongresz- szusunk határozta el. Művelődéspolitikai tevékenységünk nem öncélú, a szocialista életmód és életforma általánossá válását kívánjuk szolgálni vele és általa. A szocialista életmód feltétele, hogy az egyén — egyéniségét nemcsak megőrizve, hanem továbbfejlesztve — mindent megtegyen a szűkebb és tágabb közösségért. Tegye abban a biztos tudatban, hogy a mi társadalmi rendszerünkben a közösségek legfontosabb célja, hogy az egyén számára az igazi boldogságot, a megszolgált jólétet, az emberi élet teljességét biztosítsa. A szocialista életmód feltété1 e. hogy mindenki tisztességgel elvégezze a képzettségének és képességeinek

Felszólalások a vitában

Sarlós István beszámolója után a vitában felszólalt Juhász István tsz-elnöik (Sxa- boles-Szatmár megye) Szmal- nik Éva muinikásnő (Heves megye), Bostai Károlyné, a budapesti népfrontbizottság titkára.

Fazekas Károly (Hajdú-Bi- har megye) a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, a bizottság munkájáról beszámolva elmondotta, hogy a megválasztott 800 küldöttből 776-an vannak jelen. A küldöttek között munkások, mezőgazdasági, ipari, termelőszövetkezeti tagok, értelmiségiek, alkalmazottak éppúgy szerepelnék, mint egyházi személyek, művészek, kisiparosok, illetve kiskereskedőik, háziasszonyok és fegyveres testületéit képviselői. A küldöttek egyharmada nő.

A mandátumvizsgáló bizottság elnöke köszöntötte az öt legidősebb kongresszusi küldöttet: Bernáth Aurél, Kos- suth-díjas festőművészt, Dénes Deó nyugalmazott tanácselnököt, László Aladár nyugdíjast, a Lenin-rend tulajdonosát, Pátzay Pál Kos» dí;-~ -p’> rászműv.észt és Z. Nagy Ferencet, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság nyugalmazott elnökhelyettesét, a mozgalom veteránjait. Ugyanekkor a legfiatalabb küldötteknek eredményekben gazdag, a maguk örömét és a közösség javát szolgáló életet kívánt. Elmondotta, hogy a küldöttekben egyszerre összegeződik a nagy mozgalmi tapasztalat, valamint az újat látás-tevés lehetősége.

Mindent egybevetve — mondotta befejezésül — a mandá- tumryizsgáló bizottság úgy látja, hogy a kongresszus nemcsak szavazatképes, hanem személyi összetétele biztosíték a jó és eredményes munkára is. Ezt követően a küldöttek, egyhangúlag tudomásul vették a mandátumvizsgáló bizottság jelentését.

Ezután folytatódott a vita, Fölszólalt dr. Szántó Imre tanszékvezető egyetemi tanár (Csongrád megye), Serfőző De- zsöné, a KISOSZ megyei titkára (Vas rriegye), Szabó Kálmán tanszékvezető egyetemi tanár, az országos elnökség tagia, korreferátumában gazdaságunk erősítéséről szólt. Az

Megkezdődött a Hazafias Népfront VI. kongresszusa

(Folytatás az 1. oldalról.)

Ez lezárt egy korszakot Európa történetében, rendezte a háború következtében nyitva maradt kérdéseket és új távlatokat nyitott meg a kontinens életében.

— Hiba lenne azonban, ha megfeledkeznénk arról, hogy a haladás ellenségei az enyhülés folyamatának fékezésére, sőt visszafordítására törekszenek, nincsenek gátlásaik,. amikor polgárháborús konfliktusokhoz vezető összeesküvéseket szítanak, mint Libanonban és szerepet vállalnak az olyan katonai államcsínyek megszervezésében — például Chile esetében —, amelyek reakciós, nép- ellenes erőket juttatnák hatalomra.

— A szocialista országok, köztük a Magyar Népköztársaság szándéka, hogy ebben a bonyolult nemzetközi helyzetben kezdeményező lépeseket tegyenek a konfliktusok feloldására és az együttműködés lehetőségeinek kimunkálására.

— Mi is részt vállalunk ebből a munkából. A Hazafias Népfront, valamint a keretein belül működő Országos Béketanács és a Magyar Szolidaritási Bizottság is arra törekszik, hogy hazánkban és a világban kiszélesítse a haladásért és a békéért küzdő emberek táborát, hogy ily módon erősítse a különböző társadalmi rendszerű országokban élő haladó gondolkodású emberek közötti kapcsolatokat.

közösségük nevében támogatják célkitűzéseinket.

Ezután beszélt Sarlós István a család szerepéről társadalmunkban, a fiatalok, a nők, az idős emberek, a sokgyermekesek, a bejáró munkások helyzetéről, életkörülményeinek javításáról, majd így folytatta:

— Szinte felmérhetetlenül sokat fejlődtünk a felszabadulás óta. Hazánkban ismeretlen a munkanélküliség fogalma — mindenkinek nyílik lehetősége arra, hogy kenyérkeresethez jusson. Ez az általános megállapítás azonban nem takarhatja el a gondjainkat.

— Miközben nap mint nap szó esik a munkaerőhiányról, kialakult nálunk egy új probléma, amit a kapun belüli munkanélküliség okoz. Sokszor hallunk arról, hogy egyes munkahelyeken a munkaidő kihasználtsága csak 75—80 százalékos. Arra kell törekedni, hogy a munkaidőt mindenki a dolgainak ellátására használja fel, s elsősorban a munkahelyi kollektívák legyenek minden ezt sértő magatartás legfőbb ellenzői.

— Az ország előtt álló feladatok megvalósításának támogatása nem jelentheti csupán azt, hogy országos vagy helyi tervek megvalósítására ösztönözzük a dolgozók minden rétegét. Természetesen ezt tekintjük az egyik kötelességünknek. Ennél többet teszünk, ugyanis az állampolgárokkal való beható eszmecseréinket aképpen is hasznosítjuk, hogy a tömegek bírálatát, észrevételeit, javaslatait felszínre hozzuk, s azokat képviseljük az állami és politikai szerveknél.

Belpolitikai helyzetünkről szólva megállapította a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, hogy a lakosság hangulata megalapozottan jó; az állampolgárok nyugodt légkörben élnek és dolgoznak. A jó állampolgári közérzet alapja: a Magyar Szocialista Munkáspárt következetes, elvhű politikája. Ez a politika a munkásosztály, az egész dolgozó nép érdekeit képviseli: a szocialista rendszer az egész nép jelenét és jövőjét szolgálja, ezért fejlesztése mindannyiunk feladata.

— A jó politikai közhangulatnak fontos eleme, hogy mindenkor nyíltan szóltunk a gondjainkról is. A kellő időben 1 elhangzott tájékoztatásokat megértéssel fogadták az emberek. A gondoknak nem örültek, méltányolták azonban, a párt és a kormány nélkülük nem dönt az országos jelentőségű kérdésekben.

— Társadalmi rendszerünk nélkülözhetetlen ismérve a szocialista demokrácia szélesítése az élet minden területén. Az állampolgárok mind nagyobb számban és mértékben vesznek részt közvetlenül is az országos, a munkahelyi és lakóterületi ügyek eldöntésében. A Hazafias Népfront fontos kötelezettsége, hogy fórumaival, programjaival, akcióival és minden megnyilvánulásával növelje hozzájárulását a szocialista demokrácia erősítéséhez. Segítse a társadalom demokratikus légkörének fejlődését, a dolgozók közéleti aktivitásának kibontakoztatását.

A továbbiakban hangsúlyozta:

— Társadalmunk szocialista fejlődésének forrása a munkáshatalom, a munkás— paraszt szövetség és az erősödő népi-nemzeti egység. A közelmúlt belpolitikai eseményei kézzelfogható bizonyítékát szolgáltatják annak, hogy népünk minden rétege egyetért a szocializmus építésének programjával és kész annak megvalósításáért dolgozni.

