Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-02 / 207. szám

1976. SZEPTEMBER 2., CSÜTÖRTÖK kMMiw Megnyílt az új tanév a megyei oktatási igazgatóságon Szerdán, reggel az MSZMP Pest megyei Bizottsága okta­tási igazgatóságán ünnepélye­sen megnyílt az új oktatási év. A megnyitón részt vettek az egyéves és az öthónapos párt­iskola hallgatói, az előbbiek 44-en, az utóbbiak 43-an. Göndics Zoltán, az oktatási igazgatóság igazgatója köszön­tötte az új hallgatókat, s is­mertette az oktatási év fel­adatait, tantervét, s a mar­xizmus—leninizmus ismeretei fokozott elsajátításának fontos­ságáról beszélt a párttagság eszmei színvonalának emelé­se, a közös teendők minél ered­ményesebb megvalósítása ér­dekében. Tanévnyitó beszédé­nek középpontjába állította a párt vezető szerepe még haté­konyabb érvényesülésének je­lentőségét, szükségét az egész társadalom életében. Ez vi­szont — mint mondotta — azt igényli, hogy o kommunisták eszmei-politikai színvonala, felkészültsége még tovább emelkedjék. Az egyéves és öt­hónapos tanulmányaikat meg­kezdőknek ezért is beli minél jobban élniök azzal a lehető­séggel, amelyet a párt az is­kolán biztosít számukra. A tanfolyamokon egyébként zömében párttitkárok és párt­áin pszervezeti vezetőségi tagok vesznek részit Tanulmányuk sikerét az mutatja majd meg — hívta fel a figyelmet Gön- dics Zoltán —, hogy a párt- munka mindennapi gyakorla­tában, az alapszervezetek éle­tében hogyan tudják hasznosí­tani a tanultaikat A délelőtti pártiskolai meg­nyitót követően délután az esti egyetemi tanárok és a megye vezető propagandistáinak tan­évnyitójára került sor. A jövő héten kezdődik ugyanis a me­gye minden járási székhelyén az esti egyetemi oktatás, ame­lyen mintegy három és fél ezer ember kezdi meg a szervezett tanulást. A tanárok és vezető propa­gandisták tanévnyitója mind­járt munkával, előadással kez­dődött: Kovács László, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának alosztály­vezetője ismertette az európai kommunista és munkáspártok berlini tanácskozását, amely­nek anyaga, a későbbiekben esti egyetemi foglalkozásokon is szerepel. Számítástechnika és integráció A Számítástechnikai Kor­mányközi Bizottság gazdasági tanácsa augusztus 30-tól szep­tember 1-ig tartotta VIII. ülés­szakát Balatonfüreden, M. E. Rakovszkijnak, a Szovjetunió Állami Tervbizottsága elnöik- lyetbesének vezetésével. Az ülésen az érdekelt nyolc szocialista ország delegációi 'vettek részt. A tanácskozást Sebestyén János, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnökhelyettese, az SZKB ma­gyar tagozatának elnöke nyi­totta meg. A magyar delegációt dr. Ganczer Sándor, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese vezette. Az ülésen megvitatták az egységes számítástechnikai rendszer továbbfejlesztésének legfontosabb aktuális kérdé­seit, többek között a szakosítás irányait, a számítógépek prog­ramjainak gyorsított fejleszté­sét, a kölcsönös forgalom nö­velését elősegítő intézkedése­ket stb. A fenti kérdésekben hozott határozatok végrehajtása je­lentősen segíti a szocialista in­tegráció kibontakozását ezen a területen. Vendégségben, barátoknál A magasabb hozamok titka - az érsekújvári