Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-01 / 206. szám
1 1976. SZEPTEMBER 1., SZERDA %Mdas> Megyei fórum Érden Sokoldalú támogatás a háztáji állattartóknak A háztáji és kisegítő gazdaságok árutermelése elősegíti a lakosság ellátásának javítását, éppen ezért nagyon sok termelőszövetkezetben külön háztáji agronó- musok foglalkoznak a kistermelők gondjainak megoldásával és a gazdaságok kiemelt feladatuknak tekintik a háztáji állattartás fejlesztését. Az eddigi eredményeiről és a jövő feladatairól tartott tegnap tapasztalatcserével egybekötött fórumot a Hazafias Népfront Pest megyei Bizottságának gazdaság- és társadalompolitikai bizottsága az érdi Benta Völgye Tsz-ben. A mintegy száz résztvevő között megjelent Balogh László, az MSZMP Pest megyei Bizottságának titkára, Kovács Antalné, a HNF Pest megyei Bizottságának titkára. Fordulat a kisgazdaságokban Elsőként dr. Hadházy József, a Pest megyei Állattenyésztési Felügyelőség igazgatója ismertette a háztáji sertés- és szarvasmarha-tenyésztés eredményeit. Előadásában — többi között —hangsúlyozta: — A termelőszövetkezetek és állami gazdaságok vezetői fontos feladatuknak tekintik a megye lakosságának mind jobb tejellátását és a hozzájárulást a főváros ellátásához. Különösen élen jár ebben házigazdánk, az érdi Benta Völgye Tsz, mely a modern technikával felszerelt telepén jó eredménnyel tenyészti a finn- ayshire teheneket. Az első félévben elért tejtermelésükkel megyei szinten a második helyei érték el. Megyénkben jelenleg 56 szakosított termelőszövetkezeti és állami gazdasági tehenészeti telep, valamint 18 iparszérűen termelő sertéstelep működik. Ezek a gazdaságok szakmai tapasztalataikkal is segíteni tudják a háztáji termelőket a takarmány- és egyéb anyagi juttatások mellett. A kisgazdaságok jelentőségét értékelve megállapította, hogy a tehénállomány egynegyede, a kocáknak több mint fele, a törzsbaromfi-állo- mány 85 százaléka a kistermelők tulajdonában van. A nyu- lat szinte kizárólag a kistermelőktől vásárolják fel, évente mintegy 120 vagonnyit. Jó a szarvasmarha- és a sertésállomány minősége, melyről megfelelő apaállatok nevelésével gondoskodnak. A közelmúltban Tápiógyörgyén végzett felmérés szerint a mintegy 400 tehén fajlagos tejhozama több mint 3500 liter. Sajnos^ az utóbbi néhány évben csökkent a tenyésztői kedv, ami országos ellátási és export- nehézségeket okozott. Az idén megváltozott az állami támogatás rendszere, s ez az első félév tapasztalatai szerint az árutermelés növekedéséhez vezetett. . Kevésbé ismert ösztönzők Ismertette az újabb, nem eléggé közismert támogatási formákat is. A tehéntartó gazdák egy tehén esetében 1 év után 1500 forint, kettőért a második után 3 ezer, összesen 4500 forint állami támogatást kaphatnak, melyet a községi tanácsnál rendelkezésre álló nyomtatványon kell kérni. Sajnos, eddig a gazdák egy- ttzede se élt ezzel a lehetőséggel. Idéntől lehetőség van a tehenek számának gyarapítására is. A vemhes üsző le- ellése után 4 évre előre felveheti a gazda a 6 ezer forintot, ha szerződésben vállalja, hogy az állatot 4 évig tenyésztésben tartja. A második tehén után már 12 ezer forint a támogatás összege. A 6 ezer forintot eddig a 6,5 ezer tehéntartó gazda közül 85, a 12 ezret 17 kérte. Vemhesüsző- vásárlásra 8 ezer forint hitelt ad a felügyelőség 4 évi törlesztésre. Vemhesüsző-értéke- sítésre is kötnek szerződést. A 7 hónapos vemhes állatot 22— 24 ezer forintos védőáron veszik át. Ha vevő hiányában meghiúsul az átvétel, 8 ezer forint úgynevezett bánatpénzt fizetnek a vágó- és tenyészár közti különbség megtérítésére. Július 