— Népünk politikailag egységes. Azzal is tisztában vagyunk, hogy nincs szó tökéletes egységről, mert vannak olyan állampolgáraink is, akiknek eltérő a véleménye a miénktől — de az ország valódi képét az az óriási többség határozza meg, amelyik a választásokon is igent mondott a programjainkra.

— Természetesen élnek és keletkeznek ellentmondások a politikailag egyetértő állampolgárok között is. Ez összefügg világnézetükkel, a termelésben, illetve a társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyükkel és olykor anyagi érdekeltségükkel. De ezek nem kibékíthetetlen ellentmondások, nem olyanok, amelyek lehetetlenné tennék az együttműködést. Bizonyíték erre az, hogy éppen a népfront keretein belül harmonikusan dolgoznak egymás mellett a kommunisták és a vallásos emberek.

— A hazánkban élő nemzetiségiek szabadon ápolják nemzeti hagyományaikat,

anyanyelvűket, szokásaikat. Kapcsolatuk a magyarsággal baráti és teljes egyenjogúságon alapul. Hazájuknak tekintik a Magyar' Népköztársaságot és odaadással, buzgalommal dolgoznak a szoc'aliz- mus építésén. Továbbra is

mindent elkövetünk azért, hogy jó érzéssel, büszkén vallhassák magukat szlovákoknak, délszlávoknak, németeknek, románoknak és hogy országunk egyenjogú állampolgáraként élhessenek, boldogulhassanak.

— Kedvezően alakult és alakul az egyházak szerepe a magyar társadalomban. Mind a két fél betartja az állam és az egyház között létrejött megállapodásokat és ennek eredményeként a vallásos emberek anélkül, hogy hitbeli meggyőződésüket sérelem érné, tevékenyen, gyakran kez- deményezően részt vesznek az országépítés munkájában. Ehhez bátorítást és segítséget kapnak az egyházak vezetőitől, akik hazafiként vallási

Szervezettebb, fegyelmezettebb munkára van szükség

Szavaznak a Pest megyei küldöttek. Az első sorban, jobbról balra: Bandur Aladár budaörsi iskolaigazgató, Jelencsik József gödöUői szakoktató, dr. Kiss Istvánná gödöUöi közgazdász. A második sorban: Kisfalusi Márta szentendrei keramikus és Bogács József valkói munkás. Bozsán Péter felvételei

megfelelő munkát. Művelődéspolitikai munkánk során arra törekszünk, hogy ezt mind többen megértsék, magukévá tegyék. Csak így, a közösség és önmagunk iránti kötelezettségeinknek megfelelve, a szoLegfontosabb feladatok a népfrontmunkában

munkát és elítél minden restséget és hanyagságot. Ez let gyen a jövőben is szilárduló népi nemzeti egység egyik sarkalatos kérdése.

©

A művelődéspolitikai irányelvek szellemében a közoktatás terén meglevő színvonalbeli különbségek megszüntetése céljából társadalmi munkákat szervezzünk új intézmények létesítésére, a meglevők felújítására. Külön programmá tegyük a szülői munkaközösségek felkészítését az iskolai munkák elvégzésére és támogassunk minden olyan akciót, amelyek lehetővé teszik, hogy a pedagógusok magas szinten oktassák gyermekeinket.

Mindenki kísérje figyeli* lemmel a nemzetközi helyzet alakulását, a népfront-' bizottságok tájékoztassák erről a lakosságot, s amikor indokolt, támogassák azokat a külföldi akciókat, amelyeknek célja egyes népek szabaddá és függetlenné tétele.

Befejezésül arra kérte a főtitkár a kongresszust, hogy az írásos anyagokat, köztük az állásfoglalás-tervezetet, valamint a szóbeli beszámolót vitassa meg, és hozzon megfelelő határozatokat.