járásban Ha valaki kisétál az Ipoly partjára, jobbra, balra tekin­getvén a magyar—csehszlovák határ túloldalán többfelé is láthat korszerű mezőgazdasági központokat, nálunk alig is­mert munkagépeket, kényel­mes falusi lakótelepeket. A következő gondolata pedig már valószínűleg az lesz, jó lenne mindezt közelebbről is megnézni. Ezért látogatott el egy napra hét mezőgazdasági szakember; a váci járási hi­vatal mezőgazdasági osztályá­nak munkatársa, Lózs Lajos, Kovács Vilmos, a perőcsényi Vörös Csillag Tsz, Lévák József, a sződi Egyesült Vi­rágzó, Sápi Imre, a kosdi Le­nin, Tornán István, a letkési Ipolyvölgye, Tóth János, a kisnémedi Zöld Mező terme­lőszövetkezet elnöke és Híd­végi József elnökhelyettes a Bernecebaráti—Kemence Egyesült Tsz-ből hétfőn — a szlovákiai érsekújvári járásba. Apró segítségek Három órát is eltart az út, amíg Érsekújvárba érnek az autók, így hát bőven volt al­kalom arra, hogy ki-ki el­mondhassa, mit tud, mit látott már a szomszédnál. A letkési Ipolyvölgye Termelőszövetke­zet elnöke, Tornán Antal majd minden hónapban „át­ugrik” a folyón túli Ipolyszal- kára, vagy éppen onnan jön­nek vendégségbe hozzájuk. — Ne tudja meg senki — mondja —, hogy a jó tanácso­kon kívül alkalmanként ap­róbb alkatrészekkel is kisegít­jük egymást. Lehet, hogy egy- egy ilyen „mütyür” nem ér többet 50 forintnál, de ha hi­bás, vagy nincs belőle pótlás, egy félmilliós berendezés ros­tokolhat Együtt a kutatók és a termelők Kora délelőtt érkezett a há­rom magyar rendszámú gép­kocsi az érsekújvári járási pártbizottság épülete elé, ahol — a múlt héten a váci járás­ban járt — Stefan Barta me­zőgazdasági titkár fogadta szí­vélyesen a vendégeket, s ka­lauzolta el a néhány kilomé­terrel távolabbi Dvoryan Zi- tavouba, vagy magyar nevén Udvarhelyre, ahol az országos aratóünnepet követően járási gabonatermesztési tanácsko­zást tartottak. A nyelvi nehéz­ségek ellenére is nyílt mód eszmecserére, hiszen mint ki­derült, az érsekújvári járás gabonatermés-átlagai 15—20 százalékkal jobbak, mint ná-. lünk, pedig körülményeik a mienkhez hasonlóak. Magától adódott a kérdés, hogy mi az oka a magasabb átlagoknak, hiszen nálunk is jó minősé­gű a talajmunka, nem sajnál­juk a növényvédő szereket és a műtrágyát sem. Mint a tanácskozás szüneté­ben dr. Emil Spaldoy profesz- szor a nyitrai mezőgazdasági főiskola tanszékvezető taná­ra és Jozef Medroch megyei főagronómus kérdésünkre el­mondta, Szlovákiában igen szoros a kutatóintézetek és a termelők kapcsolata. A szö­vetkezeti vezetők árgus sze­mekkel figyelik a növényne- mesítők kísérleteit. Egy-egy új fajtát hivatalosan csak há­rom év után vezetnek be a termelésbe, amikor már hite­lesen bizonyította, hogy 10—15 százalékkal nagyobb hozamra képes, mint az eddigi legjob­bak. Addigra azonban néhány szövetkezet már kisebb-na- gyob táblákon termeszti a ve­tőmagnak valót, s a hivatalos engedélyezés évében már nagy területen vethetik az új nagy- hczamú fajtát. — De nincsenek-e a „parti­zánkodásnak’’ buktatói? — Bizony előfordult már, hogy a kutatóintézeti eredmé­nyeket nem igazolta a gyakor­lat. De kockázat nélkül nem lehet gazdálkodni! — vála­szolta Jozef Medroch. — S az alkalmankénti. veszteség mi­nimális a gyorsaságból eredő óriási haszonhoz képest. Előrelátó gépesítés A szót a professzor vette át: — Rendszeres vendégek va­gyunk Magyarországon is. En­nek eredménye, hogy az egyik kipróbálás alatt álló fajta ép­pen Martonvásárról való. Nem titok, hogy nagy reményeket fűzünk hozzá. Ha a kísérletek eredménnyel végződnek, nagy termőképességű, jó minőségű gabonával gyarapodik a most termesztett szovjet és jugo­szláv búzafélék sora. A délelőtti tapasztalatokat bizonyította a délutáni látoga­tás a svodini Barátság Ter­melőszövetkezetben. Mint az ismertetőből kiderült, néhány éve még a gyenge, s ma a kö­zepes szövetkezetek közé szá­mítják magukat. Mégsem vé­letlen, hogy Stefan Barta és Jurik Karol, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője éppen ide kísérte a magyar vendége­ket. Az ötezer hektáros szö­vetkezet — Szlovákiában már a legnagyobb területűek közé tartozik —, az utóbbi években igen gyors fejlődés­nek indult. Elég, ha azt említ­jük, hogy több száz hektáros gyümölcsöst és szőlészetet te­lepítettek, s újonnan épült sertéshizlaldájuk Csehszlová­kia-szerte jelentős létesít­mény. Űj beruházásaiknál már számoltak azzal, hogy né­hány év múlva súlyosak le­hetnek a ma még egyáltalán nem aggasztó munkaérőgon­dok. Jövőre fordul termőre a szőlőjük, s addigra megérke­zik a szőlőkombájn, gyümöl­csöseikben is gép végzi az egyébként megerőltető szüre­tet, S' ötezer férőhelyes hiz­laldájukban is alig látni em­bert: gépek végzik ,a takar­mányozást és az almozást. Gé­pészeik valóságos ezermeste­rek. Egy-egy jó megoldásért több száz kilométert is haj­landók utazni. Ilyen útnak az eredménye ez a Bábolnai Állami Gazdaságból való szá­rítómonstrum, amely helyette­síti a régi kis teljesítményű, hasonló rendeltetésű berende­zéseket. Egyéb látványosság is akadt. Többen megcsodál­ták azt a Skoda traktort, ame­lyik a legjobb nyugati erőgé­pekkel is felveszi a versenyt, csak éppen fele annyiba se kerül, s alkatrész is bőven van hozzá. Nálunk is alkalmazható... Még egyszerűbb és nálunk is/igen jól alkalmazható a kö­vetkező megoldás. A szövet­kezetek többségében, s itt is úgy oldották meg a munkások szállítását, hogy több autó­busz-pótkocsit vásároltak, s ezeket reggelenként a trakto­rok után akasztják. Nappal az emberek is, a gépek is dolgoz­nak, majd műszak végeztével együtt térnek haza. A dús program végeztével jutott idő arra is, hogy a járás és a helyi termelőszövetkeze­tek vezetőivel folytassanak beszélgetést a magyar vendé­gek. Kiderült, számtalan lehe­tőség kínálkozik a két járás szövetkezeteinek együttműkö­désére, s mindkét fél sokat nyerhet az ilyen tapasztalat- csere-utakkal. Csulák András Megvalósultak a középtávú Pest megyei elképzelések Bővült az úthálózat, javulta tömegközlekedés A 15 éves fejlesztési koncepció néhány pontjának kiegészítését javasolja a megyei tanács végrehajtó bizottsága A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága dr. Mondok Pál enlökletével tegnap ülést tartott. Megvitatta Pest me­gye 15 éves közlekedésfejlesz­tési koncepciójának végrehaj­tásáról készült előterjesztést. E napirend vitájában részt vett Molnár János, a Közle­kedés- és Postaügyi Miniszté­rium tanácsi közlekedési fő­osztályának vezetője is. A végrehajtó bizottság megtár­gyalta az állampolgárok több­let-ingatlantulajdonával, vala­mint a házértékadóval össze­függő rendelkezések végrehaj­tásáról készült előterjesztést, valamint a megye 1977. évi költségvetési és fejlesztési alap előzetes tervjavaslatát, majd egyéb ügyeket tárgyalt. Gyorsabb, biztonságosabb utazás, szállítás Az előterjesztés, amelyet a tegnapi ülésen elsőként vita­tott meg a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, szinte minden Pest megyei lakost érint, naponta százezrek érzé­kelhetik a közlekedés kedvező változásait és nem ritkán mostoha viszonyait. A, tizenöt éves közlekedésfejlesztési kon­cepció, amelyet a megyei ta­nács 1971-ben fogadott el, olyan célokat jelöl meg, ame­lyek megvalósítása jelentős előrelépést feltételez. Az öt évvel ezelőtt megje­lent határozat az elővárosi közlekedés fokozatos javítását, a tanácsi utak, hidak költség- vetési hitelkeretének koncent­rált elosztását és racionális, maradéktalan felhasználását jelölte meg fontos feladatként. Azt is előírta, hogy a KPM- mel egyeztetve a tennivalókat — gondoskodni kell a prog­ram végrehajtásához szüksé­ges anyagi fedezetről. A célok elérését a megyében működő közlekedési vállalatok úgy se­gíthetik elő, ha a 15 éves köz­lekedésfejlesztési koncepció irányelveit éves és középtávú terveikbe beillesztik. így is történt az elmúlt öt évben. A megye párt- és ta­nácsi vezetői az éves és kö­zéptávú terveket rendszeresen egyeztették a KPM illetékesei­vel, s az említett vállalatok is a koncepciónak megfelelően alakították ki elképzeléseiket. Az elővárosi közlekedés fej­lesztéséről két évvel ezelőtt tárgyalt a végrehajtó bizott­ság, s a tanácsi utak, hidak költségvetési hitelkeretének az előbbiekben megfogalma­zott elosztása már a IV. öt­éves tervidőszakban is rend­szerré vált. A koncepció a vasúthálózat nagyobb mértékű korszerűsí­tését és fejlesztését a törzs- hálózati vonalakon irányozta elő. A fő- és mellékvonalakon a jó és üzembiztos állapot fenntartása a távlati cél. A már elkészült korszerűsítések közé tartozik például a buda- pest—szobi vasútvonal villa­mosítása, ellátása automata biztosító berendezéssel, vagy a budapest—újszász—szolnoki vasútvonalé, ahol a második vágányt építették ki. A Buda­pest—Kunszentmiklós vonalon Diesel vontatást vezettek be és jelenleg is szerelik az auto­mata biztosító berendezéseket. Ugyanúgy új Diesel vontatású szerelvények haladnak a Bu­dapest—Esztergom, a Buda­pest—Lajosmizse és a Buda­pest—Veresegyház vonalakon, automata biztosító berendezé­sek teszik korszerűbbé az utazást, szállítást. A közúti közlekedésre a me­gyei tanács koncepciója konk­rét személyszállítási fejlesztési célkitűzéseket nem határozott meg, annál fokozottabb figyel­met fordított viszont az agglo­meráció közlekedésfejlesztési terveire. Mi valósult meg ed­dig? A gépjárműállomány évente 8—10 autóbusszal nö­vekedett, a selejtezések száma évente 80, de még mindig sok az elöregedett jármű és az úgynevezett nullára futott ko­csik aránya csaknem 30 szá­zalék. Elkészült az érdi autó­busz-pályaudvar, a szentend­rei azonban csak a jelenlegi tervidőszakban épül meg. Fel­épült a szigethalmi, a ceglédi és a monori műszaki telep, s a Volán 20-as számú Vállala­tának Érden is van javítóbázi­sa. A lehetőségekhez képest javította szolgáltatási színvo­nalát a Volán 20-as, a távol­sági járatokon teljes egészé­ben korszerű Ikarus—200-as típusú járművekkel bonyolítja a forgalmat, ilyen járművek közlekednek már Vácott, va­lamint Szentendre környékén is. A Budapest környéki tele­püléseken — ahol a BKV autóbuszai járnak — a tömeg- közlekedésre az igények kö­vetése volt a jellemző. A koncepcióban szerepelt a szentendrei vonal HÉV-szerel- vényeinelc korszerűsítése és a Batthyány téri végállomás megépítése, a Tököl—Ráckeve közötti HEV-szakasz villamo­sítása és a ráckevei állomás rekonstrukciója is. Ezek több­sége ma már valóság, a gyors- vasúttá fejlesztés a szentend­rei vonalon a Batthyány tér— Békásmegyer közötti szaka­szon kezdődött meg. A kishajó- és kompközleke­désben a megye 15 éves közle­kedésfejlesztési terve viszony­lag lassú, egyenletes forgal­mi fejlődéssel számolt. Ezzel szemben gyors forgalomnöve­kedés jelentkezett az elmúlt öt esztendőben, különösein a járműszállításban. Jól példáz­za a vízi közlekedés szállítási teljesítményének növekedését egy statisztika: 1970-ben 76 ezer gépjármű szállítását ter­vezték, s a tényleges igény 161 ezer volt, ugyanez az arány 1975-ben 80 ezer, illetve 279 ezer. S a prognózis szerint a tanácsi vízi szállítás 1980- ra mintegy 455 ezer gépjár­műre számít. Az V. ötéves tervben a Pest megyei Kisha­józási és Javító Vállalat öt 60 személyes motoroshajó építé­sét, illetve üzembeállítását ter­vezi, s ez a jelentkező sze­mélyszállítási igényekhez ele­gendő. Szükség van azonban további nagy teherbírású kom­pok üzembeállítására az előb­biekben már jelzett gépjár- műszállítási igény dinamikus gyarapodása miatt. A korszerűsítés, felújítás többletkilomélerei A 15 éves koncepcióban a IV. ötéves tervre vonatkozó ja­vaslat mintegy 643 kilométer út korszerűsítését jelezte, eb­ből elkészült 119 kilométernyi korszerűsítés és 748 kilomé­teren a burkolat megerősítése. Ez annak köszönhető, hogy a KPM Budapesti Közúti Igaz­gatósága — a megye úthálóza­tának gazdája — IV. ötéves tervét csaknem félmilliárd fo­rinttal teljesítette túl. Alsóbb­rendű utak esetében mintegy 40 kilométernyi a többlettel­jesítés. A tanácsi kezelésű utak és hidak építésére és korsze­rűsítésére pénzügyileg elő­irányzott fejlesztés megvaló­sult, de az arányokat tekint­ve eltolódás tapasztalható. A fejlesztési terv szerint a IV. ötéves tervben 53 kilométer­nyi új út építését és 92 kilo­méternyi korszerűsítését kel­lett volna elvégezni. Ezzel szemben mintegy 120 kilomé­ter új út épült, s a korszerű­sítés mindössze 24 kilométer volt. A jelenlegi tervidőszak­ban a koncepció 31 kilométer­nyi út és 90 híd átépítését, valamint 236 kilométer földút kiépítését tartalmazza. ★ A Pest megyei Tanács vég­rehajtó bizottsága a közleke­désfejlesztési tervben 15 esz­tendőre megfogalmazott kon­cepciók megvalósulásáról öt év elteltével summázva megálla-. píthatta, hogy az a népgazda-' ság anyagi teherbíró-képessé­gének figyelembevételével az elképzelések többsége megva­lósult. Az elmúlt időszak ta­pasztalatai alapján azonban az is világossá vált, hogy a terv felülvizsgálatra szorul, és a közlekedés egyes területein a fejlesztési javaslatokat ki kell egészíteni. Az. eddig megvalósultakhoz jelentős érdeme fűződik a Köz­lekedés- és Postaügyi Minisz­tériumnak és a KPM Buda­pesti Közúti Igazgatóságának, valamint több közlekedési vál­lalatnak, így a 20-as és az 1-es számú Volánnak, a MÁV Bu­dapesti Igazgatóságának és a BKV-nak közreműködésükért a végrehajtó bizottság köszöne­tét és elismerését fejezte ki. B. L. Bezárta kapuit az AGROMASEXPO '76 Eredményes üzletkötések — 80 ezer látogató Ot kiállító, sok ezer érdeklődő Pest megyében Tegnap, szerdán, a késő dél­utáni óráikban bezárta kapuit az AGROMASEXPO ’76, az idei nemzetközi mezőgazdasá­Növeksiik az iparjogvédelem szerepe A Magyar Iparjogvédelmi Egyesület rendezésében hétfőn négynapos nemzetközi konfe­rencia kezdődik a Duna Inter­continental szállóban. A ta­nácskozásról szerdán sajtótá­jékoztatót tartottak a szervező bizottság tagjai a Technika Házában. Az iparjogvédelem jelentősé- sége a nemzetközi gazdasági kapcsolatok szélesedése nyo­mán mindinkább növekszik — a magyar vállalatok például több mint 300 külföldi céggel állnak kooperációs kapcsolat­ban —, s a szerződések meg­kötése rendszerint bonyolult jogi, közgazdasági feladat elé állítja a feleket. A Budapes­ten most harmadszor megren­dezésre kerülő tanácskozás elő­adásai a nemzetközi ipari ko­operációk kialakításának ipar- jogvédelmi kérdéseiről szól­nak. Az egyik előadás a kelet —nyugati kooperációkat és a technológiaátadásokat szabá­lyozó nemzetközi magatartási kódexet ismerteti. A konferencián 38 ország csaknem 600 szakembere vesz részt. gi, élelmiszeripari gép- és mű­szerkiállítás és vásár. Egy hét alatt 80 ezer látogató — köz­tük sok ezer érdeklődő a Pest megyei termelőszövetkezetek­ből, állami gazdaságokból — tekintette meg a korszerű me­zőgazdasági erő- és munka­gépeket, műszereket, élelmi- szeripari berendezéseket. Az utolsó napon Kubából érkezett mezőgazdasági szakemberek­ből álló delegáció a vásárra, s értékes szakmai tapasztalatok­kal távozott. A vártnál is nagyobb volt az érdeklődés a kiállított termé­kek iránt. Sorra kötötték az üzleteket a gyártók egymás között, s a kereskedelem kén­viselőivel, hazaiak és külföl­diek egyaránt. Az ÉLGÉP pél­dául 2 millió svéd korona ér­tékben kötött szerződést az ALFA—LAVAL céggel, Kas­kavál sajtvonalak szállítására. Az AGROTRÖSZT és a ME­ZŐGÉP között 3 milliárd 200 millió forintos szerződés jött létre, az 1977-ben szállítandó mezőgazdasági gépekre és be­rendezésekre vonatkozóan. A budaörsi központú ME­ZŐGÉPTRÖSZT mosonma­gyaróvári vállalata a vásáron kötött megállapodás értelmé­ben 500 ezer rubel értékben szállít a Szovjetunióba jövőre húscsdbenevelő ketreceket, az NDK-ba 457 ezer rubel érték­ben markológépeket, Bugáriá- ba pedig 1 millió 400 ezer fo­rintért szőlészeti és betakarító gépeket. A brüsszeli HESS- TÓN cég 3 ezer darab hajtó­művet vásárol a MEZŐGÉP- TRÖSZT-től a következő év­ben, a nyugatnémet CLAAS pedig évente 50 ezer darab kardántengelyt i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom