Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)
1976-09-15 / 218. szám
1976 SZEPTEMBER 15, SZERDA kMíop Heti jogi tanácsok • A dolgozó személyi alapbérével kapcsolatos újabb rendelkezésekről érdeklődő olvasóinknak, A munka díjazásának egyes kérdéseiről a 7/1967. (X. 8.) MüM számú rendelet intézkedik. Ez év június 24-én a munkaügyi miniszter az említett rendelkezést módosította. A jogszabály kimondja, hogy a dolgozó személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem érheti el a vele azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű ■ dolgozók átlagos személyi alapbérét. E rendelkezés nem vonatkozik az áthelyezett dolgozóra. A kollektív szerződés azonban eltérést állapíthat meg, ha a dolgozó munkakörével összefüggésben az átlagost meghaladó, kivételes elméleti, vagy gyakorlati felkészültséggel munkálkodik. A kollektív szerződés sem állapíthat meg azonban- eltérő rendelkezést azokban az esetekben, amikor a dolgozó az alkalmazását megelőző egy éven belül legalább harmadik esetben létesít munkaviszonyt és a korábbi munkaviszonyait felmondással, illetve kilépés útján szüntette meg, vagy kilépett munkaköri bejegyzéssel változtatott munkahelyet. Ezen dolgozók személyi alapbére az alkalmazáskor és az azt követő egyéves időtartam alatt nem haladhatja meg a munkakörére előírt besorolás szerinti bértétel alsó határát. Egy esetben azonban — különösen indokolt esetben — van kivétel. Mégpedig, ha az új vállalatnál az azonos vagy hasonló munkakörű és felkészültségű dolgozók átlagos, személyi alapbére a bértétel felső határát megközelíti. Akkor például egy kilépett munkakönyvi bejegyzéssel jelentkező dolgozó személyi alapbére a munkakörére előírt bértétel alsó határának 20 százalékkal emelt összegéig is megállapítható. Ha a dolgozó egy éven belül harmadik esetben létesített munkaviszonyt, vagy kilépett munkaköri bejegyzéssel változtatott munkahelyet, és új munkahelyén munkabérét teljesítménykövetelmények (darabbér, személyi alapbéren alapuló teljesítménybér, pré- miumos időbér, stb.) figyelem- bevételével állapítják meg, részére a tényleges teljesítésnek megfelelő teljesítménybér jár. A most említett dolgozók egy évig jutalmat nem kaphatnak és premizálásuk is korlátozott. Év végi részesedésre is általában csak akkor jogosultak, ha a vállalatnál legalább fél éve állnak alkalmazásban. A munkabéren kívüli bérpótlékok tekintetében is van korlátozás, mert csak olyan esetben jogosultak arra, ha azt a jogszabály kötelezően előírja. • Mit mond a jogszabály a munkaerőközvetftésröl? Ez év április 10-én jelent meg a munkaügyi, miniszter 7/1976. (IV. 10.) MüM számú rendeletet, amely a munkaerő- közvetítésről, szervezetten történő elhelyezéséről és toborzásáról intézkedik. A rendelet kiterjed minden munkáltatóra 'építési tanácsadó Milyen házat építsünk keskeny telekre? Gyakran előfordul: az építési telek szélessége nem éri el az átlagos utcavonal nagyságát. A gyakorlatban a tervezők ilyenkor rossz funkciójú épület tető alá hozását javasolják, hivatkozva a rossz telekméretre. Ilyenkor az építtetőnek általában szükségtelen egyedi tervet készíttetnie. Rendelkezésre áll a típusterv, s az ajánlott tervgyűjtemény megfelelő dokumentációt tartalmaz. Kis beépítési felületnél logikusan ' következik a kétszintes lakás alkalmazása. Az előírt ©Idáikért megtartása ilyen esetekben is kötelező. Az alaprajz logikus tervezésével gazdaságos lakóház építhető. A Pest megyei ajánlott tervgyűjtemény Sári típusa jó példája a sikerült megoldásnak. Az egyemeletes épület földszintjén két lakószoba között a lépcsőtér, az étkező es a kiszolgáló egységek találhatók. Kisméretű szélfogón keresztül jutunk az előtérbe, s’ az ablak mellett van az étkező garnitúra helye. Ebből nyílik a nappali, a konyha, s a lépcsőtéren keresztül megközelíthetjük a másik földszinti szobát. A kétkarú lépcsővel szemben a mellékhelyiséget is tartalmazó fürdőszoba helyezkedik el. A lépcső, a tetőtér és a pince elérését biztosítja. tCEZET K-1J00 EMELET Ai>9#>fKe 'M.tlOO 1J' " -Ti jjP-Bf — p p au , A beépített bűtorzatú konyha csak főzésre szolgál, s nagyméretű kamra is csatlakozik hozzá. Az emeleti részen két háló, egy mosdó és elkülönült pihenőrész van. A nappali fölött kényelmes, mély loggia kerül az egyik háló elé. Gazdaságos kialakítású lakóház, mert a tetőtér beépítése megtakarítást jelent a hagyományos emeletes elrendezéshez képest. Lehetőség van a pincében garázs kialakítására is. Az egyszerű, nyeregtetős épület tömege és homlokzata egyaránt kulturált. Az ajánlott tervet az Építési Tájékoztatási Közpon* (Bp. VII. Dob u. 24. szám) hoczza forgalomba. Csíki Róbert építészmérnök, a Pest megyei Tanács ÉKV osztályának dolgozója. Tíz nap rendeletéiből Az egészségügy területén meghatározott munkakörökben foglalkoztatott egészségügyi szakdolgozók másodfokú szakosító képzéséről a 12/1976 (IX. 9). Eü. M. rendelet intézkedik. (Magyar Közlöny 69, szám.) A földrendezésekről az 1976. | évi 23. sz. törvényerejű rendelet intézkedik. (Tanácsok Közlönye 39. szám.) A kisajátítással kapcsolatos eljárást is újból szabályozták- amely 1977. január 1. napján lép hatályba. Az 1976. évi 24. sz. törvényerejű rendelet végrehajtási szabályait a 33/1976. (IX. 5.) MT. rendelet tartalmazza. A rendelkezésből a kisajátítás módjáról, és a kártalanításról tájékozódhatnak olvasóink. (Tanácsok Közlönye 39. szám.) A kisajátítással kapcsolatos kártalanítási ösz- I szeg kifizetéséről, valamint az értékkülönbözet megfizetéséről a 21/197g. (IX. 5.) PM. számú rendelet intézkedik. A költségvetési szervek figyelmébe ajánljuk a 314/1976 PM. I. számú közleményt, amely az 1976. év I. félévi beszámolójának összeállításáról ad tájékoztatást. (Tanácsok Közlönye 39. szám.) és minden munkaviszonyt létesítő dolgozóra. Célja, hogy elősegítse a népgazdaság munkaerő-szükségletének tervszerű kielégítését, a munkára jelentkezők elhelyezését. A munkaerő-közvetítés az illetékes tanácsok szakigazgatási szerveihez tartozik. A munkaerő-közvetítést mindenki egyaránt igénybe veheti, ha a kiközvetített munkahely nem felel meg a dolgozónak, vagy ha a vállalat úgy látja, hogy a dolgozó a munkakör ellátásához szükséges szakmai és egyéb feltételeknek nem felel meg. Egyik fél sem kötelezhető a munkaszerződés megkötésére. A rendelkezés kötelezettséget ró a vállalatra. Ha valahol betöltetlen munkahely van, vagy kielégítetlen a munkaerő-szükséglet, vagy ilyen várható a közeljövőben, azt be kell jelenteni a tanácsnál. illetve erről a tárgyidőszakot megelőzően tájékoztatást kell adni. Vannak olyan esetek, amikor a dolgozó feltétlenül csak a kötelező munkaerő-közvetítés útján helyezkedhet el. Erről, teszünk említést az alábbiakban: Kötelező munkaerő-közvetítés útján létesíthet munkaviszonyt az a vállalat, amelyre nézve jogszabály, vagy az ágazati irányító, illetve felügyeletet gyakorló szerv — a vállalat kitelepítését (megszüntetését) rendelte el, — a létszámgazdálkodásra vonatkozólag meghatározott magatartást ír elő és azt a vállalat nem hajtotta végre. Kötelező munkaerő-közvetítés útján alkalmazható az a dolgozó, aki a) kilépett munkakönyvi bejegyzéssel változtat munkahelyet, b) egy éven belül harmadik vagy további munkaviszonyba lép, ha a munkaviszonyait felmondással szüntette meg. Akár a vállalatot, akár a dolgozót kötelezi a munkaerő- közvetítés, és ez alól felmentést nem kapott, az így létesített munkaviszony érvénytelen. Dr. M. J. Felhívjuk olvasóink figyelmét, hogy a Pest megyei Hírlap szerkesztősége minden héten szerdán, délután 5—7 óráig ingyenes jogi tanácsadást tart olvasóinknak a Hírlapkiadó Vállalat (Budapest, VIII., Blalia Lujza tér 3.) földszinti tanácsadótermében. A munkahely Minisztériumi állásfoglalás a tiltott orvosi magángyakorlatról Mikor fogadhat el pénzt az orvos? Avagy: mikor nem fogadhat el betegétől vagy annak hozzátartozójától? — sokat vitatott, kedélyeket borzoló kérdések ezek, amelyekről olykor még az orvosok véleménye is eltér egymástól. A korábbi, ezzel kapcsolatos rendeletet ugyanis többféleképpen értelmezik, magyarázzák. A rendelet — amelynek egységes értelmezése érdekében állásfoglalást kellett kiadni — belső, szakmai intézkedés. Kevés beteg ismeri, mit hogyan szabályoztak benne. Az állásfoglalás most pontokba szedve részletezi, mikor követ el az orvos tiltott, jogszabályba ütköző cselekményt, amelyért fegyelmi felelősséggel tartozik. Eszerint, na az orvos a beteget — a beutalást szabályok megkerülésével (!) — bármilyen állami rendelő- vagy gyógyintézetben vizsgálja meg, részesíti gyógykezelésben, semmilyen ellenszolgáltatást nem fogadhat el érte. Függetlenül attól, hogy fenntart-e valahol magánrendelőt, s van-e vagy nincs engedélye a magángyakorlatra. Ugyanakkor nincs joga ahhoz sem, hogy a nála jelentkező beteget ellássa, ha arra szakmailag vagy a kérdéses intézmény, osztály munkarendje alapján nem illetékes. Külön foglalkozik az állás- foglalás a megkülönböztetett ellátás kérdésével. Ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy az intézetben ápolt beteget csak szakmailag indokolt módon, kizárólag a szakmai szempontok alapján lehet ellátni, gyógykezelni. Ezért az az orvos, aki — a betegnek vagy hozzátartozójának kérésére — ettől eltérően, bárkit pénzért, illetve annak a reményében részesít megkülönböztetett ellátásban, az orvosetikát sértő módon, jogtalanul jár el. Felelősségre kell vonni azt az orvost is — hangsúlyozza a közlemény —, aki az intézetben ellátott, kezelt De leget ellenszolgáltatás fejében rendeli vissza magához. Függetlenül attól, hogy akár az intézetbe, munkahelyére, akár a magánrendelőjébe. Ugyanígy tilos, hogy a magángyakorlat keretében ellátott magánbetegét az orvos — jogszabállyal ellentétes módon — intézeti munkahelyére irányítsa, ott kezelje és saját osztályára, részlegére felvegye, felvehesse. Magánbetegek esetén a tilalom a kiegészítő laboratóriumi, röntgen- stb. vizsgálatokra is kiterjed. Ezeket a vizsgálatokat — magánbetegnél — sem az orvos intézeti munkahelyén, sem más egészségügyi intézményben nem végezhetik el. A minisztériumi állásfoglalás kitér a végrehajtás és az ellenőrzés követelményeire is. Egyebek között előírja, nogy aki az említett jogszabályt megszegi, az ellen fegyelmi eljárást kell indítani, ügyelve arra is, hogy a büntetés kellően tükrözze az elkövetett vétség súlyát. Ezek érvényesítéséért, a rendszeres és szigorú ellenőrzésről — saját területén — mindenütt az érintett intézet, kórház, klinika, szanatórium vezetője köteles gondoskodni. E kötelezetségek elmulasztása esetén pedig — fegyelmi eljárás keretében — az intézmény vezetőjét is felelősségre Vonják. A Legfelsőbb Bíróság döntése / A terhes nők fokozott védelméről A terhes nők védelmében fontos törvényességi határozat hangzott el a Legfelsőbb Bíróságon. Egy általános iskolához tartozó óvoda vezetőjének gyermeke született. Helyettesítésére — távolléte idejére — képesítés nélküli óvónőt vettek fel, aki azonban ilyen munkakörben már több helyen dolgozott. Néhány hónappal később a helyettes óvónő veszélyeztetett terhesség miatt táppénzes állományba kerül, mire az iskolaigazgató kérésére a vezető óvónő gyermekgondozási szabadságát megszakította és munkába állott. Ezek után az eddig kisegítő óvónő munkaviszonyát megszüntették. Ilyen előzmények után a helyettes óvónő, akinek később gyermeke megszületett, a munkaügyi bíróságon az intézmény ellen pert indított, amelyben gyermekgondozási segélyre jogosultságának elismerését kérte, de a bíróság elutasította. Törvényességi óvásra az ügy a Legfelsőbb Bíróság elé került, amely kimondta: az óvónő munkaviszonya mindaddig fennáll, ameddig az az idő el nem telik, amelyre helyettesítőnek felvették, tehát gyermekgondozási segélyre jogosult. Ezenkívül az igazgatót kötelezték, hogy az asszony munkakönyvét megfelelően javítsa ki. A határozat iránymutatóul szolgáló indoklása szerint az iskola jógi képviselője á tárgyaláson maga is kijelentette: amennyiben a helyettes óvónő betegsége nem következik be, őt a gyermekszülés időpontjáig mindvégig foglalkoztatták volna. Mindebből következik, hogy a helyettes óvónő munkaviszonyát nem szüntette meg, hogy veszélyeztetett terhessége miatt táppénzes állóMilyen néven lesz asszony a leányból Pest megyében ': Kétezerből 26 tartotta meg a családi nevét Az 1974. július elsején hatályba lépett családjogi törvény értelmében a menyasszonynak házasságkötés előtt, amikor vőlegényével az ’anyakönyvvezetőnél bejelentkeznek, nyilatkoznia kell: asszonyként milyen nevet kíván használni. A törvény a névhasználat öt változatát engedi meg, és most a megyei tanács igazgatási osztálya azt kívánta megállapítani, hogyan élnek a menyecskék névváiasztási jogukkal. E célból átvizsgálták a megye mind a hat városának, valamint a csaknem teljes egészében az agglomerációs övezethez tartozó és főleg ipari munkások által lakott budai, továbbá az agrárjellegű nagy- kátai járás 1975 évi házassági anyakönyvezi. Tehát reprezentatív vizsgálat folyt, amiből azonban jól lehet következtetni arra, hogy asszonykorukban milyen néven akarnak élni Pest megye lányai. Az átnézett anyakönyvekbe 1975 folyamán 2024 házasság- kötést jegyeztek be. A kétezernél több menyasszonyból 1849 döntött úgy, hogy férje nevét veszi fel, és annak utónevéhez a -né főnévképzőt csatolja. Azaz a hagyományos asszonynevet kívánja használni. i Csakhogy ez a hagyomány nem * is olyan nagyon régi. Valaha a magyar asszonyok is leánykori nevüket használták, úgy írtak alá okmányokat és a történelem is eszerint emlékezik meg többükrői. A mohácsi vész 450 éves évfordulója alkalmából most sokszor emlegették az elesettek ezreit saját ' költségén eltemető Kanizsai Dorottyát. Nevét úgyszólván mindenki ismeri, de csak kevesen tudják, hogy első férje Geréb Péter volt, s a mohácsi csatában, elesett másodikat Perén yi Imrének hívták. II. Rákóczi Ferenc édesanyja, a hőslelkű Zrínyi Ilona is így írta be nevét a történelembe és sohasem nevezte magát első férje után Rákóczi Ferenc- nének, sem a második után Thököly Imrénének. Csakhát az eltelt századok alatt módosultak a szokások, s amint asszony lett a lányból, azt akarta, hogy férjes asszony volta a nevéből is kiderüljön. Ez lett a törvény. Későbben joga lett az asszonynak ahhoz, hogy férje családi és -né képzős utóneve mellett saját családi és utónevét is megtartsa. Az új törvény erre a változatra is módot ad és huszonketten emellett a hosszúra nyúlt név mellett döntöttek. További lehetőség: a férj utóneve nélkül csak családi neve mellett a -né, s az asszony leánykori családi és utóneve. A névhasználatnak ez a módja már többek tetszését nyerte meg, 105-en választották. Azt a formá| pedig, hogy a férj családi neve mellett az asz- szonyállapotra utaló -né nélkül csupán saját utónevét használja, 22. Joga van azonban a nőnek, férje neve nélkül, asszonykorában is megtartani teljes leánykori nevét. Ezzel a megye vizsgálat alá vont területein tavaly 26 menyasszony élt, vagyis nevük házasságkötésük után sem változott. Csupa értelmiségi nő, orvos, tanár, jogász döntött így, minden bizonnyal azért, mert egyetemi diplomájukon leánykori nevük szerepel és házasságukig azon gyako rolták hivatásukat. Volt azonban a leánynevét megtartók között három egyetemi hallgató is. Asszonyok névhasználatának ezt a módját Gödöllőn és Szent endrén 5—5, Cegléden 4, Nagykőrösön egy fiatalasszony vá lasztotta az anyakönyvvezető előtt, a többi, 11 községekben. Vác és Százhalombatta városában egyetlen egy sem. Az újszerű asszonynév használat különböző formájával a 2024 házasságkötőből 175 leány lépett frigyre. Arányuk a községekben a fél százalékot sem haladja meg. Csak példaképpen említsünk két nagyközséget, Budaörsön kettő, Nagyká- tán hat fiatalasszony tért el a hagyományos asszonynévhasználattól. Cegléden viszont 40, Vácott pedig 31. A mátkapár, amikor megjelenik az anyakönyvvezető előtt és közli, hogy a menyasszony milyen néven kíván asszonyként élni, köteles jegyzőkönyvbe mondani azt is, születendő gyermeküket az apa vagy az anya nevére akarják-e íratni. Ebben mind a 2024 pár ragaszkodott a hagyományokhoz. Még azok is, akik leánynevüket megtartották, közölték, hogy ha gyermekük lesz, az az apja családi nevét fogja v- selni. Sz. E. mányba került és a szülési szabadságon levő vezető óvónő — kivételes és gyakorlatilag szükséghelyzetben — munkahelyére visszatért, mert ez nem saját elhatározása folytán történt, hanem az iskola vezetőjének intézkedésén, illetve kérésén alapult. Tény, hogy az igazgató a helyettes óvónő igényének jogszerű rendezésére törekedett. Az asz- szony táppénzes állományba kerülésekor azonban az iskolának körültekintőbben olyan j megoldási lehetőséget kellett volna tálálnia, aftí! íiem válik i az illető sérelmére. Ehelyett éppen általa helyettesített óvónőt kérték fel a munkába lépésre, s ezáltal a szocialista igazságérzetnek nem megfelelő körülményeket teremtettek, amelyekkel a helyettes dolgozó jogszerű igényével visszás helyzetbe került. A továbbiakban, a Legfelsőbb Bíróság rámutatott arra, hogy a munkaügyi bíróság ítélete szerint is a gyermekgondozási segély az anyát akkor is megilleti, ha próbaidőre, vagy a határozott időre létesített munkaviszonya a szülési szabadság, vagy a gyermekgondozási segély cédájából igénybe vett fizetés- nélküli szbadság tartalma alatt szűnik mag. Téves azonban a munkaügyi bíróságnak az az álláspontja, hogy a kisegítő óvónő a segélyre nem jogosult, amit azzal indokolt, hogy az asszony munkaviszonya táppénzes állományával megszűnt. Ugyanígy téves az iskola munkaügyi döntőbizottságának az a haíá- rozata, amellyel a kisegítő dolgozó jogos igényét elutasította. — A veszélyeztetett terhes és emiatt fokozottabb védelmet érdemlő asszonyt nem érheti hátrány — mondotta ki a Legfelsőbb Bíróság, mert az írásban kötött munkaviszonyának egyoldalú megszüntetése nem tekinthető érvényesnek, A helyettes óvónő munkaviszonya a vezető óvónő által a gyermekgondozás céljából igénybe vett szabadság teljes időtartama alatt fennáll, vagyis addig az ideig, amelyre alkalmazták. Mindezek alapján a Legfelsőbb Bíróság az iskola munkaügyi döntőbizottságának határozatát megváltoztatta és a munkaügyi bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte, kimondva, az asszonyt a gyermekgondozási segély megilleti. A dabasi járás területén MÜANYAGPADLÓ- BURKOLÓ MUNKÁKAT VÁLLALUNK ÉPÍTŐIPAR» KÖI.TSfcGVETESI ÜZEM Dabas III., Biksza M. út !?3'a. i t