1-én befejeződött a tenyészállat-ellátás megszervezése. Megkezdődött a kocasüldők kihelyezése is. Eddig 2 ezer 200 került a háztáji udvarokba, melyet még ezer követ szeptemberben. A közelmúltban megjelent rendelkezés szerint az 1 forint kilónkénti felár megilleti azt a kistermelőt is, aki megfelelő minőségben legalább 20 hízott sertést ad át évenként. Akik 1977. január 1-től legalább 3 éves hizlalási szerződést kötnek, az első évben 50 fillér, a másodikban 1 forint, a harmadikban 1,50 forint felárat kapnak kilónként. Új adózási jogszabály készül Vágvölgyi József, a Pest megyei Tanács pénzügyi osztály- vezetője a kisegítő gazdaságokat érintő adózásról beszélt. Elmondta többi között, hogy új jogszabálytervezet készül a Pénzügyminisztériumban, melyet a lakosság körében is vitára bocsátanak. Megjelenése után 1977 elején a megyei tanács mezőgazdasági és pénzügyi osztálya közös kiadványban ismerteti majd a rendelkezést Ezt követően Dékány István, az érdi Benta Völgye Tsz elnöke ismertette a szövetkezet háztáji állattartással kapcsolatos tapasztalatait. Elmondta, hogy mintegy 50 ezer ember ellátásáról gondoskodnak a környéken, ezért a sertés- feldolgozójuk kapacitását 15 ezerre bővítették. Az üzem termelési értéke az idén eléri a 44 millió forintot. 101 anyakocát helyeztek ki az idén, s jövőre legalább ennyit adnak még a kistermelőknek. A vágóhíd kapacitásának kétharmadát a háztájiból átvett hízott disznókkal szeretnék lekötni. Jelenleg 28-féle húskészítmény kerül ki az üzemből. Mint mondta, minden eszközt megragadnak a becsületesen végzett munka elismerésére, propagálására. Aki a háztáji árutermelésre áldozza fel a szabad idejét, megérdemli a magasabb jövedelmet. A hozzászólók saját szövetkezetük támogatási formáit ismertették, s többen felvetették a takarmány- és tápellátás hiányosságait. A fórum után a közelmúltban kibővített tsz-húsfeldolgozó üzemet tekintették meg a vendégek. T. Ágoston László A bővítés nemcsak mennyiségi gyarapodás • Anyagi-műszaki alapok • Ami nem elég • Gyors alkalmazás Többet, s korszerűbben — gépesítettebben — termel a megye gazdasága, mint tíz vagy öt esztendeje. Bővülnek a szocializmus anyagi-műszaki alapjai; múlt- és jelenidőben egyaránt érvényes igazság, tényként szögezi le a párt XI. kongresszusának határozata. A teljes szövőgépállományon belül az automaták aránya 31 százalékra rúgott 1970-ben, ma eléri a 44-et Alkotóelem az anyagi-műszaki alapok gyarapodásában, ám nemcsak meny- nyiségi változás jelölője. Az automata csökkenti kezelője fizikai igénybevételét, nagyobb fonomságú fonalak előállítását teszi lehetővé, javítja az egyenletes és jó minőség technikai feltételeit. Szükségszerű út Hazánk kapitalista fejlődése, s azon belül még inkább az egyes területrészeké, egyenlőtlenül ment végbe. Súlyos aránytalanságok jöttek létre. Ez az örökség elkerülhetetlenné tette a szocializmus anyagiműszaki alapjainak kiépítését, a szocialista iparosítást. E folyamat sodró erejét érzékelteti, hogy száz aktív keresőből 1950-ben 35, 1975-ben 70 tevékenykedett az állami szektorban, vagy — másfajta példával élve — az, hogy ma egyetlen gyár, a váci, negyedév alatt annyi cementet termel, mint 1938-ban az ország összes ilyen üzeme. Szükségszerű út ez, rajta haladva lehet elérni — egyebek mellett — a mezőgazdaság gépesítését, a kitermelő iparágak, az építőipar, a szállítás korszerű eszközökkel történő ellátását, s mindezekkel az élet- színvonal folyamatos növelését. Mert az új technikák, technológiák meghonosításának végső célja ez utóbbi. Természetesen csak a szocializmusban. Ha teh£t jobban akarunk