Pest Megyi Hírlap, 1976. szeptember (20. évfolyam, 206-231. szám)

1976-09-15 / 218. szám

1976 SZEPTEMBER 15, SZERDA Márkás kamasz A hirtelen kanyarodó visegrádi Duna-parton csak úgy elszórtan horgászok álldogálnak. A sebes víz­ben akad hal elég, csupán fogásuk módját kell ismer­ni. Ez már az utószezon, de a borzongató idő ellenére is nap mint nap lejárnak a vízhez a szerencselesök. Amott egy velúrkabátos, kockás nadrágos férfi ma­gyarázza lányának, hogyan kell használni a 8 forint 40 filléres felszerelést. Lendül a mogyorófa bot, elkapja a dugót a víz. Hamarosan kamaszfor­ma, 13—14 éves srác tűnik fel a parton, éppen a férfi és a kislány mellett üt ta­nyát. A vállán nyugvó textil- és üvegbot végén szemgyönyörködtető orsók díszlenek. Hosszú percekig tart, amíg összerakja fel­szerelését; kis idő múlva ott inog előtte a vízbe pottyant úszó, s megfeszül a fenekezö damilja is. Percek telnek el, de hal se­hol. A fiú, akinek arcán még ott lapulnak a nyári nap előcsalta szépiák, gyakor­lott mozdulattal nyúl zse- béőe, s egy doboz Marlbo- rót húz elő. Mikor észreve­szi, hogy a férfi figyeli, fe­léje nyújtja. — Bácsi, tessék venni! _ — D e, ha ez nem ízlik, van még nálam egy doboz Kent is. A férfiban berzenkedik za öntudat, hirtelen támadt meglepődését legyőzve kér­dezi; — Édesapád tudja, hogy cigarettázol? És mit szól hozzá? A srác cinkosan moso­lyog. — Hát szersze, hogy tud­ja. Csak annyit mondott, hogy Munkást meg ne lás­son a kezemben! Ez aztán a pedagógia! V. F. A fejlődés útja. Számítógépet telepít a Pestvidéki Gépgyár A közelmúltban hazánkban tartotta VIII. ülésszakát a számítástechnikai ' kormány­közi bizottság gazdasági taná­csa. Az ülésen megvitatták az egységes számítástechnikai rendszer továbbfejlesztésé­nek legfontosabb aktuális kér­déseit. A szocialista országok­ban is egyre jobban terjed a számítástechnika korszerű esz­közeinek és módszereinek al­kalmazása a gazdasági élét különböző területein. Hazánk­ban is mind több vállalat lép a termelésszeri'ezés és -irá­nyítás új útjára. Ez az út azonban jelentős összegeket emészt fel. Ahol a pénzt csak a csodavárás reményében ölik drága berendezésekbe, ott csalódást szülhet a számító­gép. eredmények helyett. De azok a vállalatok, melyeknél a következő évek során ugrás­szerű termelésnövekedés vár­ható, jól teszik, ha nemcsak a termelőtechnológia fejleszté­sére, hanem a termelésszerve­zés korszerűsítésére is gon­dolnak. Mit tud az interlip ? A Pestvidéki Gépgyár ezek közé a vállalatok közé tarto­zik. Termelése a tervek sze­rint 1980-ra az 1975. évinek a duplájára nő. A vállalat je­lenleg több mint 40 ezer anyagfajtával dolgozik. Ezek beszerzése, elosztása, földol­gozása és az ehhez kötődő ad­minisztráció már ma is nagy terhet jelent. A fejlődés üte­mét figyelembe véve — és a fokozódó munkaerőhiány is­meretében — a vállalatnak új eszközöket, módszereket kell találnia, hogy a rászabott fel­adatokat teljesíteni tudja. Ezt a felismerést fogalmaz­ták meg a vállalat V. ötéves tervének mellékleteként elké­szített középtávú szervezési programban, melynek alapve­tő célkitűzése, hogy 1978—79­KORSZERŰ ANYAG = TAKARÉKOSSÁG Építkezéshez, felújításhoz vásároljon alumínium esőcsatornát