Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Szorosan kapcsolódó láncolatban A gazdasági élet főszereplője Hosszú ideig játszhatnánk a I kérdezz-feleleket, mert hiszen sok mindenre ráillik a fősze- ' replő megjelölés. A fejlesztési 1 források, a beruházási dön­tések, a termelésben alkalma­zott technikák és technológiák, az áru versenyképességének jellemzői külön-külön s együt­tesen még inkább részesei, be- folyásolói a gazdasági életnek, nem szólva olyan alapvető té­nyezőkről, mint a termelési és a termékszerkezet, a földrajzi környezet, stb. Mégis — tör­ténelmi és napi tapasztalatok egybeesnek — a rendezők, vagyis a vezetők soha nem fe­ledkezhetnek meg arról, hogy a gazdasági élet főszereplője az ember. Termelőként, • fo­gyasztóként ő dönt, ő szabja meg, hogy az adott feltételek között holnap és holnapután mi miként legyen? Ezen a té­nyen a legmodernebb techni- 'ka sem változtat. Ms egy d'dntés h'hás... Ám különleges óhajainknak, igényeinknek határvonalat húz a közösség érdeke, ahogy ese- lekedeteimk is akkor lehetnek igazán hasznosak, ha illeszked­nek a többség fogalmazta co­lokhoz. Főszerepünk tehát közös „alakítás”. Sokak gond­ja például az önálló otthon megteremtése. Az ötödik öt- eves terv végére 105 család jut majd száz lakásra. Ehhez azon­ban nem elegendő az egyéni döntés, a pénzmegtakarítás, az építőanyag megvásárlása, s így tovább. Telek s közmű is kell, építőipari szervezetek, melyek képesek arra, hogy te­tő alá hozzák a 140—150 ezer tanácsi bér- és tanácsi érté- kesítésű lakást, ipari üzemek, melyek előállítják az ablak- . üvegtől a csempén át a ce­mentig mindazt, ami az ott- ! honokhoz kell. Döntések so­rát hozza meg az ember, ve- j ftyítve azokban egyéni és kol- ; lektív érdekeket, ha egy dön- I tése hibás, esetleg néhány más j részcélját sem udja elérni, I mert hiszen víz, villany hí- . ján használhatatlanok az új la- j Fások. S fordítva: ha az ember ; úgy „dönt”, hogy lassan, szer- j vezetlenül dolgozik, pazarolja I I az anyagot, akkor a számított- I nál később és drágábban ve- | hetik birtokukba a családok új I otthonukat. Egyéni magatar- 1 tásunk látszatra független má- | sokétól, valójában szorosan í kapcsolódó láncolatot alkot, j még akkor is, amikor pusztán I arról határozunk, kenyér he- | lyett ezentúl péksüteményt fo- | gj'asztuntk, tőkehús helyett húskészítményeket eszünk. j Példák — tennivalók Erzékeljük-e, s ha igen, elég­gé nagy súllyal főszerepünk kettősségét? Betéve tudjuk azt az igazságot,' hogy társadalmi életünknek minden területe függ a termelés eredményei­től, a gazdasági élet alakulásá­tól, mégis nehezen látjuk be: az emberi vágyakat,' terveket nem lehet elválasztani attól, hogyan dolgozunk. Egyetlen iparág gondjának tűnhet, hogy 1980-ra előteremtse a tavalyi­nál tízmilliárd kilowattórával több villamos energiát, mivel akkor ennyivel nagyobb lesz a szükséglet. Valójában ennek az egyetlen igénynek a kielé­gítéséhez is népgazdasági terü­letek sorának tervszerű fejlő­dése kapcsolódik, azaz, ha eset­leg akadnának főszereplők, akik nem' tanulnék meg, s nem adnák elő mindazt, amit reájuk bíztak, aligha lehetne sikeres a villamosenergia-ipar „jelenete”. Sorolhatjuk a példákat, hi­szen temérdek a tennivalónk. A négy, négy és fél ezer új általános iskolai tanterem fel­építése az ötödik ötéves terv­ben megintcsak sokak szemé­lyétől független feladatnak lát­szik. Ám gondoljuk csak vé­gig, mi valósulna meg a szám jelezte teendőből, ha a nem­zeti jövedelem — mely a vég­ső fedezet — nem növekednék a tervezett mértékben, ha hiányoznának a tantermekhez az ajtók, az ablakok, a kép­Bún. bújj, zöld ág... Igy kezdődik a kedves gyér. mekjáték: a felemelt és össze­kulcsolt kezek alatt átbújnak a soron következők, jókedvűen nótázva. A Lenin út 11. számú épület­hez érve, a járókelők is hason­lóképpen szórakozhatnak. Van aki kedélyesen lehajtja a fe­jét, s a gyermekdalt dúdolva, derűs képpel halad el a ház­fal előtt. Máskor mérgesen em­legetik a háztulajdonost és a házkezelöséget. A babonásak megkerülik a támasztógeren­dákat, vállalva a veszélyt, mert a 2-es számú főútvonal forgalma mindig nagy. Nemcsak itt, az Eötvös ut­cában, a városban másutt is találkozunk hasonló épülettá­masztékokkal. Egy-két hétig tűrhető ez a megoldás, de hó­napok múlva kötelezhetnék a ház tulajdonosát, hogy végez­tesse el a szükséges tatarozást, falmegerősítési munkát, és tüntesse el a forgalmas útvo­nalat csúfító, gyalogost bosz- szanió gerendasort. (papp—iványi) KÉZILABDA Hazai pályán sem megy Váci Híradás—Miskolci Bá­nyász 19:19 (12:11) Váci Híradás: Nyolczas, Nagy, Kiss I. (1), Boczkó (7), Nyári (3),' Kékesi (2), Székely (4), Németh, Modróczky, Hor- nyák (2). Továbbra is gyengén szere­pel a Híradás csapata az őszi fordulóban. A szegény embert még az ág is húzza, hiszen a bevonulok hiányán túl, egyre több a sérült is, hazai pályán is csak tíz játékos állt rendel­kezésre. A tavaszi harmadik helyről a hetedikre esett visz- sza a csapat. A hazai pontvesztésnek el­sősorban a gyenge védekezés az oka. Sajnos, csak 10—20 percig képesek a játékosok jó játékra, a mérkőzés zömében igen szétesően, enerváltan vé­dekeznek. Az első félidőben Boczkó és Nyári, a második­ban Hornyák és Székely ját­szott elfogadhatóan, s ez ke- tfés volt a győzelemhez. A következő két fordulóban idegenben lép pályára a Hír- adás. Legközelebb október 3-án szerepel, a Nyírbátori Vasas ellen, Vácott. B. Cs. zett tanerők, a szemléltetőesz■ közök? Más területre átlépve: 1980-ra az egy emberre jutó gyümölcsfogyasztást az 1975- ös 75—76 kilogrammról 93— 95-re kívánjuk gyarapítani. Ehhez növénvvédőszer éppúgy kell} mint permetezőgép, heli­kopter, • megfelelő raktártér, szállítóeszköz, egészen odáig, hogy 150’ ezer hektárral bővül­jön az öntözésre berendezett földterület, mert ez magába foglalja az öntözött gyümölcs- kultúrákat is. Figyelmeztető arány tévesztések Az, hogy főszereplők va­gyunk — jó darab esetén raj­tunk áll az előadás sorsa, si­kere — nemcsak jogainkat, hanem elsősorban felelősségűn két határozza meg. Apró mu­lasztásaink összegeződnek. . s naggyá nőnek, ahogy kis tet­teink szintén sokat nyomnak a latban összesűrűsödve. Senki sem születik úgy, hogy habo­zás nélkül, s bármelyik pilla­natban fölismerje, mire köte­lezi szerepe, a társadalmi munkamegosztás. A nevelés, az oktatás, a családi, munkahelyi példamutatás, a célok megis­mertetése, a teendők megma­gyarázása, a miértekre adott válasz csupán néhány elem abból a bonyolult folyamatból mely az ember gondolkodás­módját, magatartását, tudatos­ságának fokát, felismerő ké­pességét alakítja. E folyamat néhány részletére már rátere­lődött a figyelem. A koráb­biaknál nagyobb hangsúlyt kap a termelőhelyek demokra­tizmusa, ami a döntéshozatal lényeges tényezője, több elis­merést a kiemelkedő teljesít­mény, fokozott törődés jut a fogyasztói igényeknek. Az irány helyes, a léptek ritmusa azon­ban lassú. A főszereplő oly­kor elfeledi a ráosztott teen­dőket, úgy hiszi, csupán egyet­len jelenetben van szükség rá, amikor a darab összes részt­vevője asztalhoz ül. Arányokat téveszt, s ezért epizódszereplővé válik, sőt, az is megtörténik, hogy nézővé. Az egyenetlensé­gek, az aránytévesztések inte­nek arra: a gazdasági élet fő­szereplőjének elsőként saját alakításával kell törődnie. M. O. XX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1976 SZEPTEMBER 15, SZERDA Hogyan él lehetőségeivel? Új rendezvények a Madách Imre Művelődési Központban Beszámoló a városi tanácsülésen Éppen fél éve. hogy elké­szült a város új művelődési központja. Épülete, berendezé­sei, általában adottságai ösz- sze sem hasonlíthatok^ már régen kinőtt Madáchéival. A régi művelődési központ nagy­terme, a színpad felszereltsé­ge és mérete lényegében le­be telenné tette, hogy rendsze­resen tartsalak színházi elő­adásokat, hangversenyeket. Kevés volt a kiscsoportos foglalkozásokra alkalmas te­reim, de a személyzet sem volt képes ellátni a város -és kör­nyéke művelődési igényeit. Mindez már a múlté, hiszen a temérdek társadalmi munkával épített, új mű­velődési centrum az or-, szagban is a legkorszerűb­bek közé tartozik. Hogyan tud élni lehetőségei­vel, dolgozói, a népművelők mit terveznek a jövőben? Er­ről számoltak be a tanács leg­utóbbi ülésén; A megnyitást követő első két hónapban arra töreked­tek a népművelők, hogy a vá­ros megismerje és megszeresse az új épületet, ezért számta­lan iskolai csoport, brigád és egyéni kíváncsiskodó fordult meg nálunk. Folytatták tevé­kenységüket a még régi ház­ban elkezdett szakkörök, s kiaknázták az új lehetősége­ket. Csak ak első két hónap­ban 12 színháztermi rendez­vényt tartottak, s ezek szinte kivétel nélkül telt ház előtt zajlottak le. őz új formák meg terem- lese nem kis feladat, ren­geteg munkát igényei. Meg kall ismerni az igénye­ket, s ötleteket kell kipróbál­ni, melyek nyerik el a közön­ség tetszését? Ezek közül né­hány véglegesen polgárjogot szerzett a művelődési köz­pontban. A munkásművelődés segíté­seképp, a művelődési ház irá­nyításával és szervezésében kapcsolódik be a város a Mindenki iskolája mozgalom­ba. Elkezdi munkáját a szo­cialista brigádvezetők klubja, segítik a szakmunkásképzést, s helyt adnak a szocialista brigádok családi rendezvé­nyeinek is. Rendszeressé te­szik a műszaki és természet- tudományos kisflmek bemuta­tását, üzemi és szakmai napo­kat rendeznek. Bőséges választék várja az érdeklődő iskolásokat. E választékba tartoznak a rendhagyó órák. az iskolai mozielőadások és színházi programok, az új szakkörök és klubok. Felnőttek számára 2, továb­bá egy ifjúsági és egy gyer­mek komolyzenei bérletet ad­tak ki, az Országos Filhar­mónia közreműködésével. A képzőművészeti nevelést segí­tik elő a kiállítások, a mun­kás-művész találkozók és a rendszeres tárlatvezetések. Cs. A. Lei kés, Ipolyvölgye Tsz Készülnek a cukorrépa-betakarításra Vaddisznók a kukoricásban Egy percre sem szünetelt a munka az aratás után a let- kési Ipolyvölgye Termelőszö­vetkezetben. A száraz nyár arra ösztökélte a közös gazda­ságok tagjait, hogy mindent tegyenek meg a takarmány­ellátás érdekében. A kétszáz hektár silónak való kukoricás hetven százalékán már végez­tek a betakarítással, de a többi takarmánnyal együtt is gondot jelentene az állatok téli ellá­tása, ha nem termesztenének cukorrépát, ugyanis a szövet­kezetben marad a répafej, amely korábban is kiváló ta­karmánynak bizonyult. Csak októberben kezdheti el munkáját három cukorrépa­szedő gépük, de addig is kerül bőven munka, hiszen az őszi talajelőkészítéssel két hetet késtek: két hétig ugyanis olyan száraz volt á föld, hogy hiába próbálkoztak szántással a gépek. Egy hónáp múlva kezdődik a kukoricatörés, természetesen szintén kombájnnal. Sok örö­mük, sajnos, nem lesz benne. Először az aszály apasztotta a termést, most pedig a vad­disznók pusztítják, melyek, szerény becslés szerint is, már felabrakolták a 30—35 százalékát. (cs.) A város történetéhez fűződnek Védett utcanevek IDŐSEK SZAVAIT HALL­VA, sokszor üti meg fülünket néhány régi szap utcanév, amely már eltűnt az idő for­gatagában. A közterületek el­nevezésével foglalkozó bizott­ságok számos olyan utcanevet másítottak meg indokolatla­nul, amely a város történetét őrizte. Annak idején, a múlt század végén, de a két világ­háború között is, a lakosság a kiszögeit névtáblákat figye­lemre se méltatva, nem a hi­vatalos nevet használta. A közterületek elnevezései először a néptől származtak. A lakosság az utcákat, a tere­ket például az ott lakók csa­ládi nevéről (Vetési, Légrádi, Stróber stb.). foglalkozásáról (Mézeskalácsosok, Tímár, Ma­gyarszabók, Csizmadia, Szűcs, Ács) jegyezte meg, vagy pél­dául az utca jellemzőjéről (Is­kola, Sánc, Szél, Kert, Buda­pesti, Rádi, Kosdi stb.). Az első intézkedésre, mely utcanévvel volt kapcsolatos, 1840-ben került sor: a volt Harangozó utcát Gasparik Kázmér nagyprépost nevével látták el. Az első, az egész város területét érintő utca­névrendezés 1888-ban volt, s azt több korrekció követte. Hasonló rendezést hajtottak végre. 1928-ban, amikor a volt vásárteret és Deákvár területét parcellázták, beépítették, majd 1973-ban, amikor az új tele­pülések köztereinek elnevezé­sei adtak gondot a város veze­tőinek. E legutóbbi alkalommal két másik jelentős intézkedés is történt: a Vác Városi Tanács 6/1973 számú rendelete; ren­dezte a közterületek általá­nos megjelölését (főút, út, ut­ca, köz, sor, rakpart, sétány, tér, park, dűlő, lakótelep, li­get) és védetté javasolt olyan utcaneveket, melyek neves személyiségek nevei (Lenin, Matheika, Bottyán stb.), vagy évszázados történelmi, föld­rajzi nevek (Burgundia, Mol­nár, Tímár, Várlépcsö stb.). VAROSUNKNAK JELEN­LEG 217 közterülete rendel­kezik névvel, közülük személy­ről 104, helységről, tájról 12, keresztnévről 2, foglalkozásról 4, növényről 29, állatról 15, egyébről 51 kapta nevét. Ér­dekesebb elnevezések: Vetési, Foktövi, Kép, Banda Marci, Törökhelyi, Tímár, Bimbó, Ag, Gyökér, Szirom, Cserje, Gerle, Galamb, Sirály, Alsó, Diadal, Árok, Szivárvány, Lemez, Ta­vasz, Nyár, Ősz, Tél stb. Arany Jánosról és Liszt F e- rencről is neveztek el utcát Vácott. Mindkét lángelme többször járt- a városban. Arany János testvére, Arany Gábor, a város református rek­tora volt, lányát, Borbálát, Ve­tési Pál kisváci mészárosmes­ter vette feleségül. Arany Já­nos fia- Gödön vett földet ma­gának. Eme találkozások han­gulatát tükrözi a költő Csa­ládi kör című költeménye. Liszt Ferencnek nagybátyia lakott a Hajnik Pál utcában. Jómódú halász volt. Liszt so­hasem mulasztotta el, ha al­kalma adódott, hogy rokonát, aki keresztapja is volt, meg ne látogassa. A Burgundia elnevezés még I. István korától adódik; tud­niillik I. István felesége, Gi­zella, Burgundia királyának lánya volt, vele együtt honfi­társai közül is sokan jöttek, . és ahol ők letelepedtek, külön városrészt alkotva, azt Bur­gundiának nevezték el. Ilyen «elnevezéssel még nyolc hely­ségben találkozunk Magyaror­szágon. Dégre Alajos, aki városunk­ban élt és alkotott, a város képviselője is volt, Jókai Mór jóbarátja, fiának keresztapja. Degré élete nagyon hasonlított A kőszívű ember fiai főhősé­nek életéhez. Földvári Károly, a szabad­ságharc váci csatájának hőse, még a kiegyezés előtt, 1861- . ben Vác díszpolgára lett. Vá­con kezdődött meg a szervez­kedés a második szabadság- harc előkészítésére, melyet Almásy féle összeesküvés né­ven tart számon a történelem, s melyet Asbóth Lajos tábor- , nők árult el. Kovách Ernő 1885-től a fegyház igazgatója, Aradon halálraítélt honvéd- őrnagy, akinek ítéletét 16 évi várfogságra változtatták. HATVANRA RÚG a város védett utcaneveinek száma, s mind-mind reiteget valamilyen érdekes adatot a helytörténet után érdeklődők számára. Mészáros Gyula Zenesarok, konyliafelszerelás, utalvány — váci lottószelvényekre A lottó legutóbbi jutalom- sorsolásakor a következő, Vá­cott forgalomba hozott 32. heti szelvényekre húztak ki tárgy­nyereményt: 3 314 552 (négyezer forintos konyhafelszerelés) —, 3 317.526 (hétezer forintos vásárlási utalvány) —, 3 376 957 és 3 387 062 (ötezer forintos vá­sárlási utalvány) —, 3 403 551 (tízezer forintos vásárlási utalvány) —, 3 515 660 és 3 555 798 (kilencezer forintos utalvány) —, 3 560 269 (zene­sarok-utalvány) —, 44 557 738 (kilencezer forintos utalvány) —, 44 558 320 (hétezer forintos utalvány) —, 44 558 413 (négy­ezer forintos kony haf elszere­lés) —, 62 678 587 (zenesarok­utalvány) —, 62 692 511 és 62 774 139 (hétezer forintos vá­sárlási utalv.) —, 62 850 937 (háztartási felszerelés) —, 62 868 409 (hétezer forintos vá­sárlási utalvány) —, 62 883 424 (kilencezer forintos vásárlási utalvány —, 62 982 035 (há­romezer forintos textilutal­vány) —, 62 982 541 (kilenc­ezer forintos vásárlási utal­vány) —, 62 986 432 (négyezer forintos konyhafelszerelés) —, 62 988 840 (ötezer forintos vá­sárlási utaU'ány). A nyertes szelvények leg­később szeptember 18-ig lead­hatók Vásott, a Széchenyi ut­cai lottóirodában. Mit játszik a Madách mozi ? Szept. 17—19.: Gyorsított el­járás {szinkronizált, színes olasz film). — Szombaton 15 és 21 órakor: AT tábornok áll­va alszik (francia film, 16 éves felülieknek). — Vasárna­pi matiné: A magányos far­kaskutya (NDK-film). — Szept. 20—22.: Mr. Majestyk (amerikai bűnügyi film, fel­emelt helyárral). I

Next

/
Oldalképek
Tartalom