élni, bővíteni kell a szocializmus anyagi-műszaki AGROMASEXPÖ '76 Ezüstérem a szentendrei kocsigyárnak Automatikus baromfikeltető gép Szakembereket Is adnak a szovjet partnereknek a technológia bevezetéséhez, a paradicsom vetésétől a betakarításig mindenben segítenek. Ötven lóerőhöz Az Erdészeti Fa- és Vegyesipari Vállalat, a volt szentendrei kocsigyár is részt vesz az AGROMASEXPO-n. Nem is akármilyen eredménnyel, hiszen egyik terméke, a T6 típusú szerv estrágyaszóró pótkocsi ezüstérmet kapott. Ez a pótkocsi tulajdonképpen azért jelentős, mert a HÓDGÉP hasonló gyártmányával szemben a közepes, 50 lóerős teljesítményű vontató járművekhez készült. Hazánkban ma még az MTZ-k és Zetorok vannak túlsúlyban, hozzájuk kiválóan alkalmasak ezek a 6 tonnás pótkocsik. A folyamatos mozgású teherhordó szerkezethez 6—7 méter szélesen terítő szóróadapter tartozik, óránként 20 kilométeres sebességgel vontatható. A pótkocsin, oldalfaláig felhalmozva, 6 köbméter, prizmáz- va pedig 9 köbméter szervestrágya fér el. Gyártása azért is gazdaságos, mert a szintén bemutatott EB 7/70 típusú, takarmány és darabos áru szállítására használható pótkocsi alvázára épül, azonos anyag- féleségekből. A szervestrágyaszóró pótkocsiból jelenleg öt van, ezeket termelőszövetkezetek vizsgáztatják a gyakorlatban. Jövőre már kétszázat gyártanak belőle, az év utolsó negyedében jelennek meg a piacon. Az előzetes igények alapján már mindegyiknek van gazdája. Az ötödik ötéves tervidőszakban fokozatosan emelik a gyártás mennyiségét, s igyekeznek továbbfejleszteni a konstrukciót, alkalmassá tenni siló- és egyéb fonnyasztott zöldtakarmány betakarítására is. B. I. A magyar mezőgazdaság műszaki, technológiai fejlesztésében nagy feladatok várnak a KGM vállalataira is az ötödik ötéves terv folyamán. A szántóföldi termelés és a betakarítás gépesítésével párhuzamosan, az állattartó telepeken is törekedni kell a gépi technológiák, az automatizálás bevezetésére. Ugyanakkor hozzáfogtunk az élelmiszeripar rekonstrukciójához, amivel szintén számos gépesítési tennivaló jár együtt. A MEZÖGÉPTRÖSZT a feldolgozóipar újjászületését szolgáló berendezések létrehozásához szükséges gyártókapacitást kibővítette, részben az ÉLGÉP keretében, másrészt új vállalatot teremtett, monori központtal. A nagyüzemi tenyésztésnek A monori Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat az AGROMASEXPO-n bemutatott termékeivel is illusztrálja, hogy részt vesz a húsipar, a baromfitenyésztés és -feldolgozás korszerűsítésében. A feldolgozás gépeinek gyártásában az ÉLTERV vállalattal tartják a kapcsolatot a gyár szakemberei, s közreműködnek az üzemeik technológiai szerelésében is, most például Pécsett. A szárnyasok nagyüzemi tenyésztésében alkalmazható a kiállított LK 10/20 típusú automatikus libakeltető berendezés. Programvezérlésű, a tojások lámpázásán kívül minden műveletet önállóan végez. Egyszerre 7 ezer 488 lúdtojást lehet elhelyezni benne, s azoknak 85—90 százalékából garantáltan kikelnek a kislibák, természetesen csak akkor, ha termékenyek voltak a tojások. Többféle változatban A kiállításon láthatjuk a monori gyár hagyományos termékeit is, az érdi kovácsműhelyben készült — mezőgazdasági gépekhez való — pót- alkatrészeket, a hidraulikus olajszivattyúkat, s az elektromos hajtóművek többféle változatát. A vásáron eredményes tárgyalásokat is folytattak a gyár képviselői. A MAGÉV- vel például megállapodtak, hogy a mezőgazdasági erő- és munkagépekhez 200 millió forint értékben szállítanak pótalkatrészeket. Ebből a megvásárolandó olajszivattyúk 80 millió forintot tesznek ki, beleértve