és egyéb épületbádogos szerkezeteket a MET ALLOGLOBUS Fémipari és Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat Kiegészitőforgalmi telepén: Budapest XIII., Jász utca 5. Telefon: 201-830. Raktárról kaphatók: függöereszcsatorra csctomatartók, bilincsek betorkollócsonk fekvőtetővilágitók és hattyúnyak tetökibúvák lefolyócső Felvilágosítási ad a VEVŐSZOI.GÁLAT: Budapest XIII., Mór utca 2. Telefon: 401-321. A TAURUS TSürüs GÉPCYÁR fejlesztési munkák kivitelezéséhez FELVESZ FÉftFS SEGÉDMUNKÁSOKAT Betanítunk fiatal, szakma nélküli férfiakat szerszámkészítésre és egyéb vasipari munkákra. Jelentkezés esetén bővebb felvilágosítást ad a gyár munkaügyi osztálya: 1965 Budapest Vili., Kerepesi út 13. (a Keleti pályaudvar mellett). Telefon: 136-400/752, vagy 130-830/752. lg számítógép telepítésével in­tegrált termelési rendszert alakítsanak ki. A tervet, a jö­vőt feltáró részletes elemzés­sel a KGM elfogadta. Ezt kö­vetően bízta meg a vállalat a Kohó- és Gépipargazdasági, Szervezési, Számítástechnikai1 Intézetet, a helyi igényeket és lehetőségeket figyelembe vevő javaslat kidolgozásával. » Az intézet által javasolt el­vi, úgynevezett Intertip (in­tegrált termelésirányítási program) lelke a Videoton ál­tal készített, a KGST egysé­ges számítógép családjába tar­totó R—12-es berendezés. Mi­vel ennek üzembe állítása után a gép tervez, meghatá­rozza a termelés ütemét, mód­ját, folyamatát és el is szá­moltat, talán a telepítésnél is nagyobb feladatot jelent a környezet megfelelő előkészí­tése. Jelenleg az első lépcsőnél tartanak. Szeptember 30-ig szinte lefényképezik a terve­zés, szervezés és a termelés helyzetét. A felmérés eredmé­nyét a vállalat vezetőivel — gyáregység, illetve osztályve­zetői szintig — együtt értéke­lik, majd az intézet novem­ber végéig elkészíti javasla­tát, mely tartalmazza az új szervezeti rendszereket, a ter­melési folyamatokat, az em­berek betanításának ütemét és módját, a számítógép telepíté­sének körülményeit és min­den egyéb szükséges tenniva­lót. Változó szemlélet A költségek — a számítógép ára, az építkezések, az embe­rek betanítása — várhatóan meghaladják a 80 millió fo­rintot, A Pestvidéki Gép­gyárnak, ha kedvező hitelfel­tételekkel is, de saját fejlesz­tési alapjából, illetve kisebb részben a terniélési 'költségek­ből kell kigazdálkodnia ezt az összeget. A számítógép alkalmazása a régi szemléletmód megválto­zását is sürgeti. Fegyelem, pontosság, gyorsaság — ez a hármas teltétel. A gép ugyan­is csak akkor dolgozik meg­bízhatóan, ha megfelelő idő­ben, hibátlan adatokat táplál­nak tárolóegységébe. Énhez pedig szakemberekre van szükség. A kiszolgáló személy­zet egy részét még csak elő lehet teremteni a gépesítés ha­tására megszűnő adminisztrá­ciós területek dolgozóinak át­képzésével. (Az intézet hama­rosan üzembe állítja saját te­lepítésű R—12-es gépét, ott gyakorlatot szerezhet a gyár leendő számítástechnikai sze­mélyzete is). Az egész rend­szert áttekintő, felsőfokú ké­pesítésű szakemberek lelő­helyét azonban valószínűleg az intézet — egyébként rész­letes — javaslata sem tartal­mazza majd. A számítógép telepítéséig, üzembe állításáig — ez 1979- ben várható — tart a szerve­zeti előkészítés, az emberek betanításának időszaka. Ta­nulniuk nemcsak a számító­gépet kezelő, kiszolgáló dol­gozóknak kell. Minden veze­tőnek értenie kell a gép által kiadott adatkártyák leolvasá­sához, értelmezéséhez. Az új rendszer megerősödéséig, biz­tonsági okokból, párhuzamo­san a régi is továbbműködik egy ideig. A számítógépre el­ső lépésként a bérelszámolás és a munkaerőgazdálkodás feladatait bízzák majd. Ez új nyomtatvány- és bizonylat­rendszert tesz szükségessé. Megváltozik az ügyviteli út is. Ezután veheti csak át az anyaggazdálkodás és legvégül a termelésirányítás gondjait a géo, melynek zavartalan mun­kájához két műszakban, fo­lyamatosan fogják betáplálni a legfrissebb adatokat. Érdemes, sőt elengedhetetlen Sok millió forint, számta­lan nehézség, a megszokott rend szinte teljes átformálá­sa — a Pestvidéki Gépgyár­ban mindezt vállalják. Vajon érdemes-e? — Bár sokan félnek az új­tól, hiszen e módszerek több­sége teljesen ismeretlen szá­munkra — mondják a válla­lat vezetői —, de azt senki nem vitatja, hogy érdemes, sőt hosszútávú terveinket fi­gyelembe véve elengedhetet­len a változás. Szeretnénk, ha tapasztalatainkat mintaválla­latként másoknak is átadhat­nánk. így a befektetésünk és erőfeszítéseink eredményei nemcsak a mi vállalatunk számára hoznának hasznot. Lakatos Tamás Méhészszimpozicn A méhészek világszervezeté­nek rendezésében négynapos nemzetközi méhészszimpozion kezdődött a Magyar Tudomá­nyos Akadémián, ahol tíz or­szág szakemberei tartanak elő­adásokat a mézelő növények és a megporzás kutatásáról. Különösen a magyar előadá­sokat kíséri nagyfokú .érdek­lődés, hiszen a világon egye­dül Itt folynak a méhészet számára fontos akácnemesí- tési kísérletek, s a hazai akác- írdők területe nagyobb, mint egész Európa akácerdeinek összessége. Nyitva: mától A gyérekeket mától hozhat­ják a szülők az új, stóp és modern óvodába Budakalá- szon.. A parkosítás is nemso­kára elkészül. Az új intéz­mény megnyitásával meg­szűnt a község óvodagondja. Nagy Iván felvétele A kedvezőtlen időjárás ellensúlyozására s Eljárások a termésbiztonságért Gyakorlati bemutatóval egy­bekötött tapasztalatcserét ren­deztek kedden tudományos ku­tatók és kertészeti szakembe­rek részére- a Gyümölcs és Dísznövénytermesztési Kutató Intézet újfehértói állomásán. A tanácskozáson a kísérleti ál­lomás szakemberei a szüret megkezdése előtt ismertették a résztvevőkkel azokat az el­járásokat, amelyeket a termés­biztonság érdekében alkalmaz­tak 100 hektáros termő almás­kertjükben. Az itt alkalma­zott korszerű technológiai fo­lyamat még d kedvezőtlen időjárás mellett is biztosítja a közepes hozamot. Erről a gyakorlatban is meggyőződ­hettek a kertészeti szakembe­rek. Közismert, hogy az idő­járás az idén nem kedvezett az almáknak, mégis ebben az almáskertben hektáronként át­lagosan 170 mázsa körüli jó minőségű gyümölcsöt szüretel­hetnek. Más gazdaságokra is gondoltak Háromszáz vagon siló többlet a toki Egyetértés Tsz-ben A mezőgazdaságban az ősz a legnagyobb munkacsúcs időszaka. A legtöbb közös gazdaságban azonban ma már elsősorban nem az emberek, hanem a betakarító gépek próbája. Rakusz József, a toki Egyetértés Tsz elnöke büsz­kén mondta, hogy nálunk minden szántóföl­di növény termesztése gé­pesített. A búzát és a borsót a gödöl­lői, a kukoricát a bajai rend­szerben termesztik. A szárító üzemünk naponta 25—30 va­gon termény feldolgozására alkalmas 24 órás üzemelés és 15 százalékos nedvességei vo­nás mellett. A többlet szárí­tását a herceghalmi Kísérleti Gazdaság vállalta. Takarmánynak 75 hektár silókukoricát és 65 hektár szudáni füvet vetettek. Igaz, hogy az eredeti tervünkben csak 47 hektár silókukorica szerepelt, hiszen a saját álla­taink számára 100 vagon si­lóra van szükségünk, de a kedvezőtlen időjárás láttán vetettek még 28 hektárt. Becslésünk szerint szudáni fű­AZ ÉSZAK-BUDAI MUNKÁS ÁFÉSZ a közeljövőben átadásra kerülő, modern kereskedelmi berendezésekkel fölszerelt DÉLI ABC ÁRUHÁZÁBA FEL VÉTELRE KERES / VEGYESIPARCIKK-VEZETŐT, szakképzett és szakképzetlen ELADÓKAT ÉS PÉNZTÁROSOKAT, KÖZÉPISKOLAI VÉGZETTSÉGŰ LÁNYOKAT ÉS FIÚKAT, akiket 3 hónapos intenzív tanfolyamon eladóvá képezünk ki. A tanfolyam idején teljes fizetést adunk. Felveszünk továbbá SEGÉDMUNKÁSOKAT, akik szintén megszerezhetik a szakképesítést. A Déli ABC Áruházban kulturált körülmények között, gépesített berendezésekkel dolgoznak munkatársaink. Jelentkezni lehet: ÉSZAK-BUDAI MUNKÁS ÁFÉSZ Személyzeti osztály, Budapest XII., Gaál J. u. 6. Telefon: 350-968, 153-268. EUU IUMI «UMU1FÍK bői, silókukoricából és kuko­ricaszárból, valamint • az ezer hektár magkukorica tiszítási hulladékából összesen 450 va­gon silót tudnak Készíteni. Háromszátótven vagon marad tartaléknak, illetve értékesí­tésre. Szeptember 1-én kezd­ték meg a silózást, s eddig több mint 250 vagon tartósí­tásával készültek el. V Kilencszáz hektár őszibúza magágyat készítik. Ebből már csak 100 hektár hiányzik. Ez­zel egyidőben 4 Dutra traktor vontatja a műtrágyaszóró gé­peket. Három brigád kezdi meg.a vetést 6 géppel októ­ber 1-én. Ha nem lesz túl­zottan kedvezőtlen az időjá­rás, 10 nap, de legkésőbb 2 hét alatt elvégzik ezt a mun­kát. A vetőmag mór itt vár- . ja a magtárban, hogy fel önt­sék a gépekre, s a langyos őszi esők új életre keltsék. Szeptember végén kezdik az ezer hektár kukorica törését. Naponta 25 vagonnyit takarí­tanak be a gépek. A kedvezőt­len nyár ellenére is 50 mázsa körüli átlagtermésre számíta­nak hektáronként. Terveik szerint november 5. körül vé­geznek a betakarítással és a \ hónap közepére befejezik a mélyszántást is. Október má­sodik felében tanácskozást tartanak, amelyen már az 1977-es tervret vitatják meg. Az állatállományuk; száz tehén a szaporulatával, 110 verseny- és sportló, valamint a sertéstelep, melyen évente 2 ezer disznót hizlalnak. Most készül az ISV rekonstrukciós terve, melynek alapján a régi épületek átalakításával mintegy 5—6 ezer sertés hizlalására alkalmas tele­pet háznak létre. Az 1977—78-ban készülő eme­letes, kétsoros tecnológiával ellátott sertéstelep 8 millió forintba kerül. Ennek 40 szá­zalékát állami támogatásként kapja a szövetkezet, 30 szá­zalékát a megyei tanács ad­ja. nekik mindössze 2,4 millió forintot keli előteremteniük. Nem is sok ahhoz képest, hogy ezért háromszorosára emelkedik a hízottsertés-ki- bocsátásuk. S az ilyen telepre sertésgondozót is könnyebben kapni ... T. A. Z. J t

Next

/
Oldalképek
Tartalom