Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

Kezdődik a KISZ-okfatás Megtartották a városi prcpagsaulsiskaníerencist A Dózsa György ifjúsági klubban a hét elején. — a KISZ városi bizottsága szer­vezésében — megtartották a városi propagandistakonfe­renciát. A vezető propagan­distákat Nérnedi József, a KISZ városi bizottságának munkatársa köszöntötte. A fiatalok külpolitikai tá- j ékoztatót hallgattak meg, melynek előadója Krausz György, a Külügyminiszté­rium főelőadója volt. Beveze­tő előadása után a hallgató­ság kérdéseire adott választ. Az ifjúság érdeklődése iga­zolta, rend eszer esen figyelem­mel kísérik a világ esemé­nyeit, szenvedélyesen kutat­ják a dolgok közötti össze­függéseket, olvasottak, tájé­kozottak valamennyien. A továbbiakban Király Jó­zsef, a politikai képzési bi­zottság vezetőbe a politikai oktatás megkezdésével kap­csolatos teendőkről, oktatási módszerekről mondott ismer­tető szavakat. A városban is az a cél, hogy a fiatalok mi­nél többen vegyenek rátzt a KlSZ-oktatásban. A nagyobb létszámú mun­kahelyeken, ahol több KISZ­f.lapszervezet működik, az üzemi KlSZ-bizottság szervezd és irányítja az oktatást, a ke­vesebb fiatalt foglalkoztató munkahelyeken a politikai képzési bizottság fogja össze ezt á tevékenységet. A felkészülést segíti az idén időben megkapott segédanyag. Felhasználása megkönnyíti a propagandisták munkáját. Á r PEST NEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA A CEGLÉDI J AP AS ES CEGL SZERE XX. ÉVFOLYAM, 218. SZÁM 1978. SZEPTEMBER 15., SZERDA Kossuth Múzeum Feldolgozzák, kiállítják a máit emlékeit Színvonalas, tudományos, közművelő munka _ Az elmúlt öt év alatt száz­tízezer látogató fordult meg a ceglédi Kossuth Múzeumban. Pest megye múzeumi szerve­zetének egyik legnagyobb tag­intézményében széles körű ku­tató- és közművgjő munka fo­lyik. Ezt bizonyítják az elmúlt évek kiállításai, ismeretter­jesztő előadásai, emelkedő szá­mú tárlatvezetései. A városi tanács végrehajtó­bizottsága legutóbbi ülésén Kocsis Gyula múzeumigazgató tájékoztató jelentésben adott számot a város e fontos kul­turális intézményének munká­járól. Beszámolójából kitűnik, hogy a város múzeuma régéaze- ( ti, helytörténeti, néprajzi és művészettörténeti, gyűj­tő- és fafeldolgozó tevé­kenységet folytat. közhírré tétetik Dobszá helyeit hangszóró Mintha régmúltba visszavi­vő film kockái peregnének előttem, vagy történetet ol­vasgatnék arról, hogy amikor föltűnt a falu utcáján, hozzá­csatlakoztak a gyerekek, s messzire kikísérték csapatos­tul. Ha megállt valamelyik útkereszteződésben, sokadalom támadt. Figyelmet kelteni pergette a dobját, majd szét­hajtotta a papírtekercset és érces, messzire!.hangzó szóval olvasni kezdte. A kíváncsi gyerekeknél még kíváncsibb felnőttek mind siettek a köze­lébe. Az asszonyok kiálltak a kapuba, a boltos-segéd meg az üzlet ajtajából fülelt a hangos beszédre. Zsuzsi néném, aki rendszerint elsőnek szaladt csattogó papucsában a szájtáti nép közé, most elkésett"1 a fon­tos eseményről. — Mit doboltak, szomszéd- uram? — kiáltott át a túlol­dalra. A dobos már a másik utcá­ban járt, a gyereikek hada so­káig követte. A hír szárnyra kelt. A szomszédok továbbad­ták egymásnak, beszéltek róla. s jól meghányták-vetették a dolgot. Amiről ma újsághírekből, hirdetésekből értesülünk, azt harmincöt—negyven évvel ez­előtt még a várost járó em­berek tették közhírré. Tizen­kilenc dobos állt Cegléd vá­ros szolgálatában. Járták a kerületeket, hogy a fontos köz­leményeik eljussanak a lakos­sághoz. Vasárnap vagy ünnep­nap a Kussuth téren szólalt meg a dob, amikor az embe­rek a templomba igyekeztek. A dobosok egyike Pákozdi Já­nos volt. Ma nyugdíjas, idős ember. Otthonában kerestem fel, hogy régi foglalkozásáról kérdezzem. — Milyen sora volt a do­bosnak? •— Nem úgy kezdtem én sem. Kitanultam fiatalon a tetőfedő mesterséget, segéd voltam sokáig egy mesternél. De a munkás embert nem na­gyon becsülték, dolgunk is alig akadt. Akkoriban nagyon kevés új ház épült a város­ban. Más, biztosabb megélhe­tés után kellett néznem. így lettem 1938-ban altiszt a vá­rosházán. — Mi volt a feladatuk? — Kézbesítettünk idézé­seket, hivatalos leveleket. Ha volt mit, akkor közhírré tettük a lakosságnak. Jártuk a várost. A térképen kijelölt helyeken, útkereszteződések­ben, forgalmasabb tereken megálltunk, dobszóval hívtuk a lakosságot. Körénk gyűltek az emberek. A felszabadulás után még néhány hónapig így terjesztettük a városban a hí­reket. Aztán fölszerelték a hangosbemondót. Piaci napo­kon, vasárnap és ünnepnap évekig az ügyeletes bemondó tájékoztatta a ceglédieket. Bánk, altisztekre más munka várt. A városháza a városi tanács háza lett, kialakult az új munka- és ügyrend, nem volt szükség a magunk fajtá dobosokra, más feladatot kap­tunk. Az öragék nyugdíjba mentek. Magam is megöreged­tem. r Ma már csak az idős ceg­lédiek beszélnek néha arról, hogy az első világháború ide­jén dobbal szólították hadba a férfiakat. Emlék, hogy akinek eladnivalója volt, azt pénzért vásárkor kidoboltathatta. így keresték meg az elveszett tár­gyak, állatok becsületes meg­találóit is. Tizenkilencen voltak. Közü­lük még heten élnek, őrzik az emlékbe veszett múltat, s ha kérik mesélnek róla. Dobozi Eszter E feladatköre kiterjed a ceg­lédi, a dabasi, a monoin és a nagykátai járás területére, fel­ügyeletet gyakorol az Abonyi Falumúzeum és a monori, da­basi kiállítóhelyek felett, A névadójával kapcsolatos em­lékanyagot országos hatáskör­rel gyűjti, gyarapítva a Kos- suth-relikviák számát. A múzeumi munka felvázo­lása egyben Dél-Pest megye kultúrcenitrum jellegét, kisu­gárzó hatását is körvonalazza. Ez érvényesül közművelő tevé­kenységében. is. AZ állandó és időszaki kiállításokat a hely­belieken kívül az átutazók és a környékbeli érdeklődők is megtekintik. A város kultu­rális programjának része a rendszeres tárlatvezetés, az időnkénti helytörténeti , elő­adás, diavetítés. ' A városi tanács az évek so­rán hatékonyan segítette a múzeumi munkát, kitelepítve az épületből három lakót, ez­által lehetővé téve az egyéb­ként is zsúfolt intézményben munkaszobák létesítését, a könyvtár megfelelő elhelyezé­sét és az időszaki kiállítóte- rem bővítését. A raktár azon­ban vájtozatjan alapterületű, s ez nyomasztó gond tovább­ra is. A gyűjtemény időköz­ben duplájára növekedett, s maholnap gátjává lesz a szű­kös hely a tervszerű gyarapo­dásnak. A nemzetközi nor­mák szerint a kiállító- és a raktártér aránya 30—70 szá­zalék, ebben a múzeumban fordított a helyzet. Az épület homlokzatáról hullik a vakolat, s azon túl, hogy rontja a városképet, bal­esetveszélyt is rejt. Ebben az ötéves tervben gondoskodnál: a felúiításról, az összeg rendel­kezésre áll. Bosszúságot okoz és kárt, a szomszédos Magyar Étterem, melynek öt kéménye nap mint nap bőséggel ontja a füstöt, korommal szennyezve a kiállítótermeket, raktárakat, munkaszobákat. A többszöri panasz, felszólítás mindeddig nem vezetett eredményre. Már csak abban reménykednek, hogy az ’étterem mielőbb át­tér a gázfűtésre. / alpig fehérben A ceglédi Dózsa György ifjúsági klub rendezvényét, a Szigma együttes .és Karsai János pantomimművész bemutat­kozását népes közönség nézte meg az ifjúsági parkban. A pantomim műfaja nem ismeretlen a ceglédi fiatalok előtt, hi­szen az ifjúsági klub már több „mímes műsor” megtekinté­sére adott lehetőséget. Dienes László felvétele Bőséges ismeretszerzésre ad lehetőséget a Ceglédi évszázadok című állandó kiállítás, amely a legmodernebb techni­kával készült és kilenc termet tölt be. Nagy elismerést vál­tott ki mind a szakemberek, mind a látogatók körében. A közvélemény is úgy tartja: Cegléd forradalmi múltjához, Dózsa és Kossuth szellemé­hez méltó színvonalú a bemu­tatott anyag. A múzeum egyre nagyobb gondot fordít az iskolákkal va­ló kapcsolatok .bővítésére. A közelmúltban elkészült — a városi tanács művelődésügyi osztályának kezdeményezésére — a kiállítás anyagának fel­dolgozása az általános iskolai történelemtanítás számára, óravázlatok formájában. Ez or­szágos viszonylatban is újsze­rű kezdeményezés. Most szep­temberben kézhez kapják a nevelők, könnyítheti munká­jukat. Az 1971-ben kibővített idő­szaki kiállítóteremben az utób­bi öt évben hatvan kiállítás volt. A látogatók főként isko­lások. Sajnos, a felnőtt lakos­ság nagy része még nem fe­dezte fel a múzeum nyújtotta sokféle értékes lehetőséget ön­maga művelésére. Ezen a hiá­nyosságon kívánnak változ­tatni. az üzemek, termelőszövet­kezetek szocialista brigád­jaival kiépítik kapcsolatai­kat, rendszeresen invitálva őket kiállításaikra. A „kirakatban” folyó tevé­kenység mellett fontos kuta­tómunka folyik a falak közt. Tudományosan feldolgozzák az anyagot, segítve a város tör­ténelmi múltjának megismeré­sét, Szakcikkeket publikálnak, kiállításokat rendeznek. Anya­got gyűjtenek a munkásmoz­galom helybeli veteránjaitól, feldolgozzák az 1997. és 1923 közötti munkáslakás építési akciót, folyamatos adatgyűjtést végeznek Cegléd XVIII. és XIX. századi történetével és néprajzával kapcsolatban. i Az ötödik ötéves terv fel­adatául tűzték a városban mű­ködött politikai pártok, a hely­beli kis- és középüzemek irat­anyagának rendezését. A nép­rajzi kutatás célja a város és a környék népi kultúrájának, társadalmának feltárása, a Ceglédi mesterségek emlékei­nek számbavétele. A régészeti ásatások célja a határ egykori középkori falvainak felkuta­tása. Tamasi Tamás TÁRSADALMI MUNKÁBAN KÉSZÜLT Feleltetőgép, az iskolának Rég volt diák időből vers­sorok jutnak az eszeimbe. „Szólj, s megmondom, ki vagy. Nékem üres fecsegőt fest az üres fecsegés — Lám, a* hajdan élt költő ‘gazságát napjainkban nem­csak a vele egyetértő véle­mény, hanem gép is igazolja. Gép, amely itt van Ab'onyban, a Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola fizikai előadótermében. A korszerű oktató munka ha­sonló tárgyi feltételeket köve­tel, beszerzésükre törekszik va­lamennyi oktatási intézmény. Am az iskolák anyagi lehető­ségei korlátozottak. Van egy segítség: a társadalmi össze­fogás. Abonyban munkás kö­zösségek, szocialista brigádok keze nyomán, társadalmi munkában feleletkiválasztó gép készült. A Ceglédi Vasipa­ri Szövetkezet abonyi részlé­gének Béke, Szabadság és Pe­tőfi szocialista brigádjai, a helyi téglagyár és a termelő­szövetkezetek segítettek. ellté- szü’é.sében. A központi vezérlésű felel­tetőgép elkészítése 3 ezéT munkaórát igényelt és mint­egy kétezer forintot. A szük­séges; tanterem-átépítésit a téglagyáriak vállalták, a ká­beleket a posta szocialista bri­gádja adta, a műszaki szere* lést a vasipari szövetkezet dolgozói — köztük az is, áld valamikor az iskola tanulója volt. A műszaki átadás és a bemutató a napokban történt meg. A „tudós gép” jelesre vizsgázott, s vele együtt ké­szítői is. Az ünnepségen Drá- vay József iskolaigazgató mondott köszönetét az alko­tóknak. A meghívott, mint­egy félszáz építő és szerelő kedvtélve próbálta ki a felel- tetőgépet, sorra oldották meg a próbapéldákat és gyönyör­ködhettek az eredményben. A járási pártbizottság nevé­ben Lörincz András osztály- vezető, a nagyközségi tanács nevében Szűcs László tanács­elnök köszönte meg ä szód fe­lis ía brigádok, kollektívák ok­tatást segítő munkáját. Csúszkapálya lesz a járda Japánakác és baleset Gyakran kell söpörni Július közepétől napokon át halványszín szőnyeg borította a járdát több ház előtt Ceglé­den a Kossuth Ferenc' utcában, a Szabadság téren, a Lenin- parkban. — Virágzik a japánakác, hull a szirma, mint a hó, csak győzze az ember eltakarítani — morgolódtak, akiknek a ház előtti járdáját a virágszőnyeg beborította. Gyorsan fejlődő fa a japán­akác, szerte az országban tele­pítették az ötvenes években ezt a Kínában, Koreában ho­nos, sárgás pillangós virágú fafajtát. Tudományos neve i iphora japonica, virágát drog­ként gyűjtik, mert sok rutin nevű alkaloidát tartalmaz és a gyógyszerkutatók szerint gyógynövény. A páratlanul szárnyalt levelű fa július kö­zepén kezd virítani, virága ki­váló mézelő, sok nektárt tar­talmaz. Októberben fekete magvakat érlel gyöngysorsze­rű terméshüvelyében. Levele, ■ termése hullik, és ez nemcsak bosszúságot, hanem veszéfyt is okoz. Az ősz első napjaiban, amikor esősre fordul az idő, állandó baleseti forrás a foly­ton hulló lomb és később a mag, amely bőven tartalmaz zöldes színű, ragacsos anyagot. Az aszfalt síkossá válik tőle, főleg az idős emberek testi ép­ségét veszélyezteti, akik köny- nyen elcsúsznak miatta. Hoz­závetőleges adatok állnak csak rendelkezésre, de országosár mintegy 200 kisebb-nagyobb balesetet okoz gyalogosok kö­rében, közvetlen, vagy közvet­ve a hullott lom miatt bekö­vetkezett síkdsság. Több módon lehet védekezni ellene. Az első, hogy ilyen fá­ból többet, újabbakat ne tele­pítsünk, forgalmas helyekre. A második a folyamatos sep­rés, a harmadik a figyelmes közlekedés. Ha beköszönt az őszi nyirkos idő és lombhullat­va búcsúzik a japánakác. mint ahogy az élet számos te­rületén, a síkos járdán is se­gítsünk az idős embereknek, akiket keserves lábtöréstől, zú- zódástól védhetünk meg. Aki­nek a háza előtt ilyen fa áll. törődjön a járókelőkkel és ta­karítsa gyakrabban a járdát. Surányi Dezső I:8glíe7ílsdsít a járási íaLdartígs-bajnskság A járási labdarúgó-bajnok- I Ságban eddig két fordulót bo­nyolítottak le. Az elmúlt évi bajnokságból a győztes Ceg- lédberceli VSC nem jutott fel a megyei bajnokságba, így most is a játékban szerepel. Új csapat a.z ismét rész vevő I Bem SE második ‘csapata. Ver- J senyen kívül indul a Kecskés- | csárdái SC, melynek csapatát a Kossuth Tsz patronálja. Az első két fordulóban a Kocséri Tsz SK csapata egyik mérkőzésre sem állt ki, az oda utazó abonyiak ellen sem. VÍZILABDA A Ceglédi VSE nyerte a Kossuth Kupát A városi tanács, a járási sportfelügyelőség és a Ceglédi VSE megrendezte a Kossuth Vízilabda Kupát. A tíz mér­kőzésből álló viadalon a Sike­tek SE,' a Kecskeméti SC, a Békéscsabai VSE, a Ceglédi VSE, valamint a Ceglédi VSC 11. (ifi) csapatai vettek részt. Az 1976. évi Kossuth Vízi­labda Kupa végeredménye: 1. Ceglédi Vasutas SE, 2. Kecs­keméti SC, 3. Siketek SC, 4. Ceglédi Vasutas SC II. (ifi), 5. Békéscsabai VSE. A legeredményesebb játékos különdíját Papp Gyula (CVSE), a legjobb kapus tel­jesítményéért járó serlegét Németh Sándor (KSC) sze­rezte meg. A legsportszerűbb csapat díját a versenybíróság a Ceglédi VSE ifi csapatának ' juttatta. A díjakat Banczik Ti­vadar, a Hazafias Népfront I | örvendetes a Karatetétleni SE és a Dánszentmiklósi Tsz SK félj avulása, előbbi ponto: vett el a bajnok-aspiráns Tör­teitől, s ugyanez a csapat ne­hezen győzte le a dánost fia j talokat. Két forduló után t I Bem SE II. komoly játékos J állománnyal rendelkező máso dik csapata vezet. EREDMÉNYEK: ELSŐ FORDULÓ: Törteli Tsz SK—Karatetétleni Sí 0:0. Ceglédberceli VSC—-Kocséri Te* SK (utóbbi nem jelent meg). Bem SE II.—Albertinsai VSE II. 16:0. Dánszentmiklósi Tsz SK—Nagy­kőrösi Kinizsi n. 5:4. MÁSODIK FORDULÓ: Karatetétleni SE—Dánszentmik­lósi Tsz SK 2:1. Törteli Tsz SK—Kecskéscsárda SC 6:0. Kocséri Tsz SK—Abonyi Tsz SK (a hazai csapat nem állt ki). Albertirsai VSE II.—Ceglédber- celi VSC 0:9. Nagykőrösi Kinizsi II.—Dánszent­miklósi Tsz SK 6:1. IFJÜSAGI MÉRKŐZÉSEK: Tör tel—Karatetétien 0:5, Karatetétien —Dánszentmiklós 6:1. A FELNŐTT BAJNOKSÁG Állasa: 1. Bem SE II. 2 2 — — 22:1 * 2. Ceglédbercel 2 2 — — 12:0 3. Karaletétlen 2 1 1 — 2:1 . <m. 1.) Köszönetét mondunk mindazok­nak, akik drága jó édesapánk nagyapánk, id. Szűcs Miklós temeté sén részt vettek, sírjára koszorút virágot helyeztek, nagy bánatunk­ban osztoztak. A gyászoló család. ! Ezúton mondunk szívbéli köszö­netét mindazoknak, akik Birc Imre temetésén megjelentek, szó­ban, írásban együttérzésüknek ad­tak kifejezést. Özv. Biró Imréné. 1 1 t I városi bizottságának titkára * adta át. ! Az első helyet eldöntő mér- j kőzésen a Ceglédi VSE a ' Kecskeméti SC ellen kitűnő játékkal, hatalmas küzdelem­ben győzött. Eredmények: Ceglédi VSE I.—Békéscsaba 19.3 Ceglédi VSE I.—Siketek 7:3 Ceglédi VSE I.—CVSE II. 13:1 Ceglédi VSE I.—Kecskemét 9:7 A kupagyőztes csapat tagjai: Sárközi, Papp, Beck I., Kele­men, Komáromi, Ungvári, Kis­faludy, Pákozdi, Túri. Edzők: Paál Attila, Kelemen István. A mérkőzéseket Agócs Gyula és Ugrat József, a szolnoki Dó­zsa játékosai kitűnően vezet- I ték. Beck Mihály 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom