Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-16 / 219. szám

xMiap 1976 SZEPTEMBER 16., CSÜTÖRTÖK Kassák Emlékmúzeum nyílik Óbudán, a Zichy-kastély­ban készül Kassáik Lajosnak, a modern magyar irodalom és művészet szocialista elkötele­zettségű nagy alkotójának életét és munkásságát bemu- totó emlékmúzeuma. Amint Csapiár Ferenc, a Petőfi Iro­dalmi Múzeum munkatársa, a létesülő múzeum vezetője el­mondotta: a Kassák-hagyaték kiállítása az íróművész egy­kori szűkebb pátriájában min­denekelőtt tiszteletadás. Ugyanakkor szocialista kultú­ránk értékes hagyományait ismerteti meg a közönséggel. Érzékelteti: Kassák Lajos szá­mára az új társadalmi rend, a szocializmus nemcsak a po­litikai. gazdasági viszonyok megváltoztatását jelentette, hanem az ember normális és szellemi felemelését, új tárgyi és szellemi kultúra létrehozá­sát is. A novemberben megnyíló Idállítás időrendben ismerteti •Kassák munkásságát, a fizikai munkásként dolgozó, szép- irodalommal foglalkozó, fo­lyóirat-szerkesztő, mozgalom­szervező, képzőművész, könyv- reklámteirvező Kassák Lajost Zenei világnap • Kórusbemutató Vácott ! Az UNESCO nemzetközi ze­nei tanácsa 1975-ben zenei világnappá avatta október 1-ét. A magyarországi prog­ramot a magyar zeneművészek szövetsége szervezi, koordinál­ja. Központi rendezvényként a Fővárosi Tanács védnöksé­ge alatt a tanács dísztermében a nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny legjobb kül­földi résztvevői és fiatal elő­adóművészek adnak hangver­senyt. A zenei világnap központi eszméje a zenei közművelődés eredményeinek felmutatása. Többi között a Kórusok Orszá­gos Tanácsa rendezésében 15 nemzetközi- versenyen díjazott énekkar lép közönség elé Bu­dapesten, Pécsett, Szolnokon és Vácott. A béke, a háború és a gyerekek Óvodások fogalomvizsgálata Gödöllőn és Foton Különböző korosztályú gyer­mekek fogalomvizsgálatának keretében dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros igazgatója által vezetett munkacsoport tagjai, pedagógusok és pszicho­lógusok arra kerestek választ; hogyan él az óvodás /korú gyermek tudatában a béke, a háború, a hazafiság és a nem­zetköziség fogalma. Némethy- né Mikolai Ildikó gödöllői óvó­nő Gödöllőn és az ország 8 más városában és községében vizs­gálta,’ összesítette és értékelte mintegy 200 nagycsoportos óvodás gyermek fogalmait. Ilyen kérdéseket tettek fel a gyerekeknek: Tudod-e mi a béke, hallottál-e már róla? Mi­kor van béke? Ki vigyáz a bé­kére? Szeretnél-e katona len­ni? Dr. Barna Lajos a vizsgálat tapasztalatait összesítő tanul­mányában elöljáróban meg­jegyzi: a kérdésekre adott vá­laszokból és rajzokból levon­ható az a következtetés, hogy óvodai nevelésünk céltudatos és eredményes. Az óvodákban a pedagógusok nemcsak az érte­lem és a tudat, hanem az érze­lem oldaláról is megközelítik ezeket a kérdéseket Nem mindenütt csendes a világ Derűs, szép világ tükröződik az óvodás gyermekek rajzai­ban. Számukra a béke: sugár­zó napsütésben játszó gyere­kek. Ezek a gyerekek gyakran zászlókat lobogtatnak, színes virágokból fonnak nyakláncot, a felnőttek pedig rendszerint házaikat építenek. Változatosak a szóbeli vála­szok is: A béke a háború után van. Akkor van béke, amikor vége a harcnak, nem. lövöldöz­nek, nem dörögnek az ágyúk és az emberek dolgoznak. Bé­kében jól élnek, és szép óvodá­kat építenek az emberek. Visszaadják a. gyerekek vá­laszaikban a családi légkört, véleményt. Apukám egyszer arról meséit, hogy nem min­Kiállitótermekból Forrás a Duna - Ráckevétól Soroksárig Tárlafok könyvtárban, galériában, művelődési házban Három éve avatták fel a Fő­városi Szabó Ervin Könyvtár 35. számú fiókját a XX. kerü­letben. Már az indulásnál szö­vetséges jelentkezett; a