azt a 30 milliót, amit az új típusú, 40 literes percenkénti teljesítményű olajszivattyúkra kötött megállapodás tartalmaz. A tervezőintézetek, különböző üzemek, termelőszövetkezetek. állami gazdaságok az EMH típusú hajtóművek iránt érdeklődtek. A tárgyalások sikerét bizonyítja, hogy a vásár után a hajtóművekből 20 millió forint értékűt ad majd el a gyár. Szovjet partnerekkel is folytattak megbeszéléseket, a komplett paradicsomtermelő-betakarító gépsorral kapcsolatosan. A vásár után mintegy egymillió rubelt jelentő együttműködés jön létre, melynek keretében a gépsor tizenhárom gépéből hetet a monoriak készítenék, a többi gép exportját is koordinálják fővállalkozóként. A monori gyár pótalkatrész-bemutatója a kiállításon. Bozsán Péter felvétele alapjait. Korántsem mellékes azonban, mi módon zajlik le ez. Beszédes számsor Egyszerű eset az anyagi- műszaki alapok tartós bővülésének illusztrálásához a traktoroké. A negyedik ötéves terv kezdetén egy traktoregységre 46 hektár szántóterület jutott, ma e mutató a 41-es számnál áll. Tíz évvel korábban, 1966-ban 52 volt, tizenhat éve, 1960-ban 112, s az utolsó békeévben, 1938-ban 889 hektár! Több traktor tehát, véli az olvasó. Kevesebb, mint 1970-ben! Csakhogy jóval erősebb gépek lelhetők ma a mezőgazdaságban, mint korábban. A húsz-harminc lóerős valamikori Hoffherokkal, későbbi Dutrákkal aligha lehetne a Galga-völgyétől Abonyig iparszerűen termelni a kukoricát, ellátni a gödöllői búza- termesztési rendszer gépmunkáit, s így tovább. E teendőknél a traktor 120, 150 lóerőnél kezdődik! Csupán egy ez a kínálkozó példák közül, hiszen ahhoz, hogy öt év alatt a megyében megkétszereződjék az egy hektár szántóterületre jutó műtrágya — hatóanyagban számított — mennyisége, me- gintcsak ezerféle apró elemmel kellett bővíteni az anyagi-műszaki alapokat. Előbbiekhez hasonló beszédes számsort minden területről összeállíthatnánk, igazolás sául annak, hogy a szocializmus anyagi-műszaki pillérei erősek, gyarapodásuk folyamatos, teherbíró képességük növekszik. Ennek köszönhetően — amint azt a XI. kongresszus határozatában olvashatjuk — közelebb jutottunk a kitűzött célhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Sorrendben, az első Napjainkban már nem elegendő az anyagi-műszaki alapok mennyiségi gyarapítása, bár erős hajlam tapasztalható erre. A források, eszközök felhalmozása sokak szemében cél, s nőm lehetőség a nagyobb teljesítményre. Közgondolkozásunkban csak lassan hódít tért az a felismerés, hogy a korábiaknál jóval nagyobb szerephez jut, a teendők sorrendjének élére kerül a hatékonyság, a tartalékok feltárása és hasznosítása. öt esztendő alatt, 1971 és 1975 között a megyében a gépipari vállalatok évente átlagosan hétszázmillió forintot fordítottak technikai és technológiai fejlesztésre. Kétségtelen eredmény. Az összegnél azonban fontosabb, miként kamatoznak a befektetett forintok? Egy vagy három műszakban dolgoznak-e a nagy termelékenységű gépek, berendezések, sikerül-e folyamatossá tenni a sok pénzt felemésztő szerelő- szalagok működtetését? Valóban korszerű-e az a technológia, amelyet az új gyárrészlegekbe, üzemcsarnokokba telepítettek, kihasználják-e, s mire, milyen termékekre a kapacitásokat s így tovább. Ezek a kérdések azért indokoltak, mert különböző tények arra figyelmeztetnek, hogy a megteremtett, s folyamatosan bővülő anyagi-műszaki alapok ellenére a termelékenység a lehetségesnél lassabban növekszik, vontatott a gazdaságos termékszerkezet kialakítása; lehetőségeink nagyobbak eredményeinknél. A követelmények láncszemei Tekintélyes erők fölhalmozódásárt mutatja, hogy míg a harmadik ötéves tervben, 1966 és 1970 között Pest megyében összesen 12 milliárd forintot költöttek ipari beruházásokra, addig a negyedik ötéves tervben, az 1971 és 1975 közötti időszakban az ilyen célú öszszeg már 21 milliárdra rúgott E summa mögött olyan korszerű termelőegységek állnak, mint a Dunai Kőolajipari Vállalat atmoszferikus vákuumdesztillációs sorai, a Duna- menti Hőerőmű Vállalat 215 megawattos gépegységei, a Csepel Autógyár padlóvázszerelő berendezései, az Ikladi Ipari Műszergyár automata tekercselősorai, a Ganz Műszer Művek Árammérőgyára festőüzeme, a Lenfonó- és Szövőipari Vállalat automata szövőgépei. A pénz nagy része a kívánatos irányban gazdagította a szocializmus anyagi-műszaki alapjait, egy bizonyos hányada azonban fölös kiadásnak tűnik, nem fizeti a remélt kamatokat, vagy kevesebbet annál. Ez vezet ahhoz a felismeréshez, hogy o követelmények nem önálló egységek, hanem láncszemekként kapcsolódnak? nem elég tehát egy-egy követelménynek eleget tenni, hanem valamennyinek meg kell felelni, mégpedig az összhangra, az arányokra ügyelve. Veszélyes leegyszerűsítés Keveset ér a korszerű gyár, ha nincs elegendő megfelelő minőségű alapanyag a termeléshez — mint például a Cement- és Mészművek váci gyáránál a mészkővel ez a nelyzet —, munka nélkül állnak a drága megmunkáló sorok, ha akadozva szállít a kooperációs partner, vagy gyatra minőségű termékkel teljesíti kötelességét. (A megye legnagyobb öntvényfelhasználója, a Csepel Autógyár sok esetben 30—35 százalékos selejthányaddal kapja az öntvényeket.) Folytathatjuk azzal, hogy hiába termelik meg a mezőgazdasági üzemek a zöldséget, a gyümölcsöt, ha nincs elegendő szállítóeszköz, hűtőtér... Leegyszerűsítés? Az. Ám hajiunk arra, hogy az anyagi-műszaki alapok bővülését is veszélyes leegyszerűsítéssel szemléljük. Hiszen kétségtelenül kemény munka, nagy befektetések nyomán csökkent a megyén belül a vasúti gőzvontatás aránya egy évtized alatt 65-ről tíz százalékra. Sokan megállnak itt, úgy vélik, megtörtént, aminek történnie kellett. Csakhogy mit ér az anyagi-műszaki alapok e részének korszerűsítése, ha alacsony színvonalú a szállításszervezés, hosszú a kocsifordulók ideje, a vagonok egy része üresen fut, s késnek a szerelvények? Célok és eszközök összhangja Ahhoz, hogy a termelés társadalmi hatékonyságát az eddiginél erőteljesebben növelhessük — amit a párt XI. kongresszusa a fő feladatként jelölt meg —, elengedhetetlen az anyagi-műszaki alapok jobb hasznosítása s a bővítés észszerűbbé tétele. Célok és eszközök zavartalanabb összhangját kell megteremteni tehát a tervezéstől a fejlesztések lebonyolításán át egészen a termelésig és az értékesítésig. Ami megköveteli a termelési szerkezet átgondolt korszerűsítését, a műszaki-tudományos haladás eredményeinek mainál gyorsabb alkalmazását — új technikák és technológiák bevezetését egyaránt értve ezen —, a belső és külső erőforrások értőbb felhasználását, különösen a nemzetközi munkamegosztásban rejlő lehetőségek kamatoztatását. Lényegében a várakozásnak megfelelően kezdődött az ötödik ötéves terv végrehajtása a megyében. A vállalati középtávú programok ismerete azonban arra figyelmeztet, hogy a kelleténél kisebb figyelem jut az anyagi-műszaki alapok folyamatos és optimális hasznosításának, s túlzott érdeklődés kíséri a mennyiségi növekedés lehetőségeit. Ezért lényeges annak belátása, hogy a bő/ítés nemcsak s elsősorban nem mennyiségi gyarapodás, hanem mennyiség és minőség, fejlesztés és hatékonyság szoros összekapcsolása. E belátás gyakorlati eredményeitől függ az ötéves terv sikere. Mészáros Ottó i