képző­művészet. A könyvtár keretei között megalakult a Kisduna Alkotó Csoport, mely most mu­tatkozott be először közönsé­gének, azoknak az olvasóknak, akik a könyvtár klubtermében a három év alatt Bakallár Jó­zsef kezdeményezésére megis­merkedtek Somogyi József, Szőnyi István, Ilosvai Varga István, Dimitár Kirov, Tóth Menyhért, Hincz Gyula, Kon­dor Béla és Rácz Edit alkotá­saival, továbbá japán famet­szetekkel, ázsiai és afrikai mű­tárgyakkal. Szavak és képek egysége A Kisduna Alkotó Csoport jubileumi kiállításának mun­kabeszámolója ' tartalmazza azon tájakat, melyek Ráckevé­tól Soroksárig forrásvidékük, de a japán környezet is fel­szívódik folyóparti látvány­jeggyé Bakallár József jóvol­tából. Az október 2-ig megte­kinthető tárlat katalógusában a szerzők önvallomásai olvas­hatók, s a néző a szavakat egyeztetheti a látott képekkel. Tóth Menyhért a mindenség fehéren sugárzó szintéziséről szól és Pinpóló-jában az embe­ri tisztaság feher tüze szikrá­zik. Kép hitelesíti a vallomást Bakallár József esetében is, aki éber álommal fedezi fel az öböllé kelyhesedő Dunát. Bartl József helyesen érzi, hogy az emberek gyönyörködni akar­nak, és gyönyörködhetnek is csónakos csendéletében. Föl­emelő Rácz Edit együttérzést sugalló ars poeticája, melyet a Kagylóvirág bronzból készült alakzata igazol. Kifogástalan tisztelgés Rátkay Endre Gaál sirató-ja, melyben a Kiskun- lacházán élt Gaál Imre festői életművének állít méltó emlé­ket. Misch Ádám a látás örö­mét említi,, a belső felisme­rést is. Ennek jegyében festett Balladája a tárlat egyik ki­emelkedő alkotása. Hogyan születik az érték ? Sok munká­val még több munkával, igy válaszol Darabont Tamás sza­batosan; szavakkal, képpel. E megvalósított eszme jel­lemzi T. Lándori Angéla, Czé- tényi Vilmos, Ledniczky Gyu­la, Pánti Imre, Németh Mik­lós, Zsigmond Endre műveit is, akik valamennyien egyéni, jó alkotásokkal szerepelnek. Tovább gondolkozható alkotások Nagykőrösön mutatkozott be a művelődési központban Pro- hászka Antal, aki szintén ön­vallomással kezdi a kataló­gusban: A művészet jelenté­se annyi, mint üzenet, a kor emberének üzenete a holnap emberéhez. Művei igényes vá­laszok az általa feltett kérdé­sekre, különösen Z ebegényi táj-ónak tisztázott örvénylése figyelemre méltó. A Stúdió Galériában Máger Agnes műveit láthatjuk szep­tember 25-ig. Érdemes megte­kinteni a kiállítást, amely to­vább gondolkodásra késztet. Különösen a Szivárványugró és a detonációs környezetben lépkedő, képzeletet is vetítő Is­meretlen katona, mely szeren­csére a múlt története Losonci Miklós denhol van béke — válaszolta az egyik kislány. A Ki vigyáz a békére? kér­désre elmondották az óvodá­sok: azok vigyáznak a békére, akik harcolnak; az anyukák, apukák; a szovjet nép; a fel­nőttek, minden emiber: a kato­nák. Cselekedni is kell A kutatók abból az elvből indultak ki, vizsgálataiknál, hogy nekünk — ezekről a fo­galmakról szólva — nem elég a szó, tett is kell mellé. A mindennapok kifejezését hasz­nálva: a cselekvő hazafiság fogalmát próbálták körüljár­ni, amikor azt kérdezték, hogy lennél-e te is katona, véde­ned-e te is a békét? A békét — a válaszok sze­rint — mindannyian védenék, megoszlanak azonban a vála­szok a kérdés első felét ille­tően. Az ilyen válaszok mel­lett: Apukám is nagyon szere­tett katona lenni, szeretnék én is az lenni, gyakran előfordult a tagadó válasz is. Nem sze­retnék katona lenni, mert ott futni kell, mert ott névsort ol­vasnak, mert ott gyakorlatoz­ni kell. Bár az óvodások véle­ményéből túlzottan messzeme­nő következetetést még nem szabad levonni, mégis érdemes ez utóbbi válaszokon elgondol­kodni. Emlékek a családról Dr. Barna Lajos, a Fóti Gyermekváros két nagycso­portos óvodájában is feltette ugyanezeket a kérdéseket a gyerekeknek. Hogy mi a há­ború, mi a béke, azt valamivel szegényesebb szókinccsel, de a tartalmat tekintve ugyan­olyan tisztán, őszinte átérzés- sel fogalmazták meg, mint a kis családokban élő óvodások. Szörnyű a háború, mert lö­völdöznek, tankok mennek, és meghalnak az emberek. Sírnak a gyermekek, mert leég a ház, nem találják az anyukájukat^ E néhány idézett gyermeki fogalmazásból is világos — vonja le a következtetést dr. Barna Lajos —, hogy kevere­dik az óvodások élményeiben a céltudatos óvodai beszélge­tés, és egy-egy vélétlenül lá­tott háborús film. A béke a fóti kis óvodások számára is a zavartalan, bol­dog emberi életben vidáman játszó, szép ruhában járó gyermekekben nyer tartalmat. Az a béke, ha nem harcolnak, nem halnak meg. A fóti gyer­mekeknek az béke, ha elme­hetnek az anyukájukhoz és megkérhetik, hogy vegyen ne­kik szép ruhát. — A fóti gyerekek nem kis százaléka előéletében olyan, háborús erőszakra emlékezte­tő civódást, verekedést élt át az általa szeretett felnőttek mellett, ami keserves élmény­ként, szorongásként marad meg bennük, és ezért elutasí­tanak mindent, ami arra em­lékezteti őket — mondja dr. Barna Lajos. — Nekik tehát, bár a háborút eredeti értel­mében nem ismerik, mégis vannak bizonyos háborús em­lékeik. Foton a nevelők, a pe­dagógusok ezt nagyon ponto­san tudják, ezeket az ismere­teiket a felmérések csak meg­erősítették. Ezért vallják: a legnagyobb biztonságot adó fészekből, a normál családból kiszakadt gyermekeknek elő­ször újra biztonságot, nyugal­mat kell adni, meg kell sza­badítani a szorongástól a gyermeki személyiséget. Ne szomorkodj Hogyan jelentkezik a gyer­mekvárosi óvodásoknál a szo­lidaritás fogalma. Ezek a gye­rekek éhesek a szeretetre, na­gyon igénylik a biztonságot, érzelmi és tárgyi vonatkozás­ban is. Biztonságot szeretné­nek kapni, de biztonságot sze­retnének adni is, ezért erős bennük a védeni, az óvni aka­rás, a segítségnyújtás érzése. S ez már valahol kapcsolódik a szolidaritáshoz, a tettre- készséghez. Egyszerű kis történettel próbálták a kutatók Foton megközelíteni ezt a kérdés­kört. Arra kérték a gyereke­ket, hogy fejezzék be a mon­datot: Az erdőben egy elve­szett néger kisgyermeket ta­láltunk ... Mit csinálnál vele? Azt mondanám neki, ne szomorkodj, leszek én az anyukád — mondta az egyik kisgyerek. A másik így vála­szolt: idehoznám az óvodába, magam mellé, fejtetném, .mert nincs üres, ^agy. Egy harmadik" 'válaszí:";. Megkeres­ném az anyukáját és vissza­adnám neki. A béke és a háború és az ettől elválaszthatatlan szolida­ritás fogalma él tehát már az óvodások érzelmi és tudati vi­lágában — vonták le a végkö­vetkeztetést a kutatók. A ten­nivalót is megfogalmazták. Már az óvodában meg lehet és meg kell alapozni és érzelmi motivációkkal gazdagon alá kell támasztani ezeket a, gyakran még a felnőtteknek is elvontnak tűnő fogalmakat Deregán Gábor Felkészülnek Pest megye pedagógusai Továbbképzési nap : október végén Pest, Komárom, Nógrád, Heves és Szabói cs-SzalmáT megye általános tanulmány telügyelői szeptember végén egyhetes továbbképző tanfo­lyamon vesznek részt. A Pest megyei Pedagógus Továbbkép­zési Intézet változatos progra­mot állít össze a tanfolyamra, melynek témái között közokta­táspolitikai és vezetéselméleti kérdések szerepelnek, s az elő­adásokat csoportfoglalkozások egészítik ki. Az új tanév nemcsak a diá­koknak jelent újdonságot, ha­nem — igaz, más szemszög­ből —r az újonnan alkalmazott képesítés nélküli nevelőknek is. Az ő számunkra is felké­szülési lehetőséget nyújt a megyei továbbképzési intézet. A felső tagozatban dolgozó fiatal nevelők számára Csille­bércen, az alsó tagozatosok­nak pedig Pécelen szerveznek tanfolyamot, míg a képesítés’ .nélküli kezdő óvónők és a napközis! nevelők — október tői — körzetenként ismerked nek meg az iskolai munka fo­lyamán nélkülözhetetlen peda­gógiai, pszichológiai, szerve zési és módszertani tudniva­lókkal. A tanév felének végé ig mindegyik újonnan alkal­mazott képesítés nélküli, to vábbképzésben részesül. Egyéb­ként tavaly 18 oldalas tájé koztatót készített a tovább­képzési intézet, melyet átdol gozott, bővített formában az idén is megkapnak a kezdő nevelők. Bentlakásos tanfolyamot szerveznek az iskolák gazdasá­gi vezetőinek és a napközis munkaközösség-vezetőknek is, a napközis nevelők ped'g sokoldalú elméleti és gyakor­lati tájékoztatást kapnak az új matematikai tantervről. E foglalkozások célja, hogy a napköziben dolgozó pedagó­gusok a megszerzett ismeretek birtokában segítséget tudja­nak adni a gyerekeknek a ma­tematika órákra való felkészü­lésében, a házifeladatok meg­oldásában. Az új tanév első felében tovább folytatódik a már jól bevált, a pedagógusok körében kedvelt továbbképzési forma, a komplex szeminárium. Ezen a kétéves kurzuson a szaktár­gyuk iránt elmélyüiten érdek­lődő pedagógusok vesznek részt. Jelenleg 12 fajta komp­lex szeminárium működik Pest megyében, ezek többsé­gét még tavaly indították el. Változatos formákban, előadá­sokon, bemutatótanításokon és gyakorlatokon tesznek szert mélyebb szaktárgyi jártasságra a szeminárium hallgatói. Emel­lett alaposan tájékozódnak fontos ideológiai és oktatáspo­litikai kérdésekről is. A megye minden pedagógu­sát átfogó szokásos őszi to­vább képzési napra október utolsó hetében kerül sor. K. Gy. HETI FILMJEGYZET Derszu Uzala Jelenet a Derszu Uzala című filmből. Középen Mak-szim-Munzuk, a címszereplő, mögötte Jurij Szolomin, Arszenyev kapitány alakítója. Harminc évvel ezelőtt a to­kiói Toho filmstúdió egyik fia­tal filmrendező asszisztensé­nek a kezébe került egy útle­írás. Az oroszból fordított könyv szerzője egy cári mér­nökkari tiszt volt, a neve Vla­gyimir Arszenyev. Az útleírás­ban a kelet-szibériai tajgán, az Usszuri vidékén tett utazásait, a terület feltérképezése közben szerzett sokrétű geológiai, ál­lattani, és növénytani, valamint néprajzi tapasztalatait írta meg. S szerepelt a könyvben egy csodálatosan megrajzolt figura, a gold néptörzsből szár­mazó vadász Derszu Uzala. A könyv címe is az ő neve volt. Arszenyev bensőséges barátsá­got kötött ezzel a nagyszerű emberrel, aki két expedíciójá­ra is elkísérte, mint vezető és egészen addig Arszenyev mel­lett volt, míg egy tragikus ese­mény következtében meg nem halt. A fiatal japán rendezőasz- szásztenst Kuroszava Akirának hívták. Akkor még senki sem sejtette, hogy hámom évtized­del később napjaink legjelen­tősebb filmművészei között -tartjuk majd számon a nevét- S azt még kevésbé sejthette maga Kuroszava is, hogy vala­mikor majd filmet forgathat abból a könyvből, amely an­nak idején oly nagy hatást tett rá, hogy az élmény harminc év távlatából sem fakult meg. Nos, most itt a film, amely a Moszfilm stúdióban készült, s a tajigai vadász és az orosz tiszt történetét viszi filmsza­lagra. Kuroszava és Jurij Na- gtbin írta a forgatókönyvet az eredeti könyvből (amely egyébként éppen most jelent meg magyarul!). S hogy a két­részes, színes film milyen ki­váló alkotássá sikeredett, arra elegendő megemlíteni, hogy az 1975-ös moszkvai nemzetközi filmfesztiválon nagydíjat ka­pott, s 1976-ban a legjobb kül­földi filmnek járó Oscar-díjjal tüntették ki az USA-ban. Világhíres filmrendező — akinek nemrég a televízióban láthattuk életmű sorozatát —, nagy értékű nemzetközi díjak —• kétségtelenül jó ajánlólevél. S a film igazolja is előzetes hírét. Az alapkérdés persze az, hogy mi indokolja egy hetveri esztendeje lezajlott térképésze­ti-földrajzi expedíció esemé­nyeinek és figuráinak feleleve­nítését, történetüknek filmsza- laigra rögzítését? A válasz tu­lajdonképpen igen egyszerű: az, ami harminc évvel ezelőtt megragadta Kuroszavát. Azaz: a Derszu Uzala mély huma­nizmusa. Arszenyev, aki nem volt író, de jó szemű kutató és érzékeny ember annál inkább, kitűnően vette észre hősében a természeti népek fiainak rom- latlanságát, tiszta emberségét, ősi forrásokból táplálkozó kü­lönös hitvilágát és azt az óriási ismeretanyagot, a természet­nek azt a néhol már fantasz­tikus megértését és átélését, amelyen egy század eleji orosz értelmiségi — aki mellesleg ka­tonatiszt is volt — méltán cso­dálkozott el. S a szintén váro­si értelmiségit, Kuroszavát ta­lán ugyanez fogta meg annak idején. Hogy a Derszu Uzalán egy­szerre érezhetjük a csodálatos és veszedelmes természettel való találkozás örömét és a felfedezés izgalmát, meg a hu­manizmussal telített kurosza- vai mondanivalót, az a film egyik szép értéke. Kuroszava etgy olyan korban, -amely fele van embertelenséggel, faji elő­ítéletekkel, felmutatja egy szép és tiszta emberi kapcsolat ne­mes értékeit. Egy olyan világ­ban, amelyben az ember elsza­kadt a természettől, sőt min­dent megtesz, hogy tönkrete­gye a természetet és ezzel ön­magát sodorja veszélybe, Ku­roszava megteremti a romlat­lan,, szűzi természet költésze­tét és drámáját. Felidéz vala­mit a civilizált emberek örök nosztalgiájából, amelyet a ter­mészeti népek életmódja, egy­szerű bölcsessége, tiszta szíve iránt érez. Szép film a Derszu Uzala, s ez nemcsak mondanivalójára, hanem képi megfogalamzásá- ra is érvényes. A tajga évsza­kainak váltakozása, egy tava­szi hóolvadás vagy egy hóvi­har, a nyári erdő csodás képei a három operatőrt dicsérik (Asakadzu Nakai, Jurij Gant- man és Fjodor Dobronravov). S a két főszereplő is kiváló alakítást nyújt: Arszenyev ka­pitány szerepében Jurij Szolo­min (számos szovjet filmben láttuk már' Derszu Uzala sze­repében pedig Makszim Mun- zuk, aki remek választás volt erre a figurára. Az előkelő alvilág Olasz bűnügyi film, rendező­je Romolo Guerrveri, akinek pár évvel ezelőtt már láttuk egy izgalmas munkáját (Bűn­tény a Via Venetón). A film hőse egy rendőrfelügyelő. Gri­maldi, aki Torinóban végzi a munkáját, s igyekszik felderí­teni a kisebb-nagyobb bűn­ügyeket. A különböző esetek­ből ijesztő kép tárul a felügye­lő — és a nézők — elé. A gaz­dag ipari városban, az olasz autógyártás fellegvárában, a Fiat székhelyén valósággal két külön .nemzet élt: a szegénye­ké (akik között rengeteg /a délről jött, úgynevezett honi bevándorló), és a gazdagoké, akik semmivel sem törődnek, semmitől sem félnek, mert azt hiszik, hogy a pénz és az ösz- szeköt tetősek társadalmon fe­lül álló emberekké teszik őket. Grimaldi tudja, s a különböző esetek igazolják, hogv az igazi bűnözők nem a szegények kö­zött vannak. Ezeket a szük­ség, a kényszer, a nyomor, a gazdagok életét legalább meg­közelíteni vágyó álmok kerge­tik a bűnbe. De a gazdagok gyakran csak imalomból, kí­váncsiságból vagy a legalanta- sabb morális vagy értelmi in­dítékokból bűnöznek. S a de­rék felügyelő hiába próbálja felgöngyölíteni egyik-másik bűnügyet, amelyet gazdagok, vagy ezek csemetéi követnek el, mert mihamarabb olyan fa­lakba ütközik, amelyeken leg­feljebb a saját fejét zúzhatja szét. Több hasonló témájú olasz film jut eszünkbe erről az alkotásról. Ezeknél sem nem jobb, sem nem rosszabb Az előkelő alvilág. Dicsérhető az igen jó magyar szinkron (töb­bek között Buss Gyula, So- mogyvári Rudolf. Szabó Gyula, Sütő Irén hangalakítása). Takács István i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom